Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Feltûnõen gyorsan sikerült a fórum eredeti témájától elszakadni, ahol a radmin mérések és annak értelmezési perspektíváit lehetett szemügyre venni építõ és bomlasztó hozzászólásokon keresztül.
Egyébként - nem mellékesen - a moderátorok feladata többek között az is, hogy más személyre, vagy szervezetre burkolt, vagy nyílt formában, tartalmi és stilisztikai értelemben vett bomlasztó, esetlegesen lejárató hozzászólások kiszûrése is!
Ha objektív szemléletnél maradunk is, akkor ezen lista toronymagasan vezetõ versenyzõjének írom a válaszomat...
Nem mellesleg köszönöm a figyelmeztetést, tárgyszerû szemléletnél maradva ebben a hozzászólásban valóban több személyes célzást gondolok, amire azonnal figyelmeztettem is magam, hogy "Nem szabad, mert moderációs szabályzatba ütközik!" . De mit lehetne tenni egy elõzõleg személyesen személyeskedõ, nekem szánt üzenettel, ha azt meg kell válaszolni?!
Gordiuszi csomó...
Cserébe, hogy a kérésed természetesen eljutott a tudatomig, és ehhez igyekszem minden erõmmel tartani magam, egy (köz)kérésem nekem is lenne: nevezetesen légy szíves tedd meg, hogy a te általad jogosnak, DE mások által megkérdõjelezhetõnek vehetõ, tartalmi és stilisztikai szempontból kétséges hozzászólásoknak (különös tekintettel azokra, amelyekben mást, vagy másokat rossz fényben jellemzel) ne a Metneten tüntesd fel... Köszönjük!
21es, én is köszönöm a választ, különösen annak építõ jellegét. Ez a saját kísérlet felettébb tetszett, valóban egy érdekes mikrometeorológiai problémát pedzeget...
Usrinnak pedig pont jár, tényleg valahol ott van a kutya elásva...
Egyébként - nem mellékesen - a moderátorok feladata többek között az is, hogy más személyre, vagy szervezetre burkolt, vagy nyílt formában, tartalmi és stilisztikai értelemben vett bomlasztó, esetlegesen lejárató hozzászólások kiszûrése is!
Ha objektív szemléletnél maradunk is, akkor ezen lista toronymagasan vezetõ versenyzõjének írom a válaszomat...
Nem mellesleg köszönöm a figyelmeztetést, tárgyszerû szemléletnél maradva ebben a hozzászólásban valóban több személyes célzást gondolok, amire azonnal figyelmeztettem is magam, hogy "Nem szabad, mert moderációs szabályzatba ütközik!" . De mit lehetne tenni egy elõzõleg személyesen személyeskedõ, nekem szánt üzenettel, ha azt meg kell válaszolni?!
Gordiuszi csomó...Cserébe, hogy a kérésed természetesen eljutott a tudatomig, és ehhez igyekszem minden erõmmel tartani magam, egy (köz)kérésem nekem is lenne: nevezetesen légy szíves tedd meg, hogy a te általad jogosnak, DE mások által megkérdõjelezhetõnek vehetõ, tartalmi és stilisztikai szempontból kétséges hozzászólásoknak (különös tekintettel azokra, amelyekben mást, vagy másokat rossz fényben jellemzel) ne a Metneten tüntesd fel... Köszönjük!
21es, én is köszönöm a választ, különösen annak építõ jellegét. Ez a saját kísérlet felettébb tetszett, valóban egy érdekes mikrometeorológiai problémát pedzeget...
Usrinnak pedig pont jár, tényleg valahol ott van a kutya elásva...
...de mielõtt tényleg befejeznénk, Floo, köszi a választ, ezek szerint akkor nem kell aggódnom, a napijelentésbeli radmin tényleg radmin. Máris többet tudok megint.
A Te kérdésedre válaszolva, nem egy helyen akadtam olyan meghatározásra és/vagy utalásra, amelyikbõl nem derül ki egyértelmûen, hogy radmin és "radmin" között különbség van. Éspedig:
Link - itt a 3-as számú oldal legalján olvasható a radiációs minimum meghatározása, aminek minden szava igaz ugyan, de félrevezetõ lehet. Nekem például, ha nem tudnám mindazt, amirõl eleddig hosszasan tárgyaltunk, bizony az lenne.
Link - itt (a 85. dián) is hasonló a helyzet, külön-külön igaz modatok, de megtévesztõ, ha összefüggésében vizsgáljuk. Sajnos még a "talajmenti fagy" kifejezés is szerepel benne, ami alapul szolgálhat olyan hibás következtetések levonására, mint hogy a radmin negatív értéke szükségszerûen talajmenti fagyot jelent.
Fenti példák feltételezhetõen szakemberek tollából származnak, szándékosan választottam olyanokat, ahol nem volt szerzõ megjelölve. A hangsúly itt csak a fogalmak egybemosódásán van, nem a személyeken. Amellett azt sem vonom kétségbe, hogy a szerzõk tisztában vannak a fogalmakkal, sõt az is elõfordulhat, hogy itt-ott én értelmezek félre szavakat, gondolatokat. Lényeg az eredmény, keveredik a két fogalom. Ezt értettem "egy kalap alá vétel"-en, semmi többet.
Usrin, így van, nagyrészt egyetértek. A növény is árnyékolatlan, de ha megnézzük például a saját kis "ad hoc" méréseim eredményét, a növény több fokos negatív radmin értéknél sem mutatta fagykár jeleit. Igaz ugyan persze, hogy még a fagyérzékeny növények sem pontosan nulla fokon fagynak meg (ráadásul e pont még csak nem is állandó adott fajon belül sem), hanem az alatt valamivel, de a tapasztalatok alapján az "igazságot" én mégis az árnyékolt 5 cm-es értékhez tenném közelebb. Nyilván kulcskérdés maga az anyagi minõség, illetve az abból származõ emissziós tulajdonság, de túl nagynak érzem a különbséget egy pl. -4 fokos radmin-t produkáló hõmérõ, illetve egy elméletileg 0, gyakorlatilag talán -1 fokon fagyó palánta kisugárzási jellemzõi között. De hozzászólásod további, most már részletesebb, rendszeresebb mérésekre sarkall!
Pitom, köszönöm a választ, engem mindenesetre megnyugtat, hogy a napijelentés szerint csak egyféle radmin létezik. így, ha jól értem, a kiugró adatok okát a mikroklímában, vagy esetleg a mérési körülményekben kell tovább keresni. Sietve teszem hozzá, természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a mérés mindenütt szabványos módon folyik...
A probléma hozzászóláslélektani, érzelmi hátterének boncolgatásához viszont semmit nem szeretnék hozzátenni
A Te kérdésedre válaszolva, nem egy helyen akadtam olyan meghatározásra és/vagy utalásra, amelyikbõl nem derül ki egyértelmûen, hogy radmin és "radmin" között különbség van. Éspedig:
Link - itt a 3-as számú oldal legalján olvasható a radiációs minimum meghatározása, aminek minden szava igaz ugyan, de félrevezetõ lehet. Nekem például, ha nem tudnám mindazt, amirõl eleddig hosszasan tárgyaltunk, bizony az lenne.
Link - itt (a 85. dián) is hasonló a helyzet, külön-külön igaz modatok, de megtévesztõ, ha összefüggésében vizsgáljuk. Sajnos még a "talajmenti fagy" kifejezés is szerepel benne, ami alapul szolgálhat olyan hibás következtetések levonására, mint hogy a radmin negatív értéke szükségszerûen talajmenti fagyot jelent.
Fenti példák feltételezhetõen szakemberek tollából származnak, szándékosan választottam olyanokat, ahol nem volt szerzõ megjelölve. A hangsúly itt csak a fogalmak egybemosódásán van, nem a személyeken. Amellett azt sem vonom kétségbe, hogy a szerzõk tisztában vannak a fogalmakkal, sõt az is elõfordulhat, hogy itt-ott én értelmezek félre szavakat, gondolatokat. Lényeg az eredmény, keveredik a két fogalom. Ezt értettem "egy kalap alá vétel"-en, semmi többet.
Usrin, így van, nagyrészt egyetértek. A növény is árnyékolatlan, de ha megnézzük például a saját kis "ad hoc" méréseim eredményét, a növény több fokos negatív radmin értéknél sem mutatta fagykár jeleit. Igaz ugyan persze, hogy még a fagyérzékeny növények sem pontosan nulla fokon fagynak meg (ráadásul e pont még csak nem is állandó adott fajon belül sem), hanem az alatt valamivel, de a tapasztalatok alapján az "igazságot" én mégis az árnyékolt 5 cm-es értékhez tenném közelebb. Nyilván kulcskérdés maga az anyagi minõség, illetve az abból származõ emissziós tulajdonság, de túl nagynak érzem a különbséget egy pl. -4 fokos radmin-t produkáló hõmérõ, illetve egy elméletileg 0, gyakorlatilag talán -1 fokon fagyó palánta kisugárzási jellemzõi között. De hozzászólásod további, most már részletesebb, rendszeresebb mérésekre sarkall!
Pitom, köszönöm a választ, engem mindenesetre megnyugtat, hogy a napijelentés szerint csak egyféle radmin létezik. így, ha jól értem, a kiugró adatok okát a mikroklímában, vagy esetleg a mérési körülményekben kell tovább keresni. Sietve teszem hozzá, természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a mérés mindenütt szabványos módon folyik...
A probléma hozzászóláslélektani, érzelmi hátterének boncolgatásához viszont semmit nem szeretnék hozzátenni
Nem mellékesen a moderátorok gyakran figyelmeztetik a fórumozókat a személyeskedés mellõzésére, úgyhogy légyszíves figyelmeztessed magad
Maradjunk továbbra is a tárgyszerû, objektív szemléletnél és megnyilvánulásoknál, ha nem tudunk, akkor meg inkább fejezzük is be a témát!
Maradjunk továbbra is a tárgyszerû, objektív szemléletnél és megnyilvánulásoknál, ha nem tudunk, akkor meg inkább fejezzük is be a témát!
Csak ha nincs az egyik, hangvételbõl esetleg negatívabb hozzászóló, akkor nem lenne a hangvételbõl pozitívabb hozzászólás sem!
A stílusnál sokkal fontosabb maga a tartalom, fõleg, hogy vicsorgó fogakkal is el lehet küldeni valakit "oda", meg széles mosollyal és kedvesen is, a lényeg és a tartalom ugyanaz marad!
Bár, hogy ebben Link milyen kivetnivaló van pl. hangvételben, azt nem tudom!
A stílusnál sokkal fontosabb maga a tartalom, fõleg, hogy vicsorgó fogakkal is el lehet küldeni valakit "oda", meg széles mosollyal és kedvesen is, a lényeg és a tartalom ugyanaz marad!
Bár, hogy ebben Link milyen kivetnivaló van pl. hangvételben, azt nem tudom!
Semmilyen vitaindító célzattal nem szeretnék élni, mert abból jó nem sül ki, de a tévhitek eloszlatása végett annyit azért megjegyeznék, hogy eddig senkinek nem jutott és nem is fog eszébe jutni egy automata árnyékolt mûszer és egy árnyékolatlan radiációs minimum mûszer adatsorait homogenizáni... A napijelentésbe pedig egyértelmûen az észlelõ által leolvasott adatok kerülnek be, minden állomásról...
Egyébként pedig szerintem a radiációs minimumok közötti nagy eltérésen lehet elmélkedni, de nagy valószínûséggel ez is nagy változékonyságot mutatna (csak nincs hozzá kellõen sok mérés), hiszen pl. az emlegetett debreceni és a szegedi viszonyok között nagy különbségek a felszíni adottságokban nem tapasztalhatók (füves, fátlan terület), de Szeged adatai mégsem kiugróak...
Viszont összehasonlítva a korábbi, két hosszabb lélegzetvételû elmélkedést, egy jó kis értekezést lehetne belõlük írni Különösen stilisztikában és a hangvételbelben, valamint a hozzászólások építõ jellegében tapasztalható kiáltó különbségekrõl!
Egyébként pedig szerintem a radiációs minimumok közötti nagy eltérésen lehet elmélkedni, de nagy valószínûséggel ez is nagy változékonyságot mutatna (csak nincs hozzá kellõen sok mérés), hiszen pl. az emlegetett debreceni és a szegedi viszonyok között nagy különbségek a felszíni adottságokban nem tapasztalhatók (füves, fátlan terület), de Szeged adatai mégsem kiugróak...
Viszont összehasonlítva a korábbi, két hosszabb lélegzetvételû elmélkedést, egy jó kis értekezést lehetne belõlük írni
Különösen stilisztikában és a hangvételbelben, valamint a hozzászólások építõ jellegében tapasztalható kiáltó különbségekrõl!
Ha a talajközeli T-méréssel az a célunk, hogy a növényeket érõ fagyveszélyt megismerjük, akkor az "igazság" szerintem az árnyékolós fûszinti mérés és a hagyományos, árnyékolatlan rad. min. mérés KÖZÖTT lehet. Miért is? Igaz, hogy az árnyékoló nélküli hõmérõ fém és üveg felülete a saját kisugárzása miatt a környezeténél jobban lehûl (csakúgy, mint a 0°C felett is deresedõ autó), de a növény is ugyanígy szabadon kisugárzó felület, felette sincsen árnyékoló! Persze az anyaga más, annyira nem fog lehûlni, mint egy fémtárgy - de mégis jobban lehûl, mint az õt körülvevõ légtér, aminek a hõmérsékletét az árnyékolt hõmérõ mérné 5 cm-en.
A súlyosabb mondatok pont azért súlyosak, hogy érezhetõ legyen, hogy van súlya a dolognak, vagy az abból a dologból levonható következtetésnek!
Sajna sok olyan megdöbbentõ dologra jöttem rá az elmúlt években, amikre elsõre, hited szerint biztosan azt mondtad volna, hogy óóó ezt biztos tudják!
Hát nem!
Köszönöm a gratulációt, viszont a súlyosabb mondatokkal nem tudok ennél óvatosabb lenni, mert így is minden erõmmel azon vagyok, hogy visszafogjam magam, de a régen is azt mondtam mindig, ha az orvos óvatos, meghal a beteg!
Egy mondat az én szememben nem súlyos vagy súlytalan, hanem igaz, vagy nem igaz!
Ha igaz, akkor lehet súlyos, ha nem igaz, akkor viszont a súlyosságát ne a hamissága adja!
De értem, miért írtad, igyekszem óvatos és kevésbé súlyos lenni, csak ez borzalmas nehéz annak, aki fejlett igazságérzettel van megáldva(vagy megátkozva)!
Borzalmasan nehéz úgy fogalmazni, hogy ne legyen sem sértõ, sem bántó semmire és senkire nézve sem, ne legyen személyeskedõ, óvatos legyen, de mégis súlya legyen, mivel kritikákról, tévedésekrõl és hibákról van szó!
"ami kétségtelenül egy kalap alá veszi a kétféle hõmérsékletet"
Hogy érted, hogy egy kalap alá veszi??
Idézni nem kell, csak írd le légyszives, hogy mit olvastál ezekrõl!?
Ebbõl a szempontból kétféle állomást különböztethetünk meg: az egyik, ahol automata állomás van személyzet nélkül, és ahol ebbõl következõleg nincs aki leolvassa a radmin mérõt, így azt automatizálni kellett, de ahhoz meg kellett rá árnyékoló, itt csak automata radmin van ; a másik pedig, ahol van észlelõszemélyzet, ott a talaj felett 5 centire elhelyezett, árnyékolatlan, szabadon lévõ higanyos vagy alkoholos hõmérõt leolvassák!
A napijelentésbe csak az észlelõvel ellátott állomások radiációs minimuma kerül be, amit látsz a napijelentésben, az egyik sem automata árnyékolt radmin!
Sajna sok olyan megdöbbentõ dologra jöttem rá az elmúlt években, amikre elsõre, hited szerint biztosan azt mondtad volna, hogy óóó ezt biztos tudják!
Hát nem!
Köszönöm a gratulációt, viszont a súlyosabb mondatokkal nem tudok ennél óvatosabb lenni, mert így is minden erõmmel azon vagyok, hogy visszafogjam magam, de a régen is azt mondtam mindig, ha az orvos óvatos, meghal a beteg!
Egy mondat az én szememben nem súlyos vagy súlytalan, hanem igaz, vagy nem igaz!
Ha igaz, akkor lehet súlyos, ha nem igaz, akkor viszont a súlyosságát ne a hamissága adja!
De értem, miért írtad, igyekszem óvatos és kevésbé súlyos lenni, csak ez borzalmas nehéz annak, aki fejlett igazságérzettel van megáldva(vagy megátkozva)!
Borzalmasan nehéz úgy fogalmazni, hogy ne legyen sem sértõ, sem bántó semmire és senkire nézve sem, ne legyen személyeskedõ, óvatos legyen, de mégis súlya legyen, mivel kritikákról, tévedésekrõl és hibákról van szó!
"ami kétségtelenül egy kalap alá veszi a kétféle hõmérsékletet"
Hogy érted, hogy egy kalap alá veszi??
Idézni nem kell, csak írd le légyszives, hogy mit olvastál ezekrõl!?
Ebbõl a szempontból kétféle állomást különböztethetünk meg: az egyik, ahol automata állomás van személyzet nélkül, és ahol ebbõl következõleg nincs aki leolvassa a radmin mérõt, így azt automatizálni kellett, de ahhoz meg kellett rá árnyékoló, itt csak automata radmin van ; a másik pedig, ahol van észlelõszemélyzet, ott a talaj felett 5 centire elhelyezett, árnyékolatlan, szabadon lévõ higanyos vagy alkoholos hõmérõt leolvassák!
A napijelentésbe csak az észlelõvel ellátott állomások radiációs minimuma kerül be, amit látsz a napijelentésben, az egyik sem automata árnyékolt radmin!
Örülök, hogy egyetértünk!
Sajnos való igaz, elég sokan keverik a radmin és az 5 cm-es léghõmérséklet fogalmát. Mégis óvatosan bánnék a túl erõs kijelentésekkel, azért azt nem gondolom, hogy a különbségre eddig senki ne jött volna rá. A szakmának, illetve a mezõgazdaságnak is az a része, amelyik használja is, hitem szerint tisztában van a két dolog különbözõségével. Máskülönben amolyan hibás beidegzõdés-féleségnek érzem, ahogyan a többség megközelíti a problémát, lássuk be, a radmin értelmezése kicsit eltér a klasszikus hõmérsékletétõl. És a dolognak nem fog a mélyére ásni az, aki nem is igazán használja. (Még a nyilvánvaló és hétköznapi jelenségek ellenére sem, mint amilyen az autók tetejének, motorházának gyorsabb hûlése, deresedése, miközben nincs fagy. Ez is egyfajta kisugárzással kapcsolatos hõmérséklet, ami, ha levegõre akarnánk értelmezni, megintcsak nem több, mint virtuális...)
Ennek ellenére megdöbbentett, amikor épp az általad leírtak hatására is utánaolvastam, hogyan is fogalmazzák meg a radiációs minimumot a meteorológiában, és bizony találtam szakemberek tollából származó olyan írást is , ami kétségtelenül egy kalap alá veszi a kétféle hõmérsékletet. Az meg, hogy a mezõgazdák és a laikusok többsége nincsen tisztában vele, innentõl kezdve nem nagy csoda...
Ami az automata-nem automata állomások adatsorait illeti, bizony a váltás egy rakás problémát vet fel, gõzöm nincs, hogyan oldják meg ezeket. Az mindenesetre látható, hogy a napijelentésben csak az észlelõvel ellátott állomások radmin adata van benn, a többiét legalább nem keverik ide. Személy szerint én itt csak arra lennék kíváncsi, hogy ezek mindegyike tényleges radmin-e, vagy az automata adata kerül be. Ha az elõbbi, akkor meg végképp nem értem, miért az a néhány következetesen kiugró állomás, mint amilyen a debreceni és a szentgotthárdi is.
Ez akár afféle konstruktív indítvány is lehetne, hogy legyen legalább valami eredménye is ennek a kutakodásnak, ki kéne deríteni, csakugyan egyféle adatot látunk-e radmin gyanánt.
Egyébként fogadd gratulációm a missziódhoz, értelmes dolognak tartom. De azért csak óvatosan a súlyosabb mondatokkal!
Sajnos való igaz, elég sokan keverik a radmin és az 5 cm-es léghõmérséklet fogalmát. Mégis óvatosan bánnék a túl erõs kijelentésekkel, azért azt nem gondolom, hogy a különbségre eddig senki ne jött volna rá. A szakmának, illetve a mezõgazdaságnak is az a része, amelyik használja is, hitem szerint tisztában van a két dolog különbözõségével. Máskülönben amolyan hibás beidegzõdés-féleségnek érzem, ahogyan a többség megközelíti a problémát, lássuk be, a radmin értelmezése kicsit eltér a klasszikus hõmérsékletétõl. És a dolognak nem fog a mélyére ásni az, aki nem is igazán használja. (Még a nyilvánvaló és hétköznapi jelenségek ellenére sem, mint amilyen az autók tetejének, motorházának gyorsabb hûlése, deresedése, miközben nincs fagy. Ez is egyfajta kisugárzással kapcsolatos hõmérséklet, ami, ha levegõre akarnánk értelmezni, megintcsak nem több, mint virtuális...)
Ennek ellenére megdöbbentett, amikor épp az általad leírtak hatására is utánaolvastam, hogyan is fogalmazzák meg a radiációs minimumot a meteorológiában, és bizony találtam szakemberek tollából származó olyan írást is , ami kétségtelenül egy kalap alá veszi a kétféle hõmérsékletet. Az meg, hogy a mezõgazdák és a laikusok többsége nincsen tisztában vele, innentõl kezdve nem nagy csoda...
Ami az automata-nem automata állomások adatsorait illeti, bizony a váltás egy rakás problémát vet fel, gõzöm nincs, hogyan oldják meg ezeket. Az mindenesetre látható, hogy a napijelentésben csak az észlelõvel ellátott állomások radmin adata van benn, a többiét legalább nem keverik ide. Személy szerint én itt csak arra lennék kíváncsi, hogy ezek mindegyike tényleges radmin-e, vagy az automata adata kerül be. Ha az elõbbi, akkor meg végképp nem értem, miért az a néhány következetesen kiugró állomás, mint amilyen a debreceni és a szentgotthárdi is.
Ez akár afféle konstruktív indítvány is lehetne, hogy legyen legalább valami eredménye is ennek a kutakodásnak, ki kéne deríteni, csakugyan egyféle adatot látunk-e radmin gyanánt.
Egyébként fogadd gratulációm a missziódhoz, értelmes dolognak tartom. De azért csak óvatosan a súlyosabb mondatokkal!
Hát Öregem, le a kalappal!
Tökéletesen látod a helyzetet, pont erre gondoltam én is, ugyanerre próbáltam kilyukadni, amint azt olvashattad Link
Teljesen így van, ahogy írtad, a hagyományos módival, a mezítelen hõmérõvel mért radiációs minimum bizony egy virtuális érték, ezért van az, hogy a -3-4 fokos rad.min mellett semmi baja semminek, sõt, a -3-4 fokos 2 méteres minimum mellé párosítandó -7-8 fokos rad.min mellett sincs semmi baja a növényeknek!
Én is ezt figyeltem meg évek óta, hogy a radiációs minimum és a talajmenti fagy valahol sántít!
DE HOGY ERRE EDDIG SENKI SEM JÖTT RÁÁÁÁ?????
Így a talajmenti fagy fogalma, ami valószínûsítem ezen alacsony radiációs minimumok, illetve a 2 méteres és radiációs minimumok közti különbségek okán jött létre, tévesen, így ezen fogalom lényegében hibás, sõt, nem létezik, legalábbis olyan mértékben nem, mint ahogy hangsúlyozzák!
A 2 méteres mérés és a talaj felett 5 centivel történõ mérés közti óriási különbségek tényleg virtuálisak, mert nem a valódi léghõmérsékletet, hanem az árnyékolt és az árnyékolatlan mérés közti külünbséget mutatják csak!
DE HOGY ERRE EDDIG SENKI NEM JÖTT RÁ?!!
Ez elképesztõ, sem a mezõgazdaság, sem a szakma, sem senki!
Ugyanis az utolsó talajmenti fagynak a mezõgazdaságban óriási jelentõsége van a vetés és ültetés szempontjából, így a dolog nem csak "hecc", annál komolyabb!
Ezért köszönöm a vizsgálódást, és az utánajárást!
Ami biztos, talán a szakma is tudja, hogy az árnyékolatlan és az árnyékolt rad.min mérés között különbség van, és az automata állomások árnyékolt rad.min mérõvel vannak felszerelve, így azok magasabb értéket mérnek, mint az árnyékolatlanok, de hogy ennek milyen jelentõsége van, arra talán nem gondoltak, illetve hogy az tényleg nagyon jó rá a szó, csak egy virtuális hõmérséklet!
Valódi jelentõsége nincs!
Kérdés persze, hogy mi van azokkal az adatsorokkal, amiknél az adott állomás 10-20-30-40 éve árnyékolatlan, leolvasós rad.min mérõvel volt felszerelve, az észlelés megszûnt, a mérõ maradt, csak árnyékolt automata rad.min mérõvel ellátva, így az elõzõ sokéves adatsort hogyan homogenizálják az új adatsorral, na az érdekes!
Egyébként nem csak Debrecenben ugrik ki ez a rad.min dolog, hanem Szentgotthárdnak is bõdületes rad.min-ai vannak, sokszor 5-7 fokos különbséggel a 2 métereshez képest, illetve a múlt napokban a paksi 2 fokos 2 méteres T-hez 1 fokos, míg a pécs-pogányi 8 fokos 2 méteres minimumhoz 0 , nulla fokos radiációs minimum tartozott!
Elvileg a fagyzugos helyen Pakson sokkal nagyobb különbségnek kellett volna lennie a 2 méteres és a rad.min között, mint Pécs-Pogányban, ennek ellenére az a 8 fokos differencia durva!
8 fokos minimum és folyamatos légmozgás mellett kis túlzással fagyott a talajon, na azért az érdekes!
Bárki bármit mond, érdekes dologra jöttünk rá, persze van akit nem érdekel vagy legyint egyet(az lapozzon), de én köszönöm az utánajárást komolyan, nagyon jól értelmeztél és figyeltél meg mindent, mégegyszer le a kalappal elõtted!
Tökéletesen látod a helyzetet, pont erre gondoltam én is, ugyanerre próbáltam kilyukadni, amint azt olvashattad Link
Teljesen így van, ahogy írtad, a hagyományos módival, a mezítelen hõmérõvel mért radiációs minimum bizony egy virtuális érték, ezért van az, hogy a -3-4 fokos rad.min mellett semmi baja semminek, sõt, a -3-4 fokos 2 méteres minimum mellé párosítandó -7-8 fokos rad.min mellett sincs semmi baja a növényeknek!
Én is ezt figyeltem meg évek óta, hogy a radiációs minimum és a talajmenti fagy valahol sántít!
DE HOGY ERRE EDDIG SENKI SEM JÖTT RÁÁÁÁ?????
Így a talajmenti fagy fogalma, ami valószínûsítem ezen alacsony radiációs minimumok, illetve a 2 méteres és radiációs minimumok közti különbségek okán jött létre, tévesen, így ezen fogalom lényegében hibás, sõt, nem létezik, legalábbis olyan mértékben nem, mint ahogy hangsúlyozzák!
A 2 méteres mérés és a talaj felett 5 centivel történõ mérés közti óriási különbségek tényleg virtuálisak, mert nem a valódi léghõmérsékletet, hanem az árnyékolt és az árnyékolatlan mérés közti külünbséget mutatják csak!
DE HOGY ERRE EDDIG SENKI NEM JÖTT RÁ?!!
Ez elképesztõ, sem a mezõgazdaság, sem a szakma, sem senki!
Ugyanis az utolsó talajmenti fagynak a mezõgazdaságban óriási jelentõsége van a vetés és ültetés szempontjából, így a dolog nem csak "hecc", annál komolyabb!
Ezért köszönöm a vizsgálódást, és az utánajárást!
Ami biztos, talán a szakma is tudja, hogy az árnyékolatlan és az árnyékolt rad.min mérés között különbség van, és az automata állomások árnyékolt rad.min mérõvel vannak felszerelve, így azok magasabb értéket mérnek, mint az árnyékolatlanok, de hogy ennek milyen jelentõsége van, arra talán nem gondoltak, illetve hogy az tényleg nagyon jó rá a szó, csak egy virtuális hõmérséklet!
Valódi jelentõsége nincs!
Kérdés persze, hogy mi van azokkal az adatsorokkal, amiknél az adott állomás 10-20-30-40 éve árnyékolatlan, leolvasós rad.min mérõvel volt felszerelve, az észlelés megszûnt, a mérõ maradt, csak árnyékolt automata rad.min mérõvel ellátva, így az elõzõ sokéves adatsort hogyan homogenizálják az új adatsorral, na az érdekes!
Egyébként nem csak Debrecenben ugrik ki ez a rad.min dolog, hanem Szentgotthárdnak is bõdületes rad.min-ai vannak, sokszor 5-7 fokos különbséggel a 2 métereshez képest, illetve a múlt napokban a paksi 2 fokos 2 méteres T-hez 1 fokos, míg a pécs-pogányi 8 fokos 2 méteres minimumhoz 0 , nulla fokos radiációs minimum tartozott!
Elvileg a fagyzugos helyen Pakson sokkal nagyobb különbségnek kellett volna lennie a 2 méteres és a rad.min között, mint Pécs-Pogányban, ennek ellenére az a 8 fokos differencia durva!
8 fokos minimum és folyamatos légmozgás mellett kis túlzással fagyott a talajon, na azért az érdekes!
Bárki bármit mond, érdekes dologra jöttünk rá, persze van akit nem érdekel vagy legyint egyet(az lapozzon), de én köszönöm az utánajárást komolyan, nagyon jól értelmeztél és figyeltél meg mindent, mégegyszer le a kalappal elõtted!
Üdv mindenkinek!
Floo! Ahogy pár nappal ezelõtt kérted, megvizsgáltam a környékbeli kerteket, a legcsekélyebb mértékû fagykárnak sincs semmi nyoma. (Azok kedvéért, akik nem tudják az elõzményeket, a debreceni sorozatos negatív radmin értékekrõl van szó.)
Na most azért ide írom ezt, mert a hivatkozott kérdésed kapcsán is megemlítenék egy-két dolgot, ami talán hasznodra lehet vizsgálódásaid során, és esetleg mások számára sem minden tanulság nélkül való. Tehát:
Bizony, jól sejtetted, csakugyan nem stimmel itt valami, habár nem annyira a méréssel kapcsolatban, mint inkább az adatkezeléssel no meg azok értelmezésével. Röviden, arról van szó, hogy az állomáson hagyományos higanyos, árnyékolatlan radmin-, illetve árnyékolós "radmin" mérés is folyik párhuzamosan, elõbbit az észlelõ olvassa le természetesen, utóbbit az automata kezeli. Mindkét adat regisztrálva van, viszont a bökkenõ ott következik, hogy a napijelentésbe az észlelõ által leolvasott adatot viszi be a program. Azt, hogy ez a többi állomásnál is így van-e, sajnos én nem tudom, de az adatokat böngészve úgy tûnik, -mivel azok inkább hasonlítanak az itteni "árnyékolós radmin" adatokra, mint az árnyékolás nélküliekre- hogy nem. Hangsúlyoznám, nem biztos, hogy ez okozza az eltérést a debreceni, illetve a többi állomás radmin értéke között, viszont általában a radmin és a 2 m-es T közötti nagy különbséget mindenképp megmagyarázza.
Érdekességképpen még egy dolog: néhány évvel ezelõtt a mérõhelyet áttelepítették, a korábbi helyen a mérés közelebb esett az akkori épülethez, mint ma. Észlelõ kollégám elmondása szerint nagyjából ettõl az idõtõl kezdve tapasztalhatók "meredekebb" radmin adatok, azelõtt - talán az épület miatt - nem voltak gyakoriak. Ez viszont már tényleg csak találgatás, ráadásul nehézkes lenne már utánajárni is.
Amit viszont a hozzászólás velejének szánok: az értelmezés problémája.
Nem tudom, újat mondok-e ezzel, vagy hányan értenek egyet velem, s hányan nem, az én értelmezésem és tanulmányaim szerint a fenti két mérési mód nem keverendõ össze. A radiációs minimum mérése árnyékolás nélkül történik a szabványos hõmérõvel vagy szenzorral 5cm-rel a talaj felszíne felett. Eredménye pedig egy, a sugárzás hatása által befolyásolt, csakis az adott hõmérõre mint testre jellemzõ érték lesz, ami nem egyenlõ a környezõ légtér hõmérsékletével. Lehet ezt valamiféle "virtuális" hõmérsékletnek is nevezni, mindenesetre ha negatív, az közel sem jelent talajmenti fagyot.
Talajmenti fagyról akkor lenne szó, ha a másik, az árnyékolt szenzor mérne negatív értéket, ez ugyanis tulajdonképpen nem más, mint az 5 cm-es léghõmérséklet . Ezért is a fentebbi idézõjel, hiszen ez nem "radmin"!
A brahi kedvéért én a minap direkt a frissen kiültetett paprika és paradicsom palánták mellé kitettem a radmin hõmérõket. Az eredmény: -1--3 °C közötti értékek sorozatban (...homoktalaj ugye), a palánták meg azóta is élik világukat. Persze, hogy élik, mivel a hõmérõnek, meg a növényi testeknek, sõt a talajnak, vagy bármely másik tárgynak is más és más a kisugárzási tulajdonsága. A kapott negatív számok így csakis a hõmérõ hõmérsékletét adják vissza, messze nem a többi tárgyét, vagy akár csak az azokat körülvevõ légtérét. Ráadásul a levegõ még egész jó hõszigetelõ is, pláne szárazon.
De most nehogy valami önigazolás-félének vegye ezt bárki, tényleg csak a hecc kedvéért csináltam.
Floo, remélem, sikerült legalább részben választ adni kérdésedre, egyúttal elnézést mindenkitõl, ha nagyon "szájbarágós" voltam.
Floo! Ahogy pár nappal ezelõtt kérted, megvizsgáltam a környékbeli kerteket, a legcsekélyebb mértékû fagykárnak sincs semmi nyoma. (Azok kedvéért, akik nem tudják az elõzményeket, a debreceni sorozatos negatív radmin értékekrõl van szó.)
Na most azért ide írom ezt, mert a hivatkozott kérdésed kapcsán is megemlítenék egy-két dolgot, ami talán hasznodra lehet vizsgálódásaid során, és esetleg mások számára sem minden tanulság nélkül való. Tehát:
Bizony, jól sejtetted, csakugyan nem stimmel itt valami, habár nem annyira a méréssel kapcsolatban, mint inkább az adatkezeléssel no meg azok értelmezésével. Röviden, arról van szó, hogy az állomáson hagyományos higanyos, árnyékolatlan radmin-, illetve árnyékolós "radmin" mérés is folyik párhuzamosan, elõbbit az észlelõ olvassa le természetesen, utóbbit az automata kezeli. Mindkét adat regisztrálva van, viszont a bökkenõ ott következik, hogy a napijelentésbe az észlelõ által leolvasott adatot viszi be a program. Azt, hogy ez a többi állomásnál is így van-e, sajnos én nem tudom, de az adatokat böngészve úgy tûnik, -mivel azok inkább hasonlítanak az itteni "árnyékolós radmin" adatokra, mint az árnyékolás nélküliekre- hogy nem. Hangsúlyoznám, nem biztos, hogy ez okozza az eltérést a debreceni, illetve a többi állomás radmin értéke között, viszont általában a radmin és a 2 m-es T közötti nagy különbséget mindenképp megmagyarázza.
Érdekességképpen még egy dolog: néhány évvel ezelõtt a mérõhelyet áttelepítették, a korábbi helyen a mérés közelebb esett az akkori épülethez, mint ma. Észlelõ kollégám elmondása szerint nagyjából ettõl az idõtõl kezdve tapasztalhatók "meredekebb" radmin adatok, azelõtt - talán az épület miatt - nem voltak gyakoriak. Ez viszont már tényleg csak találgatás, ráadásul nehézkes lenne már utánajárni is.
Amit viszont a hozzászólás velejének szánok: az értelmezés problémája.
Nem tudom, újat mondok-e ezzel, vagy hányan értenek egyet velem, s hányan nem, az én értelmezésem és tanulmányaim szerint a fenti két mérési mód nem keverendõ össze. A radiációs minimum mérése árnyékolás nélkül történik a szabványos hõmérõvel vagy szenzorral 5cm-rel a talaj felszíne felett. Eredménye pedig egy, a sugárzás hatása által befolyásolt, csakis az adott hõmérõre mint testre jellemzõ érték lesz, ami nem egyenlõ a környezõ légtér hõmérsékletével. Lehet ezt valamiféle "virtuális" hõmérsékletnek is nevezni, mindenesetre ha negatív, az közel sem jelent talajmenti fagyot.
Talajmenti fagyról akkor lenne szó, ha a másik, az árnyékolt szenzor mérne negatív értéket, ez ugyanis tulajdonképpen nem más, mint az 5 cm-es léghõmérséklet . Ezért is a fentebbi idézõjel, hiszen ez nem "radmin"!
A brahi kedvéért én a minap direkt a frissen kiültetett paprika és paradicsom palánták mellé kitettem a radmin hõmérõket. Az eredmény: -1--3 °C közötti értékek sorozatban (...homoktalaj ugye), a palánták meg azóta is élik világukat. Persze, hogy élik, mivel a hõmérõnek, meg a növényi testeknek, sõt a talajnak, vagy bármely másik tárgynak is más és más a kisugárzási tulajdonsága. A kapott negatív számok így csakis a hõmérõ hõmérsékletét adják vissza, messze nem a többi tárgyét, vagy akár csak az azokat körülvevõ légtérét. Ráadásul a levegõ még egész jó hõszigetelõ is, pláne szárazon.
De most nehogy valami önigazolás-félének vegye ezt bárki, tényleg csak a hecc kedvéért csináltam.
Floo, remélem, sikerült legalább részben választ adni kérdésedre, egyúttal elnézést mindenkitõl, ha nagyon "szájbarágós" voltam.
Az lenne a kérdésem, hogy a szupercella.hu-n még meg vannak az esettanulmányok?Sehol nem találom õket. 
Oh... Ezek szerint eléggé el voltam tájolódva... (A mûszerek tekintetében.) Köszönöm a választ!
Régen, még az automata-korszak elõtt ez úgy ment, hogy az észlelés hivatalos idõpontjához (azaz pl. óra:45-höz) a barométer leolvasásának kellett a legközelebb esnie. Minden más nyilván ez elõtt történt.
Manapság a mûszerek leolvasása már csak kontroll céljából történik (már persze amilyen mûszerek még megmaradtak, és már ezek sem lesznek túl sokáig használatban...), a táviratba és az adatbázisokba csak az automata mûszerek adatai kerülnek. Ez utóbbiakat pedig úgy kell értelmezni, hogy ha pl. az óra, amikorra az észlelés vonatkozik, 12 UTC, akkor az automata adata a megelõzõ óra 40.percében, vagyis esetünkben 11:40 UTC-kor mért adat lesz.
A vizuális megfigyelések (pl. felhõzet, látástávolság) idõintervalluma pedig mindig az észlelési idõpontot megelõzõ 5 perc, vagyis maradva a példánál 11:40-11:45. Vagyis ha ezalatt változik az idõjárás, akkor a 11:45-höz legközelebb esõ állapot a mérvadó.
Összességében: ha azt olvassa az ember valahol, hogy "xy településen 12 órakor erõsen felhõs az ég, gyenge északi szél fúj, és 20 fok van", akkor azt úgy kell értelmezni, hogy 11:40-kor 20 fok volt, és gyenge északi szél fújt, valamint 11:45-kor erõsen felhõs volt az ég. Kicsit furcsa ez, tudom, de így van.
Manapság a mûszerek leolvasása már csak kontroll céljából történik (már persze amilyen mûszerek még megmaradtak, és már ezek sem lesznek túl sokáig használatban...), a táviratba és az adatbázisokba csak az automata mûszerek adatai kerülnek. Ez utóbbiakat pedig úgy kell értelmezni, hogy ha pl. az óra, amikorra az észlelés vonatkozik, 12 UTC, akkor az automata adata a megelõzõ óra 40.percében, vagyis esetünkben 11:40 UTC-kor mért adat lesz.
A vizuális megfigyelések (pl. felhõzet, látástávolság) idõintervalluma pedig mindig az észlelési idõpontot megelõzõ 5 perc, vagyis maradva a példánál 11:40-11:45. Vagyis ha ezalatt változik az idõjárás, akkor a 11:45-höz legközelebb esõ állapot a mérvadó.
Összességében: ha azt olvassa az ember valahol, hogy "xy településen 12 órakor erõsen felhõs az ég, gyenge északi szél fúj, és 20 fok van", akkor azt úgy kell értelmezni, hogy 11:40-kor 20 fok volt, és gyenge északi szél fújt, valamint 11:45-kor erõsen felhõs volt az ég. Kicsit furcsa ez, tudom, de így van.
Hogyan "zajlik le" egy hivatalos észlelés? Megvan adva hogy milyen sorrendben kell leolvasni a mûszereket, vagy...? Illetve ha megvannak az adatok, hogyan továbbítják azokat?
A frontanalízis maga éjféli állapot, ám a napijelentés kiadása történik kevéssel dél után, és a frontok mivel ennek részei, ezért megtévesztõ az idõpont.
Haliho! Amikor 14 órakor, vagy kicsivel utána frissítik az OMSZ fronttérképét, akkor az az aznap 00UTC-s, vagy az aznap 12UTC-s helyzetet mutatja?
Jövõhéten szerdán, csütörtökön lehet majd zivatar, május eleje is izgisnek néz ki.Várakozzunk türelmesen.
A teletexten látható a 15órai frissítésig.
Sajna a honlapon 11óra után már nem.
Sajna a honlapon 11óra után már nem.
Ez engem is szokott bosszantani, ha nem tudtam megnézni elõzõ nap, hogy mit várnak, akkor már késõbb nem lehet!
Jó kérdés, miért lehet ez így!
Jó kérdés, miért lehet ez így!
Számomra kicsit fura, hogy most, azaz fél 11 körül az OMSZ honlapján már nem olvashatok a ma várható maximumokról. Egy illetékestõl megkérdezhetem, hogy miért van ez így?
log Prel = logPabsz + (0,01485*h/Tm)
Prel: A tengerszintre számított légnyomás
Pabsz: A mért légnyomásod
h: A mérõhely tengerszint feletti magassága m-ben.
Tm: 0,0325*h+ a mért T
(a hõfokok Kelvinbe)
Prel: A tengerszintre számított légnyomás
Pabsz: A mért légnyomásod
h: A mérõhely tengerszint feletti magassága m-ben.
Tm: 0,0325*h+ a mért T
(a hõfokok Kelvinbe)
Hogy kell a légnyomást átszámolni tengerszintre? (Mert szerintem a képlet amit használok az rossz, 185 m magasan vagyok a tengerszinthez képest és 988 HPa-t mér a légnyomásmérõ)
Ezt már én is vagy 10-szer megkérdeztem a fejlesztések fórumban, de választ eddig még nem kaptam rá!
Egyik órában vannak, másikban nincsenek, kb. olyan mint Wetteronline-on, ott sem minden órában van minden állomásról adat!
Bár korábban minden órában megjelentek a metnetes hõtérképen is az omszos állomások adatai!!
Egyik órában vannak, másikban nincsenek, kb. olyan mint Wetteronline-on, ott sem minden órában van minden állomásról adat!
Bár korábban minden órában megjelentek a metnetes hõtérképen is az omszos állomások adatai!!
õ....õõ, igen most valóban én is látom.
10 óra elõtt néztem és akkor még a nagyított térképen sem voltak láthatóak a számok, csak a színárnyalatokból lehetett az értékeket kikövetkeztetni.
Viszont most az archívumban is látszanak a számok......
Hogy is van ez?
szerk.:
Most újra nincsenek a 11:30-as térképen: Link
pl. Tata, Mosonmagyaróvár stb.
10 óra elõtt néztem és akkor még a nagyított térképen sem voltak láthatóak a számok, csak a színárnyalatokból lehetett az értékeket kikövetkeztetni.
Viszont most az archívumban is látszanak a számok......
Hogy is van ez?
szerk.:
Most újra nincsenek a 11:30-as térképen: Link
pl. Tata, Mosonmagyaróvár stb.
Miért nincsenek OMSZ-es mért hõmérsékleti adatok a metnetes hõmérséklettérképen?
Hiányolom õket!
Hiányolom õket!
Tokkal-vonóval.
Egyébként megnyitsz egy mappát, ott lesz a bal oldalon felül, hogy "Saját kép feltöltése".
Mint itt: Link
Egyébként megnyitsz egy mappát, ott lesz a bal oldalon felül, hogy "Saját kép feltöltése".
Mint itt: Link
Azért a "szomszédban" 28 fokos és afölött T maxokat is mértek ma pl. Pécsen, ahol 24, maximum 25 fok lehetett, szóval szerintem a metnetes mérések 1-2 kivételtõl eltekintve egész jók, az amatõr státuszhoz képest mindenféleképpen!
Valószínû, hogy mindenkinél bele lehetne kötni valamibe, de nem érdemes
Igaz, bár ha végigmennénk minden észlelõi portán, akkor biztos, hogy az esetek 80%-ában lenne valami kivetnivaló. Nálam is, a 45° nem teljesen áll fenn, de törekedtem a maximális helyességre. Legszívesebben kitenném a házunk elé a körforgalom közepébe, de ott a "rossz gyerekek" másnapra vagy elvinnék, vagy teleszórnák valamivel.
A kollégiumiról több kép is van Link , itt is a lehetõségek maximális kihasználására törekedtem.
JoeJack:
A kollégiumiról több kép is van Link , itt is a lehetõségek maximális kihasználására törekedtem.
JoeJack:
A "nagy" és az "orosz" szó egymás szinonimái, legközelebb elég ha az egyiket írod le 
Mondjuk amennyiben nagy felületû, gondolom jobban is párolog, nem tudom, hogy ez mennyit számíthat.
Hát én errõl a Q épületrõl nem tudtam semmit, rég jártam már az egyetem környékén sajnos, abból az irányból meg végképp ritkán közelítettem meg. Így aztán tényleg nem maradt egy jó hely sem arrafelé a mûszerkertnek
Kérdés: a Nemzeti Színház környékén láttam 2 kis kanalas szélmérõt! Az egyik a HÉV megállójánál van a gyalogos felüljáró alján, a másik meg ott az új irodaépületek elõtt valami oszlopon, ha jól emlékszem. Ezekrõl lehet tudni valamit???
Mondjuk amennyiben nagy felületû, gondolom jobban is párolog, nem tudom, hogy ez mennyit számíthat.Hát én errõl a Q épületrõl nem tudtam semmit, rég jártam már az egyetem környékén sajnos, abból az irányból meg végképp ritkán közelítettem meg. Így aztán tényleg nem maradt egy jó hely sem arrafelé a mûszerkertnek
Kérdés: a Nemzeti Színház környékén láttam 2 kis kanalas szélmérõt! Az egyik a HÉV megállójánál van a gyalogos felüljáró alján, a másik meg ott az új irodaépületek elõtt valami oszlopon, ha jól emlékszem. Ezekrõl lehet tudni valamit???
És ami érdekes, hogy amatõr szinten talán ez a legpontosabban mérhetõ (ugye az árnyékolás is probléma, meg a mûszerek elhelyezése is: a normális szélmérés esélytelen házilag, de a hõméréklet mérése is elég bizonytalan).
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat