Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
A tömeg és halmazállapot nagyban befolyásolja, ahogy írod is a példákat. (porhó, szitálás)
Egyszer hallottam egy nagy, tányér alakú, talán orosz fejlesztésû csapadékmérõrõl. Azt mondták, hogy nagyon pontos. Ha így van, akkor olyanok kellenének.
Mindenesetre a csapadékmérés a párolgásmérés után az egyik legpontatlanabbul mérhetõ tényezõ.
Egyszer hallottam egy nagy, tányér alakú, talán orosz fejlesztésû csapadékmérõrõl. Azt mondták, hogy nagyon pontos. Ha így van, akkor olyanok kellenének.
Mindenesetre a csapadékmérés a párolgásmérés után az egyik legpontatlanabbul mérhetõ tényezõ.
... és a végén eljutunk a "K-elméletig", de mindennek megkoronázásaként hol a "lezárási probléma"?
(bocsánat, e két dolog dinamikus meteorológiai fogalomtár, aki szigorlatra készül, tudja, mirõl beszélek )
(bocsánat, e két dolog dinamikus meteorológiai fogalomtár, aki szigorlatra készül, tudja, mirõl beszélek
)
Már nem emlékszem pontosan arra a tanulmányra, de az volt a lényeg, hogy a csapadékmérõ alakjától és a szél nagyságától függõen különbözõ turbulenciák keletkeznek az edény szájánál, ami akadályozza a cseppek beesését. Hóra a legrosszabb a helyzet értelemszerûen, talán a diagramm is arra vonatkozik? Már nem tudom. Gondolom a hókereszt sokat javít, de az sem elég.
Q épület: Szerintem jobb esetben csak néhány évig fog ott ilyen ronda állapotban állni.
Q épület: Szerintem jobb esetben csak néhány évig fog ott ilyen ronda állapotban állni.
Mint ahogy a csapadékmérés sem, és egyéb más meteorológiai mérés sem, így a eljutottunk rögvest ahhoz a problémához, hogy a légkört tökéletesen nem ismerjük, azaz a modellek közelítõ egyenleteket felhasználva még kevésbé közelítõ eredménnyel képesek számolni, azaz az ELÕREJELZÉS SEM LEHET TÖKÉLETES! 
"Szelet pedig városban is mérni kell, ha az épületek árnyékában tesszük, sokkal nagyobb hibát követünk el..."
Szerintem maradjunk annyiban, hogy se ez, se az nem ad teljesen korrekt, megnyugtató eredményt...
Szerintem maradjunk annyiban, hogy se ez, se az nem ad teljesen korrekt, megnyugtató eredményt...
Lehet, hogy így van, nem vizsgáltam... De akkor gondolkodjunk logikusan!
TFH. grafikonon látható csapadékveszteség erõs szél esetén valóban reális probléma... Ha erõs szél fúj a magasban, de gyengébb talaj közelében, akkor veszteséget okoz...
DE, ott van az tényezõ, hogy cseppméret arányában a vízcseppek által megtett vízszintes út is igencsak megnövekedhet még az alsó 40 m-es rétegben is (nagy cseppek esetén természetesen kisebb, ebbõl pedig két probléma is adódik számomra:
1. az alsó 40 m-ben mekkorra vízszintes utat tesz meg erõs szélben a vízcsepp, azaz mekkora szabad terület kell ahhoz (tereptárgyaktól teljesen mentesen), hogy az adott vízcsepp minden bizonnyal a csapadékmérõbe essen... (azaz a 45°-os szögben látszó mérõ kritériuma elegendõ-e ebben az esetben)
2. a cseppek mérete, tömege, halmazállapota mennyiben befolyásolja a hibát (errõl nem szól a diagram), hiszen nagyobb csepp gyorsabban zuhan, kisebb vízsintes utat tesz meg erõs szélben, azaz kisebb szöget zár be a mérõbe esésekor,mint a szitáló esõ esetén; ezenkvül tudjuk, hogy a porhó erõs szélben még hókereszttel is képtelen belekerülni a mérõbe.
A közel vízszintesen esõ vízcsepp nagyobb eséllyel ütközik tereptárgyba, ami szintén felfogja, ill. csökkentheti a csapadék menniységét...
A nagy kérdés tehát az, hogy a tereptárgyakban nagyobb valószínûséggel fennakadó vízcsepp ám a kissé gyengébb szelek zónájában esõ cseppnek nagyobb a valószínûsége, hogy beletaláljon a mérõbe, avagy az erõsebb szeleknél, de tereptárgyaktól mentes környezetben...
[városi környezetben elég nehéz tereptárgyakról mentes környezetet találni, sokszor ez még városon kívül is jelent problémát,pl. fák]
szerk. : A Floo által beírt tényezõrõl nem is beszélve, habár egy adott tszf. magasságú terepviszonyon 40 m-rel magasabban nem hiszem, hogy szignifikánsan kimutatható különbség lenne, hiszen az a tényezõ az orográfiára vonatkozik
TFH. grafikonon látható csapadékveszteség erõs szél esetén valóban reális probléma... Ha erõs szél fúj a magasban, de gyengébb talaj közelében, akkor veszteséget okoz...
DE, ott van az tényezõ, hogy cseppméret arányában a vízcseppek által megtett vízszintes út is igencsak megnövekedhet még az alsó 40 m-es rétegben is (nagy cseppek esetén természetesen kisebb, ebbõl pedig két probléma is adódik számomra:
1. az alsó 40 m-ben mekkorra vízszintes utat tesz meg erõs szélben a vízcsepp, azaz mekkora szabad terület kell ahhoz (tereptárgyaktól teljesen mentesen), hogy az adott vízcsepp minden bizonnyal a csapadékmérõbe essen... (azaz a 45°-os szögben látszó mérõ kritériuma elegendõ-e ebben az esetben)
2. a cseppek mérete, tömege, halmazállapota mennyiben befolyásolja a hibát (errõl nem szól a diagram), hiszen nagyobb csepp gyorsabban zuhan, kisebb vízsintes utat tesz meg erõs szélben, azaz kisebb szöget zár be a mérõbe esésekor,mint a szitáló esõ esetén; ezenkvül tudjuk, hogy a porhó erõs szélben még hókereszttel is képtelen belekerülni a mérõbe.
A közel vízszintesen esõ vízcsepp nagyobb eséllyel ütközik tereptárgyba, ami szintén felfogja, ill. csökkentheti a csapadék menniységét...
A nagy kérdés tehát az, hogy a tereptárgyakban nagyobb valószínûséggel fennakadó vízcsepp ám a kissé gyengébb szelek zónájában esõ cseppnek nagyobb a valószínûsége, hogy beletaláljon a mérõbe, avagy az erõsebb szeleknél, de tereptárgyaktól mentes környezetben...
[városi környezetben elég nehéz tereptárgyakról mentes környezetet találni, sokszor ez még városon kívül is jelent problémát,pl. fák]
szerk. : A Floo által beírt tényezõrõl nem is beszélve, habár egy adott tszf. magasságú terepviszonyon 40 m-rel magasabban nem hiszem, hogy szignifikánsan kimutatható különbség lenne, hiszen az a tényezõ az orográfiára vonatkozik
Viszont mivel "100 m-es magasságnövekedés nagyjából 35 mm-nyi évi csapadékhozam növekedést eredményez", így a 41-42 méter különbség 17 mm-el növeli a csapadékmennyiséget, a magasság miatt erõsebb szelek okozta csapadékhiányt ez pótolja, vagyis a végeredmény az, hogy kioltja egymást a két tényezõ 
De kár! Pedig tök jó volt hétrõl hétre figyelni, ahogy nõ az épület
Mi lesz vele ezután?
Mi lesz vele ezután?
Szerintem pedig nem, dacára a nagyobb szeleknek; uis az a csepp, ami 40m magasan vízszintesen esik, az a felszín közelében sem fog függõlegesen esni, hisz akkor nemcsak a magasban, hanem lejjebb is erõs a szél, a cseppek tömegébõl adódó tehetetlenségrõl pedig szerintem nem kell beszélnem ...
Igen Q épület, 1-2 második emelet környékén tart, de már csak épült, múltidõben. Nem kapott hitelt a cég, bontják a darukat, elvonult már minden munkás. Visszatérve az elhelyezésre, a környéken a hatalmas épületek miatt nincs igazán jó hely. Szerintem amikor döntöttek mûszerkert elhelyezésérõl, az volt a szempont, hogy az épületnek annak a sarkán volt csak fix, hogy mit építenek, az összes többi részen bizonytalan volt mi lesz (most is az).
köszönöm, ilyesmire gondoltam én is, csak feltételeztem,hogy
ezek a radarok egyformán mérnek, ......
ezek a radarok egyformán mérnek, ......
Szerintem azért, mert máshogy vannak skálázva, vagy hogy mondjam?!
Tehát pl. egy 45 dBz-s cella a Szlovák radaron már lehet hogy piros, de a magyaron csak citromsárga.
Tehát pl. egy 45 dBz-s cella a Szlovák radaron már lehet hogy piros, de a magyaron csak citromsárga.
Amit belinkeltél, éppen ott épül a BME új (azt hiszem Q) épülete
Á, az más. Azzal talán az lenne a gond, hogy relatíve messze lenne. Minden adat kábelen keresztül megy a 6. emeletre. Szerintem itt is, mint mindenhol, a költségek minimalizálása volt az egyik fõ szempont.
Hogy másnak is legyen haszna a beszélgetésbõl, itt az állomás elérhetõsége: Link
Most épp nem mûködik.
Azzal talán az lenne a gond, hogy relatíve messze lenne. Minden adat kábelen keresztül megy a 6. emeletre. Szerintem itt is, mint mindenhol, a költségek minimalizálása volt az egyik fõ szempont.Hogy másnak is legyen haszna a beszélgetésbõl, itt az állomás elérhetõsége: Link
Most épp nem mûködik.
Én nem a két épület közötti részre gondoltam, hanem a 2 épület + a BME Info Kar "mögötti" nagy rétre, ahol kutyát szoktak sétáltatni, meg napoznak meg ilyenek Van olyan része ami minden épülettõl legalább 200 m-re van. Teljesen sík, nagy területen alig van növényzet, nincsenek nagy mesterséges felületek, egy szóval tökéletes! Link
Szerk.: na jó, a 200 m sok egy kicsit
A suhancokról meg annyit, hogy bekamerázni mindent be lehet és szerintem a mostani mûszerkert sem sokkal védettebb a többi helynél ilyen szempontból, mert ott meg állandóan sötét van, sok a növényzet, az megy oda aki akar!
Van olyan része ami minden épülettõl legalább 200 m-re van. Teljesen sík, nagy területen alig van növényzet, nincsenek nagy mesterséges felületek, egy szóval tökéletes! LinkSzerk.: na jó, a 200 m sok egy kicsit
A suhancokról meg annyit, hogy bekamerázni mindent be lehet és szerintem a mostani mûszerkert sem sokkal védettebb a többi helynél ilyen szempontból, mert ott meg állandóan sötét van, sok a növényzet, az megy oda aki akar!
A két épület közötti részen gyakran szélcsatorna-hatás alakul ki, ez sem lenne tökéletes megoldás.
Bár a tetõnél mindenképp jobb.
De nagyon szem elõtt lenne, egy-két suhanc biztos megpróbálná megrongálni...
Bár a tetõnél mindenképp jobb.
De nagyon szem elõtt lenne, egy-két suhanc biztos megpróbálná megrongálni...
Ott van az óriási beépítetlen gyep, nem sokba kerülne oda áttelepíteni az állomást!!! Kellene egy kerítés, 10 ember aki 1 óra alatt átviszi a mûszereket, meg egy rendes 10 m-es oszlop a szélmérõnek, aztán ennyi! Kijönne pár tízezerbõl és 2 nap alatt meglenne az egész... 
Most gyakorlatilag a legrosszabb helyen van a mûszerkert, sosem értettem, hogy miért éppen odakerült.
Most gyakorlatilag a legrosszabb helyen van a mûszerkert, sosem értettem, hogy miért éppen odakerült.
Viszont az épület melletti mûszerkertben sem lenne jó a csapadékmérõ, mert nem jó a kitettség, takar az épület. Sehol sem jó. 
A szél viszont jóval erõsebb odafenn, ez akár nagy hibát is okozhat a csapadékmérésben szerintem.
Csapadékmérõ szerintem tökmindegy, hogy 1 vagy 41 m-en van elhelyezve Ha olyan magasan van egy olyan pont, amire a 45°-os szögben garantáltan nincs semmi akadály, akkor az elhelyezés jó... Szelet pedig városban is mérni kell, ha az épületek árnyékában tesszük, sokkal nagyobb hib át követünk el...
Ha olyan magasan van egy olyan pont, amire a 45°-os szögben garantáltan nincs semmi akadály, akkor az elhelyezés jó... Szelet pedig városban is mérni kell, ha az épületek árnyékában tesszük, sokkal nagyobb hib át követünk el...
Köszi ezt is. Ilyen szegény lenne az Ukrán kormány?
Az állomások adatai még jó fognak jönni.
Az állomások adatai még jó fognak jönni.
Na igen, a szélmérõ még jobb példa a csapadékmérõnél.
Így aztán olyan laza 141 km/h-s lökések döngetnek ott, mint tavaly március 1-én...
Így aztán olyan laza 141 km/h-s lökések döngetnek ott, mint tavaly március 1-én...
Még egy oldal: Link
Radart is sem látok, de néhány érdekességet igen.
Radart is sem látok, de néhány érdekességet igen.
Nos...öööö...igen, a mi állomásunk finoman fogalmazva nem éppen a legszabályosabban van elhelyezve. (Csapadékmérõ pl. 42 méter magasan.)
Mindegy, csak valahol 400-500 méter magasan legyen. 1999. december 31-ig a Széchenyi-hegyen volt, a TV-toronyban. Nagyon jól jönne télen pl. hidegpárnás idõben, vagy olyankor, mikor ott megmaradó hó van, a városban pedig nincs.
(Csapadékmérõ pl. 42 méter magasan.)Mindegy, csak valahol 400-500 méter magasan legyen. 1999. december 31-ig a Széchenyi-hegyen volt, a TV-toronyban. Nagyon jól jönne télen pl. hidegpárnás idõben, vagy olyankor, mikor ott megmaradó hó van, a városban pedig nincs.
A szélmérõrõl nem is beszélve, ami hét emelet magasan van, így nem csoda, hogy mindig ott mérik a legerõsebb szeleket
Mondjuk azért budapesti létemre elég ciki, hogy megtekinteni még nem sikerült
ELTE-t ismerem néha szoktam arra menni, de azt hittem, hogy azt csak az ELTE-seké, és amolyan oktató állomás. Ott azért szép széles díszburkolat van, érdekes fekvése van. Ott a Duna, de azért jó sok aszfalt van mellette, és az Északi épület is szépen árnyékol.
Hegyvidéki állomás hol lenne jó? HHH, János hegy, Szécshényi hegy? Vagy mindegy, csak valahol a budai hegyekben?
Hegyvidéki állomás hol lenne jó? HHH, János hegy, Szécshényi hegy? Vagy mindegy, csak valahol a budai hegyekben?
A felsoroltakon kívül még az ELTE lágymányosi állomása.
Azaz 2 darab külterületi, és 2 darab városklíma-állomás van, ezek közül Lõrinc és a Belváros MILOS, Újpest és Lágymányos QLC.
Sajnos hegyvidéki jelenleg nincs, pedig az nagyon kéne még ide Budapestre...
Azaz 2 darab külterületi, és 2 darab városklíma-állomás van, ezek közül Lõrinc és a Belváros MILOS, Újpest és Lágymányos QLC.
Sajnos hegyvidéki jelenleg nincs, pedig az nagyon kéne még ide Budapestre...
Köszi, én eddig azt hittem, hogy Kitaibel Pál utcában és a Gilice téren van csak állomás. Hány állomás van Bp-n?
A Csatornázási Mûvek területén (pontos címet sajnos nem tudok most).
Egyébként 2001. április 28. óta van mûködésben az állomás.
Az ottani hõingás általában nagyobb a lõrincinél - ha minden más körülmény (felhõzet, szél stb.) azonos, akkor ott jellemzõen alacsonyabb pár tizeddel a minimum, és magasabb pár tizeddel a maximum. Ennek okát nem tudom, vagy a talaj, vagy pedig az, hogy jobban "külterületi" állomásról van szó, mint a Gilice tér esetében.
Érdekességképpen: nem ez az elsõ állomás a meteorológiai mérések történetében Újpesten, a Káposztásmegyeri Vízmû területén 1900 és 2006 között már folytattak méréseket.
Egyébként 2001. április 28. óta van mûködésben az állomás.
Az ottani hõingás általában nagyobb a lõrincinél - ha minden más körülmény (felhõzet, szél stb.) azonos, akkor ott jellemzõen alacsonyabb pár tizeddel a minimum, és magasabb pár tizeddel a maximum. Ennek okát nem tudom, vagy a talaj, vagy pedig az, hogy jobban "külterületi" állomásról van szó, mint a Gilice tér esetében.
Érdekességképpen: nem ez az elsõ állomás a meteorológiai mérések történetében Újpesten, a Káposztásmegyeri Vízmû területén 1900 és 2006 között már folytattak méréseket.
A napokban többször szerepelt az indexen, hogy Újpesten megdõlt a melegrekord.
Hol van ott meteorológiai állomás?
Hol van ott meteorológiai állomás?
Nemrégiben sok szó esett róla, de most még egyszer megkérdezném: az éghajlati küszöbnapokat akkor tehát valóban a kerekítések alapján számítjuk, és nem pedig a tizedre pontos értékek alapján?
Azaz nyári nap 24,6 °C-tól van, és nem pedig 25 °C-tól stb.?
És vajon az OMSZ havi, éves stb, jelentéseiben, és persze a sokéves feldolgozásokat illetõen is ennek megfelelõen szerepelnek a dolgok? (Bár talán ezzel kapcsolatban az Éghajlati Osztályról tudna valaki pontos válasszal szolgálni.)
Azaz nyári nap 24,6 °C-tól van, és nem pedig 25 °C-tól stb.?
És vajon az OMSZ havi, éves stb, jelentéseiben, és persze a sokéves feldolgozásokat illetõen is ennek megfelelõen szerepelnek a dolgok? (Bár talán ezzel kapcsolatban az Éghajlati Osztályról tudna valaki pontos válasszal szolgálni.)
Igen, a Cu2 a fontosabb, ha mindkettõ van.
Szerintem egybeszámolják, mivel csak a legmagasabb kódszám megadására van lehetõség, a kiegészítõ felhõcsoportban már csak Cumulust lehet adni.
Itt is volt gondolom humilis is:
AAXX 10121 12843 31875 31702 10245 20026 39979 40140 58017 70300 82 2 02 333 82 8 56 =
Sajnos nincs nálam a könyv, amiben ez talán benne van, bár fejbõl illene az ilyet tudnom.
Szerintem egybeszámolják, mivel csak a legmagasabb kódszám megadására van lehetõség, a kiegészítõ felhõcsoportban már csak Cumulust lehet adni.
Itt is volt gondolom humilis is:
AAXX 10121 12843 31875 31702 10245 20026 39979 40140 58017 70300 82 2 02 333 82 8 56 =
Sajnos nincs nálam a könyv, amiben ez talán benne van, bár fejbõl illene az ilyet tudnom.
A radiációs minimum mérésrõl lenne egy-két kérdésem!
Már régóta foglalkoztat a téma, mert több esetben is nem láttam a mért radiációs minimum és az adott érték növényekre gyakorolt hatását!
Múlt tavasszal -3-4 fok volt 2 méteren, és a magnolia virágai a talajra lógva sem voltak sérülve, fagykár rajtuk egyáltalán nem látszott! Annak ellenére, hogy a -3-4 fokos 2 méteres hõmérséklet -6-7 fokos radiációs minimumot sejtet, amit a magnolia virága már nem bír ki épen! Több helyen is megnéztem az adott éjszaka után, és sértetlenek voltak!
Ugyanez a fügénél is jelentkezik, ha egy fagyzugban lévõ füge -12 fokos érték mellett múlt éven nem sérült, akkor, mivel a rad.min ennél alacsonyabb kellett hogy legyen, a talajra lógó ágak a -15-16 fok körüli érték mellett el kellett volna, hogy fagyjanak!
De nem így történt!
Sõt!
Kanizsán a mostani télen -16 fokos T min volt!
Muraszemenye település egy kicsivel jobb fekvésû udvarán, a Mura folyó szintjéhez közel, lehetett -13, gyenge -14 fokos minimum!
A füge épen maradt, és ugyanúgy épek a kis túlzással talajon fekvõ ágai is Link Link Link Link
Látható, sík terepen vagyunk, a háttérben dombok magasodnak Link Link
Egy radiációs minimum mérõ itt -16-18 fokot mért volna talajon körülbelül, és a -16-18 fok elpusztítja a fügét, fõleg ez egy elég fagyérzékeny fajta, de még igy sem görbült a haja szála sem!
A debreceni állomásnál gyakran látok olyat, hogy a radiációs minimum a 2 méteres T-hez képest 6-8 fokkal, sõt, volt rá példa, hogy 8-10 fokkal is alacsonyabb volt!
Szóval ennél a radiációs minimum mérésnél valami nem stimmel!
Mert ha tényleg azok a hõmérsékleti különbségek vannak, mint amit mérnek, akkor az adott értékek mellett kellene jelentkezni a fagykároknak!
Mivel nem így történt, valami hibádzik szerintem a a 2 méteres és a radiációs minimum mérésnél lévõ különbségek terén!
A megoldásra ma jöttem rá, legalábbis szerintem ez lehet az oka!
És a radiációs, talajmenti fagy fontos eleme a mezõgazdaságnak, a vetési idõnél, a zöldségtermesztésnél is, a mért átlagokkal számolnak is a termelõk és a szakmák!
Amit szerintem nem vettek figyelembe a szakemberek, hogy a 2 méteren mért éjszakai hõmérsékletet hõmérõházban mérik, míg a radiációs minimum mérõ teljesen meztelen, szabadon lévõ higanyos hõmérõ volt Link
Ez okozhatja a nagy eltérést, ugyanis amióta az automata mérõk vannak, ott árnyékolt radiációs minimum mérõt használnak Link (MacGyver képe), óriási különbség van a két radiációs minimum mérõ közötti értékebn, akár 3-5 fok is elõfordul, természetesen a szabadon lévõ higanyos mérõ mér jóval hidegebbet, és olyan is elõfordul, hogy derült éjszaka ellenére is alig van különbség a 2 méteres mérõ és az árnyékolt radiációs mérõ minimuma között!
Az, hogy a 2 méteres mérés és a talaj feletti mérés között nem lehet a mérések által látot nagy különbség, azt az is indokolhatja, hogy hiába van a kisugárzási inverzió szerint, derült éjszakán a magasabb légréteg felõl a talaj felé közeledve alacsonyabb érték, ha 60-80 méteres fagylefolyással, 60-80 méteres szakaszon produkálunk 7-8 fokos különbséget, akkor a 2 méteres és a talaj feletti, magyarán 2 méteres szakaszon aránytalanul nagy lenne ugyanekkora eltérés a minimum értékekben!
Talán ez lehet az oka annak, hogy a talajszinten fekvõ növény sem kap olyan sokkal nagyobb hideget, mint a 2 méteres szinten lévõ része, ezáltal nem károsodik olyan mértékben, mint amit a mért értékek alapján elvárnánk!
Nem tudom kinek mi a véleménye, de ha ez így van, akkor a talajmenti fagy fogalmát át kell értékelni!
Már régóta foglalkoztat a téma, mert több esetben is nem láttam a mért radiációs minimum és az adott érték növényekre gyakorolt hatását!
Múlt tavasszal -3-4 fok volt 2 méteren, és a magnolia virágai a talajra lógva sem voltak sérülve, fagykár rajtuk egyáltalán nem látszott! Annak ellenére, hogy a -3-4 fokos 2 méteres hõmérséklet -6-7 fokos radiációs minimumot sejtet, amit a magnolia virága már nem bír ki épen! Több helyen is megnéztem az adott éjszaka után, és sértetlenek voltak!
Ugyanez a fügénél is jelentkezik, ha egy fagyzugban lévõ füge -12 fokos érték mellett múlt éven nem sérült, akkor, mivel a rad.min ennél alacsonyabb kellett hogy legyen, a talajra lógó ágak a -15-16 fok körüli érték mellett el kellett volna, hogy fagyjanak!
De nem így történt!
Sõt!
Kanizsán a mostani télen -16 fokos T min volt!
Muraszemenye település egy kicsivel jobb fekvésû udvarán, a Mura folyó szintjéhez közel, lehetett -13, gyenge -14 fokos minimum!
A füge épen maradt, és ugyanúgy épek a kis túlzással talajon fekvõ ágai is Link Link Link Link
Látható, sík terepen vagyunk, a háttérben dombok magasodnak Link Link
Egy radiációs minimum mérõ itt -16-18 fokot mért volna talajon körülbelül, és a -16-18 fok elpusztítja a fügét, fõleg ez egy elég fagyérzékeny fajta, de még igy sem görbült a haja szála sem!
A debreceni állomásnál gyakran látok olyat, hogy a radiációs minimum a 2 méteres T-hez képest 6-8 fokkal, sõt, volt rá példa, hogy 8-10 fokkal is alacsonyabb volt!
Szóval ennél a radiációs minimum mérésnél valami nem stimmel!
Mert ha tényleg azok a hõmérsékleti különbségek vannak, mint amit mérnek, akkor az adott értékek mellett kellene jelentkezni a fagykároknak!
Mivel nem így történt, valami hibádzik szerintem a a 2 méteres és a radiációs minimum mérésnél lévõ különbségek terén!
A megoldásra ma jöttem rá, legalábbis szerintem ez lehet az oka!
És a radiációs, talajmenti fagy fontos eleme a mezõgazdaságnak, a vetési idõnél, a zöldségtermesztésnél is, a mért átlagokkal számolnak is a termelõk és a szakmák!
Amit szerintem nem vettek figyelembe a szakemberek, hogy a 2 méteren mért éjszakai hõmérsékletet hõmérõházban mérik, míg a radiációs minimum mérõ teljesen meztelen, szabadon lévõ higanyos hõmérõ volt Link
Ez okozhatja a nagy eltérést, ugyanis amióta az automata mérõk vannak, ott árnyékolt radiációs minimum mérõt használnak Link (MacGyver képe), óriási különbség van a két radiációs minimum mérõ közötti értékebn, akár 3-5 fok is elõfordul, természetesen a szabadon lévõ higanyos mérõ mér jóval hidegebbet, és olyan is elõfordul, hogy derült éjszaka ellenére is alig van különbség a 2 méteres mérõ és az árnyékolt radiációs mérõ minimuma között!
Az, hogy a 2 méteres mérés és a talaj feletti mérés között nem lehet a mérések által látot nagy különbség, azt az is indokolhatja, hogy hiába van a kisugárzási inverzió szerint, derült éjszakán a magasabb légréteg felõl a talaj felé közeledve alacsonyabb érték, ha 60-80 méteres fagylefolyással, 60-80 méteres szakaszon produkálunk 7-8 fokos különbséget, akkor a 2 méteres és a talaj feletti, magyarán 2 méteres szakaszon aránytalanul nagy lenne ugyanekkora eltérés a minimum értékekben!
Talán ez lehet az oka annak, hogy a talajszinten fekvõ növény sem kap olyan sokkal nagyobb hideget, mint a 2 méteres szinten lévõ része, ezáltal nem károsodik olyan mértékben, mint amit a mért értékek alapján elvárnánk!
Nem tudom kinek mi a véleménye, de ha ez így van, akkor a talajmenti fagy fogalmát át kell értékelni!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat