Meteorológiai esélylatolgatások

Felhívnám a figyelmet a tartósabb anticiklonok teljes hiányára az egész európai kontinens viszonylatában. Többek között ezért is nyargalhatnak a ciklonok kényükre-kedvükre és ránthatják le messze délre a sarkvidék mostanra már jócskán felmelegedett, ám így is meglehetõsen hûvös légtömegeit (akárhogy is vesszük, 5 fok 850 hPa szinten térségünkben június végén azért nem egy gyakori jelenség), és a hullámvasútnak csupán akkor szakad(hat) majd vége, ha egy skandináv, vagy kelet-európai blokkoló AC útját állja a ciklonoknak. Csak reménykedhetünk, hogy a nyár közepe felé egy más típusú kerékvágásba zökken idõjárásunk, mert az egyik nap 35 fok dögmeleg, másik nap 15 fok októberi hangulatú szürkeség állandó váltakozása végsõ soron akár "kinyírhatja" az idei nyarat és így idén nem is kell talán várni majd az "évszakváltó" frontra, ha úgyis 4-5 naponként ránk szakad Grönland hûvös lehellete.

Felhívom a figyelmet egy sokat mondó momentumra: jövõ hét végétõl a megerõsödött grönland-izlandi AC "növeszt" nyúlványt fölénk, az azori visszhúzódik. Ez tartósabb negatív anomáliát sejtet, lehet, hogy az idei nyár közepe mégsem a hõségekrõl lesz emlékezetes.

Még annyit hogy a 33-38 fokos meleget a melegperíódus csúcsára értettem,de 35 fokot közelítõ hõségre több alkalommal is számítok.

Mivel a naptevékenység hatását a föld idõjárására csak nagyon felületesen ismerem,ezért örülök hogy írtok róla,de érdemben beleszólni nem tudok.(De próbálom értelmezni).
Viszont hogy nincs-pozitív anomáliás idõjárás jelenleg-ez szerintem nem sokáig lesz így ha maradnak azok a légkori ismétlõdõ folyamatok amelyek jellemezték idáig a nyarat.A nyugat-európai ciklonok egyre kevésbé lesznek hatással ránk,egyre nagyobb teret hódít majd a magasnyomás.A késõbbiekben egy-egy hidegfront átvonulása után Ac épül fel tõlünk nyugatra,amely szépen közép-európa felé terjeszkedik.A száraz levegõben gyorsan erõsödik a nappali felmelegedés.Közben a Brit sz-k felett elõbb-utóbb megjelenik egy ciklon amely elindít egy elõoldalt és a felettünk lévõ Ac-t fenntartását is erõsíti.Júliusban,augusztusban ezek az Ac-k már elég erõsek ahhoz hogy pár napig visszatartsák a ciklon hidegfrontját.Na ilyenkor alakulnak ki a 33-38 fokos melegek amellyek ilyen felállásnál akár 4-5 napig is fennmaradhatnak.Én ilyenre számítok a nyár folyamán többször is.Egy kis ízelítõt már kapunk a jövõ héten belõle.Szóval úgy látom hogy a nyár hátralevõ részén marad a jelenlegi helyzet,csak két front között nem 5-6 nap telik el hanem 8-10 és drasztikusabb lesz közte a melegedés.Ha tõlünk keletre alakulni ki egy erõs Ac,dõlne minden ami írtam mert felettünk lelassítaná a frontokat,de erre egyenlõre nemigen van esély.

Alapfeltevésem, hogy a naptevékenység növekedése erõsíti a térítõi magasnyomást, ez tényleg a száraz, átlagosnál melegebb idõjárás irányába hat. Azonban a naptevékenység egyelõre nem nagyon erõs, és növekedésében megtorpanások tapasztalhatók, s e tény nyilván kihat az idõjárásra. Elég beszédesek a Mikiwan által linkelt NAO és AO görbék. Pontosan követik a naptevékenység változásait: annak megtorpanásakor, visszaesésekor süllyedni kezdtek. Ez egyben azt is jelenti, hogy erõs naptevékenység a zonális áramlási muszterekre való hajlamot erõsíti, míg a gyenge inkább meridionális képpel jár együtt.
Mostanában úgy néz ki, mintha az erõs és a gyenge naptevékenységre jellemzõ cirkulációs
minták "birkóznának" egymással. Jelen van az erõs "azori" jelleg, magasnyomás a tipikus helyen, mely "orrokat növeszt" a kontinens irányába. Megemelkedett légnyomás középérték, frontok elõtt csak mérsékelt légnyomás-süllyedés, utánuk gyors emelkedés, kevés a csapadék, nincsenek ciklonok a mérsékelt és a délebbi szélességeken. Másrészrõl azonban az izland-grönlandi AC is idõrõl-idõre megerõsödik, az Azori-szigeteket ciklonok "súrolják". Emiatt az északi hideg légtömegek is utat találnak Közép-Európába, mint például május elején -komoly fagyokat okozva nálunk. Egyébként sincs tipikus "pozitív anomáliás" jellege az idõjárásnak. A hõmérsékleti kiugrások nem vészesek, elõoldali szituációban sem "megy az egekbe" a hõmérséklet. Nálam például még nem volt hõségnap az idén, s talán már nem is lesz ebben a hónapban. Nem hiszem, hogy a 2000-es és 2006-os évhez hasonlóan "meleg félévnek" néznénk elébe.

Szerintem felmerülnie sem kellett volna soha senkiben a "hétvégi rossz idõ" mítoszának. Hiszen amelyik csapadékzóna hozzánk hétvégére ér, azzal mi a helyzet másutt? Németországba nyilván hétköznap ér ugyanaz a front...errõl ennyit. Vagy "balsors akit régen tép"? Magyarországon még az idõ is mindig hétvégén romlik el...A brit kutatók is itteni idõjárást vizsgáltak, vagy mi? Vagy véletlenül pont 1 hét telik el amíg ideér onnan a csapadék? Testvérország!!!

Az úgynevezett hétvégi idõromlás nem több puszta mitosznál vagy véletlen egybeeséssel. Mintegy 35 esztendeje jegyzem a fölöttünk átvonuló ciklonokat, amelyek dátumát az aktuális légnyomás-minimumhoz kötöm. Ennek kapcsán a terjedelmesebb ciklonok 7-8 naponként csakugyan követ(het)ik egymást földrajzi szélességünkön, a kisebb méretû ciklonok viszont akár 2-4 naponként. Mindkét felhõrendszer-fajta cikloncsaládok tartozékai, amelyben csupán annyi érdemel emlitést, hogy körülbelül a középütt haladó ciklonban mérhetõ a legalacsonyabb légnyomásérték, ott a legmélyebb a depresszió.
Mivel észleléseimet ugyanarról a helyrõl végzem, a ciklon(család)ok ezt nem mindig veszik figyelembe (számukra ebben az értelemben Nagyszalonta egyszerûen "érdektelen" - a bárikus centrumok általában nem tüntetik ki városunkat), ilyenformán a matematikai statisztika igen sérülékeny, a (t)rendnek vélt összefüggés (l. a hétvégi idõromlás) akár össze is omolhat.
A naptevékenység lassú, de további erõsödése - következetesen tartva korábbi hozzászólásomat - idõjárásunk hosszabb távon, akár õsz végéig (??) folytat(hat)ja a száraz, csapadékszegény, a szokásosnál melegebb idõ dominanciáját, amit inkább csak helyi jellegû, konvektiv záporok, továbbá levágódó, "cut-off" ciklonok és a szokásosnál kisebb gyakorisággal fellépõ mediterráni ciklonok kinálta tartósabb esõzés, szakithat meg.

Igen, ez volt a brit (?) tudósok indoka is. Csakhogy a légköri képzõdmények mozgását nem a kondenzmagok száma határozza meg . Akkor dúsulnak a magok, ha mondjuk AC, vagy legalábbis meleg légtömeg van, kicsi légmozgással, stb. Az ipar, közlekedés, stb. hétközbeni és hétvégi kibocsátása között pedig nincs akkora különbség, hogy ez szignifikánsan eltérõ koncentrációkat okozzon.
A kb. 7 naponta átvonuló ciklonok a jelenlegi makroszinoptkius helyzet következményei Közép-Európában, emellett Észak-Amerikában is gyakran kialakul hasonló helyzet mellett. A váltás idõpontja határozza meg, hogy az adott idõszakban melyik lesz az az 1-2 nap, amikor minden héten rosszabb lesz az idõ. Errõl tényleg van statisztika, de a konkrét napok szerinti bontása már véletlenszerûséget mutat.
Maga a makroszinoptikus helyzet kialakulása független a kondenzmagoktól. A kondenzmagok nagy mértékû lokális dúsulása azonban olyan helyi hatás, mely megfelelõ helyzetben kialakíthat pl. zivatart. Ennek egy szélsõséges esete a pyrocumulus.

(A hiedelmekkel szerintem nem érdemes foglalkozni, amit írtam, inkább csak érdekességnek szántam. )

Most azért remélem "elromlik" az idõ a jövõ hét végén is Link , az ECMWF nem elõször kacérkodik egy jelentõsebb június végi esõvel. A rendszerességrõl nehéz lenne statisztikát készíteni, mindenesetre hétvégére dúsulnak föl az iparral közlekedéssel kapcsolatos kondenzációs magok.

Azt hiszem, túl jól sikerült a vicc, ha komolyan vetted ezt a hülyeséget Bocsánat!

A "hétvégi idõromlás" természetesen vicc, én se gondoltam komolyan. Nyilván szükségtelen arról gyõzködnünk egymást, hogy az idõjárásnak nincs naptára, agendája és nem az emberek bosszantására teszi, amit tesz (bár nemegyszer úgy tûnik)
De az tény -angol meteorológusok statisztikailag ki is mutatták- hogy a ciklonátvonulások nyáron nemritkán 6-7 napos idõközökben történnek. Ilyen esetben, ha a hidegfront véletlenül hétvégére esik, akkor hosszabb idõn keresztül valóban következetesen szombat-vasárnap romlik el az idõ. Ez történik most is: a holnap estére esedékes frontátvonulás után jövõ héten megnyugszik, melegszik az idõ -következõ vasárnapra viszont elõreláthatólag újra itt a hidegfront.
Persze tényleg nagy szerepet játszik a hétvégi idõromlás képzetében a "fekete macska effektus". Ti.,ha százszor átfut elõtted a macska, és 99-szer nem történik semmi, azt mind elfelejted. Azt az egy esetet, mikor elõfordul valami kellemetlen, persze jól megjegyzed. Egy idõ után úgy tûnik, mindannyiszor baj lett, ahányszor keresztezte az utad a fekete macska.
Így játszik velünk az emlékezetünk a hétvégi rossz idõ esetében is.

Egyszer Pitommal fejben! készítettünk egy nem pontos statisztikát a "mindig hétvégén van rossz idõ" lózungról. Semmit nem ér, az idõjárásnak nincs köze a napokhoz, a hétvégére elromló idõhöz, sokkal inkább az emberek tudatlanságának.

Azért ez ebben a formában nem igaz. Mivel, ha tõlünk nyugatra anticiklon van akkor az áramlási rendszere észak-déli, így mindképp északról érkezik hozzánk a levegõ. Az anticiklonnak délnyugaton kell elhelyezkedni és tõle északra ciklonnak, hogy az afrikai eredetû légtömegeket fölénk húzza.
Ha csak Brit anticiklon van akkor bizony akár nyár akár tél a léghullámok északi-északnyugati pályát vesznek fel, mivel az anticiklonban így mozog a levegõ.
Azori anticiklon kell és Brit ciklongyár, olyan mértékben, hogy az Azori Európa középsõ részéig mintegy szarvként elnyúljon, no abban van a vitamin és a 35 fok:-)
Pl: szép klasszikus ott a kis szarvacska:-)
Link
Emlékszünk a 41,7 fokos békéscsabai maximumra 21-én!
A másik de az merõben más, hogy a kontinens középsõ részeit az anticiklon uralja, és ekkor fokozatosan emelkedik benne a hõmérséklet, de most nem errõl volt szó.

Télen feltétlenül, de nyáron éppen ellenkezõleg. A brit AC csak a nyugati áramlást blokkolja, és utat nyit az észak-déli pályáknak. Nyáron pedig a szaharai meleg erõsebb a sarki "hidegnél"

Erõs brit AC? Az inkább a hûvös légtömegeknek nyit utat. Éppen ellenkezõleg: a szaharai forróságnak egy erõs brit ciklon tudna utat nyitni, délkelet-európai magas nyomással párosulva.

Csak óvatosan azzal a kánikulával, mert egyre több jelét látom a Szahara beköszöntének!
Július elejére egyre északabbra tolódhatnak a ciklonpályák, és akkortájt könnyen kialakulhat egy erõs brit AC, amely utat nyithat a szaharai melegnek.
Ezek persze egyelõre részben csak spekulációk, ám bekövetkezése esetén akár a 2008-as rekordmelegek is ostrom alá kerülhetnek!
Az egyetlen biztató, hogy lesz még idén december!

Ezek az adatok sem éppen arra engednek következtetni, hogy rövid idõn belül kitör a "szahara" nálunk:
Link
Link
Amúgy mellékesen öröm nézni õket, csak azok a fránya felfelé görbék ne lennének a végén...

Úgy látszik, a roppant bosszantó "hétvégi idõromlások" korszaka jött el megint. Ráadásul most a jövõ hétfõre is kifejezetten szeles, hûvös idõ néz ki. Aztán szerdától melegedés, a már tárgyalt 2-3 napos elõoldali "hõhullám" -és szombatra újra itt a hidegfront.
A mostani áramlási muszter nagyon jellegzetes és stabil: erõs grönland-izlandi AC és szintén erõs azori magasnyomás, e kettõ idõnkénti összekapcsolódásából óriási, meridionális tengelyû anticiklon híd az északi Atlantika fölött. Ezt néha kettészakítják a ciklonok, melyek dny-ról ék-re haladva elõször a Brit-szigetek, majd Skandinávia fölé helyezõdnek. Az elsõnek említett pozició nálunk elõoldali helyzetet, melegedést eredményez, míg a második ény-ra forduló áramlást, lehûlést -és ez ismétlõdik szinte szabályos idõközönként.
Ezen áramlási kép olyan makacsnak látszik, hogy véleményem szerint -ha valamennyire módosult formában is- július elejéig is fenn fog maradni. A GFS 192 órán túli szinoptikus térképei szintén ezt erõsítik, méghozzá a "skandináv ciklon-brit AC" változatot.
Akárhogy is, most már biztosnak látszik, hogy a tartós hõség júliusra marad, azon belül inkább a 2. dekádra képzelhetõ el a kitörése (egyébként ez így is természetes). A modellek "nem látnak el" odáig, ez az én privát tippem. Egyelõre nem látszik stacionárius dél-közép európai anticiklon, mely elõoldali-magasnyomású szituációt, igazi hõhullámot okozna. A mostani helyzetnek kézenfekvõ továbbfejlõdése, hogy az északatlanti AC Északeurópa fölé helyezõdik. Ebben az esetben anticiklonális, gyenge keleties légmozgású tartósan szép nyáridõ venné kezdetét.

Hát a modelleket nézegetve (elsõsorban ECM és GFS) én azt olvasom ki, hogy ebben a hónapban rövid felmelegedés (elõoldal) kb. 30 °C pár napig, aztán hidegfront, lehûlés 20°C körülre, majd minden kezdõdik elõlrõl. Olyan 7-10 napos periódosokban mindezek. Tartós hõhullámtól egyenlõre szerintem nem kell tartani, ahhoz nem látom a modelleken a nagy, tartós anticiklont Dél-Európa felett.

Hát, egyelõre elég "sápadt" az ECMWF izoterma térképe, a narancs szín meg a vörösök a Mediterráneumban és Észak-Afrikában vannak. Jún. 16.-án látszik kis jóindulattal elõoldalinak nevezhetõ szituáció, a brit ciklon valamivel "feljebb húzza" a meleget Közép-Európára, de már 17.-én az alacsony nyomás Skandinávia fölé kerül, az Északi-foktól Angliáig 1000 hpa-s területet mutat a modell (mondjuk, ez érdekes -mostanában nem tudtak ilyen depressziók a Skandináv-félszigetig eljutni, némi kétkedés van bennem)
Ennek az északeurópai ciklonrendszernek déli oldalán újra elér minket a hûvösebb levegõ jún. 18-19.-re.
De teljesen igazad van: ma ezt mutatja a modell, holnap kicsit (nagyon) más verziót tálal majd fel. A 2-3 napos "hõhullámok" nagyon is elképzelhetõek júniusban is, átmeneti elõoldali áramlásokhoz kapcsolódva. Én a tartós hõségre (legalább egy hét) gondoltam azt írván, hogy ebben a hónapban ilyen vélhetõleg nem lesz. Bár tudom, csínján kell bánni az ilyen kijelentésekkel, fõleg 2006 júniusa óta. Mindenesetre azt kell mondjam, meglepõdnék, ha 20.-ig hõségnap fordulna elõ nálam (ebben a szezonban még nem volt!), és borzasztóan meglepõdnék, ha több hõségnap lenne.

Egyébként kíváncsi vagyok, hogy a modellek - fõleg a GFS - hû marad-e önmagához, azaz pld. pár nappal ezelõtt több futáson keresztül kemény hõhullámot tett be a jövõ hét 2. felére (ECM részben koppintotta), majd ejtette a fonalat és fogadni mernék rá, hogy kellõ pillanatban visszatér ehhez. (negáció negációja) Ezért az általad említett 2-3 napos hõhullámok bármikor beüthetnek, pld. a jövõ hét 2. fele számomra ebbõl a szempontból még egyáltalán nem lefutott téma.

Egyetértek, a hõhullámok is a "semmibõl" tudnak itt teremni, ha eljön az idõ. Mégis van olyan érzésem, hogy az idén júniusban nem kell számolnunk tartós hõségidõszakkal, talán még július elsõ napjaiban sem, de aztán...
A nyár közepe szinte garantáltan hoz majd "harapós" meleget, mikor csak a véletlenen múlik, megáll-e a felmelegedés 30 egynéhány foknál, vagy megközelíti a 40-et. Az elmondható, hogy az atlanti hatás az elmúlt évekhez hasonlóan idén is elég gyenge, a ciklonok csak vánszorognak kelet felé, vagy stagnálnak. A hûvös, nedves óceáni légtömegek ezért nehezen jutnak el hozzánk, és a nyár közepén túl ez nyilván még fokozottabban így lesz. Viszont az a tény, hogy az AC dominanciában az északi anticiklonoknak jelentõs részük van, számomra azt sugallja, hogy szubtropikus hatások mellett (helyett) ezen a nyáron inkább szárazföldiekkel fogunk találkozni. Meleg lesz bõven, de az igazán tartós "buta" hõséget talán megússzuk.

Elég végigzongorázni áz aktuális modellfutásokat - ciklonok sorozata kezd nyugatról kelet felé mozogni, köztük egy-egy átmeneti AC-ék. Az áramlás Dny és Ény közt ingadozik, ugyanúgy a fáklya is eléggé hullámzik. Az ECM ugyan inkább félblocking felé hajlik, de nem ez a jellemzõ kimenetel.

Kifejtenéd? Már hogy mibõl látod a medárdi idõszakra jellemzõ klasszikus nyugati/északnyugati irányítást.

Érdekes, hogy szinte "a semmibõl" kezd összejönni a medárdi idõszakra jellemzõ klasszikus nyugati/északnyugati irányítás, amely legalább 1-2 hétig el is tarthat. Nyilván ezt érzékelteti az osztrák 3 hónapos hosszútávú elõre, amely többé-kevésbé átlagos júniust, viszont azt követõen egy igen meleg júliust vetít elõre. Jellegtelen kezdet után a nyár azért sokszor csúcsformára tudja járatni magát, azaz a most kezdõdõ mérsékelten meleg idõszak még semmit sem árul el az idei nyár egészérõl.

Nézetem szerint az elmúlt néhány nap hõkiugrása csak "ijesztgetés" volt a nyár részérõl -sokszor így van ez a júniusi hõcsökkenés elõtt. A modellek alapján kijelenthetõ, hogy hosszabb, mérsékelt felmelegedésû idõszak jön. Kánikula június utolsó dekádja elõtt nemigen jelentkezik, sõt, megkockáztatható: tartós nagy meleg, sorozatos hõségnapok e hónapban nem lesznek.

A választ az idõjárási visszatekintõbe írom!

Figyelemre méltó elképzelést fejtettél ki, érdeklõdéssel olvastam. Határozott véleményem van nekem is az elõttünk álló nyárról, pontosabban annak elsõ felérõl. Más oldaláról fogom meg a dolgokat, mégis bizonyos mértékig egyetértek veled. Annyi biztosnak látszik, ezen a nyáron s
em fogunk fázni.(Egyébként mikor is volt utoljára hûvös nyár, talán a 80-as évek derekán?)
Az idõjárás tavaszi, ill. jelenlegi viselkedését alapul véve, általánosságban melegebb és szárazabb nyár ígérkezik a tavalyinál. Holott tavaly is volt egy kemény hõhullám júliusban, s a nyár középhõmérséklete sem maradt el a sokévi átlagtól.
Tehát borítékolni lehet a hõhullámot, hõhullámokat. Nagy tétben fogadnék rá, lesz a következõ hónapokban másodfokú hõségriasztás, valószínûleg többször is.
Viszont szélsõségesen tartós (a 2006 nyárihoz hasonló), vagy rekorderõs (mint 2007-ben) hõségre egyelõre nem számítok. Ennek oka, hogy elég erõsnek látom az északeurópai anticiklonokat, nem lehet azt mondani, hogy a déliek általában fejlettebbek lennének ezeknél. Márpedig ezen AC-k erõviszonyai jól reprezentálják a sarki és szubtrópusi légtömegek egymáshoz mért viszonyát. (Tulajdonképp az AO és NAO indexek is ilyesmit fejeznek ki) Az északeurópai magasnyomás nyáron meleg, de nem forró idõjárással, mérsékelt konvekcióval és keleties légáramlásokkal jár. Úgy látom, ez a szituáció gyakori lesz ezen a nyáron.
A forró légtömegek északafrikai térhódítását egy ideje figyelemmel kísérem. Ezek izotermái szinuszhullámként vonulnak át Észak-Afrikán ny-ról k-re, s közben adott esetben a hullámhegy Európát is eléri.Jelenleg úgy látom, a hullámok keleten (Egyiptom, Szaúd-Arábia) erõsödnek meg igazán, nyugatabbra mérsékeltebb az idõ. Tekintve a coriolis erõ jobbra térítõ hatását, ez a meleg most a Fekete-tenger vidékét, Kisázsiát "fenyegeti".

Nagyon érdekes téma! Egy apró pontosítás: Szerintem a linkelt ábrákon látható ITF nem azonos az ITCZ-vel. Hisz az utóbbi a nevébõl is adódóan inkább egy többszáz kilométer széles öv, terület (Intertropical Convergence Zone), míg az ITF ennek a sávnak a határvonala, azaz frontvonalként is értelmezhetõ. Ez a névbõl is adódik: Intertropical Front. Az viszont furi, hogy akkor miért nincs elkülönítve fogalmilag az északi és déli ITF.

A távkapcsolatról pedig: szerintem teljesen logikus!

Egy korábbi hozzászólásomban már írtam, hogy vélelmezhetõ (táv)kapcsolat lehet az ITCZ helyzete és az északi-félteke hõhullámai között: Link Úgy gondolom, hogy Magyarországra az Afrikai ITCZ keleti részének lehet hatása. Az ITCZ tavasztól kb. augusztus elejéig észak felé vándorol. Idén eddig mindkét szektor a nyugati és a keleti is le volt maradva a sokéves helyzetéhez képest (a nyugati rész kevéssel: Link , a keleti rész viszont jobban: Link )
Május utolsó dekádjára viszont szépen ledolgozta az eddigi lemaradást, fõleg a keleti rész ami mostmár jóval északabbra jár az átlagos helyzetéhez képest: Link Kíváncsian várom a folytatást, hogy a következõ idõszakban hogyan alakul az ITCZ helyzete. Véleményem szerint, ha a továbbiakban is északabbra fog elhelyezkedni az átlaghoz képest, akkor jó esélyünk lehet tartós hõhullámokra a nyár közepére.

Jún. 10.-e után a meridionális tengelyû atlanti AC középen kettészakad, és a résbe nyugatról "beerõltetik magukat" a ciklonok. De ezek nemigen közelítik meg a kontinenst, általában Izland hosszúságán maradnak, ill. 17.-e táján érik el Brit-szigeteket. Közép-Európában kis nyomásgradiens, jellegtelen áramlási kép néz ki -mindez párosulva az északkelet-európai AC-al, sekély légörvényt, ill. bárikus mocsárt valószínûsít. Ebbõl kifolyólag mérsékelt meleg, záporos-zivataros idõ feltételezhetõ. Jún. 17.-e táján az óceán fölött zonalitás látszik, a brit ciklon elõoldalán pedig az északafrikai meleg elárasztja Ibériát és Dél-Franciaországot. Ûrtávlatban (GFS szerint) úgy tûnik, ezen atlanti zonalitásból nem lesz nálunk félblocking, ény-i áramlás, hanem újfent az észak-északkelet- európai AC-k erõsödnek meg: marad a jellegtelen áramlási kép Közép-Európa felett, illetõleg leginkább k-ék-i légmozgások mutatkoznak.

Medárd után egy jó ideig ha nem is tipikus medárdi, de az eddigieknél mindenképpen ñéhán fokkal hûvösebb, mérsékelten meleg idõszak a legvalószínûbb. A délnyugat-Európa felett halmozódó meleg levegõnek egyelõre kevés esélye van hozzánk eljutni, amíg csak a szem ellát, inkább északias marad az áramlás, illetve jövõ hét elején egy magassági hidegcsepp is kialakulhat, úgyhogy a csillagászati tavasz hátralevõ részében (mindenképpen azonban a jövõ hét második feléig) kánikulára kevés esélyt látok.

Jövõ hét elsõ felében valóban elõoldalon lehetünk. Csapadék szempontjából lesznek szerencsés helyek,de az figyelemre méltó hogy a modellek futásról futásra csökkentik a csapadékot,az idõtáv miatt egyelõre csak érdekesség miatt említem,de GFS pl. a Dél-Dunántúlra alig ad csapadékot erre az idõszakra. A hét közepéig a hõmérsékletben nem várható lényeges változás,majd a hét második felére az ekkora már jelentõsen meggyengült és az óceán felé elmozduló ciklonok hidegfrontja,hozhat egyelõre kérdéses mértékû lehûlést. A GFS szerint alig éreznénk meg ezt,az ECM-JMA duó szerint erõsebb front érkezhet,de tartós komoly lehûlés így sem várható. Üveggömb tartományban pedig,két dolog látszik. Egyrészt a hideg tartalékok ezzel az akcióval elég jelentõsen kiürülnek északon,másrészt mind az óceán felett,mind a szárazföldön nagy területen AC dominancia látszik kiépülni. Tehát június második felére újra helyi hatásoktól függõ, összességében nyugodt,száraz és az átlagnak megfelelõ vagy afeletti hõmérsékletû idõt tartok most a legvalószínûbbnek.

Ha bejönnek a számítások, akkor jövõhéten egy teknõ(?) elõoldalán leszünk. A gfs és az ECM is ezt mutatja. A hét közepén szép kis durvulás lehet, akár MKR-ek is kialakulhatnak éjszakába nyúlóan. Az idei év egyik legígéretesebb helyzete ami jövõhéten készül.

Figyelmet érdemel az elmúlt hónapokban tapasztalt ellanyhulás után újra teljes erõvel jelentkezõ meridionalitásra, amely a Grönlandtól a Brit-szigeteken és Közép-Európán keresztül az Urál-térségig jellemzõvé kezd válni és az elõrejelzési térkpek szerint ez a muszter a következõ hetekben is fennmaradhat. Nálunk eléggé tartósnak látszik a ciklonális elõoldali helyezet, amely kedvez az intenzív konvektív csapadék-képzõdésnek. Az ECM a releváns modellek közül szinte egyedül hátoldali megoldásokkal is kacérkodik, ám a meridionalitásra való hajlamot ez sem kérdõjelezi meg. Hogy a nyár egészére ez mit jelenthet majd, arra késõbb biztosan visszatérek majd.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16615)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16614)

A GFS ûrtávlatban északnyugat-európai, ill. skandi anticiklonokat mutat, fölöttünk ék-i áramlással. Ez mérsékelten meleg, konvektív jellegû idõjárást valószínûsít. Persze, az igen hosszú idõtáv miatt mindez a helyén kezelendõ.

Tulajdonképpen igazad van abban, hogy a Brit-szigetek térségében található alacsony nyomás nem képes kelet felé elmozdulni, sõt az idõszak legvégére retrográd lesz. De az izotermák jún.5. és jún.10. között következetesen a kontinens belseje felé mozdulnak el továbbra is. Ez csak azzal magyarázható, hogy a stagnáló ciklonok szokása szerint a hátoldali hûvös levegõ egy része átjön az elõoldalra. Ezenközben 6.-án és 7.-én az afrikai forró levegõ a Balkánon át csakugyan megközelít minket, nyilván praefrontális szituáció alakul ki dk-i széllel, melyet 8.-9.-10.-én hûvösebb levegõ beáramlása követ ny-dny-ról. Jún. 11.-re a hidegáramlás megszûnik, és a retrográd mozgó brit ciklon kezdi "felhúzni" a nagyon meleg levegõt délrõl.
Hogy ez hova fejlõdik majd, az ECMWF-en nem látszik, lehet, meg kéne nézni a GFS-t 192 órán túl.

A friss GFS és a ECM futás(!) egyöntetûen a második variáció mögé állt be,mivel a hideg leszakadása után az alacsony nyomású térség mindkettõn "elkezd hátrálni" nyugat felé,így erõsen feltételes módban teret engedhet majd az afrikai melegnek. Addig biztos sokszor változik,de érdekes most az összhang.

Elismerem, tényleg nem csípem a nagy meleget. Nyilván van valamennyi szubjektivitás a vélemény-alkotásomban, különben valószínûleg nem látogatnék egy amatõr meteorológiai fórumot. Azonban ha megnézed az ECMWF geopotenciál-T850 térképeit, nem lehet nem észrevenni, hogy jún.5.-tõl jún.11.-ig az izotermák folytonos, erõs mozgásban vannak a kontinens belseje felé, a hûvös levegõ bizony felénk "menetel". Innen a feltételezés, hogy az idõszak végére jelentõsebben lehûl az idõ, nagyobb valószínûséggel a Dunántúlon.
A medárdi KÜN egyébként se tarthat örökké, és tapasztalat szerint kétféle kimenetele lehet:
1. A fülledt meleg, záporos-zivataros napokat advektív lehûlés követi. Azaz eleinte csendesesõs, szeles idõszak áll elõ, majd az idõjárás (átmenetileg) megnyugszik.

2. A KÜN elõoldali helyzetben szûnik meg, kiszáradás és felmelegedés következik. Ez esetben kánikulai napoknak nézünk elébe, s könnyen kialakulhat az az állapot, amit én "szupernyárnak", "ötödik évszaknak" nevezek: 32-37, 33-38, sõt 34-39 fokos maxik, perzselõ napsütés, igen erõs UV sugárzás.

Jelen helyzetben engedtessék meg nekem annyi (tényekkel megtámogatott) szubjektivitás, hogy az elsõ lehetõséget tarthassam valószínûbbnek.

Szerencsére kellemesebbnek tûnik a folytatás,hideg szemmel nézed kicsit mindig a dolgokat. Az ECM ens és a GFS tagok szerint,valóban elöntheti a hûvösebb levegõ a Brit-szigetek térségét,de nálunk Közép-Európában ez belátható idõn belül 8-10 napban jelentõs lehûlést mostani állás szerint nem tartogat,ugyanakkor azzal egyetértek,hogy állandósulhat a KÜN a következõ idõszakban.

Úgy látom, hogy a jelenlegi Anw helyzetbõl június 5-re egy jellegtelen nyomási mezõ alakul ki. Ez, mivel a hõmérséklet is alacsonyabb lesz feltehetõen eseményben gazdag konvektív idõszak lehetõségét rejti magában itt-ott konvergenciás jelenségekkel megfûszerezve.

Az alapjaiban "hideg" szituáció, (ti. az Atlanti-óceán felett hatalmas, meridionális AC, a ciklonok ettõl keletre) lassan hõmérsékleti szempontból is érvényre jut jún. elsõ dekádjának végére. Jún. 5-tõl a hûvösebb légtömegek megállíthatatlanul tért nyernek: a Brit-szigetek és a Csatorna környékérõl jún. 11.-re Közép-Európáig jutnak el. Tehát a kérdéses idõszakban gyakori záporok-zivatarok, és a vége felé az eleinte elég magas hõmérsékletek most úgy tûnik, jelentõsen visszaesenek. Az észak-afrikai forróság néhány napig fenyeget ugyan, de aztán a nyugati irányú magassági áramlás másfelé tereli, visszahúzódik dk-re, egyelõre a közelünkbe se jön. (Forrás: ECMWF)

Köszi szépen, Lász!!!

Annyi kiegészítést szeretnék, hogy a napfordulóig még van kb. 3 hét, és ugye a nyári átlaghõmérsékleti maximum még csak ez után, júliusban áll be. Tehát, ha marad a jelenlegi HF-megközelítgetõs szitu, akkor júniusban ezek elõtt várhatóan egyre jobban fel tud majd melegedni a levegõ, ennek következtében hevesebb zivatarok, nagyobb területû (nem feltétlenül szervezett, hanem mondjuk CMKR) zivatarrendszerek alakulhatnak ki, amelyek jellemzõi, hogy az egyes zivatarcellákat kiterjedt "csendes esõs" zóna köti össze, ami a kis területen jelentkezõ nagy eltérések mellett az éppen "szívó" területeken is lead egy alap csapadékmennyiséget.
(A szervezettebb konvekcióhoz a jelenleginél jobb feltételek kellenek egyéb dolgokban is, pl. közelebbi HF, nagy térségû konvergencia, megfelelõ szélnyírás, stb.)

Teljesen logikusnak tartom. Igen, minden bizonnyal mindkettõnk megállapítása helyes, az esetek kb. 90%-ában be is válik.