Csillagászat és űrkutatás

Noli ezért szeretem a netet Napfogyatkozást nézni a Marsról vagy visszapillantani a Voyager szemeivel naprendszerünk határáról, sétálni a Titán felszínén, átrepülni a Merkúr pokla fölött, lenézni a Jupiter vörös foltjának mélyébe, megcsodálni a Szaturnusz hatszögét, rápillantani a jégbe dermedt Plútóra és Charonra, leülni egy kisbolygóra végignézni egy Napba zuhanó üstökös enyészetét majd végigszáguldani a világegyetemen, galaxisok, vörös óriások, barna-fehér törpék, kvazárok, mindent elnyelõ fekete örvények között Visszatérve szülõbolygónkra, szinte nincs olyan zug ahová ne vethetnénk pillantást webkamerával, vulkánok mélyére, felhõk közé, õserdõkbe sivatagokba, követhetjük a hangyákat bolyaikba, leszállhatunk a tenger legmélyebb bugyraiba. Láthatjuk a láthatatlanul kicsi lényeket vagy akár az elemi részecskék táncát, atomok rendjét. Ha a földi világ természetes és emberkéz alkotta szépségei érdekelnek, válogathatsz a zene irodalom képzõmûvészet a Természet mûremekei között. Szinte nem is tud az ember olyan területet elgondolni melyet ne találna meg a neten, ahová soha nem juthatna el magasságoktól a mélységekig, az Univerzum szédítõ végtelenjébõl az emberszem nem látta mikrovilágba. Megtalálhatjuk, olvashatjuk sok hivatásos és amatõr fórumtársunk tudományos munkáit, elemzéseit. Ne sértõdjetek meg, nem sorolom most fel annyian vagytok, inkább azokat lehetne a fórum rendszeres hozzászólói közül rövidebben felsorolni akik nem tették Fórumtársaink neten fellelhetõ, szaksajtóban megjelent publikációinak sokaságát csatolni sem lehetne, annyi található. Egyúttal gratulálok annak a fórumtársunknak, aki újabb könyvének befejezéséhez közeledik, elõzõ könyve népszerû lett, még a siófoki könyvtárban is megtalálható Cutter K72/201679.00 leltári szám alatt. A net "varázsdobozában" minden megtalálható, még ilyen cikkecske is

Valahol hihetetlen dolog, hogy láthatunk egy napnyugtát egy másik bolygón. Azt hiszem, ebbe akkor se lehet beleunni, ha az ember minden nap kétszer megnézi élete végéig, és történetesen 240 évet él.
Én konkrétan azért határoztam el, hogy kell itthonra net, mert egy ismerõsöm épp akkor nyitott netkávézójába elmentem megnézni a Mars Pathfinder / Sojourner képeit és valósággal ledöngölt az élmény.

Anyáám!! Tiszta szifi! :-) Eszméletelen ez a Napfogyis.

Kék napnyugta a Marson:
Link
Napfogyatkozás a Marson (Phobos-tranzit):
Link

Ennél többet én sem nagyon tudok elmondani: Link
Hasznos dolog lehet. Tényleg nem nagyon tudok többet elmondani, hisz a szerzõk leírták, hogy mindig is nagy igény volt rá és mindig is elérhetõ volt rengeteg adat, amit most integrálni szeretnének Stb stb stb........ Remélem sikeres lesz

Valószínûleg nem lesz "hamvába holt dolog", bár Csabai tanár úr ( Link ) nekünk nem mesélt sokat róla, de ha találkozom vele, lehet, hogy rákérdezek (engem tanított) .
Sõt, vannak a fizikusok között, akik Csillebércen szakdolgoznak, lehet, hogy õk is tudnak már valamit.

Jaurinum bár látom a "sorvégi" mosolyod, azért protestálok, megvédem a link NET-et vagy netlinkeket Én sem vagyok tudós de önteltség nélkül állíthatom hogy rokoni könyvtárak megöröklése és következetes gyûjtés révén jóval több szép- és szakirodalmi könyvem van egy átlagembernél; emellett publikációs füzetek, folyóiratok sorozata bekötve a fizika-matematika-kémia engem érdeklõ területeirõl (közöttük a "kommersz" Matematikai Lapok vagy az Idõjárás periodikus kiadványai sorakoznak-porosodnak a polcaimon évtizedekre visszamenõen). MÉGIS ha valamit keresek, elsõsorban a NETEN nézek körül mert egyre gyarapodik az onnan "levadászható" információ és igen gyakran elõbb és gyorsabban találok utalást ott, mintha órákig lapozgatnék a könyvekben. Igaz nemegyszer megesett hogy végül mégis valamelyik könyvemben találtam meg a szükséges adatot, de azok többnyire a "netkorszak" elõtti idõkben keletkeztek és még lassan a haladnak a "korai" nyomtatott irodalom felvitelével, ám egyre több régebbi anyag könyv és publikáció/konferenciaanyag kerül fel a netre. Én legalábbis ma már ott kezdek keresni, mert sok könyvemrõl tudom hol találom és mi a tárgya DE szerintem egyszerûbb elõbb a neten próbálkozni Pár éve már volt errõl vita a fórumon, amikor "egykönyvûnek" minõsítette valaki a nethasználót - én fenntartom a NET legalább olyan hasznos eszköz mint egy könyvtári katalógus mely felsorol minden kiadványt a témában, szerencsés esetben az eredeti forrás is megtalálható. Érdemes körülnézni pld. magyar egyetemi hallgatók szakdolgozataihoz csatolt irodalomjegyzékében is. Sajnos a magyar források még kevés számban találhatók, de külföldi szakdogák elképesztõ sokaságú idegennyelvû szakirodalmat sorolnak fel, melyek forrásanyagai szinte egytõl egyig fellelhetõk a neten. Szerintem a NET idõvel mindenképp felváltja a hagyományos "printelt" anyagokat, emellett sokasodnak a beszkennelt archív könyvanyagok, akár több száz éves múzeumban õrzött de képernyõn olvasható példányok is ahonnan jól eltalált kulcsszóval BÁRMI kikereshetõ. Igaz türelem kell hozzá de mégis gyorsabb és kényelmesebb mint létrákon mászkálni napestig könyveket keresve a felsõ polcokon vagy pld. ücsörögni az OMIKK-ban (melynek már 13 évesen külön engedéllyel tagja lehettem) amíg kihozzák a katalógusból kért anyagot Persze ez az én "körömpiszkáló" egyéni véleményem
Nano: mint csillagász mi a véleményed errõl Link Tegnap akadtam rá. Hamvába holt dolog vagy lesz jövõje? A jelek szerint terjed a világon Link de a szakember véleményére is kíváncsi vagyok

Köszönöm! A tieid is fain képek, amiket a met társalgóba toltál be. :-)))

Gratula! Faca képek!

Most jutottam oda, hogy felrakjam a panorámákat is hétfõ reggelrõl:
Link
Az utolsó 4 az.

Nagyon remélem, hogy nincs igazad, különben lõttek a napfogyinak.
Hoppá, ha már fogyi, nem is fog látszani a folt. :-)

Nem vagyok tudós, csak észlelõ. 1977-ben felismertem valamit, amellyel behatóan foglalkoztam. Elsõ közlésem még a Babes-Bolyai Egyetem angol nyelvû szakmai közleményében (Studia Universitatis...) jelent meg, az elsõ nemzetközi közlésekre társszerzõ segitségéhez kellett fordulnom, aki a dolgozataimat - az igen magas utazási és szállási költségek - az EGS-konferenciáin posztereken ismertesse.
Azt mondom, várjuk meg december utolsó napjait - akkor tér vagy nem tér vissza (lehet, teljesen szétesik) és a bennünket érintõ idõromlást, amely január 4-én, 5-én esedékes.

Link
Ernõ gyönyörû geminidája a hét csillagászati képe. :-)))

Nano, szerintem ne így közelítsd meg a dolgot. Kérdezzük meg Attilát, hogy mi az a hatás, amelynek segítségével egy szem napfolt láthatósága befolyást gyakorol a ciklongenezisre? Hogyan lehet kimutatni, hogy az adott ciklon nem alakult volna ki, ha nincs a napfolt? Miért van kitüntetett szerepe az Attila által említett szélességi övnek a napfoltokkal összefüggõ ciklongenezisben?
Szerintem ezek egyszerû kérdések, amihez nem kell publikációkat se megnézni, hiszen pár szóban megválaszolhatóak.

Egy tudós nem holmi linkekbõl él, hanem a folyóiratok, könyvek, konferenciaanyagok stb. mind ott sorakoznak a polcán.

Köszönöm, de ezekkel én sajnos nem tudok mit kezdeni. Így vitázni sem. Pedig megtenném.

Próbáld megszerezni a XXV. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai Szemninárium anyagából készült válogatást tartalmazó füzetét (Sopron, 2006. november 6-8.), amelyben a tanulmányom cime "Lehetséges kapcsolat bizonyos napfoltok és idõjárási ciklonok között". Angol nyelven ajánlhatom az OMSZ és az MMT által rendezett és megjelentetett tanulmánykötetet: Seventeenth International Conference on Carpathian Meteorology-t (Visegrád, 14-18 October, 1996. A tanulmány cime The sunspot-activity and the appearance of the meteorological cyclones in the Carpathian Basin (társszerzõvel) vagy egy másik tanulmány ugyancsak társszerzõvel: "Observational evidence for contributions to cyclogenesis due to short-term variations within the lower troposphere caused by sunspots". The Journal of Meteorology (UK), Vol. 26, no. 261, September, 2001. Linkkel sajnos nem szolgálhatok.

Szerintem nincs olyan idõpillanat, amikor nincs a Földön minimum 10 erõs hidegfronttal (definíció?) rendelkezõ ciklon. Ha ez ilyen egyszerû lenne...

De még mielõtt véglegesen vitába szállnék, kérnék szépen linket/linkeket vagy valamilyen elérhetõséget a munkáidhoz. Köszönöm!

Három helyet érdemes emliteni, ahol az ilyen "jellegtartó" (legkevesebb 20 ezer km umbra-méret, stabil szerkezet a láthatósága idején) napfolt(csoport) erõs hidegfronttal rendelkezõ ciklon hatni képes: az egyik Észak-Amerika északnyugati része, a másik Oroszország északkeleti része, a harmadik - súlypontjával - Északnyugat-Európa, de a hatás nagyjából a 35. szélességi fokig megfigyelhetõ (ide tartozik a Kárpát-medence is) idõromlás (jelentõs lehûlés és csapadék, erõs szél) formájában. Az eredmény szép, Gauss-féle haranggörbe, de a Pearson-párkorreláció is kiállja a próbát.
Az 1131-es számú monopoláris napfolt dec. 2-án kelt, 8-án volt szemben a Földdel, 14-én nyugodott. Legközelebb kb. dec. 29-én várható újbóli felbukkanása, a Nap centrálmeridiánjára 4-én vagy 5-én esedékes.

Asszem, reggel nem lesz sok gondunk a holdfogyival... :-((((

Attila, és ez HOL történik? Mert bár a foltok az egész Földrõl látszanak (kivéve az épp sötétben ülõ sarkvidéket), az idõjárás NEM egyformán mozog világszerte.

A világért sem! Egészen komolyan beszélek. Számos magyar és angol nyelvû szakmai közlés (Visegrád, Soproni Egyetem, Szombathelyi Egyetem), angolul a Journal of Meteorology-ban, illetve számos EGS (European Geophysical Society) konferencián volt bemutatva munkám Hamburg-ban, Genf-ben, Hágában, Bécsett, Nizzában. Bizonyos követelményeknek eleget tevõ napfolt(csoport)ok extratropikális ciklogenezist inditanak el. De orosz és cseh kutatók is hasonlló következtésre jutottak - elõbbiek sikra szállnak a trópusi ciklonok szoláris eredete mellett.

Pedig milyen jó lenne ilyen egyszerûen megjósolható idõjárással bírni!

Gondolom igen.

Ez csak vicc volt, ugye?

Nincs. De ha az 1131. sorszámú, szabadszems napfolt (amely jelenleg még a Nap túlsó oldalán tartózkodik) folyó hó végén változatlan formában visszatér, és megjelenik a Nap keleti peremén, akkor január 5-e táján újra erõs lehûlésre és jelentõs havazásra, szélre számithatunk. Meglátjuk. Szép napot!

Tegnapi panorámát felraktam nagyban is:
Link
Link

2010 van egyelõre. 2012-ben kell lennie.

Szóval még mindíg sehol a napfoltmaximum?

Például: Link

MOST éppen tiszta, de pár napja még szép szabadszemes foltja volt, keress vissza a fórumban, lesz kép róla. :-)

Sziasztok, mi újság a napragyákkal? Továbbra is síma és szeplõtelen a nap bõre?

Nagyon szépek!

Valaki be tudna dobni egy olyan naptárat, amin a teljes holdfogyatkozûások vannak feltüntetve?

Nagyon baró, gratula!
__

Noli, Neked is Gratuli!

Na és az összes ma hajnali kép:
Link
fenyõsek nagyban vödörön:
Link
Link
Link
Link

Kempeti: Link
:-)

Kempeti, megvan a fenyõcsúcson Vénusz Neked :-)

Királyság lett, Attila! Gratulálok!!!!

Én a dok. filmjeit nézegetem és csodálom, valamint csodálkozom, hogy miért nem kapott még Nobel-díjat?
Korunk egyik legnagyobb (csillagász, sci-fi...) gondolkodója!
Már régóta tolókocsihoz van kötve, de az elméje száguld (a dimenziókban)!

Köszönöm, de fõként a 3200 Phaethon kisbolygónak köszönjük hogy beterítette az egünket.

Csatlakozom Nanohoz! Nagy grat!

Nagyon jó! Grat!

Geminidák contra Canis Minor Obszervatórium Link

Nyolcas az égen (Ladányi Tamás) Link

Olvasta már a fórumtagok közül valaki Stephen Hawking The Grand Design - A nagy terv címû könyvét?
Azt vélem, alaptézisei még komoly vitákat fognak gerjeszteni. Aki nem akarja/tudja megvenni, letöltheti a netrõl "audiobook-hangoskönyv" formájában is, bár csak angolul.

Igen, a károk valóban sokkal nagyobbak voltak, de csupán amiatt, mert 1859-ben a távírón kívül nem nagyon volt még más, amit károsíthatott volna. A kanadai esetben hatalmas területek maradtak 2-3 napra áram nélkül, látni a neten fotót erõsen pörkölt trafóállomásról is. Az olajvezetékek, villamos távvezetékek mind alkalmasak arra, hogy a mágneses vihar hatására áram indukálódjon bennük.
Ma még sokkal durvább lenne a helyzet, hisz azóta még inkább elektronika-függõvé lett az életünk...

Én úgy emlékszem, 1989-ben Kanadában még nagyobb károkat okozott egy hasonló erejû napkitörés. Persze, a technika fejlõdésével volt miben kárt tennie központi csillagunknak.

Hát a cím eléggé gáz, de a cikk igazságtartalmában megáll aszerint, hogy tényleg most volt (dec.13-17) SF-ban az AGU nagy konferenciája Link
Szóval a cím helyesen így hangzott volna, ha léteznének ésszel bíró és nem szenzációhajhász újságírók: "Minden eddiginél alaposabban megfigyelt napkitörésrõl számolt be a NASA" - persze, ez tuti nem mutat jól egy újságban... Legfeljebb azok számára, akik komolyan veszik a tudományos híreket. :-)
Feltehetõleg az 1859-es Carrington-esemény volt a közeli múlt legnagyobb napkitörése, amit ember megfigyelt és érzékelhette a hatását, lévén, hogy ekkor már voltak elektromosságon alapuló holmijaink. Az akkori távíróvezetékek igen nagy területen kiégtek, volt, ahol a távírászt is elintézte a vezetékben indukálódott áram... Ha tudsz angolul és érdekel, keress rá, hogy "Carrington event 1859".

egy napos hír.

Minden eddiginél nagyobb napkitörést rögzítettek
Link

Link