Kérdések és válaszok

Minél melegebb egy légtömeg, felfelé haladva annál lassabb ütemben csökken benne a nyomás, így azonos tengerszinti nyomásérték mellett is magasabbra kerül benne az 500 hPa.

Ezen a törvényszerûségen alapszik pl. a csapadék halmazállapotának becslése, amikor azt vizsgáljuk, hogy a 850 hPa-os és 1000 hPa-os szint magasságkülönbsége mekkora. (Aranyszabályként 1300 m alatti értéknél elég hideg a légtömeg a hóhoz.)

Azt szeretném kérdezni az 500 hPa -os térképrõl, hogy:
- a sárga, piros (melegebb) színek azt jelzik, h az 500 hpa -os szint magasabb geopotenciálon van, tehát (azonos magasságban nézve) ott nagyobb a nyomás, mint mint az zöld-kék színeknél, az alacsonyabb geopotenciáloknál. Ezt még értem. De miért van az h (a térképek alapján) általában délebbre vannak a nagynyomású piros-sárga területek, míg a sarkkör fele pedig az alacsony nyomásúaké? A térképeket nézve ez télen-nyáron ugyanolyannak látszik...valószínû tehát, h valami alap dolgot nem tudok...

Olvasd el: Link

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy jól tettem, hogy az ónos esõbõl származó jégréteg vastagságát nem számoltam bele a hóba? Köszi!

1. Mindkettõ.
2. Minden bizonnyal igen.

Furcsán fog hangzani a kérdés... Miért is képzõdik jégréteg a tereptárgyakon ónos esõ esetén? A tárgyak fagypont alatti hõmérséklete vagy a túlhûlt vízre ható mechanikai hatás (itt ütõdés) miatt, esetleg mindkettõ egyszerre okozza?
Kislexikonban csak a túlhûlt cseppekrõl van szó.
(Csak arra szeretnék kilyukadni hogy gyengén pozitív T mellett - 0,2-0,3°C - is lehetséges-e ónos esõ?)

Pedig nem árnyéknak látszik, mivel helyenként vannak átfedõ fodrok, ha kicsit nagyítva nézed. Hm. Ráadásul árnyéknak túl intenzív, szerintem.

A karcos, foltos ablakon át nem lett tökéletes a kép, de élõben úgy látszott, hogy nem egyszerûen árnyék, hanem egy "bemélyedés" a felhõréteg tetején.

Persze ha végképp nincs más magyarázat, elfogadom, hogy rosszul láttam.

Nem lehet kondenz árnyék?

Van-e ötletetek, mitõl keletkezhet a hidegpárna sztrátuszfelhõzetének tetején ilyen, majdnem nyílegyenes "barázda"? A kép e hét hétfõn készült, repülõgéprõl valahol a Kisalföld felett: Link

Attól, hogy az ónos esõ a tél esetleges velejárója, még képes szélsõséges helyzeteket produkálni. Éppen úgy, mint nyáron egy felhõszakadás. Kétszáz évvel ezelõtt kit érdekelt egy nyamvadt ónos esõ, feltéve, ha nem tette tönkre a fákat és esetleg a vetést. Mára azonban más a helyzet, igenis szélsõségesnek számít. Az egy milliméter alatti vastagságú jégen is hatalmasat lehet zakózni.

Valóban nem sokan, az biztos

Akkor pedig annál jobb, ha hónak néz ki

Mondjuk errõl szerintem nem sokan mondanák meg elsõre, hogy ez nem hó, hanem fagyott esõ: Link Maga a szituáció nekem is új, mert eddig még nem volt itt sem fagyott esõ lepel (vagyis F.E.L, ahogy tegnap mondtam )

Mert szélsõséges helyzeteket teremt, pl. a közlekedésben. Szerintem.

Persze, nekem is kicsit furcsa ez. Hiszen a jég azért végül is mégsem hó, fõleg ha ónos esõbõl származik. De hát így találták ki.

Akkor azokbol kell kiindulni.

Lõrinci vagy szegedi van.

Miskolci szonda adatokat hol tudok nézni?
Köszi!

Én kérek elnézést, de mint tudatlannak számomra a hótakarós nap, a hótakarós napot takarta volna, tehát ha reggel összefüggõ havat lehet mérni.
Már érdemes volt idejönni.

Vagyis akkor én 1 cm-t kell hogy beírjak holnap reggel a hóvastagság rovatba 15-re, és pipálom az ónos esõ rublikát, plussz mára beírom a kiolvasztott 5,3 mm-t...

Egyetértek.

Ezzel nem értek egyet.

Az OMSZ hivatalos észlelési utasítása ugyanis a hóvastagság mérésekor soha nem csak önmagában hóról tesz említést, hanem úgy van megfogalmazva, hogy "ha a talajon mérhetõ hó vagy jég található..."

Külön kell kitérnünk ez esetben az ónos, esetleg fagyott esõbõl származó jégrétegre. Eszerint, ha az ily módon keletkezõ síkjég vastagsága 0,5 cm-nél kisebb, nem minõsül a talaj havas-jegesnek, ha viszont 0,5 cm vagy annál nagyobb, akkor bizony ugyanúgy kell eljárni, mint a színtiszta hó esetében. Vagyis le kell mérni. Így tehát az 1,5 cm vastag jégtakaróval borított talaj ugyanolyannak minõsül felszínborítottság szempontjából, mint ha mondjuk 1,5 cm hó lenne rajta.

Tehát ez az OMSZ álláspontja.


Persze lehet, hogy a metnet észleléssel kapcsolatos rendelkezései mások ezzel kapcsolatban, ennek utána kéne nézni. De ha így van, akkor bizony ezek a rendelkezések nem teljesen helytállóak...

Nem.

Nem viccbõl kérdezem: kb 1,5 cm összefüggõ fagyott esõ réteg miatt tekinthetõ-e egy nap hótakarós napnak (persze reggel 7kor mérve)?

Kedves moderátor Urak!
A mûholdképet már napok ótanem lehet megnyitni a metnet oldalárol.
Lehet ezen valamit segíteni?

Köszönöm

Ha a látás nem nagyobb mint 5km és a 10-nél nagyobb értékû jelen idõk egyike sem alkalmazható akkor ÁLTALÁBAN 75% felett párásság(10-es) ettõl kevesebb relatív nedvesség esetén 04-07 valamelyike alkalmazandó!
Ettõl akkor lehet indokoltan eltérni,ha az állomáson mért nedvességtõl eltérõ értékeket SEJTÜNK a látástávolság megfigyelése során belátható területen(Pl:feloszló köd maradványai egy szélvédett területen).

Akkor jó, megegyezhetünk a 75%-ban

Így lesz akkor a helyes.

pontosan 72% homály, 75% még homály, 76% már párásság

A látástávolság 1.5 - 2 km volt.

AAXX 101300Z 10131 12843 41915 02001 11048 21084 30166 40348 58007 71000 555 10076 (13:00 párásság)
AAXX 101400Z 10141 12843 41920 01801 11043 21086 30169 40351 55003 70500 555 10072 (14:00 homály)
AAXX 101500Z 10151 12843 41920 02001 11048 21085 30167 40349 57003 70500 (15:00 homály)

Akkor ezek szerint 72% és 75% is homály.

De most már kellõen bele vagyok zavarva

Aznap 9 UTC-tõl 19 UTC-ig Lõrincen minden órában 05 (homály) jelenidõ volt.
A látástávolság 4 4.5 5 km volt végig.

Át is röppentünk ide.
Még tudok példát mutatni: Link
T: 16,0 °C
Rh: 62 %
Hogy elõtte mi volt, azt sajnos nem tudom, mert pont adathiány volt. De párásság nem, az biztos.
Megnéznék mondjuk egy olyan szlh-t, amelyben kb. 1 km a látástávolság.

Egyébként visszatérve az eredeti kérdésre, Gyõrújbarátban nem hiszem, hogy a szmog miatt csökkent le a látástávolság, így én inkább a párásságra szavaznék.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1148 - 2009-01-10 20:51:10)

megnéztem még 13:00 UTC-nél 76%-nál párásság, és ahogy írta galverin 14, 15 UTC-kor 72%, 75%-nál homály. Szóval így használják.



Nem túl jó fórumba került ez így a végén de hasznos volt szerintem. Talán át lehetne rakni az egészet a Kérdések-be.

[rakjuk.]

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1147 - 2009-01-10 20:46:51)

Ja, ok. Erre nem is gondoltam.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1146 - 2009-01-10 20:44:24)

Nem a régi könyvbõl idéztem, hanem amit tõled kaptam kölcsön Bescanneltem...

Amúgy én látom, mi a gond galervin szerint:
14:00 72% párásság
15:00 75% homály
Tehát a páratartalom emelkedett, a párásság jelenidõ eltûnt. Ez nem a szabály miatt van.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1145 - 2009-01-10 20:41:25)

Lehet, hogy az észlelõ az elõírás alapján észlelt.
A párásságot, ahogy korábban írták is, lebegõ vízcseppek okozzák, a száraz légköri homályt pedig aeroszolok fõképp. De máskor is volt már ilyen eset, Lõrincen ilyen sorrendben szokták megadni a jelenidõket. Ha esetleg köd van reggel, akkor az, aztán párásság, aztán sz. légköri homály. Pedig szerintem ha nem változik az, hogy mi okozza a csökkent látástávolságot, akkor pár %-kal alacsonyabb RH-ra is meg lehetne adni a párásságot. MacGyver könyve sajnos elég öreg már, azóta volt pár módosítás, nem is kevés. Abban 10 km a párásság felsõ korlátja is. A jó természetesen az 5 km. Észlelõtõl is függ, hogy mit ad meg.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1144 - 2009-01-10 20:33:10)

Köszi!

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1142 - 2009-01-10 20:21:15)

2009-01-10 15:00:00Z -4.8°C/-8.5°C (75.24%)
2009-01-10 14:00:00Z -4.3°C/-8.6°C (71.89%)

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1141 - 2009-01-10 20:16:02)

Ma 15 UTC-kor Lõrincen száraz légköri homályt adtak. Elõtte pedig párásság volt.