Globális jelenségek
Szép összefoglalás!
Az óceánokon kívûl elképzelhetõ, hogy még a Nap is okozhat némi problémát, tudva, hogy mostanság nem az igazi
Link
Különösen az 5.ábra b része tetszik
Az óceánokon kívûl elképzelhetõ, hogy még a Nap is okozhat némi problémát, tudva, hogy mostanság nem az igazi
LinkKülönösen az 5.ábra b része tetszik
Egy kis "csemege".
A Hadley Center mérései alapján 2008 a 10. legmelegebb év volt 1850 óta - közel 0,3 tized fokkal volt melegebb a sokévi átlagtól (õ általuk használt: 14 fok).
Link
Az NCDC szerint pedig a 8. volt 0,49 tized fokos pozitív anomáliával a 20. századi átlag felett - 13,9 fok.
Link
A Met Office várakozásaihoz képest hidegebben zárt:
Link
Majdnem 1 fokkal zártuk a 2008-at hidegebbként, mint várták.
2009-et közel 0,4 fokkal várják, hogy magasabb lesz, mint a sokévi átlag.
Ezzel is csupán a 7. vagy 8. helyet érné el a Met Office rangsorolásában, így nem értem miért az került ki hírként, hogy a legmelegebb 5 között lehet.
Link
Link
Igaz úgy fogalmaznak, hogy több mint 0,4 fokkal lesz melegebb, de valószínûleg 0,5 foknál kevesebbet várnak. Ha 0,5 fok lenne, akkor is max. 5. helyre jönne be, de akkor meg nem a 0,4-et írták volna.
Akárhogy is, tegyük fel, hogy valóban valahol a 2008-as év körül zárunk, hasonló lesz...
Link
Ebben az esetben már 4. éve nem növekednénk sehova...
2007 augusztusában bejelentett egy évtizedes elõrejelzéseik alapján (DePreSys alapján) 2014-ig 2004-hez képest további 0,3 fokos emelkedés prognosztizáltak globálisan. Ez durván azt jelentené, hogy a 2010-es dekád közepére a modell alapján becsült melegedés a sokévi átlaghoz képest már 0,8 fok körül lenne durván. Továbbá 2009-tõl (!) 2014-ig az 5-6 év fele melegebb lenne, mint a legmelegebb év volt eddig.
Link
(Most egyébként az elõrejelzési tartomány legalján haladunk éppen hogy beleférve a konfidencia intervallumba.)
Ez a modell figyelembe veszi az óceáni folyamatok közül az El Nino - La Nina 3-7 éves ingadozását már, ezért prognosztizált 2008-(2009?!)re hûvösebbet, mint amit mondjuk az IPCC forgatókönyvei alapján várna az ember.
Van egy másik dekadális elõrejelzõ modell, a PREDICATE program alatt született.
Ez a modell már figyelembe veszi az észak-atlanti termohalin cirkuláció erõsségének változásait, az AMO-t.
Ez a modell az elõttünk álló egy évtizedre Észak-Amerika estében kb 0,1 fokos hûléssel kalkulál és hát Európa esetében elég nagy a szórás (a nem változik és csökken között), de mondhatni, hogy alig változik valami, gyengén csökken. Globálisan maradna azonban az emelkedés - de elmaradna attól, amit az ÜHG forgatókönyvek alapján várnának.
Miért jobb ez a modell, mint a DePreSys? Mert az egyik legfontosabb - évtizedes skálán már figyelembe kell venni - jelenséget, amely az északi-hemiszféra jó részére kihat, figyelembe veszi és ez az AMO.
Idézet a cikkbõl:
"Using this method, and by considering both internal natural climate
variations and projected future anthropogenic forcing, we
make the following forecast: over the next decade, the current
Atlantic meridional overturning circulation will weaken to its
long-term mean; moreover, North Atlantic SST and European
and North American surface temperatures will cool slightly,
whereas tropical Pacific SST will remain almost unchanged. Our
results suggest that global surface temperature may not increase
over the next decade, as natural climate variations in the North
Atlantic and tropical Pacific temporarily offset the projected
anthropogenic warming."
Link
Igaz az elõrejelzések szerint nem térnénk vissza a 60-as évek körüli globális/európai középhõmérsékleti értékekre - még jó is, hiszen az alig egy-két évtized alatt jelentene közel fél fokos lehûlést, ami kvázi azt jelentené, hogy kisebb jégkorszakba térnénk vissza (a megtett út meredeksége a lényeges). Viszont egy 0,1 fokos hûlés, vagy éppen stagnálás is jelenthet "problémát"...
Viszont felvetõdik a kérdés, hogy mi van ha az AMO negatív fázisába váltás gyorsabban és meredekebben történik. Továbbá, ha a mostani La Nina-s idõszak már az El Nino - La Nina több évtizedes oszcillációjának azon szakasza, amikor újra a La Nina domináns a Csendes-óceánnál. Ráadásul, ha az Indiai-óceán stagnáló állapota ismét hûlésbe vált át? Ezért érdekesebb számomra, hogy mi történik a következõ egy-két évtizedben, mert ahogy a helyzet is mutatja, ezek azok a folyamatok (többek között), amelyek bizony képesek akár új fejezetet is nyitni...
A Hadley Center mérései alapján 2008 a 10. legmelegebb év volt 1850 óta - közel 0,3 tized fokkal volt melegebb a sokévi átlagtól (õ általuk használt: 14 fok).
Link
Az NCDC szerint pedig a 8. volt 0,49 tized fokos pozitív anomáliával a 20. századi átlag felett - 13,9 fok.
Link
A Met Office várakozásaihoz képest hidegebben zárt:
Link
Majdnem 1 fokkal zártuk a 2008-at hidegebbként, mint várták.
2009-et közel 0,4 fokkal várják, hogy magasabb lesz, mint a sokévi átlag.
Ezzel is csupán a 7. vagy 8. helyet érné el a Met Office rangsorolásában, így nem értem miért az került ki hírként, hogy a legmelegebb 5 között lehet.
Link
Link
Igaz úgy fogalmaznak, hogy több mint 0,4 fokkal lesz melegebb, de valószínûleg 0,5 foknál kevesebbet várnak. Ha 0,5 fok lenne, akkor is max. 5. helyre jönne be, de akkor meg nem a 0,4-et írták volna.
Akárhogy is, tegyük fel, hogy valóban valahol a 2008-as év körül zárunk, hasonló lesz...
Link
Ebben az esetben már 4. éve nem növekednénk sehova...
2007 augusztusában bejelentett egy évtizedes elõrejelzéseik alapján (DePreSys alapján) 2014-ig 2004-hez képest további 0,3 fokos emelkedés prognosztizáltak globálisan. Ez durván azt jelentené, hogy a 2010-es dekád közepére a modell alapján becsült melegedés a sokévi átlaghoz képest már 0,8 fok körül lenne durván. Továbbá 2009-tõl (!) 2014-ig az 5-6 év fele melegebb lenne, mint a legmelegebb év volt eddig.
Link
(Most egyébként az elõrejelzési tartomány legalján haladunk éppen hogy beleférve a konfidencia intervallumba.)
Ez a modell figyelembe veszi az óceáni folyamatok közül az El Nino - La Nina 3-7 éves ingadozását már, ezért prognosztizált 2008-(2009?!)re hûvösebbet, mint amit mondjuk az IPCC forgatókönyvei alapján várna az ember.
Van egy másik dekadális elõrejelzõ modell, a PREDICATE program alatt született.
Ez a modell már figyelembe veszi az észak-atlanti termohalin cirkuláció erõsségének változásait, az AMO-t.
Ez a modell az elõttünk álló egy évtizedre Észak-Amerika estében kb 0,1 fokos hûléssel kalkulál és hát Európa esetében elég nagy a szórás (a nem változik és csökken között), de mondhatni, hogy alig változik valami, gyengén csökken. Globálisan maradna azonban az emelkedés - de elmaradna attól, amit az ÜHG forgatókönyvek alapján várnának.
Miért jobb ez a modell, mint a DePreSys? Mert az egyik legfontosabb - évtizedes skálán már figyelembe kell venni - jelenséget, amely az északi-hemiszféra jó részére kihat, figyelembe veszi és ez az AMO.
Idézet a cikkbõl:
"Using this method, and by considering both internal natural climate
variations and projected future anthropogenic forcing, we
make the following forecast: over the next decade, the current
Atlantic meridional overturning circulation will weaken to its
long-term mean; moreover, North Atlantic SST and European
and North American surface temperatures will cool slightly,
whereas tropical Pacific SST will remain almost unchanged. Our
results suggest that global surface temperature may not increase
over the next decade, as natural climate variations in the North
Atlantic and tropical Pacific temporarily offset the projected
anthropogenic warming."
Link
Igaz az elõrejelzések szerint nem térnénk vissza a 60-as évek körüli globális/európai középhõmérsékleti értékekre - még jó is, hiszen az alig egy-két évtized alatt jelentene közel fél fokos lehûlést, ami kvázi azt jelentené, hogy kisebb jégkorszakba térnénk vissza (a megtett út meredeksége a lényeges). Viszont egy 0,1 fokos hûlés, vagy éppen stagnálás is jelenthet "problémát"...
Viszont felvetõdik a kérdés, hogy mi van ha az AMO negatív fázisába váltás gyorsabban és meredekebben történik. Továbbá, ha a mostani La Nina-s idõszak már az El Nino - La Nina több évtizedes oszcillációjának azon szakasza, amikor újra a La Nina domináns a Csendes-óceánnál. Ráadásul, ha az Indiai-óceán stagnáló állapota ismét hûlésbe vált át? Ezért érdekesebb számomra, hogy mi történik a következõ egy-két évtizedben, mert ahogy a helyzet is mutatja, ezek azok a folyamatok (többek között), amelyek bizony képesek akár új fejezetet is nyitni...
Sajnos a fórum kicsit leült mostanában.Látom napok óta semmi,elõtte meg Meteorita(én csak meteolibának tartom) meg DM voltak témák.Régebben elég sokan foglalkoztunk e kérdéskörrel,késhegyre menõ viták voltak.Csak beleolvastam és megtakarítottam rengeteg idõt tudományos oldalak böngészésével,csak úgy dõlt belém a "tudomány" a fórumokból. 
Sajnos továbbra is szõrmentén foglalkozom(korábbiakhoz képest)az idõjárással és beírogatásokkal s ez a tavasz megérkeztével még így sem lesz.Kimerül tevékenységem észlelésekben és a fórumok(hiányos) átfutásában - ellentétben a korábbi,kezdõ évekkel.Ezért nem is tudom,mi lett olyan egykori észlelõkkel mint ogmet,bali,kali,floo,tauszsandor,arcus,stormhunter...most hirtelenjében õk jutottak eszembe.Másokat meg hébe-hóba látok csak megnyilatkozni mostanában,bár régen sûrûn szerepeltek.(neveket inkább nem írok)Persze a nem publikus választ,-ha van- lehet priviben is...
Sajnos továbbra is szõrmentén foglalkozom(korábbiakhoz képest)az idõjárással és beírogatásokkal s ez a tavasz megérkeztével még így sem lesz.Kimerül tevékenységem észlelésekben és a fórumok(hiányos) átfutásában - ellentétben a korábbi,kezdõ évekkel.Ezért nem is tudom,mi lett olyan egykori észlelõkkel mint ogmet,bali,kali,floo,tauszsandor,arcus,stormhunter...most hirtelenjében õk jutottak eszembe.Másokat meg hébe-hóba látok csak megnyilatkozni mostanában,bár régen sûrûn szerepeltek.(neveket inkább nem írok)Persze a nem publikus választ,-ha van- lehet priviben is...
Kiragadva a Nature cikkbõl pár mondat:
"Of particular concern are the semi-arid regions poleward of the subtropical dry belts, including the Mediterranean, the southwestern United States and northern Mexico, southern Australia, southern Africa, and parts of South America. A poleward expansion of the tropics is likely to bring even drier conditions to these heavily populated regions, but may bring increased moisture to other areas. Widening of the tropics would also probably be associated with poleward movement of major extratropical climate zones due to changes in the position of jet streams, storm tracks, mean position of high and low pressure systems, and associated precipitation regimes. An increase in the width of the tropics could bring an increase in the area affected by tropical storms, or could change climatological tropical cyclone development regions and tracks."
Én ebbõl nem tudtam azt kiolvasni, hogy nálunk több csapi meg több vihar jönne. Annyi van (kivastagítottam), hogy a kiszélesedõ trópusi öv hatására a sarkok felé tolódnak ez a trópusokon kívüli égövek is, mivel megváltozik a futóáramok útvonala, a viharok útvonalai, az alacsony és magas nyomású rendszerek átlagos elhelyezkedése, illetve a hozzá kapcsolt csapadékrendszereké is.
Igaz, csak gyorsan átfutottam a cikket, de nem találtam benne utalást arra, amit a hölgy írt a cikkében, egyébként pedig gyanúsan hasonló részek is vannak benne.
"Of particular concern are the semi-arid regions poleward of the subtropical dry belts, including the Mediterranean, the southwestern United States and northern Mexico, southern Australia, southern Africa, and parts of South America. A poleward expansion of the tropics is likely to bring even drier conditions to these heavily populated regions, but may bring increased moisture to other areas. Widening of the tropics would also probably be associated with poleward movement of major extratropical climate zones due to changes in the position of jet streams, storm tracks, mean position of high and low pressure systems, and associated precipitation regimes. An increase in the width of the tropics could bring an increase in the area affected by tropical storms, or could change climatological tropical cyclone development regions and tracks."
Én ebbõl nem tudtam azt kiolvasni, hogy nálunk több csapi meg több vihar jönne. Annyi van (kivastagítottam), hogy a kiszélesedõ trópusi öv hatására a sarkok felé tolódnak ez a trópusokon kívüli égövek is, mivel megváltozik a futóáramok útvonala, a viharok útvonalai, az alacsony és magas nyomású rendszerek átlagos elhelyezkedése, illetve a hozzá kapcsolt csapadékrendszereké is.
Igaz, csak gyorsan átfutottam a cikket, de nem találtam benne utalást arra, amit a hölgy írt a cikkében, egyébként pedig gyanúsan hasonló részek is vannak benne.
Én azért megpróbálok utánanézni, azonban nem nagyon találok nemhogy magyar, de még angol cikket se ezen kívül! A végére szeretnék járni ennek a dolognak hivatalos forrásból, egyébként ha valaki talál akár angol cikket is a témában, akkor az linkelje már ide, közben én is keresek.
Ugyan forrásmegjelõlést nem használ a hölgy, de valamibõl el kellett indulni, amibõl aztán tovább folytatta a saját (?) gondolatmenetét!
Ugyan forrásmegjelõlést nem használ a hölgy, de valamibõl el kellett indulni, amibõl aztán tovább folytatta a saját (?) gondolatmenetét!
Rá kell hagyni, nyilvánvalóan a feszültségkeltés a célja.
Zárjuk le azzal, hogy a hölgy szakmailag intoleráns tevékenységet folytat, mi ellen felemeltük szavunk, ennyi.
Zárjuk le azzal, hogy a hölgy szakmailag intoleráns tevékenységet folytat, mi ellen felemeltük szavunk, ennyi.
Ó, Te nagyon részrehajló vagy ám. Mi az elfogadhatatlan abban, ha valaki köntörfalazás nélkül leírja, hogy egy definíció nyilvánvalóan rossz (mert hogy rossz, azon nem kell vitáznunk, remélem...)? A diploma egy dolog, de még messze nem mond el semmit a tulajdonosáról. Ha valaki vállaja, hogy a "közt" tájékoztatja, akkor tegye azt maximális precizitással - vagy ne tegye.
Viszont nem is arról, hogy mást elfogadhatatlan stílusban kritizáljunk. Bár ahogy nézem ez elfogadottá válit...
Mit is csinálsz velem? Merthogy az én nevem Nyuli, az övé meg Noli... Szintén gratulálok...
Moderátorként viszont megkérlek, hogy tartózkodj a feszültségkeltõ, érveket nem tartalmazó hozzászólások közzétételétõl, a Metnet nem errõl szól. Köszönöm.
Moderátorként viszont megkérlek, hogy tartózkodj a feszültségkeltõ, érveket nem tartalmazó hozzászólások közzétételétõl, a Metnet nem errõl szól. Köszönöm.
Gondoltam, hogy nem tetszik, ha ugyanazt csinálom Veled, mint Te vele. Gratulálok...
Lassan kezd unalmassá válni az érvektõl mentes személyeskedõ vagdalkozásod. Ki vagy Te, hogy bárkinek beolvasol, akinek nem tetszik a véleménye? Ha csak ezért regisztráltál, kár volt érte...
Nem bántásból mondom, de ki vagy Te, hogy bárkit is megkérdõjelezzél, fõleg ilyen stílusban?! Véleményt persze lehet mondani, de azért majd akkor nevessél ki valakit, ha megvan a diplomád belõle, vagy ha minimum hasonló kaliberû munkát végzel.
Az a probléma, hogy egy tudományosnak beállított oldalon állít az illetõ teljesen tudománytalan dolgokat. Akik pedig nem rendelkeznek szaktudással, tapasztalattal, azokat nagyon könnyen átvágja a palánkon.
Ezzel nem pusztán a valós tényeken alapuló meteorológiának árt, hanem az egész emberiségnek, a bolygónak is!!!
Kiragadom a kislexkonjából a "vulkán" meghatározását:
"Vulkán
Az a hely, forma vagy képzõdmény, ahol a felszínre kerül a magma anyaga. Fajtái a sztratovulkánok, lávaoszlopok, lávakúpok, dagadókúpok, pajzsvulkánok. Vannak mûködõ és kialudt vulkánok, alvók és jelenleg is aktívak. Legtöbbjük a Föld gyengeségi öveinél található alacsony földrajzi szélességeken."
Nos, ez is ellentmond a tényeknek...
De minden betûtõl lehetne hasonlót idézni... Nehéz eldönteni, hogy sírni, vagy nevetni kell-e rajta...
Ha már foglalkozik valamivel, csinálja azt JÓL, HITELESEN, TUDOMÁNYOSAN. Ha nem, akkor nem több egy tenyérjósnál. Viszont az is tökéletesen alkalmas az emberek megtévesztésére, a valós veszélyek helyett bulvár-veszélyekre történõ figyelemfelkeltésre.
Ezzel nem pusztán a valós tényeken alapuló meteorológiának árt, hanem az egész emberiségnek, a bolygónak is!!!
Kiragadom a kislexkonjából a "vulkán" meghatározását:
"Vulkán
Az a hely, forma vagy képzõdmény, ahol a felszínre kerül a magma anyaga. Fajtái a sztratovulkánok, lávaoszlopok, lávakúpok, dagadókúpok, pajzsvulkánok. Vannak mûködõ és kialudt vulkánok, alvók és jelenleg is aktívak. Legtöbbjük a Föld gyengeségi öveinél található alacsony földrajzi szélességeken."
Nos, ez is ellentmond a tényeknek...
De minden betûtõl lehetne hasonlót idézni... Nehéz eldönteni, hogy sírni, vagy nevetni kell-e rajta...
Ha már foglalkozik valamivel, csinálja azt JÓL, HITELESEN, TUDOMÁNYOSAN. Ha nem, akkor nem több egy tenyérjósnál. Viszont az is tökéletesen alkalmas az emberek megtévesztésére, a valós veszélyek helyett bulvár-veszélyekre történõ figyelemfelkeltésre.
Tegyük fel, hogy nem ismerem a hölgyet és az oldalát sem, és mondjuk "megpróbálok" hinni neki.
Tudtommal a szárazabb és az esõsebb (a viharosabbat felejtsük el) terület között nincs konkrét határ, illetve makroszinoptikai helyzettõl függõen állandóan hol északabbra, hol délebbre húzódik egy elég széles sávon belül. Kérdés, hogy ez a sáv tolódik-e, és ha igen, mennyit (és merre), illetve mi itt a Kárpát-medencében, a viszonylag magas hegyek között mennyi változást tapasztalunk (értem ezalatt azt, hogy a hegyek mennyire fogják majd befolyásolni az idõjárást)? Az erre adott válaszok nélkül szerintem nem sokat ér a cikk második fele.
Egyébként nekem sem tûnik hihetõnek így, a forrás megjelölése nélkül, márpedig az elsõ mondat alapján nem valószínû, hogy saját gondolat.
Tudtommal a szárazabb és az esõsebb (a viharosabbat felejtsük el) terület között nincs konkrét határ, illetve makroszinoptikai helyzettõl függõen állandóan hol északabbra, hol délebbre húzódik egy elég széles sávon belül. Kérdés, hogy ez a sáv tolódik-e, és ha igen, mennyit (és merre), illetve mi itt a Kárpát-medencében, a viszonylag magas hegyek között mennyi változást tapasztalunk (értem ezalatt azt, hogy a hegyek mennyire fogják majd befolyásolni az idõjárást)? Az erre adott válaszok nélkül szerintem nem sokat ér a cikk második fele.
Egyébként nekem sem tûnik hihetõnek így, a forrás megjelölése nélkül, márpedig az elsõ mondat alapján nem valószínû, hogy saját gondolat.
Ez rendben is van.
Ellenben mindenféle személyeskedés nélkül mondom, a szakmának nagyon sokat tudnak ártani némelyek.
Ellenben mindenféle személyeskedés nélkül mondom, a szakmának nagyon sokat tudnak ártani némelyek.
Tök mindegy kikrõl van szó. Ez még nem jogosít fel senkit, hogy ilyen hangnemben beszéljen másról vagy másokról. Javaslom gondold át...
Javaslom, nézz körül egy kicsit a fórumokon az általad kritizált emberek szakmai tudását illetõen. Nem folytatom, mert vagy kimoderálnak, vagy a Met. társalgóban találom magam. 
attól, hogy vannak helyek, ahol komolyan veszik. És õ a vezetõ meteorológus, mint a Kossuth Rádió gyerekeknek szóló Vacka Rádió c. sorozatában, Pumpusek bácsi. Õ is vezetõ meteorológus. Utóbbi ovisoknak szól, elõbbi meg, fene tudja kinek. Sajnos, a köztudatba az ilyen tákolmányok elõbb bekerülnek, mert valamilyen szinten érdekes. Ahogy egy ember hamarabb körbejár egy totálkáros kocsit vérnyomokat keresve, mint ugyan azt az autót, sérülésmentesen, frissen lemosva. Ha érthetõ a hasonlat.
Messzemenõen egyetértek, már többször próbáltam felhívnia figyelmét a torzításokra és a másolásokra, hiába...
A szerzõ hölgyeményrõl meg az oldaláról alapvetõen megvan a véleményem... A hölgyemény forrást nem jelölt meg, azt pedig kétlem, hogy volna egyetlen önálló gondolata is... Illetve tapasztalataim szerint, ami mégis van neki, az gyökerestõl baromság. Ha rossz napod van, olvasgasd át a "kislexikont" nála, betegre fogod röhögni magadat rajta.
Kinek mi a véleménye errõl a cikkrõl? Link
Ezek szerint az évek során több vihart és esõt fogunk tapasztalni.
Ezek szerint az évek során több vihart és esõt fogunk tapasztalni.
Saját fejlesztés, animált grafikon:
Az elmúlt 8 év havi globális középhõmérsékleti anomáliáit ábrázoltam (adatok °c-ban).
Az elmúlt 8 év havi globális középhõmérsékleti anomáliáit ábrázoltam (adatok °c-ban).
"a hévmérõ az árnyékban 36 grádust mutatott"
Ezekszerint Réaumur-fokban mérték... (36*1.25=45)
Ezekszerint Réaumur-fokban mérték... (36*1.25=45)
Köszönöm a kiegészítéseket 
A Debreceni adatsort a GHCN (Global Historical Climate Network), GSOD (Global Summary of the Day) adataiból állítottam össze, egyszer már be volt linkelve ide több grafikon is.
Minden esetben a "nyers adatokat" (RAW data) használtam, tehát semmilyen kétségbe vonható jó kis titkos algoritmussal, korrekcióval vagy "homogenizációs eljárással" nem nyúltam bele az adatsorba.
A budapesti adatsor szintén megvan 1780-tól, azonban az erõsen hõszennyezettnek tûnik a 20. század elejétõl kezdve. A téli hónapok melegedésének döntõ része az egyre erõsödõ hõszigethatás számlájára írható. Csináltam a Bp-i soron egy hõszigethatás-vizsgálatot: kiszámítottam 1853-2008 között Budapest és Debrecen januári középhõmérsékleteinek 10 éves mozgóátlagait, majd évrõl-évre kivontam õket egymásból. Az így kapott adatsort ábrázoltam, és a debreceni és budapesti januárok közötti különbség a 20. század elejétõl gyorsan nõni kezdett, a növekedés mértéke kb. 1,5°c az elmúlt 100 évben.
A Debreceni adatsort a GHCN (Global Historical Climate Network), GSOD (Global Summary of the Day) adataiból állítottam össze, egyszer már be volt linkelve ide több grafikon is.
Minden esetben a "nyers adatokat" (RAW data) használtam, tehát semmilyen kétségbe vonható jó kis titkos algoritmussal, korrekcióval vagy "homogenizációs eljárással" nem nyúltam bele az adatsorba.
A budapesti adatsor szintén megvan 1780-tól, azonban az erõsen hõszennyezettnek tûnik a 20. század elejétõl kezdve. A téli hónapok melegedésének döntõ része az egyre erõsödõ hõszigethatás számlájára írható. Csináltam a Bp-i soron egy hõszigethatás-vizsgálatot: kiszámítottam 1853-2008 között Budapest és Debrecen januári középhõmérsékleteinek 10 éves mozgóátlagait, majd évrõl-évre kivontam õket egymásból. Az így kapott adatsort ábrázoltam, és a debreceni és budapesti januárok közötti különbség a 20. század elejétõl gyorsan nõni kezdett, a növekedés mértéke kb. 1,5°c az elmúlt 100 évben.
A cikkben felvázolt hõmérsékleti idõsort én magma is jól ismerem. Sõt meg van 1780-tól a budapesti is (Bacsó N., 194. Abból van ez is:
Link
A cikkhez egy kis kiegészítést tennék
"Ha 2007-ben egy Debrecenben 23 fokos középhõmérsékletû július során a Kiskunságban elõfordulhatott 42 fok körüli hõség, akkor ennél melegebbre minden esély megvolt más években. Szinte kétségtelen, hogy be is következett valahol az ország déli részén. Az már más kérdés, hogy ezt mérõmûszerek hiányában senki sem mérte meg."
"1841 júliusában Ecsedy Gábor gyulai református lelkész naplójgyzetei szerint a következõképpen alakult a hónap idõjárása: " Julius 1sõ is nagy hévség. (...) 9. szép tiszta meleg. 10. is, (...) 12. rekkenõ meleg idõ. 13. 14.-17. rekkenõ meleg, hervasztó, forró déli szél, mellynek forróságát alig lehetett tûrni. 18-19. olly rekkenõ meleg déli szél, kivált 19ben, hogy majd le koppant a bõr az Emberrõl, és amillyenre a legöregebbek sem emlékeznek, , a hévmérõ az árnyékban 36 grádust mutatott ( =45 °C , R. A.) 20ban is illy meleg idõ, de már enyhesebb volt a szél, melly észak-nyugattira fordúlt(...)" Réthly A. 1998:903"
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 145. old.)
"Az Erdélyi Híradó Baranya megyei tudósítása szerint 1836 júliusában: " (...) patakmalmaink szoros értelemben száraz malmokká váltak, (...) élõink rég elsültek agyagos határokban 2-3 hüvelyk (5-8 cm). és 1-2 lábnyi (32-64 cm) mélységü nyilásokat vagy repedéseket szemlélhetni; (...) (Réthly A. 1998:360; E.H. július 30.) "
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 150. old.)
Sorolhatnánk hasonlókat...
. Abból van ez is:Link
A cikkhez egy kis kiegészítést tennék
"Ha 2007-ben egy Debrecenben 23 fokos középhõmérsékletû július során a Kiskunságban elõfordulhatott 42 fok körüli hõség, akkor ennél melegebbre minden esély megvolt más években. Szinte kétségtelen, hogy be is következett valahol az ország déli részén. Az már más kérdés, hogy ezt mérõmûszerek hiányában senki sem mérte meg."
"1841 júliusában Ecsedy Gábor gyulai református lelkész naplójgyzetei szerint a következõképpen alakult a hónap idõjárása: " Julius 1sõ is nagy hévség. (...) 9. szép tiszta meleg. 10. is, (...) 12. rekkenõ meleg idõ. 13. 14.-17. rekkenõ meleg, hervasztó, forró déli szél, mellynek forróságát alig lehetett tûrni. 18-19. olly rekkenõ meleg déli szél, kivált 19ben, hogy majd le koppant a bõr az Emberrõl, és amillyenre a legöregebbek sem emlékeznek, , a hévmérõ az árnyékban 36 grádust mutatott ( =45 °C , R. A.) 20ban is illy meleg idõ, de már enyhesebb volt a szél, melly észak-nyugattira fordúlt(...)" Réthly A. 1998:903"
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 145. old.)
"Az Erdélyi Híradó Baranya megyei tudósítása szerint 1836 júliusában: " (...) patakmalmaink szoros értelemben száraz malmokká váltak, (...) élõink rég elsültek agyagos határokban 2-3 hüvelyk (5-8 cm). és 1-2 lábnyi (32-64 cm) mélységü nyilásokat vagy repedéseket szemlélhetni; (...) (Réthly A. 1998:360; E.H. július 30.) "
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 150. old.)
Sorolhatnánk hasonlókat...
Elképzelhetõ, azonban ez alapján milyen következtetéseket lehet levonni?
Kíváncsi vagyok éppen mekkorák voltak ezek a gleccserek a középkori meleg periódus során, amikor 4-5 évszázadon keresztül magasabb volt a globális átlaghõmérséklet, mint napjainkban. Valószínûleg akkor még senkinek nem jutott eszébe hõvédõ fóliával borítani õket...
Az elmúlt 3 évtized hõmérsékleti tendenciái mûholdas mérések alapján:
Forrás: UAH MSU Link
További érdekesség az OMSZ által rekordmelegnek titulált 2007 júliussal kapcsolatban: Link
Kíváncsi vagyok éppen mekkorák voltak ezek a gleccserek a középkori meleg periódus során, amikor 4-5 évszázadon keresztül magasabb volt a globális átlaghõmérséklet, mint napjainkban. Valószínûleg akkor még senkinek nem jutott eszébe hõvédõ fóliával borítani õket...
Az elmúlt 3 évtized hõmérsékleti tendenciái mûholdas mérések alapján:
Forrás: UAH MSU Link
További érdekesség az OMSZ által rekordmelegnek titulált 2007 júliussal kapcsolatban: Link
Dél-Tirol hegyeiben egyre-másra olvadnak ki a gleccserekbõl az I. világháborúban odaveszett katonák holttestei. Hm...
Bocs, pontosítok: nem minden eddiginél melegebb, hanem az öt legmelegebb év egyike.
"mi is": kösz, hogy kérded. Szóval, amit a link jósol - hogy 2009 minden eddiginél melegebb lehet ... nna ezt nem szeretném!
(most persze majd megfagyok) (de akkor is!)
(most persze majd megfagyok) (de akkor is!)
sziasztok ! épp most olvasom én is, ezért sietve benéztem ide ... mit saccoltok, mennyire valószínû?
(amúgy: Boldog Újévet)
(amúgy: Boldog Újévet)
Igen,volt egy elemzés az OMSZ honlapon a fehér karácsonyokat illetõen, és határozott emelkedés volt tapasztalhattó a80-as,90-es években és az ezredforduló tájékán.Sajnos amikor megújitottak a honlap külsejét, jópár érdekes elemzés lekerült. De vajon miért?
Ezt egy másik fórumba kellett megcáfolnom, igazi média-lufi, szánalmas...
Amiatt vicces, mert épp az ezredforduló táján volt egy komoly elemzés eme témában a szolgálatnál, és nem hogy csökkenést, hanem még emelkedést is hozott a 80-90-es évek...
Amiatt vicces, mert épp az ezredforduló táján volt egy komoly elemzés eme témában a szolgálatnál, és nem hogy csökkenést, hanem még emelkedést is hozott a 80-90-es évek...
És a jegesmedvék hogy élhették túl azt az idõszakot? Feltételezem, hogy az északi jégtakaró jobban összezsugorodott, mint napjainkban.
T.
T.
A decemberi TermészetBúvárban a Föld csapadékeloszlását ill. annak várható tendenciáit elemzõ, valamint más éghajlatváltozási kérdést is taglaló írás olvasható, háromlapnyi terjedelemben.
De elvileg azok a jégfúrásminták errõl is beszélnek, amit 1000-ével csináltak az utóbbi évtizedekben.
Igen, úgy értettem. A középkori meleg periódus (MWP) i.sz. 950 körüli kezdetétõl egészen a kis jégkorszakig (LIA). Tudomásom szerint ezalatt sem a grönlandi, sem az antarktiszi jégtakaró nem szenvedett el komoly veszteséget, pedig évszázadokon keresztül globális szinten magasabb volt a hõmérséklet mint napjainkban, vagy akár a legmelegebb évként emlegetett 1998-ban (attól függ mihez viszonyítjuk, a 20. században tényleg a legmelegebb volt). Az arktikus tengerjég viszont minden bizonnyal visszahúzódhatott, kérdés mennyire. Attól tartok erre korabeli megfigyelés hiányában nem nagyon kaphatunk választ...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat