Kérdések és válaszok

Szerencsére azok a MetNet-en is megvannak: Link

Tud valaki segíteni, hogy hol találom a tavalyi omszos radarképeket?
(Korábban meg lehetett nézni a régebbieket is, de most már csak az ideiek vannak fent )

Köszi!

A (+), azaz ciklonális elõjelû örvényességi mezõ feláramlást, a (-), azaz anticiklonális elõjelû örvényességi mezõ leáramlást generál, vagy erõsíti a már meglévõ folyamatokat.
Azaz elõfordulhat, hogy ha nincs más markáns tényezõ (egyéb kiváltó ok, más néven trigger), akkor pusztán egy (+) örvényességû mezõ beindíthatja a konvekciót adott területen.

Mire jó egy örvényességi mezõ? Úgy értem konvektív folyamatok szempontjából.

A számunkra elérhetõ elõrejelzési térképek közül pontosan melyekkel (mely paraméterekkel) lehet meghatározni egy melegfront és melyekkel egy okklúziós front helyzetét?
T850hPa biztos kell. Fõleg az okklúziós front esetén gondolom, amikor felszorul a meleg levegõ a magasba.

Igen, pontosan úgy, ahogy a met.hu belsõs változatán fent is vannak. De ott is hiányos, "csak" 33 állomás van...azt hiszem Pér meg a pápai reptér hiányzik valamiért.

Én sem.
Értem, köszi! Lehet, hogy nem is gondolják, hogy valaki kíváncsi a táviratokra is.
Meg is elõzhetné a met.hu az Ogimetet, ha minden állomás távirata azonnal felkerülne. (az azonnalt úgy értem, hogy mondjuk 5 perccel egész után) Egyszer talán...

Én még nem találkoztam vele.
Szerintem a "táviratok" a SPECI-re meg a repmetes dolgokra vonatkozik, a "SYNOP táviratok" pedig bizonyára az, amit látunk. Vagyis csak a kivonatos változat.

De tényleg jó lenne. Látva az elmúlt évek fejlõdését, talán van is rá esély, hogy egyszer majd csak megjelenik. Bár így, hogy máshol elérhetõ, szerencsére ez nem olyan égetõ probléma.

A met.hu-n valahol elérhetõek a szinop táviratok? Link
Idézet (2. oldal) :
Az OMSZ honlapján szereplõ 0 Ft információs díjú, meteorológiai alapadatok
(mérések, észlelések, meteorológiai táviratok, elõrejelzések)
A felsorolt adatok és információk a forrás feltüntetése mellett szabadon felhasználhatók.
1. A földfelszíni észlelések közül az RBSN (Regional Basic Synoptic Network) és néhány további állomás (Budapest, Debrecen, Gyõr, Kecskemét, Kékestetõ, Sármellék, Miskolc, Pécs, Siófok, Szeged, Szolnok) óránkénti SYNOP táviratai , valamint a körzeti idõjárás jelentésben elhangzó állomások adatai az elhangzást követõen (naponta kétszer).

Köszi majd akkor érdeklõdöm újra.

20.-a után, kb.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61605 - 2009-06-21 22:29:07)

Sziasztok!Kb mikor lehet majd viszonylag pontos képet kapnom,hogy milyen idõ lesz július 24-25-26.-án?Mert forma1 1-re megyünk.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61604 - 2009-06-20 20:20:26)

Köszi a választ! Amúgy 1999 egy nagyon szép év volt. Abban az évben nem csak egy hétig voltak egymást követõ zivataros napok, hanem gyakorlatilag egész nyáron. Legalábbis május-június-július és augusztus legeleje. Abban az évben egy éjszakai zivatar hatására kezdtem el a mennydörgéseket magnóra venni, a villámokat pedig fotózgatni. Mondjuk egy ilyen száraz április-május után nem zárható ki egy sokkal csapadékosabb június és július, fõleg amilyen szélsõséges eloszlású mostanában a csapadék. Legyen igazad! Holnap leszek utoljára metneten, utána 9 napig nem láttok!

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61603 - 2009-06-20 17:24:41)

Bár nem vagyok Apollón hogy hitelesen tudjak válaszolni erre az idõtávra, csak meg akarlak nyugtatni Egyrészrõl, hogy Olaszországban is bõven lesznek konvektív események az általad említett intervallumban ! Másrészrõl pedig, hogy bár július elejétõl én személy szerint az alacsonynyomás eltûnését várom a Kárpát-medence felõl, semmi jele hosszan tartó zivatar és esõ nélküli periódusnak Remélem hogy valamiféle kósza válasszal azért szolgáltam

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61602 - 2009-06-20 16:29:10)

Milyen idõ várható júliusban? Lesznek még zivatarok? Mert június 22-e és 30-a között "zivatar szempontjából sajnos" Olaszországba megyünk nyaralni

Sziasztok!
A kérdésem az lenne, hogy mi várható a jövõ utáni hét elejére (29., hétfõ)? Tudom, hogy még korai a kérdés, de hátha valaki lát valamit elõre.
Köszönettel: Péter

Szabadtéri programunk lesz Balmazújvárosban délutántól éjfélig.

Megázunk? Elfújja a sátrat a szél?

Bizony, a melegszektor igazi zivatar-játszótér (lehet)

Aha, köszi.

Igen, mivel nedves, labilis, meleg levegõ érkezik, áramlik be kelet, délkelet felõl hazánk fölé, így ez attól függetlenül, hogy melegfront lesz, "teret" ad majd fõként helyi záporok, zivatarok kialakulásának, "trópusi", fülledt idõjárás kialakulásának.

Egyébként akkor is lehetnek záporok, zivatarok hogyha nincs front felettünk. Például: orográfia.

A melegfrontban elõfordulnak zivatarok? Nekem ez furcsán hangzik a tapasztalataim alapján, de lehet hogy így van.

Köszönöm antibulvar és floo a szélre vonatkozó válaszokat!

Köszi a kimerítõ választ!

Nálam ez úgy mûködik, hogy elõször az udvarunkon nézek körbe, aztán kimegyek a térre, végül a mûholdképre is rá szoktam kukkantani, olyankor, amikor mondjuk nem tudom eldönteni, hogy közepesen vagy erõsen felhõs-e az ég.

A panellakók, a kisvárosiak és a falusiak ilyen szempontból elõnyben vannak.

No igen...ez így elég érdekes kérdéseket vet fel.
Ez az egész dolog a meteorológiai állomásokra van kitalálva, ahol feltételezhetõ egy optimális alaphelyzet: vagyis hogy az észlelést nyilván olyan helyen végezzük, ahol házak, fák stb. nem zavarnak be, és így körös-körül a horizont felé viszonylag zavartalan kilátás nyílik. Vagyis nem fordul elõ olyan dolog, hogy pl. a házak az ég nagy részét eltakarják, és akkor a maradék 2/8-on Cb van, és akkor borult...Szóval ilyen nincs, azért ezt mindenki beláthatja.
Más kérdés, hogy ez az optimális helyzet valójában mennyire teljesül: annyit mondhatunk, hogy nálunk sem (és így valószínûleg a világ többi részén sem) mindenhol, de azért jó közelítéssel igaz. Így ha olyan fordul elõ, hogy a horizontok felé nem látszanak már kisebb részek, akkor természetesen a kitakart területet nem tudjuk figyelembe venni, és abban az esetben életbe léphet ez a "belátható rész" szöveg. (De vannak olyan helyzetek, amikor az ember még ilyenkor is próbál nyilván mérlegelni, és valahogy mögé látni a dolgoknak.)
De ez a kritérium még csak nem is ezekre az esetekre vonatkozik elsõsorban, hanem tényleg azokra, amikor nagyon homályos, párás idõ van, és amiatt a horizont felé esõ részek már nem láthatók, beleolvadnak ebbe a szutyokba, ami lent van - ilyen lehet pl. a lentebb említett vulkáni hamufelhõ is.

De válaszolva a kérdésre: így mindennapi észlelésre vonatkoztatva a dolgot, háát...ha csak 1-2 okta látszik a házaktól, akkor azt tanácsolom, inkább keress olyan helyet, ahol több látszik, különben elég fals lehet a becsült mennyiség.

Szóval, ha háza takarják ki az eget, akkor is a belátható részt kell nézni.
És ha kis részen látom csak az eget és azt pont egy hatalmas Cb borítja be teljesen, akkor borult eget kell megadni?

Köszi!

Értem, köszönöm a válaszokat!

Igen. A borultság becslését mindig a belátható égbolt arányában kell végezni.

Ha mondjuk kitakarja az égbolt felét a hamu, akkor a megmaradt "tiszta" eget veszik teljesnek és azt osztják 8 részre a borultság megállapításához?

Így van, egyedül a 04-es jelenidõ az, ami lefedi ezt, ám felhõként nem adják meg.

Felhõként nem hiszem, hogy megadják. Fõleg, ha nem vízcseppekbõl jött létre, hanem tömény hamu. Jelenidõben igen. 4-es, azaz füst vagy vulkáni hamu (csökkent látási viszonyok) . Többek között Mexikóban és Lengyelországban láttam már ilyen jelenidõt. (De azok valószínûleg a füstre vonatkoztak.)
Szerk: Meg még vannak valamilyen speciális jelenidõk, ahol pl. a Szt. Elmo tüzét is megadják, ha van. Talán itt is van erre vonatkozó dolog, de a könyvem nincs itt, így nem tudom. Ez a csoport a felhõcsoport után jön (9-es kezdettel), de itthon ilyet még nem láttam.

Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#14793 - 2009-06-15 13:29:53)

Most hogy kitört a Szaricsev-tûzhányó eszembe jutott egy kérdés: a hamufelhõ melyik felhõfajtába sorolható? Pyrocumulus? Ezt hivatalos észlelésben hogyan adják meg?

8-tól 8-ig, hiszen elég furán nézne ki, ha az éjfél utáni csapadék a jelenségeknél, csak másnap szerepelne, a csapadék mennyiség meg aznap.

A napi adatok feltöltésénél a Jelenségeket éjféltõl éjfélig, vagy 8 órától másnap 8 óráig kell beírni, mint a csapadékmérést? Pl. ma 8 óra elõtt, 7:30-kor volt egy zápor, azt a Jelenségeknél a mai vagy a tegnapi naphoz kell beírni?

Ez baromi jóó! Nem is tudtam, hogy Sylvester Stallonénak ennyi köze legyen a meteorológiához és a szelekhez! Mert a sífelvonót még megértem...

Antibulvárt kiegészíteném még annyival, hogy reggel felkel a nap, elkezd melegedni a talaj és a közvetlenül felette lévõ levegõ, ami elkezd felfelé emelkedni. Ez a felfelé emelkedõ "légoszlop" aztán belekapaszkodik a magasban fújó szélbe (úgy képzeldjed el, mint a fogaskerekeket, vagy mint amikor Sylvester Stallone felugrik a sífelvonóra, és a sífelvonó viszi magával a rajta lógó Sylvester Stallonét), és a magasban fújó szél elkezdi cipelni az alsó légoszlopot, ami ezáltal mozgásba lendül: szél keletkezik. Aztán a nap lemegy, az alsó légoszlop elkezd hülni, és amikor elég nehéz lesz (mivel a hidegebb levegõ nehezebb), elszakad a magasban áramló levegõtõl (Sylvester Stallone leugrik a sífelvonóról), és külön életet él tovább az éjszaka folyamán.

A nappali órákban azért erõsebb a szél, mert a Napból érkezõ besugárzás miatt a rétegzõdés az alsó légrétegben erõsen labilissá válik. Ez kedvez a nagy függõleges kiterjedésû örvények kialakulásának, ami miatt a magasban lévõ szél könnyebben lekeveredik a felszín közelébe.
A magasban tehát - ami nem is olyan "magas" egyébként, hanem akár már 7-800 méteren is -, ha egyéb befolyásoló tényezõ nincs, akkor éjszaka is ugyanolyan erõs szél fújhat, mint nappal, miközben a felszín közelében jelentõsen gyengül a légmozgás.

Tudja valaki,hogy van-e tudományos magyarázata annak,hogy este mint most is leáll a szél?

De megvan, 20060629 0700-0945, 0845-1130, 1445-1730, 17-1945
valamint van a 28-i grazi szörnyrõl is 1745-2030-ig.

Nekem ezek a horvát radarképek vannak meg tavaly nyárról: Link
Dabrony: neked mióta vannak lementett radarképeid? 2006. június 29-rõl a reggeli órákról (6 és 9 UTC között, de a 7:45-ös és a 8:15-ös kép nekem is megvan) nincs véletlenül sima vagy animált radarképed? Vagy ha bárki másnak van, az is jó, a lényeg, hogy horvát legyen.

Egyszerû "mezei" mûanyag mérõm van, de annak is meg lehet oldani a párolgásvédelmét, gondolom.

A párolgási veszteség egy Hellmann esetében még forró idõben is egészen minimális, ellenben a mûanyag mérõk esetében bizony már számít.

Nekem vannak elmentve horvát radaranimok, írj privit melyik dátum kellene, ha tudok segítek...

Igen sok zavaró tényezõ lehet, jobb lesz ha csak a fórumokba írom be a mérést.
A föld a vasút fölött van egy keletre lejtõ lankás domboldalon. A vasút túloldalán mesterséges tó is található.
Kb. itt lenne a mérõ a bokrok között: Link

Illetve ha 1 hétig nem mész ki megnézni, tele van vízzel, és közben belefullad egy veréb, vagy beleesik egy levél, ami eltömi a nyílást, az akkor bukta.
Szõkéd látom jó kis dombos-völgyes helyen van, milyen terepen van a földetek?

Hát, nem tudom, ha mondjuk hétfõn esik bele 3 mm, és például szombaton kimész, már nem biztos, hogy annyi lesz benne mert párolog, nem lenne hiteles szerintem.

Van egy kis földünk Szõkéden és felszabadult egy csapadékmérõm, így gondoltam kihelyezem oda. Általában csak hetente/hétvégén tudunk kiutazni a családdal, ekkor tudnám megnézni mennyi esett a mérõbe. A kérdésem, hogy ezt valahol lehetne-e itt rögzíteni éghajlati adatként vagy csak a fórumba írjam majd be a mérési eredményt?