Globális jelenségek

Természetesen nem Neked volt címezve, miután az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalában valószínûsíthetõen nem vettél részt. Innentõl kezdve semmilyen felelõsség nem terhelhet...

Tudomásom szerint 2007-ben sehol nem végeztek a szürettel szeptember közepén. 1834-ben viszont ez volt a helyzet (több helyen is ez szerepel Réthly gyûjteményében), és mint mindenütt máshol, a feljegyzések teljesen alátámasztják a korabeli méréseket is. 1797 például minden bizonnyal a legmelegebb év volt országos átlagban +12,5 fok körüli középhõmérséklettel. A termo- és barográfok sem 1901-ben jelentek meg, Bécsben pl. már 1853-tól "üzemelt" ilyen, és még a 19. században mûködésbe helyeztek többet is a fõbb állomásokon (Budapest, Ógyalla, stb.).

A legnagyobb különbség az OMSZ 1901-tõl kezdõdõ homogenizált hõmérsékleti sora és a saját kutatásból származó kb. 250 éves rekonstrukcióm között, hogy utóbbi esetében minden a felhasznált adatsoroktól az legutolsó paraméterig és korrekciós eljárásig nyíltan hozzáférhetõ lesz. Az OMSZ Éghajlati Osztálya nem hogy az általa alkalmazott homogenizációs eljárást (MASH) nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hanem az általa felhasznált nyers adatokat sem teszi elérhetõvé. Az elõbbi apró részleteire csak speciális keresések egész sora után sikerült rábukkannom, Szentimrey Úr egy-egy prezentációjában.

Amennyiben egy tudományos állítás nem ellenõrizhetõ, a hozzá elvezetõ következtetések sora nem reprodukálható független munkával (például hiányoznak a hozzá szükséges adatok, amelyek alapján a konkrét megállapításokat tették), akkor az adott állítás nem tekinthetõ tudományosan elfogadhatónak. A határ tudomány és nem tudomány között ugyanis maga az ellenõrizhetõség (ld. Karl Popper). Egy ilyen következtetés, hogy Magyarország éghajlata 1901 óta 0,8 fokkal emelkedett - a felhasznált adathalmaz nyilvánossá tétele nélkül elfogadhatatlan, miután nem reprodukálható.

További problémákat vet fel, hogy a legtöbb mérési sor alapján ez a 0,8°c-os érték elképesztõen magasnak tûnik, 2007 pedig 1901 óta sem a legmelegebb év (az új jelölt 1934, a 2. helyezett 2000).

A csoportos gondolkodás egyetlen esetben sem vezetett még új eredményre. Amennyiben egy írott szövegben valótlan állítás szerepel, semmi szélsõséges nincs abban, ha erre valaki megpróbálja felhívni a figyelmet.

Ugye az utolsó kérdésedet nem nekem címezted konkrétan?? Mert az nagyon-nagyon nem esne jól...
Egyébként a kérdéseddel érzésem szerint elmentél a szélsõséges felé...

A felvetésed többi tényezõjére a válaszom:
Az lehet, hogy 1965-ig napi 3 észlelés volt a meghatározó,de már akkor is mûködött 24 órás meteorológiai állomás, sõt! emellett már el volt terjedve a baro-, termo- és a higrográf is,sõt a szélívek is! Tehát az adattrögzítés folytonos volt, akkor már elég sok helyen...

Be lehet vinni koefficienseket a számításba a 18.század végérõl, de kérdés, maga a mûszer. Hangsúlyozom,nem tudom, milyen mûszerekkel mértek, de akkor a 18.sz. végén mûködött éppen a Societas Meteorologica Palatina, amelyeknek célja a mérések,megfigyelések összehangolása volt, emiatt nagy valószínûséggel teljesen hasonló volt a mûszerezettség az egyes mérõpontokon, ugyanolyan mûszerekkel, hasonló körülmények közt. De a nyitott kérdések:azok amûszerek mennyiben térnek el a mai etalon mûszerektõl, valamint a mérési körülmények (árnyékolás, magasság, környezet) mennyiben tér el a mai viszonyoktól...
Tehát akkor egy etalonnak tekintett mûszerparkkal,hasonló körülmények közötti méréssel lehet kapni hasonló koefficienst, ami meggyõzõ,mint a mai összehangolt mérésekkel,szintén a mai etalonohoz(WMO) vett mûszerekkel, a mai körülmények közt... Persze, ez is sántikálhat, ha egy kicsit a környezetben vizsgálódunk ...
Szóval, a statisztika jó, mert bármit ki lehet hozni...

Az 1901 pedig inkább az ellenõrzött adatok miatt kerülhetett ki, mint mérések kezdete, de ezt így reklámozni nem szokták...

Az észlelési órák minden esetben rendelkezésre állnak, az ebbõl adódó hibák kiküszöbölésére nem kell más, mint egy 10 éven keresztül történõ óránkénti mérésekbõl összeállított táblázat. Minden hónapban, minden órára fel van tüntetve, hogy átlagban mennyire tér el a 24 órás átlagtól. Például ha Sopronban az 1840-es években 8-15-22 órakor észleltek, a 3 érték összeadásával meg is kapja az ember az eredményt, mekkora inhomogenitást jelent az "észlelési idõtényezõ".

A napi 3 észlelés pontatlanságáról csak annyit, hogy egészen 1965-ig napi 3 alkalommal észleltek. Ennyi erõbõl vessük el az összes mérést 1966 elõtt, 1901 helyett váljon az a "mérések kezdetévé".

Még egy módon meg lehet vizsgálni a 18. század végérõl származó mérések pontatlanságát vagy éppen pontosságát. Egy egyszerû korreláció-elemzéssel pl. a budai, soproni/bécsi, temesvári, prágai és kremsmünsteri megfigyelések között. A kapott koefficienseket kiszámítani, majd összehasonlítani napjainkban mért adatok alapján ugyanezekre az állomásokra kiszámított értékekkel. Az eredmény igen meggyõzõ

Az OMSZ hivatalos álláspontja szerint a mérések kezdete 1901. "Ennek az idõpontnak a megválasztásánál több ok szerepet játszott: a XX. században egységesebb elvek szerint, általában már mindenütt a ma is használatos zsalus, ún. angol típusú hõmérõházakban folytak a mérések [...] végül, száz évet jóval meghaladó mérési sor csak kevés állomásról állt volna rendelkezésre.".

1901-ben a mai Magyarország területén mindössze egy állomás rendelkezett Stevenson-féle hõmérõházzal, a 20-as évek végére vált csak elterjedtté. Emellett legalább 20-25 állomásról áll rendelkezésre 100 évnél is hosszabb mérési sor. [szepesiné lõrincz anna: fejezetek a magyar meteorológia történetébõl, p268-284.]

Kérdésem a következõ: miért kell már megint nyilvánvalóan valótlant állítani? A mûszeres megfigyelési adatsorok egészen addig jók, amíg melegedést mutatnak, amint nem - "pontatlanná" és "megbízhatatlanná" válnak (kettõs mérce klasszikus esete).

Na jó, nem veszem

De azért egy 1794, vagy egy 1834-es mérési eredményt szerintem ne hasonlítsunk a mostanihoz! Én azért nem vagyok ennek híve, és az adatok nem összehasonlíthatóságát mutatja, mert milyen mérési körülmények/lehetõségek voltak akkor...
Egyáltalán nem volt lefektetve, hogy mit, mikor és hogyan kell pontosan mérni,legjobb esetben is csak napi 3 mérés volt, ami ugye nem reprezentatív a napi középhõmmérsékletre, ezáltal az adatsorunk bõven torzulhat! Lehet, sõt biztos voltak hasonlóan meleg nyarak, de attól korántsem biztos, hogy a 2007 júliusát lepipálták volna...
Hosszútávú éghajlatváltozás vizsgálatára szerintem a legjobb módszerek a jégben keresendõk...

Senki nem támadott le!
Csak írtad, hogy nem lehet, én meg írtam hogy 6 éve volt, meg 2 éve majdnem volt, tehát lehet.
Az igaz, és épp ez volt Hidegség korábbi hozzászólásának lényege, hogy kicsit túlzás az elõrejelzés, durva lenne megint olyan forró nyár.

Semmiképpen ne vedd az elõzõ hozzászólásomat ellened irányulónak, azzal pont egyetértettem, hogy nagyon kicsi az esélye egy az elõrejelzésben szereplõhöz hasonló mértékû pozitív anomáliának. Csak azt akartam szemléltetni, hogy korántsem példátlan az ilyen. 3 éves idõközzel azonban csak egy alkalommal fordult elõ: 1794 és 1797 nyara egyaránt kivételesen forró volt a budai, bécsi és a temesvári mérések szerint is.

No,látom, letámadtatok... Rosszul fogalmaztam,elnézést...
Floora utalnék vissza, ugyanis ha 2007. júliusánál melegebb lenne, akkor annak valami hihetelen kicsi esélye és eszméletlen nagy visszatérési ideje lenne...De országos átlagban vett 3.1 fokos eltérés nyáron, hááát ... Lehet, hogy nem példa nélküli az adatsorokban, de hogy a szám nagyon zéróközeli, ez is biztos...

Elõrejelzésben pedig ilyet állítani számomra a képtelenség kategória...

A rad.min mérési téma kapcsán lett egy elméletem, mit is jelentenek ezek az alföldi viszonyok között mért rettentõ magas nappali értékek, amellett, hogy van köztük egy-két "összevisszamérõ" állomás is.
Egyébként a globális felmelegedés kapcsán azon filóztam múltkor, hogy ha számbavesszük a mérõállomás adatait hosszútávon pozitív, illetve negatív irányba befolyásoló tényezõit, akkor mi kerülhetne a negatív oldalra, magyarán mi tud "hûteni" egy állomást, és mi tud "melegíteni"?

Az ilyen anomáliák a nyári hónapokban ritkák, de korántsem példátlanok.

A valaha Magyarországon feljegyzett 5 legmelegebb nyár a következõ volt, havi anomáliák alapján és sorrendben:

1834. anomália +4,0°c, ez a nyár és az elõtte lévõ május majd utána következõ szeptember azóta is példa nélkül áll:

1834.05-09. +21,3° +22,8° +26,6° +23,5° +20,4°

1811. +24,6° +24,7° +22,9°
1781. +22,5° +23,5° +25,0°
1797. +21,7° +25,0° +24,2°
1794. +22,8° +26,5° +21,3°

Réthly Antal könyvében egy-egy korabeli feljegyzés 40-45 fokos forróságról számol be, emellett jegyzetek tucatjait emberemlékezet óta elõ nem fordult forró nyárról, hónapokon át szinte szünet nélkül tartó hõségrõl. További érdekesség, hogy Sopronban és Budán is szeptember közepén szüreteltek. Sopronból ez a feljegyzés maradt fenn: "Szüreteltem a Pötles szõlõben (a Virágvölgy) közelében, [...] a szõlõ oly édes volt, hogy édességétõl alig volt ehetõ. Sok év óta ilyen jó bor nem termett, és olyan kori szüretre az emberek nem emlékeznek vissza".

Ezeket a nyarakat valamilyen oknál fogva nem veszi számításba az OMSZ Éghajlati Osztálya - az általuk képviselt nézõpont alapján bizonyára kellemetlen, "nemkívánatos" adatokról van szó...

Azért volt ott a középsõ országrészben a legmagasabb, mert két elég fontos állomás is - Kecskemét és Szolnok - elképesztõen magas értékeket mér a környezetéhez képest az utóbbi néhány évben. Pakson például alulról súrolta a +3 fokot az anomália.

Baja már délebbre van ugyan, de a 21,6°c-os június havi középhõmérséklet arrafelé közel sem jelent 3 fokos anomáliát.

Ezek a met.hu-s linkek nem szeretnek bejönni Link
Talán ez jobban bejön, látni a nyári több mint 3 fokos átlagtól való eltérést!

Pedig 2007 nyara az ilyen volt, amennyiben jók az adatok a Szolgálat honlapján. Június: +2,9 fok, július +2,5 fok, augusztus +2,4 fok. Ráadásul júniusnál ezt írják: "...a legmelegebb középsõ országrészben 3,5-3,9°C volt az átlagtól vett eltérés."

2003 nyarán attól függetlenül volt ekkora eltérés Link

A nyári hónapok középhõmérsékletében nem lehet ekkora eltérés, mert akkor észak-afrikai klíma lenne...
Éghajlatunkon télen lehetnek az átlagtól nagyobb eltérések, de hogy nyáron ennyivel melegebb lenne... Ez számomra kacsa!

Ezek szerint akkor az idei júliust a 2007-es július fölé várják?
Az azért merész!
A 2007-es július 2,5 fokkal volt az átlag felett, a 3,1 fok az 6 tizeddel még afölé, hát nemtudom...

Link Hát ez a grafikon finoman szólva elég fura. Június 6-án nem voltunk 5 fokkal az átlag felett, ez például egészen biztos. 102 állomás adatai alapján 19,41°c-os országos átlagot számoltam a szombati napra, ez fényévekre van az 5 fokos anomáliától. Az É-Dunántúlon is 19-20°c körül voltak a napi közepek.

Itt van a 6 hónapos elõrejelzés is, minden hónapot több fokkal az átlag fölé várnak... Link Csak tudnám meg, mi alapján ilyen biztosak abban, hogy minden egyes hónapban meglehetõsen melegünk lesz

A júniust átlagosan +2,5°c-kal, a júliust +3,1°c-kal, az augusztust +1,4, a szeptembert +1,8, az októbert +1,6, a novembert pedig +2,6 fokkal várják az átlag fölé. Emellett természetesen szinte minden hónap szárazabbnak "ígérkezik" az átlagosnál (egyetlen kivételt a november jelenti). Érdekességképpen említem csak meg, hogy az hõmérsékleti anomáliák egyes hónapok közötti eloszlása és a csapadék várható mennyisége kísértetiesen hasonlít néhány regionális klímamodell futásaira. Általánosságban véve nem tartozom a véletlen egybeesések hívei közé.

Valahogy a MetOffice globális hõmérséklet elõrejelzéseire emlékeztet a történet: az intézet "neves klímaszakemberei" (idézõjelet a sajtó gyakori szóhasználata miatt tettem) 1998 és 2008 között minden évben túl magas hõmérsékletet vártak, ráadásul most nagyon úgy tûnik, hogy a 2009. évi anomáliát is csúnyán fölélõtték azzal, hogy globális átlagban az "5. legmelegebb évet" prognosztizálták. 12 éven keresztül (!) minden alkalommal a valósnál melegebb prognózis kiadása nem lehet egyszerû véletlen, enyhén szólva ellentmond a jó minõségû elõrejelzések egyik fõ tulajdonságának, hogy az elõrejelzett értékek normális eloszlással szóródnak a valós/bekövetkezett értékek körül. Ez a MetOffice esetében teljesen hiányzik. 12db sorozatos melléfogás után nem ártana felülvizsgálni a globális hõmérséklet változásáról alkotott már-már tudományos fantasztikus történetekbe illõ elképzeléseiket, és a szürke valósághoz igazítani azokat. Sajnos erõsen kételkednem kell abban, hogy ez a gondolat egyáltalán felmerülne bennük.

Egyszeri alkalom alapján ugyan, de úgy tûnik, hogy az OMSZ által kiadott hosszú távú elõrejelzések is egyre inkább elszakadnak a valóságtól, és a realitások helyett számítógépes klímamodellek sajátos vízióira támaszkodnak. Sajnos sem a globális, sem az ezekre épülõ regionális skálájú modellek sem vizsgáztak jelesre az utóbbi évtizedben. Sõt, jelen pillanatban bizony bukásra állnak. Az elõrejelzett 3-6 fok közötti átlaghõmérséklet emelkedéshez 0.3-0.6 fok közötti melegedésre lenne szükség minden egyes évtizedben.

Nos, ha Földünk átlaghõmérséklete emelkedik, akkor emelkedik. Ez TÉNY, ezen nincs mit vitatni. Ha azonban éppen csökkenõben van, akkor ez is pontosan ugyanolyan ténynek minõsül. Pontosabban fogalmazva, annak KÉNE hogy minõsüljön. A probléma ott van, hogy ez a tény bizony napjainkban rengeteg ezzel foglalkozó személynek okozott és okoz most is nem kevés fejfájást. A modellek elõrejeleztek egy intenzív melegedést, amely azonban sehol nincs. Sem a levegõben, sem az óceánokban.

Végül vizsgáljuk meg mit is jelent ez pontosan: ha egy magyarázatra támaszkodva elõrejelzett "E" esemény elmarad, miközben a kezdeti feltételek fennállnak, akkor az elõrejelzett "E" esemény bekövetkezésének hiánya az adott magyarázat nem megfelelõségére mutat rá, röviden fogalmazva logikailag cáfolja azt. Rámutat, hogy az általunk korábban igaznak feltételezett magyarázat képtelen a valós eseményeket megfelelõen magyarázni.

Egyetértek!

Világbank... mi köze a világbanknak az éghajlathoz? Röhögnöm kell...

Innen indult az egész:
Link
A felhõimádók egyszerûen csak kitalálták, hogy kell név ennek a felhõformának, s nekiálltak kampányolni érte. Persze agilis újságírók mindenhol akadnak, akik kellõen nagy lufit fújnak a dologból. Fõként, hogy valóban nagyon látványos fotók vannak e felhõkrõl...

Próbáltam nem erõsen fogalmazni, bár...

Én pedig "szinte biztosan" az ostobaság új megjelenési formáját vélem felfedezni a cikkben.

Így van, ezek bizony undulatus különféle formái, amit az áramlás igencsak meg tud bonyolítani, ha egy kis ekman-spirált vagy domborzat okozta turbulenciát is beletesz a természet.
Kicsit bulvárbeütésûnek érzem ezek mostanság egyre gyakoribb felkapottságait, az éghajlatváltozást erõltetõ lobbi nyomására.

Ezt a képet már régóta ismerem.
Az lenne a legtisztább, ha a kialakulásának fizikáját leírnák. Addig felesleges elnevezni.
Például ebben is vannak hasonlóan hullámos görbületek Link
Ha eltér a képzõdése undulatus-étól, akkor lehet beszélni róla.
Ez is hasonlóan "félelmetes" Link (Szintén undulatus.)
Szerk: Közben eszembe jutott, hogy ezt a felhõt Link a chinook formálja ilyenre. Ezt is Link .

Új felhõtípus az éghajlatváltozás miatt?! Ezt a cikket most olvastam: Link

Na így már értem én is!

Azért írtam, hogy értem, mert elõtte 10-ig elszámoltam, vagy 5-ször legalább. Ha nem számolok (még mindig), akkor kicsit bõvebben írtam volna.

Én nem

Aha!
Értem!

Amatõrként is érzek némi fogalomzavart abban, hogy el"mediterránosodásról" esik szó. Én úgy tudom, hogy a mediterrán éghajlatnak, illetve annak klasszikus értelemben vett európai változatának száraz nyári idõszakát a passzát szél északabbra tolódása okozza. Amikor pedig a nyugati szelek õsszel-télen átveszik az irányítást, akkor jelentõs mennyiségû csapadék hullik, sok helyen akár több is, mint hazánkban. Azt amatõrként nem tudom, hogy a Kárpát-medence szárazabb periódusait mennyiben befolyásolja az afrikai jellegû leszálló légmozgások északabbra tolódása, de ha mediterrán éghajlatról beszélünk, akkor csakis errõl lehetne szó. Mondjuk a Világbank jelentés a 30 fokot meghaladó hõmérsékletû napok számának emelkedésérõl beszél, ugyanakkor szerintem ilyen napokat nem csupán az afrikai eredetû forró levegõ, hanem más folyamatok is nyugodtan elõidézhetnek.

Egyébként a cikk "butasága" pontosan ott ütközik ki, hogy Szicíliát használja összehasonlítási alapul. No meg Lenygelország? Ha a lengyel tengerparton Szicília lesz, a Sarkkörre fogok menni fürödni. A forró napok 50 évre elõre történõ meghatározása pedig egy bizonyos "naptárt" juttat eszembe, de még azon is túltesz.

Szerintem egy korrekt elemzésnek abból kellene kiindulnia, hogy megvizsgáljuk a szárazföld illetve a tenger hõmérséklet változásának az Európában általában szokásosan kialakuló makrohelyzetekre gyakorolt hatását. Ebbõl fel lehet állítani bizonyos verziókat, többféle lehetséges makrohelyzetet, amibõl le lehet vonni lehetséges következményeket. Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy egy bizonyos hatás milyen ellenhatást válthat ki. Mondjuk a melegedés felmelegíti tengert, ami viszont elõsegíti a párolgást és növeli a csapadékhajlamot stb...

Szerintem ott az Adriai-tenger közelsége ott már szerepet játszhat, meg a Dél-Dunántúl ugye nem sík vidék, hanem dombság, ezért tudom elképzelni, de persze ettõl még lehet, hogy az is száraz-konti lesz. Csak azt tudom elképzelni mediterránnak.
(Meg aztán ki tudja, mi fog történni pontosan, itt azért sokkal többmindent meg kéne vizsgálni, amikrõl egyébként vannak is sejtéseink, pl. Golf-áramlat lassulása…)
Hogy meddig, abban nagy kérdés, hogy a Balatonnak mekkora szerepe lesz az idõjárás alakulásában, de a Balatontól délre esõ területek, keletre a Mezõföldig. A nagy kérdés az még, hogy az Alpok mennyire válna vízválasztó hegységgé. A probléma, ami miatt igazán nehéz ezt a kérdést megválaszolni, hogy Európa domborzata sokkal bonyolultabb, mint pl. Ausztráliáé.
Na meg persze ez csak egy reakció volt a belinkelt cikkre, hogy mi az ami egy laikus számára hihetõ lehet, a szakik biztos többet tudnának errõl mondani.

Miért a Dél-Dunántúl lehetne mediterrán?
Vagy a Dél-Dunántúl meddig?

Sõt! A Kárpát-medence adottságai alapján legfeljebb a Dél-Dunántúl lehet mediterrán. Az Alföld pl. valószínûleg inkább a száraz-kontinentális (igen szélsõséges esetben mérs. övi sivatagi lehetne, de ahhoz sokkal nagyobb melegedés kéne) éghajlat felé tartana – abban az esetben, ha a Kárpát-medencén belül a klímaváltozás melegedést generálna, mert ugyebár még ez sem biztos…
(Ezt csak szerény földrajzi ismereteim alapján logikáztam ki, ha valaki tud pontos forgatóköny-lehetõségeket, engem érdekelne )

De ami ezen túl a leginkább kizárja a szicíliai, vagy ahhoz csak kicsit is hasonló klímát, az a tenger hiánya.
Ott van, itt nincs, ott lesz, itt nem!
Persze abban az esetben, ha esetleg olyan mértékû lenne a klímaváltozás, hogy a sarkok jégolvadása következtében megemelkedne a tengerek és óceánok vízszintje, és a Földközi-tenger itt hullámzana a Varasd-Eszék vonalban, akkor talán. Bár akkor Szicília egy zátony lenne csak a tengerben!
Amit furcsállok ezekben az elmediterránosodásos tanulmányokban, cikkekben, hogy persze-persze nagy részük bulváros-szenzációhajhász stílusú, de a szakemberek irományai is elfelejtik, hogy a mediterrán klíma kis túlzással egyenlõ a tengerrel, a tenger téli félévben fûtõ, fõleg az éjszakai hõmérsékletekre gyakorolt hatásával.

Már ott is zavarossá válik a kép, hogy a 37 forró napot (legalább 30°C-os maximum) miért nevezik szicíliai klímának, amikor ott ennek kb. a duplája a forró napok éves száma. Elég ránézni a WetterOnline-on Reggio di Calabria nyári T(max)-grafikonjára bármelyik évbõl...

Nem vagyok szakember, de túlzottnak tartom az írást. Hogy a Világbank ír a klímaváltozásról? Nos, ez olyan, mintha én meg atomfizikáról kezdenék értekezni.
Nem tudom hol, de olvastam egy tanulmányt, miszerint a klímaváltozás hatásaként belátható idõn belül maximum annyira változnának éghajlati-idõjárási viszonyaink, mintha mondjuk Belgrádban, vagy Firenzében élnénk. Hopp, itt is az írás: Link
Szóval a Világbank számomra ebben a kérdésben nem releváns, ellenben, hogy a vészharang-kongatás megtörténik nyilván lesznek, aki felkérnek "szakértõket", akik gyártmányolnak "projectet", melyre nem lesz elég "bevonható tõke", amit tehát a Világbanktól kell hitelként felvenni. És a kör bezárult!
Háztáji zöldség, energiatakarékosság, természetvédelem!

Nem azt mondtam, hogy irracionális, csak azt, irányított megnyilatkozás, pláne a Világbanktól...

Akkor ez nem igaz? És van akkor erre egy reális,lehetséges forgatóköny?

Lobbiérdekek kívánta megnyilatkozás...

Link Szicíliai klíma lesz Magyarországon a Világbank szerint

Mivel számos elmélet létezik a naptevékenység és a földi klíma összefüggése kapcsán, érdekességként linkelem, miszerint a legfrissebb megfigyelések szerint újra ébredezik a Nap, azaz a naptevékenység erõsödésére számítanak:Link

Elvileg a felmelegedés ellen hat(hat), de nem szabad túlzásokba esni sem. Már vannak tervek (állítólag), miszerint nyomjunk még több szennyezõ anyagot a légkörbe, ezzel növelve az árnyékolást...
Ez egy jó oldal indulásnak: Link

Nyuli, a "global dimming" igencsak felkeltette az érdeklõdésemet! Szerinted ez éppenséggel az évek óta hangoztatott globális felmelegedés ellen hat? Örülnék, ha belinkelnél 1-2 forrást (német, angol, magyar), ahol errõl bõvebben tájékozódhatnék!

Helyileg biztosan csökkenti a városi hõszigethatást, de globálisan szinte semmi hatása nem lenne. A Föld globális albedója jó közelítéssel 30%, amibõl 22-t a felhõk "adnak". A fennmaradó részt adja a felszín, melynek 2/3-a óceán, a szárazföldek felszínborítás változása (pl. tetõk) pedig csak valami minimális töredék lehet szerintem.

Még mielõtt ezt a hírt leadta volna a rádió, kb egy jó héttel elõtte dumáltunk egyik kollégámmal a délutáni hõségben állva a buszmegállóban és "élvezve" az aszfaltból kiáramló grillsütõ-effektust, hogy feltalálhatná már valaki a fehér aszfaltot... Asszem, még abban a pillanatban kellett volna szabadalmaztatni az ötletet. :-))

A legjobb ötlet amit mostanában olvastam a témában, a sok butaság, kivitelezhetetlen dolog között Link
Igaz az új meggyvörös tetõmet nem szívesen meszelném fehérre

Ez a bekezdés is érdekes!

"Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) szerint “a gleccserek a Himalájában gyorsabban fogynak, mint bárhol máshol a világon. Ha ez az ütem folytatódik, igen nagy a valószínûsége, hogy 2035-re, vagy a Föld átlaghõmérsékletének emelkedésével akár már korábban, eltûnnek .” Az IPCC jelentése szerint 2035-re a Himalája gleccsereinek területe 193051 négyzetmérföldrõl 38,000 négyzetmérföldre fog zsugorodni."


Na most akkor eltûnnek 2035-re vagy csak 38000 km2-re zsugorodik a területük

Ez jó válasz arra, hogy a szélenergia nem képes nagy volumenben ellátni a társadalom energiaigényét.
A 130MW ütõs energiamennyiség.

Link Átadták Európa legnagyobb szélerõmûvét!

Lényegtelen adat, hogy NÕKnek szólt a mûsor. Hülyeség nem nemhez kötött! A média vígan teríti a téves, ám hatásosan csengõ "információt" még a "férfias" mûsorokban is.

A cikkben a jégborítottsággal kapcsolatban biztos, hogy rosszak az adatok az említett három kontinensre (Afrika, Dél-Amerika, Európa).
Afrikában gleccsermaradványok csak a Kilimandzsárón és a Ruwenzorin (Uganda) vannak (esetleg az Atlasz hegységben, de ezt most hirtelen fejbõl nem tudom).
Európában ezzel szemben (még akkor is,ha Izlandot és Novaja Zelmját nem számítjuk a kontinenshez) sokkal nagyobb jégmezõk vannak. A Skandináv hegységben például egy gleccserben (Jostedalsbreen) 600 km2 felületû jég van (tszf. 1400-2000m), és az Alpokban is vannak meglehetõsen nagy gleccserek.
Dél-Amerikában Chile déli részén vannak nagy kiterjedésû gleccserek a nagy mennyiségû csapadéknak köszönhetõen. Érdekességképpen említem, hogy a déli szélesség 50 foka körül Chilében a tszf. 500 méterrel van magyarországi megyényi nagyságú jégmezõ.