Globális jelenségek
Link
A Maldív-szigetek lesz az elsõ CO2-semleges nemzet, sõt, eu-s kvótákat akarnak majd venni, csak azért, hogy máshol se bocsássanak ki annyit belõle. Nem tudom, hogy ez mennyiben fog megvalósulni, illetve ki mennyit fog ezen kasszírozni, de azért követendõ példának látszik. Nyilván könnyebb megoldani 385 000 lakosra mint 385 000 000-ra, de akkor is, jó ilyet olvasni.
A Maldív-szigetek lesz az elsõ CO2-semleges nemzet, sõt, eu-s kvótákat akarnak majd venni, csak azért, hogy máshol se bocsássanak ki annyit belõle. Nem tudom, hogy ez mennyiben fog megvalósulni, illetve ki mennyit fog ezen kasszírozni, de azért követendõ példának látszik. Nyilván könnyebb megoldani 385 000 lakosra mint 385 000 000-ra, de akkor is, jó ilyet olvasni.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61263 - 2009-03-16 21:48:05)
Ez csaknem egy az egyben megfelel Bastardi véleményének is. Aki most persze istencsászár, mert több hónapja folyamatosan bejön neki, amit jósol. Február végén Márc 5-15 közé tippelte azt, ami most jön majd, tehát kicsit késett is az õ várakozásához képest, ezt be is vallja: Link
Én azért nagyon remélem, hogy március legvégére megjön a meleg, szeretnék egy 2-3 hetes jó idõt, mielõtt ismét lelépek az óceán mellé
Ez csaknem egy az egyben megfelel Bastardi véleményének is. Aki most persze istencsászár, mert több hónapja folyamatosan bejön neki, amit jósol. Február végén Márc 5-15 közé tippelte azt, ami most jön majd, tehát kicsit késett is az õ várakozásához képest, ezt be is vallja: Link
Én azért nagyon remélem, hogy március legvégére megjön a meleg, szeretnék egy 2-3 hetes jó idõt, mielõtt ismét lelépek az óceán mellé
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61262 - 2009-03-16 21:23:47)
Az lehet egy jó kérdés, hogy ez a jelenség milyen hatással van az általánosságban értett globális felmelegedésre? Mennyire képes, képes e egyáltalán, ellensúlyozni azt?
Érdekelne a válasz, vagy akár csak a téma fejtegetése is. És ezzel most már tényleg vonuljunk át az éghajlatos fórumba!
Az lehet egy jó kérdés, hogy ez a jelenség milyen hatással van az általánosságban értett globális felmelegedésre? Mennyire képes, képes e egyáltalán, ellensúlyozni azt?
Érdekelne a válasz, vagy akár csak a téma fejtegetése is. És ezzel most már tényleg vonuljunk át az éghajlatos fórumba!
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61261 - 2009-03-16 21:16:06)
Hidegségnek van ezzel kapcsolatban néhány nagyon jó linkje illetve képe, ahonnan érdemes elindulni, illetve összehasonlításokat végezni. Például az egyik, 1000 évet átölelõ T és naptevékenység diagram nagyon érdekes kapcsolatot tárhat fel, természetesen ezt elemezni, és pontosságát beleszámítani már kihívás (vagyis szerintem, nem tudok róla sajnos sokat). Az biztos, hogy hosszútávú, szezonális elõrejelzéseknél már nem kellene figyelmen kívül hagyni...
Hidegség, ha olvasod a fórumot, adj pár linket
Hidegségnek van ezzel kapcsolatban néhány nagyon jó linkje illetve képe, ahonnan érdemes elindulni, illetve összehasonlításokat végezni. Például az egyik, 1000 évet átölelõ T és naptevékenység diagram nagyon érdekes kapcsolatot tárhat fel, természetesen ezt elemezni, és pontosságát beleszámítani már kihívás (vagyis szerintem, nem tudok róla sajnos sokat). Az biztos, hogy hosszútávú, szezonális elõrejelzéseknél már nem kellene figyelmen kívül hagyni...
Hidegség, ha olvasod a fórumot, adj pár linket
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61260 - 2009-03-16 20:56:13)
A Maunder-minimum 1645 és 1715 között állt fenn (Edward Walter Maunder angol csillagászról nevezték el), és pontosan ebbe a tartományba esett a kis jégkorszak is.
Pyriel: természetesen tisztában vagyok mind a Nap ciklikusságával, mind azzal, hogy ennyire nem lehet leegyszerüsíteni Igazából még a tudomány sem egységes ebben a kérdésben. Ezek csupán olyan adatok, amik a jelenlegi ill. elmúlt ciklusok - t.i. a 23. és a 24. - napfolttevékenysége alapján levezethetõk. Az dolog csupán egy érdekes szegmense a "nagy egésznek"
Szerintem lassan mehetünk az Égahjaltváltozásba
A Maunder-minimum 1645 és 1715 között állt fenn (Edward Walter Maunder angol csillagászról nevezték el), és pontosan ebbe a tartományba esett a kis jégkorszak is.
Pyriel: természetesen tisztában vagyok mind a Nap ciklikusságával, mind azzal, hogy ennyire nem lehet leegyszerüsíteni
Igazából még a tudomány sem egységes ebben a kérdésben. Ezek csupán olyan adatok, amik a jelenlegi ill. elmúlt ciklusok - t.i. a 23. és a 24. - napfolttevékenysége alapján levezethetõk. Az dolog csupán egy érdekes szegmense a "nagy egésznek" Szerintem lassan mehetünk az Égahjaltváltozásba
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61259 - 2009-03-16 20:28:20)
Természetesen lehet kapcsolat a Naptevékenység és a Föld éghajlata között, de nem egyszerûsíthetõ le ennyire. Van egy ciklikusság a naptevékenységet illetõen, ami nem egyik napról a másikra zajlik, hanem 11 éves szakaszokban. Márpedig a tapasztalatok nem támasztják alá, hogy 11 évenként változnak a legmelegebb és leghidegebb évek. E tekintetben jóval nagyobb léptékekben gondolkodhatunk, ha a Föld globális éghajlatának a változásait tekintjük. Az utóbbi pár év az évszázad legmelegebb évei közé tartoztak, ebbe jött kuriózumként a tavalyi, ami kétségkívül, elsõsorban a hûvösebb nyár miatt, alacsonyabb átlaghõmérsékleteket hozott, mint a korábbiak.
Az éghajlat és az idõjárás alakításában a valóban Napé az elsõdleges szerep, ha nem az egyetlen igazi szerep, - a többi csak befolyásoló jellegû - de ez sokkal inkább a napsugarak beesési szögének és a besugárzás idõtartamának a függvényei, semmint pl. a napkitöréseké, vagy a napfoltoké. A nagyobb, hosszabb távú éghajlatváltozások okaiként pedig elsõsorban a Föld Nap körüli pályaelemeinek módosulását szokták felemlíteni.
Természetesen lehet kapcsolat a Naptevékenység és a Föld éghajlata között, de nem egyszerûsíthetõ le ennyire. Van egy ciklikusság a naptevékenységet illetõen, ami nem egyik napról a másikra zajlik, hanem 11 éves szakaszokban. Márpedig a tapasztalatok nem támasztják alá, hogy 11 évenként változnak a legmelegebb és leghidegebb évek. E tekintetben jóval nagyobb léptékekben gondolkodhatunk, ha a Föld globális éghajlatának a változásait tekintjük. Az utóbbi pár év az évszázad legmelegebb évei közé tartoztak, ebbe jött kuriózumként a tavalyi, ami kétségkívül, elsõsorban a hûvösebb nyár miatt, alacsonyabb átlaghõmérsékleteket hozott, mint a korábbiak.
Az éghajlat és az idõjárás alakításában a valóban Napé az elsõdleges szerep, ha nem az egyetlen igazi szerep, - a többi csak befolyásoló jellegû - de ez sokkal inkább a napsugarak beesési szögének és a besugárzás idõtartamának a függvényei, semmint pl. a napkitöréseké, vagy a napfoltoké. A nagyobb, hosszabb távú éghajlatváltozások okaiként pedig elsõsorban a Föld Nap körüli pályaelemeinek módosulását szokták felemlíteni.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61258 - 2009-03-16 20:27:52)
Nagyon érdekes meglátás, és van benne valami. Az ilyen hozzászólásokért érdemes olvasni a fórumot.
Tudsz idõpontot mondani a legutóbbi kisjégorszakra?
Nagyon érdekes meglátás, és van benne valami. Az ilyen hozzászólásokért érdemes olvasni a fórumot.
Tudsz idõpontot mondani a legutóbbi kisjégorszakra?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61257 - 2009-03-16 17:41:39)
Most éppen nincs hideg, de az egész tél tekintetében bizony az volt ott. Nem állítom, hogy egy az egyben a Nap befolyásolja a történéseket, ez természetesen nem lenne igaz, de hogy van befolyása, az eléggé esélyes.
Most éppen nincs hideg, de az egész tél tekintetében bizony az volt ott. Nem állítom, hogy egy az egyben a Nap befolyásolja a történéseket, ez természetesen nem lenne igaz, de hogy van befolyása, az eléggé esélyes.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61256 - 2009-03-16 17:05:20)
Amerikára nincs hatással a Nap? Ott nyoma sincs a hûvös idõnek...
Amerikára nincs hatással a Nap? Ott nyoma sincs a hûvös idõnek...
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61255 - 2009-03-16 15:45:09)
A napokban olvastam egy érdekes tanulmányt a jelen és elkövetkezõ idõjárási helyzet egy érdekes aspektusa, a napfolttevékenység okán. Ugye 2008 globálisan nézve az utóbbi pár év legalacsonyabb hõmérsékletét hozta, minimális napaktivitás mellett. Most azonban a Nap szinte meg se rezzen (ez persze kis túlzás), olyan nyugodt, hogy mindjárt elalszik , a hõmérséklet pedig csökken. A tanulmány szerint nyilvánvaló az összefüggés (és szerintem is kézenfekvõ); ilyen nyugodt Nap mellett a továbbiakban is igencsak mérsékelt hõmérsékletre van kilátás. Érdekes módon a modellek is alátámasztják ezt a feltételezést.
Fel lehet eleveníteni a Maunder-minimumot is, ekkorra esett a "kis jégkorszak" - a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít rá. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Nap nem kezdhet el akár holnap nagy dérrel-dúrral "köpködni", de tény, hogy ennyire gyenge ciklusa régen volt. A 23-ik ciklus már gyenge volt, a mostani, 24-ik pedig még gyengébb. Érdekes lesz figyelni a fejleményeket. Na most hogy ez ide illik-e, vagy az Éghajlatváltozásba, azt nem tudtam eldönteni
A napokban olvastam egy érdekes tanulmányt a jelen és elkövetkezõ idõjárási helyzet egy érdekes aspektusa, a napfolttevékenység okán. Ugye 2008 globálisan nézve az utóbbi pár év legalacsonyabb hõmérsékletét hozta, minimális napaktivitás mellett. Most azonban a Nap szinte meg se rezzen (ez persze kis túlzás), olyan nyugodt, hogy mindjárt elalszik
, a hõmérséklet pedig csökken. A tanulmány szerint nyilvánvaló az összefüggés (és szerintem is kézenfekvõ); ilyen nyugodt Nap mellett a továbbiakban is igencsak mérsékelt hõmérsékletre van kilátás. Érdekes módon a modellek is alátámasztják ezt a feltételezést. Fel lehet eleveníteni a Maunder-minimumot is, ekkorra esett a "kis jégkorszak" - a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít rá. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Nap nem kezdhet el akár holnap nagy dérrel-dúrral "köpködni", de tény, hogy ennyire gyenge ciklusa régen volt. A 23-ik ciklus már gyenge volt, a mostani, 24-ik pedig még gyengébb. Érdekes lesz figyelni a fejleményeket. Na most hogy ez ide illik-e, vagy az Éghajlatváltozásba, azt nem tudtam eldönteni
Én is csak annyit állítok, hogy nem egyértelmû a kérdés megítélése: ma ebben nem lehet igazságot szolgáltatni sem pro, sem kontra. A mostanáig eltûnt fajok alapján a holocén még valóban nem sorolható a "nagy kihalások" közé, de a jelenlegi tendenciák folytatódásával elõbb-utóbb elérjük a természet pusztításának ezt a mértékét. Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy ehhez 100, 1000 vagy 10000 év kellene, és az is kérdés, hogy ennyi idõ elteltével milyen életmódot folytat majd az emberiség. Ha sikerülne viszonylag rövid idõ alatt "környezetkímélõbb" életvitelre átállni, a nyakló nélküli fogyasztást mérsékelni, akkor elkerülhetõ a hatodik "nagy kihalás". Sajnos a mai tendenciák nem ebbe az irányba mutatnak.
De ismét hangsúlyozom, itt a klímaváltozás mellékszereplõ. Való igaz, hogy az emberiség klímára gyakorolt hatása nem éri el azt a mértéket, ami a földtörténet nagy kataklizmáit elõidézte. Viszont helyette irtjuk az esõerdõket, szennyezzük a tengereket, stb., stb... elsõsorban ezért tûnnek el rendkívüli ütemben a fajok. [így talán az egész történet jobban illene a bioszféra fórumba: ha ezen a vonalon folytatnánk, akkor a válaszokat ott várom.]
De ismét hangsúlyozom, itt a klímaváltozás mellékszereplõ. Való igaz, hogy az emberiség klímára gyakorolt hatása nem éri el azt a mértéket, ami a földtörténet nagy kataklizmáit elõidézte. Viszont helyette irtjuk az esõerdõket, szennyezzük a tengereket, stb., stb... elsõsorban ezért tûnnek el rendkívüli ütemben a fajok. [így talán az egész történet jobban illene a bioszféra fórumba: ha ezen a vonalon folytatnánk, akkor a válaszokat ott várom.]
A környezetrombolás élõvilág általános (!) kataklizmáját mutató tudományos eredményeit nem tartom egyértelmûnek (továbbra is azt látom, idõnként jogos társadalompolitikai megfontolások a tudomány társadalomra gyakorolt hatását használják ki, jogos társadalmi, környezettudatos átnevelés eszközével).
Neves és általam tisztelt ökológusok vizsgálatai alapján ez messze nem ilyen egyértelmû, noha el kell ismerni, óriási károkat intézünk a környezetünknek-élõvilágunknak.
Az emberi tevékenység (a nukleáris rettenet alkalmazása nélkül...) éghajlatra gyakorolt összhatása szerintem messze nincs egy kategóriában az eddigi tömeges kihalásokért felelõs extraterresztikus és vulkáni tevékenység okozta éghajlati kataklizmáknak.
Rég volt ilyen általános érvényû eszmecsere eme fórumon, he-he!
Neves és általam tisztelt ökológusok vizsgálatai alapján ez messze nem ilyen egyértelmû, noha el kell ismerni, óriási károkat intézünk a környezetünknek-élõvilágunknak.
Az emberi tevékenység (a nukleáris rettenet alkalmazása nélkül...) éghajlatra gyakorolt összhatása szerintem messze nincs egy kategóriában az eddigi tömeges kihalásokért felelõs extraterresztikus és vulkáni tevékenység okozta éghajlati kataklizmáknak.
Rég volt ilyen általános érvényû eszmecsere eme fórumon, he-he!
Ezt a kérdést azért nem szabad ilyen sommásan elintézni. Az élõvilág évszázmilliók óta tartó fejlõdéstörténete nem volt folyamatos, több óriási törést (kihalási eseményt) is ismerünk belõle. Ezek a kihalások olykor az addig élõ fajok 70-90 százalékát tüntették el szinte pillanatok alatt. A nagy kihalásokat mindig valamilyen, a "szokásos" folyamatos változáshoz képest nagyon hirtelen történõ környezetváltozás idézte elõ: pl. meteoritbecsapódás, rendkívül erõs vulkáni tevékenység, ill. az általuk kiváltott események láncolata (amiben kulcsszerepe volt az éghajlat megváltozásának).
A fajok eltûnésének ma megfigyelhetõ üteme alapján a tudományban egyre többen gondolják úgy, hogy az elmúlt 540 millió év "öt nagy" kihalási eseménye után ma éppen a hatodikat éljük, és ezt mi magunk idéztünk elõ. Igaz, ezért egyelõre nem az éghajlat, hanem a "klasszikus" környezetrombolás (erdõirtás, élõhelyek átformálása, mérgezõ anyagok kibocsátása, stb.) a felelõs. Ám a klímamodellek pesszimistább forgatókönyvei bizony olyan ütemû éghajlatváltozással számolnak, ami összemérhetõ a földtörténet nagy "töréspontjaival", és komoly lökést adhat napjaink kihalási hullámának.
A fajok eltûnésének ma megfigyelhetõ üteme alapján a tudományban egyre többen gondolják úgy, hogy az elmúlt 540 millió év "öt nagy" kihalási eseménye után ma éppen a hatodikat éljük, és ezt mi magunk idéztünk elõ. Igaz, ezért egyelõre nem az éghajlat, hanem a "klasszikus" környezetrombolás (erdõirtás, élõhelyek átformálása, mérgezõ anyagok kibocsátása, stb.) a felelõs. Ám a klímamodellek pesszimistább forgatókönyvei bizony olyan ütemû éghajlatváltozással számolnak, ami összemérhetõ a földtörténet nagy "töréspontjaival", és komoly lökést adhat napjaink kihalási hullámának.
Ez így nem igaz.
Nem az élõvilág (neki errõl szól a dolog százmillió évek óta, gyors és lassabb, ám folyamatos változásból), hanem ez emberi életlehetõségek szûkülhet be.
Az ember szeret általánosítani.
Nem az élõvilág (neki errõl szól a dolog százmillió évek óta, gyors és lassabb, ám folyamatos változásból), hanem ez emberi életlehetõségek szûkülhet be.
Az ember szeret általánosítani.
"Klímaváltozás volt, klímaváltozás van, és mindig is lesz klímaváltozás". A gond itt csak az, hogy az élõvilágnak a távolabbi múltban jóval több idõ állt rendelkezésre alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, mint amennyi idõ most állna rendelkezésére a drasztikusnak tûnõ változásokhoz.
Nem gondolom, hogy jövendõmondásrõl lenne szó, hogy ki mibõl él az meg végképp nem ide tartozik.
Szerintem, tényekrõl beszél és nem félelemet keltõ az elõadás, hanem inkább elgondolkodtató.
Szerintem, tényekrõl beszél és nem félelemet keltõ az elõadás, hanem inkább elgondolkodtató.
"Jövendõmondásból busásan meg lehet élni, igazmondásból annál kevésbé."
Elsõ benyomás alapján professzionális félelemkeltésnek tûnik, mindenféle tényszerû adatot vagy megállapítást nélkülözve. Hetesi Zsolt "Felélt jövõ" címû tanulmányáról egyébként volt egy cikk a Magyar Nemzetben is.
"Az éghajlat megváltozása az tény. Tehát nem lehet most már arról beszélni, hogy egyes tudósok azt mondják, hogy van, illetve egyes tudósok azt mondják hogy nincs..."
Klímaváltozás volt, klímaváltozás van, és mindig is lesz klímaváltozás. - Az éghajlat folyamatos változása természetes jelenség, ezzel semmi probléma nincs. A múltban a Föld élõvilága és az emberiség minden alkalommal kénytelen volt alkalmazkodni hozzá, ahogyan ez ma sincs másképp. Nem mi uraljuk a természetet (vagy éppen az éghajlatot), amennyiben a kommunizmus sikertelen óriásprojektjei és megalomániája ezt nem tanította meg nekünk, akkor épp ideje lesz tudomásul venni.
"Az éghajlat megváltozása az tény. Tehát nem lehet most már arról beszélni, hogy egyes tudósok azt mondják, hogy van, illetve egyes tudósok azt mondják hogy nincs..."
Klímaváltozás volt, klímaváltozás van, és mindig is lesz klímaváltozás. - Az éghajlat folyamatos változása természetes jelenség, ezzel semmi probléma nincs. A múltban a Föld élõvilága és az emberiség minden alkalommal kénytelen volt alkalmazkodni hozzá, ahogyan ez ma sincs másképp. Nem mi uraljuk a természetet (vagy éppen az éghajlatot), amennyiben a kommunizmus sikertelen óriásprojektjei és megalomániája ezt nem tanította meg nekünk, akkor épp ideje lesz tudomásul venni.
Elképzelhetõ, hogy nincs benne az elsõ tízben még 1979 óta sem, nemhogy elõtte. Az UAH MSU mûholdas megfigyelései alapján 2008 a 16. legmelegebb év volt az elmúlt 30 évben. Link A 10. legmelegebb év kijelentés a Hadley Centre publikációiból származik, azonban az õ adatsoruk a felszíni állomáshálózat által szolgáltatott adatokból számít globális átlaghõmérsékletet, és mivel a hosszú ideje mûködõ mérõállomások jelentõs része található sûrûn lakott/beépített területen (akár milliós nagyvárosokban), ezért a hõszigethatás miatt akár komolyabb mértékben (ez itt néhány tizedfokot jelent) is túlbecsülheti a megfigyelt hõmérséklet-emelkedést. A mûholdas és a felszíni megfigyelésbõl származó adatsorok között meg is figyelhetõ némi divergencia.
A globális hõmérsékleti adatsor elérhetõ innen: UAH MSU Link
HadCRUT3 Link
Azonban minden relatív, ha mondjuk az elmúlt 2 évezredet néznénk, akkor valószínûsíthetõen a top 300-ba sem férne bele a tavalyi év. A középkori ill. a római kori meleg periódus alatt ez egy igen hûvös évnek számított volna.
A globális hõmérsékleti adatsor elérhetõ innen: UAH MSU Link
HadCRUT3 Link
Azonban minden relatív, ha mondjuk az elmúlt 2 évezredet néznénk, akkor valószínûsíthetõen a top 300-ba sem férne bele a tavalyi év. A középkori ill. a római kori meleg periódus alatt ez egy igen hûvös évnek számított volna.
Értem. Tehát azért lesz idén pokoli meleg, aszály, sáskajárás, armageddon, El Nino, stb. mert a 2008 volt a leghûvösebb a 21. században és alig került be az elsõ tíz legmelegebb évbe. Aha. 
Olvastam a cikket és bizony áltudományos, megalapozás nélküli dobálózás (szinte nevetséges, tudnák ilyet mondani én is, pl. a következõ La Nina az év végétõl valószínû, 2010-2013 között létrejöhet, és akkor így megy úgy, beletrafálhatok mindenféle tudományos jelleg nélkül), erre utaltam elõzõ írásomba.
Pedig elég sanszos az El-Nino jelenség az év végétõl kezdõdõen 2009/2010-ben: Link
Nagyon izgalmas kérdések.
Valóban a nagy pozitív irányú globális éghajlatváltozást jövendölõ médiacsapások között kevés szó esik a visszacsatolásokról, ezeknek szép példái az általad említetek.
A PDO-ról valójában még alig hallottam, a ElNino-LaNina idõszakok oszcillálásához is további adalék.
A 2007-2008-as, kilenc hónapig tartó La Nina tavaly nyáron valóban felemésztõdött, és rögtön jöttek is a féltudományos csapongások, hogy bizony újra jön egy El Nino.
Ellenben a több hónapig tart neutrális ONI index az év végén átcsapott újra erõs negatív fázisba.
Az SST-anomálisa se mutat El Ninóra, az elmúlt egy hónap:
2009.01.26.: Link
2009.02.26.: Link
A következõ hónapokat érdemes lesz figyelni, az elmúlt években elharapódzó elrugaszkodott hurrikán-szezon-várakozások mellé lehet felsorakozik az megalapozás nélküli El Nino jövendölések?
Az AMO változását külön érdemes lesz figyelni.
Valóban a nagy pozitív irányú globális éghajlatváltozást jövendölõ médiacsapások között kevés szó esik a visszacsatolásokról, ezeknek szép példái az általad említetek.
A PDO-ról valójában még alig hallottam, a ElNino-LaNina idõszakok oszcillálásához is további adalék.
A 2007-2008-as, kilenc hónapig tartó La Nina tavaly nyáron valóban felemésztõdött, és rögtön jöttek is a féltudományos csapongások, hogy bizony újra jön egy El Nino.
Ellenben a több hónapig tart neutrális ONI index az év végén átcsapott újra erõs negatív fázisba.
Az SST-anomálisa se mutat El Ninóra, az elmúlt egy hónap:
2009.01.26.: Link
2009.02.26.: Link
A következõ hónapokat érdemes lesz figyelni, az elmúlt években elharapódzó elrugaszkodott hurrikán-szezon-várakozások mellé lehet felsorakozik az megalapozás nélküli El Nino jövendölések?
Az AMO változását külön érdemes lesz figyelni.
Habár említést nagyon nem hallani a következõ eseményekrõl, mégis azt hiszem az elõttünk álló néhány évben érdemes lesz nagyon figyelni, hogy mi is fog történni ezen eseményekkel kapcsolatban és úgy "a nagy világban".
PDO - Pacific Decadal Oscillation
Link
Link
Mint látható, ez az index a csendes-óceáni légkör-óceán dinamikus változását leíró szám. Amint az oldalon látható a PDO egy úgy mond kvázi-periódikus több évtizedes oszcillációt mutat. Nagyjából a 20. századot megelõzõ 200 évben viszonylag hektikusan ugrált, változott, majd a 20. század elején egy meleg fázis kezdõdött, amelyet a század közepére egy hideg fázis követett - vagyis a Csendes-óceán keleti felén az átlagosnál hidegebb volt a tengervíz és a La Nina is gyakrabban fordult elõ. 77-ben történt a "great shift"-nek nevezett esemény, vagyis hirtelen átcsapott a meleg fázisba. Azonban 2007 õsze óta negatív fázisba került. Mi a kérdés? Ez a váltás már része egy újabb "váltásnak", vagy csak átmeneti és a mostani szezonális elõrejelzések szerint visszatérne az év végére egy gyenge El Nino állapotba? Valószínûleg pár hónapon belül kiderül, hogy egy neutrális helyzetbe kerülünk vagy sem. Mindenesetre ez az egyik kulcsfontosságú folyamat. Mi a másik?
AMO - Atlantic Multidecadal Oscillation
Ez utóbbi elég nagy hatással van az egész északi hemiszférára.
Nos... idén januárban negatívra váltott, amelyre a 2000-es évek eleje óta nem volt példa. Azelõtt pedig a 90-es évek elsõ felében fordult elõ inkább - a legutóbbi AMO hideg fázisból való átváltás alkalmával.
Link
A fõ kérdés, hogy ez a váltás átmeneti, vagy már a kezdete egy negatív fázisba való váltásnak. Ha ez már az a bizonyos másik "change", akkor 200 év után ez lesz az elsõ alkalom, hogy az AMO pozitív fázisa alig egy évtizedig tartott. Rendszerint 20-30 évig tart - persze vannak kisebb visszaesések, ingások benne. Paleoklimatológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az 1700-as évek végén volt nagyon rövid AMO+ fázis.
ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/treering/reconstructions/amo-gray2004.txt
Hányan tehették már fel a kérdést? Vajon a mostani éghajlatváltozás közepette egy újabb éghajlatváltozás kezdetén vagyunk?
PDO - Pacific Decadal Oscillation
Link
Link
Mint látható, ez az index a csendes-óceáni légkör-óceán dinamikus változását leíró szám. Amint az oldalon látható a PDO egy úgy mond kvázi-periódikus több évtizedes oszcillációt mutat. Nagyjából a 20. századot megelõzõ 200 évben viszonylag hektikusan ugrált, változott, majd a 20. század elején egy meleg fázis kezdõdött, amelyet a század közepére egy hideg fázis követett - vagyis a Csendes-óceán keleti felén az átlagosnál hidegebb volt a tengervíz és a La Nina is gyakrabban fordult elõ. 77-ben történt a "great shift"-nek nevezett esemény, vagyis hirtelen átcsapott a meleg fázisba. Azonban 2007 õsze óta negatív fázisba került. Mi a kérdés? Ez a váltás már része egy újabb "váltásnak", vagy csak átmeneti és a mostani szezonális elõrejelzések szerint visszatérne az év végére egy gyenge El Nino állapotba? Valószínûleg pár hónapon belül kiderül, hogy egy neutrális helyzetbe kerülünk vagy sem. Mindenesetre ez az egyik kulcsfontosságú folyamat. Mi a másik?
AMO - Atlantic Multidecadal Oscillation
Ez utóbbi elég nagy hatással van az egész északi hemiszférára.
Nos... idén januárban negatívra váltott, amelyre a 2000-es évek eleje óta nem volt példa. Azelõtt pedig a 90-es évek elsõ felében fordult elõ inkább - a legutóbbi AMO hideg fázisból való átváltás alkalmával.
Link
A fõ kérdés, hogy ez a váltás átmeneti, vagy már a kezdete egy negatív fázisba való váltásnak. Ha ez már az a bizonyos másik "change", akkor 200 év után ez lesz az elsõ alkalom, hogy az AMO pozitív fázisa alig egy évtizedig tartott. Rendszerint 20-30 évig tart - persze vannak kisebb visszaesések, ingások benne. Paleoklimatológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az 1700-as évek végén volt nagyon rövid AMO+ fázis.
ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/treering/reconstructions/amo-gray2004.txt
Hányan tehették már fel a kérdést? Vajon a mostani éghajlatváltozás közepette egy újabb éghajlatváltozás kezdetén vagyunk?
Áthelyezve innen: Társalgó (#180249 - 2009-02-17 18:47:56)
És akkor hidegség javaslatára egy kis összefoglaló a legfrissebb irodalmi tanulmányok alapján a hazánkban várható változásokkal kapcsolatban:
Ime az összefoglalóm.
Az utóbbi idõben a környezettel kapcsolatos problémák egyik leggyakrabban használatos kifejezése a globális felmelegedés. Globális, mert a Földünk egészére érvényes változásokról van szó, ami azonban régiónként jelentõs különbségeket takarhat.
A Kárpát-medencére elkészített éghajlati forgatókönyvek alapján kis (fél-egy fokos) globális változások esetén a hõmérséklet a nyári félévben 1, 0-1, 6-szeres pozitív együtthatóval követi az északi félgömb évi átlaghõmérsékletének változásait. A téli félévi hõmérséklet hazánkban csak a kontinens-óceán léghõmérsékleti kontraszt évi átlagával mutat kapcsolatot , 1,5 és 2,0 közé esõ szorzóval . A félgömbi átlaghõmérséklet kisebb emelkedésével párhuzamosan a hazai csapadék évi 20-100 mm-rel csökken , elsõsorban a nyári félévben , a téli félévi csapadékváltozás elõjele nem egyértelmû. A nyári félévben a napfénytartam is emelkedik kb. 10%-kal.
A nagyobb ( egy-négy fokos ) globális változások hatására hazánkban a nyári félév átlaghõmérséklete 1-3 fokkal emelkedik, míg a téli félév esetében ez 3-6 fokot jelent. A nyári csapadék 1 fokos félgömbi melegedésnél még lényegesen a mai érték alatt marad csakúgy, mint az évi csapadékösszeg (-20--100mm). Két fokos félgömbi melegedésnél az évi összeg megváltozása zérus, vagy kissé pozitív. A nyári csapadék azonban még 4 foknál sem haladja meg lényegesen a mai értéket (+40-400 mm).
Összegezve tehát az üvegház-hatás erõsödésével a hazai éghajlat szárazabbá és napfényben gazdagabbá válik, legalábbis a melegedés kezdeti, néhány évtizedes tartományában. Késõbb a nedvességellátottság javul, s évszakonként eltérõ fázisban megközelíti, késõbb felül is múlja a mai állapotot.
Ez a lehetséges jövõ. A kérdés még nyitott ,hogy vajon melyik modellnek lesz realitása.
És akkor hidegség javaslatára egy kis összefoglaló a legfrissebb irodalmi tanulmányok alapján a hazánkban várható változásokkal kapcsolatban:
Ime az összefoglalóm.
Az utóbbi idõben a környezettel kapcsolatos problémák egyik leggyakrabban használatos kifejezése a globális felmelegedés. Globális, mert a Földünk egészére érvényes változásokról van szó, ami azonban régiónként jelentõs különbségeket takarhat.
A Kárpát-medencére elkészített éghajlati forgatókönyvek alapján kis (fél-egy fokos) globális változások esetén a hõmérséklet a nyári félévben 1, 0-1, 6-szeres pozitív együtthatóval követi az északi félgömb évi átlaghõmérsékletének változásait. A téli félévi hõmérséklet hazánkban csak a kontinens-óceán léghõmérsékleti kontraszt évi átlagával mutat kapcsolatot , 1,5 és 2,0 közé esõ szorzóval . A félgömbi átlaghõmérséklet kisebb emelkedésével párhuzamosan a hazai csapadék évi 20-100 mm-rel csökken , elsõsorban a nyári félévben , a téli félévi csapadékváltozás elõjele nem egyértelmû. A nyári félévben a napfénytartam is emelkedik kb. 10%-kal.
A nagyobb ( egy-négy fokos ) globális változások hatására hazánkban a nyári félév átlaghõmérséklete 1-3 fokkal emelkedik, míg a téli félév esetében ez 3-6 fokot jelent. A nyári csapadék 1 fokos félgömbi melegedésnél még lényegesen a mai érték alatt marad csakúgy, mint az évi csapadékösszeg (-20--100mm). Két fokos félgömbi melegedésnél az évi összeg megváltozása zérus, vagy kissé pozitív. A nyári csapadék azonban még 4 foknál sem haladja meg lényegesen a mai értéket (+40-400 mm).
Összegezve tehát az üvegház-hatás erõsödésével a hazai éghajlat szárazabbá és napfényben gazdagabbá válik, legalábbis a melegedés kezdeti, néhány évtizedes tartományában. Késõbb a nedvességellátottság javul, s évszakonként eltérõ fázisban megközelíti, késõbb felül is múlja a mai állapotot.
Ez a lehetséges jövõ. A kérdés még nyitott ,hogy vajon melyik modellnek lesz realitása.
Akkor az emlékeimet adatok is alátámasztják.Nem 1-2 hete van hideg az angoloknál,hanem az egész tél az.Míg nálunk 3 hét kivételével inkább a meleg felé billen a mérleg...
Példátlanok-e az elmúlt évek meleg nyarai? Az alábbi ábra az OMSZ elõdjei által kiadott évkönyvekben található adatok alapján készült. A 19. század közepének nyári hónapjait hasonlítottam össze a napjainkra jellemzõ, egyes szakemberek által nem is egyszer példátlannak nevezett nyarakkal. Komoly különbség nem fedezhetõ fel a két (sajnos nem egyenlõ hosszúságú) idõszak között.
Ennél ráadásul 1780 óta melegebb nyarak is elõfordultak, különösen a 18. század végén és a 19. század elsõ felében (budapesti és bécsi megfigyelések).
Ennél ráadásul 1780 óta melegebb nyarak is elõfordultak, különösen a 18. század végén és a 19. század elsõ felében (budapesti és bécsi megfigyelések).
Utánanéztem pontos adatoknak, London környékén az idei tél kb. 2 fokkal hidegebb az átlagosnál eddig.
Lutonban (Londontól közvetlen É-ra) a decemberi középhõmérséklet +3,3°c, a januári +2,0°c. Mindkét hónap sokéves átlaga +4-5°c körül van. Február ennél is hidegebb, a hónap elsõ fele negatív középhõmérsékletû (-0,5°c). Link
Lutonban (Londontól közvetlen É-ra) a decemberi középhõmérséklet +3,3°c, a januári +2,0°c. Mindkét hónap sokéves átlaga +4-5°c körül van. Február ennél is hidegebb, a hónap elsõ fele negatív középhõmérsékletû (-0,5°c). Link
Emlékeim szerint már november óta tele vannak a hírek olyan idõjárási hírekkel,melyek Ny-Európa országaiból(angolok,németek,franciák,spanyolok)hidegrõl,nagy havazásokról,viharokról szólnak.A makrofelállás hónapok óta olyan,hogy az óceánon át vagy az Északi-tenger felõl,néha pedig Közép-Európából hideg levegõ árasztja el õket.Enyheségrõl,melegrekordról egyetlen emlékem sincs onnan a tél folyamán.Lehet,hogy rossz megfigyelõ vagyok ?
(Jó lenne egy két átlagot tudni Londonból,Dublinból,Madridból,Hamburgból vagy Párizsból...)
(Jó lenne egy két átlagot tudni Londonból,Dublinból,Madridból,Hamburgból vagy Párizsból...)
Rendkívülinek én sem nevezném, azonban egy ilyen londoni fáklya nem mindennapi látvány: Link
Semmi rendkívülit.
A tél egyáltalán nem szokatlanul kemény.
Csupán az elmúlt idõszak sikeredett téliesre és igencsak havasra, abban van kuriózum, ám kb. annyira mint nekünk volt az 1999-es hóvihar, azaz nem rendkívüli, csak ritka.
A tél egyáltalán nem szokatlanul kemény.
Csupán az elmúlt idõszak sikeredett téliesre és igencsak havasra, abban van kuriózum, ám kb. annyira mint nekünk volt az 1999-es hóvihar, azaz nem rendkívüli, csak ritka.
Jóemberek, láttok valamilyen jelentõséget abban, hogy Angliában szoktalanul kemény a tél?
Wowh A világ tudósai közül csak néhányan ismerik csak a titkot mi vár ránk a következõ évtizedben - hm vajon jó érzése-e tudni? - A titok ismert, ha valaki a megfelelõ helyen megtalálja a megfelelõ cikkeket és összerakja a darabkákat.
A szoros:
De, hogy ne legyek off. Egyes kutatók(?) szerint az elmúlt 19. században is volt magas CO2 koncentráció a Földön:
Link
Továbbá, állítólag nem volt 280-290 ppm-nél nagyobb koncentráció a múltban úgy vagy több tízezer évig visszamenõleg. Tévedés. Grönlandon végzett fúrások igazolják, hogy a CO2 koncentráció 46 - 63 ezer évvel ezelõtt többször is 300 ppm felett alakult - úgy 310-330 ppm körül.
ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/icecore/greenland/summit/gisp2/gases/co2.txt
Pedig akkor jégkorszak volt, pontosabban szólva glaciális idõszak.
Link
Link
A világ tudósai közül csak néhányan ismerik csak a titkot mi vár ránk a következõ évtizedben - hm vajon jó érzése-e tudni? - A titok ismert, ha valaki a megfelelõ helyen megtalálja a megfelelõ cikkeket és összerakja a darabkákat. A szoros:
De, hogy ne legyek off. Egyes kutatók(?) szerint az elmúlt 19. században is volt magas CO2 koncentráció a Földön:
Link
Továbbá, állítólag nem volt 280-290 ppm-nél nagyobb koncentráció a múltban úgy vagy több tízezer évig visszamenõleg. Tévedés. Grönlandon végzett fúrások igazolják, hogy a CO2 koncentráció 46 - 63 ezer évvel ezelõtt többször is 300 ppm felett alakult - úgy 310-330 ppm körül.
ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/icecore/greenland/summit/gisp2/gases/co2.txt
Pedig akkor jégkorszak volt, pontosabban szólva glaciális idõszak.
Link
Link
Megvan: a=annum (év) 
Egyébként ezzel maximálisan egyetértek:
"Egy-egy modell-kísérlet és elemzés alapján feltételezhetõ, hogy az AMO-t az atlanti termohalin cirkuláció váltakozása és a hozzá kapcsolódó óceáni hõ transzport fluktuációja eredményezi (Delworth és Mann, 2000; Knight et al., 2005; Zang et al., 2006). Sutton és Hodson (2005) cikkükben ugyanakkor utalást is tesznek arra, hogy a folyamat ismerete akár lehetõséget ad arra, hogy megtudjuk mi vár ránk a következõ évtizedben."
Valószínûnek tartom egyébként, hogy pontosan emiatt - t.i. hogy megtudhatjuk mi vár ránk a következõ évtizedekben - már jelenleg is folynak kutatások e téren, de az biztos, hogy e kutatások zöme titkos, lévén az aeredmények birtokában felfoghatatlan hatalom birtokosává válik aki birtokába jut ezen kutatási eredményeknek.
Egyébként ezzel maximálisan egyetértek:
"Egy-egy modell-kísérlet és elemzés alapján feltételezhetõ, hogy az AMO-t az atlanti termohalin cirkuláció váltakozása és a hozzá kapcsolódó óceáni hõ transzport fluktuációja eredményezi (Delworth és Mann, 2000; Knight et al., 2005; Zang et al., 2006). Sutton és Hodson (2005) cikkükben ugyanakkor utalást is tesznek arra, hogy a folyamat ismerete akár lehetõséget ad arra, hogy megtudjuk mi vár ránk a következõ évtizedben."
Valószínûnek tartom egyébként, hogy pontosan emiatt - t.i. hogy megtudhatjuk mi vár ránk a következõ évtizedekben - már jelenleg is folynak kutatások e téren, de az biztos, hogy e kutatások zöme titkos, lévén az aeredmények birtokában felfoghatatlan hatalom birtokosává válik aki birtokába jut ezen kutatási eredményeknek.
Az biztos, hogy az "a" évet jelent, de hogy miért azzal jelölték, azt nem tudom.
Amennyire én megértettem a cikket az alapján: valamely tényezõ (Nap kisugárzása, CO2 stb.) megváltozása után ahhoz szükséges idõ (time constant), hogy a hatás eredményeként egy új nyugalmi globális felszíni átlaghõmérséklet alakuljon ki (talán ez lehet a termodinamikus egyensúly). Más szóval a Föld klímaérzékenysége az adott tényezõre, mely e cikk szerint 6-12 év a Nap TSI változásának hatására. Az oka az óceánok nagy termális tehetetlensége.
Amennyire én megértettem a cikket az alapján: valamely tényezõ (Nap kisugárzása, CO2 stb.) megváltozása után ahhoz szükséges idõ (time constant), hogy a hatás eredményeként egy új nyugalmi globális felszíni átlaghõmérséklet alakuljon ki (talán ez lehet a termodinamikus egyensúly). Más szóval a Föld klímaérzékenysége az adott tényezõre, mely e cikk szerint 6-12 év a Nap TSI változásának hatására. Az oka az óceánok nagy termális tehetetlensége.
Usrin köszi a javítást...
Szeke tényleg el lett írva, nem Aleutian-i lenne ott, hanem aleuti - utóbbi is elv helyén való. Köszi az észrevételt.
" csendes-óceáni és azori magasnyomás (a szubtrópusi magasnyomású területek része), aleuti és izlandi alacsony nyomás"
Link
Szeke tényleg el lett írva, nem Aleutian-i lenne ott, hanem aleuti - utóbbi is elv helyén való. Köszi az észrevételt.
" csendes-óceáni és azori magasnyomás (a szubtrópusi magasnyomású területek része), aleuti és izlandi alacsony nyomás"
Link
Az "Aleutian-i" alacsonynyomás szerintem Aleut-szigeteki alacsonynyomás.
"the climate system responds relatively slowly to such changes with a time constant between 6 and 12 a."
Mi az az "a"?
"thermodynamic equilibrium"
Ennek van valami magyar megfelelõje? S ha igen akkor mi a definíciója?
Mi az az "a"?
"thermodynamic equilibrium"
Ennek van valami magyar megfelelõje? S ha igen akkor mi a definíciója?
A tavaszpont eltolódását a naptárunk korrigálja, így csillagászati okból egy nappal sem csúszkálnak el az évszakok a dátumokhoz képest. (A nálunk évszázadokkal korábban használt ún. Julián-naptárban még valóban csúsztak, ezért kellett tizen-egynéhány napot ugrani az átálláskor - pl. emiatt került az orosz "októberi forradalom" dátuma november 7-re.)
Persze a lényeg az, hogy a cikkben említett 1,7 napos, ki tudja, mire alapozott "eltolódás" minden, csak nem szignifikáns...
Ha már szóba került, azért hadd írjam le azt is: a perihéliumnak, azaz a napközelpontnak nincs semmi köze a tavaszponthoz. A Föld január 5. táján van legközelebb a Naphoz, de mivel a Nap körüli pályánk majdnem kör alakú, ez csak hajszálnyi növekedést okoz a besugárzásban, amitõl az északi féltekén még vidáman tarthat a tél. A következmény "csupán" annyi, hogy nálunk 2-3°C-kal kisebb, a déli félteke mérsékelt övében ugyanennyivel nagyobb a hõingás a tél és a nyár között, mint júliusi napközelpont esetén lenne. (10 ezer év múlva ez utóbbi helyzet fog elõállni, mivel a tavaszpont helyzete addigra megtesz egy "félkört" a Nap körül, a napközelpont pedig marad ott, ahol most is van. A naptár ugyanakkor a tavaszponthoz igazodik, annak elérésekor jelez március 21-ét, emiatt dátum szerint a napközelpont megy át júliusra.)
Persze a lényeg az, hogy a cikkben említett 1,7 napos, ki tudja, mire alapozott "eltolódás" minden, csak nem szignifikáns...
Ha már szóba került, azért hadd írjam le azt is: a perihéliumnak, azaz a napközelpontnak nincs semmi köze a tavaszponthoz. A Föld január 5. táján van legközelebb a Naphoz, de mivel a Nap körüli pályánk majdnem kör alakú, ez csak hajszálnyi növekedést okoz a besugárzásban, amitõl az északi féltekén még vidáman tarthat a tél. A következmény "csupán" annyi, hogy nálunk 2-3°C-kal kisebb, a déli félteke mérsékelt övében ugyanennyivel nagyobb a hõingás a tél és a nyár között, mint júliusi napközelpont esetén lenne. (10 ezer év múlva ez utóbbi helyzet fog elõállni, mivel a tavaszpont helyzete addigra megtesz egy "félkört" a Nap körül, a napközelpont pedig marad ott, ahol most is van. A naptár ugyanakkor a tavaszponthoz igazodik, annak elérésekor jelez március 21-ét, emiatt dátum szerint a napközelpont megy át júliusra.)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat