Bioszféra
Majsán is ment a fűnyíró elv, Fideszes polgármester indítványára. A fogadott erdőmérnök jól járt.
Előtte még; igaz néha vízben állt a templom park de voltak igazi fák;
Előtte még; igaz néha vízben állt a templom park de voltak igazi fák;
Na vettem a lapot, válaszolok:
Nem olyan lecsüngő fa fajta, mint a majsai parokja előtti ( bocs: "zsidómeggy" féle ) fasor, azt is tönkig szokták visszavágni.
Ez egy nemesített platán féle fa.
Az első képen jobbról van egy defektes elhalt rész, az talán a nem meg felelő kezelés eredménye, vagy műszaki hiba, eltömödöttség, vizhiány vagy más betegség.
Persze ez ilyen letérkövezett városi részek alaptervében benne van a növények öntözése, tápanyag ellátottsága. Nálunk anno Majsán is furtak egy k. 30-50 m.-es kutat, kb a II. vizzáró réteg után áltak meg. ( láttam, ott voltam.) rákötötték az előzőleg lefektetett vizöntöző csöveket a földalatti aknába lévő szivattyúra, amit az önkormányzat köztéri villanyórája táplál.
Namost ezen keresztül, baromi vasas vízzel locsolják a fákat, árasztásos módszerrel, a gyepet bólógató felszíni spriccelőkkel, este 6 után pár óráig.
Persze itt is minimális törzs táv a térkőtől, kb. 50x50 cm. Nappal kész hőkatlan. Bár itt közel vannak az épületek.
A kitérő gyöpös rész mellett barnul, rozsdásaodik a térkő... a vasas, nitrátos víz miatt.
A felszíni takarást látom faforgács mulcsozással oldják meg, nem kel ki a gyom. De ha pár kutya rápisál annak annyi aki kutyát sétáltat.
Azért jó volna legalább 80x80, vagy 1x1 méterre növelni azt a fatörzs és térkö közti részt. A kutyák örömére? is.
Végül belinkelek egy Azerbadzsáni kerti-főzéses- relaxa videót, engemet elkápráztatott. (gyerekkoromra emlékeztet)
Nem olyan lecsüngő fa fajta, mint a majsai parokja előtti ( bocs: "zsidómeggy" féle ) fasor, azt is tönkig szokták visszavágni.
Ez egy nemesített platán féle fa.
Az első képen jobbról van egy defektes elhalt rész, az talán a nem meg felelő kezelés eredménye, vagy műszaki hiba, eltömödöttség, vizhiány vagy más betegség.
Persze ez ilyen letérkövezett városi részek alaptervében benne van a növények öntözése, tápanyag ellátottsága. Nálunk anno Majsán is furtak egy k. 30-50 m.-es kutat, kb a II. vizzáró réteg után áltak meg. ( láttam, ott voltam.) rákötötték az előzőleg lefektetett vizöntöző csöveket a földalatti aknába lévő szivattyúra, amit az önkormányzat köztéri villanyórája táplál.
Namost ezen keresztül, baromi vasas vízzel locsolják a fákat, árasztásos módszerrel, a gyepet bólógató felszíni spriccelőkkel, este 6 után pár óráig.
Persze itt is minimális törzs táv a térkőtől, kb. 50x50 cm. Nappal kész hőkatlan. Bár itt közel vannak az épületek.
A kitérő gyöpös rész mellett barnul, rozsdásaodik a térkő... a vasas, nitrátos víz miatt.
A felszíni takarást látom faforgács mulcsozással oldják meg, nem kel ki a gyom. De ha pár kutya rápisál annak annyi aki kutyát sétáltat.
Azért jó volna legalább 80x80, vagy 1x1 méterre növelni azt a fatörzs és térkö közti részt. A kutyák örömére? is.
Végül belinkelek egy Azerbadzsáni kerti-főzéses- relaxa videót, engemet elkápráztatott. (gyerekkoromra emlékeztet)
Szia Bubu!
Korábbi képek ...
Óriási tapasztalod döntse el a kérdésedre saját válaszod:
:
Korábbi képek ...
Óriási tapasztalod döntse el a kérdésedre saját válaszod:
:
Ilyen több éves , évtizedes fáknak azért vannak jól kiterjedt Tüdejük- gyökér rendszerük, ami azért megérdemelne olyan egy kivágásos térkő kivételt, legalább 150x150 cm.szabad föld felületet, néha kapálva a feltörő gyomoktól. Persze nem kutyasétáltató vizelde..
Bocsánat, de nem tudni a fák nevét, fajtáját, előre így nem mondanám túl-metszettnek. lehet hogy ez indítja el a gyors hajtásokat. Nem valami ostoros, lehajló diszfa- sor?
A totál kikövezett sétáló utcán, mint Kiskunmajsa központja is eléggé szűk a vízfelvevő felület, és a gyökerek lélegéztető felülete.
Minek ez a túl térkövezett katlan-serpenyő hőség központ?
A totál kikövezett sétáló utcán, mint Kiskunmajsa központja is eléggé szűk a vízfelvevő felület, és a gyökerek lélegéztető felülete.
Minek ez a túl térkövezett katlan-serpenyő hőség központ?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592245 - 2023-04-25 19:43:54)
Bruxelles Midi -ben, még 2003-ban a díszfákat egész groteszkre alakították. Az allénak sörös rekesz formája volt! Szerencsére ott még nem tartunk.
Bruxelles Midi -ben, még 2003-ban a díszfákat egész groteszkre alakították. Az allénak sörös rekesz formája volt! Szerencsére ott még nem tartunk.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592243 - 2023-04-25 19:36:53)
Láttam,m! Már február végén így nézett ki nem csak a Széchenyi téren, hanem a város több pontján is.
Totál visszavágott, megcsonkított fák.
Nálunk Pilisvörösváron jobb a helyzet, de vannak itt is érdekes történések.
De azért az bezzeg jó, ha az ember a tűző Nap elől árnyékba tud vonulni.
Na de, azért nézzünk pozitív példát is, és erre büszke is vagyok, mert saját.
Így néz ki jelenleg a 20 éves nyírfánk. 2 évente visszavágom kb. 1 métert, legutóbb 2021. tavaszán volt, és 2 évvel később ilyen szép formás lett, de tavaly sem nézett ki rosszul.
Bár bontogatja a leveleit.
Meg lehet nézni, sok helyen hogy néznek ki a nyírfák. Nem ilyen szép sűrű az biztos.
Ez pedig két oszlopos bükk. Mindig is akartam bükköt, mert az a kedvenc lombhullató fám.
Ez 2 éve, 2021. tavaszán teljesült, elültettünk két db oszlops bükköt.
Későn levelezik, tavaly május 10. körül levelezett ki, idén pedig így áll jelenleg.
A képek ma április 25-én este készültek :
Láttam,m! Már február végén így nézett ki nem csak a Széchenyi téren, hanem a város több pontján is.
Totál visszavágott, megcsonkított fák.
Nálunk Pilisvörösváron jobb a helyzet, de vannak itt is érdekes történések.
De azért az bezzeg jó, ha az ember a tűző Nap elől árnyékba tud vonulni.
Na de, azért nézzünk pozitív példát is, és erre büszke is vagyok, mert saját.
Így néz ki jelenleg a 20 éves nyírfánk. 2 évente visszavágom kb. 1 métert, legutóbb 2021. tavaszán volt, és 2 évvel később ilyen szép formás lett, de tavaly sem nézett ki rosszul.
Bár bontogatja a leveleit.
Meg lehet nézni, sok helyen hogy néznek ki a nyírfák. Nem ilyen szép sűrű az biztos.
Ez pedig két oszlopos bükk. Mindig is akartam bükköt, mert az a kedvenc lombhullató fám.
Ez 2 éve, 2021. tavaszán teljesült, elültettünk két db oszlops bükköt.
Későn levelezik, tavaly május 10. körül levelezett ki, idén pedig így áll jelenleg.
A képek ma április 25-én este készültek :
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#592241 - 2023-04-25 19:13:52)
Sziasztok !
Szeretnék veletek néhány szomorú fotót megosztani.
Esztergom Széchenyi tér (első képen a városháza).
Városunk főkertésze BL. A fizetéseit felvette. Jól van.
Sziasztok !
Szeretnék veletek néhány szomorú fotót megosztani.
Esztergom Széchenyi tér (első képen a városháza).
Városunk főkertésze BL. A fizetéseit felvette. Jól van.
Esős időnek hála beindultak a kucsmák 
A keltikék meg a szokásos tavaszi pázsit-módban nyomják a Bükkben:
A keltikék meg a szokásos tavaszi pázsit-módban nyomják a Bükkben:
Most, hogy hűvösödik, nem nagyon fog megszólalni, főként délután estefelé lehet hallani a fákon a vak-vak hangját.
Na majd gyüvő héten péntek felé.
Na majd gyüvő héten péntek felé.
Balatoni inváziós fajok a tó vízrendszerében - Limnológiai Kutatóintézet - Link
(Blankávak amúgy én is elmennék csigászni, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz )
(Blankávak amúgy én is elmennék csigászni, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz
)
Ma hátra mentem az autóhoz, hallotam valami kaparászást a garázsoknál.
A két fekete rigóm müvelkedett a garázs csatornában. Tisztították ki a faleveltől eltömődött horg csatornát. És más is mondta,az itt lakóktol, hogy okos madarak, ha meggyülik a víz a csatornában kész itató töb napig, meg alkalmi fürdőhely 30 fok környékén.
A tetthely, lerugdosott falevelek;
Az elkővető;
A két fekete rigóm müvelkedett a garázs csatornában. Tisztították ki a faleveltől eltömődött horg csatornát. És más is mondta,az itt lakóktol, hogy okos madarak, ha meggyülik a víz a csatornában kész itató töb napig, meg alkalmi fürdőhely 30 fok környékén.
A tetthely, lerugdosott falevelek;
Az elkővető;
Zsolti a béka 3 napig nálunk lakott (lehet még most is, de nem találom).
/sőt ma egy búbos banka is nálunk vadászott tücsökre, egész nagy sikerrel/
/sőt ma egy búbos banka is nálunk vadászott tücsökre, egész nagy sikerrel/
Köszönöm.
A szomszéd vizgazd. telepén van, tör felfelé, de olyan kellemes zöld levelei vannak.
A szomszéd vizgazd. telepén van, tör felfelé, de olyan kellemes zöld levelei vannak.
Ez milyen fa lehet? Most virágzik, olyan bojhos, szélben lebegő virágai porzói vannak;
Remélem nem lesz most nagy fagy, mert a mandula teljes virágzásban van, a kajszi kb. 10 %- osban…
Ma meg ki derült, de voltak tegnapi szelek. A madáretetőm felavatás után kapott egy kis huzatot, a müa. tányéros itatót elvitte a szél, de csináltam egy drótos megoldást ;
Az én ollóm, igaz már 3 éve vettem egy gazdaboltban. Japán gyármány, de akkor kb. 2000 Ft volt. Jó az anyaga, és a retesz zárja, spirál rugós. Ez is max. 2 cm-es ágakat is visz.
A könyv is nagyon szép, Édesapám is kapott egyet és nekem is egyik legkedvesebb olvasni valóm.
Köszi a megosztás, nagyon színvonalas betekintést adott és nem utolsó sorban eszembe jutatta a selmeczi, soproni szakestélyek hangulatát. 
Szerintem maradj a bicska-fűrésznél. Egy-két idényt
biztos kiszolgál, meg olcsó is.
biztos kiszolgál, meg olcsó is.
Link Pár éve még csak kétezer körül volt az ára. Nekem bevált van több méretben is.
Tudtok valami jó ár-érték arányú metszőollót, ami azért száraz fára is jó, meg metszésre is? A fiskars, gardena szerintem elszállt árban. Volt nekem egy 3 ezer Ft- os noname, egész jó volt, persze nyoma veszett.
Ma szabadság, mentem egy K'Miklós - Kunadacs - Kecskemét - Mizse - Népliget kört. A vetések növögetnek, a táj szépségesen gondozott, még az erdő -ültetvények is, még a példás-rövidre legelt tocsogó-szélek is. Fájó a különbség Újbuda elegánsnak megálmodott, gyámoltalanul elhanyagolt köztereihez, utcáihoz képest... Talán mert a Kunságban az emberek magukénak érzik a portájuk elejét, földjeiket, útjaikat. - amiben sajnos Budapest nem igazán segíti az itt lakókat... Kint már fehér fátylat vont az útszélre a ködvirág (Draba verna), aggófű és pásztortáska virágait borzolja a szél. Volt-e sár, nem tudom. A tavalyi komiszul aszályos esztendő után, a vetések reménykedve zöldellnek, a szántások gondozottak.
"a föld bölcs rendje visszatér, amit ó csillagok szakállas fénye áztat:
állatok és kalászok rendje ez, nehéz, s mégis szelíd szolgálati szabályzat."
"a föld bölcs rendje visszatér, amit ó csillagok szakállas fénye áztat:
állatok és kalászok rendje ez, nehéz, s mégis szelíd szolgálati szabályzat."
Kínai "szuszogó" kacsák.
Valahogy nem fejlődött ki bennük a hangot adó hangszálak, ez néha jó is a tenyésztőknek, csak szuszognak. Ellemben sokkal jobb a hús-testtömeg arányuk. Nekem is volt még Majsán.
Ellentétben a japán futókacsák lefussák a rájuk rakódott zsirt, cingárabbak.
Valahogy nem fejlődött ki bennük a hangot adó hangszálak, ez néha jó is a tenyésztőknek, csak szuszognak. Ellemben sokkal jobb a hús-testtömeg arányuk. Nekem is volt még Majsán.
Ellentétben a japán futókacsák lefussák a rájuk rakódott zsirt, cingárabbak.
Megbeszélve, elfogadva. Nem tudtam kik szedegetik peca közben az elhullajtott finomságokat a hátam mögött... Köcce!
Nem tudtam kik szedegetik peca közben az elhullajtott finomságokat a hátam mögött... Köcce! 
A mikroszinaptikus előrejelzés szerint is nemsokára vége a télnek: már vagy 2 hete hullik mindkét macskánk szőre
Lassan jöhetne egy olyan tavasz, amikor nem fagy el majdnem minden és májusban már nem kell fűteni. Ellőhetné a (tél)koratavasz, illetve a finalwarming a puskaporát márciusban (akár március első felében).
Lassan jöhetne egy olyan tavasz, amikor nem fagy el majdnem minden és májusban már nem kell fűteni. Ellőhetné a (tél)koratavasz, illetve a finalwarming a puskaporát márciusban (akár március első felében).
Tegnap illetve ma is szép nagy csapatok húztak északra,lassan tényleg vége a téli évszaknak.
Tegnap a Bodrogközben több 10ezer szürke Daru volt a réteken, szántásba, legelőkön....hihetetlen látvány volt hogy 10-15 kilométeren keresztül az út két szélén kisebb nagyobb pár 100-as csoportokban gengszterkednek
Hát ez van dögivel. Mert ezüstszürke döggomba téli változata, (Entoloma saundersii var. hiemale) nem egy vargánya, de ilyenkor ekmegy.
Hú köszönöm!
Sőt, lehet, egy következő kérdésre is választ kaptam. Nevezetesen, hogy Magyarországon miért volt jellemzőbb a monokultúrás erdőtelepítés, pl. egy bükk régióban, míg pl. Szlovákiába átmenve (pl. Jósvafőtől északra) a fennsíkon a bükk régióban ott van a magas kőris, nagylevelű hárs, egy-egy nyír, juhar ( természetesen nem a mezei juhar) is a bükkök között min. 30 %-ban. Nem lehet, hogy ezek ellenállóbbak is adott esetben?
De nálunk a csonka Mo.-on hirtelen a kevés erdőből gyors és egyszerűbb módon kellett erdőt “csinálni”, ahogy hallhattuk előadásodból, míg a szerencsés szlovákoknak ilyenen nem kellett agyalni? Vagy csak szakmai különbözőségről van szó?
Kérlek tényleg röviden!
Sőt, lehet, egy következő kérdésre is választ kaptam. Nevezetesen, hogy Magyarországon miért volt jellemzőbb a monokultúrás erdőtelepítés, pl. egy bükk régióban, míg pl. Szlovákiába átmenve (pl. Jósvafőtől északra) a fennsíkon a bükk régióban ott van a magas kőris, nagylevelű hárs, egy-egy nyír, juhar ( természetesen nem a mezei juhar) is a bükkök között min. 30 %-ban. Nem lehet, hogy ezek ellenállóbbak is adott esetben?
De nálunk a csonka Mo.-on hirtelen a kevés erdőből gyors és egyszerűbb módon kellett erdőt “csinálni”, ahogy hallhattuk előadásodból, míg a szerencsés szlovákoknak ilyenen nem kellett agyalni? Vagy csak szakmai különbözőségről van szó?
Kérlek tényleg röviden
!
Szia Bölke!
Nem feledtem a kedves megkeresést és a sok érdekes kérdést!
Mindig szívesen és örömmel válaszolok, amire tudok.
De szakmai ártalomból (grafomán) eredően hosszabb, udvariasan nevezve, részletesebb kifejtést igényelnek, mert több kapcsolódó résztémát érintenek, amiből összeállhat egy bizonyos kép az erdőgazdálkodás, vagy ahogy ma jobban szeretjük hívni, az erdőkezelés mibenlétének összetett alapjairól.
Meg jó kérdésekről jó emberektől fontos dolgok jutnak eszembe és arról pedig mindig eszembe jut egy másik fontos dolog, úgy, hogy haladok előre, mint lymantria-gradáció a tölgyerdőben.De ezek így szépen egymásba fonódva talán nem "l art pour l art" és ad hoc dogok.
( Csak egy kóstoló: pl. a szálalás: sokszor elővett jolly joker megoldás, de kevés erdei állományt génerodáló, degradáló üzemmódot ismerek ,mint a híres őrségi kisparaszti szálalást. Majd elmondom miért.)
Jelentkezem, majd inkább egy-egy kérdésedre adott válasszal, ha jó így, ahogy az időm engedi. (Kedvem mindig van, ezért voltak a régi Metnet-Ipoly Erdő Zrt. Nyílt Napok)
Talán még a régi Bioszfórum időket idéző eszmecsere is lehet belőle.
Addig is minden magamutogató, nagyképű célzat nélkül!!
Elsőre egy kis videót ajánlanék, amivel "kedves" meglepetést okoztak nekem az átadó, avató rendezvényt szervező kollégáim, mivel csípőből felkértek, hogy tartsak előadást a kútbereki vendégházunk, kulcsos turistaházunk átadásán, mert a háttérben lévő két roll up tartalmát úgy is én szerkesztettem. Az indokot nem tudtam kohézióba tenni, főleg, hogy szólhattak volna egy telefonal előtte este, hogy Isten szent szabad ege alatt kell majd prezentálnom, de mindegy, megoldottuk, így vagy úgy, ennek megítélését a nézőre, hallgatóra bízom.
Jó volt, mert én mint meghívott vendég mentem oda, szakfolyóirat főszerkesztői minőségben tudősítani, és nem a mikrofon és nagy kamera elé állni, így séróból kellett vagy 5-6 évvel ezelőtti kutatások anyagát valahogy értelmesen és érdekesen előadni, és röviden, a megjelent prominens személyek miatt, akik a dög melegben és a cikázó millió szitakötő között, inkább már a cateringre voltak kíváncsiak.
De hát Ipolyos is vagyok, így a meghívott vendégből a vezérigazgatói ukázra (joggal) szakmai ismeretterjesztővé kellett avanzsálnom, s az ottani erdőket egykor kezelő Prímácia (Esztergomi érsekség) erdőgazdálkodásáról beszélnem (Maga az épület is az érseki erdőgondokságé volt valaha.).
Szerencsére akkor már terveztük a Börzsöny monográfia második kiadását, mivel az első 2000 példány egy év alatt elfogyott és jajongott napi szinten a nép, hogy venné, keresi, de nincs. Ez persze öröm. A 600 oldalas, 35 szerzős Vadregényes erdőtáj - a Börzsöny az első hegytáji monográfia a hegségről, aminek nem csak vezető szerkesztője lehettem, de szerzője is voltam és pl. a történeti részben (II. nagy fejezet) az erdők történetén keresztül mutatjuk be a tájtörténetét, hiszen a táj meghatározó eleme a hegtájon mindig is a zárt, egybefüggő erdőtakaró volt.
Karátson Dávid vulkanológus prof. ( korábbi egyetemi tanárom) anyaga itt elérhető, ez a nyitófejezet és ebben a borító, a tartalomjegyzék és a hátsó könyvajánló is benne van.
Link
Batizi Zoltán régész kolléga ( Ma a Börzsöny Múzeum igazgatója) a török kori időket írta meg, kiválóna, rengeteg levéltári anyagból. Az előtte lévő fejezetekben a nemzetközi hírű várrégész Miklós Zsuzsa alkotott nagyon komoly váras anyagokat. Sajnos a hiánypótló könyv első megjelenést, 2014 októberében már nem várta meg, májusban az örök régészmezőkre költözött.
A második kiadás 2019-ben jelent meg. Összesen 3500 példány talált már gazdára és vitték mint egy ponyva regényeket, pedig vagy 45 kiló a kötet. Szerintem a másodikból sincs már sok. Az ebben megjelent szakírásai voltak sajnos az utolsóak.
Batizi Zoli fejezetét folytatva, én a Hódoltság utáni Habsburg- korszakokból adtam összefoglalást a könyvben, meg a következő másik fejezetben Trianontól a II. világháború végéig, az erdők teljes államosításáig. Az utóbbit dr. Oroszi Sándor professzorral jegyezve közösen - de ő akkor már inkább csak lektorált, s nem írt, megfáradt korára tekintettel. (A Mezőgazdasági Múzeum erdészeti-vadászati kiállítás főkurátora volt, erdőmérnök, főmúzeológus.)
Nem hosszú az egész, talán érdemes meghallgatni, nézni, a Hazai Erdész/Hazai Vadász vette fel és adta le műsorban még a Echo TV-én, majd már később az M5-ön. Békési Janiék. Ez még a muszteres anyag, azért látszódnak a két kamera mozgásai is időnként.
Szerintem ebben sok alap benne van, amiből majd pl. a Sajkúti vágásokat is meg lehet érteni, ha leírom a következőkben.
Íme:
Hát most se lettem rövid, pedig esküszöm koncentráltam!
Nem feledtem a kedves megkeresést és a sok érdekes kérdést!
Mindig szívesen és örömmel válaszolok, amire tudok.
De szakmai ártalomból (grafomán) eredően hosszabb, udvariasan nevezve, részletesebb kifejtést igényelnek, mert több kapcsolódó résztémát érintenek, amiből összeállhat egy bizonyos kép az erdőgazdálkodás, vagy ahogy ma jobban szeretjük hívni, az erdőkezelés mibenlétének összetett alapjairól.
Meg jó kérdésekről jó emberektől fontos dolgok jutnak eszembe és arról pedig mindig eszembe jut egy másik fontos dolog, úgy, hogy haladok előre, mint lymantria-gradáció a tölgyerdőben.
De ezek így szépen egymásba fonódva talán nem "l art pour l art" és ad hoc dogok.( Csak egy kóstoló: pl. a szálalás: sokszor elővett jolly joker megoldás, de kevés erdei állományt génerodáló, degradáló üzemmódot ismerek ,mint a híres őrségi kisparaszti szálalást. Majd elmondom miért.)
Jelentkezem, majd inkább egy-egy kérdésedre adott válasszal, ha jó így, ahogy az időm engedi. (Kedvem mindig van, ezért voltak a régi Metnet-Ipoly Erdő Zrt. Nyílt Napok)
Talán még a régi Bioszfórum időket idéző eszmecsere is lehet belőle
.Addig is minden magamutogató, nagyképű célzat nélkül!!
Elsőre egy kis videót ajánlanék, amivel "kedves" meglepetést okoztak nekem az átadó, avató rendezvényt szervező kollégáim, mivel csípőből felkértek, hogy tartsak előadást a kútbereki vendégházunk, kulcsos turistaházunk átadásán, mert a háttérben lévő két roll up tartalmát úgy is én szerkesztettem. Az indokot nem tudtam kohézióba tenni, főleg, hogy szólhattak volna egy telefonal előtte este, hogy Isten szent szabad ege alatt kell majd prezentálnom, de mindegy, megoldottuk, így vagy úgy, ennek megítélését a nézőre, hallgatóra bízom.
Jó volt, mert én mint meghívott vendég mentem oda, szakfolyóirat főszerkesztői minőségben tudősítani, és nem a mikrofon és nagy kamera elé állni, így séróból kellett vagy 5-6 évvel ezelőtti kutatások anyagát valahogy értelmesen és érdekesen előadni, és röviden, a megjelent prominens személyek miatt, akik a dög melegben és a cikázó millió szitakötő között, inkább már a cateringre voltak kíváncsiak.
De hát Ipolyos is vagyok, így a meghívott vendégből a vezérigazgatói ukázra (joggal) szakmai ismeretterjesztővé kellett avanzsálnom, s az ottani erdőket egykor kezelő Prímácia (Esztergomi érsekség) erdőgazdálkodásáról beszélnem (Maga az épület is az érseki erdőgondokságé volt valaha.).
Szerencsére akkor már terveztük a Börzsöny monográfia második kiadását, mivel az első 2000 példány egy év alatt elfogyott és jajongott napi szinten a nép, hogy venné, keresi, de nincs. Ez persze öröm. A 600 oldalas, 35 szerzős Vadregényes erdőtáj - a Börzsöny az első hegytáji monográfia a hegségről, aminek nem csak vezető szerkesztője lehettem, de szerzője is voltam és pl. a történeti részben (II. nagy fejezet) az erdők történetén keresztül mutatjuk be a tájtörténetét, hiszen a táj meghatározó eleme a hegtájon mindig is a zárt, egybefüggő erdőtakaró volt.
Karátson Dávid vulkanológus prof. ( korábbi egyetemi tanárom) anyaga itt elérhető, ez a nyitófejezet és ebben a borító, a tartalomjegyzék és a hátsó könyvajánló is benne van.
Link
Batizi Zoltán régész kolléga ( Ma a Börzsöny Múzeum igazgatója) a török kori időket írta meg, kiválóna, rengeteg levéltári anyagból. Az előtte lévő fejezetekben a nemzetközi hírű várrégész Miklós Zsuzsa alkotott nagyon komoly váras anyagokat. Sajnos a hiánypótló könyv első megjelenést, 2014 októberében már nem várta meg, májusban az örök régészmezőkre költözött.
A második kiadás 2019-ben jelent meg. Összesen 3500 példány talált már gazdára és vitték mint egy ponyva regényeket, pedig vagy 45 kiló a kötet. Szerintem a másodikból sincs már sok. Az ebben megjelent szakírásai voltak sajnos az utolsóak.
Batizi Zoli fejezetét folytatva, én a Hódoltság utáni Habsburg- korszakokból adtam összefoglalást a könyvben, meg a következő másik fejezetben Trianontól a II. világháború végéig, az erdők teljes államosításáig. Az utóbbit dr. Oroszi Sándor professzorral jegyezve közösen - de ő akkor már inkább csak lektorált, s nem írt, megfáradt korára tekintettel. (A Mezőgazdasági Múzeum erdészeti-vadászati kiállítás főkurátora volt, erdőmérnök, főmúzeológus.)
Nem hosszú az egész, talán érdemes meghallgatni, nézni, a Hazai Erdész/Hazai Vadász vette fel és adta le műsorban még a Echo TV-én, majd már később az M5-ön. Békési Janiék. Ez még a muszteres anyag, azért látszódnak a két kamera mozgásai is időnként.
Szerintem ebben sok alap benne van, amiből majd pl. a Sajkúti vágásokat is meg lehet érteni, ha leírom a következőkben.
Íme:
Hát most se lettem rövid, pedig esküszöm koncentráltam!
Szia LAM!
Inkább ide való a kérdésem:
de nem akarom rabolni az idődet egy hosszú válasszal: 15-25 évvel ezelőtt rengeteget túráztunk a Börzsönyben, és pl. emlékszem, hogy ki voltam bukva, hogy pl. a Bugyihó déli lejtője elég szépen le volt tarolva (annak is inkább a kelet felé eső része, vagy a Kenyeres Balázs forrás környéke fölötti északi oldali bükkös, vagy a Saj-kút feletti rész, ahol a kék jelzés megy fel a Foltán kereszthez, majd tovább.
Ezek teljesen normálisak voltak anno? Esetleg betegség volt, és azért kell ekkora területen vágni? Persze a Mátrában ez hatványozottan volt jelen, sőt a Bükkben is egy helyen. A Börzsönyt ezért is szerettem, mert itt kevés ilyen helybe botlottam. Persze a Mátra "csak" TK, nem NP, lehet ez is számít. Egyébként mostanában pont, hogy kevesebb ilyet látok, mintha több lenne a szálalás, kisebb területek kivágása, felújítása, stb, pl. itt a Velencei hg-ben ezt látom. (Na pl. a Vértesben láttam talán a legnagyobb területű vágást fent a fennsíkon, de ott több helyen, de mintha itt is teret kezdene nyerni a szálalás.
Inkább ide való a kérdésem:
de nem akarom rabolni az idődet egy hosszú válasszal: 15-25 évvel ezelőtt rengeteget túráztunk a Börzsönyben, és pl. emlékszem, hogy ki voltam bukva, hogy pl. a Bugyihó déli lejtője elég szépen le volt tarolva (annak is inkább a kelet felé eső része, vagy a Kenyeres Balázs forrás környéke fölötti északi oldali bükkös, vagy a Saj-kút feletti rész, ahol a kék jelzés megy fel a Foltán kereszthez, majd tovább.
Ezek teljesen normálisak voltak anno? Esetleg betegség volt, és azért kell ekkora területen vágni? Persze a Mátrában ez hatványozottan volt jelen, sőt a Bükkben is egy helyen. A Börzsönyt ezért is szerettem, mert itt kevés ilyen helybe botlottam. Persze a Mátra "csak" TK, nem NP, lehet ez is számít. Egyébként mostanában pont, hogy kevesebb ilyet látok, mintha több lenne a szálalás, kisebb területek kivágása, felújítása, stb, pl. itt a Velencei hg-ben ezt látom. (Na pl. a Vértesben láttam talán a legnagyobb területű vágást fent a fennsíkon, de ott több helyen, de mintha itt is teret kezdene nyerni a szálalás.
Fújja a szél a mogyoró bokrot. Csak úgy füstöl!
Gyanítom, hogy igen korán kezdődik idén az allergia szezon.
Gyanítom, hogy igen korán kezdődik idén az allergia szezon.
A friss napi-olajjal nincs is baj, amig csak 2-3-szor használjuk, hevítjük. Én a második sütés után leszüröm, a harmadik után megy a gyűjtőbe..Oxidok miatt.
Amennyire én tudom a napraforgóolajban a kettős kötések nagy hő hatására jó kis rákkeltő vegyületekké (is/részben) át tudnak alakulni, de erről persze temérdek cikk van a neten. Desznyózsír nem tud ilyet, mert telített. No meg nem is hexánnal vonják ki a desznyóból
Úgy emlékszem, számít hogy mennyire telítetlen a zsír (ezért jó a kacsazsír illetve busa, és nehézkes a marhafaggyú / tejzsír) illetve hogy az oldalláncai milyen alakzatot formáznak (cisz és transz) - volt egy nagy növényi olaj divat, most ez lecsengett.
Erős a gyanúm, hogy egyforma egészséges, hacsak nem viszi túlzásba az ember. Arra is emlékszem, hogy egy réges-régi gyerektábor egyik napján, a fánkok benne maradtak a napraforgó-olajban véletlenül. Délután sorban állás volt... friss jó fánkok voltak, csakhát olajkúrát kapott a társaság.
Erős a gyanúm, hogy egyforma egészséges, hacsak nem viszi túlzásba az ember. Arra is emlékszem, hogy egy réges-régi gyerektábor egyik napján, a fánkok benne maradtak a napraforgó-olajban véletlenül. Délután sorban állás volt... friss jó fánkok voltak, csakhát olajkúrát kapott a társaság.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat