Globális jelenségek
Teljes mértékben egyet tudok érteni, ez ebben a formában hangoztatva nem lehet érv a mostani (vagy ezredforduló elõtti? Link ) felmelegedõ tendencia meglétével és esetleges hatásaival kapcsolatban.
Azonban ha már a jégsapkánknál tartunk, akkor érdemes azt megemlíteni, hogy a komolyabb szárazföldi jégtakaróink (Grönland, Antarktisz) a kb. 1000 évvel ezelõtti középkori meleg periódus, vagy a réz-és bronzkorra esõ holocén maximum idején sem szenvedtek komoly károsodást. Elõbbi a napjainkra jellemzõnél közel 1°c-kal, utóbbi pedig 2-2,5°c-kal jelentett magasabb hõmérsékletet globális szinten. 1100 körül például a szõlõtermesztés még Skóciában is lehetséges volt,errõl történelmi emlékek tanúskodnak, Grönland partvidékén pedig a Vikingek juhtenyésztést és zöldségtermesztést folytathattak.
Vajon mekkora lehetett az arktikus tengerjég kiterjedése egy átlagosnak nevezhetõ nyáron a 12. században?
Azonban ha már a jégsapkánknál tartunk, akkor érdemes azt megemlíteni, hogy a komolyabb szárazföldi jégtakaróink (Grönland, Antarktisz) a kb. 1000 évvel ezelõtti középkori meleg periódus, vagy a réz-és bronzkorra esõ holocén maximum idején sem szenvedtek komoly károsodást. Elõbbi a napjainkra jellemzõnél közel 1°c-kal, utóbbi pedig 2-2,5°c-kal jelentett magasabb hõmérsékletet globális szinten. 1100 körül például a szõlõtermesztés még Skóciában is lehetséges volt,errõl történelmi emlékek tanúskodnak, Grönland partvidékén pedig a Vikingek juhtenyésztést és zöldségtermesztést folytathattak.
Vajon mekkora lehetett az arktikus tengerjég kiterjedése egy átlagosnak nevezhetõ nyáron a 12. században?
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12920 - 2008-12-13 14:44:36)
Ezt a nézetet kicsit halkabban kéne hangoztatni.A múltkor részletesen kifejtettem,hogy a Föld története folyamán teljesen más légkörösszetétel és geológiai viszonyok uralkodtak.Milliárd évek teltek el óceánok,tengerek,szárazföldek és mai légkör nélkül.Késõbb viszont ha ezek már voltak is,de teljesen más volt a földrajzi elhelyezkedésük.Ezért az akkori éghajlatot a maival hasonlítgatni értelmetlen.Pl. a Kárpátok,ill. hazánk,a Kárpát medence 100 millió éve még nem is létezett,a Kárpátok takarói 100-tól 10 millió évvel ezelõttig képzõdtek,közben feltöltõdött az itt hullámzó Pannon-tenger.
Ezt a nézetet kicsit halkabban kéne hangoztatni.A múltkor részletesen kifejtettem,hogy a Föld története folyamán teljesen más légkörösszetétel és geológiai viszonyok uralkodtak.Milliárd évek teltek el óceánok,tengerek,szárazföldek és mai légkör nélkül.Késõbb viszont ha ezek már voltak is,de teljesen más volt a földrajzi elhelyezkedésük.Ezért az akkori éghajlatot a maival hasonlítgatni értelmetlen.Pl. a Kárpátok,ill. hazánk,a Kárpát medence 100 millió éve még nem is létezett,a Kárpátok takarói 100-tól 10 millió évvel ezelõttig képzõdtek,közben feltöltõdött az itt hullámzó Pannon-tenger.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12919 - 2008-12-13 13:29:4
Éghajlatváltozás VOLT, éghajlatváltozás VAN, és mindig is LESZ éghajlatváltozás
Ugyanis ez egy teljesen természetes jelenség. Éghajlatváltozás alatt egy adott térség klimatikus viszonyaiban történõ több évtizedes idõintervallumon értelmezett változásokat értünk. Például Debrecenben az 1901-1950. közötti idõszak januári vagy júliusi középhõmérséklete Debrecenben természetesen nem egyezik meg az 1951-2000-es idõszak, ergo éghajlatváltozás történt.
Januári átlaghõmérséklet Debrecenben: 1901-1950. -2,4°c 1951-2000. -2,1°c
Júliusi átlaghõmérséklet Debrecenben: 1901-1950. +21,5°c, 1951-2000. +20,8°c
Most akkor mikor voltak melegebbek a nyarak?
Itt van 2 diagram:
Az adatok a GHCN adatbázisából származnak, a félkövér vonal 10 éves mozgóátlag.
Éghajlatváltozás VOLT, éghajlatváltozás VAN, és mindig is LESZ éghajlatváltozás
Ugyanis ez egy teljesen természetes jelenség. Éghajlatváltozás alatt egy adott térség klimatikus viszonyaiban történõ több évtizedes idõintervallumon értelmezett változásokat értünk. Például Debrecenben az 1901-1950. közötti idõszak januári vagy júliusi középhõmérséklete Debrecenben természetesen nem egyezik meg az 1951-2000-es idõszak, ergo éghajlatváltozás történt.
Januári átlaghõmérséklet Debrecenben: 1901-1950. -2,4°c 1951-2000. -2,1°c
Júliusi átlaghõmérséklet Debrecenben: 1901-1950. +21,5°c, 1951-2000. +20,8°c
Most akkor mikor voltak melegebbek a nyarak?
Itt van 2 diagram:
Az adatok a GHCN adatbázisából származnak, a félkövér vonal 10 éves mozgóátlag.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12918 - 2008-12-13 13:19:00)
Ez van, és ha belegondolunk, h a földtörténeti korok alig 5-10%-ban volt jégsapka a sarkokon, akkor még elég jól állunk, mert most van.
Ez van, és ha belegondolunk, h a földtörténeti korok alig 5-10%-ban volt jégsapka a sarkokon, akkor még elég jól állunk, mert most van.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12917 - 2008-12-13 12:36:39)
"vagy melegebb periódust élünk."
Pedig ez a helyzet.Az imént említették Reisz András mûsorában a tévében az idõjárás periódikusságát.
"vagy melegebb periódust élünk."
Pedig ez a helyzet.Az imént említették Reisz András mûsorában a tévében az idõjárás periódikusságát.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12916 - 2008-12-13 12:35:45)
Egy biztos , hogy az elmúlt két évben nem volt tél, lehet most is elmarad. Az átlag jóval magasabb lesz a hónapban is, kb. 2-3 fokkal.
Egy biztos , hogy az elmúlt két évben nem volt tél, lehet most is elmarad. Az átlag jóval magasabb lesz a hónapban is, kb. 2-3 fokkal.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12915 - 2008-12-13 12:28:47)
Gyakorlatilag október 07- óta az átlag felet vagyunk, döbbentes, és még van aki azt mondja nincs éghajlatvátozás mert ez természetes, vagy melegebb periódust élünk.
Voltak mindig enyhe telek, de ilyan gyakran szélsõségesen nem.
Lehet ezt csûrni csavarni, okoskodva magyarázni a tény az tény.
Itt nem lesz 2003 az idén, felesleges a következõ hónapokra tenni a telet mert éppen most nincs "itt az ideje"
Biztos lesz pár, 2-3 hét hidegebb idõ......
A baj csak az, hogy nyáron meg elviselhetetlen a hõség...
Gyakorlatilag október 07- óta az átlag felet vagyunk, döbbentes, és még van aki azt mondja nincs éghajlatvátozás mert ez természetes, vagy melegebb periódust élünk.
Voltak mindig enyhe telek, de ilyan gyakran szélsõségesen nem.
Lehet ezt csûrni csavarni, okoskodva magyarázni a tény az tény.
Itt nem lesz 2003 az idén, felesleges a következõ hónapokra tenni a telet mert éppen most nincs "itt az ideje"
Biztos lesz pár, 2-3 hét hidegebb idõ......
A baj csak az, hogy nyáron meg elviselhetetlen a hõség...
Jóreggelt.
Valahol olvastam, hogy Peking téli középhõmérséklete nagyot emelkedett az utóbbi idõben. A tavalyi tél ezért volt szokatlan ott. Jelenleg ugyanezt a változást látjuk A Kelet-európai Síkságon, Moszkvában. Ez zsinórban a második-harmadik tél, amelyik kiugróan magas pozitív anomáliát produkál. Tudja-e valaki, volt-e már hasonló tendencia?
Valahol olvastam, hogy Peking téli középhõmérséklete nagyot emelkedett az utóbbi idõben. A tavalyi tél ezért volt szokatlan ott. Jelenleg ugyanezt a változást látjuk A Kelet-európai Síkságon, Moszkvában. Ez zsinórban a második-harmadik tél, amelyik kiugróan magas pozitív anomáliát produkál. Tudja-e valaki, volt-e már hasonló tendencia?
Aggyisten. Csak egy érdekesség. 2-3oo év alatt azér' elég sokat változott. pl. Anglia idõjárása. 
Link
Link
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#96893 - 2008-11-30 19:48:39)
Ez a térkép milyen oldalról származik?
Ez a térkép milyen oldalról származik?
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#96892 - 2008-11-30 19:42:50)
Azért megnézném, hogy hogy is nézett ki egy ilyen jégkorszaki makroszinoptikus és légnyomás térkép! Bár következtetéseket lehet levonni belõle.
Azért megnézném, hogy hogy is nézett ki egy ilyen jégkorszaki makroszinoptikus és légnyomás térkép! Bár következtetéseket lehet levonni belõle.
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#96889 - 2008-11-30 19:32:13)
mi az a kék ?? [esõ] [esõ] [esõ] [esõ]
mi az a kék ?? [esõ] [esõ] [esõ] [esõ]
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#96888 - 2008-11-30 19:24:04)
Na, ehhez mit szóltok? Igaz várni kell rá egy keveset...
Na, ehhez mit szóltok? Igaz várni kell rá egy keveset...
Ha most +15 fok lenne már három hete és vakító napsütés lenne Karácsonykor, tele lenne a fórum. Szerintem.
Usrin, te tudsz ajánlani olyan szakfolyóiratot, amely historikus klimatológiával (is) foglalkozik?
Persze, hogy nem biztos, ez a kategória a mai napra szóló elõrében sem létezik, nemhogy egy évszázadosban.
De azért fel lehetne sorolni jó pár pozitív visszacsatolási mechanizmust is, amik éppenséggel erõsítenék a melegedést. Pl. a jég olvadása miatti albedócsökkenés (így több elnyelt sugárzás), a permafrosztban ill. hideg tengerfenéken jelenleg megkötött metán felszabadulása, stb. Hogy a pozitív és negatív visszacsatolások összjátéka végül mire vezet, arról a mai modellek valóban csak durva becslésekre képesek. Nemcsak a mérési és számítási kapacitás hiánya a gond, hanem még azt sem tudjuk pontosan, mi mindent kellene bemenõ adatként számba venni... Mindenesetre ha a rendszert olyan irányba toljuk, hogy kevesebb energiát tudjon kisugározni a világûrbe (a több üvegházhatású gáz miatt), akkor az a legvalószínûbb, hogy ez a mainál melegebb Földet eredményez - kérdés, hogy mennyi idõ alatt, és milyen ingadozásokon keresztül.
De azért fel lehetne sorolni jó pár pozitív visszacsatolási mechanizmust is, amik éppenséggel erõsítenék a melegedést. Pl. a jég olvadása miatti albedócsökkenés (így több elnyelt sugárzás), a permafrosztban ill. hideg tengerfenéken jelenleg megkötött metán felszabadulása, stb. Hogy a pozitív és negatív visszacsatolások összjátéka végül mire vezet, arról a mai modellek valóban csak durva becslésekre képesek. Nemcsak a mérési és számítási kapacitás hiánya a gond, hanem még azt sem tudjuk pontosan, mi mindent kellene bemenõ adatként számba venni... Mindenesetre ha a rendszert olyan irányba toljuk, hogy kevesebb energiát tudjon kisugározni a világûrbe (a több üvegházhatású gáz miatt), akkor az a legvalószínûbb, hogy ez a mainál melegebb Földet eredményez - kérdés, hogy mennyi idõ alatt, és milyen ingadozásokon keresztül.
Nem biztos, hogy nem akadályozzák meg. Elég szegényes ismereteik vannak a klímára vonatkozóan, pl még egy olyan egyszerû dologban is , mint a Golf leállása, sem képes összhangra jutni a tudós népség.
Ettõl függetlenül persze nem fog itt senki hátradõlni, csak végre kellõ mértékû mérési és számítási kapacitást kellene áldozni a problémára, hogy lássuk a kimenetelt.
Ettõl függetlenül persze nem fog itt senki hátradõlni, csak végre kellõ mértékû mérési és számítási kapacitást kellene áldozni a problémára, hogy lássuk a kimenetelt.
El Niño : Historical and Paleoclimatic Aspects of the Southern Oscillation
by Henry Frank Diaz, and Vera Markgraf
Cambridge University Press, 1993
Ezt olvasta már valaki?
by Henry Frank Diaz, and Vera Markgraf
Cambridge University Press, 1993
Ezt olvasta már valaki?
Szerintem alapvetõen az éghajlat melegedõ tendenciája a meghatározó és ebben a trendben az antropogén beavatkozás elenyészõ hatású.
Ebben a kulcsszó a lehet... Illetve az, hogy ezek a lehetõségek is inkább csak elodázzák, nem pedig megakadályozzák a melegedés beindulását, tehát nem hivatkozhatunk rájuk, ha mentséget keresünk az üvegházgáz-kibocsátásra. Legalábbis remélem, senki nem dõlne hátra nyugodtan, ha megtudná, hogy a veszély legfeljebb a gyerekeit vagy az unokáit fogja érinteni.
Pl lehet, hogy a kezdeti melegedés miatt nagyobb párolgás és az ebbõl gyakrabban képzõdõ felhõk egyensúlyozzák a folyamatot jó ideig, vagy akár egész sokáig is. Vagy az, hogy a több párolgásból leesõ csapadék a szaporulatot inkább hóban adja, igy a több hó lassabb olvadása is visszahûtheti az átlagot.
Ez teljesen egyértelmû. Több CO2 több esély a melegedésre, kevesebb meg kevesebb. Semmi baj nincs azzal, ha az angolok felimerik ennek a jelentõségét és politilai szintre emelik a felelõsségvállalást. Más országoknak is ezt kellene tennie. Egyébként nekik nem kevés szerepük van a CO2 szintjében, az tuti, itt az ideje felelõsséget vállalni.
Amint mostanában (pl. #5516) többször is leírtam, a légkör összetételének megváltozása nem azonnal idézi elõ az új, magasabb egyensúlyi hõmérsékletet, hanem jókora késleltetéssel. Ezért a mai, 400 ppm-hez közelítõ CO2-szint hatása évtizedek múlva nyilvánul majd meg.
Amit tényleg nehéz lenne megmagyarázni (pedig enélkül nem vehetjük semmibe a problémát!), az az, hogy ha egy üvegházhatású gáz mennyiségét másfélszeresére vagy duplájára emeljük a légkörben, akkor miért nem fog melegedni a bolygó? Hová lesz akkor a CO2 által "megfogott" energia? Vagy talán a fizika és a kémia alapjai tévesek, az összes erre vonatkozó kísérlet hibás, és a CO2-molekulák mégsem nyelik el az infravörös sugárzás bizonyos hullámhossz-tartományait?
Amit tényleg nehéz lenne megmagyarázni (pedig enélkül nem vehetjük semmibe a problémát!), az az, hogy ha egy üvegházhatású gáz mennyiségét másfélszeresére vagy duplájára emeljük a légkörben, akkor miért nem fog melegedni a bolygó? Hová lesz akkor a CO2 által "megfogott" energia? Vagy talán a fizika és a kémia alapjai tévesek, az összes erre vonatkozó kísérlet hibás, és a CO2-molekulák mégsem nyelik el az infravörös sugárzás bizonyos hullámhossz-tartományait?
Mé'ne lehetne?
Azok viszonylag pedáns népek arrafelé, komolyan veszik. Fõleg mondjuk mert kicsit jobban szeretik a Golf-ot, mint Európa többi része) Sztem sok ottani tudós akár kiskanállal fogja hajtani ha lassulni kezd ))
Azok viszonylag pedáns népek arrafelé, komolyan veszik. Fõleg mondjuk mert kicsit jobban szeretik a Golf-ot, mint Európa többi része
) Sztem sok ottani tudós akár kiskanállal fogja hajtani ha lassulni kezd ))
Szerintem coontac arra gondolt, hogy de vajon be lehet-e bármit tartatni majd belõle...
Ötéves tervek... vajon honnan ismerõs ez ennyire? A történelem készül megismételni önmagát? Még a tervbizottságok is megvannak, szerintem a korábbi hasonló próbálkozások tekintetében érdemes a fenti cikkben leírtakat ennek megfelelõen kezelni.
Egyenesen elképesztõ, mire képes a klímahisztéria. Sajnálatos módon a téma manapság már teljesen eltávolodott a tudománytól, és egyre inkább hatalmi-politikai kérdéssé válik. Amennyiben valakinek sikerülne bizonyítani az összefüggést a CO2 és a 20. század során tapasztalt hõmérsékletemelkedés között, minden bizonnyal pályázhatna a következõ Nobel-díjra. Sokan megpróbálták már, nem sok sikerrel (ez talán jelent valamit).
A történelem készül megismételni önmagát? Még a tervbizottságok is megvannak, szerintem a korábbi hasonló próbálkozások tekintetében érdemes a fenti cikkben leírtakat ennek megfelelõen kezelni.Egyenesen elképesztõ, mire képes a klímahisztéria. Sajnálatos módon a téma manapság már teljesen eltávolodott a tudománytól, és egyre inkább hatalmi-politikai kérdéssé válik. Amennyiben valakinek sikerülne bizonyítani az összefüggést a CO2 és a 20. század során tapasztalt hõmérsékletemelkedés között, minden bizonnyal pályázhatna a következõ Nobel-díjra. Sokan megpróbálták már, nem sok sikerrel (ez talán jelent valamit).
Sokszor volt arról szó,hogy jég csak 10 % erejéig ,tehát kb. 500 millió évig volt a Földön,és mi épp egy hideg,vagyis jeges korban vagyunk.De azt is tudjuk,hogy pár milliárd évig nem is ilyen volt a légkörünk és nem is voltak hatalmas kontinensek,sõt óceánok sem.Az óceánok és kontinensek változatos elhelyezkedése(már nem emlékszem pontosan)csak 1-2 milliárd év óta létezik(csillagidõ ill. prekambrium).Természetesen nem mindegy,hogy a sarkok mentén óceán vagy szárazföld van éppen a jég szempontjából.Persze az ilyetén változások(kontinensvándorlás)a tengeráramlások irányát is megszabva nagyban visszahatnak az éghajlatra hosszútávon.Tehát vannak hosszútávú geológiai tényezõk is,de ezekrõl ritkán hallok.Szerintem az Atlanti-ó. és a Bering-sz. kinyílása ugyanúgy az Arktisz melegedését segíti,mint az egyéb,sokat emlegetett tényezõk.Ugyanakkor azok a(meteorológusoktól is hallott)kitételek,hogy igaz,hogy még nem mértünk soha ilyen meleget vagy hideget mint ma,de évmilliók,milliárdok alatt ennél cudarabb idõ is volt azért sántít,mert a geológiai és domborzati viszonyok pár millió év alatt is sokat változtak,tehát nem lehet ezekkel a mát összevetni.(mondjuk 100 millió éve Kárpát-medence nem is volt)
Adaz: az üvegházházok mennyisége és a hõmérséklet nem egyenesen arányos egymással, a gázok hatását rengeteg tényezõ befolyásolja. Annyi lehet közvetlenül kiszámolni, hogy a napsugárzás adott erõssége, a Föld adott albedója (sugárzás-visszaverõ képessége) és adott légköri összetétel mellett mennyi a bolygónk egyensúlyi hõmérséklete. De ha elkezdjük a légkör összetételét változtatni, ez az egyensúly évtizedek, vagy inkább évszázadok alatt áll csak be, ezalatt pedig a legváltozatosabb pozitív és negatív visszacsatolások is beindulhatnak. Pl. a jég olvadása csökkenti, a több felhõ növeli az albedót, és így tovább... és a bizonytalan tényezõk között ott van az óceánok elnyelése vagy kibocsátása is.
A hatás "késleltetett" jelentkezése miatt gondoljuk egyébként úgy, hogy a máig észlelt felmelegedést (ha van egyáltalán) még nem a mai, hanem a pár évtizeddel ezelõtti CO2-szintnek kell tulajdonítani. És ezért kellene még néhány évtizednyi melegedéssel számolni akkor is, ha egyik pillanatról a másikra minden üvegházgáz kibocsátását leállítanánk...
A hatás "késleltetett" jelentkezése miatt gondoljuk egyébként úgy, hogy a máig észlelt felmelegedést (ha van egyáltalán) még nem a mai, hanem a pár évtizeddel ezelõtti CO2-szintnek kell tulajdonítani. És ezért kellene még néhány évtizednyi melegedéssel számolni akkor is, ha egyik pillanatról a másikra minden üvegházgáz kibocsátását leállítanánk...
A Föld egészét érõ összbesugárzást értelemszerûen nem változtatja, "csak" a tél és a nyár közötti hõmérséklet-különbséget befolyásolja. Ez persze a visszacsatolási mechanizmusok miatt már önmagában is elég lehet egy felmelegedés ill. lehûlés elindításához. A szélsõségek csökkenése azáltal válthat ki eljegesegést, hogy az enyhébb teleken több csapadék, azaz több hó esik, és ez a vastagodó hótakaró a hûvösebbé váló nyarat egyre nagyobb területeken képes "túlélni". Ezzel elkezdõdik az albedó növekedése, további hûlés, stb.
Másrészt úgy gondolják, hogy a klímaingadozásokat elsõsorban a 60° szélességi körtõl északra esõ területek besugárzása szabályozza - itt viszont (szemben azzal, amikor az egész Földet néztük) a nagyobb tengelyferdeség nagyobb besugárzáshoz, azaz közvetlenül is melegedéshez vezet. (A sarki éjszaka ferdébb forgástengellyel is fél évig tart, ezalatt ugyanúgy nincs beesõ sugárzás; a fél éves nappal során viszont magasabbra emelkedik a Nap.)
Persze a dõlésszög-változás csak egy a három ingadozó paraméter közül: a besugárzást a földpálya elnyúltsága ill. a precesszió, azaz a forgástengely iránya szintúgy befolyásolja.
Másrészt úgy gondolják, hogy a klímaingadozásokat elsõsorban a 60° szélességi körtõl északra esõ területek besugárzása szabályozza - itt viszont (szemben azzal, amikor az egész Földet néztük) a nagyobb tengelyferdeség nagyobb besugárzáshoz, azaz közvetlenül is melegedéshez vezet. (A sarki éjszaka ferdébb forgástengellyel is fél évig tart, ezalatt ugyanúgy nincs beesõ sugárzás; a fél éves nappal során viszont magasabbra emelkedik a Nap.)
Persze a dõlésszög-változás csak egy a három ingadozó paraméter közül: a besugárzást a földpálya elnyúltsága ill. a precesszió, azaz a forgástengely iránya szintúgy befolyásolja.
"Az elmúlt pár százezer év eljegesedései (glaciálisok-interglaciálisok) bizonyítható, számításokkal igazolt módon a Föld pályájának változásai miatt történtek."
Usrin, a Föld forgástengelyének az ekliptika síkjához viszonyított dõlésszög-változása milyen irányba tolja az összbesugárzást?
Közben felmerült bennem egy kérdés: A Kelet-Grönlandi jég mikor érte össze utoljára Izlandal? Tudja valaki?
Usrin, a Föld forgástengelyének az ekliptika síkjához viszonyított dõlésszög-változása milyen irányba tolja az összbesugárzást?
Közben felmerült bennem egy kérdés: A Kelet-Grönlandi jég mikor érte össze utoljára Izlandal? Tudja valaki?
Lehetséges, hogy egy második MWP küszöbén állunk. Amikor is birsalmafák teremtek Grönlandon...
Ez érdekes. A Golf-áramlat változásai címû pár évvel ezelõtti elõadásomban én is megemlítettem az édesvíz-felhalmozódási blocking elméletet.
Errõl jut eszembe, jó lenne egy "historikus klimatológia" rovat.
Errõl jut eszembe, jó lenne egy "historikus klimatológia" rovat.
Ez egy régebbi cikk, ami szintén a CO2 és az óceánok kapcsolatát pedzegeti. Link
Kiemelném belõle, hogy az emberi produktum összkibocsátása a cikk feltételezése szerint nem jelentkezik teljes egészében a légkörben, hanem jelentõs része egész gyorsan elnyelõdik az óceánokban. Laikusként viszont azt nem értem, hogyha ez így van, akkor végsõ soron milyen mennyiséget állítunk be abba a függvénybe, ami a T emelkedés és a CO2 kibocsátás viszonyát jeleníti meg? Így ugyanis a légkörben jelenleg mért CO2 szint arányban állhat a T emelkedéssel, de nem feltétlenül áll arányban az emberi kibocsátással.
Másrészt egyéb gázok is befolyásolják az üvegházhatást, amiért is a T emelkedés és csak a CO2 vizsgálata megint csak nem hozhat teljesen pontos eredményt. Vajon van olyan táblázat, ami az összes üvegházhatású gáz mennyiségváltozását állítja arányba a T változással?
Kiemelném belõle, hogy az emberi produktum összkibocsátása a cikk feltételezése szerint nem jelentkezik teljes egészében a légkörben, hanem jelentõs része egész gyorsan elnyelõdik az óceánokban. Laikusként viszont azt nem értem, hogyha ez így van, akkor végsõ soron milyen mennyiséget állítunk be abba a függvénybe, ami a T emelkedés és a CO2 kibocsátás viszonyát jeleníti meg? Így ugyanis a légkörben jelenleg mért CO2 szint arányban állhat a T emelkedéssel, de nem feltétlenül áll arányban az emberi kibocsátással.
Másrészt egyéb gázok is befolyásolják az üvegházhatást, amiért is a T emelkedés és csak a CO2 vizsgálata megint csak nem hozhat teljesen pontos eredményt. Vajon van olyan táblázat, ami az összes üvegházhatású gáz mennyiségváltozását állítja arányba a T változással?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat