Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Pontosan az alább felsoroltak okán én mindig csupán a csapadék tényét észlelném, az intenzitást pedig a ww-kódok alapján adnám meg. Így aztán nem lenne annyi zavaró és nyilván téves jelenidõ.
Szerintem túl van lihegve ez az intenzív havazós dolog. Maximum akkor idegesítõ, amikor valakinél órák óta intenzíven esik és összejön 3 cm.
A 100m lt nekem is erõsebb kritériumnak tûnik, mint az 5cm/h. Amúgy intenzív esõt sem csak a legdurvább felhõszakadásokkor észlelünk.
A médiában pedig nagyon gyakran emlegetik az intenzív havazást, olyankor is, amikor messze nem 100m a lt.
A médiában pedig nagyon gyakran emlegetik az intenzív havazást, olyankor is, amikor messze nem 100m a lt.
Én csak akkor teszem be az intenzívet, ha 1 cm/perces intenzitást elérõ hóvihar lesz, azt pedig eddigi életem során csak egyszer éltem át.
Én látótávolságról nem tudok csak az 5cm/óra kritériumot, amit meg az észlelés pillanatában megmondani elég nehéz.
Nálam ez 75, esetleg megjegyzéssel, hogy igen intenzív.
Nálam ez 75, esetleg megjegyzéssel, hogy igen intenzív.
Hivatalosan mikortól intenzív a havazás? A 100m lt nekem kicsit durva, de lehet, hogy így van.
Én inkább nem észlelek intenzív havazás idején egy ideje, de azért érdekel...
150m lt mellett múltkor sem észleltem.


150m lt mellett múltkor sem észleltem.

Ok!
Megpróbálok kihozni belõle valamit.
Legfeljebb csak "magamnak" összeszámolom.
Megpróbálok kihozni belõle valamit.

Esetleg az adott napokra vonatkozóan visszakeresed az észleléseidet, talán ott utaltál rá.
Egyébként érdemes pl. az égh. napló megjegyzés rubrikájában utalni az ilyen, késõbb hasznossá váló adatokra (bár elég szûkös a hely, sajnos), vagy saját feljegyzéseidbe rögzíteni.
Egyébként érdemes pl. az égh. napló megjegyzés rubrikájában utalni az ilyen, késõbb hasznossá váló adatokra (bár elég szûkös a hely, sajnos), vagy saját feljegyzéseidbe rögzíteni.
Értem, köszönöm!
Már csak az lenne a kérdésem, hogy mivel csak a reggel 7h-i mennyiségeket jegyeztem fel nemigazán tudom hogy azon kívül mennyi megmaradó, de 7h-ra már elolvadó hó volt. Igaz nem nagyon emlékszem ilyenre, de lehetséges (igaz csak fél cm-ek lehetnek, de...). Így nem lenne túl hiteles az adatsor, vagy azért megpróbálhatom?
Már csak az lenne a kérdésem, hogy mivel csak a reggel 7h-i mennyiségeket jegyeztem fel nemigazán tudom hogy azon kívül mennyi megmaradó, de 7h-ra már elolvadó hó volt. Igaz nem nagyon emlékszem ilyenre, de lehetséges (igaz csak fél cm-ek lehetnek, de...). Így nem lenne túl hiteles az adatsor, vagy azért megpróbálhatom?
Mi sem egyszerûbb, összeszámolod, a téli félév megmaradó havazásainak friss havát (ha csak egy órára maradt meg, az is beszámolandó).
Példának idemásolom éghajlati statisztikám hóleltárából a tavalyi (hószegény) telet:
2007-08
November
7-0,5 cm
11-1,5 cm
December
31-2 cm
Január
1-6cm
6-1cm
7-2cm
31-3cm
Február
-
Összesítve:
-Nov: 2cm
-Dec: 2cm
-Jan:12cm
-Feb:0cm
Összesen:16cm hó/tél
Személy szerint én a nem téli hónapokban leesett havat is beleszámítom, azaz a téli félév havát adom meg.
Nálam a maival már 43cm-nél jár a tél.
Példának idemásolom éghajlati statisztikám hóleltárából a tavalyi (hószegény) telet:
2007-08
November
7-0,5 cm
11-1,5 cm
December
31-2 cm
Január
1-6cm
6-1cm
7-2cm
31-3cm
Február
-
Összesítve:
-Nov: 2cm
-Dec: 2cm
-Jan:12cm
-Feb:0cm
Összesen:16cm hó/tél
Személy szerint én a nem téli hónapokban leesett havat is beleszámítom, azaz a téli félév havát adom meg.
Nálam a maival már 43cm-nél jár a tél.
Hogyan kell kiszámolni egy tél hóösszegét? Mármint hogy mennyi hó hullott összesen egy adott télen. (Több helyen olvasható például az a mondat hogy "Ezen a télen XYcm hó hullott...")
Különösen hegyek környezetében megfigyelhetõ, így a Kárpát-medencének is gyakori vendége.
A hullámot vetõ front egy már csaknem stacionárius front, melynek egyik fele "visszafejlõdõben" vagy "hátrafelé mozgásban" van. Az igen alacsony (csaknem nulla) haladási sebesség okán az érintett területeken altalában nem várható gyors idõjárásjavulás, azaz a front igen sokáig hatással van. Sokkal fontosabb dolog azonban, hogy a hullámvetés következtében igen gyakran egy önálló alacsonnyomású rendszer (ciklon) jön létre.
Sokat filóztam ma rajta, de nem jutottam sokra, szóval megkérdezem: Mit is jelent pontosan az, ha egy front hullámot vet?
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#2155 - 2009-02-22 12:06:43)
Ezt a gyors reakciót!
Köszi,csak a fõoldalon, azt a kis sárga négyzetet hiányoltam,-ha az info alapozott.
Ezt a gyors reakciót!

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#2153 - 2009-02-22 12:01:40)
Szép napot!
Több online oldalon olvastam a narancssárga riasztásról, de MetNeten ezt még nem látom kiírva. Ellentmondásosak a hírek talán?
Szép napot!
Több online oldalon olvastam a narancssárga riasztásról, de MetNeten ezt még nem látom kiírva. Ellentmondásosak a hírek talán?
Érdeklõdnék, hogy hol lehet megnézni, a jelenidõ számokkal való jelzésének beazonosítását?
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#2114 - 2009-02-20 21:18:22)
Hát, a csapadéksáv sajnos nem a felhõk érkezési iránya.
Még a virga sem. Ebben az esetben valóban téves az észlelés ezen része.
Koczkás: Igazad volt!
Azt viszont továbbra sem zárom ki, hogy éjjel, kellõ megvilágítás mellett nem lehet csapadéksávot észlelni. De erre már nem lesz szükség, mert az észlelõi felületen valószínûleg virga lesz ezután.
Hát, a csapadéksáv sajnos nem a felhõk érkezési iránya.

Koczkás: Igazad volt!
Azt viszont továbbra sem zárom ki, hogy éjjel, kellõ megvilágítás mellett nem lehet csapadéksávot észlelni. De erre már nem lesz szükség, mert az észlelõi felületen valószínûleg virga lesz ezután.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#2113 - 2009-02-20 21:14:35)
A kislexikonban utána néztem. Itt az érkezõ felhõzet irányát értettem, ami Ny-Ény irányából érkezik. Radar-Sopron beállításból látom.
A kislexikonban utána néztem. Itt az érkezõ felhõzet irányát értettem, ami Ny-Ény irányából érkezik. Radar-Sopron beállításból látom.
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#2112 - 2009-02-20 20:57:33)
Ha már itt vagy, engedd meg, hogy megkérdezzem, hogy a csapadéksávot valóban láttad-e. Én személy szerint elhiszem Neked, de kérlek erõsíts meg mindenkit, hogy mit láttál.
Mici: Rendben.
Ha már itt vagy, engedd meg, hogy megkérdezzem, hogy a csapadéksávot valóban láttad-e. Én személy szerint elhiszem Neked, de kérlek erõsíts meg mindenkit, hogy mit láttál.
Mici: Rendben.

Hehe, Kékestetõ sokszor hózáport ad, amikor havazás van.
Azaz érdekes dolog ez. De nem kérdõjelezek meg senkit.
Lényeg a felhõzet!



Koczkás: Nem a Te észlelésed miatt kérdeztem, hanem mert itt is olyan gyengécske "pilickázás" volt csak, és nem tudtam eldönteni, mi a jó. Hezitáltam én is a hószállingózás ikon használatán. 
Flurries: Köszi a választ.

Flurries: Köszi a választ.
Én azért a szállingózást raktam be, mert ezzel akartam utalni az intenzitásra, ami itt egyelõ volt a 0-val szinte.
85-el lehetett volna utalni rá, hogy egy konvektív rész széle volt csak.
85-el lehetett volna utalni rá, hogy egy konvektív rész széle volt csak.
Szép napot!
Lehet, hogy szõrszálhasogatásnak tûnik, de a következõ lenne a kérdésem: Olyan esetben, ha hózápor van de csak szállingózik, akkor melyik ikon a helyes? A hózápor ikon, vagy a hószállingózás ikon? Esetleg mindkettõ jó lehet utalva a jelenidõre: -85- ? (én ezt a megoldást választottam hózápor ikonnal)
Lehet, hogy szõrszálhasogatásnak tûnik, de a következõ lenne a kérdésem: Olyan esetben, ha hózápor van de csak szállingózik, akkor melyik ikon a helyes? A hózápor ikon, vagy a hószállingózás ikon? Esetleg mindkettõ jó lehet utalva a jelenidõre: -85- ? (én ezt a megoldást választottam hózápor ikonnal)
Mivel lehet hitelesen folyadék hõmérsékletet mérni?
Az a problémám, hogy nem hiszik el nekem, hogy 0°c alá tudom hûteni úgy a vizet, hogy folyékony halmazállapotú marad.
Meg úgy egyébként is érdekelne, hogy a folyók és tavak hõmérsékletét hogyan mérik, hogy nagyjából megfeleljen a valóságnak.
Az a problémám, hogy nem hiszik el nekem, hogy 0°c alá tudom hûteni úgy a vizet, hogy folyékony halmazállapotú marad.
Meg úgy egyébként is érdekelne, hogy a folyók és tavak hõmérsékletét hogyan mérik, hogy nagyjából megfeleljen a valóságnak.
Hess-Brezowsky féle makrocirkulációs típusok.
Itt találsz egy német nyelvû katalógust, az eredeti kódolási mintákkal:
Link
Például (Ww):
Link
Itt a 7.1 alatt pdf formátumban letölthetõ a katalógus 1881-1998-ig.
Link
Ez pedig a Met Office egyik alkalmazottja által fenntartott objektív HB klasszifikációs archívum 1850-tõl napjainkig:
Link
Itt egy ERA-40 adatbázis alapján készült téli és nyári kompozit mezõk találhatók, hogy milyen rendszerint:
Link
Itt pedig különféle éghajlati statisztikák vannak róla:
Link
Itt találsz egy német nyelvû katalógust, az eredeti kódolási mintákkal:
Link
Például (Ww):
Link
Itt a 7.1 alatt pdf formátumban letölthetõ a katalógus 1881-1998-ig.
Link
Ez pedig a Met Office egyik alkalmazottja által fenntartott objektív HB klasszifikációs archívum 1850-tõl napjainkig:
Link
Itt egy ERA-40 adatbázis alapján készült téli és nyári kompozit mezõk találhatók, hogy milyen rendszerint:
Link
Itt pedig különféle éghajlati statisztikák vannak róla:
Link
Meg tudná mondani valaki, hogy ez melyik osztályozás? Link
Péczely-féle makroszinoptikus helyzetek?
Ha igen, akkor ezt hol lehet interneten megtalálni, illetve könyv is megfelel.
Péczely-féle makroszinoptikus helyzetek?
Ha igen, akkor ezt hol lehet interneten megtalálni, illetve könyv is megfelel.

Sziasztok!
Tudna nekem arra valaki válaszolni, hogy miért nem jeleneik meg az észlelésem a jelenidõ térképen, miért csak a megfigyelésekben? Régebben nem volt ezzel problémám. Elõre is köszönöm !
Tudna nekem arra valaki válaszolni, hogy miért nem jeleneik meg az észlelésem a jelenidõ térképen, miért csak a megfigyelésekben? Régebben nem volt ezzel problémám. Elõre is köszönöm !
Nagyon rég olvastam a Linke-féle homályossági tényezõrõl, ami egy esetleges éghajati visszacsatolást tudna okozni.
Milyen stádiumban van ez jelenleg? Elérte már a 2.-es fokozatot ? A gyakorlati tapasztalatok milyen visszacsatolásokat tudtak kimutatni?
Válaszokat elõre is köszönöm !
Milyen stádiumban van ez jelenleg? Elérte már a 2.-es fokozatot ? A gyakorlati tapasztalatok milyen visszacsatolásokat tudtak kimutatni?
Válaszokat elõre is köszönöm !
mi ez az AMSZ.hu? total ugyan az mint a metnet, csak eleg gagyi techonogiaval es 0 "nulla" grafikai tehetseggel megaldott weblap? semmi ujitas, csak ennek a koppintasa?
Ide a képtárba, események, 2009-02-16/17: Link
Az enyémek mellé. Szelektáljál, csak a nagyon jókat rakd fel.
Az enyémek mellé. Szelektáljál, csak a nagyon jókat rakd fel.

Tippeket szeretnék, hova tölthetném fel a most készült képeimet?
NEm akarok mindet a Metnetre, ahoz azért sok!
NEm akarok mindet a Metnetre, ahoz azért sok!

egyketted cészer epszilonullszor eabszolultértéknyégyzet 
De ha a csapadékintenzitásra gondoltál akkor mm/h. Hónál szintén de ott a vízegyenértékre vonatkozik. Egyszerûen leolvasod a csapadékot és elosztod az eltelt órákkal.

De ha a csapadékintenzitásra gondoltál akkor mm/h. Hónál szintén de ott a vízegyenértékre vonatkozik. Egyszerûen leolvasod a csapadékot és elosztod az eltelt órákkal.
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#101337 - 2009-02-16 21:05:59)
szervusztok!
szeretném kérdezni,hogy az intenzitást,hogyan kell megállapítani? mi bõl kell ezt kikövetkeztetni?érdekelne,ha tudtok benne segíteni.
köszönettel
szervusztok!
szeretném kérdezni,hogy az intenzitást,hogyan kell megállapítani? mi bõl kell ezt kikövetkeztetni?érdekelne,ha tudtok benne segíteni.
köszönettel