Kérdések és válaszok

Az rendben van, ám a hidegörvény az nem mediterrán ciklon.
Noha a tegnapi csapadékrendszere és hûvös idõjárása emlékeztethetett rá.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#3563 - 2009-06-01 09:23:51)

Elfogadom a választ, nyilván ez az elsõdleges magyarázat, de van 2 dolog, ami miatt bennem felvetõdik ez a kérdés:
1. A két évvel ezelõtti nagy júniusi esõzésekre emlékeztet, illetve az adriai felhõzet-mozgás elég érdekes... [esõ]

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#3562 - 2009-06-01 09:18:34)

Írtuk, hogy nem az, de ha elolvasnád az utolsó cikket ott felül.......
Persze írjon egy mod....

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#3561 - 2009-06-01 09:14:50)

Kedves moderátor, sokan cáfolják, hogy ez egy ilyen mediciklon-féleség volna, ami itt észak-magyarországot öntözi rendületlenül, te mit mondasz? [esõ]

Értem, köszönöm a választ!

Amennyiben eléred a 30 észlesét, kérned kell a jogot hozzá, amit megadunk, ha addig nem mutatsz fel negatív dolgokat.

Minden bizonnyal.

Sziasztok!
hogy tudok feltölteni képet a nevem mellé?

köszi
realtime

Több évvel ezelõtt én is bátorkodtam negatívan észrevételezni a Szolgálat munkáját és e fórum keretében hasonló tájékoztatást kaptam akkor, mint a mostani. Utána felvettem velük a kapcsolatot egy konkrét esemény kapcsán, a válaszuk nagyon egyszerû volt, valahogy így hangozhatott: vannak szabadon hozzáférhetõ információk, és vannak díjköteles információk. Na, a kettõ között kifelé óriási megnyilvánulási különbség lehet szerintem, és ez már üzletpolitika. Lehet, hogy most is ez a helyzet?

Szakmai együttmûködési megállapodások élnek közöttünk, amiknek feltételrendszerében megtörténõ változásokra oda-vissza hatással vannak a külsõ folyamatok mellett a szolgálatban és nálunk megtörtént változások, jelenségek.
Így csak a mi oldalunkról szólva mondhatom, nem szerencsés a berkeinken belül túlzott módon nekirontani a szolgálatnak, hatásai messze vezethetnek.
A jogos és mérsékelt kritika persze más tészta.

Összességében öt-hat éve még más volt a helyzet, mint az utóbbi egy-két évben.

Moderátori javaslatra, mindenféle hátsó szándék nélkül, csupán a tisztánlátás miatt szeretném megkérni illetve megkérdezni az illetékeseket, hogy az OMSZ és a MetNet közös munkájáról, kapcsolatáról egy részletes leírást sziveskedjenek adni!
Arra lennék kíváncsi, hogy mennyiben árt a MetNet-nek, ha kritizálja valaki az OMSZ jelenlegi vagy múltbéli munkáját, hibákat tár fel, rávilágít problémákra?!
Lehet-e, szabad-e olyan elemzéseket közzétenni a MetNeten, amelyek eredményei nem egyeznek az OMSZ régi vagy jelenlegi állásfoglalásaival, leírásaival, illetve amelyek egyéb tevékenységeiben található hibákat tárnak fel?
A választ elõre is köszönöm!

Természetesen nem gond.

Nagyon szépen köszönöm a magyarázatot!

Elmentve! (ha nem gond)

Nehezen tudom elképzelni, hogy higanyos hõmérõvel mérik a minimumot. A Six-félében van higany, de nem hivatalos mérésekhez való.

Itt tulajdonképpen a közép- és felsõ-troposzféra nagy amplitúdójú, stacionárius (vagy álló-)hullámaihoz kapcsolódó jelenségrõl van szó, vagyis a blocking jelenségkör egy típusáról, amely idõrõl idõre bekövetkezik. Tulajdonképpen az egész dolog onnan indul ki, hogy idõben igen gyorsan növekvõ amplitúdójú, labilis hullám alakul ki a mérsékelt övi cirkulációs rendszerben.

Tekintsünk most egy szabályos, észak-déli irányú hullámot. Ekkor a két végpont felõl adott tulajdonságú légtömegek indulnak el, így a sarkvidéki területrõl igen hideg levegõ indul el dél felé, a szubtrópusi területekrõl pedig igen meleg levegõ észak felé. A labilis hullám amplitúdója tehát gyorsan nõ, és végül a két légtömeg elszakad származási helyétõl, és amolyan "zárvány"-ként beágyazódik az ellenkezõ hõmérsékleti stb. tulajdonságú légtömegbe (ez a leszakadási vagy cut-off folyamat).

Azonban azt is tudnunk kell, hogy ezek a környezetükhöz képest sokkal melegebb/hidegebb, elszigetelt légtömegek igen erõs örvényességi mezõvel rendelkeznek, mégpedig a hideg terület ciklonális (pozitív) elõjelû, a meleg terület anticiklonális (negatív) elõjelû örvényességet hoz magával. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a hullám teknõ-részénél a magasban erõs ciklonális örvénylés alakul ki, a gerinc-résznél pedig anticiklonális örvénylés. Vagyis kialakul egy hideg magassági teknõ, és egy meleg magassági gerinc. Ezeknek a magassági képzõdményeknek az örvényességi mezeje aztán a talaj közelében is kialakít valamilyen erõsségû cirkulációt (ez a differenciális örvényesség-advekció jelensége), de igen gyakran elõfordul, hogy az erõs pozitív örvényességû, magassági hideg ciklon alatt csak gyenge, vagy semmilyen ciklonális örvénylés nincs - no hát ezt nevezzük magassági hidegcseppnek.

Ezek a képzõdmények, mivel nagyon lassan mozognak, vagy éppen szinte semmilyen mozgást nem végeznek, néha jó hosszú idõre blokkolni tudják a zonális áramlást, így aztán sokáig meghatározzák egy terület nagy térségû idõjárási helyzetét.

Ez a mostani egy nagyon szép példája annak, hogyan alakul ki egymás mellett, egy idõben két ilyen képzõdmény: a délre hatolt sarkvidéki eredetû levegõ létrehozza a hideg, ciklonális területet itt Közép-Európában, az északra fölkerült szubtrópusi légtömeg pedig az anticiklont Skandináviában. Ha mostantól számítva kb. hétfõig végignézzük az egyes elõrejelzett mezõket, nagyon szépen kivehetõ, hogy a két objektum szinte alig változtatja majd helyzetét, a területükön az egyes magassági szinteken (pl. 850 hPa-on is) egy-egy hideg illetve meleg csepp, a környezettõl elszigetelt zárvány-légtömeg alakul ki, a felsõ-troposzféra áramlási mezõit (pl. 300, 500 hPa-os szint) vizsgálva pedig tökéletesen látszik a két ellentétes örvényességi mezõ egymástól való elkülönülése.

Remélem, nem magyaráztam túl.

Én is úgy tudtam, hogy alkoholossal, míg egyszer meg nem kérdeztem. Azután meg azt hittem, hogy akkor biztosan mindenütt higanyossal mérik, de nem...bár ez most mindegy is. Látni ugyan nem láttam, de ami késik, nem múlik. Egyébként olyanra gondolok, mint a Fuess, csak alkohol helyett higannyal.

Szerintem Csengeri tegnap igen jól leírta, én nem sok mindent tudnék hozzátenni:
Link

hello. tudna nekem valaki segíteni olyanban hogy TE831X állomás?
köszi

Tud valaki nekem egy olyan linkkel szolgálni, ahol leírják, hogy mi is az a hidegcsepp pontosan? Hogy alakul ki, mik az elõzmények, következmények? stb.
A metnet kislexikonban nem találtam erre a fogalomra magyarázatot.
Nagyjából tudom, hogy mi ez a dolog, de szívesen olvasnék róla egy kis szakmai magyarázatot.

Köszönjük! (Koczkásnak meg megy egy sör )

Ez egy picit furcsa nekem: "...A zivatar befejezõdési idõpontját a WMO az utolsó hallható mennydörgés idõpontjával javasolja azonosítani..." Honnan tudjuk melyik az utolsó? :-) Persze 10 percen túl is lehet "utolsó", de azért ott nagyobb az esélye hogy tényleg az utolsó volt a 10 perccel ezelõtti. (Hú milyen kacifántosra sikeredett...)

Így van, a 10 perc a helyes megoldás.

De nézzük csak meg, hogyan is rendelkezik errõl az OMSZ megfigyelési kézikönyve:
"A zivatar befejezõdési idõpontját a WMO az utolsó hallható mennydörgés idõpontjával javasolja azonosítani. A magyar gyakorlat ettõl eltér, a zivatar 10 perccel az utolsó hallható mennydörgés után fejezõdik be."

Milyen higanyos hõmérõre gondolsz? Az állomáson is alkoholossal mérik a radmin-t, úgy tudom.

Ejj de kár, nekem is ilyenek vannak, csak a higanyos hiányzik, épp ami az itteni állomáson is mér.

Azért köszönöm a választ!

Fuess-féle (OMSZ). Nem kettéágazó végû és nem színezett az alkohol.
Szerintem is van különbség a hõmérõk kisugárzások lehûlése közt. Pl. egy falap a Hg v. alkoholtartály alatt alacsonyabb értékekhez vezet, mert alulról szigetel a levegõtõl.

Köszi, pont ezt a fórumot nem néztem. Remélem sikerül helyrehozni!

Ezt nézd meg: Link

Napi adatoknál üres táblázat jelenik meg . Napi körkép, havi összesítés mind üres. Másnál nincs ilyen probléma? Remélem nem veszett el az összes adatom... Tegnap még jó volt.

Én 10-et, ugyan nagy jelentõsége nincs neki, de hogy képben legyünk reméljük valami szolgálatos eligazít bennünket.

Én is úgy tudom, hogy 15 perc.

Értem. Köszi a választ!

Azt hiszem, ha jól tévedek, 10 vagy 15 percnek kell eltelnie az utolsó dörgés után, utána már nem zivatar!
Valahogy így van!

A mostani idõjárási helyzettel kapcsolatban felvetõdött bennem egy kérdés:
Ha csendes esõ van már órák óta, de nagyon ritkán, kb. fél óránként dörren egy nagyon halkat, akkor zivatart észlelünk. De az utolsó dörrenés után mennyi idõ múlva lehet esõvé minõsíteni a zivatart (ha nincs több dörgés villámlás már jó ideje)?
Van erre valami egzakt meghatározás? Vagy a szubjektív értékelésemre kell hagyatkoznom?

Ez igen, nagyszerû kísérlet...no meg jó kis mûszerpark!

Azt meg lehet kérdezni egyébként, hogy az árnyékolatlan, hagyományos minimum hõmérõk milyenek voltak pontosan? Világos, hogy a felszín tulajdonságai, nedvesség, stb. meghatározók, és ezek függvényében elég változatos és változékony mintázat tud kialakulni, azonban ami szöget ütött a fejembe már egy ideje, hogy mennyiben alakulnak másképp az eredmények, ha különbözõ típusú hõmérõkkel mérjük, természetesen elõbb összekalibrálva és árnyékolás nélkül használva.

Különösen érdekelne, hogy a higannyal töltött hõmérõ mérése különbözik-e így az alkoholosétól, illetve az egyéb szenzorokétól. Ez még hiányzik a "tesztelt" mûszereim közül, de az alkoholost már próbáltam együtt fekete mûanyag testû, könnyû szenzorral, ott nem volt kimutatható különbség...bár kísérletezem még vele.
Egyik féle elgondolásom szerint ennek akár lehet szerepe a közelben lévõ állomás alacsony radmin értékeinek kialakulásában, illetve abban, hogy mindezt én nem tudom reprodukálni. Nyilván más ok is közrejátszhat (most nem részletezem), épp azért szeretném elõbbi elméletemet vagy megdönteni, vagy igazolni, hogy tovább lehessen lépni az ügyben.

De mellette kíváncsian várom a további mérési eredményeket, elemzéseket is. Hátha megint sikerül okosodnom.

Megjavult a SAT24 mûholdkép.

Viharkém!köszi az elõrét egy kicsit megnyugtattál

Akkor ezekszerint a látható animációt lespórolják. Kár.

C. Szilvi: Holnap hajnaltól lehetnek Nógrádban is záporok, zivatarok, és még napközben is. A konvektív elõre és a modellek alapján azt mondanám, h. arrafelé, nem nagyon valószínû igazán komoly esemény, de azért intenzívebb zivatar nem kizárt, és akkor az esetleges jégesõ lehet a fõ veszélyforrás, a szél nem annyira.
Legalábbis én ezt tudom elképzelni elõrejelzések/modellek alapján.

Infrared-ben rendesen mûködik, csak a nappali formában nem.

Így használható a sat24 mûhold animáció: Link
The Alpes/infrared

Sziasztok!Mit mondotok az elõrejelzések és a modellek alapján én mire számithatok itt nógrád-megyében???
Kell tartanom extra heves eseményektõl az éjjel vagy esetleg holnap??

Köszi elõre is annak/azoknak akik válaszolnak

Itt sem.

Itt sem jó kb. tegnap késõ délután óta. [esõ]

Másnál sincs animáció a sat24-en? Csak az aktuális állóképet hozza be nálam. Link

Nagyon jó kis leírás és kísérlet!

A talajmenti hõmérséklet, ill. a radiációs minimum témájához kapcsolódva több éjszakán is végeztem méréseket. 8 db árnyékolt loggert és 2 db hagyományos minimum hõmérõt helyeztem ki a házunk kb. 200 m-es környezetében. A kétféle mérés a kertben folyt együtt, ott 1-2 fokot jelentett az árnyékolás a minimum értékeknél.

Május 7. éjszaka csak éjfél után állt le a szél, addig határozottan fújt. A szélvédett mérõhelyen ekkor lényegesen hidegebb volt, mint a többi helyen (4-7 fokos különbség). Késõbb (0 UTC, azaz 2 óra körül) a többi helyen is legyengült az átkeveredés, jelentõsen átrendezõdött a hõmérséklet eloszlása. Link

A következõ éjjel második felében stabil különbségek alakultak ki. (Megj: a leghidegebb helyen a nagy hõmérsékleti ugrást, majd a leghidegebb jelleg elvesztését a teheneink éjjeli „akciója” okozta, a hagyományos min.h.mérõbõl semmi sem maradt volna.)
A kukoricaföldön (gyakorlatilag még csupasz felszín) szinte ugyanannyi volt a hõmérséklet 5 cm-en, mint a hõmérõházban 2 m-en. Sõt, a mély és a kiemelkedõ rész se nagyon különbözött. A kertben a csupasz és a füves felszín egymástól 20 m-es távolságban végig 2-3 fok különbséget mutatott. A kissé szabadabb, részben mélyebb fekvésû füves területek még kb. ugyanennyivel hidegebbet mutattak. Link

Nagyon hosszan lehetne elemezni a mérési adatokat (már újabb méréseim is vannak, más helyeken is), majd talán egyszer rászánom magam.
Az alacsony hõmérsékletek kialakulásához nagyon fontos a jó hõszigetelõ felszín. Ebben szerepe van a talajtípusnak, nedvességének, lazítottságának stb., de szerintem egy sûrû, jól takaró fûfelszín (vagy növénymaradványok a felszínen) ezektõl függetlenül is igen hatásos. Infravörös hõmérõvel mért felszínhõmérséklet nagyon jól alátámasztják mindezt.
Másik 2 fontos tényezõ, a turbulencia és a lefolyás, méghozzá síkvidéki megközelítésben.
Remélem a két ábra önmagában is jól mutatja a jelenségek bonyolultságát.

köszönöm a választ.

De valamennyire igen, a domborzati hatások még itt is szerepet járszanak (lsd. pl. Alpok), de épp ez a szint az, amiben a felszíni hatásoknak már nem jut akkora szerep, a magaslégkörieknek pedig még nem E szint szabadlégköri viszonyai már hasonlítanak a magaslégköriekhez (hiszen a hõmérséklet napi menete már igen csekély, de kimutatható), és ez lehetõvé nagy pontossággal a különbözõ hõmérsékleti advekciók kimutatását, de még viszonylag a talaj közelében, a határréteg tetején... Ráadásul a konvektív félév légköri viszonyai alapján ez nagyon jól haszálható a maximumhõmérséklet becslésére...

ez most nagyon-nagyon amatõr kérdés lesz, még a válasz ismerete nélkül is tudom:

miért teljesen alapvetõ a 850 hPa nyomású szint hõmérsékletét vizsgálni? miért jobb, mint bármely másik, és fõleg miért jobb a 2 méteren mérhetõ hõmérsékletnél?

esetleg azért, mert ebben a domborzati hatások már nem játszanak szerepet?

Még egy lehetõség jutott eszembe:mégpedig ha a Dundee Satellite oldalán regisztrálsz,akkor pár nap múlva email-ben megküldik a jelszót és a fõterminusokban készült felvételekhez hozzáférsz ingyenesen. Link