Globális jelenségek

Te jó isten!

Utánanéztem, az áthelyezés idõpontja 1910 március.

Íme teljes budapesti állomástörténet (az OMSZ által ignorált adatok korából valót is) az érdeklõdõk kedvéért:

A budai meteorológiai megfigyelések a Nagyszombati Egyetem 1779. évi Pestre költöztetésével indultak meg, az egyetemhez tartozó csillagda birtokában lévõ mûszerek segítségével. 1780 és 1781-rõl már hiánytalan mérési sor áll rendelkezésre.

1782.01.01 és 1818.04.12 között a manheim-i elõírásoknak megfelelõen történtek a megfigyelések, a latin nyelvû észlelési segédlet fordításából érdekes részleteket tudhatunk meg (Kazay E: A Societas Meteorologica Palatina és Annak mûködése - Idõjárás, 1914, p193-210):

"Gondoskodni kell arról, hogy a hõmérõt ne érjék sem a közvetlen, sem a visszavert napsugarak. A helyiség, amelynek ablakában a hõmérõ ki van akasztva, sohasem fûttetik, nehogy a meleg levegõ kiáramlása befolyásolja a hõmérõ adatait. A hõmérõ magassága ahol függ, 44 párisi láb (kb. 14m) a föld felett."

A korszakban napi 3 alkalommal, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor olvasták le a mûszert, amely királyi palota épületéhez tartozó csillagda északi falán volt kifüggesztve.

1818.04.13-án átadták a csillagvizsgáló új épületét a Gellérthegy tetején, egészen 1849-ig itt folytak a megfigyelések, sajnálatos módon 1849 tavaszán Buda visszavételekor az épület ágyúzásnak esett áldozatul. Ebben a 3 évtizedben néha 1-1 órát ingadoztak az észlelési órák, azonban jellemzõen 7-14-21 órakor történt a leolvasás. 1835 és 41 között viszont napi 4, 1841-48 között pedig napi 10 észlelés (!) történt.

Az 1850-es években a pesti oldalon folytak megfigyelések, a mérések helyérõl nem találtam információt.

1861-tõl kezdõdõen Schenzl Guidó, az OMSZ elõdjének alapítója folytatott megfigyeléseket a budai reáliskolában (I. ker, a Fõ utcához közel).

1865-ben az állomást áthelyezték az iskola új épületéhez (Toldi Ferenc utca 9.).

1890-ben a budapesti állomás a meteorológiai intézet új székházába, a Fõ utca 6. szám alá került. Az épület ma is áll.

1910 márciusában az intézet székházával együtt az állomás is a Kitaibel Pál utcába költözött, a mûszerek egy az épülettel szomszédos észlelõkertben kaptak helyet. A mérõhely környéke fokozatosan épült be a következõ néhány évtized során. 1985. április 1-én a mûszerkertbõl a már említett háztetõre került az állomás beépítés miatt. Jelentõs hõszennyezéssel valószínûleg az 1930-as évek óta lehet számolni, a környéken akkor indult meg az erõteljes beépítés.

1871-tõl 1965.12.31-ig napi 3 alkalommal észleltek, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor. 1966-tól napi négy észlelés UTC szerint (00-06-12-18h).

Remélem a fentiek alapján mindenki megfelelõen tudja kezelni a budapesti idõsorokat

Ezek szerint melegebbet mértek az 1800-as években Bp-en a grafikon szerint, mint 1985-tõl a tetõn nagyon durva hõszennyezés mellett.

A házak, épületek, a hõszennyezés az éjszaka idõtartama alatt melegít lényegesen, a nappal viszont csak akkor hût, amennyiben konkrét árnyék vetõdik a mérõre. Télen pl. Bp-en a városban nappal is kell hogy fûtsön a város, hisz gyakran hó sem esik belterületen, miközben a várostól távolabb igen, illetve egy esõ után hamarabb melegszik fel a beton és az aszfalt, mint mondjuk a hideg, akár fagyos talaj.
Íme: "Az 1930-as évek folyamán - az egyébként saroktelek - mûszerkert két oldalán 3 emeletes bérházakat építettek, amelyek alacsony napállásnál a mûszerkertet részben leárnyékolták. Ennek ellenére nem következett be a mérési sorozatban észrevehetõ változás."

A képre gondoltam,hogy a tetõn mértek 1908 óta.Valóban késõbb már helyesen írta,de a hõmérsékletet tudtommal nem mérik már ott régen,csak a csapadékot.A napfénytartam mérésére pedig éppenhogy kiváló.

Szerk.:a linken belül az állomástörténetre gondoltam.A háztetõn nem sokáig mértek,nem tudom már végleg,hogy Budapest alatt már mit értsek?Jogosan jegyezte meg valaki,hogy Bp. hõmérsékletét nem lehet egy adattal megadni,legfeljebb egy kerületre lehet vonatkoztatni egy adatból.
A hõmérsékletmérésnél ugyanúgy,ahogy felhõsödés visszaveti a felmelegedést, úgy egy közeli ház vagy fa is.A városi,beépített környezet fûtési szezonban és napmentes idõben biztosan melegít,fõleg éjszaka.Ugyanakkor (hacsak nem aszfaltpályán mérünk) napos idõben visszavetheti a felmelegedést a sok árnyék(szintén a téli félévben inkább).
Furcsa,hogy Pápán 2002-ben kikerült a várostól messze egy patakparti mélyedésbe,szántóföldi környezetbe(bár épület is van a közelben) az automata,mégis melegedést mutat az évtized eddigi átlaga 1971-2000-hez képest 0,8 fokot - bár azok már "külvárosi" adatok.(1901-50-hez képest 0,6 fokot,akkor a gimnáziumban mértek)

Itt olvasható az állomástörténet, ebbõl valóban a Hidegség által említett mérõhely-változások derülnek ki (annyi eltéréssel, hogy eszerint 1910-ban került a mérés az OMSZ-székház mûszerkertjébe): Link

Nem egészen értem s dolgot,ill. hogy kinek higyjek ? Itt egészen másról van szó !Link

Ne feledkezz meg arról, hogy 1908 óta errõl a helyrõl származnak a mérések: Link

A mérõhely környéke folyamatosan épült körbe, napjainkban elképesztõ hõszennyezésnek van kitéve. Az állomás a 80-as évek közepén került fel a háztetõre, további melegedést okozva.

Még egy apróság: jól látható, hogy az OMSZ által az interneten közölt 100 éves adatsorok nem érintetlenek, az évkönyvekben közölt eredeti mérésekhez képest levontak belõlük néhány tizedfokot homogenizálás címen (ennek indokát több hónap kutatómunka után sem sikerült megtalálnom, ráadásul konkrét választ az Éghajlati Osztály munkatársaitól sem kaptam...).

Könnyen lehet,ha valami elképesztõ légszennyezés,napkitörés,napfoltminimum,meteorbecsapódás,vulkáni aktivitás stb. nem szól közbe.Ha közbeszól és a terresztikus és extraterresztikus +antropogén hatások nem ugyanazok maradnak mint 200 éve,akkor a sinushullám elmaradhat...
Kiváncsi lennék,hogy a 2002-2009-es átlagok mint alakultak.Tudomásom szerint elég magasak voltak,így lehet,hogy az utolsó 50 évben nem volt 10 fok alatt,amihez fogható nem látszik az adatsorban.

Kérdés, hogy a régi adatokat mennyire érdemes összevetni az új mérésekkel, de ha lehet, akkor ebbõl úgy látszik, hogy 200 év alatt éppen egy fél szinuszhullámot tett meg a hõmérséklet.
Ha továbbgördítem idõben, akkor ezek szerint hamarosan elérjük a maximumot és 100 év alatt vissza fog hûlni az átlag 2-3 fokot.

Komment nélkül, egy kis adat annak eldöntéséhez, hogy milyen idõtávon milyen a tendencia:

Ezért írtam be a múltkor(szerencsére már vannak 108 évet felölelõ átlagaim) Pápa (igaz,hogy vagy 6 helyen mért,és egy helyen egyhuzomban csak max. 20-30 évekig létezõ állomásadatokból) néhány téli átlagát.
Most kicsit részletesebben:
- 1901-50 ;- 1951-2008;- 2000-2008
dec. 1,0 fok ; 1,1 fok ; 1,1 fok
jan.-1,0 fok ;-0,2 fok ; 0,0 fok
febr.0,5 fok ; 1,6 fok ; 2,4 fok
Tél :0,17fok ; 0,83fok ; 1,17fok

Ezekbõl semmiképp nem látszik,hogy Pápán a telek nem melegedtek.

Juúúújj:-)

Ehhh...

Klímapetíció !
Link

Örülök neki, hogy a legalább egy szegmensben kezd egyetértés mutatkozni, azaz a globális felmelegedésben.
A kiváltó okokról ebben a vitában nem esett igazából szó, magam is csak annyit jegyeztem meg, hogy azzal biztosan nem hibázunk, ha a károsanyag-kibocsátást igyekszünk korlátozni. Ha téves az emberi beavatkozásról alkotott elképzelés, akkor sem éri kár a földet. De ha mégis van alapja, ám nem korlátozzuk magunkat, akkor mire 100 százalékos bizonyosságot nyer a kérdés, újabb évtizedek telnek el, és késõ lesz bármit tenni.
Mivel a naptevékenységre és más globálisan befolyásoló tényezõkre nem lehetünk hatással, csak magunkra koncentrálhatunk.
Flooval pedig az a problémám, hogy rossz kiindulási pontból, teljesen hamis következtetést vont le, s ezt mint tényt jelentette be.
Mivel Bp., Szeged és Debrecen adatsorai a téli hõmérsékletekkel kapcsolatban egyirányba mutatnak, a mértékrõl lehet vitatkozni, de az irányról nem. De ehhez, az 1900 és 1970 közötti adatokat kell az 1970 óta eltelt idõszakkal összevetni.
Ha csak az 1970 és 2000 közötti idõszakot hasonlítjuk össze a 2000 óta tartó évekkel, akkor megtévesztõ következtetésekre jutunk. Az 1970-es években ugyanis egy meleg ciklus volt, míg 2001 és 2006 között egy hideg, s az azóta eltelt 3 év melegciklusa csak részben ellensúlyozza a korábbi hideget. De ha az évtizedek átlagait vagy 30 éves átlagot vetünk össze az 1970 elõtt évtizedekkel, 30 évekkel vagy 70-nel, akkor már tisztán látszanak a változások.

A hsz elsõ részével azonosulni tudok, nagyjából én is így vélem. Nem tudom, h miért van a globál T emelkedés, normális-e ez vagy sem, van-e köze hozzá az embernek vagy sem, a tényét viszont nem vitatom, a mértékét talán.

A Floo-féle széttmált több éves gumicsonthoz: A Floo-féle megnyílvánulásokat, amiben sugalmazva rágalmaz és besároz, olyan embereket akikrõl pletykákat vagy félinformációkat hallott teljes mértékben elítélem!
"És szerintem Floo nagyon is korrekt úton jár" ...ez nagyon messze van a korrekt úttol, még akkor is ha jószándék vezeti!

Még valami: a magyaroszági állomások megszüntetésekor, újjak beüzemelésénél ott vannak a régi és új adatai: címek, tszf magasság, látható ha pl. egy Miskolc X ideig síkságon késõbb dombon van, stb stb. Aki ezeket az adatokat feldolgozza annak kutya kötelessége, h ezt is figyelembe vegye, ha nem tette az más kérdés, de errõl nem az tehet aki az állomást telepíti.

Az észlelési naplóban azért írja körül mindenki, a pontos észlelési helyet, mert egy település két különbözõ pontján eltérhet a hõmérséklet ugyanabban az idõben. Pl Szeged, Odessza városrész. Ha valaki azt mondja, hogy Budapesten 20 fok van, az valótlant állít. Ha valaki azt állítja, hogy Budapesten a hõmérséklet 25 és 18 fok között van, annak inkább hiszek.

Köszönöm!

"Álságos kifogások"...? Hát nem tudom, megint úgy érzem, hogy merész kijelentést tettél. Akkor én is szummáznék, hogy miért is kapcsolódtam bele ebbe a vitába. Számomra úgy tûnik, hogy jelenleg tudományos viták övezik, hogy a jelenlegi felmelegedés valóban egy a média által hisztéria szintjén tálalt globális felmelegedés avagy csupán egy természetes ciklus része. Nekem úgy tûnik, hogy egészen egyszerûen ezt nem tudjuk teljes bizonyossággal eldönteni. Vannak veszélyek amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni (Co2, metán stb.), nem megyek bele újra. Mindenesetre remélem, hogy ez a vita is hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok több oldalról való megközelítése is hozzájárul az olvasók részére egy olyan szintézishez, amely egy árnyalattal jobban megközelíti a valóságot.

Még annyit, hogy nyilvánvaló természetesen, hogy amennyiben a mérõállomásokat kifogásoljuk, szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy amennyiben azt állítjuk, hogy nem elég hitelesek a globális felmelegedés teljes alátámasztására, úgy akkor alkalmatlanok arra is, hogy a felmelegedés vagy épp lehûlés tényét cáfolják. Tehát a mérõállomások kritikájából nem következhet a globális felmelegedés tagadása sem. És hogy a sok bába között ne vesszen el a gyerek: Amennyiben egy állomás adatait e kérdéskörben kívánjuk felhasználni, az állomás hitelességét minden esetben meg kell vizsgálni, tehát egy hosszú távú klímaelemzés alapvetõ követelménye kellene legyen a felhasznált állomások hitelességi vizsgálata. És szerintem Floo nagyon is korrekt úton jár, ha ennek jelentõséget tulajdonít, és lehet, hogy lerágott csont, de ez a tényezõ igenis fontos és szerintem nagyon is hasznos elemzõ munkát végez, amiért nem kritizálni kellene, hanem segíteni, még úgy is, hogy esetleges tévedéseit a profi szakemberek korrigálják.

Saját (sajna csak 18 telet magába foglaló) idõsor, szándékosan nem grafikon, he-he: Link
Nem foglakok állást sehol, csak piciny támpont.

Ha olvastad a beírásaimat, éppen így kapcsolódtam be, mert engem is az bosszantott, hogy álságos kifogásokkal a globális hõmérséklet-emelkedés tényét is kétségbe vonták. Persze, ehhez is joga van bárkinek, de ezt tudományos szkepticizmusként beállítani, tipikusan áltudományos okoskodás.

Nyílván nem, de azért ne felejtsd el, h ma ebben az országban élünk. Itt ma mindent lehet és annak az ellenkezõjét is, itt ma a lepke alól ellopják a virágot mielõtt leszállna rá, hadd ne soroljam. Magyarán az infrastruktúra alatt én nem csak a megközelíthetõséget és áramot értem...Itt milliós értékekrõl van szó, és rengeteg szempont van. Ezért bossznat az, h Floo-val mindig le kell futnom ezeket a köröket. Félreértés ne essék, én nem azt mondom, h mi emberek vagyunk az okai a globális T emelkedésének, csak a tényét ne vitassuk, lehet hogy nem 0.7-08 hanem "csak" 0.5-0.7, de van.

Sajnos, a link nem nyílik meg.
De jelezném, hogy ha hibás a kiindulópont, hibás lesz a következtetés
Nem a 70-es évekhez kell mérni, hanem az 1900-1970 és az 1970 óta eltelt idõszakot kell összevetni. Mindjárt más eredményeket kapsz.
Én Bp., Debrecen és Szeged 100 éves teljes telét vettem figyelembe, és az átlagok mindenhol 0,7 és 0,9 fokos téli emelkedést mutatnak. Mivel ezek a pillanatnyilag elérhetõ 100 éves adatok, csak ezt tudom elfogadni hitelesnek, a már említett fenntartások mellett is.

Alapvetõen veled értek egyet, de azért remélem, nem akarod azt mondani, hogy csak az infrastruktúra számít, a helyszínkiválasztásnál?

Neeeeeeeeeeeem!
Ott a link
Az országos téli átlag is csupán 0,2 fokos melegedést mutat.
Magyarul írtam, azt hiszem.

Ha jól érzékelem, akkor Nagykanizsa értékmérõként kezelhetõ állomás szemben a többivel.
Ez alapján pedig Nagykanizsa 1973 óta mért januári átlaghõmérsékleteibõl számoltad ki, hogy Magyarországon a telek tekintetében nincs melegedés!
Ez aztán tudományos!

Ha döbbenetes ha nem, ha gumicsont ha nem, a tények ezek.

Ebbõl számoltam ki a telek és nyarak átlagtól való eltérését Link
Persze tudom, az sem mindegy, melyik idõszakot vesszük átlagnak, de:
Nagykanizsa!
1973 január -1,1
1974 január 1,3
1975 január 3,5
1976 január 0,6
1977 január 1,3
1978 január 0,1
1979 január -2,3
1980 január -3,0
1981 január -2,7
1982 január -2,9
1983 január 2,2
1984 január -0,2
1985 január -6,1
1986 január 0,5
1987 január -4,7
1988 január 3,1
1989 január -1,0
1990 január -0,8
1991 január 0,7
1992 január 0,6
1993 január 0,0
1994 január 3,1
1995 január 0,2
1996 január -2,4
1997 január -1,8
1998 január 1,5
1999 január -0,6

27 év januári középhõmérséklet átlaga a nagykanizsai állomáson -0,4 fok.

Nézzük a 2000-es évvel kezdve:
2000 január -1,7
2001 január 1,6
2002 január -0,3
2003 január -2,6
2004 január -1,9
2005 január -1,2
2006 január -3,2
2007 január 4,2
2008 január 1,3
2009 január -2,3

Ennek a 10 évnek az átlaga -0,6 fok.

Tehát ha a nagykanizsai állomás januári közepeit nézzük, akkor azt lehet látni, hogy nemhogy nem melegedett, de pont fordítva, hûlt a klíma.
A nagykanizsai állomás a mostani földrajzi helyén tudomásom szerint 2008-ban ünnepelte 30. szülinapját, tehát 1978 óta ugyanazon a helyen van.
Tehát az 1978 és 1999 között eltelt idõszak átlaga -0,78 fok.
2000 óta pedig ugye amint írtam feljebb, a közép -0,6 fok.
Tehát az ugyanott lévõ állomás, ugyanolyan körülmények között 0,18 fokot melegedett az elõtte lévõ 20 évhez képest.
Ezt a 0,2 tizedes különbséget hozza ugyanezen idõszak országos, 3 téli hónapot magába foglaló átlagtól való eltérése is.
Persze lehet, ha az 1920-1950-es átlaghoz viszonyítanánk, akkor lehet 0,7 fokot melegedett volna, az 1950-1980-as 30 évhez képest pedig 0,5 tizedet hûlt volna.
Nem tudom, 0,2 fokos melegedés mennyire szignifikáns!?

A Floo-féle cafatjaira tépett és már csak nyomokban felfedezhetõ gumicsontot nem hinném, h érdemes ide is benyomni. A tények, azt mutatják, h magasabb az átlaghõmérséklet nem 1-2 tizeddel, hanem több mint 0.5 fokkal. A kérdés ennyire egyszerû. Az állomástelepítéseknél, nagyon, ismételem nagyon fontos az infrastruktúra, még egyszer leírom nem kicsit, nem figyelembevehetõ, hanem létfontosságú. Az álbugyuta, álszakmai okoskodás, nem állja meg a helyét. Döntõen az emberek által lakott részeken vagy közmûveknél vannak mérések, és azért az már statisztikalilag is kérdéses, h hogyan lehet minden állomás rossz helyen? Ha belegondolunk, h kb. 50-60 álomás rossz helyen van, akkor az is kérdéses, h az emberek rossz helyen élnek? Meggyõzõdésem, hogy éves pláne évtizedes szinten egy úgymond rossz helyen lévõ állomás és egy nem rossz helyen lévõ állomás között nincs 1-1.5 foknál nagyobb különbség az átalghõmérsékletben. Az pedig jól tudjuk, h semmi, megengedve, h ez szinte mindig megvolt.

Ha ez így van, akkor az elég döbbenetes. Nem naív vagyok, csak mindenki magából indul ki, és annyi szakmaiságot feltételeztem, amennyit én a saját szakmámon belül fontosnak tartok.
Egyébként még az általad leírtak sem feltételezik a végkövetkeztetést. A nagyszámok törvénye alapján ugyanannyi a negatív, mint a pozitív kilengés, a te példáid éppen ezt sugallják.
De arra még mindig nem válaszoltál, hogy a semmire sem jó 0,0 fokos téli adatsort mibõl számoltad ki?

Akkor viszont teljesen értelmetlen Lõrincen mérni, hiszen az nem is Budapest, csupán "elõvárosa". Ilyen megközelítéssel akár a Szabi-hegy tetején mért adatot is nevezhetnénk budapesti értéknek

Ismerem az elõadássorozatot, mindenkinek tudom ajánlani

Az is jellemzõ, csak nem mezo, vagy makrokörnyezetre jellemzõ, hanem mikrokörnyezetere. Tulajdonképpen csak mikrokörnyezetek léteznek. Ilyen értelemben tehát minden adat jó adat, amennyiben a hõmérõ jól van kalibrálva. Ostobaság lenne elvárni például, hogy egy település minden pontján ugyanazt a hõmérsékletet mérjük. A jövõ éppen abba az irányba mutat, hogy a hõmérsékleti (és komfortérzeti) elõrejelzések helyi színtûek legyenek. Én pl el tudok képzelni olyan városi elõrejelzést, amelyben a mikroklimatikus tényezõk is szerepet kapnak. Egyszer láttam egy budapesti körzeti elõrejelzést a TV-ben. Ezeket kellene pontosítani.

Bob Carter professzor elõadása a globális felmelegedés összefüggéseirõl (angolul), a négy rész sorban:
Link
Link
Link
Link

Floo: a negyedik rész elsõ három perce szerintem tetszeni fog neked, a rosszul kiépített amerikai állomáshálózatról mutat be egy-két kirívó példát.

"A "rossz" helyek alatt pedig azt értettem, hogy gondolom végeztek az állomás végleges kijelölése elõtt párhuzamos méréseket annak érdekében, hogy ne fals adatok szülessenek."

Hát hogyne!
Elég naiv vagy Kedves Stelvio!
Ezek szerint nem követted figyelemmel a többi fórumban általam leírt kritikán aluli állomástelepítési gyakorlat gyümölcseit.
Nemhogy párhuzamos mérések nem születtek, hanem semmilyen körültekintés, semmilyen szakmai megfontolás nem volt az állomások telepítésénél. Ezek azt gondolták, hogy teljesen mindegy, hogy egy adott térségen belül hova teszünk állomást.
Erre nagyon jó példa, hogy miután a Lenti városában lévõ állomás megszûnt, az állomástelepítõ "szakemberek" lejöttek Lentibe, és fel akarták tenni az állomást Lenti-hegyre, egy kiváló fagylefolyású dombtetõre. Mivel ez ilyen-olyan okokból nem sikerült, így "eben-guba" alapon levitték Iklódbördõcére, a környék egyik legnagyobb fagyzugába. Gondolván, hogy tökmindegy.
Nagykanizsán 60 éves fûzfák árnyékában mérték a napfényt (és az ott árnyékban mért(saccolt) alacsony napfényértéket kivetítették az egész térségre, és ráfogták, hogy itt keveset süt a nap...), a Pécs-pogányi állomást a kifutópálya mellé tették néhány méterre, a szolnoki állomás mérõmûszerérõl láttam képet, vicc kategóriáját képezi, a szegedi állomás az 50-es évek elõtt az egyetem épületének tetõteraszán volt Link , a kaposvári állomás a szennyvíztelep közvetlen közelében van, a teveli állomás mellé hatalmas silótartályokat építettek, azóta az ottani maximumok átlaga fél fokkal emelkedett, a szentkirályszabadjait szintén közvetlenül egy óriási betonplacc mellé tették, a káldi automata egy üvegház mellett van közvetlenül, több érdekes, kiugró maximumérték is megfigyelhetõ ott ennek következtében.....és így lehetne folytatni a sort a végtelenségig.
Rengeteg állomást felkutattam az elmúlt években, rengeteg történetet hallottam az állomások körüli komikus esetekrõl, rengeteget mértem sajátkezûleg is, amik tovább erõsítették bennem az itt általam állítottakat..
Úgyhogy hiú ábránd azt gondolni, hogy a legminimálisabb körültekintés is jelen van az állomások telepítésekor.
Ezeket a hibákat még tetézi, hogy a beérkezõ adatokat teljesen gépiesen kezelik, tökmindegy mit, miért és hogyan mértek, egy kalapba dobják õket, felviszik egy térképre, és kész Magyarország klímatérképe.
Az adatok kezelésérõl is olyan történeteim vannak, hogy amikor meghallottam õket, minden hajszálam az égnek állt.
Persze fontos, hogy egy állomás mellett legyen út, legyen áram, legyen biztonság, legyen telefon, de ha ezek mellett a szakmai kritériumok nincsenek meg, akkor az egész nem ér semmit.

És ez világszerte hasonlóan lehet, ebbõl csak le kell vonni azt a következtetést, hogy a hõmérsékletmérésekre alapozott elméletek egy az egyben nem használhatóak semmire.

Persze aki nem járt utána úgy, mint én, az úgy gondolja, hogy minden rendben van, és minden úgy mûködik, ahogy kell, és ezek az adatok megbízhatóak. Hát sajnos nem így van!

Az adott környezetre nem jellemzõ.
Pl: Nekünk Balatonakarattyán a magasparton van egy kis nyaralónk, ami egy domb árnyékában bújik meg, így itt 2-3 fokkal mindig alacsonyabb hõmérsékletet lehet mérni, mint Akarattya más pontjain. Ezek az adatok fals adatok lennének, ha az akarattyai hõmérsékletet ezzel az egy adattal kellene bemutatni.
De a siófoki obszervatórium hõmérsékletadatait is nevezhetjük falsnak, mert legfeljebb a vízparti helyzetet mutatja, miközben Siófok 95 százalékán attól azonos irányú eltérést mutatnak az adatok. Mint tudjuk, nyáron hût, télen fût a Balaton, kivéve, amikor jégolvadáskor télen is hût. Persze, részben érthetõ a telepítés, hiszen egy nyaralót az érdekel, hogy a vízparton mi a helyzet.

Milyenek a fals adatok?

Én nem erre gondoltam, hanem arra, hogy a 3 évszázados adatokkal megjelenített állomás mindegyike pozitív torzítást mutat.
Ha lennének országosan elérhetõ adatok - 93 állomás napi átlagából -, akkor pedig nyilván inkább negatív irányba torzíthatna a 100 éves adatsor, mert a fagyzugos helyek száma a nagy egészen belül megnõtt.
A "rossz" helyek alatt pedig azt értettem, hogy gondolom végeztek az állomás végleges kijelölése elõtt párhuzamos méréseket annak érdekében, hogy ne fals adatok szülessenek.

Nincsenek "rossz helyek". Minden mérési hely egyedi, sajátos mikroklímájával együtt. Csupa jó adatsorokból is lehet helytelen messzemenõ következtetéseket levonni. Attól, hogy a legtöbb állomás áthelyezésre került, az adatsorok még "jók", csak éppen nagyléptékû változások alátámasztására szerintem használhatatlanok.
Szegeden például ott van a repcetábla, ami körülöleli az állomást. A kifejlett repcetábla egészen más mikroklimatikus körülményeket teremt, mint aratás után a száraz tarló.
Valószínûbb, hogy van hõmérsékleti eltérés az aratás elõtti és az aratás utáni mérésekben, mint hogy nincs. S hogy ehhez balfácánnak kell-e lenni vagy sem, ki-ki döntse el maga.

Alapvetõen túlokoskodottnak tartom, amikor egyirányba mutató adatsorokat ilyen kifogásokkal kérdõjeleznek meg. A te jellegzetes példáid általában hegy vagy domb és fagyzugos völgyekre vonatkozik, amelyrõl Szeged vagy Debrecen esetében nem beszélhetünk. Azt viszont nem feltételezem, hogy akkora balfácánok dolgoznának az OMSZ-nál, akik csupa rossz helyet választanak ki állomásnak.
Egyébként kíváncsi lennék, milyen adatsorra hivatkozol a met.hu-n, ha nem a szegedi, pesti vagy debreceni adatokkal dolgoztál? Más 100 éves adatsorról nem tudok. Remélem, nem egy homályos grafikonnal?

Pontosítok, a Balti tenger teljes befagyása nem lehet elõfeltétel, mert még a 18. század elején sem volt példa erre. Bár a Finn öböl, a Rigai öböl és a Bothniai öböl befagyott, a Dán szorosokkal együtt.

Nem Becsehelyen, hanem a met.hu-n lévõ adatokból számoltam ki az országos átlagot 2000 óta eltelt évek teleit és nyarait hasonlítva a korábbi átlagokhoz.
A szegedi adatsor hivatalos és egyértelmû, de ha Te mersz támaszkodni egy, a belvárosban meg a tetõn meg kitudja hol és hogyan nem mért adatokból egy homogenizáltnak nevezett, valójában inkább összekutyult (próbálok nem durvább szót használni a homogenizációs tevékenységre, pedig van rá egy jó szavam...) adatsorra, akkor gratulálok.
A szegedi adatsor talán-talán 1951-tõl érdemes arra, hogy valamit kezdjünk vele, mert azóta nem változott a mérési hely lényegesen.
Sokan számolgatnak meg kalkulálgatnak ezekkel az adatsorokkal, de tudni kell róluk, hogy elképesztõ hibákkal terheltek. Lényegében túlzás nélkül csak tájékoztató jelleggel érdemes adatokat egy az egyben felhozni bármi bizonyítására.
Kicsit tájékozódj afelõl, hogy hol méregettek korábban és miket, illetve hol méregetnek jelenleg is, meg elemezzed a homogenizációnak nevezett mûveletet, és akkor nem nevezel majd egyértelmûnek olyan adatsorokat, amik csak abban egyértelmûek, hogy egyértelmûen nem megbízhatóak semmilyen tekintetben.

Azért egészítettem ki a hozzászólásom, mert olyan következtetés, amelyet te levontál, tehát, hogy a gleccserek 99.9%-a olvad, illetve hát mondjuk úgy, tendenciáját tekintve folyamatosan veszít a térfogatából, szerintem nem levonható következtetés. Ez olyan, mintha én azt állítanám, hogy mivel vannak növekvõ gleccserek, éppen ezért a globális felmelegedés butaság. Csupán szerettem volna rávilágítani arra, hogy növekvõ gleccserek igenis léteznek. Utaltam arra is, hogy a gleccserek feltérképezése és figyelése sem megoldott még, éppen ezért komolyan vehetõ adatsor sem áll rendelkezésre, de utaltam arra is, hogy a negatív visszacsatolás miatt a kép csalóka lehet. Magam is feltehetném a kérdést, hogy akkor melyik is név szerint az a 159.840 gleccser, amelyik olvad. Mondjuk közben gondolkodtam azon, hogy végül is az ûrbõl kiszûrhetõek lennének a gelccserek, tehát elvileg megfigyelhetõ lenne a változás éves szinten összesítve.
A fagyi effektusról tud valaki valamit mondani? Szibéria nem volt túl bõbeszédû

Szerintem annál több, mert ha jól értem, akkor pl. az új-zélandi Déli-Alpokban mind a 48 gleccser növekszik.

Izgalmas kérdés, hogy vajon milyen feltételek játszanak szerepet a Baltikum felett kialakuló, masszív anticiklonok kialakulásában. Véleményem szerint a Balti tenger teljes befagyása és a jégen vastag hótakaró kialakulása lehet az egyik ilyen tényezõ.

Makroszinoptikus helyzetét tekintve úgy látom, hogy a pápai 1929 februári -10.5-ös átlag egy tartós és masszív anticiklonnak köszönhetõ , melynek középpontja a Baltikum felett tartózkodott 5-és 20-a közt. Emiatt az áramlás tartósan keleti, vagy északkeleti volt hazánk felett.

A jégtakaró horizontális növekedésébõl az elsõ gondolatomban arra következtettem, hogy vertikálisan sem ellenkezõ a tendencia. Bár, miért ne?

Ez a grafikon kellõen megtévesztõ. Felületesen nézve nem derül ki belõle a lényeg.
Én a met-honlap adatai alapján számoltam ki, s azt tudom hitelesnek tekinteni. A 70-es évek óta minden évtized teleinek átlaghõmérséklete magasabb, mint azt megelõzõen a legenyhébb évtizedé is.