Külföldi időjárási események
Chilében valami óriási árvíz volt ott, amit a média a világ legszárazabb vagy egyik legszárazabb vidékének titulált.
Lehet, hogy már nem újdonság, de kárpátaljai információk keresése közben ráakadtam az orosz metnetre.
Link
Link
A múlt hét keddjétõl vasárnapig Olaszországban voltam, Melfiben, ami kb 200km-re délkeletre fekszik Nápolytól a félsziget belsejében.
Összességében a magyarországinál jóval rosszabb volt az idõjárás, az a mediterrán ciklon, ami itt erõs elõoldalt hozott, oda rengeteg csapadékot és nagy szelet.
Kedden este értünk oda, akkor még csak kevés esõ volt, másnap fõleg délelõtt erõs délnyugati szél mellett heves záporokkal, 10 fok körüli hõmérséklettel.
Estére a ciklon melegszektorába kerültünk, a szél gyengült, a nap is kisütött, 15 fok lett.
Másnap borongós idõ volt eleinte, csepergõ esõvel, a hegyvidéken köddel, 10-12 fokos hõmérséklettel.
Pénteken egész nap borult ég, zuhogó esõ eleinte délnyugati majd délutántól idõnként viharos északnyugati széllel megérkezett a hidegfront.
Szombaton változóan felhõs idõ volt, csapadék nem hullott, viszont az északkeleti szelet idõnként viharos lökések kísérték.
Vasárnap indultunk haza, napos idõben, de erõs keleties szélben. Az Adriai tengerparton megálltunk, a vízhez közel alig lehetett közlekedni a szél miatt.
Estére ahogy autópálya megközelítette az Appenninek magasabb csúcsait, kb 2000m-tõl felfelé vastagon havasak voltak, nagyon szép látványt nyújtottak.
Összességében a magyarországinál jóval rosszabb volt az idõjárás, az a mediterrán ciklon, ami itt erõs elõoldalt hozott, oda rengeteg csapadékot és nagy szelet.
Kedden este értünk oda, akkor még csak kevés esõ volt, másnap fõleg délelõtt erõs délnyugati szél mellett heves záporokkal, 10 fok körüli hõmérséklettel.
Estére a ciklon melegszektorába kerültünk, a szél gyengült, a nap is kisütött, 15 fok lett.
Másnap borongós idõ volt eleinte, csepergõ esõvel, a hegyvidéken köddel, 10-12 fokos hõmérséklettel.
Pénteken egész nap borult ég, zuhogó esõ eleinte délnyugati majd délutántól idõnként viharos északnyugati széllel megérkezett a hidegfront.
Szombaton változóan felhõs idõ volt, csapadék nem hullott, viszont az északkeleti szelet idõnként viharos lökések kísérték.
Vasárnap indultunk haza, napos idõben, de erõs keleties szélben. Az Adriai tengerparton megálltunk, a vízhez közel alig lehetett közlekedni a szél miatt.
Estére ahogy autópálya megközelítette az Appenninek magasabb csúcsait, kb 2000m-tõl felfelé vastagon havasak voltak, nagyon szép látványt nyújtottak.
Szép, vonalba rendezett rendszerek voltak.
Míg a fórum helyszínedet el nem olvastam, nem értettem, hogy Békés környékén hogy lehetett ma ilyesmi.... Na de Anglia
Míg a fórum helyszínedet el nem olvastam, nem értettem, hogy Békés környékén hogy lehetett ma ilyesmi.... Na de Anglia
Üdv!
Egy közel 100 mm/h-s góccal is rendelkezõ láncolat haladt át rajtunk. A látvány a hurrikánokban látható heves esõzésekhez és szelekhez hasonlított. Alighanem microburst lehetett benne. A szakadó esõ gyakorlatilag vízszintesen hullt. Mindössze 5 percig tartott, de jókora pocsolyák keletkeztek. Radar: Link Lõttem pár fotót is errõl, eztán fogom jobban szemügyre venni õket.
Fh: Burton upon Trent
Egy közel 100 mm/h-s góccal is rendelkezõ láncolat haladt át rajtunk. A látvány a hurrikánokban látható heves esõzésekhez és szelekhez hasonlított. Alighanem microburst lehetett benne. A szakadó esõ gyakorlatilag vízszintesen hullt. Mindössze 5 percig tartott, de jókora pocsolyák keletkeztek. Radar: Link Lõttem pár fotót is errõl, eztán fogom jobban szemügyre venni õket.
Fh: Burton upon Trent
Az eocénben talán, de akkor meg még a Halál-völgy nem létezett 
Egyébként azzal akartam kezdeni, de végül elfelejtettem odaírni. Mondjuk eleve homályos az, hogy 500-szor szárazabb egy vidék. Sokan úgy gondolják, hogy a többletvízhatástól független talaj vízháztartását kizárólag a lehulló csapadék mennyisége befolyásolja. Holott még egy rakás paraméter esik latba; középhõmérséklet, hõingás, a csapadék idõbeli eloszlása, páratartalom, talaj fajtája, alapkõzet stb stb Tehát adott esetben 300-400 mm-es éves csapadékmennyiségû vidék is lehet zöld, üde (lásd ÉK-K-Európa sztyeppéi), míg évi 500-600 milliméteres átlag mellett is lehetnek félsivatagi körülmények (pl ÉNY-India)
Egyébként azzal akartam kezdeni, de végül elfelejtettem odaírni. Mondjuk eleve homályos az, hogy 500-szor szárazabb egy vidék. Sokan úgy gondolják, hogy a többletvízhatástól független talaj vízháztartását kizárólag a lehulló csapadék mennyisége befolyásolja. Holott még egy rakás paraméter esik latba; középhõmérséklet, hõingás, a csapadék idõbeli eloszlása, páratartalom, talaj fajtája, alapkõzet stb stb Tehát adott esetben 300-400 mm-es éves csapadékmennyiségû vidék is lehet zöld, üde (lásd ÉK-K-Európa sztyeppéi), míg évi 500-600 milliméteres átlag mellett is lehetnek félsivatagi körülmények (pl ÉNY-India)
Továbbá kiegészíteném azzal, hogy 1500mm-csapadék, éves szinten a Halál-völgyben szerintem még sosem volt, nem ám, hogy éves átlagban. 
Köszi az infókat, a cikkek mindig hajlamosak a túlzásokra és fõleg az általánosításra.
Egy kis háttér a cikkhez, hogy tágítsuk a látóterünket (és a gyanútlan olvasó legalább itt ne szaladjon bele a sosenemvótmégilyenszélsõségesaZidõjárásunk c. történetbe )
Az Atacama-sivatag több mint 100 ezer négyzetkilométer területû, azaz Magyarországnál is nagyobb. Noha az orográfiai hatásoknak köszönheti a létét, de domborzatilag is rendkívül változatos. Fõleg a szintén száraz peremterületekre igaz, hogy bizonyos áramlási irányok alkalmával és a hegyek rásegítésével jelentõs mennyiségû csapadék hullhat egy-egy kisebb területe. A cikk is említi a Copiapo folyót. Nos, Copiapo sem azért kapta a folyó nevet, mert valami köze van pl egy bankszámlához, vagy a fizetési mérleg egyenlegéhez, hanem azért, mert ez egy Zagyva hosszúságú folyó, amiben bizony víz csordogál elég gyakran (még ha nem is mindig, mindenhol) és ha ismerjük a sivatagok idõbeli csapadékeloszlását, akkor bizony hamar rájöhetünk, hogy esetenként elég sok víz enged a gravitáció csábításának éppen az õ medrét használva.
A lenti képre rátekintve két dolog azonnak szembetûnik 1; a növényzetbõl látszik, hogy ez nem egy olyan csapadékszegény hely, vagy legalábbis nem egy száraz folyóvölgy 2; ez bizony tipikusan az a villámárvíz ami a fentebb említettekbõl következik és oly jellemzõ a sivatagi vidékekre.
Lazán kapcsolódik ide, de a tudásra szomjas olvasóközönségnek bátran ajánlhatom Gábris Gyula Földfelszín és éghajlat címû könyvét. Inkább éghajlatmorfológiai témájú, de a érdekes dolgokat olvashatunk a sivatagok esõ- és folyóvízhez való viszonyáról is
)Az Atacama-sivatag több mint 100 ezer négyzetkilométer területû, azaz Magyarországnál is nagyobb. Noha az orográfiai hatásoknak köszönheti a létét, de domborzatilag is rendkívül változatos. Fõleg a szintén száraz peremterületekre igaz, hogy bizonyos áramlási irányok alkalmával és a hegyek rásegítésével jelentõs mennyiségû csapadék hullhat egy-egy kisebb területe. A cikk is említi a Copiapo folyót. Nos, Copiapo sem azért kapta a folyó nevet, mert valami köze van pl egy bankszámlához, vagy a fizetési mérleg egyenlegéhez, hanem azért, mert ez egy Zagyva hosszúságú folyó, amiben bizony víz csordogál elég gyakran (még ha nem is mindig, mindenhol) és ha ismerjük a sivatagok idõbeli csapadékeloszlását, akkor bizony hamar rájöhetünk, hogy esetenként elég sok víz enged a gravitáció csábításának éppen az õ medrét használva.
A lenti képre rátekintve két dolog azonnak szembetûnik 1; a növényzetbõl látszik, hogy ez nem egy olyan csapadékszegény hely, vagy legalábbis nem egy száraz folyóvölgy 2; ez bizony tipikusan az a villámárvíz ami a fentebb említettekbõl következik és oly jellemzõ a sivatagi vidékekre.
Link alt="beillesztett kép" style="max-width: 100%" border="0" />
Lazán kapcsolódik ide, de a tudásra szomjas olvasóközönségnek bátran ajánlhatom Gábris Gyula Földfelszín és éghajlat címû könyvét. Inkább éghajlatmorfológiai témájú, de a érdekes dolgokat olvashatunk a sivatagok esõ- és folyóvízhez való viszonyáról is
Igen, jó dolog ilyenkor a szabadban tartózkodni 
Most utólag nézem, hogy nem is intenzív havazás van a synopban számkódként, csak grafikusan volt mellette a 75-ösnek megfelelõ kódkép, be is nyaltam
Egyébként igen, szépen körbeveszik a ciklonok a szigetet. Láttam éjszaka Nuukhoz 124 km/h-s lökést is. A hóval együtt az már borotvál
Most utólag nézem, hogy nem is intenzív havazás van a synopban számkódként, csak grafikusan volt mellette a 75-ösnek megfelelõ kódkép, be is nyaltam
Egyébként igen, szépen körbeveszik a ciklonok a szigetet. Láttam éjszaka Nuukhoz 124 km/h-s lökést is. A hóval együtt az már borotvál
Nuuk: 201503242300 AAXX 24234 04250 47303 71647 11070 21100 39681 49785 57019 77377 333 55300 20004 81/08 83/22 85/30 87/59 91067 91167= (Lt.: 300m, szél~ 87km/h, -7°C, intenzív havazás 
)
)
Algéria, Tunézia "határvidékén" tegnap 104 km/h-s szél és 100 mm feletti csapadék!(ez gondolom ott több éves mennyiség lehet - Touggourt ha jól láttam) Ma is igen kifejezõ az örvény...
Ez a mérõállomás Toulontól pár km-re nyugatra van:Link
Ezen semmi extrém dolgot nem látni.
Mûszaki hiba lesz szerintem.
Ezen semmi extrém dolgot nem látni.
Mûszaki hiba lesz szerintem.
Toulon meteorológiai adatsora nem frissül, 8:00 az utolsó, amikor 74,1 km/h széllökést regisztráltak...
Sziasztok!
Tudna valaki meteorológiai adatokat mondani, belinkelni ma 10:30 körüli idõpontról Marseille vagy Toulon településekrõl, vagy azok környékérõl?
szerk.: Közben az Ogimeten találtam adatokat.
Ha esetleg találtok valami érdekes met. információt, adatot a mai repülõgép szerencsétlenség területérõl, vagy környékérõl, írjátok be a fórumba.
Tudna valaki meteorológiai adatokat mondani, belinkelni ma 10:30 körüli idõpontról Marseille vagy Toulon településekrõl, vagy azok környékérõl?
szerk.: Közben az Ogimeten találtam adatokat.
Ha esetleg találtok valami érdekes met. információt, adatot a mai repülõgép szerencsétlenség területérõl, vagy környékérõl, írjátok be a fórumba.
Amíg É-Amerika ébredezik Link addig ...
Ha jól látom É-Afrikában a szubtrópusi és a poláris jet átmeneti összekapcsolódásának lehetünk tanúi, rendkívül nagy amplitudójú teknõ jött létre, amelynek déli részén markáns örvény van. A szaharai konvektív koktél a homokon kívül jelenleg a következõket tartalmazza: hatalmas szélnyírás, több-kevesebb nedvesség és erõs kiszáradás keveréke, így minden adott jelenleg Algériában, Líbiában ami a heves konvektív rendszerekhez ill. szupercállához szükséges... Link Link
Ha jól látom É-Afrikában a szubtrópusi és a poláris jet átmeneti összekapcsolódásának lehetünk tanúi, rendkívül nagy amplitudójú teknõ jött létre, amelynek déli részén markáns örvény van. A szaharai konvektív koktél a homokon kívül jelenleg a következõket tartalmazza: hatalmas szélnyírás, több-kevesebb nedvesség és erõs kiszáradás keveréke, így minden adott jelenleg Algériában, Líbiában ami a heves konvektív rendszerekhez ill. szupercállához szükséges... Link Link
Nem néztem el, céltudatosan ebbe a topic-ba szántam amit írtam.
Elvégre külföld ez is.
Sõt, ha jobban megnézem az hurrikán - tájfun topic, a Pam meg egy trópusi ciklon volt, vagy lehet Willy - Will !?
Ezutóbbi mondatomat természetesen csak viccnek szántam.
Elvégre külföld ez is.
Sõt, ha jobban megnézem az hurrikán - tájfun topic, a Pam meg egy trópusi ciklon volt, vagy lehet Willy - Will !?
Ezutóbbi mondatomat természetesen csak viccnek szántam.
Nem elnézted a topikot, és eggyel "lentebbibe" akartál írni? Szerintem hamarosan érkezik Zivipöttytõl, vagy valamelyik másik kollégától beszámoló a 'Hurrikánok és tájfunok' témában a ciklonról 
Kérek szépen nálam jobban hozzáértõtõl adatokat a Pam nevû trópusi ciklonról, mely Ausztráliától ék re Óceánia- szigetvilágaiban okozott jelentõs károkat, különösen Vanuatuban, ahol szükségállapotot hirdettek ki pár napja már.
Az érdekelne hogy mekkora volt a legnagyobb átlag szél, illetve legerõsebb széllökése a ciklonnak nyílt vízen, a partot érésekor, ill. a légnyomás meddig zuhant le a ciklonban.
Állítólag a legerõsebb ciklonok között foglalt helyet a Csendes - óceánon.
Köszi szépen elõre is.
Az érdekelne hogy mekkora volt a legnagyobb átlag szél, illetve legerõsebb széllökése a ciklonnak nyílt vízen, a partot érésekor, ill. a légnyomás meddig zuhant le a ciklonban.
Állítólag a legerõsebb ciklonok között foglalt helyet a Csendes - óceánon.
Köszi szépen elõre is.
Itt cipruson, a március végre meghozta a meleget. A január/február az átlagosnál hûvösebb, és csapadékosabb volt. Ez, ha másra nem is, arra jó volt, hogy az amúgy visszatérõ vízhiány problémát egy idõre megoldotta, 2 évre elegendõ víz van a tározókban. A hétvégén már egészen kora nyári volt a hõérzet. Tegnap megjött egy HF, aminek hatására egész napos esõ volt ismét, némi lehüléssel, de ez már nem komoly. Most éppen napos, felhõs idõszakok váltják egymást, és már egy zápor is volt. Ahogy közeledik az április, látványosan szárad ki a fákja. Még egy másfél hónap, és teljesen búcsút inthetünk az esõnek, szeptember végéig
pár naplementés kép, még múlt hétrõl:
Link
Link
Link
Link
pár naplementés kép, még múlt hétrõl:
Link
Link
Link
Link
Szép!
Nekem is van hasonló fotóm!
Legközelebb viszek magammal ablaktisztítót és felszállás elõtt megpucolom kívül a repülõgép ablakát, mert botrányosan mocskos volt.
Nekem is van hasonló fotóm!
Legközelebb viszek magammal ablaktisztítót és felszállás elõtt megpucolom kívül a repülõgép ablakát, mert botrányosan mocskos volt.
Jóféle útvonal, nekem idén január 17-én volt ott részem hasonlóban, szintén "törpe" Cb-kbõl. Valahol az olaszok felett, vagy a francia határ körül lehetett.
Ugyanaz nappal, de már február, a Ligur-tenger felett:
Ugyanaz nappal, de már február, a Ligur-tenger felett:
Nekem tavalyelõtt nyáron sikerült ilyen látványban részesülnöm.
Barcelona - Budapest útvonalon, kb. a francia Riviérától egészen a szlovén-magyar határig szinte végig villámlott alattunk. Igazán szuper látvány!
Barcelona - Budapest útvonalon, kb. a francia Riviérától egészen a szlovén-magyar határig szinte végig villámlott alattunk. Igazán szuper látvány!
Néztük, de azt sajnos nem láttunk.
Pedig a gép mind a két oldalán volt kilátása valamelyikünknek.
Az összes többi (összesen 4 repülõ út) nagyon light-os volt. Belgiumban a leszálláskor még azt sem nagyon éreztük, hogy leszálltunk.
Pedig a gép mind a két oldalán volt kilátása valamelyikünknek.
Az összes többi (összesen 4 repülõ út) nagyon light-os volt. Belgiumban a leszálláskor még azt sem nagyon éreztük, hogy leszálltunk.
Köszi, hogy megosztottad ezeket az izgalmas pillanatokat!
Ha a repülés párosul az idõjárás izgalmaival, az tud érdekes dolgokat létrehozni.
Villámokat láttál esetleg a magasból?
Ha a repülés párosul az idõjárás izgalmaival, az tud érdekes dolgokat létrehozni.
Villámokat láttál esetleg a magasból?
4-én éjjel Mardidból- Budapestre repülve, az akkor még csak gyerekcipõben járó mediterrán ciklon hátoldalán, kb. a Provance vidéken, a hátoldali hideg beáramlásában utaztunk keresztül repülõvel. Az a kb. 20-30 perces része az útnak nagyon durva volt.
A gép leutolsó ülésében ültem, az ablaknál, alattunk látszódott a városok fénye, az égbolt derült volt.
A gép a tengerpart-szárazföld határán, azzal közel párhuzamosan ment, így a változó légközeg határán a szélvihar még fokozottabb volt.
Az egész gép elõszõr csak remegett, majd a keményebb részen áthaladva, az üléseken elõre tekintve látszódott a gép törzsének csavarodása is.
Én magam nagyon élveztem a repülést így is, de volt akinek nagyon nem jött be, a fel-le, jobbra-balra hirtelen, nem tervezett, irány változtatás Meg is volt az eredménye, és a VUK címû rajzfilmet a spanyolok is megismerték, volt aki 2X is megnézte.
A kapitány nagyon jól dolgozott egyébként, dícséretet érdemel.
Nagyon hamar fogta a hirtelen változásokat.
A gép leutolsó ülésében ültem, az ablaknál, alattunk látszódott a városok fénye, az égbolt derült volt.
A gép a tengerpart-szárazföld határán, azzal közel párhuzamosan ment, így a változó légközeg határán a szélvihar még fokozottabb volt.
Az egész gép elõszõr csak remegett, majd a keményebb részen áthaladva, az üléseken elõre tekintve látszódott a gép törzsének csavarodása is.
Én magam nagyon élveztem a repülést így is, de volt akinek nagyon nem jött be, a fel-le, jobbra-balra hirtelen, nem tervezett, irány változtatás Meg is volt az eredménye, és a VUK címû rajzfilmet a spanyolok is megismerték, volt aki 2X is megnézte.
A kapitány nagyon jól dolgozott egyébként, dícséretet érdemel.
Nagyon hamar fogta a hirtelen változásokat.
Makarska : 305 mm.esõ/24 óra...
Néhány balkáni hóadat(ezek fõként hegyvidéki állomások):
Bjelasnica(BiH) : 320 cm
Zabljak(MNE) : 140 cm
Kopaonik(SRB)m: 110 cm
Zlatibor(SRB) : 70 cm
Sarajevo(BiH) : 50 cm.
Néhány balkáni hóadat(ezek fõként hegyvidéki állomások):
Bjelasnica(BiH) : 320 cm
Zabljak(MNE) : 140 cm
Kopaonik(SRB)m: 110 cm
Zlatibor(SRB) : 70 cm
Sarajevo(BiH) : 50 cm.
Most nem tudok linkelni, de láttam már egy videot, örületes pusztítás, óriasi fák gyökerestül kidölve a földön... 155 km/h-s lökést is mértek sikvidéken.
Nem tudom, figyelitek-e, hogy mit mûvel a medi az Adria térségében, de brutális széladatok vannak. Ha vagytok a Fb-on, érdemes a Severe Weather Europe oldalt megnéznetek, elképesztõ anyagok vannak a bora erejérõl.
A város 500 méter tszf. magasság felett fekszik, sõt egyes részei 900 m közeli magasságban. Ez alapvetõ havas elõny egy síkvidéki városhoz képest, de hát akkor is....
Ha csak a harmada esne, akkor is Sarajevo az egyik meteorológiai fellegvár a múltja alapján
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat