Külföldi időjárási események
Én is élvezem, imádom a történelmet, ha lenne egy idõgépem, nem vagyonszerzésre használnám, hanem visszamennék a múltba és megnézném, hogyan éltek akkor az emberek!
Ha jól láttam eddig 940 volt az alja, még most is gyönyörû a mûholdképen
Rendkívül szigorú (hosszan tartó, vastag havas, hosszan tartó rendkívül hideg) idõszakokban az állatok nagyon elcsigázódhatnak, a madarak is a borzalmas , tartós hideg, vastag hó miatt nem találnak kellõ élelmet, és ekkor a " szálló madár lefagy" effektus bizony már bejátszhat. Nem véletlenül él a nép szólás - mondásában ez. Réthlynél debreceni - hortobágyi adat, hogy a kazlakra éjszakára leszálló varjak tömegesen fagytak meg. Nos a varjú nem az a madár ami könnyen adja a bõrét. Ez számomra az egyik legborzalmasabb adat, valami nagyon zord idõszak mûvelhet ilyet, természetesen ilyen idõszakban történt az esemény. (Hacsak nem fertõzés, mérgezés, mert biztosak még abban sem lehetünk amit saját szemünkkel látunk. 
) Vastag hótakaró a szõlõt megvédheti a fagykároktól, nem beszélve arról, hogy régen nem kordonos mûvelés volt, a szõlõ vesszõt is takarhatták mulccsal a fagy ellen, és képesek voltak akár hóval takarni + ban. Rengeteg adat van arra, hogy a Duna BP.-nél beállt. A mederszabályozás, és az általad említett okok miatt ma már nehezebben fagy be, de azért a Duna beállásához kell a HRHI akárhogy ragozzuk.
Réthly igazán az 1600 - as évek végétõl részletes annyira, hogy párhuzamos adatokat találunk. Ezek örömteli módon egybevágnak, eltekintve egy - egy elírástól.
Nem árt ha a középkor gondolatvilágába bele próbálod élni magad. A középkor képi világa, írásmódja, gondolkodásmódja gyökeresen eltér a maitól. Én speciel élvezem is, én is jókat derülök rajta. A lényeg azért kibogozható.
) Vastag hótakaró a szõlõt megvédheti a fagykároktól, nem beszélve arról, hogy régen nem kordonos mûvelés volt, a szõlõ vesszõt is takarhatták mulccsal a fagy ellen, és képesek voltak akár hóval takarni + ban. Rengeteg adat van arra, hogy a Duna BP.-nél beállt. A mederszabályozás, és az általad említett okok miatt ma már nehezebben fagy be, de azért a Duna beállásához kell a HRHI akárhogy ragozzuk.Réthly igazán az 1600 - as évek végétõl részletes annyira, hogy párhuzamos adatokat találunk. Ezek örömteli módon egybevágnak, eltekintve egy - egy elírástól.
Nem árt ha a középkor gondolatvilágába bele próbálod élni magad. A középkor képi világa, írásmódja, gondolkodásmódja gyökeresen eltér a maitól. Én speciel élvezem is, én is jókat derülök rajta. A lényeg azért kibogozható.
Marhajó!
Az 1740-es télre azt írják, hogy a tehenek a kocsik elõtt megfagytak, az emberek utazás közben belefagytak a szekérbe (biztos a minisztérium galambjára vártak, hogy üljenek át egy másikba, csak a galamb megfagyott útközben
), a szarvasok futás közben, a madarak reptükben fagytak meg, a sör bor, ecet megfagyott a pincékben.
És az ebben az évben termett borok savanyúak voltak.
Amikor megfagy reptében a madár, akkor hogyan éli túl a szõlõ a telet?
A szõlõ -25 fokban kifagy, a madár -25 fokban még nem fagy meg, meg ha -30 fok van reggelre akkor sem.
Persze ha a szõlõ a dombon fagy el, akkor az már komoly lehet, de hogy a madarak fagyottan potyognak le, a szõlõ meg nem fagy el háááát....
Hány fokban fagy meg a madár reptében szerintetek?
1775-rõl azt írja, hogy Bécsben a csillagvizsgáló toronyban "18-19 gradust mutatott a Reaumor mérõje".
A Réaumur-skáka 0 foknak a víz fagyáspontját adja meg, 80 foknak a forráspontját, tehát nagyjából megfelel a Celsiusnak?
Tehát -18-19 fok volt?
Azt írják ebben a században ez volt a legnagyobb hideg, jeges, fergeteges tél.
-18-19 fokkal?
Oké hogy torony, oké hogy Bécs, de az nem egy veszélyes érték.
Persze ki tudja lehet hogy bent az épületben mérték.
1785-ben Lipcsében -23 fok volt, Waldheimban -28 fok, Bécsben -21 fok.
1985-ben befagyott a Duna az biztos.
A Duna vize azért mondjuk nagyban változott a többszáz évvel ezelõttihez képest sokkal szennyezettebb (szennyvíz, olaj, benzin, meg egy csomó más mocsok), így a fagyáspontja is biztos emelkedett valamelyest.
Az 1740-es télre azt írják, hogy a tehenek a kocsik elõtt megfagytak, az emberek utazás közben belefagytak a szekérbe (biztos a minisztérium galambjára vártak, hogy üljenek át egy másikba, csak a galamb megfagyott útközben
), a szarvasok futás közben, a madarak reptükben fagytak meg, a sör bor, ecet megfagyott a pincékben.És az ebben az évben termett borok savanyúak voltak.
Amikor megfagy reptében a madár, akkor hogyan éli túl a szõlõ a telet?
A szõlõ -25 fokban kifagy, a madár -25 fokban még nem fagy meg, meg ha -30 fok van reggelre akkor sem.
Persze ha a szõlõ a dombon fagy el, akkor az már komoly lehet, de hogy a madarak fagyottan potyognak le, a szõlõ meg nem fagy el háááát....
Hány fokban fagy meg a madár reptében szerintetek?
1775-rõl azt írja, hogy Bécsben a csillagvizsgáló toronyban "18-19 gradust mutatott a Reaumor mérõje".
A Réaumur-skáka 0 foknak a víz fagyáspontját adja meg, 80 foknak a forráspontját, tehát nagyjából megfelel a Celsiusnak?
Tehát -18-19 fok volt?
Azt írják ebben a században ez volt a legnagyobb hideg, jeges, fergeteges tél.
-18-19 fokkal?
Oké hogy torony, oké hogy Bécs, de az nem egy veszélyes érték.
Persze ki tudja lehet hogy bent az épületben mérték.
1785-ben Lipcsében -23 fok volt, Waldheimban -28 fok, Bécsben -21 fok.
1985-ben befagyott a Duna az biztos.
A Duna vize azért mondjuk nagyban változott a többszáz évvel ezelõttihez képest sokkal szennyezettebb (szennyvíz, olaj, benzin, meg egy csomó más mocsok), így a fagyáspontja is biztos emelkedett valamelyest.
Találtam ilyet is:Link
Itt vannak korai írások egymást követõ igen hideg idõszakokról 15-30 évenként, de vannak egymást követõ évek is.
A Réthly könyveket igyekszem én is beszerezni.
Itt vannak korai írások egymást követõ igen hideg idõszakokról 15-30 évenként, de vannak egymást követõ évek is.
A Réthly könyveket igyekszem én is beszerezni.
Persze ha Réthly könyvében egymás utáni vagy nagyjából egymás utáni években vannak a mostaniaknál durván szélsõségesebb események, az valóban jelent valamit.
Ott már csak a forrás pontossága és hitelessége a kérdés.
Ott már csak a forrás pontossága és hitelessége a kérdés.
A jelenkorról, sõt a jövõrõl is ír, külföldi kitekintéssel is (Svájc, Anglia, Kassa, Pozsony), úgyhogy akármelyik fórumba elfér.
Azért érdekes ez, mert 30-50-100-200 évek telnek el egy-egy ilyen esemény között, amirõl a krónika ír.
20-30-50-100 évente most is elõfordul egy-egy olyan év, amit ha most lennénk azon a fejlettségi szinten, a krónikások biztosan felírták volna õket, és 400 év múlva olvasnánk hogy hûûû micsoda szélsõségek voltak akkoriban, vagyis most.
Olyan, mintha azt írnánk, hogy 1929-ben dermesztõ tél volt óriási havazásokkal, ugyanez megismétlõdött 1942-ben, 1985-ben és 1987-ben.
1960-1990 közti idõszakban voltak rendkívül enyhe telek hasonló februári virágzásokkal, meg most is van 2-3.
2013 tavaszán meg nem akart véget érni a havazás, még áprilisban is havazott.
2014-ben meg Karácsonykor gombászni jártak az emberek.
Sõt, 2014-ben a Kerka folyó 4-szer áradt ki akkorára, amire a legöregebbek sem emlékeznek.
Utána két télen meg hatalmas enyheség volt.
Csak most egy fogalmazzunk úgy fejlettebb kor van, kevésbé kötõdünk a helyi idõjáráshoz, ha kemény tél van, attól még lesz étel az asztalon, akkoriban egy zord, elhúzódó tél és egy esõs hûvös nyár kombináció óriási élelmezési problémákkal járt.
Mondjuk a folyók befagyása az durva azért, bár hozzá kell tenni, hogy ez csak tipp, de a folyók szabályozása után sokkal gyorsabban folytak szerintem a folyók, a régi kanyargós folyók sokkal lassabban folyó vize könnyebben befagyhatott.
Nem tudom mennyire részletes a Réthly könyv, de holnap elvileg a kezemben lesz!
Egyébként mikor fagyott be utoljára a Duna?
Azért érdekes ez, mert 30-50-100-200 évek telnek el egy-egy ilyen esemény között, amirõl a krónika ír.
20-30-50-100 évente most is elõfordul egy-egy olyan év, amit ha most lennénk azon a fejlettségi szinten, a krónikások biztosan felírták volna õket, és 400 év múlva olvasnánk hogy hûûû micsoda szélsõségek voltak akkoriban, vagyis most.
Olyan, mintha azt írnánk, hogy 1929-ben dermesztõ tél volt óriási havazásokkal, ugyanez megismétlõdött 1942-ben, 1985-ben és 1987-ben.
1960-1990 közti idõszakban voltak rendkívül enyhe telek hasonló februári virágzásokkal, meg most is van 2-3.
2013 tavaszán meg nem akart véget érni a havazás, még áprilisban is havazott.
2014-ben meg Karácsonykor gombászni jártak az emberek.
Sõt, 2014-ben a Kerka folyó 4-szer áradt ki akkorára, amire a legöregebbek sem emlékeznek.
Utána két télen meg hatalmas enyheség volt.
Csak most egy fogalmazzunk úgy fejlettebb kor van, kevésbé kötõdünk a helyi idõjáráshoz, ha kemény tél van, attól még lesz étel az asztalon, akkoriban egy zord, elhúzódó tél és egy esõs hûvös nyár kombináció óriási élelmezési problémákkal járt.
Mondjuk a folyók befagyása az durva azért, bár hozzá kell tenni, hogy ez csak tipp, de a folyók szabályozása után sokkal gyorsabban folytak szerintem a folyók, a régi kanyargós folyók sokkal lassabban folyó vize könnyebben befagyhatott.
Nem tudom mennyire részletes a Réthly könyv, de holnap elvileg a kezemben lesz!
Egyébként mikor fagyott be utoljára a Duna?
Ma voltam gombászni, szedtem õzlábgombát, laskát és fenyõalját is.
A szõlõhegyet járva azon filóztam, ha most bejönne egy két-három hetes elõoldal 10-15-17 fokokkal, lehet hogy az alacsonyabb hõigényû gyümölcsfák kivirágoznának.
Sõt, mindez úgy is lehetne, hogy nem lett volna ennyire esõs a nyár, vagy csak jobban lettek volna permetezve a szõlõk (igaz 1783-ban nem permeteztek úgyhogy ez csak fikció), de amennyiben a szõlõk levélzete megmaradt volna, most szõlõlevéltõl sárgulna a hegy.
Sõt!
A szõlõ másodtermését itt szentmártonszõlõnek nevezik, mert Szentmárton napján szokták szedni.
Amennyiben nem ilyen pocsék esõs nyár lett volna, akkor most az összes szentmártonszõlõ meg lenne érve, kisebb szüreteket lehetne tartani.
Tehát nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy beírják a "kalendáriumba", hogy 2014-ben kétszer szüretelték a szõlõt és Karácsonykor virágoztak a fák.
A nagyon közel vagyunk hozzá az nem úgy értendõ hogy mindig közel vagyunk hozzá, hiszen csak nem kell fagy decemberig és kész, hanem most nincs fagy december 8-át írunk, és amennyiben bejönne egy déliszeles elõoldalas helyzet, ami még bejöhet, akkor akár meg is történhet.
Egy idõjárásban rendkívül jártas barátom mesélte ma épp ennek kapcsán, hogy 1966 nyarán valami anomália miatt kivirágoztak az almafák nyáron, majd a másodvirágzásból októberre megérett a nyárialma.
Találgattuk hogy jégesõ vagy sok csapadék vagy mi miatt virágozhattak újra, megnéztem, és Szombathelyen júniusban 108 mm, júliusban 171 mm, augusztusban 112 mm esõ hullott, majd szeptemberben 32 mm, októberben 43 mm.
Nem kizárt, hogy itt felénk még több esõ volt a 3 nyári hónapban.
Azaz száraz és meleg szeptember és október volt, így a hûvös és csapadékos nyárban kivirágzott nyárialmák beértek októberre.
Tehát ha valakinek almaültetvénye volt, akkor kis túlzással kétszer szüretelhetett volna almát.
Egy jégesõ után is ez a helyzet, letarol mindent a jég, majd kivirágzik minden újra.
Csak a Réthly könyv kapcsán jutott eszembe, olvasni ilyen durva dolgokat, hogy ekkor meg akkor mik történtek, hogy tavasszal fürödtek a folyókban, kétszer arattak vagy szüreteltek, ezek ugyanilyen anomáliák miatt jöhettek létre, mint amik most vannak nálunk.
A szõlõhegyet járva azon filóztam, ha most bejönne egy két-három hetes elõoldal 10-15-17 fokokkal, lehet hogy az alacsonyabb hõigényû gyümölcsfák kivirágoznának.
Sõt, mindez úgy is lehetne, hogy nem lett volna ennyire esõs a nyár, vagy csak jobban lettek volna permetezve a szõlõk (igaz 1783-ban nem permeteztek úgyhogy ez csak fikció), de amennyiben a szõlõk levélzete megmaradt volna, most szõlõlevéltõl sárgulna a hegy.
Sõt!
A szõlõ másodtermését itt szentmártonszõlõnek nevezik, mert Szentmárton napján szokták szedni.
Amennyiben nem ilyen pocsék esõs nyár lett volna, akkor most az összes szentmártonszõlõ meg lenne érve, kisebb szüreteket lehetne tartani.
Tehát nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy beírják a "kalendáriumba", hogy 2014-ben kétszer szüretelték a szõlõt és Karácsonykor virágoztak a fák.
A nagyon közel vagyunk hozzá az nem úgy értendõ hogy mindig közel vagyunk hozzá, hiszen csak nem kell fagy decemberig és kész, hanem most nincs fagy december 8-át írunk, és amennyiben bejönne egy déliszeles elõoldalas helyzet, ami még bejöhet, akkor akár meg is történhet.
Egy idõjárásban rendkívül jártas barátom mesélte ma épp ennek kapcsán, hogy 1966 nyarán valami anomália miatt kivirágoztak az almafák nyáron, majd a másodvirágzásból októberre megérett a nyárialma.
Találgattuk hogy jégesõ vagy sok csapadék vagy mi miatt virágozhattak újra, megnéztem, és Szombathelyen júniusban 108 mm, júliusban 171 mm, augusztusban 112 mm esõ hullott, majd szeptemberben 32 mm, októberben 43 mm.
Nem kizárt, hogy itt felénk még több esõ volt a 3 nyári hónapban.
Azaz száraz és meleg szeptember és október volt, így a hûvös és csapadékos nyárban kivirágzott nyárialmák beértek októberre.
Tehát ha valakinek almaültetvénye volt, akkor kis túlzással kétszer szüretelhetett volna almát.
Egy jégesõ után is ez a helyzet, letarol mindent a jég, majd kivirágzik minden újra.
Csak a Réthly könyv kapcsán jutott eszembe, olvasni ilyen durva dolgokat, hogy ekkor meg akkor mik történtek, hogy tavasszal fürödtek a folyókban, kétszer arattak vagy szüreteltek, ezek ugyanilyen anomáliák miatt jöhettek létre, mint amik most vannak nálunk.
Egyre biztosabb, hogy Norvégiában sok helyen rekordmeleg év lesz 2014. Sõt, több állomás esélyes a 10,0°C-os évi középhõmérséklet elérésére is - miközben a mérések kezdete óta az országban 9,5°C az abszolút csúcs. (Ezt Slatteroy, a nyugati part elõtti egyik kis sziget szállította 2006-ban.)
Ebben a cikkben: Link a táblázat azt mutatja, hogy az elsõ 11 hónap átlaga hol éri el a 10 fokot, és milyen december kell ahhoz, hogy az évi közép se kerüljön 10 fok alá. Stavanger reptéri állomása (Sola) és Bergen +4,6°C-os decemberi átlaggal elérné az "álomhatárt", és a hosszútávú elõrék alapján ez könnyen összejöhet.
Ebben a cikkben: Link a táblázat azt mutatja, hogy az elsõ 11 hónap átlaga hol éri el a 10 fokot, és milyen december kell ahhoz, hogy az évi közép se kerüljön 10 fok alá. Stavanger reptéri állomása (Sola) és Bergen +4,6°C-os decemberi átlaggal elérné az "álomhatárt", és a hosszútávú elõrék alapján ez könnyen összejöhet.
Igen az abból lehetett. Azért sok adat összevág, átfedések vannak, ha hiányosak, helyenként ellentmondásosak is. Ez a kutató munka egy ember lehetõségeit messze meghaladja, ráadásul az információ áramlás Réthly idején még igen nehézkes volt. Helyenként sajnos hiányosak az adatok. Ha rajtam múlna feltölteném a netre, és létrehoznék egy szerkeszthetõ wikipedia szerû oldalt is, ahová akinek valami adata van, valamely évrõl , forrásmegjelöléssel, szerkeszteni, kiegészíteni tudná a meglévõ adatokat. Kár hogy keveseket érdekel az ilyesmi, de ha némileg bõvülne az adatsor már akkor megérné.
Egyébként sok - sok év van amirõl átfogó képet ad a kötet, fõleg az 1600 -as évek végétõl. Élvezetes látni, hogy nincs új a nap alatt: Pl. Arad, és Kassa egy adott év idõjárását összevetve.
Egyébként sok - sok év van amirõl átfogó képet ad a kötet, fõleg az 1600 -as évek végétõl. Élvezetes látni, hogy nincs új a nap alatt: Pl. Arad, és Kassa egy adott év idõjárását összevetve.
Rajta vagyok, lehet holnap már meg is lesz, a kanizsai könyvtárban elvileg van egy, ezek szerint akkor az ami 1700-ig szólt.
A többkötetest meg majd még kitalálom.
Megér 10 rugót persze hogy meg, ha van 10 rugó.
Ha nincs, akkor is megéri, csak nem tudom megvenni.
Valaki linkelt be sorokat talán a visszatekintõbe, ahol évekre lebontva írták hogy milyen idõ volt.
Az lesz az?
Mivel az emberek alapvetõen nem jó megfigyelõk, azért vannak kétségeim, mert óriási munka összegyûjteni ezeket, ezért....na majmeglássuk!
A többkötetest meg majd még kitalálom.
Megér 10 rugót persze hogy meg, ha van 10 rugó.
Ha nincs, akkor is megéri, csak nem tudom megvenni.
Valaki linkelt be sorokat talán a visszatekintõbe, ahol évekre lebontva írták hogy milyen idõ volt.
Az lesz az?
Mivel az emberek alapvetõen nem jó megfigyelõk, azért vannak kétségeim, mert óriási munka összegyûjteni ezeket, ezért....na majmeglássuk!
Volt egy elsõ kiadás, ami 1700 - ig szólt, az megvolt közkönyvtárban, régi, 80 - as évekbeli, kölcsönözhetõ volt. Aztán mostanában az új, többkötetes , teljes életmû.... ismered. Biztos vagyok benne, hogy Te is nagy érdeklõdéssel olvasnád.
Hidd el a "mifélénknek" ez vastagon megér tíz rugót.
Hidd el a "mifélénknek" ez vastagon megér tíz rugót.
Hát megyei könyvtárban, egyetemi könyvtárban már lehet, hogy van. De ha nincs, könyvtárközi kölcsönzés is van. A SZTE egyetemi könyvtárában biztosan van 1-2 helyben használható kötet. Ha nem jársz sikerrel, akkor lefénymásolom neked azt a kötetet, amihez hozzáférek és elpostázom!
Csak már egyszer vehetném a kezembe azt a 4 kötetet.
De 10 000 Ft-om nincs rá.
Kíváncsi lennék, mi van benne.
De 10 000 Ft-om nincs rá.
Kíváncsi lennék, mi van benne.
Réthly köteteiben tetten érhetõ számos ennél léptékekkel durvább változékonyság, néha az az érzésem , hogy a mai kor a béke idõszaka. Az utóbbi 100 év viszonylatában egy változékony idõszakot élünk , de gondolj arra is, hogy a középkornak nincsenek viszonylag nagy lefedettségû mérési adatai, sõt 1700 elõtt semmilyen, mégis hajmeresztõ dolgokat találni Réthly gyûjteményében szinte minden oldalon.! Olyan dolgokat, ami ha adatokkal alá lenne támasztva, magasan ûberelne mindent a jelenkorban. Speciel nem vitatom hogy egy igen érdekes idõszakot élünk,már csak az a kérdés mihez képest? Tudjuk ezt pontosan? Na , a globális izémizé síkján találtuk ismét magunkat.
Ez azért nem egészen így van.
Az adatok nincsenek megfelelõen feldolgozva, a mérések pontossága hagy némi kívánnivalót maga után, hol több vagy hol kevesebb mérési pont volt, de azért az eléggé szembetûnõ, ha az egyik évben a valaha mért legmagasabb éves csapadék esik, a következõ évben meg a legkevesebb.
Teljesen mindegy, hogy eddig 1455 mm volt a rekord, most pedig 1550 mm lett, és közben volt két év 1885-ben és egy 1967-ben, amikor valójában 1610 mm-t mértek volna, ha lett volna több mérõ, ha precízebben mértek volna, vagy ha ... stb stb, tehát az a két év lenne a rekord.
És a másik véglet, ugyanez eljátszható a 200-300 mm-es éves átlaggal vagy állomási rekorddal, az idõjárás szélsõségeit nem az határozza meg, hogy megdõlt-e a rekord van nem, viszont ha mindig a két véglet közelében történnek az idõjárási események, akkor az biztosan szélsõség.
Itt nem csak az adatok, amik bizonyítanak, hanem a józan ész.
Amikor egymást követik az olyan események, amik pont ellentétei egymásnak, akkor az szélsõséges.
Ami nem azt jelenti hogy soha nem volt ilyen, mert régen is volt szélsõség.
Volt hogy kiszáradtak a tavak, volt hogy a tetõkig ért a hó, meg hasonlók.
De lehet, hogy amikor a tetõkig ért a hó, és az emberek létrával másztak ki a tetõn a házból, akkor az egy nem ennyire szélsõséges idõszak volt, csak volt egy anomália.
Valószínû különbözõféle idõszakok vannak, van hogy folyamatosan szélsõséges az idõjárás, de nincs rendkívül kiugró esemény, mert mire az aszály elérnél a kritikus szintet, addigra átcsap rendkívül esõsbe, és mire úszna az ország, azért nem úszik, mert az elõtte csonttá száradt talaj nyeli a vizet mint kacsa a nokedlit.
Az 1960-1990 közti zonálisabb idõszakhoz képest ez a mostani idõszak rendkívül más, rendkívül ellentétes.
Persze lehet az a zonális idõszak volt ritkább, és ez a meridionális a gyakoribb, ehhez kellenének az adatok régrõl, mondjuk az 1800-as évek második felérõl és az 1900-as évek elsõ felérõl, de az adatok leírás, részletes leírás nélkül nem elegendõek.
Nem kell nekem fénykép, okostelefon meg adatsor 1756-ból ahhoz, hogy lássam, a mi klímánkon nem gyakori, hogy az egyik évben december 7-én még nem volt fagy és a legfagyérzékenyebb növény is él és zöld, 1-2 éven belül meg megtörténik az, hogy április 5-én ér véget a tél.
Ugyanis ha ezek nem kirívó esetek, hanem úgy vesszük hogy belefér, normál esemény, akkor az lenne a kirívó, hogy június 3-án ér véget a tél és a havazás, majd a következõ évben meg február 23-án fagy le elõször a bab levele?
Nem!
Persze biztosan volt rá példa arra is hogy júniusban ért véget a tél, de tudjuk, az más klímakorszak, az nem említhetõ fel mint szélsõség, az annál durvább dolog.
Ezek az elmúlt évek eseményei mind-mind sorozatosan, közvetlenül egymás után(!!) a mi klímánkon olyan események, amik az elmúlt 100-200 év legeit súrolgatják vagy el is érik.
Egy-egy ilyen esemény nem is lenne szembeötlõ, a durva szerintem az benne, hogy csak és kizárólag ilyen eseményekbõl áll az idõjárás.
És ha itt nálunk így zajlik, így zajlik Európa más országaiban is.
Olaszországban a gyümölcstermesztés miatt követem az eseményeket, az olasz szaklapok folyamatosan arról beszélnek, hogy ott is "soha nem látott" (azért idézõjel, mert soha nem mond hogy soha ) események sorozata van Link Link
A 2012-es havazásokhoz hasonlót 1929-ben éltek át ott.
Idén 1000 mm körüli novemberi csapadék Genovában, ezt írták is hogy ilyen nem fordult elõ soha.
Meg többszáz eseményrõl nem is tudunk, de ha nálunk egyik végletbõl a másikba csapunk át, akkor ez értelemszerûen Európa más részein is így történhet.
Angliában 2010 körül két egymást követõ rekordhideg tél vagy téli idõszak volt.
Meg hosszasan lehetne sorolni.
Nagykanizsán a 2011 és 2012-es év volt az 1901 óta mért két legszárazabb év (ez akkor is durva, ha volt ennél szárazabb mondjuk 16 mm-el kétszer is, csak nem mérték vagy rosszul mérték).
2010-ben meg 2014-ben meg 1000 mm felett.
A 4 év átlaga a sokévi átlagnak felel meg nagyjából.
2 évig szorulása volt, két évig meg hasmenése, az átlag tökéletes széklet, csak közben soha nem volt normális.
Kényes téma ez, mert megfelelõ összehasonlítási alap valóban nincs, amivel kiállna az ember egy Bolygóközi Klímakutató Konferenciára, de az elmúlt évek eseményei azért több mint figyelemreméltóak.
És nekem nem valamelyik klímaváltozásból vagy felmelegedésbõl profitálni akaró cég tömi a zsebem és írja elõ hogy mit mondjak, hanem csak kinyitom a szemem és látok.
Bár az elsõ verzió is jó lenne, amennyiben ugyanezt kellene mondanom
Az adatok nincsenek megfelelõen feldolgozva, a mérések pontossága hagy némi kívánnivalót maga után, hol több vagy hol kevesebb mérési pont volt, de azért az eléggé szembetûnõ, ha az egyik évben a valaha mért legmagasabb éves csapadék esik, a következõ évben meg a legkevesebb.
Teljesen mindegy, hogy eddig 1455 mm volt a rekord, most pedig 1550 mm lett, és közben volt két év 1885-ben és egy 1967-ben, amikor valójában 1610 mm-t mértek volna, ha lett volna több mérõ, ha precízebben mértek volna, vagy ha ... stb stb, tehát az a két év lenne a rekord.
És a másik véglet, ugyanez eljátszható a 200-300 mm-es éves átlaggal vagy állomási rekorddal, az idõjárás szélsõségeit nem az határozza meg, hogy megdõlt-e a rekord van nem, viszont ha mindig a két véglet közelében történnek az idõjárási események, akkor az biztosan szélsõség.
Itt nem csak az adatok, amik bizonyítanak, hanem a józan ész.
Amikor egymást követik az olyan események, amik pont ellentétei egymásnak, akkor az szélsõséges.
Ami nem azt jelenti hogy soha nem volt ilyen, mert régen is volt szélsõség.
Volt hogy kiszáradtak a tavak, volt hogy a tetõkig ért a hó, meg hasonlók.
De lehet, hogy amikor a tetõkig ért a hó, és az emberek létrával másztak ki a tetõn a házból, akkor az egy nem ennyire szélsõséges idõszak volt, csak volt egy anomália.
Valószínû különbözõféle idõszakok vannak, van hogy folyamatosan szélsõséges az idõjárás, de nincs rendkívül kiugró esemény, mert mire az aszály elérnél a kritikus szintet, addigra átcsap rendkívül esõsbe, és mire úszna az ország, azért nem úszik, mert az elõtte csonttá száradt talaj nyeli a vizet mint kacsa a nokedlit.
Az 1960-1990 közti zonálisabb idõszakhoz képest ez a mostani idõszak rendkívül más, rendkívül ellentétes.
Persze lehet az a zonális idõszak volt ritkább, és ez a meridionális a gyakoribb, ehhez kellenének az adatok régrõl, mondjuk az 1800-as évek második felérõl és az 1900-as évek elsõ felérõl, de az adatok leírás, részletes leírás nélkül nem elegendõek.
Nem kell nekem fénykép, okostelefon meg adatsor 1756-ból ahhoz, hogy lássam, a mi klímánkon nem gyakori, hogy az egyik évben december 7-én még nem volt fagy és a legfagyérzékenyebb növény is él és zöld, 1-2 éven belül meg megtörténik az, hogy április 5-én ér véget a tél.
Ugyanis ha ezek nem kirívó esetek, hanem úgy vesszük hogy belefér, normál esemény, akkor az lenne a kirívó, hogy június 3-án ér véget a tél és a havazás, majd a következõ évben meg február 23-án fagy le elõször a bab levele?
Nem!
Persze biztosan volt rá példa arra is hogy júniusban ért véget a tél, de tudjuk, az más klímakorszak, az nem említhetõ fel mint szélsõség, az annál durvább dolog.
Ezek az elmúlt évek eseményei mind-mind sorozatosan, közvetlenül egymás után(!!) a mi klímánkon olyan események, amik az elmúlt 100-200 év legeit súrolgatják vagy el is érik.
Egy-egy ilyen esemény nem is lenne szembeötlõ, a durva szerintem az benne, hogy csak és kizárólag ilyen eseményekbõl áll az idõjárás.
És ha itt nálunk így zajlik, így zajlik Európa más országaiban is.
Olaszországban a gyümölcstermesztés miatt követem az eseményeket, az olasz szaklapok folyamatosan arról beszélnek, hogy ott is "soha nem látott" (azért idézõjel, mert soha nem mond hogy soha
) események sorozata van Link LinkA 2012-es havazásokhoz hasonlót 1929-ben éltek át ott.
Idén 1000 mm körüli novemberi csapadék Genovában, ezt írták is hogy ilyen nem fordult elõ soha.
Meg többszáz eseményrõl nem is tudunk, de ha nálunk egyik végletbõl a másikba csapunk át, akkor ez értelemszerûen Európa más részein is így történhet.
Angliában 2010 körül két egymást követõ rekordhideg tél vagy téli idõszak volt.
Meg hosszasan lehetne sorolni.
Nagykanizsán a 2011 és 2012-es év volt az 1901 óta mért két legszárazabb év (ez akkor is durva, ha volt ennél szárazabb mondjuk 16 mm-el kétszer is, csak nem mérték vagy rosszul mérték).
2010-ben meg 2014-ben meg 1000 mm felett.
A 4 év átlaga a sokévi átlagnak felel meg nagyjából.
2 évig szorulása volt, két évig meg hasmenése, az átlag tökéletes széklet, csak közben soha nem volt normális.
Kényes téma ez, mert megfelelõ összehasonlítási alap valóban nincs, amivel kiállna az ember egy Bolygóközi Klímakutató Konferenciára, de az elmúlt évek eseményei azért több mint figyelemreméltóak.
És nekem nem valamelyik klímaváltozásból vagy felmelegedésbõl profitálni akaró cég tömi a zsebem és írja elõ hogy mit mondjak, hanem csak kinyitom a szemem és látok.
Bár az elsõ verzió is jó lenne, amennyiben ugyanezt kellene mondanom
Hoseda-Hard hozzátoldott még egy tizedet.-50.7°C a min.
Vorkuta végül -45 fokon végzett.
Vorkuta végül -45 fokon végzett.
Nem csoda, a térség fölött a hideg mag: Link
Vorkutában napközben is csökkent a hõmérséklet.Jelenleg -43 fok van, és még nincs délután 4 óra.
Hoseda-Hard is -49.6 fok...
Vorkutában napközben is csökkent a hõmérséklet.Jelenleg -43 fok van, és még nincs délután 4 óra.
Hoseda-Hard is -49.6 fok...
Igen, és helyesbíteni is kell magamat, mert elfeledkeztem a pogoda.ru klímatábláiról és rekordjairól. Eszerint Hoseda-Hard 1978. december végén -48.7-ig hûlt le, 10 fokkal enyhébb volt, mint Uszty-Szugor. Ennek ellenére a -60°C reális feltételezés.
Nagyon egyetértek. Arról nem is beszélve, hogy az emberiség pár tíz év alatt hatalmas területet foglalt el, miközben a rekordok is több tíz éves skálán fordulnak elõ (egy adott helyen).
Európa területén is megvan a tél elsõ -50°C alatti értéke: Hoseda-Hard -50.6°C. Ezzel a mai napon egész Oroszország leghidegebb pontja lett ez a Nyenyecföld déli peremének kietlen tundráin fekvõ mérõállomás.
A fenti állomás klímáját tanulmányozva, szinte bizonyosra vehetõ, hogy elõfordult a térségben már -60°C alatti hideg is. Például 1978. december havának legvégén, amikor a (kontinens-rekorderként számon tartott) Uszty-Szugor -58.1°C-ot regisztrált. Ugyanitt ma "csak" -31.7°C-ig szállt alá a hõmérõ, és -40°C alá is csak Petrun állomás került.
Az Észak-Komiföld klímájához hasonló, azzal északról szomszédos Nyenyecföld kevés mérõállomása közül a többség a Barents-tenger felõli légáramlatoknak köszönhetõen kevésbé zord (Narjan-Mar), az újabb telepítésû Hoseda-Hard viszont kellõen távol van a tengertõl, emiatt könnyen rekednek meg a legzordabb légtömegek is.
A fenti állomás klímáját tanulmányozva, szinte bizonyosra vehetõ, hogy elõfordult a térségben már -60°C alatti hideg is. Például 1978. december havának legvégén, amikor a (kontinens-rekorderként számon tartott) Uszty-Szugor -58.1°C-ot regisztrált. Ugyanitt ma "csak" -31.7°C-ig szállt alá a hõmérõ, és -40°C alá is csak Petrun állomás került.
Az Észak-Komiföld klímájához hasonló, azzal északról szomszédos Nyenyecföld kevés mérõállomása közül a többség a Barents-tenger felõli légáramlatoknak köszönhetõen kevésbé zord (Narjan-Mar), az újabb telepítésû Hoseda-Hard viszont kellõen távol van a tengertõl, emiatt könnyen rekednek meg a legzordabb légtömegek is.
Vajon az ilyenekbõl mennyi jutott el az emberekhez 100, vagy akár csak 40 évvel ezelõtt?
Manapság évrõl évre egyre szélesebb kör szerez be okostelefont, fényképezõgépet, internetet, ezen a téren már 10 év alatt is óriási a változás. Nem beszélve a közlekedés, távérzékelés irtózatos fejlõdésérõl. Régen, ha egy falut valami kietlen vidéken elvitt az árvíz, hónapokig meg sem tudta senki, ha épp nem volt arrafelé utazó.
Mi van napjainkban? Annyi mûhold van fenn az égen, hogy szerintem 1 óra nem kell, és már ott is van a felvételen. Még egy óra mire a számítógép a földön kielemez pár (száz)ezer képet és összehasonlítja a régebbiekkel, aztán már ki is dobja az eredményt, hogy itt meg ott valami változás történt. Túlélõ ugyan nincs, aki elmondhatná, hogy történt valami, de semmi gond, mert van technika.
Persze ez extrém példa volt, de pl. pár éve hol volt ennyi elérhetõ adat a neten? Sehol.
Egy külföldi csapadékadat mennyi idõ alatt jutott el régen egy becsehelyi lakoshoz, és mennyi idõ alatt ma?
OMSZ rekordok feldolgozottsága?
És még lehetne sorolni napokon keresztül a buktatókat.
Szóval én nem merném még csak óvatosan sem kijelenteni a szélsõségesség fokozódását, mert nincs megfelelõ összehasonlítási alap.
Manapság évrõl évre egyre szélesebb kör szerez be okostelefont, fényképezõgépet, internetet, ezen a téren már 10 év alatt is óriási a változás. Nem beszélve a közlekedés, távérzékelés irtózatos fejlõdésérõl. Régen, ha egy falut valami kietlen vidéken elvitt az árvíz, hónapokig meg sem tudta senki, ha épp nem volt arrafelé utazó.
Mi van napjainkban? Annyi mûhold van fenn az égen, hogy szerintem 1 óra nem kell, és már ott is van a felvételen. Még egy óra mire a számítógép a földön kielemez pár (száz)ezer képet és összehasonlítja a régebbiekkel, aztán már ki is dobja az eredményt, hogy itt meg ott valami változás történt. Túlélõ ugyan nincs, aki elmondhatná, hogy történt valami, de semmi gond, mert van technika.
Persze ez extrém példa volt, de pl. pár éve hol volt ennyi elérhetõ adat a neten? Sehol.
Egy külföldi csapadékadat mennyi idõ alatt jutott el régen egy becsehelyi lakoshoz, és mennyi idõ alatt ma?
OMSZ rekordok feldolgozottsága?
És még lehetne sorolni napokon keresztül a buktatókat.
Szóval én nem merném még csak óvatosan sem kijelenteni a szélsõségesség fokozódását, mert nincs megfelelõ összehasonlítási alap.
Ettõl az egytõl nem is kell hasra esni!
Csak ez már a 2845436. ilyen eset az elmúlt években, amitõl egyenként nem kell hasra esni (a genovai novemberi 2 hét alatt 840 mm, majd a havi majdnem 1000 mm azért hasraesõs), de sorozatban már megüti a hasraesés szintjét.
Csak ez már a 2845436. ilyen eset az elmúlt években, amitõl egyenként nem kell hasra esni (a genovai novemberi 2 hét alatt 840 mm, majd a havi majdnem 1000 mm azért hasraesõs), de sorozatban már megüti a hasraesés szintjét.
Hétvégétõl kb. mennyi csapadék várható? Gondolom messze nem annyi mint az elmúlt napokban.
Rossz helyre ment, bocs...
Rossz helyre ment, bocs...
Azért ettõl ne essünk hasra, a sivatagi területeken az éves csapadék a ritkán lejövõ, nagyintenzitású záporokból származik ...
Rilski: köszi az adatokat!
Rilski: köszi az adatokat!
Kegyetlen!
Az éves átlag duplája 1 hét alatt, az olyan, mintha itt mondjuk 1 hónap alatt esne 1500 mm.
Félelmetes.
Szibéria!
Az az 1942. nem semmi egy év volt, meg annak az idõszaknak a környéke.
Az éves átlag duplája 1 hét alatt, az olyan, mintha itt mondjuk 1 hónap alatt esne 1500 mm.
Félelmetes.
Szibéria!
Az az 1942. nem semmi egy év volt, meg annak az idõszaknak a környéke.
A nyugat-algériai Bécharban végül ~180mm esett 1 hét alatt, vagyis az éves átlag duplája. Link
Az igen fejlett és erõs ciklonok az Atlasz fölé érve nem bírtak teljesen szétoszlani, és még olyan abszolút esõárnyékban halódó területeken is komoly esõket okoztak, mint pl. a sziklasivatagok (hamadák) által körülzárt, éves átlagban 19.4mm esõt kapó Tindouf városa, ahol 29-én 22mm hullott.
Az igen fejlett és erõs ciklonok az Atlasz fölé érve nem bírtak teljesen szétoszlani, és még olyan abszolút esõárnyékban halódó területeken is komoly esõket okoztak, mint pl. a sziklasivatagok (hamadák) által körülzárt, éves átlagban 19.4mm esõt kapó Tindouf városa, ahol 29-én 22mm hullott.
A múlt heti hûvösebb periódus után ismét kora õszi idõ van, december elsõ napján, 23 fok és napsütés. Múlt héten a hegyek kaptak egy kis fehér sapkát de már nyoma sincs. Éjszaka már be be kapcsoljuk a klímát hogy fûtsön, köszönhetõen annak, hogy itt pocsék a szigetelése a házaknak, és ami kint van, az bent is. Barátnõ fázik 16 fokban aludni 
1942.-ban emiatt mentek nehezen a harcok az amerikaiaknak. Épp tegnap néztem errõl egy videót.
A tankok elakadtak a nagy sárban.
A tankok elakadtak a nagy sárban.
Ennél van még jobb is: az élénk déli szélben Palermoban éjjel 01 órakor: 27.7 fok!! (ez szerintem brutálisan rekordgyanús arrafelé is)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#249288 - 2014-11-27 20:36:10)
Tyûû, ez kemény..
Tyûû, ez kemény..
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#249285 - 2014-11-27 20:30:56)
Az elmúlt évtizedet legerõsebb szupercellája volt Ausztráliában !!! Link
BRUTÁLIS !!!
Az elmúlt évtizedet legerõsebb szupercellája volt Ausztráliában !!! Link
BRUTÁLIS !!!
2011 novemberében nem volt kiugró hidegebb víz, inkább átlagos: Link Fene se tudja, mekkora és milyen típusú összefüggés lehet
Az elsõ két linked tényleg ilyen, de a tavalyiak szerintem egyáltalán nem: mindkettõnél bõven teknõs a brit-szigetek térsége is, sõt az elsõn még Skandinávia is.
Rudolfking: ezt esetleg érdemes lesz figyelgetni a télen...
Rudolfking: ezt esetleg érdemes lesz figyelgetni a télen...
Ha erõs a blocking a kontinens felett, gyakran dél felé mennek a ciklonok. Ez volt pl. 2012 októberében az Ex-Rafael esetében is (ami késõbb meghozta az elsõ havat): Link 2011 novemberében a Rolf trópusi jellegû mediterrán ciklon kialakulása elõtt: Link De a tavalyi télen is voltak ehhez hasonló helyzetek: Link Link
Szoktak ilyenkor ekkora és ilyen erõs ciklonok lenni, csak éppen sokkal északabbra... ez volna a mi csigagyárunk.
Érdekes lenne tudni, miért szorult ez most ilyen különlegesen délre. Valaki írta korábban, hogy hidegebb az óceán északon, mint az ilyenkor megszokott. Megvan valakinek ez az anomáliatérkép esetleg?
Érdekes lenne tudni, miért szorult ez most ilyen különlegesen délre. Valaki írta korábban, hogy hidegebb az óceán északon, mint az ilyenkor megszokott. Megvan valakinek ez az anomáliatérkép esetleg?
Az elmúlt években amik történnek, az minden csak nem mindennapos!
Európa egészét véve (egymást után két rekordhideg tél Angliában, Spanyolországban -11 fok, Oroszországban rekordmeleg, Litvániában vagy hol rekordmeleg volt most nyáron, Szicíliában néhány éve soha nem tapasztalt szeptemberi esõzések, most Genovában 1000 mm-t közelítõ novemberi csapadék, akkora hó volt olaszban 2012-ben mint utoljára 1942-ben, Ausztriában is hórekordok dõltek meg 2012/2013-as télen, nálunk is csapadék minimum és maximum rekord, és sorolhatnám még oldalakon át az elmúlt évek szélsõségeit.
Meg egy csomóról nem is tudunk!
Az elmúlt 100-150 év egyik legkiugróbb éveit éljük, az biztos.
Európa egészét véve (egymást után két rekordhideg tél Angliában, Spanyolországban -11 fok, Oroszországban rekordmeleg, Litvániában vagy hol rekordmeleg volt most nyáron, Szicíliában néhány éve soha nem tapasztalt szeptemberi esõzések, most Genovában 1000 mm-t közelítõ novemberi csapadék, akkora hó volt olaszban 2012-ben mint utoljára 1942-ben, Ausztriában is hórekordok dõltek meg 2012/2013-as télen, nálunk is csapadék minimum és maximum rekord, és sorolhatnám még oldalakon át az elmúlt évek szélsõségeit.
Meg egy csomóról nem is tudunk!
Az elmúlt 100-150 év egyik legkiugróbb éveit éljük, az biztos.
Szaharában meg kinõ a vegetáció, vagy mi lesz ebbõl vajon? Link
Béchar városát Link találtam Algériában, közel a Marokkói határ DK-i sarkához. Wikipedia szerint az átlagos évi csapadékmennyiség 87 mm körül van.
Ehhez képest most a következõ 60 órában leeshet több, mint az éves átlag: Link
Marokkóról meg nem is beszélek, pusztulat, hogy mi lesz ott. Ez csak nem mindennapos idõjárás!
Béchar városát Link találtam Algériában, közel a Marokkói határ DK-i sarkához. Wikipedia szerint az átlagos évi csapadékmennyiség 87 mm körül van.
Ehhez képest most a következõ 60 órában leeshet több, mint az éves átlag: Link
Marokkóról meg nem is beszélek, pusztulat, hogy mi lesz ott. Ez csak nem mindennapos idõjárás!
Nem minden állomáson, hanem minden államban fagyott. Természetesen a délebbi államokban nem délben volt fagypont alatt.
Végig kell olvasni a cikket. Ilyen novemberben akkor is kuriózum, ha errõl egyesek nem akarnak tudomást venni.
Végig kell olvasni a cikket. Ilyen novemberben akkor is kuriózum, ha errõl egyesek nem akarnak tudomást venni.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat