Globális jelenségek
Nézzük ezt a tengeri jégborítottságot az északi sarkvidéki területen.
Jelenleg még a Hudson-öbölben is van jég. Ez miért érdekes? Augusztus elsõ napjaiban nem mondható, hogy gyakori lenne a jég ezen a vidéken.
Az Északnyugati-átjárót (talán így írják) még mindig jég borítja.
Link
Ráadásul a Baffin-öböl, Davis-szoros kanadai oldalán is még elõfordul némi tengeri jég.
Elõttünk lévõ két évben nem volt ezen fentiek megfigyelhetõk:
Link
A mostani helyzet talán a 2005-ös állapotokhoz hasonlítható, ha egészében nézzük a kiterjedés jellegét:
Link
Azonban, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mikor fordult utoljára elõ a mostanihoz hasonló helyzet, hogy a Hudson-öbölben tengeri jég található így augusztus elején, akkor bizony legalább 2004-ig kell visszamennünk, de még ez sem éppen az igazi:
Link
Igazából 1992-ig (!!!) kellene visszamennünk, ha azt szeretnénk tudni, hogy hasonló területi eloszlású tengeri jég mikor volt ebben a bizonyos öbölben:
Link
Ez bizony 17 év.
Az északi tengeri jégtakaró által lefedett terület nagysága egyébként 2005-2006 körüli értékekhez hasonló:
Link
Az idei év során eltudom képzelni, hogy szeptemberre a mélypont nem megy a tavalyi év alá, sõt inkább a 2003-2006-os idõszakhoz hasonlíthat majd leginkább.
Mint, ahogy azt egy külföldi kutatócsapat igazolta, az északi sarkvidék térségének hõmérsékleti viszonyaira az AMO-nak nagy hatása van. Az AMO pedig az elmúlt években, ezekben az években tetõzött a jelek szerint és valószínûleg nem fog tovább erõsödni hosszabb távon (évek, évtizedek). Sõt! A következõ néhány évtizedben az AMO várhatóan ismét negatív fázisba válthat át. Ezzel egy idõben pedig elképzelhetõ, hogy évrõl évre tendencia szerûen nem hogy csökkeni nem fog, de még talán növekedhet is a tengeri jégborítottság nyári minimum értéke.
Jelenleg még a Hudson-öbölben is van jég. Ez miért érdekes? Augusztus elsõ napjaiban nem mondható, hogy gyakori lenne a jég ezen a vidéken.
Az Északnyugati-átjárót (talán így írják) még mindig jég borítja.
Link
Ráadásul a Baffin-öböl, Davis-szoros kanadai oldalán is még elõfordul némi tengeri jég.
Elõttünk lévõ két évben nem volt ezen fentiek megfigyelhetõk:
Link
A mostani helyzet talán a 2005-ös állapotokhoz hasonlítható, ha egészében nézzük a kiterjedés jellegét:
Link
Azonban, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mikor fordult utoljára elõ a mostanihoz hasonló helyzet, hogy a Hudson-öbölben tengeri jég található így augusztus elején, akkor bizony legalább 2004-ig kell visszamennünk, de még ez sem éppen az igazi:
Link
Igazából 1992-ig (!!!) kellene visszamennünk, ha azt szeretnénk tudni, hogy hasonló területi eloszlású tengeri jég mikor volt ebben a bizonyos öbölben:
Link
Ez bizony 17 év.
Az északi tengeri jégtakaró által lefedett terület nagysága egyébként 2005-2006 körüli értékekhez hasonló:
Link
Az idei év során eltudom képzelni, hogy szeptemberre a mélypont nem megy a tavalyi év alá, sõt inkább a 2003-2006-os idõszakhoz hasonlíthat majd leginkább.
Mint, ahogy azt egy külföldi kutatócsapat igazolta, az északi sarkvidék térségének hõmérsékleti viszonyaira az AMO-nak nagy hatása van. Az AMO pedig az elmúlt években, ezekben az években tetõzött a jelek szerint és valószínûleg nem fog tovább erõsödni hosszabb távon (évek, évtizedek). Sõt! A következõ néhány évtizedben az AMO várhatóan ismét negatív fázisba válthat át. Ezzel egy idõben pedig elképzelhetõ, hogy évrõl évre tendencia szerûen nem hogy csökkeni nem fog, de még talán növekedhet is a tengeri jégborítottság nyári minimum értéke.
Arctic air temperature change amplification and the Atlantic Multidecadal Oscillation
A cikk absztraktja elmond minden lényeges dolgot:
Link
Egy kis idézet:
"“In the following analysis we confirm that the Arctic has indeed warmed during the 1970-2008 period by a factor of two to three faster than the global mean in agreement with model predictions but the reasons may not be entirely anthropogenic. We find that the ratio of the Arctic to global temperature change was much larger during the years 1910-1970.”
“We consequently propose that the AMO is a major factor affecting inter-decadal variations of Arctic temperature and explaining [the] high value of the Arctic to global temperature trend ratio during the cooling period of 1940-1970.”"
Hosszú ideje vártam arra, hogy végre valaki megírja ezt...
Ideje lenne már, ha a tényleges ránk váró problémával foglalkoznánk. Az idõ telik...
A cikk absztraktja elmond minden lényeges dolgot:
Link
Egy kis idézet:
"“In the following analysis we confirm that the Arctic has indeed warmed during the 1970-2008 period by a factor of two to three faster than the global mean in agreement with model predictions but the reasons may not be entirely anthropogenic. We find that the ratio of the Arctic to global temperature change was much larger during the years 1910-1970.”
“We consequently propose that the AMO is a major factor affecting inter-decadal variations of Arctic temperature and explaining [the] high value of the Arctic to global temperature trend ratio during the cooling period of 1940-1970.”"
Hosszú ideje vártam arra, hogy végre valaki megírja ezt...
Ideje lenne már, ha a tényleges ránk váró problémával foglalkoznánk. Az idõ telik...
....meg hemialgia, meg hemiataxia, meg hemipermeábilis, meg hemipelágikus, meg hemiptera meg..meg.meg..szakirány szerint 
Köszönöm a hemi szó értelmezésében nyújtott értõ segítséget! 
A cerebrum hemispheriális kérdéskörében a tények azonban valóban így pontosak!Bár itt nem ezen volt a lényeg. 
S az is igaz, némelyeknek az akut hiány miatt a szférák nem zenélnek odabenn! 
Köszönöm a hemi szó értelmezésében nyújtott értõ segítséget! A cerebrum hemispheriális kérdéskörében a tények azonban valóban így pontosak!Bár itt nem ezen volt a lényeg. S az is igaz, némelyeknek az akut hiány miatt a szférák nem zenélnek odabenn!
Pontosabban az agyfélteke. Amibõl -általában (sajnos nem mindenkinek ) kettõ van (jobb és bal). Miként a Földnek is: északi és déli.
(A hemi valaminek a felét jelenti. Pl.: hemiparesis, hemiplegia stb.)
) kettõ van (jobb és bal). Miként a Földnek is: északi és déli.(A hemi valaminek a felét jelenti. Pl.: hemiparesis, hemiplegia stb.)
Az Északi Hemiszféra egészére inkább az elmúlt évekhez hasonló borítást látok: Link
A múlt héten, hosszú szünet után valóban létrejött egy foltcsoport a Nap felszínén, ám átmeneti volt, így erõsödési tendencia nem fedezhetõ fel, tovább tart a rég tapasztalt (1910 óta nem volt ilyen makacs minimum: Link ) aktivitáshiánya csillagunknak.
Sajnos én sem találtam rá linket, de az egyik szlovák TV-ben egy asztronomus mondta, hogy megjelentek az elsõ napfoltok, és azota is keletkeznek ujjabbak. Ha nem mondok igazat, nem én találtam ki.
Honnan veszed, hogy aktívabb lett a nap? Errõl sehol nem olvastam, az elmúlt hetekben inkább éppen az ellenkezõjével találkoztam?
Nem tudom felfigyeltetek-e rá, de az északi jégmennyiség július elején szokatlanul sok. 2005 óta nem volt ennyi jég július elején, sõt a Hudson-öbölben 1995 óta nem mértek ennyi jeget ilyenkor, de ezen a területen inkább a 80-as években volt jellemzõ ez a jégmennyiség.
Nagyon is elképzelhetõnek tartom, hogy mindez a napfoltminimummal van összefüggésben, s attól függõen, meddig tart ez az idõszak, akár vissza is vetheti a globális felmelegedést. Mindenesetre a következõ télre közvetlen hatása lehet.
Nagyon is elképzelhetõnek tartom, hogy mindez a napfoltminimummal van összefüggésben, s attól függõen, meddig tart ez az idõszak, akár vissza is vetheti a globális felmelegedést. Mindenesetre a következõ télre közvetlen hatása lehet.
Valóban El Ninóra utalnak a jelek.
Íme a beszédes egy hónapi változás az SST-anomália-térképen:
2009.06.08.:Link
2009.07.09.: Link
Ellenben addig nem lehet El Ninoról vagy La Nináról beszélni, amíg zsinórban öt három hónapos átlag-eltérésben nincs 0,5°C-nál nagyobb kilengés a kulcsterületen, íme a legfrissebb: Link
Azaz hiba máris El Ninóról beszélni...
Íme egy kis figyelmet ébresztõ dolog:
A 2007/2008-as nagy La Nina utáni semleges idõszakot követõen a most hátunk hagyott télen majdnem egy újabb La Nina jött, ám csak négy referencia-idõszakot tett ki az eltérés.
Utána márciusra nagyon úgy nézett ki, hogy bizony megjöhet a La Nina, erõs negatív-anomália terjedt ismét a kulcsterületen.
2009.02.09.: Link
2009.03.09.: Link
Aztán áprilisra kiderült, hogy nem lesz La Nina, 2009.04.09.: Link
Azaz egy tendencia elindulta még nem biztos utal erre vagy arra.
Íme a beszédes egy hónapi változás az SST-anomália-térképen:
2009.06.08.:Link
2009.07.09.: Link
Ellenben addig nem lehet El Ninoról vagy La Nináról beszélni, amíg zsinórban öt három hónapos átlag-eltérésben nincs 0,5°C-nál nagyobb kilengés a kulcsterületen, íme a legfrissebb: Link
Azaz hiba máris El Ninóról beszélni...
Íme egy kis figyelmet ébresztõ dolog:
A 2007/2008-as nagy La Nina utáni semleges idõszakot követõen a most hátunk hagyott télen majdnem egy újabb La Nina jött, ám csak négy referencia-idõszakot tett ki az eltérés.
Utána márciusra nagyon úgy nézett ki, hogy bizony megjöhet a La Nina, erõs negatív-anomália terjedt ismét a kulcsterületen.
2009.02.09.: Link
2009.03.09.: Link
Aztán áprilisra kiderült, hogy nem lesz La Nina, 2009.04.09.: Link
Azaz egy tendencia elindulta még nem biztos utal erre vagy arra.
Viszont most a hirtelen erõsödõ napaktivitás, és még az egyre erosodö El-Nino... nem lesz ennek jo vége 
nem lesz ennek jo vége
Nem igazán, ill, csak közvetetten, érintõlegesen; statisztikus becslések szerint kb. 0,1 fokos T-ingadozást okoz nálunk. Nálunk a vele párhuzamos jelenség, a NAO a fõ meghatározó.
Akkor õsztõl megint az idõjárási katasztrófákkal lesznek tele sajnos a világ hírei 
Részemrõl a NAO alakulására lennék nagyon kíváncsi.
Részemrõl a NAO alakulására lennék nagyon kíváncsi.
Szerintem csak annyi az egész, hogy a kedvezõbb feltételek miatt életben maradt kisebb egyedek lehúzták az átlagméretet, s ezt közölték a cikkben .
Ja, és leesett: "Ez - az újonnan fölfedezett "fiatalmama-hatással" együtt - …" , ez tényleg nem újdonság pedig, én is tudtam róla, csak nem olvastam el elég figyelmesen a cikket .
Egyébként tudtommal az evolúció nem "csinál" "fölösleges" dolgokat, ha elég a kisebb testméret az életbenmaradáshoz, akkor bizony az átlagméret zsugorodni fog.
.Ja, és leesett: "Ez - az újonnan fölfedezett "fiatalmama-hatással" együtt - …"
, ez tényleg nem újdonság pedig, én is tudtam róla, csak nem olvastam el elég figyelmesen a cikket .Egyébként tudtommal az evolúció nem "csinál" "fölösleges" dolgokat, ha elég a kisebb testméret az életbenmaradáshoz, akkor bizony az átlagméret zsugorodni fog.
Lehet, hogy így van. A fiatalmama-hatás attól még mindig is volt és lesz is, teljesen függetlenül a klímaváltozástól. Az enyhébb klíma nyilvánvalóan kedvezõbb körülményeket teremt az állatok számára és több egyed marad életben. De az, hogy egy állat relatíve kicsinek születik, még egyáltalán nem jelenti, hogy kicsi is marad.
"A kutatók úgy vélik, hogy a klímaváltozás miatt Hirtán kedvezõbbé váltak az életben maradási körülmények. Emiatt a lassabban növekvõ, kisebb juhok nagyobb eséllyel élik túl a telet, mint régebben."
Hát, ha eddig a "kisebbre növõ" juhok mindig meghaltak télen, most meg nem, akkor lehet, hogy a klímaváltozásnak van köze hozzá. A fiatalmama-hatás csak "rásegít" a testméret csökkentésére a cikk szerint.
Számomra eléggé hihetõnek tûnik.
Hát, ha eddig a "kisebbre növõ" juhok mindig meghaltak télen, most meg nem, akkor lehet, hogy a klímaváltozásnak van köze hozzá. A fiatalmama-hatás csak "rásegít" a testméret csökkentésére a cikk szerint.
Számomra eléggé hihetõnek tûnik.
Link
Ennek már megint eléggé erõltetett íze-szaga van. Az ún. fiatalmama-hatás egy teljesen ismert jelenség, hiszem a fiatal anyaállatok szinte mindig kisebb utódo(ka)t hoznak világra az elsõ alkalommal. Szûkebb a szülõút, kisebb maga az állat, mi ebben az újdonság???
Ennek már megint eléggé erõltetett íze-szaga van. Az ún. fiatalmama-hatás egy teljesen ismert jelenség, hiszem a fiatal anyaállatok szinte mindig kisebb utódo(ka)t hoznak világra az elsõ alkalommal. Szûkebb a szülõút, kisebb maga az állat, mi ebben az újdonság???
Tud valaki valamit a felettünk lévõ magaslégkör hõmérsékleti változásairól?
Melegszik vagy hül, és mennyit?
Köszönöm!
Melegszik vagy hül, és mennyit?
Köszönöm!
Belsõ Oroszországban nem tudtok valami jó kis elemzést, hogy a következõ évszázadokban mi várható a kontinentális tájakon? Nagyon keveset olvastam errõl?
Milyen irányú az elmozdulás?
Milyen irányú az elmozdulás?
A Pinatubo esetében kb 10 köbkilométernyi cucc robbant ki a vulkánból, ez eredményezett globálisan 0,4°C T csökkenést.
Ehhez nem pusztán a nagy erejû kitörés kellett, hanem a vele a sztratoszférába jutó nagyon sok SO2 is. A Pinatubonál ez kb 17 millió tonna volt.
Itt egy táblázat a közelmúlt kitöréseirõl:
Link
Amúgy a Lakí 1783-as kitörésérõl még ijesztõbb szám áll rendelkezésünkre: mintegy 120 millió tonna SO2 jutott a légkörbe...
Ehhez nem pusztán a nagy erejû kitörés kellett, hanem a vele a sztratoszférába jutó nagyon sok SO2 is. A Pinatubonál ez kb 17 millió tonna volt.
Itt egy táblázat a közelmúlt kitöréseirõl:
Link
Amúgy a Lakí 1783-as kitörésérõl még ijesztõbb szám áll rendelkezésünkre: mintegy 120 millió tonna SO2 jutott a légkörbe...
Akkor el kellene juttatni egy levelet a globális felmelegedést megállítani igyekvõ intézeteknek, hogy minden második évben robbantsanak fel egy vulkánt, így biztosan nem fog tovább melegedni a klíma
A modern idõk legnagyobb vulkánkitörése után (1815, Tambora, Indonézia), akövetkezõ évben Európában szinte elmaradt a nyár...
Csak akkor ott 180km3-nyi anyag került a levegõbe, így volt, ami visszafogja a napállandót...
A Pinatubo 1991-es kitörése után tized annyi anyag nem került alevegõbe,mégis 2-3 évig alacsonyabb volt a földi légkör átlaghõmérséklete...
Tehát a fõ kérdés: mennyi vulkanikus anyag került a levegõbe...
Csak akkor ott 180km3-nyi anyag került a levegõbe, így volt, ami visszafogja a napállandót...
A Pinatubo 1991-es kitörése után tized annyi anyag nem került alevegõbe,mégis 2-3 évig alacsonyabb volt a földi légkör átlaghõmérséklete...
Tehát a fõ kérdés: mennyi vulkanikus anyag került a levegõbe...
Elõször meg kell tudni a kitörés erejét, a kilövellt vulkáni hamu és gáztömeg mennyiségét és terjedését.
A téma megy át a földtan fórumba.
A téma megy át a földtan fórumba.
Szerintetek megismétlõdhet-e az a jelenség, amiket az 1783-as izlandi vulkánkitörések után észleltek, azaz rendkívül hideg és hosszú tél jöhet-e?
Történt ugyanis egy nagy erejû vulkánkitörés:
Link
Történt ugyanis egy nagy erejû vulkánkitörés:
Link
Szerintem nem kacsa. Az üvegház hatású gázok egyenletesen eloszlak földrajzi szélességre tekintet nélkül. A turbulencia akkor nõne, ha az inszoláció értéke nõne meg. Mert akkor a többletenergia az egyenlítõi övben koncentrálódna.
Nem biztos, hogy a hír maga kacsa, de "A tudósok kiemelik, hogy ez az elsõ ilyen jellegû kutatás a témában", szóval szerintem csak közzétettek egy mérési eredményt; illetve szerintem túl messze menõ következtetéseket akarnak levonni belõle. Tehát az "elõrejelzés"-része a cikknek az, amivel úgymond óvatosabban kéne bánni.
Kacsa.A melegedéssel inkább növekszik a légkör turbolenciája.Sivatagosodunk. 
"A klímaváltozás hatására a sarkok közelében gyorsabban emelkedik az átlagos hõmérséklet, mint az Egyenlítõhöz közelebbi részeken (ezt a mérések fõleg az északi sarkvidék esetén igazolják). Emiatt csökkennek a hõmérsékleti és nyomáskülönbségek a Föld légkörében, és emiatt gyengülnek le a szelek."
Ez logikusnak hangzik.
Ez logikusnak hangzik.
Természetesen nem Neked volt címezve, miután az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalában valószínûsíthetõen nem vettél részt. Innentõl kezdve semmilyen felelõsség nem terhelhet...
Tudomásom szerint 2007-ben sehol nem végeztek a szürettel szeptember közepén. 1834-ben viszont ez volt a helyzet (több helyen is ez szerepel Réthly gyûjteményében), és mint mindenütt máshol, a feljegyzések teljesen alátámasztják a korabeli méréseket is. 1797 például minden bizonnyal a legmelegebb év volt országos átlagban +12,5 fok körüli középhõmérséklettel. A termo- és barográfok sem 1901-ben jelentek meg, Bécsben pl. már 1853-tól "üzemelt" ilyen, és még a 19. században mûködésbe helyeztek többet is a fõbb állomásokon (Budapest, Ógyalla, stb.).
A legnagyobb különbség az OMSZ 1901-tõl kezdõdõ homogenizált hõmérsékleti sora és a saját kutatásból származó kb. 250 éves rekonstrukcióm között, hogy utóbbi esetében minden a felhasznált adatsoroktól az legutolsó paraméterig és korrekciós eljárásig nyíltan hozzáférhetõ lesz. Az OMSZ Éghajlati Osztálya nem hogy az általa alkalmazott homogenizációs eljárást (MASH) nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hanem az általa felhasznált nyers adatokat sem teszi elérhetõvé. Az elõbbi apró részleteire csak speciális keresések egész sora után sikerült rábukkannom, Szentimrey Úr egy-egy prezentációjában.
Amennyiben egy tudományos állítás nem ellenõrizhetõ, a hozzá elvezetõ következtetések sora nem reprodukálható független munkával (például hiányoznak a hozzá szükséges adatok, amelyek alapján a konkrét megállapításokat tették), akkor az adott állítás nem tekinthetõ tudományosan elfogadhatónak. A határ tudomány és nem tudomány között ugyanis maga az ellenõrizhetõség (ld. Karl Popper). Egy ilyen következtetés, hogy Magyarország éghajlata 1901 óta 0,8 fokkal emelkedett - a felhasznált adathalmaz nyilvánossá tétele nélkül elfogadhatatlan, miután nem reprodukálható.
További problémákat vet fel, hogy a legtöbb mérési sor alapján ez a 0,8°c-os érték elképesztõen magasnak tûnik, 2007 pedig 1901 óta sem a legmelegebb év (az új jelölt 1934, a 2. helyezett 2000).
A csoportos gondolkodás egyetlen esetben sem vezetett még új eredményre. Amennyiben egy írott szövegben valótlan állítás szerepel, semmi szélsõséges nincs abban, ha erre valaki megpróbálja felhívni a figyelmet.
Tudomásom szerint 2007-ben sehol nem végeztek a szürettel szeptember közepén. 1834-ben viszont ez volt a helyzet (több helyen is ez szerepel Réthly gyûjteményében), és mint mindenütt máshol, a feljegyzések teljesen alátámasztják a korabeli méréseket is. 1797 például minden bizonnyal a legmelegebb év volt országos átlagban +12,5 fok körüli középhõmérséklettel. A termo- és barográfok sem 1901-ben jelentek meg, Bécsben pl. már 1853-tól "üzemelt" ilyen, és még a 19. században mûködésbe helyeztek többet is a fõbb állomásokon (Budapest, Ógyalla, stb.).
A legnagyobb különbség az OMSZ 1901-tõl kezdõdõ homogenizált hõmérsékleti sora és a saját kutatásból származó kb. 250 éves rekonstrukcióm között, hogy utóbbi esetében minden a felhasznált adatsoroktól az legutolsó paraméterig és korrekciós eljárásig nyíltan hozzáférhetõ lesz. Az OMSZ Éghajlati Osztálya nem hogy az általa alkalmazott homogenizációs eljárást (MASH) nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hanem az általa felhasznált nyers adatokat sem teszi elérhetõvé. Az elõbbi apró részleteire csak speciális keresések egész sora után sikerült rábukkannom, Szentimrey Úr egy-egy prezentációjában.
Amennyiben egy tudományos állítás nem ellenõrizhetõ, a hozzá elvezetõ következtetések sora nem reprodukálható független munkával (például hiányoznak a hozzá szükséges adatok, amelyek alapján a konkrét megállapításokat tették), akkor az adott állítás nem tekinthetõ tudományosan elfogadhatónak. A határ tudomány és nem tudomány között ugyanis maga az ellenõrizhetõség (ld. Karl Popper). Egy ilyen következtetés, hogy Magyarország éghajlata 1901 óta 0,8 fokkal emelkedett - a felhasznált adathalmaz nyilvánossá tétele nélkül elfogadhatatlan, miután nem reprodukálható.
További problémákat vet fel, hogy a legtöbb mérési sor alapján ez a 0,8°c-os érték elképesztõen magasnak tûnik, 2007 pedig 1901 óta sem a legmelegebb év (az új jelölt 1934, a 2. helyezett 2000).
A csoportos gondolkodás egyetlen esetben sem vezetett még új eredményre. Amennyiben egy írott szövegben valótlan állítás szerepel, semmi szélsõséges nincs abban, ha erre valaki megpróbálja felhívni a figyelmet.
Ugye az utolsó kérdésedet nem nekem címezted konkrétan?? Mert az nagyon-nagyon nem esne jól...
Egyébként a kérdéseddel érzésem szerint elmentél a szélsõséges felé...
A felvetésed többi tényezõjére a válaszom:
Az lehet, hogy 1965-ig napi 3 észlelés volt a meghatározó,de már akkor is mûködött 24 órás meteorológiai állomás, sõt! emellett már el volt terjedve a baro-, termo- és a higrográf is,sõt a szélívek is! Tehát az adattrögzítés folytonos volt, akkor már elég sok helyen...
Be lehet vinni koefficienseket a számításba a 18.század végérõl, de kérdés, maga a mûszer. Hangsúlyozom,nem tudom, milyen mûszerekkel mértek, de akkor a 18.sz. végén mûködött éppen a Societas Meteorologica Palatina, amelyeknek célja a mérések,megfigyelések összehangolása volt, emiatt nagy valószínûséggel teljesen hasonló volt a mûszerezettség az egyes mérõpontokon, ugyanolyan mûszerekkel, hasonló körülmények közt. De a nyitott kérdések:azok amûszerek mennyiben térnek el a mai etalon mûszerektõl, valamint a mérési körülmények (árnyékolás, magasság, környezet) mennyiben tér el a mai viszonyoktól...
Tehát akkor egy etalonnak tekintett mûszerparkkal,hasonló körülmények közötti méréssel lehet kapni hasonló koefficienst, ami meggyõzõ,mint a mai összehangolt mérésekkel,szintén a mai etalonohoz(WMO) vett mûszerekkel, a mai körülmények közt... Persze, ez is sántikálhat, ha egy kicsit a környezetben vizsgálódunk ...
Szóval, a statisztika jó, mert bármit ki lehet hozni...
Az 1901 pedig inkább az ellenõrzött adatok miatt kerülhetett ki, mint mérések kezdete, de ezt így reklámozni nem szokták...
Egyébként a kérdéseddel érzésem szerint elmentél a szélsõséges felé...
A felvetésed többi tényezõjére a válaszom:
Az lehet, hogy 1965-ig napi 3 észlelés volt a meghatározó,de már akkor is mûködött 24 órás meteorológiai állomás, sõt! emellett már el volt terjedve a baro-, termo- és a higrográf is,sõt a szélívek is! Tehát az adattrögzítés folytonos volt, akkor már elég sok helyen...
Be lehet vinni koefficienseket a számításba a 18.század végérõl, de kérdés, maga a mûszer. Hangsúlyozom,nem tudom, milyen mûszerekkel mértek, de akkor a 18.sz. végén mûködött éppen a Societas Meteorologica Palatina, amelyeknek célja a mérések,megfigyelések összehangolása volt, emiatt nagy valószínûséggel teljesen hasonló volt a mûszerezettség az egyes mérõpontokon, ugyanolyan mûszerekkel, hasonló körülmények közt. De a nyitott kérdések:azok amûszerek mennyiben térnek el a mai etalon mûszerektõl, valamint a mérési körülmények (árnyékolás, magasság, környezet) mennyiben tér el a mai viszonyoktól...
Tehát akkor egy etalonnak tekintett mûszerparkkal,hasonló körülmények közötti méréssel lehet kapni hasonló koefficienst, ami meggyõzõ,mint a mai összehangolt mérésekkel,szintén a mai etalonohoz(WMO) vett mûszerekkel, a mai körülmények közt... Persze, ez is sántikálhat, ha egy kicsit a környezetben vizsgálódunk ...
Szóval, a statisztika jó, mert bármit ki lehet hozni...
Az 1901 pedig inkább az ellenõrzött adatok miatt kerülhetett ki, mint mérések kezdete, de ezt így reklámozni nem szokták...
Az észlelési órák minden esetben rendelkezésre állnak, az ebbõl adódó hibák kiküszöbölésére nem kell más, mint egy 10 éven keresztül történõ óránkénti mérésekbõl összeállított táblázat. Minden hónapban, minden órára fel van tüntetve, hogy átlagban mennyire tér el a 24 órás átlagtól. Például ha Sopronban az 1840-es években 8-15-22 órakor észleltek, a 3 érték összeadásával meg is kapja az ember az eredményt, mekkora inhomogenitást jelent az "észlelési idõtényezõ".
A napi 3 észlelés pontatlanságáról csak annyit, hogy egészen 1965-ig napi 3 alkalommal észleltek. Ennyi erõbõl vessük el az összes mérést 1966 elõtt, 1901 helyett váljon az a "mérések kezdetévé".
Még egy módon meg lehet vizsgálni a 18. század végérõl származó mérések pontatlanságát vagy éppen pontosságát. Egy egyszerû korreláció-elemzéssel pl. a budai, soproni/bécsi, temesvári, prágai és kremsmünsteri megfigyelések között. A kapott koefficienseket kiszámítani, majd összehasonlítani napjainkban mért adatok alapján ugyanezekre az állomásokra kiszámított értékekkel. Az eredmény igen meggyõzõ
Az OMSZ hivatalos álláspontja szerint a mérések kezdete 1901. "Ennek az idõpontnak a megválasztásánál több ok szerepet játszott: a XX. században egységesebb elvek szerint, általában már mindenütt a ma is használatos zsalus, ún. angol típusú hõmérõházakban folytak a mérések [...] végül, száz évet jóval meghaladó mérési sor csak kevés állomásról állt volna rendelkezésre.".
1901-ben a mai Magyarország területén mindössze egy állomás rendelkezett Stevenson-féle hõmérõházzal, a 20-as évek végére vált csak elterjedtté. Emellett legalább 20-25 állomásról áll rendelkezésre 100 évnél is hosszabb mérési sor. [szepesiné lõrincz anna: fejezetek a magyar meteorológia történetébõl, p268-284.]
Kérdésem a következõ: miért kell már megint nyilvánvalóan valótlant állítani? A mûszeres megfigyelési adatsorok egészen addig jók, amíg melegedést mutatnak, amint nem - "pontatlanná" és "megbízhatatlanná" válnak (kettõs mérce klasszikus esete).
A napi 3 észlelés pontatlanságáról csak annyit, hogy egészen 1965-ig napi 3 alkalommal észleltek. Ennyi erõbõl vessük el az összes mérést 1966 elõtt, 1901 helyett váljon az a "mérések kezdetévé".
Még egy módon meg lehet vizsgálni a 18. század végérõl származó mérések pontatlanságát vagy éppen pontosságát. Egy egyszerû korreláció-elemzéssel pl. a budai, soproni/bécsi, temesvári, prágai és kremsmünsteri megfigyelések között. A kapott koefficienseket kiszámítani, majd összehasonlítani napjainkban mért adatok alapján ugyanezekre az állomásokra kiszámított értékekkel. Az eredmény igen meggyõzõ
Az OMSZ hivatalos álláspontja szerint a mérések kezdete 1901. "Ennek az idõpontnak a megválasztásánál több ok szerepet játszott: a XX. században egységesebb elvek szerint, általában már mindenütt a ma is használatos zsalus, ún. angol típusú hõmérõházakban folytak a mérések [...] végül, száz évet jóval meghaladó mérési sor csak kevés állomásról állt volna rendelkezésre.".
1901-ben a mai Magyarország területén mindössze egy állomás rendelkezett Stevenson-féle hõmérõházzal, a 20-as évek végére vált csak elterjedtté. Emellett legalább 20-25 állomásról áll rendelkezésre 100 évnél is hosszabb mérési sor. [szepesiné lõrincz anna: fejezetek a magyar meteorológia történetébõl, p268-284.]
Kérdésem a következõ: miért kell már megint nyilvánvalóan valótlant állítani? A mûszeres megfigyelési adatsorok egészen addig jók, amíg melegedést mutatnak, amint nem - "pontatlanná" és "megbízhatatlanná" válnak (kettõs mérce klasszikus esete).
Na jó, nem veszem
De azért egy 1794, vagy egy 1834-es mérési eredményt szerintem ne hasonlítsunk a mostanihoz! Én azért nem vagyok ennek híve, és az adatok nem összehasonlíthatóságát mutatja, mert milyen mérési körülmények/lehetõségek voltak akkor...
Egyáltalán nem volt lefektetve, hogy mit, mikor és hogyan kell pontosan mérni,legjobb esetben is csak napi 3 mérés volt, ami ugye nem reprezentatív a napi középhõmmérsékletre, ezáltal az adatsorunk bõven torzulhat! Lehet, sõt biztos voltak hasonlóan meleg nyarak, de attól korántsem biztos, hogy a 2007 júliusát lepipálták volna...
Hosszútávú éghajlatváltozás vizsgálatára szerintem a legjobb módszerek a jégben keresendõk...
De azért egy 1794, vagy egy 1834-es mérési eredményt szerintem ne hasonlítsunk a mostanihoz! Én azért nem vagyok ennek híve, és az adatok nem összehasonlíthatóságát mutatja, mert milyen mérési körülmények/lehetõségek voltak akkor...
Egyáltalán nem volt lefektetve, hogy mit, mikor és hogyan kell pontosan mérni,legjobb esetben is csak napi 3 mérés volt, ami ugye nem reprezentatív a napi középhõmmérsékletre, ezáltal az adatsorunk bõven torzulhat! Lehet, sõt biztos voltak hasonlóan meleg nyarak, de attól korántsem biztos, hogy a 2007 júliusát lepipálták volna...
Hosszútávú éghajlatváltozás vizsgálatára szerintem a legjobb módszerek a jégben keresendõk...
Senki nem támadott le!
Csak írtad, hogy nem lehet, én meg írtam hogy 6 éve volt, meg 2 éve majdnem volt, tehát lehet.
Az igaz, és épp ez volt Hidegség korábbi hozzászólásának lényege, hogy kicsit túlzás az elõrejelzés, durva lenne megint olyan forró nyár.
Csak írtad, hogy nem lehet, én meg írtam hogy 6 éve volt, meg 2 éve majdnem volt, tehát lehet.
Az igaz, és épp ez volt Hidegség korábbi hozzászólásának lényege, hogy kicsit túlzás az elõrejelzés, durva lenne megint olyan forró nyár.
Semmiképpen ne vedd az elõzõ hozzászólásomat ellened irányulónak, azzal pont egyetértettem, hogy nagyon kicsi az esélye egy az elõrejelzésben szereplõhöz hasonló mértékû pozitív anomáliának. Csak azt akartam szemléltetni, hogy korántsem példátlan az ilyen. 3 éves idõközzel azonban csak egy alkalommal fordult elõ: 1794 és 1797 nyara egyaránt kivételesen forró volt a budai, bécsi és a temesvári mérések szerint is.
No,látom, letámadtatok... Rosszul fogalmaztam,elnézést...
Floora utalnék vissza, ugyanis ha 2007. júliusánál melegebb lenne, akkor annak valami hihetelen kicsi esélye és eszméletlen nagy visszatérési ideje lenne...De országos átlagban vett 3.1 fokos eltérés nyáron, hááát ... Lehet, hogy nem példa nélküli az adatsorokban, de hogy a szám nagyon zéróközeli, ez is biztos...
Elõrejelzésben pedig ilyet állítani számomra a képtelenség kategória...
Floora utalnék vissza, ugyanis ha 2007. júliusánál melegebb lenne, akkor annak valami hihetelen kicsi esélye és eszméletlen nagy visszatérési ideje lenne...De országos átlagban vett 3.1 fokos eltérés nyáron, hááát ... Lehet, hogy nem példa nélküli az adatsorokban, de hogy a szám nagyon zéróközeli, ez is biztos...
Elõrejelzésben pedig ilyet állítani számomra a képtelenség kategória...
A rad.min mérési téma kapcsán lett egy elméletem, mit is jelentenek ezek az alföldi viszonyok között mért rettentõ magas nappali értékek, amellett, hogy van köztük egy-két "összevisszamérõ" állomás is.
Egyébként a globális felmelegedés kapcsán azon filóztam múltkor, hogy ha számbavesszük a mérõállomás adatait hosszútávon pozitív, illetve negatív irányba befolyásoló tényezõit, akkor mi kerülhetne a negatív oldalra, magyarán mi tud "hûteni" egy állomást, és mi tud "melegíteni"?
Egyébként a globális felmelegedés kapcsán azon filóztam múltkor, hogy ha számbavesszük a mérõállomás adatait hosszútávon pozitív, illetve negatív irányba befolyásoló tényezõit, akkor mi kerülhetne a negatív oldalra, magyarán mi tud "hûteni" egy állomást, és mi tud "melegíteni"?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat