Globális jelenségek
Mindez csupán arra utal, hogy egyelõre fogalmunk sincs a melegedés okairól, csak a tényérõl.
Lehet, hogy csak én kattantam be, de a napfolttevékenységre vonatkozó szeptemberi cikkek nekem eddig a legjobb magyarázatot adták a történésekre. Éppen ezért lepett meg, hogy akkor több cikk is foglalkozott ezzel a témával, azóta viszont nem leltem ilyeneket. Lehet, hogy túl kevesen kutatják a Nap és az idõjárás közötti összefüggéseket, és túl sokan csak a Földre korlátozzák a kutatásaikat?
Lehet, hogy csak én kattantam be, de a napfolttevékenységre vonatkozó szeptemberi cikkek nekem eddig a legjobb magyarázatot adták a történésekre. Éppen ezért lepett meg, hogy akkor több cikk is foglalkozott ezzel a témával, azóta viszont nem leltem ilyeneket. Lehet, hogy túl kevesen kutatják a Nap és az idõjárás közötti összefüggéseket, és túl sokan csak a Földre korlátozzák a kutatásaikat?
"Minél melegebb a víz, annál kevesebb CO2-t "tûr meg" magában, annál kevésbé lesz savas, nem?"
Ha csak a hõmérsékletet emeled, miközben az oldattal egyensúlyban lévõ gázelegy összetétele állandó, akkor valóban kevesebb CO2 lesz a vízben. Esetünkben viszont a T emelésével párhuzamosan még erõsebben eltolódik a gázelegy CO2-tartalma, így elkezdhet savasodni a tengervíz... Persze ez összetett, sokesélyes folyamat attól függõen, hogy pontosan miképp változik a T és a légkör összetétele.
Ha csak a hõmérsékletet emeled, miközben az oldattal egyensúlyban lévõ gázelegy összetétele állandó, akkor valóban kevesebb CO2 lesz a vízben. Esetünkben viszont a T emelésével párhuzamosan még erõsebben eltolódik a gázelegy CO2-tartalma, így elkezdhet savasodni a tengervíz... Persze ez összetett, sokesélyes folyamat attól függõen, hogy pontosan miképp változik a T és a légkör összetétele.
Hiába lehet végsõ soron közlekedõedénynek tekinteni a földköpenyt, a benne lévõ "folyadék" viszkozitása olyan nagy, hogy egy ilyen hatás évtízmilliók alatt jutna el benne a Föld egyik oldaláról a másikra. Az ismeretterjesztõ könyvek elõszeretettel ábrázolják a kontinenseket a folyékony magmán úszó szilárd "jégtáblaként", de ez elég durva leegyszerûsítés. A köpeny állaga (ne feledjük, óriási odalent a nyomás!) valójában nagyon messze van a vulkánokban felszínre jutó folyadékétól: kb. annyira "folyékony", mint az üveg, ami sok száz év alatt képes minimális plasztikus alakváltozásra.
"Pl. a dél-olaszországi vulkánok magmakamrája nem tudja, hogy Hawaiinál emelkedik a magma, és vele kellene tartani"
De tudhatja. Ezt hívják közlekedõedénynek...
Viszont kisebb területen ez valóban érdekes lehet. Ha pl az óceán alatt pár ezer km2-n megmelegszik a talaj és ezzel a víz, akkor abból ki fog szabadulni némi CO2.
"amik a melegebb, savasabb tengervízben szintén elkezdhetnek visszaoldódni" ez biztos igaz igy párban? Minél melegebb a víz, annál kevesebb CO2-t "tûr meg" magában, annál kevésbé lesz savas, nem ? Vagy más oka van a savasodásnak? Ráadásul itt még a parciális nyomás is érdekes lehet esetleg, bár nem hiszem hogy ez bármilyen irányban is korlátozná a folyamatot.
A metánnak megvan az az "elõnye", hogy éghetõ, ezért a nagy erdõtüzek stb valamennyire egyensúlyban tudják tartani.
Ez mind csak az én magánvéleményem.
De tudhatja. Ezt hívják közlekedõedénynek...
Viszont kisebb területen ez valóban érdekes lehet. Ha pl az óceán alatt pár ezer km2-n megmelegszik a talaj és ezzel a víz, akkor abból ki fog szabadulni némi CO2.
"amik a melegebb, savasabb tengervízben szintén elkezdhetnek visszaoldódni" ez biztos igaz igy párban? Minél melegebb a víz, annál kevesebb CO2-t "tûr meg" magában, annál kevésbé lesz savas, nem ? Vagy más oka van a savasodásnak? Ráadásul itt még a parciális nyomás is érdekes lehet esetleg, bár nem hiszem hogy ez bármilyen irányban is korlátozná a folyamatot.
A metánnak megvan az az "elõnye", hogy éghetõ, ezért a nagy erdõtüzek stb valamennyire egyensúlyban tudják tartani.
Ez mind csak az én magánvéleményem.
A CO2-kibocsátást ugyan nem mérték, de azt azért tudták 1900-ban is, hogy a szénbányákból mennyi szenet bányásztak ki. (Akkoriban ehhez képest az olaj, gáz még nem volt számottevõ.) Ebbõl pedig egyenesen következik a CO2-mennyiség is, hiszen 1 szénatomból az elégetéskor 1 CO2-molekula lesz.
A "magma felszínhez húzódása" nekem sántít, ugyanazért, amiért neked.
A magma elhelyezkedése egy-egy adott vulkáni területen valóban változhat évtizedek vagy évszázadok során is. De nincs olyan folyamat, ami miatt ez az egész Földön szinkronban történne. Pl. a dél-olaszországi vulkánok magmakamrája nem tudja, hogy Hawaiinál emelkedik a magma, és vele kellene tartani. :] Sõt, még az egymáshoz közelebbi vulkánok (pl. Etna vs. Vezúv) sincsenek ilyen módon kapcsolatban.
Az elmúlt pár százezer év eljegesedései (glaciálisok-interglaciálisok) bizonyítható, számításokkal igazolt módon a Föld pályájának változásai miatt történtek. A mostani felmelegedést viszont ez nem indokolja! Ezeknél egyébként valóban nem ok, hanem következmény lehetett a CO2-szint csökkenése: az 5-10°C-kal(!) hidegebb óceánok tényleg több CO2-t nyeltek el, ezért a légköri koncentráció lemehetett 0,03%-ról 0,02%-ra. Most viszont legfeljebb 1°C-os melegedésnél tartunk, sõt, 50 éve még semmiféle melegedés nem volt, mégis ott az emelkedés 0,03%-ról 0,04%-ra. Ezért valószínû, hogy a korábbiakkal ellentétben bizony most ez a kiváltó ok.
Az óceánok egyébként valóban igen sok (a légkörinél több) CO2-t kötnek meg, aminek egy része a melegedéssel felszabadulhat, így pozitív visszacsatolásként tovább erõsítheti a folyamatot. Fõleg, ha a karbonátos üledékeket, pl. mai vagy régi korallzátonyokat (amik a melegebb, savasabb tengervízben szintén elkezdhetnek visszaoldódni) is ide értjük... A megkötött mennyiségre egyébként biztosan van számszerû adat, de ennek utána kellene járnom. A metán felszabadulása szintúgy megindulhat, és mivel ennek erõsebb az üvegházhatása, még veszélyesebb...
A levegõ és óceán közötti CO2-transzportot nehéz megbecsülni, hiszen a Föld különbözõ vidékein más és más lehet az iránya és mennyisége. Viszont arra, hogy a légkörbe most bejutó többlet-CO2 valóban a fosszilis tüzelõanyagokból származik, van egy erõs bizonyíték, mégpedig az, hogy benne a különbözõ szénizotópok aránya a kõszénnek, kõolajnak és társainak felel meg. Azaz: egyáltalán nincs benne 14C, ami a légkörben folyamatosan keletkezik, és a felezési ideje kb. 5500 év. tehát a légkörbõl az óceánba beoldódott CO2-ben még ott kellene lennie, a sok millió éves üledékek szenében viszont már rég lebomlott.
A "magma felszínhez húzódása" nekem sántít, ugyanazért, amiért neked.
A magma elhelyezkedése egy-egy adott vulkáni területen valóban változhat évtizedek vagy évszázadok során is. De nincs olyan folyamat, ami miatt ez az egész Földön szinkronban történne. Pl. a dél-olaszországi vulkánok magmakamrája nem tudja, hogy Hawaiinál emelkedik a magma, és vele kellene tartani. :] Sõt, még az egymáshoz közelebbi vulkánok (pl. Etna vs. Vezúv) sincsenek ilyen módon kapcsolatban.Az elmúlt pár százezer év eljegesedései (glaciálisok-interglaciálisok) bizonyítható, számításokkal igazolt módon a Föld pályájának változásai miatt történtek. A mostani felmelegedést viszont ez nem indokolja! Ezeknél egyébként valóban nem ok, hanem következmény lehetett a CO2-szint csökkenése: az 5-10°C-kal(!) hidegebb óceánok tényleg több CO2-t nyeltek el, ezért a légköri koncentráció lemehetett 0,03%-ról 0,02%-ra. Most viszont legfeljebb 1°C-os melegedésnél tartunk, sõt, 50 éve még semmiféle melegedés nem volt, mégis ott az emelkedés 0,03%-ról 0,04%-ra. Ezért valószínû, hogy a korábbiakkal ellentétben bizony most ez a kiváltó ok.
Az óceánok egyébként valóban igen sok (a légkörinél több) CO2-t kötnek meg, aminek egy része a melegedéssel felszabadulhat, így pozitív visszacsatolásként tovább erõsítheti a folyamatot. Fõleg, ha a karbonátos üledékeket, pl. mai vagy régi korallzátonyokat (amik a melegebb, savasabb tengervízben szintén elkezdhetnek visszaoldódni) is ide értjük... A megkötött mennyiségre egyébként biztosan van számszerû adat, de ennek utána kellene járnom. A metán felszabadulása szintúgy megindulhat, és mivel ennek erõsebb az üvegházhatása, még veszélyesebb...
A levegõ és óceán közötti CO2-transzportot nehéz megbecsülni, hiszen a Föld különbözõ vidékein más és más lehet az iránya és mennyisége. Viszont arra, hogy a légkörbe most bejutó többlet-CO2 valóban a fosszilis tüzelõanyagokból származik, van egy erõs bizonyíték, mégpedig az, hogy benne a különbözõ szénizotópok aránya a kõszénnek, kõolajnak és társainak felel meg. Azaz: egyáltalán nincs benne 14C, ami a légkörben folyamatosan keletkezik, és a felezési ideje kb. 5500 év. tehát a légkörbõl az óceánba beoldódott CO2-ben még ott kellene lennie, a sok millió éves üledékek szenében viszont már rég lebomlott.
És íme rátaláltam, a felvetett téma brilliánsnak tûnõ összefoglalása: Link
Usrin: a 2% valóban 2% csakhogy évente, és ez az, amit elfelejt a cikk. A görbével pedig óvatosan kell bánni, mert a CO2 mennyiség és az átlaghõmérséklet változása mindig is döbbenetesen arányban állt. A tanulmány a fõbb hangsúlyt a hosszú távú trendekre helyezi, és ami valóban érdekes, hogy az ezredfordulóra soha nem tapasztalt kilengés történt.
Ettõl függetlenül viszont továbbra is nagy titok, hogy miként és miért következik be hirtelen visszaesés vagy emelkedés, mert ez a görbéken látszik. Amiért aggódnunk kell, hogy valószínûleg "beleköptünk a természet levesébe", és ennek beláthatatlan következményei lehetnek. A természetnek nyilván van egy általunk még kevéssé ismert CO2 transzportja, amely ritmusának mi most odavágtunk egy jó nagyot.
Usrin: a 2% valóban 2% csakhogy évente, és ez az, amit elfelejt a cikk. A görbével pedig óvatosan kell bánni, mert a CO2 mennyiség és az átlaghõmérséklet változása mindig is döbbenetesen arányban állt. A tanulmány a fõbb hangsúlyt a hosszú távú trendekre helyezi, és ami valóban érdekes, hogy az ezredfordulóra soha nem tapasztalt kilengés történt.
Ettõl függetlenül viszont továbbra is nagy titok, hogy miként és miért következik be hirtelen visszaesés vagy emelkedés, mert ez a görbéken látszik. Amiért aggódnunk kell, hogy valószínûleg "beleköptünk a természet levesébe", és ennek beláthatatlan következményei lehetnek. A természetnek nyilván van egy általunk még kevéssé ismert CO2 transzportja, amely ritmusának mi most odavágtunk egy jó nagyot.
Vitázni feltehetõen nem tudnék túlságos sikerrel, mert nincs meg a tudományos elõképzettségem. Egyelõre viszont nem gyõztél meg teljesen.
Nekem is az a görbe jutott eszembe elõször a cikk olvasásakor, amelyiket mát annyiszor láttam: a kibocsátott Co2 és az átlaghõmérséklet egybeesése.
Az ilyen elméletek esetében mindig tudni kell, hogy a globális felmelegedés kérdésköre durván bekerült a politikai dimenzióba, így az ezen címszó alatt kiadott hírecskéken nyomot hagyhatnak a politikai véleményformálók is. Ezzel nem azt mondom, hogy egy ilyen cikket átvevõ újság ebben feltétlenül ludas, lehet, hogy fogalma sincs róla. Így pl. egy adott kormány által szponzorált tudós lehet, hogy globális lehülésrõl fog papolni, és bizonyos, hogy egyes a kiotói egyezményben nem érdekelt államok tudósokat is vásárolnak véleményük alátámasztására. Sok államnak kínos a globális felmelegedés és a CO2 párhuzama.
De ettõl függetlenül, amire mégis rámutatnék:
Nem ismerjük kellõen a mélytengerek világát.
A cikk nem a kontinensek vándorlása által történõ idõjárásváltozást említi, hanem a belsõ magma nagy tömegû közelebb húzódását említi a földkéreghez, amely ciklikusan változik.
Az óceánok CO2 tartalma és kibocsátása szintén érdekes kérdés.
Nem tudom, hogyan becsülik meg a Co2 kibocsátás mértékét pl. 100 évre visszamenõleg (nem hinném, pl. hogy 1900-ban valaki is mérte ezt hitelesen)
Miért történtek az eljegesedések és a mainál sokkalta komolyabb felmelegedések, akkor még nem volt ember, aki miatt ez lehetett volna. És ezek nem függtek feltétlenül a kontinensek elhelyezkedésétõl sem, ahogyan nemrég volt jégkorszak és csaknem hasonló kontinentális elhelyezkedés mellett most melegszünk.
Ami a cikkben homályos nekem:
Teljesen érthetetlen, hogy mit ért a magma földkéreghez húzódásán, az aktív pontokon és ez hogyan zajlik. Én valahol itt érzem alaptalannak a cikket. Mert végül is azt állítja, hogy pl. a Csendes-óceán alatt bekapcsol a villanyrezsó, ez így valahogy tudománytalannak tûnik. Helyek kellenének és pontos mérések.
És végezetül:
Van abban valami, hogy az emberi tevékenység hathatós segítségével beindítunk egy olyan folyamatot, amely az üvegházhatásért felelõs gázok (a metánt nagyon nem lenne szabad elfelejteni) végül már rajtunk kívül álló kiáramlását eredményezi pl. az óceánokból, vagy pl. az olvadó szibériai mocsarakból.
Kérdésem: Van arról hitelesnek mondható mérés, hogy mennyi CO2 -t koncentrálhatnak az óceánok? És Co2 transzportól a levegõ és az óceánok között?
Nekem is az a görbe jutott eszembe elõször a cikk olvasásakor, amelyiket mát annyiszor láttam: a kibocsátott Co2 és az átlaghõmérséklet egybeesése.
Az ilyen elméletek esetében mindig tudni kell, hogy a globális felmelegedés kérdésköre durván bekerült a politikai dimenzióba, így az ezen címszó alatt kiadott hírecskéken nyomot hagyhatnak a politikai véleményformálók is. Ezzel nem azt mondom, hogy egy ilyen cikket átvevõ újság ebben feltétlenül ludas, lehet, hogy fogalma sincs róla. Így pl. egy adott kormány által szponzorált tudós lehet, hogy globális lehülésrõl fog papolni, és bizonyos, hogy egyes a kiotói egyezményben nem érdekelt államok tudósokat is vásárolnak véleményük alátámasztására. Sok államnak kínos a globális felmelegedés és a CO2 párhuzama.
De ettõl függetlenül, amire mégis rámutatnék:
Nem ismerjük kellõen a mélytengerek világát.
A cikk nem a kontinensek vándorlása által történõ idõjárásváltozást említi, hanem a belsõ magma nagy tömegû közelebb húzódását említi a földkéreghez, amely ciklikusan változik.
Az óceánok CO2 tartalma és kibocsátása szintén érdekes kérdés.
Nem tudom, hogyan becsülik meg a Co2 kibocsátás mértékét pl. 100 évre visszamenõleg (nem hinném, pl. hogy 1900-ban valaki is mérte ezt hitelesen)
Miért történtek az eljegesedések és a mainál sokkalta komolyabb felmelegedések, akkor még nem volt ember, aki miatt ez lehetett volna. És ezek nem függtek feltétlenül a kontinensek elhelyezkedésétõl sem, ahogyan nemrég volt jégkorszak és csaknem hasonló kontinentális elhelyezkedés mellett most melegszünk.
Ami a cikkben homályos nekem:
Teljesen érthetetlen, hogy mit ért a magma földkéreghez húzódásán, az aktív pontokon és ez hogyan zajlik. Én valahol itt érzem alaptalannak a cikket. Mert végül is azt állítja, hogy pl. a Csendes-óceán alatt bekapcsol a villanyrezsó, ez így valahogy tudománytalannak tûnik. Helyek kellenének és pontos mérések.
És végezetül:
Van abban valami, hogy az emberi tevékenység hathatós segítségével beindítunk egy olyan folyamatot, amely az üvegházhatásért felelõs gázok (a metánt nagyon nem lenne szabad elfelejteni) végül már rajtunk kívül álló kiáramlását eredményezi pl. az óceánokból, vagy pl. az olvadó szibériai mocsarakból.
Kérdésem: Van arról hitelesnek mondható mérés, hogy mennyi CO2 -t koncentrálhatnak az óceánok? És Co2 transzportól a levegõ és az óceánok között?
Sajnos úgy tûnik, a cikk keveri a szezont a fazonnal...
A lemeztektonikai ciklusok, a lemezek átrendezõdései valóban komoly klímaváltozásokat okoznak. Ez nem ellentétes semmilyen közfelfogással, hanem egy teljesen elfogadott elképzelés. Csak éppen a lemezek számottevõ elmozdulásához nem évszázadok, nem is évezredek, hanem évmilliók kellenek... Így ez az elmélet nem arról szól, hogy miért volt 20 ezer éve nagy eljegesedés, vagy miért volt 400 éve "kis jégkorszak", hanem pl. arról hogy miért volt 100 MILLIÓ éve, a dinoszauruszok korában melegebb a klíma.
"Számításaik szerint a légkör 0.04% - os CO2 koncentrációja legfeljebb 2%-ban(!) származhat emberi tevékenységbõl."
Kíváncsi lennék a "számításokra". Tudjuk, hogy mennyi szenet, olajat és gázt bányászunk ki és égetünk el évente. És láss csodát: a légkör CO2-tartalma pont ennek megfelelõ mennyiséggel emelkedik évrõl évre, pont az ipari forradalom óta - és az elmúlt 1 millió évben ehhez fogható ugrás biztosan nem volt! (Az a bizonyos 2% pedig teljesen légbõl kapott érték, bizony elégettünk mi annyi fosszilis tüzelõanyagot, ami 0,03%-ról 0,04%-ra felvihette a légköri CO2-tartalmat.)
Ezt: Link véletlen egybeesésnek gondolni több, mint merész...
A lemeztektonikai ciklusok, a lemezek átrendezõdései valóban komoly klímaváltozásokat okoznak. Ez nem ellentétes semmilyen közfelfogással, hanem egy teljesen elfogadott elképzelés. Csak éppen a lemezek számottevõ elmozdulásához nem évszázadok, nem is évezredek, hanem évmilliók kellenek... Így ez az elmélet nem arról szól, hogy miért volt 20 ezer éve nagy eljegesedés, vagy miért volt 400 éve "kis jégkorszak", hanem pl. arról hogy miért volt 100 MILLIÓ éve, a dinoszauruszok korában melegebb a klíma.
"Számításaik szerint a légkör 0.04% - os CO2 koncentrációja legfeljebb 2%-ban(!) származhat emberi tevékenységbõl."
Kíváncsi lennék a "számításokra". Tudjuk, hogy mennyi szenet, olajat és gázt bányászunk ki és égetünk el évente. És láss csodát: a légkör CO2-tartalma pont ennek megfelelõ mennyiséggel emelkedik évrõl évre, pont az ipari forradalom óta - és az elmúlt 1 millió évben ehhez fogható ugrás biztosan nem volt! (Az a bizonyos 2% pedig teljesen légbõl kapott érték, bizony elégettünk mi annyi fosszilis tüzelõanyagot, ami 0,03%-ról 0,04%-ra felvihette a légköri CO2-tartalmat.)
Ezt: Link véletlen egybeesésnek gondolni több, mint merész...
Nagyon érdekes dolgot olvastam, a forrás a 3. évezred téli, extra kiadása.
A lényeg az, hogy a jelenleg uralkodó közfelfogással szemben, miszerint az emberi tevékenység által kibocsátott CO2 okozza a globális felmelegedést, létezik egy másik vélemény is. Eszerint a felmelegedõ periódusokat a földkéreg lemezeinek mozgása okozza. Léteznek ún. aktív pontok, illetve területek, amelyek bizonyos idõközönként megközelítik a földkéreg felszínközeli részeit. Ez felmelegíti az óceánokat. Az óceánok irdatlan mennyiségû CO2-t tartalmaznak, amleyet a melegebb hõmérsékletû óceánok inkább kibocsátanak, amíg a hidegebbek elnyelnek. Ezért a CO2 koncentráció jelenlegi növekedése nem oka, hanem jelzõje a felmelegedési periódusnak, illetve ez elsõsorban nem az emberi tevékenység eredménye, hanem a melegedõ óceánok eregetik ki, beindítva a melegedési folyamatot.
Az elmélet rámutat arra, hogy csupán az óceánok felszíni vizei 200-szor több CO2-t tárolnak, mint amennyit az emberi tevékenység produkálni képes, mélyebben pedig ezerszeres ez az érték. Számításaik szerint a légkör 0.04% - os CO2 koncentrációja legfeljebb 2%-ban(!) származhat emberi tevékenységbõl.
Az elmélet szerint ez adhat magyarázatot a jégkorszakok ciklikus változására is, mert a bioszféra képtelen annnyi CO2-t termelni, hogy különösebb befolyással is bírjon a folyamatra.
Az elmélet hangsúlyozza azt is, hogy nem csupán a légkör hõmérsékletét, hanem a felszín és az óceánok mélyének hõmérsékletét is mérni kellene, valamint a mûholdas hõmérséklet meghatározás sokkal eredményesebb volna, mint a jelenlegi gyakorlat. (ez utóbbit nem tudom hova tenni)A norvág tengerben elhelyezett mélytengeri mérõegység állítólag 1948 óta folyamatos hõmérséklet emelkedést regisztrál.
Ennek már nincs tudományos alapja, de az elmélet mellet szóljon, hogy a jelenlegi civilizációnk hajlamos az embert mindenhatónak tekinteni, így egész könnyen elhisszük, hogy a globális felmelegedés is ugyanúgy a mi termékünk, mint ....gazdaságos löttyök, miközben a minket körülvevõ világról halvány lila gõzünk nincs. Tény pl. hogy jobban ismerjük a Mars felszínét, mint a mélytengereink világát. Azzal, hogy a globális felmelegedés nem feltétlenül az ember produktuma, nem lehet azt is állítani, hogy nem is fog bekövetkezni, és azt sem, hogy az embert ez mentesíti a természettel szembeni botrányos tetteiért való felelõsség alól..
Ez az elmélet valójában sokkal aggasztóbb jövõképet vázol fel, mert olyan folyamatokról van szó, amelyeket esélyünk sincs érdemben befolyásolni.
Még rengeteg gondolatom lenne, de maradjon hely a véleményeknek is.
A lényeg az, hogy a jelenleg uralkodó közfelfogással szemben, miszerint az emberi tevékenység által kibocsátott CO2 okozza a globális felmelegedést, létezik egy másik vélemény is. Eszerint a felmelegedõ periódusokat a földkéreg lemezeinek mozgása okozza. Léteznek ún. aktív pontok, illetve területek, amelyek bizonyos idõközönként megközelítik a földkéreg felszínközeli részeit. Ez felmelegíti az óceánokat. Az óceánok irdatlan mennyiségû CO2-t tartalmaznak, amleyet a melegebb hõmérsékletû óceánok inkább kibocsátanak, amíg a hidegebbek elnyelnek. Ezért a CO2 koncentráció jelenlegi növekedése nem oka, hanem jelzõje a felmelegedési periódusnak, illetve ez elsõsorban nem az emberi tevékenység eredménye, hanem a melegedõ óceánok eregetik ki, beindítva a melegedési folyamatot.
Az elmélet rámutat arra, hogy csupán az óceánok felszíni vizei 200-szor több CO2-t tárolnak, mint amennyit az emberi tevékenység produkálni képes, mélyebben pedig ezerszeres ez az érték. Számításaik szerint a légkör 0.04% - os CO2 koncentrációja legfeljebb 2%-ban(!) származhat emberi tevékenységbõl.
Az elmélet szerint ez adhat magyarázatot a jégkorszakok ciklikus változására is, mert a bioszféra képtelen annnyi CO2-t termelni, hogy különösebb befolyással is bírjon a folyamatra.
Az elmélet hangsúlyozza azt is, hogy nem csupán a légkör hõmérsékletét, hanem a felszín és az óceánok mélyének hõmérsékletét is mérni kellene, valamint a mûholdas hõmérséklet meghatározás sokkal eredményesebb volna, mint a jelenlegi gyakorlat. (ez utóbbit nem tudom hova tenni)A norvág tengerben elhelyezett mélytengeri mérõegység állítólag 1948 óta folyamatos hõmérséklet emelkedést regisztrál.
Ennek már nincs tudományos alapja, de az elmélet mellet szóljon, hogy a jelenlegi civilizációnk hajlamos az embert mindenhatónak tekinteni, így egész könnyen elhisszük, hogy a globális felmelegedés is ugyanúgy a mi termékünk, mint ....gazdaságos löttyök, miközben a minket körülvevõ világról halvány lila gõzünk nincs. Tény pl. hogy jobban ismerjük a Mars felszínét, mint a mélytengereink világát. Azzal, hogy a globális felmelegedés nem feltétlenül az ember produktuma, nem lehet azt is állítani, hogy nem is fog bekövetkezni, és azt sem, hogy az embert ez mentesíti a természettel szembeni botrányos tetteiért való felelõsség alól..
Ez az elmélet valójában sokkal aggasztóbb jövõképet vázol fel, mert olyan folyamatokról van szó, amelyeket esélyünk sincs érdemben befolyásolni.
Még rengeteg gondolatom lenne, de maradjon hely a véleményeknek is.
Sziasztok. Tudna nekem adni (lehetõleg magyarul) egy linket ami a magyorországi klímaváltozásról szól? Esetleg annak lehetséges hatásairól.
Nagyon megköszönném!
Nagyon megköszönném!
Súlyos hiba elvetni páratlan életmûvét, óriási szakmai tapasztalatával pontosan tudta, különbözõ szinten vannak a "megidézések", ezt pontosan rögzítette is az elején, így az olvasottakat kicsi hozzáértéssel kell kezelni.
Benned van a hiba, ha ezt nem alkalmazod.
Csatlakozom Menyhért, he-he!
Benned van a hiba, ha ezt nem alkalmazod.
Csatlakozom Menyhért, he-he!
"Én egyre kevesebb hitelt adok a Réthly gyûjtés adatainak."
Öregem, ez komoly hiba! Tudni kell azt "olvasni", érteni, hogy vannak benne nagyotmondások, "költõi túlzások", a kor nyelvezete, érzésvilága, sõt humora közül kell kibogozni a lényeget, amire nyugodtan támaszkodhatsz, mint információra. A sorok között kell tudni olvasni. Egy páratlan könyvsorozat, elég komoly összeget tudnék felajánlani annak , aki eladná nekem a 17. századról szóló kötetet.
Öregem, ez komoly hiba! Tudni kell azt "olvasni", érteni, hogy vannak benne nagyotmondások, "költõi túlzások", a kor nyelvezete, érzésvilága, sõt humora közül kell kibogozni a lényeget, amire nyugodtan támaszkodhatsz, mint információra. A sorok között kell tudni olvasni. Egy páratlan könyvsorozat, elég komoly összeget tudnék felajánlani annak , aki eladná nekem a 17. századról szóló kötetet.
Mindez nagyon jó dolog, de ha Kína, India elkezd "nyugatiasan" fogyasztani az teljesen felülír minden pozitív tendenciát. Már pedig zajlik a fokozódó folyamat.
Hogyne: Patakné Félegyházi Enikõ a Debreceni Egyetemen. Csak az a baj, hogy nyugdíjba ment.
Talán ez használható - angol nyelvû:
Az IPCC 2007-es kiadásának I. kötetében van egy rész a paleoklimatológiáról.
Link
(8 MB)
Természetesen az IPCC jelentéseimben is van néhány dolog ami nincs megemlítve pedig eredeti kiindulást tekintve ott kellene lennie na de mindegy... használható az anyag - fõleg mivel ez a paleoklimatológiai rész, így nagy ellentmondások nincsenek talán benne. Viszont utolsó 2000 évvel kapcsolatban azért óvatosan kell kezelni a leírtakat, pláne ha már valaki átolvasta Réthly A. Idõjárási és elemi csapások c. könyvének azt a részét, amelyben a Kr. utáni néhány száz évtõl kezdve az 1600-as, 1700-as évekig van a feljegyzések összegyûjtve... Na azt elolvasva kicsit máshogy tekint azért az ember az ott mutatott hõmérsékleti rekonstrukciókra.
Az IPCC 2007-es kiadásának I. kötetében van egy rész a paleoklimatológiáról.
Link
(8 MB)
Természetesen az IPCC jelentéseimben is van néhány dolog ami nincs megemlítve pedig eredeti kiindulást tekintve ott kellene lennie na de mindegy... használható az anyag - fõleg mivel ez a paleoklimatológiai rész, így nagy ellentmondások nincsenek talán benne. Viszont utolsó 2000 évvel kapcsolatban azért óvatosan kell kezelni a leírtakat, pláne ha már valaki átolvasta Réthly A. Idõjárási és elemi csapások c. könyvének azt a részét, amelyben a Kr. utáni néhány száz évtõl kezdve az 1600-as, 1700-as évekig van a feljegyzések összegyûjtve... Na azt elolvasva kicsit máshogy tekint azért az ember az ott mutatott hõmérsékleti rekonstrukciókra.
A 2006-os nyári Metnet-találkozón tartottam az elõadást, azt próbáltam benne áttekinteni, milyen változásokat ismerünk a Föld éghajlatában a régmúlttól - azaz a prekambriumtól - a pleisztocén "jégkorszakokig". Az elõadás diáit le is töltheted innen: Link
Természetesen ez csak egy rövid ízelítõ a témából, a pleisztocén történetet közismertebbnek gondoltam, ezért arról kevesebb szó esett. Magyar nyelvû összefoglaló könyv tudtommal nincs a témában; én különbözõ, geológusként hallgatott elõadásokból (elsõsorban földtörténet, aminek a paleoklíma persze csak egy szelete) ill. cikkekbõl gyûjtöttem az infóimat. Angolul nyilván van választék - de be kell valljam, örültem, ha cikkek olvasására jutott idõm, egy nagy monográfia átrágása túl nagy falat lett volna.
Ha az EISZ-rendszerhez hozzáférsz (pl. egyetemrõl), ott cikkeket bõven találsz, de az angol Wikipedia is megbízható, olvasmányos, irodalmi hivatkozásokkal bõven ellátott anyagokat ad a témában. (A magyar verzióról inkább hadd ne mondjak semmit...)
Természetesen ez csak egy rövid ízelítõ a témából, a pleisztocén történetet közismertebbnek gondoltam, ezért arról kevesebb szó esett. Magyar nyelvû összefoglaló könyv tudtommal nincs a témában; én különbözõ, geológusként hallgatott elõadásokból (elsõsorban földtörténet, aminek a paleoklíma persze csak egy szelete) ill. cikkekbõl gyûjtöttem az infóimat. Angolul nyilván van választék - de be kell valljam, örültem, ha cikkek olvasására jutott idõm, egy nagy monográfia átrágása túl nagy falat lett volna.
Ha az EISZ-rendszerhez hozzáférsz (pl. egyetemrõl), ott cikkeket bõven találsz, de az angol Wikipedia is megbízható, olvasmányos, irodalmi hivatkozásokkal bõven ellátott anyagokat ad a témában. (A magyar verzióról inkább hadd ne mondjak semmit...)
Szal te már tartottál elõadást paloklimatológiáról. Mirõl esett szó ezen az elõadásodon?
Nem tudom, tanítják-e az ELTE meteorlológus szakán az éghajlattörténetet, de szerintem alap kéne legyen. Szerintem egy rakás jelenleg zajló kérdés megválaszolható lenne - gondolok itt a jelenleg zajló éghajlatváltozásra - ha a paleoklimatológia kicsit szervesebb része lenne a meteorológiának.
Szóval nekem valami általános paleoklimatológia könyv kéne, akár angolul is.
Szóval nekem valami általános paleoklimatológia könyv kéne, akár angolul is.
"Hivatalosan" nem a fõ témám, de azért foglalkozom vele geológusként. A szomszéd fórumban olvasom, hogy szakirodalmat keresel; írj nyugodtan, hogy mivel kapcsolatban, és megpróbálok segíteni.
Így van, a földtörténet alig 10 százalékában volt jég golyóbisunkon, ám eme "átmeneti" jeges idõszakok közül voltak "hógolyó-Föld" epizódok.
A cikk bõven tavalyi, nem tudom, hogy anno valaki felfigyelt-e rá: Link
Az éghajlatváltozás, a felhõképzõdés és a kozmikus sugárzás között keresi az összefüggéseket. Ezen kívül azt állítja, hogy iszonyatosan régen elõfordultak "snowball earth" epizódok, amikor még az egyenlítõ is jeges volt.
Az éghajlatváltozás, a felhõképzõdés és a kozmikus sugárzás között keresi az összefüggéseket. Ezen kívül azt állítja, hogy iszonyatosan régen elõfordultak "snowball earth" epizódok, amikor még az egyenlítõ is jeges volt.
Már ott elszúrták, hogy a vízszint jelentõsen emelkedik. Ha az északi sark olvad a vízszint NEM emelkedik! A példáját már százszor említettük ezért nem is mondom. Média 
Vákumcsöves van, ami már többet tud a síknál. Napi szinten jobb a síknál, az éves beesési szög változást viszont nem "kezeli".
Srácok, egy nagyon hülye kérdésem van. Feltalálták már a kúp alakú napkollektort? Akár napi, akár éves szinten nézem, hatékonyabban tudná kihasználni a fényt, mint a sík, amely csak egy irányban kapja.
A linkeden elindulva találtam ezt a sorozatot:
Link
Link
Link
Meglepõdtem, hogy a 70-es évek közepén "dokumentum" film szól arról, hogy jön a következõ lehûlési periódus. Azért ez egy kicsit más fénybe helyezi nálam a mostani globális felmelegedés mizériát.
Magyarországon mi volt a helyzet abban az idõszakban?
T.
Link
Link
Link
Meglepõdtem, hogy a 70-es évek közepén "dokumentum" film szól arról, hogy jön a következõ lehûlési periódus. Azért ez egy kicsit más fénybe helyezi nálam a mostani globális felmelegedés mizériát.
Magyarországon mi volt a helyzet abban az idõszakban?
T.
Ezek szerint a lehûlést vízionálók lyukra futottak. Legalábbis azok, akik a kis-jégkorszak és "halott" nap összefüggéssel példálóztak. Pedig szívesen láttam volna egy két telet abból az idõbõl amikor a Duna jegén nyomták a koronázásokat a z'õsök és a Kilimandzsáró jégsipkát növesztett.
:-)
T.
:-)
T.
Az,hogy változik-e és merre a Föld éghajlata valóban nem a max. 1-2 évszázada folyó hiányos és vitatott hõmérsékletmérések elemzésébõl kell csak kiindulni.Nagyon egyszerû indikátorunk van:a jég.Mindegy,hogy sarki,gleccser self vagy firn.Csak meg kell nézni mondjuk az alpi gleccserek mai,50 ,100 stb. évekkel ezelõtti hosszát és máris tudjuk hányadán állunk.Ha a mondjuk 50 év alatt 10 km-rel rövidült gleccser ismét 1 km-rel hosszabb lesz,azt mondom :lehet,hogy itt az újabb jégkor! 
Jó lenne az eredetit olvasni, mert a végén nagyon összekeverték a dolgokat... Ha a Nap most foltosodik, akkor nem inaktív, de ha a lehülést az inaktív napfelület okozza, akkor miért is állunk lehülés elõtt? 
Valami összekeveredhetett 
Valami összekeveredhetett
Link
Lehet, hogy én vagyok fáradt, de a cikkbõl nem derül ki, hogy azért "fagyunk meg", mert eltüntek a napfoltok 200 napja, vagy mert most visszajöttek. Mi az összefüggés iránya?
T.
Lehet, hogy én vagyok fáradt, de a cikkbõl nem derül ki, hogy azért "fagyunk meg", mert eltüntek a napfoltok 200 napja, vagy mert most visszajöttek. Mi az összefüggés iránya?
T.
Nagyon tetszik a blog, remélem, rendszeresen bõvül majd! Gondolom, eleve vitaindítónak szántad, tehát nem baj, ha itt-ott "belekötnék" a tartalmába.
Azzal tökéletesen egyetértek, hogy a MÁR BEKÖVETKEZETT globális felmelegedés mértéke (és egyáltalán: léte) igencsak kérdéses. Igaz, hogy a publikált átlaghõmérsékleti értékek korrekción mennek át az adatsorok idõbeli és térbeli hézagai miatt, de kétlem, hogy ennyi hibatényezõt - pl. a városhatás erõsödését - teljesen ki lehetne szûrni. Hiszen tudtommal arról nem kapnak adatot a gyûjtõközpontok, hogy egy állomás tágabb környezete hogyan változik meg... Továbbá igaz az is, hogy hézagos lefedettséggel, sok-sok interpolációval eleve nem lehet pontos átlagot számolni.
Viszont az elriasztó diagramok közül valamivel nem lehet vitatkozni - ez pedig a CO2-szint emelkedése. Ez bizony pontosan mérhetõ adat, nem lehet olyan alapon támadni, mint a T-átlagokat. Ez adatsor márpedig azt mutatja, hogy az iparosodás kezdete óta másfélszeresére nõtt a CO2 koncentrációja, az elmúlt 1-2 millió év során most érte el a legmagasabb értéket, ráadásul az emelkedés töretlenül gyorsul. A növekmény pedig - hogy, hogy nem - jól egyezik azzal a mennyiséggel, amit a fosszilis tüzelõanyagok égetésével megtermelünk. Vitathatatlan fizikai tény az is, hogy a CO2 képes elnyeli azt a hosszúhullámú sugárzást, amit a felmelegedett földfelszín a világûr felé küldene, az elnyelt energia pedig mást nem tud tenni, mint hõvé alakulni. Érdekes: azt senki nem tagadja, hogy CO2 nélkül a Föld egyensúlyi hõmérséklete bõ 10 fokkal alacsonyabb lenne. Akkor miért nem evidens, hogy a CO2-koncentráció megduplázása jelentõs melegedéssel fenyeget? Más kérdés, hogy mennyi a légkör "reakcióideje", hány évtized vagy évszázad alatt áll be a légkör új összetételének megfelelõ egyensúlyi hõmérséklet. Ha James Hansen ezt a reakcióidõt alulbecsülte, vagy ha az emberi eredetû felmelegedésre más, természetes eredetû ciklusok is "rárakódnak", olykor visszaeséseket okozva, az nem ok arra, hogy a veszélyt ne vegyük komolyan!
Egy helyen említed a földtörténet régmúltjának hihetetlenül magas CO2-értékeit is. A tudomány mai állása szerint a mezozoikum (középidõ) legmagasabb értéke 2500 ppm körül lehetett, a 7000 ppm igen erõs túlzás. Ez a 2500 ppm 200 millió éve, a triász-jura határon állt elõ, amikor a kapcsolódó klímaváltozás egy elég jelentõs fajkihalási hullámot is elõidézett. A mezozoikum nagy részében 1000 ppm körüli értékek voltak jellemzõek, a mainál mintegy 10°C-kal magasabb globális átlaghõmérséklettel. Ezzel már tényleg stabilan együtt tudott élni a bioszféra - de gondold csak meg, mivel járna, ha a következõ pár száz, vagy akár pár ezer év során kellene az akkori viszonyokhoz alkalmazkodnunk! (Véleményem szerint az élõvilágnak sikerülne, bár jókora megrázkódtatással, sok faj eltûnésével - az emberi civilizáció viszont esélytelen volna.)
Még egy fontos adalék: a CO2 által elnyelt sugárzás mennyisége NEM egyenesen arányos a koncentrációval. Tehát hiába látjuk úgy, hogy a maihoz képest +700 ppm CO2 10°C-os hõmérsékleti többletet jelentett, ez nem jelenti azt, hogy +70 ppm csak 1°C többletet ad. Miért? A CO2 nem a teljes infravörös spektrumot képes elnyelni, csak annak bizonyos hullámhossz-tartományait. Már jóval 1000 ppm alatt eljutunk odáig, hogy a saját elnyelési sávokban szinte semmit nem enged kisugározni a CO2. Tehát ha még többet teszünk belõle a légkörbe, a hatás már nem sokat változik - sarkítva, pl. 700 ppm vagy 1400 ppm CO2 majdhogynem egyre megy. A triász-jura határ 2500 ppm szén-dioxidja is azért járt annyira komoly felmelegedéssel, mert egyidejûleg rengeteg metán is a levegõbe kerülhetett (mélytengeri metánhidrátok bomlásából - ez ma is reális veszély!), a metán viszont más elnyelési sávokban mûködik, még erõsebb üvegházgázként.
Azzal tökéletesen egyetértek, hogy a MÁR BEKÖVETKEZETT globális felmelegedés mértéke (és egyáltalán: léte) igencsak kérdéses. Igaz, hogy a publikált átlaghõmérsékleti értékek korrekción mennek át az adatsorok idõbeli és térbeli hézagai miatt, de kétlem, hogy ennyi hibatényezõt - pl. a városhatás erõsödését - teljesen ki lehetne szûrni. Hiszen tudtommal arról nem kapnak adatot a gyûjtõközpontok, hogy egy állomás tágabb környezete hogyan változik meg... Továbbá igaz az is, hogy hézagos lefedettséggel, sok-sok interpolációval eleve nem lehet pontos átlagot számolni.
Viszont az elriasztó diagramok közül valamivel nem lehet vitatkozni - ez pedig a CO2-szint emelkedése. Ez bizony pontosan mérhetõ adat, nem lehet olyan alapon támadni, mint a T-átlagokat. Ez adatsor márpedig azt mutatja, hogy az iparosodás kezdete óta másfélszeresére nõtt a CO2 koncentrációja, az elmúlt 1-2 millió év során most érte el a legmagasabb értéket, ráadásul az emelkedés töretlenül gyorsul. A növekmény pedig - hogy, hogy nem - jól egyezik azzal a mennyiséggel, amit a fosszilis tüzelõanyagok égetésével megtermelünk. Vitathatatlan fizikai tény az is, hogy a CO2 képes elnyeli azt a hosszúhullámú sugárzást, amit a felmelegedett földfelszín a világûr felé küldene, az elnyelt energia pedig mást nem tud tenni, mint hõvé alakulni. Érdekes: azt senki nem tagadja, hogy CO2 nélkül a Föld egyensúlyi hõmérséklete bõ 10 fokkal alacsonyabb lenne. Akkor miért nem evidens, hogy a CO2-koncentráció megduplázása jelentõs melegedéssel fenyeget? Más kérdés, hogy mennyi a légkör "reakcióideje", hány évtized vagy évszázad alatt áll be a légkör új összetételének megfelelõ egyensúlyi hõmérséklet. Ha James Hansen ezt a reakcióidõt alulbecsülte, vagy ha az emberi eredetû felmelegedésre más, természetes eredetû ciklusok is "rárakódnak", olykor visszaeséseket okozva, az nem ok arra, hogy a veszélyt ne vegyük komolyan!
Egy helyen említed a földtörténet régmúltjának hihetetlenül magas CO2-értékeit is. A tudomány mai állása szerint a mezozoikum (középidõ) legmagasabb értéke 2500 ppm körül lehetett, a 7000 ppm igen erõs túlzás. Ez a 2500 ppm 200 millió éve, a triász-jura határon állt elõ, amikor a kapcsolódó klímaváltozás egy elég jelentõs fajkihalási hullámot is elõidézett. A mezozoikum nagy részében 1000 ppm körüli értékek voltak jellemzõek, a mainál mintegy 10°C-kal magasabb globális átlaghõmérséklettel. Ezzel már tényleg stabilan együtt tudott élni a bioszféra - de gondold csak meg, mivel járna, ha a következõ pár száz, vagy akár pár ezer év során kellene az akkori viszonyokhoz alkalmazkodnunk! (Véleményem szerint az élõvilágnak sikerülne, bár jókora megrázkódtatással, sok faj eltûnésével - az emberi civilizáció viszont esélytelen volna.)
Még egy fontos adalék: a CO2 által elnyelt sugárzás mennyisége NEM egyenesen arányos a koncentrációval. Tehát hiába látjuk úgy, hogy a maihoz képest +700 ppm CO2 10°C-os hõmérsékleti többletet jelentett, ez nem jelenti azt, hogy +70 ppm csak 1°C többletet ad. Miért? A CO2 nem a teljes infravörös spektrumot képes elnyelni, csak annak bizonyos hullámhossz-tartományait. Már jóval 1000 ppm alatt eljutunk odáig, hogy a saját elnyelési sávokban szinte semmit nem enged kisugározni a CO2. Tehát ha még többet teszünk belõle a légkörbe, a hatás már nem sokat változik - sarkítva, pl. 700 ppm vagy 1400 ppm CO2 majdhogynem egyre megy. A triász-jura határ 2500 ppm szén-dioxidja is azért járt annyira komoly felmelegedéssel, mert egyidejûleg rengeteg metán is a levegõbe kerülhetett (mélytengeri metánhidrátok bomlásából - ez ma is reális veszély!), a metán viszont más elnyelési sávokban mûködik, még erõsebb üvegházgázként.
Valahol érdeke is lenne, sõt van.
Pozitív példaként tudom elmíteni a közlekedést.
A benzinárak emelkedésével az új technológiájú kocsiknál egyre gyakrabban látni a fogyasztásnál 4,5 liter körüli értékekekt, amiket ezek a kocsik tudnak is. Szerencsére a benzinfalók kezdenek visszaszorulni európában..emlékszem még arra az idõre, amikor 10-14 literes Mercédesz, BMW Stb. furikárott. A 6 liter nagyon jó fogyasztásnak számított. Szóval ösztönözve is vannak a kis fogysztású kocsik vásárlására. Ott van az adók kérdése...pl m3 után fizetett adó a volt súlyadó, vagy a kötelezõ biztosítás...ez is ösztönzõ lehet.
Sajnos ma már a legnagyobb üvegházhatást kibocsátó terület a közlekedés lett mégis, rengeteg az autó. Az egysesül államokban szívják a fogukat a magas benzinárak miatt...nos ott átszámítva a gallont kb. 160 Ft egy liter benzin. Nem véletlen hogy ott még bõven vannak 10-13 literes fogyasztású autók.
Az iparban kibocsátási kvótákat határoznak meg, azaz mennyi káros anyagot bocsáthat ki a gyár. Ha valaki környezetvédelmi beruházást hajt végre akkor azt, amivel kevesebbet bocsát a levegõbe azt eladhatja más gyárnak, így pént spórol meg. Ahol viszont nem volt ilyen beruházás és terjeszkedni akarnak ott meg kell venniük a kibocsátási kvótát. Egy idõ után az állam összeébb húzza a zsák száját, azaz csökkenti a felvásárolható "mennyiséget", így csökken a megvásárolandó kvóta,és drágább lesz a kibocsátás, azaz rá vannak kényszerítve a környezetkímálõ beruházásokra.
Pozitív példaként tudom elmíteni a közlekedést.
A benzinárak emelkedésével az új technológiájú kocsiknál egyre gyakrabban látni a fogyasztásnál 4,5 liter körüli értékekekt, amiket ezek a kocsik tudnak is. Szerencsére a benzinfalók kezdenek visszaszorulni európában..emlékszem még arra az idõre, amikor 10-14 literes Mercédesz, BMW Stb. furikárott. A 6 liter nagyon jó fogyasztásnak számított. Szóval ösztönözve is vannak a kis fogysztású kocsik vásárlására. Ott van az adók kérdése...pl m3 után fizetett adó a volt súlyadó, vagy a kötelezõ biztosítás...ez is ösztönzõ lehet.
Sajnos ma már a legnagyobb üvegházhatást kibocsátó terület a közlekedés lett mégis, rengeteg az autó. Az egysesül államokban szívják a fogukat a magas benzinárak miatt...nos ott átszámítva a gallont kb. 160 Ft egy liter benzin. Nem véletlen hogy ott még bõven vannak 10-13 literes fogyasztású autók.
Az iparban kibocsátási kvótákat határoznak meg, azaz mennyi káros anyagot bocsáthat ki a gyár. Ha valaki környezetvédelmi beruházást hajt végre akkor azt, amivel kevesebbet bocsát a levegõbe azt eladhatja más gyárnak, így pént spórol meg. Ahol viszont nem volt ilyen beruházás és terjeszkedni akarnak ott meg kell venniük a kibocsátási kvótát. Egy idõ után az állam összeébb húzza a zsák száját, azaz csökkenti a felvásárolható "mennyiséget", így csökken a megvásárolandó kvóta,és drágább lesz a kibocsátás, azaz rá vannak kényszerítve a környezetkímálõ beruházásokra.
Egy dolog azért jó benne, reméljük sok ember megijed és jobban vigyáz környezetére.
Tényleg végtelenül undorító a bulvárosodás a témában... Azt se tudják mit beszélnek, néhány évtizedes (megkérdõjelezhetõ!!) adatokból sivatagot, karácsonyi balatoni strandolást, meg a .... tudja mit ki nem találnak.Az egzotikus élõlényeket, kórokozókat leginkább a nagy mobilitás számlájára írhatjuk. 
Amennyiben valakit komolyabban is érdekel a téma, indítottam egy blogot a klímaváltozás "nagy kérdésérõl".
Link
Link
Link
Újabb szenzációhajhász, semmitmondó tanulmány a témában. Érdekes módon a napjainkban megjelenõ, hasonló mondanivalójú "tanulmányok" kivétel nélkül tényként kezelik az emberokozta globális felmelegedést (AGW), eltekintve attól az apróságtól, hogy erre a mai napig nincs tudományos bizonyíték. Amennyiben valakinek sikerül tudományosan elfogadható módon összefüggésbe hoznia a hétköznapi életben csak üvegházhatású gázokként emlegetett légnemû anyagok kibocsátását a 20. században tapasztalt felmelegedési folyamattal, minden kétséget kizáróan õ lesz a következõ Nobel-díjasunk...
Már a cikk elsõ felében jelentõs számú pontatlanságot, csúsztatást találni: "A globális átlaghõmérséklet az iparosodás elõtti szinthez képest 0,8 fokkal emelkedett, eközben Európa átlaghõmérséklete ugyanezen idõszakhoz képest 1 fokkal emelkedett. A kontinens körüli tengerek átlaghõmérsékletében 1,2 fokos melegedést regisztráltak, miközben a világtengerek átlaghõmérséklete "csak" 1 fokkal emelkedett."
Az elsõ állítás részben még elfogadható, a globális hõmérséklet jelenlegi tudásunk alapján 0,7°c-ot emelkedett a 20. század során, azonban ezt sem lehet tényként kezelni. A mérések pontossága erõsen megkérdõjelezhetõ. A 20. század elsõ éveiben a Föld felszínének mindössze 20-30%-án végeztek meteorológiai méréseket, a korabeli globális átlagot ezekbõl a hiányos lefedettségû adatokból számították ki. A Föld hõtérképének "fehér foltjait", beleértve az Antarktiszt, és a déli félteke döntõ részét extrapolációval határozták meg. Ennek pontossága semmivel sem jobb, mint ha a tõzsdén egy adott részvény árfolyamának havi átlagát szeretnénk meghatározni úgy, hogy csak minden hétfõi napról áll rendelkezésre adat. További problémát jelent a városi hõsziget effektus. A 20. század eleje óta az akkor létezõ meteorológiai állomások jelentõs százaléka került az egyre terjeszkedõ városok hatása alá. A városklíma egyik jellegzetessége, hogy - elsõsorban a derült és szélcsendes éjszakákon ill. a téli hónapokban - a környezeténél melegebb területet, ún. hõszigetet alkot. Becslések szerint a globális hõmérsékleti adatsorokban szereplõ meteorológiai állomások egynegyede található nagyvárosokban, ahol a hõszigethatás 1-2°c-os melegedést okozhatott. Ennek hatása a teljes adatsorra elméletileg 0,25-0,5°c, tehát a megfigyelt melegedés fele. A fenti két problémát kiküszöbölõ mûholdas megfigyelések (UAH, RSS MSU) csak 1979 óta állnak rendelkezésre, és a felszíni méréseken alapuló adatsoroknál ugyan kisebb, de egyértelmûen melegedõ tendenciát mutatnak 1979 és 1998 között. Azonban 1997-tõl egészen napjainkig nagyon gyenge negatív tendencia figyelhetõ meg.
Az óceánok hõmérséklete a hatalmas víztömeg hõtehetetlenségébõl adódóan nem melegedhetett többet az iparosodás kezdete óta, mint a szárazföldeké. Amennyiben a felszínközeli légkörben melegedõ tendencia figyelhetõ meg, a hatás a fizika törvényeinek megfelelõen a szárazföldeken jelentkezik elõször, a világóceán felett késleltetve és jóval lassabban bontakozik ki, miután a tengervíz felmelegítése óriási mennyiségû energiát emészt fel. Ezt az 1979 óta rendelkezésre álló mûholdas megfigyelések is megerõsítik.
A továbbiakban a felmelegedés várható káros hatásairól olvashatunk kimerítõ és kellõ mértékben pánikkeltõ felsorolást. Szó esik a tengerszint emelkedésérõl, egyre gyakoribb aszályról, hõhullámokról, erdõtüzekrõl, és a felmelegedés hatására Európát várhatóan elözönlõ szubtrópusi moszkítókról, amelynek következtében tucatnyi - számunkra eddig "ismeretlen" - fertõzõ betegséggel kell szembenéznünk.
Újabb szenzációhajhász, semmitmondó tanulmány a témában. Érdekes módon a napjainkban megjelenõ, hasonló mondanivalójú "tanulmányok" kivétel nélkül tényként kezelik az emberokozta globális felmelegedést (AGW), eltekintve attól az apróságtól, hogy erre a mai napig nincs tudományos bizonyíték. Amennyiben valakinek sikerül tudományosan elfogadható módon összefüggésbe hoznia a hétköznapi életben csak üvegházhatású gázokként emlegetett légnemû anyagok kibocsátását a 20. században tapasztalt felmelegedési folyamattal, minden kétséget kizáróan õ lesz a következõ Nobel-díjasunk...
Már a cikk elsõ felében jelentõs számú pontatlanságot, csúsztatást találni: "A globális átlaghõmérséklet az iparosodás elõtti szinthez képest 0,8 fokkal emelkedett, eközben Európa átlaghõmérséklete ugyanezen idõszakhoz képest 1 fokkal emelkedett. A kontinens körüli tengerek átlaghõmérsékletében 1,2 fokos melegedést regisztráltak, miközben a világtengerek átlaghõmérséklete "csak" 1 fokkal emelkedett."
Az elsõ állítás részben még elfogadható, a globális hõmérséklet jelenlegi tudásunk alapján 0,7°c-ot emelkedett a 20. század során, azonban ezt sem lehet tényként kezelni. A mérések pontossága erõsen megkérdõjelezhetõ. A 20. század elsõ éveiben a Föld felszínének mindössze 20-30%-án végeztek meteorológiai méréseket, a korabeli globális átlagot ezekbõl a hiányos lefedettségû adatokból számították ki. A Föld hõtérképének "fehér foltjait", beleértve az Antarktiszt, és a déli félteke döntõ részét extrapolációval határozták meg. Ennek pontossága semmivel sem jobb, mint ha a tõzsdén egy adott részvény árfolyamának havi átlagát szeretnénk meghatározni úgy, hogy csak minden hétfõi napról áll rendelkezésre adat. További problémát jelent a városi hõsziget effektus. A 20. század eleje óta az akkor létezõ meteorológiai állomások jelentõs százaléka került az egyre terjeszkedõ városok hatása alá. A városklíma egyik jellegzetessége, hogy - elsõsorban a derült és szélcsendes éjszakákon ill. a téli hónapokban - a környezeténél melegebb területet, ún. hõszigetet alkot. Becslések szerint a globális hõmérsékleti adatsorokban szereplõ meteorológiai állomások egynegyede található nagyvárosokban, ahol a hõszigethatás 1-2°c-os melegedést okozhatott. Ennek hatása a teljes adatsorra elméletileg 0,25-0,5°c, tehát a megfigyelt melegedés fele. A fenti két problémát kiküszöbölõ mûholdas megfigyelések (UAH, RSS MSU) csak 1979 óta állnak rendelkezésre, és a felszíni méréseken alapuló adatsoroknál ugyan kisebb, de egyértelmûen melegedõ tendenciát mutatnak 1979 és 1998 között. Azonban 1997-tõl egészen napjainkig nagyon gyenge negatív tendencia figyelhetõ meg.
Az óceánok hõmérséklete a hatalmas víztömeg hõtehetetlenségébõl adódóan nem melegedhetett többet az iparosodás kezdete óta, mint a szárazföldeké. Amennyiben a felszínközeli légkörben melegedõ tendencia figyelhetõ meg, a hatás a fizika törvényeinek megfelelõen a szárazföldeken jelentkezik elõször, a világóceán felett késleltetve és jóval lassabban bontakozik ki, miután a tengervíz felmelegítése óriási mennyiségû energiát emészt fel. Ezt az 1979 óta rendelkezésre álló mûholdas megfigyelések is megerõsítik.
A továbbiakban a felmelegedés várható káros hatásairól olvashatunk kimerítõ és kellõ mértékben pánikkeltõ felsorolást. Szó esik a tengerszint emelkedésérõl, egyre gyakoribb aszályról, hõhullámokról, erdõtüzekrõl, és a felmelegedés hatására Európát várhatóan elözönlõ szubtrópusi moszkítókról, amelynek következtében tucatnyi - számunkra eddig "ismeretlen" - fertõzõ betegséggel kell szembenéznünk.
Épp ezt az oldalt nézegettem és a következõket figyeltem meg:
Link
A téli idõszakban (december január) a jég kiterjedésében 2 nagy változást lehet tapasztalni.
A nyári félévben ugye szembetûnõ a változás a 80-as évek és a 00-évek között.
Azonban télen egészen 2002-2003-ig alig lehet változást tapasztalni az egyes évek között. Innenntõl azonban 2 területen jelentõs csökkenés történt:
1. Az Ohotszki-tenger, annak is fõleg az északi részén szembetûnõ a selfjég csökkenése eltünése.
2 a másik szembetûnõ változás nagy meglepetésemre épp az Észak atlanti áramlás észak európai útjába esõ területek (elsõsorban a Fehér-tenger és a Ferenc József föld vidéke (illetve a Botteni Öböl). Novaja-Zemlja nyugati self része az utóbbi években már nem került jég alá.
Az atlaszokban még fel van tüntetve, hogy a Botteni-Öböl, Finn-Öböl vidéke egészen délre is befagyott egészen Lettországig. És ez szinte minden évben állandó volt. Mostanában az elmult években már nem tapasztalhattuk ezt a tényt. Vajon a Ferenc József föld "jégtelenedésének" mi lehet az oka?
Ez épp ellentétes azzal a felvetéssel, hogy a Golf és az Észak-atlanti áramlás most már kimutathatóan gyengül. Gyanítom, hogy az Észak-atlanti térségben oly jellemzõ igen erõteljes ciklonaktivitás lehet ennek a kiváltója. Nagyon erõs viharok feltörik a vékony peremi selfjeget, illetve ezek a hatalmas gigaciklonok melegszektora hõtöbbletet eredményez Észak-európa ezen selfvizein. Azaz nem a tengerámlással, hanem légköri viszonyok megváltozásával magyarázható ez a módosulás.
Link
Máshol télen egyelõre alig tapasztalható változás, illetve nem ennyire szembetûnõ.
Link
A téli idõszakban (december január) a jég kiterjedésében 2 nagy változást lehet tapasztalni.
A nyári félévben ugye szembetûnõ a változás a 80-as évek és a 00-évek között.
Azonban télen egészen 2002-2003-ig alig lehet változást tapasztalni az egyes évek között. Innenntõl azonban 2 területen jelentõs csökkenés történt:
1. Az Ohotszki-tenger, annak is fõleg az északi részén szembetûnõ a selfjég csökkenése eltünése.
2 a másik szembetûnõ változás nagy meglepetésemre épp az Észak atlanti áramlás észak európai útjába esõ területek (elsõsorban a Fehér-tenger és a Ferenc József föld vidéke (illetve a Botteni Öböl). Novaja-Zemlja nyugati self része az utóbbi években már nem került jég alá.
Az atlaszokban még fel van tüntetve, hogy a Botteni-Öböl, Finn-Öböl vidéke egészen délre is befagyott egészen Lettországig. És ez szinte minden évben állandó volt. Mostanában az elmult években már nem tapasztalhattuk ezt a tényt. Vajon a Ferenc József föld "jégtelenedésének" mi lehet az oka?
Ez épp ellentétes azzal a felvetéssel, hogy a Golf és az Észak-atlanti áramlás most már kimutathatóan gyengül. Gyanítom, hogy az Észak-atlanti térségben oly jellemzõ igen erõteljes ciklonaktivitás lehet ennek a kiváltója. Nagyon erõs viharok feltörik a vékony peremi selfjeget, illetve ezek a hatalmas gigaciklonok melegszektora hõtöbbletet eredményez Észak-európa ezen selfvizein. Azaz nem a tengerámlással, hanem légköri viszonyok megváltozásával magyarázható ez a módosulás.
Link
Máshol télen egyelõre alig tapasztalható változás, illetve nem ennyire szembetûnõ.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat