Globális jelenségek

Nem váltott a klíma, hanem szépen hozta a kárpát-medencei jellegét.
A hiba arra a két enyhe télre való alapozásban volt.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61771 - 2009-08-09 16:15:17)

Hopp és el is felejtettem egy érdekességet, találtam egy cikket a magyar gyapottermesztésrõl, amiben az 50-es években bekövetkezett éghajlati változás mutatta meg, hogy termesztési feltételei hosszútávon bizonytalanok. 50-51-52-ben kiváló átlagokat értek el köszönhetõen az enyhe teleknek is, egyesek új gyapotnagyhatalomról beszéltek már, majd 53-tól tartósan váltott a klíma, ami egyben termesztési próbálkozások sorsát meg is pecsételte.Link

Snowhunter, Svadász: Tehát lehet ezzel az erõsebb északi jégborítottsággal magyarázni, hogy miért várnak egyesek átlagnál hidegebb telet Északkelet-Amerikában és Európában?

Ez igaz, május elején írtam errõl: Link
Éppen ezért figyelemre méltó a néhány hete tartó megváltozó tendencia, hisz a sarki jégborítás kulcsidõszakai a minimum és a maximum körüli hetek.

Egyébként pont június körül van az egyik olyan idõszak, amikor az egyes évek közötti jégborítás különbsége erõsen lecsökken: Link

Mindezek ellenére az északi sarkvidék jégborítottsága majdnem a gyalázatos, 2007 szint alá csökkent június elején.
Link
Májusban átlag körül volt, sõt... Az utóbbi 4 évben a májusi jégborítottság nõtt.

Bizony, az Északnyugati-átjáró környéke rég látottan jeges állapotban várja a szeptemberi minimum-kiterjedést.
A teljes északi térség jégborítása is szemmel látható erõsödést mutat, azaz a nyár eleji erõs csökkenési ütem a múlté.
Ami a figyelmemet még lekötötte, az Atlanti-Óceánon egyre szebb kiterjedést és egyre nagyobb negatív anomáliát mutató térség: Link

Nézzük ezt a tengeri jégborítottságot az északi sarkvidéki területen.
Jelenleg még a Hudson-öbölben is van jég. Ez miért érdekes? Augusztus elsõ napjaiban nem mondható, hogy gyakori lenne a jég ezen a vidéken.
Az Északnyugati-átjárót (talán így írják) még mindig jég borítja.
Link
Ráadásul a Baffin-öböl, Davis-szoros kanadai oldalán is még elõfordul némi tengeri jég.
Elõttünk lévõ két évben nem volt ezen fentiek megfigyelhetõk:
Link
A mostani helyzet talán a 2005-ös állapotokhoz hasonlítható, ha egészében nézzük a kiterjedés jellegét:
Link
Azonban, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mikor fordult utoljára elõ a mostanihoz hasonló helyzet, hogy a Hudson-öbölben tengeri jég található így augusztus elején, akkor bizony legalább 2004-ig kell visszamennünk, de még ez sem éppen az igazi:
Link
Igazából 1992-ig (!!!) kellene visszamennünk, ha azt szeretnénk tudni, hogy hasonló területi eloszlású tengeri jég mikor volt ebben a bizonyos öbölben:
Link

Ez bizony 17 év.

Az északi tengeri jégtakaró által lefedett terület nagysága egyébként 2005-2006 körüli értékekhez hasonló:
Link

Az idei év során eltudom képzelni, hogy szeptemberre a mélypont nem megy a tavalyi év alá, sõt inkább a 2003-2006-os idõszakhoz hasonlíthat majd leginkább.

Mint, ahogy azt egy külföldi kutatócsapat igazolta, az északi sarkvidék térségének hõmérsékleti viszonyaira az AMO-nak nagy hatása van. Az AMO pedig az elmúlt években, ezekben az években tetõzött a jelek szerint és valószínûleg nem fog tovább erõsödni hosszabb távon (évek, évtizedek). Sõt! A következõ néhány évtizedben az AMO várhatóan ismét negatív fázisba válthat át. Ezzel egy idõben pedig elképzelhetõ, hogy évrõl évre tendencia szerûen nem hogy csökkeni nem fog, de még talán növekedhet is a tengeri jégborítottság nyári minimum értéke.

Cikk (Origo)
Link

Arctic air temperature change amplification and the Atlantic Multidecadal Oscillation

A cikk absztraktja elmond minden lényeges dolgot:
Link

Egy kis idézet:
"“In the following analysis we confirm that the Arctic has indeed warmed during the 1970-2008 period by a factor of two to three faster than the global mean in agreement with model predictions but the reasons may not be entirely anthropogenic. We find that the ratio of the Arctic to global temperature change was much larger during the years 1910-1970.”

“We consequently propose that the AMO is a major factor affecting inter-decadal variations of Arctic temperature and explaining [the] high value of the Arctic to global temperature trend ratio during the cooling period of 1940-1970.”"

Hosszú ideje vártam arra, hogy végre valaki megírja ezt...
Ideje lenne már, ha a tényleges ránk váró problémával foglalkoznánk. Az idõ telik...

Egyre gondoltunk.

....meg hemialgia, meg hemiataxia, meg hemipermeábilis, meg hemipelágikus, meg hemiptera meg..meg.meg..szakirány szerint Köszönöm a hemi szó értelmezésében nyújtott értõ segítséget! A cerebrum hemispheriális kérdéskörében a tények azonban valóban így pontosak!Bár itt nem ezen volt a lényeg. S az is igaz, némelyeknek az akut hiány miatt a szférák nem zenélnek odabenn!

Pontosabban az agyfélteke. Amibõl -általában (sajnos nem mindenkinek ) kettõ van (jobb és bal). Miként a Földnek is: északi és déli.

(A hemi valaminek a felét jelenti. Pl.: hemiparesis, hemiplegia stb.)

A nagy-agyvelõ is hemiszféra

A hemiszférát nem féltekének hívjuk magyarul? ;-)

A grafikon valóban azt mutatja, ám a térképek más
Link
Link

Az Északi Hemiszféra egészére inkább az elmúlt évekhez hasonló borítást látok: Link

A múlt héten, hosszú szünet után valóban létrejött egy foltcsoport a Nap felszínén, ám átmeneti volt, így erõsödési tendencia nem fedezhetõ fel, tovább tart a rég tapasztalt (1910 óta nem volt ilyen makacs minimum: Link ) aktivitáshiánya csillagunknak.

Aktuális napfelvételek, napfolt nélkül Link Link

Sajnos én sem találtam rá linket, de az egyik szlovák TV-ben egy asztronomus mondta, hogy megjelentek az elsõ napfoltok, és azota is keletkeznek ujjabbak. Ha nem mondok igazat, nem én találtam ki.

Honnan veszed, hogy aktívabb lett a nap? Errõl sehol nem olvastam, az elmúlt hetekben inkább éppen az ellenkezõjével találkoztam?

Nem tudom felfigyeltetek-e rá, de az északi jégmennyiség július elején szokatlanul sok. 2005 óta nem volt ennyi jég július elején, sõt a Hudson-öbölben 1995 óta nem mértek ennyi jeget ilyenkor, de ezen a területen inkább a 80-as években volt jellemzõ ez a jégmennyiség.
Nagyon is elképzelhetõnek tartom, hogy mindez a napfoltminimummal van összefüggésben, s attól függõen, meddig tart ez az idõszak, akár vissza is vetheti a globális felmelegedést. Mindenesetre a következõ télre közvetlen hatása lehet.

Valóban El Ninóra utalnak a jelek.
Íme a beszédes egy hónapi változás az SST-anomália-térképen:
2009.06.08.:Link
2009.07.09.: Link

Ellenben addig nem lehet El Ninoról vagy La Nináról beszélni, amíg zsinórban öt három hónapos átlag-eltérésben nincs 0,5°C-nál nagyobb kilengés a kulcsterületen, íme a legfrissebb: Link

Azaz hiba máris El Ninóról beszélni...

Íme egy kis figyelmet ébresztõ dolog:
A 2007/2008-as nagy La Nina utáni semleges idõszakot követõen a most hátunk hagyott télen majdnem egy újabb La Nina jött, ám csak négy referencia-idõszakot tett ki az eltérés.
Utána márciusra nagyon úgy nézett ki, hogy bizony megjöhet a La Nina, erõs negatív-anomália terjedt ismét a kulcsterületen.
2009.02.09.: Link
2009.03.09.: Link
Aztán áprilisra kiderült, hogy nem lesz La Nina, 2009.04.09.: Link

Azaz egy tendencia elindulta még nem biztos utal erre vagy arra.

Viszont most a hirtelen erõsödõ napaktivitás, és még az egyre erosodö El-Nino... nem lesz ennek jo vége

Nem igazán, ill, csak közvetetten, érintõlegesen; statisztikus becslések szerint kb. 0,1 fokos T-ingadozást okoz nálunk. Nálunk a vele párhuzamos jelenség, a NAO a fõ meghatározó.

És ez Európa, vagy esetleg Magyarország idõjárására hatással van?

Akkor õsztõl megint az idõjárási katasztrófákkal lesznek tele sajnos a világ hírei Részemrõl a NAO alakulására lennék nagyon kíváncsi.

Itt az El Nino, most már hivatalosan is. Link

Itt olvasható egy nyilatkozat a sajtóból:
Link

Ez nagyon kemény Link

Szerintem csak annyi az egész, hogy a kedvezõbb feltételek miatt életben maradt kisebb egyedek lehúzták az átlagméretet, s ezt közölték a cikkben .
Ja, és leesett: "Ez - az újonnan fölfedezett "fiatalmama-hatással" együtt - …" , ez tényleg nem újdonság pedig, én is tudtam róla, csak nem olvastam el elég figyelmesen a cikket .

Egyébként tudtommal az evolúció nem "csinál" "fölösleges" dolgokat, ha elég a kisebb testméret az életbenmaradáshoz, akkor bizony az átlagméret zsugorodni fog.

Lehet, hogy így van. A fiatalmama-hatás attól még mindig is volt és lesz is, teljesen függetlenül a klímaváltozástól. Az enyhébb klíma nyilvánvalóan kedvezõbb körülményeket teremt az állatok számára és több egyed marad életben. De az, hogy egy állat relatíve kicsinek születik, még egyáltalán nem jelenti, hogy kicsi is marad.

"A kutatók úgy vélik, hogy a klímaváltozás miatt Hirtán kedvezõbbé váltak az életben maradási körülmények. Emiatt a lassabban növekvõ, kisebb juhok nagyobb eséllyel élik túl a telet, mint régebben."

Hát, ha eddig a "kisebbre növõ" juhok mindig meghaltak télen, most meg nem, akkor lehet, hogy a klímaváltozásnak van köze hozzá. A fiatalmama-hatás csak "rásegít" a testméret csökkentésére a cikk szerint.
Számomra eléggé hihetõnek tûnik.

Link
Ennek már megint eléggé erõltetett íze-szaga van. Az ún. fiatalmama-hatás egy teljesen ismert jelenség, hiszem a fiatal anyaállatok szinte mindig kisebb utódo(ka)t hoznak világra az elsõ alkalommal. Szûkebb a szülõút, kisebb maga az állat, mi ebben az újdonság???

Tud valaki valamit a felettünk lévõ magaslégkör hõmérsékleti változásairól?
Melegszik vagy hül, és mennyit?
Köszönöm!

Belsõ Oroszországban nem tudtok valami jó kis elemzést, hogy a következõ évszázadokban mi várható a kontinentális tájakon? Nagyon keveset olvastam errõl?
Milyen irányú az elmozdulás?

A Pinatubo esetében kb 10 köbkilométernyi cucc robbant ki a vulkánból, ez eredményezett globálisan 0,4°C T csökkenést.
Ehhez nem pusztán a nagy erejû kitörés kellett, hanem a vele a sztratoszférába jutó nagyon sok SO2 is. A Pinatubonál ez kb 17 millió tonna volt.
Itt egy táblázat a közelmúlt kitöréseirõl:
Link


Amúgy a Lakí 1783-as kitörésérõl még ijesztõbb szám áll rendelkezésünkre: mintegy 120 millió tonna SO2 jutott a légkörbe...

Ez nem volt nagy erejû robbanás... Semmiség volt, tüsszentett a Föld. A nagy erejû robbanások nem így néznek ki mûholdon:
Link
Link
Link

Akkor el kellene juttatni egy levelet a globális felmelegedést megállítani igyekvõ intézeteknek, hogy minden második évben robbantsanak fel egy vulkánt, így biztosan nem fog tovább melegedni a klíma

A modern idõk legnagyobb vulkánkitörése után (1815, Tambora, Indonézia), akövetkezõ évben Európában szinte elmaradt a nyár...
Csak akkor ott 180km3-nyi anyag került a levegõbe, így volt, ami visszafogja a napállandót...
A Pinatubo 1991-es kitörése után tized annyi anyag nem került alevegõbe,mégis 2-3 évig alacsonyabb volt a földi légkör átlaghõmérséklete...
Tehát a fõ kérdés: mennyi vulkanikus anyag került a levegõbe...

Elõször meg kell tudni a kitörés erejét, a kilövellt vulkáni hamu és gáztömeg mennyiségét és terjedését.
A téma megy át a földtan fórumba.

Szerintetek megismétlõdhet-e az a jelenség, amiket az 1783-as izlandi vulkánkitörések után észleltek, azaz rendkívül hideg és hosszú tél jöhet-e?

Történt ugyanis egy nagy erejû vulkánkitörés:
Link

Szerintem nem kacsa. Az üvegház hatású gázok egyenletesen eloszlak földrajzi szélességre tekintet nélkül. A turbulencia akkor nõne, ha az inszoláció értéke nõne meg. Mert akkor a többletenergia az egyenlítõi övben koncentrálódna.

Nem biztos, hogy a hír maga kacsa, de "A tudósok kiemelik, hogy ez az elsõ ilyen jellegû kutatás a témában", szóval szerintem csak közzétettek egy mérési eredményt; illetve szerintem túl messze menõ következtetéseket akarnak levonni belõle. Tehát az "elõrejelzés"-része a cikknek az, amivel úgymond óvatosabban kéne bánni.

Kacsa.A melegedéssel inkább növekszik a légkör turbolenciája.Sivatagosodunk.

"A klímaváltozás hatására a sarkok közelében gyorsabban emelkedik az átlagos hõmérséklet, mint az Egyenlítõhöz közelebbi részeken (ezt a mérések fõleg az északi sarkvidék esetén igazolják). Emiatt csökkennek a hõmérsékleti és nyomáskülönbségek a Föld légkörében, és emiatt gyengülnek le a szelek."

Ez logikusnak hangzik.

Segítség...