Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#66255 - 2009-05-24 19:06:04)
Azért ide írom mert máshova nem passzolna ez a hsz.
Nem tudna ajánlani valaki olyan mûholdképes oldalt mint a sat24.com, csak ami az egész világon megmutatja a felhõket? Van google earth-om is csak az nem olyan jó matja meg a felhõket.
Köszönöm.
Azért ide írom mert máshova nem passzolna ez a hsz.
Nem tudna ajánlani valaki olyan mûholdképes oldalt mint a sat24.com, csak ami az egész világon megmutatja a felhõket? Van google earth-om is csak az nem olyan jó matja meg a felhõket.
Köszönöm.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61449 - 2009-05-23 23:48:06)
Szép jó estét!Tudna nekem valaki válasz adni arra,hogy mikor fog Nógrád-megyében a környékemen kiadósabb esõ esni?
válasz elõre is köszi!
Szép jó estét!Tudna nekem valaki válasz adni arra,hogy mikor fog Nógrád-megyében a környékemen kiadósabb esõ esni?
válasz elõre is köszi!
Szeretném megtudni, hogy az online állomások által küldött adatok milyen gyakran kerülnek fel a térképekre?
15 percenként, 1 óránként, esetleg más idõközönként?
A választ elõre is köszönöm!
15 percenként, 1 óránként, esetleg más idõközönként?
A választ elõre is köszönöm!
Érdekes amit írsz, én eddig meg voltam gyõzõdve, hogy a radmin-t mindenütt higanyossal mérik, és arról is, hogy különbség van a higanyos és alkoholos hõmérõk radiációs értékei között még ha tökéletesen össze is vannak kalibrálva, s árnyékolva ugyanazt mérik, akkor is.
Debrecenben például higanyos a radmin, és ez azért érdekes, mert összevetve az itteni radmin-fûszinti Tmin értékpárokat egy másik állomáséval, nincs a kétféle különbség között lényegi eltérés.
Itt van pl. Szeged áprilisi adatsora: Link
Ez pedig Debrecené: Link
Így aztán vagy Szegeden is higanyos az a hõmérõ és emiatt nem különbözik jelentõsen a kétféle Tmin viszonya a két állomáson, vagy eleve hibás volt abbéli meggyõzõdésem, hogy a higanyos és alkoholos hõmérõ emissziója más...bár ezt nehezen venném tudomásul
Nem beszélve arról, hogy már megint nem sikerült közelebb jutnom azon probléma megoldásához, hogy mitõl produkál a debreceni állomás gyakran kirívóan alacsony radiációs minimumot.
Mondjuk az is gond, hogy nincs igazán releváns összehasonlítási alapom, mert a legközelebbi észlelõs állomás Miskolc, Eger (ezek nyilván nem alkalmasak), és Békéscsaba, de ez utóbbi már majdnem ugyanaz, mint a Szegedddel való összehasonlítás.
Szóval miután a mérési körülményekben semmi egyéb differencia, vagy elhelyezési hiba nincs, nem marad más, el kell könyveljem, Debrecen ennyivel hidegebb a kisugárzási típusú szitukban, mint az Alföld többi része. A radmin értékek pedig, függetlenül azok használhatóságától, "normálisak".
Debrecenben például higanyos a radmin, és ez azért érdekes, mert összevetve az itteni radmin-fûszinti Tmin értékpárokat egy másik állomáséval, nincs a kétféle különbség között lényegi eltérés.
Itt van pl. Szeged áprilisi adatsora: Link
Ez pedig Debrecené: Link
Így aztán vagy Szegeden is higanyos az a hõmérõ és emiatt nem különbözik jelentõsen a kétféle Tmin viszonya a két állomáson, vagy eleve hibás volt abbéli meggyõzõdésem, hogy a higanyos és alkoholos hõmérõ emissziója más...bár ezt nehezen venném tudomásul
Nem beszélve arról, hogy már megint nem sikerült közelebb jutnom azon probléma megoldásához, hogy mitõl produkál a debreceni állomás gyakran kirívóan alacsony radiációs minimumot.
Mondjuk az is gond, hogy nincs igazán releváns összehasonlítási alapom, mert a legközelebbi észlelõs állomás Miskolc, Eger (ezek nyilván nem alkalmasak), és Békéscsaba, de ez utóbbi már majdnem ugyanaz, mint a Szegedddel való összehasonlítás.
Szóval miután a mérési körülményekben semmi egyéb differencia, vagy elhelyezési hiba nincs, nem marad más, el kell könyveljem, Debrecen ennyivel hidegebb a kisugárzási típusú szitukban, mint az Alföld többi része. A radmin értékek pedig, függetlenül azok használhatóságától, "normálisak".
Nekem is 8megás a gép.
A 8megás képeket a Paint-ban szoktam kicsinyíteni 25-25%-ra.
Ha erre gondolsz.
A 8megás képeket a Paint-ban szoktam kicsinyíteni 25-25%-ra.
Ha erre gondolsz.
Nekem 8 megapixeles fényképezõm van,de csak 7 megapixeles képet lehet feltölteni a képtárba.Hogy és mekkorára kell lekicsinyittenem a képet,hogy fel tudjam tölteni?
Kérdezz rá a szennyvizeseknél, hova vitték tõlük!
Vagy hétfõn menj be a polgármesteri hivatalba!
Vagy hétfõn menj be a polgármesteri hivatalba!
Igen, pár éve a szennyvíztelepnél volt, azonban onnan elköltöztették máshová. 
Gyakran rakják õket vízmûvekhez, nézd meg ott is, ha eddig még nem tetted meg.
Ez igaz, és elnézegetve az éjszakai T-ket, könnyen lehet, hogy kicsit "szerencsétlen" elhelyezése van a mérõnek. De egy kérdésem még állva maradt: egy tó környékén lehetséges az ilyen dolog?
2 környéken is kerestem már, de semmit sem láttam, nagyon el van dugva az egész....
De megfogom tudni, és megkeresem, csak idõ kérdése.
Hamarosan meglesz a kocsim, és nem kell segítség, kimegyek majd pár környékre, hátha...
2 környéken is kerestem már, de semmit sem láttam, nagyon el van dugva az egész....
De megfogom tudni, és megkeresem, csak idõ kérdése.
Hamarosan meglesz a kocsim, és nem kell segítség, kimegyek majd pár környékre, hátha...
Pedig jellemzõ, az Alföldön is vannak kisebb nagyobb buckák, köztük a kis mélyedésekben a kisugárzási inverzió miatt összegyülõ hideg alacsony éjszakai hõmérsékletet, a kisebb halmok-buckák tetején pedig sokkal magasabbat lehet mérni, elég lenne ehhez Kakucs minimum átlagát Kecskemétével vagy Szolnokéval összevetni!
A dombvidékeken a völgyekben és a medencékben sokkal magasabb szintig tud feltelni hideglevegõvel a völgytalp, ez az Alföldön nagy vízszintes kiterjedések miatt szétterül, ezért keskenyebb az inverziós réteg, ezáltal egy 3-4-5 méteres kis halom és a mellette lévõ kis gödör is tud többfokos eltéréseket produkálni ugyanugy, mint a dombvidékeken!
Persze vannak átmenetek és nem ennyire sarkított a helyet, de a lényege ez!
Persze aztán lehet valami hõszennyezõ körülmény is a soltvadkerti automata közelében, de ezért vagy Te ott, hogy ezt megnézzed!
Én 3-4 megyét átutaztam hogy megnézzek egy-két állomást, Neked lehet csak 2 utcát kell menned!
Ha fosol arrafelé mert irtad, hogy necces környék, vigyél magaddal egy felnõttet!
De ha bemész a polgármesteri hivatalba, 2 perc alatt megmondják Neked, hol van az automata, legalábbis én igy szoktam õket megtalálni!
A dombvidékeken a völgyekben és a medencékben sokkal magasabb szintig tud feltelni hideglevegõvel a völgytalp, ez az Alföldön nagy vízszintes kiterjedések miatt szétterül, ezért keskenyebb az inverziós réteg, ezáltal egy 3-4-5 méteres kis halom és a mellette lévõ kis gödör is tud többfokos eltéréseket produkálni ugyanugy, mint a dombvidékeken!
Persze vannak átmenetek és nem ennyire sarkított a helyet, de a lényege ez!
Persze aztán lehet valami hõszennyezõ körülmény is a soltvadkerti automata közelében, de ezért vagy Te ott, hogy ezt megnézzed!
Én 3-4 megyét átutaztam hogy megnézzek egy-két állomást, Neked lehet csak 2 utcát kell menned!
Ha fosol arrafelé mert irtad, hogy necces környék, vigyél magaddal egy felnõttet!
De ha bemész a polgármesteri hivatalba, 2 perc alatt megmondják Neked, hol van az automata, legalábbis én igy szoktam õket megtalálni!
Sziasztok!
Nincs ötletetek, hogy egy OMSZ automatát hova tudnak lepakolni? Ráadásul valami olyan környezete lehet, ami éjszakánként kevésbé engedi az erõsebb lehüléseket. Soltvadkertnek van egy tava, nem túl nagy, de nem is pocsolya, és szerintetek lehetséges az, hogy valahol annak a környékében van?
Mostani éjszaka is jó példa volt:
Link
Link
Link
Link
Link
Tény, hogy más automaták is mérnek ilyen magas T-ket éjszaka, de ha az Alföldet nézzük, akkor nem igazán jellemzõ jelenség.
Nincs ötletetek, hogy egy OMSZ automatát hova tudnak lepakolni? Ráadásul valami olyan környezete lehet, ami éjszakánként kevésbé engedi az erõsebb lehüléseket. Soltvadkertnek van egy tava, nem túl nagy, de nem is pocsolya, és szerintetek lehetséges az, hogy valahol annak a környékében van?
Mostani éjszaka is jó példa volt:
Link
Link
Link
Link
Link
Tény, hogy más automaták is mérnek ilyen magas T-ket éjszaka, de ha az Alföldet nézzük, akkor nem igazán jellemzõ jelenség.
Nem tudom, valahogy én mindíg kiakadok ha az idõjárás befojásáról van szó. Nem tartom jó ötletnek, hogy a természettel játszunk,mert úgyis erõsebb nálunk. Jó ez mondjuk nem egy olyan tipikus példa, mert ugye ebben az esetben az a jég ami kihullana így is, úgy is kihullik, legfeljebb kissebb méretekben.
De pl mikor az esõ eloszlatásról meg ilyenekrõl olvasok, arra mindíg nagyon ideges leszek. Mint tudjuk ugye a légkör az egyensúly kialakítására törekszik, és ezért vannak a szélsõségek is. Na most ha mi kinyírunk egy zivatarfelhõt akkor az abban nem felszabaduló energia valahol máshol úgy is felszabadol, tehát evvel valahol, valamilyen módon mégnagyobb szélsõséget idézhatünk elõ. Ez csak az én véleményem, de nem bírtam megálni, hogy ne írjam le.
De pl mikor az esõ eloszlatásról meg ilyenekrõl olvasok, arra mindíg nagyon ideges leszek. Mint tudjuk ugye a légkör az egyensúly kialakítására törekszik, és ezért vannak a szélsõségek is. Na most ha mi kinyírunk egy zivatarfelhõt akkor az abban nem felszabaduló energia valahol máshol úgy is felszabadol, tehát evvel valahol, valamilyen módon mégnagyobb szélsõséget idézhatünk elõ. Ez csak az én véleményem, de nem bírtam megálni, hogy ne írjam le.
Sziasztok! PÁr megjegyzésem lenne a radiációs témához!Az észlelõs állomásokon radiációs minimum hõmérõként használt villás borszeszes minimumhõmérõkrõl(nincs benn higany!) kapott értéket nem érdemes összekeverni az automata felszínhõmérõinek értékeivel. A radiációs minimumot 5cm-re a talaj felett mérjük. Az 5cm-es magasság pontos megtartására van egy kis fém tartó állvány amire ráhelyezzük a radiációs minimum hõmérõt. Amennyiben van hó, akkor is ezzel a kis álvánnyal kerül a hófelszínre, így a hófelszín felett is 5cm-es magasságot tartunk. Az automatához csatlakoztatott 5-cm-es árnyékolóban lévõ hõmérséklet érzékelõ által mért legalacsonyabb értéket a felszínhõmérséklet minimumának nevezzük. A hálózatban közkeletû neve a ,,fûhõmérõ,, vagy angolosan ,,grass min hõmérõ,,. Észlelõvel és automatával ellátott állomásokon ha nincs mérési hiba, akkor szinte minden esetben a radiációs minimum hõmérõrõl leolvasott érték az alacsonyabb. Jelenleg 21 állomáson folyik radiációs minimum mérés, és 103 helyen felszínhõmérséklet mérés. Viszont ebbõl van 14 olyan állomás ahol egyszerre mérnek mindkettõt. Ezek adatait érdmes vizsgálni. Az automata érzékelõjét azért nem szabadítjuk ki a hó alól, mert ahol van aki ki tudná szabadítani, az észlelõs állomás, és ott úgyis mérnek radiációs minimumot is. A hó alatt maradt érzékelõ és radiációs minimum hõmérõ által mutatott eltérésbõl pedig jobban becsülhetõ a radiációs minimum hõmérséklet azokra a területekre is, ahol nincs észlelõ személyzet az automata mellett. Már ha valaki egyáltalán foglalkozik ilyen becsléssel. Szóval lényeg: a radiációs minimum kisugárzási, árnyékolásmentes minimum érték 5cm-en, míg a felszínhõmérséklet minimumát ,,tányéros,, árnyékolóban (3 tányér)mérjük. Véleményem szerint nem is érdemes sokat filózni a kettõ összehasonlításán, ahogy a régen közvetlen napon mért inszolációs maximumot sem vetjük össze a hõmérõházban mért árnyékolt maximum hõmérséklettel. Nyílván itt is árnyékolatlan eszköz adja a szélsõségesebb értékeket. CSak egy példa, ma mért adatok: Sopron-Kurucdomb: rad.min: 9.0 fok, felszínhõmérséklet minimuma: 10.4 fok. Körülmények: derült éjjel, frissen vágott fû, és a két eszköz kb. 5 cm-re van egymástól vízszintes talajon. Bocs a hosszért!
Hogy a zabari völgy alsó felén nincs akácvirág, sõt, elvileg a környezõ völgyek alsó felében sem egy sávban, az tuti!
-3 fokok voltak ott áprilisban, az kinyírja a virágrügyeket!
Lehet, ha gyanútlan a szemlélõ, ránéz a domboldalra, látja hogy fehérlik, de akinek a szeme nincs kiélezve erre, annak fel sem tûnik, hogy egy keskeny sávban alul nem virágzik!
Kár, hogy nem tudod megnézni, remélem hétvégén lesz rá lehetõséged, illetve nem lesz már késõ!
Egyébként így is van, a téli radiációs minimum mérésnek nem sok értelme van (a korábbi, 21-es nevû fórumtársunkkal folytatott eszmecserénkbõl kiderül, hogy úgy egyébként sem biztos, hogy van értelme)!
Természetesen igazad van, nem fogja azokat az automata rad.min mérõket senki sem takarítgatni a hótól, éppen ezért gondolom azt, hogy ki is lehetne iktatni õket a forgalomból, és az összes radminméró árát lehetne fejlesztésekre és egyéb szakmai dolgokra költeni
-3 fokok voltak ott áprilisban, az kinyírja a virágrügyeket!
Lehet, ha gyanútlan a szemlélõ, ránéz a domboldalra, látja hogy fehérlik, de akinek a szeme nincs kiélezve erre, annak fel sem tûnik, hogy egy keskeny sávban alul nem virágzik!
Kár, hogy nem tudod megnézni, remélem hétvégén lesz rá lehetõséged, illetve nem lesz már késõ!
Egyébként így is van, a téli radiációs minimum mérésnek nem sok értelme van (a korábbi, 21-es nevû fórumtársunkkal folytatott eszmecserénkbõl kiderül, hogy úgy egyébként sem biztos, hogy van értelme)!
Természetesen igazad van, nem fogja azokat az automata rad.min mérõket senki sem takarítgatni a hótól, éppen ezért gondolom azt, hogy ki is lehetne iktatni õket a forgalomból, és az összes radminméró árát lehetne fejlesztésekre és egyéb szakmai dolgokra költeni
Ez van, sajnos. Mondjuk ez várható volt. Annyi pénz a világon nincs, hogy mindegyik mérõhelyen észlelõk, vagy éppen "hóeltakarító" személyzet legyen. Vagy mondjuk külföldi példa, Lomnici-csúcs: el lehet képzelni a jelenetet, amint a bátor meteorológus kiszalad ellapátolni a 60 centis friss havat, -20 fokban, 40 km/h-s alapszélben
Mondjuk az már egy másik kérdés, hogy van-e egyáltalán valami jelentõsége télen a talaj közelében végzett méréseknek? Szerintem nem sok. Ha van az õszi vetésen hó az jó, ha nincs az nem jó. Ezt túlragozni fölösleges, ha nincs hó teljesen mindegy, hogy -10, vagy -20 fok van a talaj közelében, a vetésnek ígyis-úgyis káros.
Én ezt igazából azért érdeklõdtem meg, hogy ha egyszer majd lesz rendes mérõhelyem, akkor hogyan álljak hozzá a hóvastagsághoz. Ellapátoljam a mérõ alól vagy ne? Nem fogom Végül is természetes jelenség, miért avatkoznánk bele?
Ha már itt vagyunk, válaszolva egy korábbi kérdésedre: sajnos nem voltam otthon múlt hétvégén, de beszéltem édesanyámmal és õ azt mondta, hogy nem fagyott le sehol az akác, fehérlenek a domboldalak, illatos a levegõ! Remélem még kitart hétvégéig, most már mindenképpen hazaugrok szétnézni.
Mondjuk az már egy másik kérdés, hogy van-e egyáltalán valami jelentõsége télen a talaj közelében végzett méréseknek? Szerintem nem sok. Ha van az õszi vetésen hó az jó, ha nincs az nem jó. Ezt túlragozni fölösleges, ha nincs hó teljesen mindegy, hogy -10, vagy -20 fok van a talaj közelében, a vetésnek ígyis-úgyis káros.
Én ezt igazából azért érdeklõdtem meg, hogy ha egyszer majd lesz rendes mérõhelyem, akkor hogyan álljak hozzá a hóvastagsághoz. Ellapátoljam a mérõ alól vagy ne? Nem fogom
Végül is természetes jelenség, miért avatkoznánk bele?Ha már itt vagyunk, válaszolva egy korábbi kérdésedre: sajnos nem voltam otthon múlt hétvégén, de beszéltem édesanyámmal és õ azt mondta, hogy nem fagyott le sehol az akác, fehérlenek a domboldalak, illatos a levegõ!
Remélem még kitart hétvégéig, most már mindenképpen hazaugrok szétnézni.
Hova lehet feltenni az internetre ami idõjárással kapcsolatos és mondjuk akár ilyen dia film akár képek és megosztanám másokkal.
Tehát akkor az észlelõvel ellátott állomásoknál az észlelõ ráteszi a hó tetejére a higanyos hõmérõt, az automata állomások esetében pedig a radiációs minimum mérõ pedig a hó alatt van!
Vannak olyan állomások, ahol nincs észlelõ éjjel (pl. Szentgotthárd, Sármellék), ott ha mondjuk este 7-kor elkezd esni a hó, reggelig esik 30 centi hó, akkor reggelre betemetett higanyos radiációs minimum mérõ fogadja az észlelõt!
Automatánál pedig 2 méteren van -24 fok, radiációs minimum hõmérséklet pedig +2 fok, a hó alatt!
Nem annyira szélsõséges eset, elõfordulhat, hogy adott állomás térségében mondjuk 1,5 hónapon át hó van, akkor 1,5 hónapon át a radiációs minimum mérõ a hó alatt mér!
Vannak olyan állomások, ahol nincs észlelõ éjjel (pl. Szentgotthárd, Sármellék), ott ha mondjuk este 7-kor elkezd esni a hó, reggelig esik 30 centi hó, akkor reggelre betemetett higanyos radiációs minimum mérõ fogadja az észlelõt!
Automatánál pedig 2 méteren van -24 fok, radiációs minimum hõmérséklet pedig +2 fok, a hó alatt!
Nem annyira szélsõséges eset, elõfordulhat, hogy adott állomás térségében mondjuk 1,5 hónapon át hó van, akkor 1,5 hónapon át a radiációs minimum mérõ a hó alatt mér!
Télen feszegettem, hogy vajon mi történne a 2m-es hõmérséklet mérésével, ha véletlenül 2 m-es hó esne kis hazánkban Azóta történt egy levélváltásom a Szolgálattal, íme tehát a hivatalos verzió!
Kérdés:
"A téli idõszakban elgondolkodtam egy dolgon. Tegyük fel, hogy Kékestetõn 1 méter fölötti hóvastagság alakul ki. A kérdésem az lenne, hogy egy ilyen esetben mi a bevett szokás a 2m-es hõmérséklet mérésére??? Hiszen a hõmérõ ebben az esetben már csak 1 m-re lenne a hófelszíntõl. Vagy még érdekesebb a dolog, ha radiációs minimumot (árnyékolás nélkül) vagy 5 cm-es léghõmérsékletet (árnyékoltan) mérünk. Ezt télen a hófelszín alatt mérik vagy kiemelik a mûszert a felszín fölé? Mondjuk az automata állomásoknál gondolom, hogy nem. Ha már itt tartunk: mi van akkor, ha erõs hófúvás idején az automata állomás közvetlen környezetében egy 2 méteres hóbucka alakul ki, vagy ne adj Isten be is temeti az állomást?"
Válasz:
" A hõmérsékletet minden esetben 2 méteren mérjük, akkor is ha vastag hóréteg alakul ki. A radiációs minimumot mindig a felszínen mérjük, akár hórétegre, akár földfelszínre kell a hõmérõt elhelyezni. Amennyiben történik 5 cm-en léghõmérséklet mérés, azt akkor is ott végezzük, ha a mérõeszköz hó alá kerül. Az automata állomások környezetében nem végzünk hóeltakarítást, tehát szélsõséges esetben betakarhatja a hó a mérõállomást. "
Azóta történt egy levélváltásom a Szolgálattal, íme tehát a hivatalos verzió!Kérdés:
"A téli idõszakban elgondolkodtam egy dolgon. Tegyük fel, hogy Kékestetõn 1 méter fölötti hóvastagság alakul ki. A kérdésem az lenne, hogy egy ilyen esetben mi a bevett szokás a 2m-es hõmérséklet mérésére??? Hiszen a hõmérõ ebben az esetben már csak 1 m-re lenne a hófelszíntõl. Vagy még érdekesebb a dolog, ha radiációs minimumot (árnyékolás nélkül) vagy 5 cm-es léghõmérsékletet (árnyékoltan) mérünk. Ezt télen a hófelszín alatt mérik vagy kiemelik a mûszert a felszín fölé? Mondjuk az automata állomásoknál gondolom, hogy nem. Ha már itt tartunk: mi van akkor, ha erõs hófúvás idején az automata állomás közvetlen környezetében egy 2 méteres hóbucka alakul ki, vagy ne adj Isten be is temeti az állomást?"
Válasz:
" A hõmérsékletet minden esetben 2 méteren mérjük, akkor is ha vastag hóréteg alakul ki. A radiációs minimumot mindig a felszínen mérjük, akár hórétegre, akár földfelszínre kell a hõmérõt elhelyezni. Amennyiben történik 5 cm-en léghõmérséklet mérés, azt akkor is ott végezzük, ha a mérõeszköz hó alá kerül. Az automata állomások környezetében nem végzünk hóeltakarítást, tehát szélsõséges esetben betakarhatja a hó a mérõállomást. "
Köszi szépen! Elolvasom.
Elolvastam. Az elve ezek szerint ugyan az, amire én is gondoltam. Kár, hogy a konkrét technikai megvalósításról nem írnak. Például, hogyan gyártják és "porszívóztatják" fel az ezüst-jodidot? Szétszórják a mezõn?
Elolvastam. Az elve ezek szerint ugyan az, amire én is gondoltam. Kár, hogy a konkrét technikai megvalósításról nem írnak. Például, hogyan gyártják és "porszívóztatják" fel az ezüst-jodidot? Szétszórják a mezõn?
Hogyan mûködik a talajgenerátoros jégesõelhárítás?
Ha valaki tudja, legyen szíves röviden leírni a lényegét, vagy belinkelni egy oldalt, ahol le van írva!
Én laikusként annyit tudok általánosságban a jégesõelhárítás elvérõl, hogy kondenzációs magvakat kell a felhõbe juttatni, hogy a jégkristályok azokon váljanak ki. Így sok apró jégkristály lesz (amik esetleg meg is tudnak olvadni földet érés elõtt) és nem tudnak nagyobb jégtömbök képzõdni.
Ha valaki tudja, legyen szíves röviden leírni a lényegét, vagy belinkelni egy oldalt, ahol le van írva!
Én laikusként annyit tudok általánosságban a jégesõelhárítás elvérõl, hogy kondenzációs magvakat kell a felhõbe juttatni, hogy a jégkristályok azokon váljanak ki. Így sok apró jégkristály lesz (amik esetleg meg is tudnak olvadni földet érés elõtt) és nem tudnak nagyobb jégtömbök képzõdni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64220 - 2009-05-19 18:31:19)
Lenne egy érdekes kérdésem, egy kicsit nem ide tartozik, de biztos tudja valaki. Egy barátom kérdezte tõlem, hogy Grönland-on ven e olyan idõszak amikor napokig nem jön fel a nap, magyarán napokig, vagy tovább sötét van?
Ha valaki tudja írja meg légyszi.
Lenne egy érdekes kérdésem, egy kicsit nem ide tartozik, de biztos tudja valaki. Egy barátom kérdezte tõlem, hogy Grönland-on ven e olyan idõszak amikor napokig nem jön fel a nap, magyarán napokig, vagy tovább sötét van?
Ha valaki tudja írja meg légyszi.
Üdv!
Várható a Dunántúl középsõ részén valami egyáltalán?
OMSZ kiadta már reggel a narancsot de eddig semmi se történt
csak a D-T közén és attól K-re. Ja és felhõ is éppenhogy pár laposabb kis gomoly van.
Várható a Dunántúl középsõ részén valami egyáltalán?
OMSZ kiadta már reggel a narancsot de eddig semmi se történt
csak a D-T közén és attól K-re. Ja és felhõ is éppenhogy pár laposabb kis gomoly van.
Itt van:
Az OMSZ honlapján így találod meg: Megfigyelés-Archívum-Országos radarképek
Az OMSZ honlapján így találod meg: Megfigyelés-Archívum-Országos radarképek
A Magyar radar archívum valahol megtalálható?, mert nálam a metneten nem mûködik az OMSZ oldalán meg nem találom, vagy csak én vagyok vak. 
No, ennyire nekünk sajnos nem is tanították nekünk. Mondjuk nem is valamiféle légköri elektromosságtan elõadáson hallottunk róla, csak úgy általánosságban.
Amit írtál, abból sokat tanultam, köszönöm!
Amit írtál, abból sokat tanultam, köszönöm!
mi két elméletet tanultunk a töltésszétválasztódás magyarázatául (ott van az oktatóprogramban is, nem tudom, hogy most mûködik-e). pongyolán összefoglalva, az ábrák szemléletesebbek:
- Lenard-Simpson elmélet, amelyhez teljesen folyékony halmazállapotú víz kell (a feláramlás felfújja a vízcseppet buborékká, amelynek a felsõ, vékonyabb része negatív töltésû, az alsó, nehezebb része pozitív töltésû lesz (a légkör elektromos mezeje ilyen irányú): ha elpattan a nagy buborék, akkor belõle a könnyebb vízcseppek (a negatív töltésûek) könnyebben, gyorsabban felfelé szállhatnak tovább, a nehezebbek (a pozitív töltésûek) pedig lassabban, vagy egyáltalán nem)
- Mason-Latham elmélet épp a 0 °C-os szinten érvényes: szerinte pedig a vízcseppnek értelemszerûen a külseje fagy meg elõször; egy elképzelés szerint az épp megfagyó csepp belsejében az OH- ionok, míg a külsején, a jégrétegben a H+ ionok vannak többségben. amikor megfagyott külsõ kéreg szétpattan, a kis jégszemcsék pozitív töltésûek lesznek, és a feláramlás gyorsabban szállítja õketfelfelé, mint a még folyékony halmazállapotú, negatív töltésû vizet belül.
Ettõl alakul ki a klasszikus Simpson-féle felhõmodell (elõször rosszul írtam), amely szerint átlagosan a felhõalapban kb. 4 C pozitív töltés, a felhõ közepén 24 C negatív töltés, a felhõ tetején és az üllõben pedig 20 C pozitív töltés található.
Na persze ezek mind csak elméletek, a professzor úr is mondta, hogy errõl sok vita van, mindenesetre én elhiszem, mert még nem olvastam jobbat.
Tehát elméletileg úgyis létrejöhet töltésszétválasztódás, hogy nincs jégkristály a felhõben. Persze az nem biztos, hogy nálatok is ez a helyes válasz.
- Lenard-Simpson elmélet, amelyhez teljesen folyékony halmazállapotú víz kell (a feláramlás felfújja a vízcseppet buborékká, amelynek a felsõ, vékonyabb része negatív töltésû, az alsó, nehezebb része pozitív töltésû lesz (a légkör elektromos mezeje ilyen irányú): ha elpattan a nagy buborék, akkor belõle a könnyebb vízcseppek (a negatív töltésûek) könnyebben, gyorsabban felfelé szállhatnak tovább, a nehezebbek (a pozitív töltésûek) pedig lassabban, vagy egyáltalán nem)
- Mason-Latham elmélet épp a 0 °C-os szinten érvényes: szerinte pedig a vízcseppnek értelemszerûen a külseje fagy meg elõször; egy elképzelés szerint az épp megfagyó csepp belsejében az OH- ionok, míg a külsején, a jégrétegben a H+ ionok vannak többségben. amikor megfagyott külsõ kéreg szétpattan, a kis jégszemcsék pozitív töltésûek lesznek, és a feláramlás gyorsabban szállítja õketfelfelé, mint a még folyékony halmazállapotú, negatív töltésû vizet belül.
Ettõl alakul ki a klasszikus Simpson-féle felhõmodell (elõször rosszul írtam), amely szerint átlagosan a felhõalapban kb. 4 C pozitív töltés, a felhõ közepén 24 C negatív töltés, a felhõ tetején és az üllõben pedig 20 C pozitív töltés található.
Na persze ezek mind csak elméletek, a professzor úr is mondta, hogy errõl sok vita van, mindenesetre én elhiszem, mert még nem olvastam jobbat.
Tehát elméletileg úgyis létrejöhet töltésszétválasztódás, hogy nincs jégkristály a felhõben. Persze az nem biztos, hogy nálatok is ez a helyes válasz.
Látom tudod, hogy mirõl beszélek. 
Mi is azt írtuk, hogy nem. Van is egy diája, amin szerepel, hogy "no graupel, no charging".
Köszi a választ, akkor egy kérdés kipipálva.
Ha zh-kérdés, akkor nem, egyébként igen.
De komolyan mondom. Nekünk is így tanította Ács, hogy csak vegyes fázisú felhõben fordulhat elõ zivatartevékenység, ez ugye a klasszikus graupeles-jégkristályos töltés-szétválasztódási elmélet, és õ meg van gyõzõdve róla, hogy csak az lehet a helyes. De olvastam olyat, hogy más kutatások szerint a fõleg a trópusi övben elõforduló "meleg" (vagyis csak vízcseppekbõl álló) felhõk esetén is elõfordulhat elméletileg.
De komolyan mondom. Nekünk is így tanította Ács, hogy csak vegyes fázisú felhõben fordulhat elõ zivatartevékenység, ez ugye a klasszikus graupeles-jégkristályos töltés-szétválasztódási elmélet, és õ meg van gyõzõdve róla, hogy csak az lehet a helyes. De olvastam olyat, hogy más kutatások szerint a fõleg a trópusi övben elõforduló "meleg" (vagyis csak vízcseppekbõl álló) felhõk esetén is elõfordulhat elméletileg.
Kérdezni szeretnék ismét egyet.
A jégkristályokat nem tartalmazó felhõben képzõdhet-e villám? (zh kérdés)
Szerintem nem, mert Cb-ben képzõdik csak és annak az üllõje már tartalmaz jégkristályt. De nem vagyok biztos benne.
A jégkristályokat nem tartalmazó felhõben képzõdhet-e villám? (zh kérdés)
Szerintem nem, mert Cb-ben képzõdik csak és annak az üllõje már tartalmaz jégkristályt. De nem vagyok biztos benne.
Oké, oké!
Hogy pontosak legyünk, igen W/m2-rõl beszélünk, beszéltem! Bocs, hogy rövidítettem!
Róla van szó: Link
Hogy pontosak legyünk, igen W/m2-rõl beszélünk, beszéltem! Bocs, hogy rövidítettem!
Róla van szó: Link
De ha te mértékegységként W-t adsz meg, akkor az általad mért mennyiség bizonyára nem azonos az irradianciával, hisz az meg W/m2. Vagyis innen származhatnak a konkrét értékbeli különbségek.
Szívesen meghallgatnám valakinek a véleményét, aki szakértõje a témának.
Szívesen meghallgatnám valakinek a véleményét, aki szakértõje a témának.
Köszönöm Neked is!
Ez azért érdekes, mert ma délelõtt például felhõs idõben volt 200-300W is, abszolút nem volt naposnak nevezhetõ idõszak. Persze ettõl a szabvány még szabvány marad! Köszönöm szépen a kiegészítésed!
Szolár pyranometer
Ez azért érdekes, mert ma délelõtt például felhõs idõben volt 200-300W is, abszolút nem volt naposnak nevezhetõ idõszak. Persze ettõl a szabvány még szabvány marad! Köszönöm szépen a kiegészítésed!
Szolár pyranometer
"A 120 Wattot a tényleges vagy mint elvárható sugárzás alatt kell érteni?"
Egész egyszerûen arról van szó, hogy mûszerrel (pirano- vagy pirheliométerrel vagy nem tudom milyen -méterrel, ezeket mindig összekeverem) mérik a beesõ sugárzást (egész pontosan egy bizonyos sugárzási paramétert, amit irradianciának nevezünk), és azok az idõszakok, amelyek során ez 120 W/m2-nél nagyobb, WMO-szabvány szerint napsütésesnek tekinthetõk.
Egész egyszerûen arról van szó, hogy mûszerrel (pirano- vagy pirheliométerrel vagy nem tudom milyen -méterrel, ezeket mindig összekeverem
) mérik a beesõ sugárzást (egész pontosan egy bizonyos sugárzási paramétert, amit irradianciának nevezünk), és azok az idõszakok, amelyek során ez 120 W/m2-nél nagyobb, WMO-szabvány szerint napsütésesnek tekinthetõk.
Köszönöm szépen a segítséget mindkettõtöknek!
Akkor jól sejtettem, hogy az adatok így nem épp összevethetõek. Ezt Cambell-Stokes mûszert én még csak így a képtárban láttam, élõben nem volt hozzá szerencsém.
A 120 Wattot a tényleges vagy mint elvárható sugárzás alatt kell érteni?
Bocs, ha láma kérdés!
Megpróbálok még a specifikációból valamit kihámozni. Köszönöm még egyszer a segítségeteket!
Akkor jól sejtettem, hogy az adatok így nem épp összevethetõek. Ezt Cambell-Stokes mûszert én még csak így a képtárban láttam, élõben nem volt hozzá szerencsém.
A 120 Wattot a tényleges vagy mint elvárható sugárzás alatt kell érteni?
Bocs, ha láma kérdés!
Megpróbálok még a specifikációból valamit kihámozni. Köszönöm még egyszer a segítségeteket!
Én azt túl erõs feltételnek érzem, mert a fátyolfelhõzet takarja a napot, akkor nem biztos,hogy az a 75% realizálódik...
WMO-defínició alapján napénzes idõszaknak tekinthetõ a 120 W/m2-nél nagyobb irradiacia (sugárzás) idõszak.
(az már más kérdés, hogz a Cambell-Stokes-féle mérõknél ez mit jelent
WMO-defínició alapján napénzes idõszaknak tekinthetõ a 120 W/m2-nél nagyobb irradiacia (sugárzás) idõszak.
(az már más kérdés, hogz a Cambell-Stokes-féle mérõknél ez mit jelent
Szeretnék kérdezni egy hozzáértõt! Mégpedig, a hivatalos mérésekbõl hogyan jön ki a napsütéses órák száma? A kérdésemre az apropó az lenne, hogy nálam a Vantage Pro2 akkor számol napsütéses idõszakkal, amikor az adott idõpontban elvárható legnagyobb sugárzás legalább 75%-a realizálódik. A tegnapi napot hasonlítottam a környezõ állomások adataival: Nálam 4,7h, Pécs és Paks 8-8 órát hoz a napi jelentésben.
Mivel nálam ez "csak" gyári beállítás, ezért kérdezem, hogy esetleg más paraméterre kell beállítanom? (Van rá lehetõség!)
Nem bogarásztam most át napokra, hetekre vissza (most nem értem rá), végül ennyi eltérés talán lehet...
Mivel nálam ez "csak" gyári beállítás, ezért kérdezem, hogy esetleg más paraméterre kell beállítanom? (Van rá lehetõség!)
Nem bogarásztam most át napokra, hetekre vissza (most nem értem rá), végül ennyi eltérés talán lehet...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat