Globális jelenségek

Jobban szemügyre véve ezt a gócot, azt hiszem, hogy az a Labrador áramlásból származó hideggóc. Felette pedig átbukik-örvénylik a Golf-áramlat.

Egyébként ennek a térképnek mi a bázisidõszaka?

Ez a góc vajon felszínre bukó mélytengeri áramlatból származik?

Hú, másfél hete nem néztem és micsoda fejlemény!
Ez bizony nagyon figyelemreméltó, kíváncsi vagyok köze van-e a Golf-áramról idõnként leszakadó örvények okozta hõtranszport gyengüléshez.

Egyébként nyáron is alakult ki hasonló, igaz a mostanitól keletre, íme: Link

Szeretném felhívni a figyelmet Az Atlanti óceán északi felének "közepénél" megjelenõ hirtelen negatív SST anomáliájú gócra

október 29-én még jelentéktelen az eltérés: Link
november másodikán már területileg egységesebb, de még mindig nem nagy eltérés: Link
Mára pedig mind területileg mind hõmrésékletileg is jelentõsen növekedett a "hideggóc" mérete:
Link

Érdemes lesz figyelni a következõkben ezt a térképet. Ha a tendencia folytatódik, akkor télre jobbfajta kilátásaink lehetnek véleményem szerint.

Értem én, olvasni tudok!
Viszont amennyiben szárazabb lesz a klíma, abban az esetben a völgyekbe kell költözni, mert ott folynak a patakok, ott több a víz, ezért írtam, amit írtam.

Félreértések elkerülése végett: nem a hõmérséklet, hanem a völgyek elmocsarasodása miatt kellett a magaslatokra költözni.

"Hogy ez korántsem fantazmagória, csak egyetlen példa a múltból: 3400-3800 évvel ezelõtt, a bronzkorban gyors ütemû klímaváltozás zajlott a Kárpát-medencében. A hirtelen nedvessé váló éghajlat miatt a dombok közötti területek elmocsarasodtak. A zömében elszórtan élõ népesség kénytelen volt a dombtetõkre költözni. Ez volt a települések, falvak kialakulásának kezdete és egy korábbi korszak alkonya."

Akkor most ha jól értelmezem, a fagyzugokba kell majd költözni.
Iklódbördõce, Bátaapáti, Zabar, Szécsény, Mecseknádasd....a jövõ világvárosai

Víz lesz a legnagyobb kincs a Kárpát-Medencében: Link

A jégminták alapján még kevesebb.

Az Északi-tengeren végbemenõ vízsüllyedését gátló tényezõ, ha minél több édesvíz - legyen az csapadék-, folyó-, vagy olvadékvíz - halmozódik fel ezen a területen. A sótartalom mérések azt mutatják, hogy a süllyedõ tengervíz sótartalma és ezzel a sûrûsége folyamatosan csökken. Hogy mi az a határérték, ahol a folyamat leáll, csak találgatni lehet, de ha leáll, akkor beindulhat egy láncreakció, amelynek az utolsó lépcsõfoka egy újabb jégkorszak lehet.

Sõt, az is valszószínû, hogy a világtenger-légkör rendszernek létezik két viszonylag stabil állapota, az egyik egy glaciális állapot a másik pedig egy interglaciális állapot. Mindkét állapot elég stabil, de a két állapot közti átmenetek a paleoklimatológusok szerint elég gyorsan végbemenõ váltások. Ami még akár egy évtizedet sem vesz igénybe.

Az Agassiz tó édesvíz beöntését követõen egy kb 10 éves periódust követõen köszöntött be a jégkorszak Észak-európában.

Ezek szerintem mamma-járulékok, csak jócskán túlméretezettek. Az Altostratus felhõ alján gyakran (évtizedek óta) látok széles alapról kibontakozó, lefelé kúpszerûen keskenyedõ járulékokat, legtöbbször a felhõ aljának szinte az egészét beboritják. Hideg- vagy okklúziós frontok alkalmával jelentkeznek. A felhõ neve tehát szerintem Altostratus opacus mamma. Én egyáltalán nem félek tõlük. Ki kell javitanom magamat. A képen látottak mégis jobban hasonlitanak az undulatus-ra, csak fel vannak egy kicsit tekeredve, gyûrõdve. Tehát: AS op un. Ez a végleges álláspontom.

Olvasd el a 2009.06.05-i hozzászólásokat ebben a fórumban és minden világossá válik.

Nem tudom hogy mi lehet az oka ezeknek a furcsa felhõknek.
Link
Eléggé ilyesztõek, hogy mit mondjak

Köszi, nagyon érdekes.

Na látod ez a kötözködés.

Ezt írtad:"Észak-atlanti áramlatnak hívják már ott fent a Spitzbergáknál."

Ez írásjelek nélkül értelmezhetõ úgyis, hogy már elérte a Spitzbergákat, holott csak november második felében válik meghatározóvá a szerepe ebben a térségben.
Amit te kiakartál fejteni, azt helyesen így kell írni: "Észak-atlanti áramlatnak hívják - már ott fent - a Spitzbergáknál."
Így nem lehet félreérteni. Nem tudhatom, hogy csak az írásjeleken vagy a szavakon is spórolsz.

Egy érdekes videó J Bastardi-tól: Link

A filmrõl jut eszembe: ha nagyjából reális képet akartok kapni a jelenlegi klímafronton, akkor ajánlom a The climate wars c. 3 részes dokut. Dr Iain Stewart skót geológus idegenvezetésével. Történeti áttekintés, érvek, ellenérvek, adalékok, háttérmeló stb. A cím sokat elárul. Tények a két fél szemszögébõl.

1. rész: The battle begins Link
2. rész: Fightback Link
3. rész: Fight of the future Link

3x1 óra. Jó idõtöltést!

Sziasztok. Most láttam egy filmet a nat.geo.wild-on globális lehûlés címmel és nagyon meglepett a határozottság, ahogy fogalmaztak az új jégkorszakkal kapcsolatban. Fõleg az a rész, hogy a Golf-áramlat(és É-Atlanti áramlás), már most is jelentõsen csökkent az utóbbi évtizedben, és talán nemsokára szinte teljesen le is állhat. Ezt a rengeteg sarki jégbõl kiolvadt édesvíz számlájára írják, ami beleáramlik az óceánba, ezzel gyengítve az áramlatokat. Az utolsó jégkorszak utáni idõkhöz hasonlították a folyamatot, amikor ugyanez történt és újabb hideg idõszak következett. Mindez elég logikusnak tûnik, és az is, hogy ez É-Amerikában és Európában lehûléshez vezetne, de azt már talán túlzásnak tartom, hogy drasztikus éghajlatváltozás következzen be pár évtizeden belül. Bár, ha ez kombinálva lenne az ugyancsak a filmben említett hatalmas vulkánkitörésekkel, ill. a Föld Nap körüli pályájának változásával talán tényleg rövid idõn belül súlyos következményei lennének, de ez igencsak valószínûtlen.

Egyetértek, igazad van.

Nem volt annak két értelme, a Spitzbergáknál már Észak-atlanti áramlatnak hívják, nem tudom ezen mit nem lehet érteni, egyszerûbb lett volna, ha beismered, hogy rosszul írtad. Ha ez neked kötözködés, akkor nevezd annak, én pontosításnak hívom. A Golf áramlatot Észak-atlanti áramlatnak hívják miután elágazik, az egyik ága dél felé megy a Kanári szigetek felé és a másik tovább Ék-nek, ez utóbbi az Észak-atlanti áramlat.

Hogy jön ide a BUX?

Legalább 2 értelme volt a mondatodnak. Ha ebben semmi negatív szándék nem volt, akkor elnézést. De ezért kell odafigyelni a szórendre és az írásjelekre, mert akkor nem lesz félreérthetõ a gondolat.

Mi a bajod?

Ha kötözködni akarsz, legalább pontosan tedd, mert írásjelek nélkül értelmetlen a mondatod.
Egyébként a Golf igazi fûtõhatása még nem érte el a régiót, ha megnézed a jégborítottság archívumát, akkor láthatod, hogy az hagyományosan november végén, december elején a legintenzívebb. Azt persze senki nem állította, hogy ilyenkor nincs, csupán azt, hogy a jégborítottság megtorpanására késõbb lesz nagy hatása!

Húú, ez nagyon jó! Köszi .
Amúgy ez is szóba került már órákon, de még nem részleteztük .

Egy kis pontosítás. Észak-atlanti áramlatnak hívják már ott fent a Spitzbergáknál.

Én viszont inkább a Barents-tenger miatt aggódom, igaz a bajok gyökere valóban a Kara-tengernél van. Ott ugyan hamarosan behozhatja a lemaradást az idõjárás, várhatóan kiépülõ anticiklon ezt megoldja, ám a lemaradás miatt november közepéig a Barentsen nem indul be a nagyobb mértékû jegesedés. Márpedig a tapasztalatok szerint december elején a Golf még vissza szokott bontani, leginkább a Spitzbergák környékén. Ha kevesebb a jég, jobban felhatol a Golf is, és a fölöttünk lévõ térség még jobban lemarad.
Persze, egy AC mindent megváltoztathat, s erre utaló jel van, de ezt majd akkor, ha már nõ a jég. Az elmúlt hetekben ugyanis rendre odébb tolta az AC ráhúzódását erre a térségre.

Hogy kell értelmezni ezeket a diagramokat?

Ha már a csillagászati okok így szóba kerültek, nagyon érdekes cikk a Légkörben a Milankovics-Bacsák elméletrõl. Link

A hozzánk legközelebb álló két terület azért nem áll olyan rosszul sõt az egyik még picit pozitívabb is, mint a 30 éves (!) átlag: Link ill. Link

Amivel nagy gond van, az az északnyugat-szibériai partvidék:
Link

Utánanéztem magam is, és valóban, pont a számunkra lényeges pontokon tévedett a könyv, és valóban az igazság az, amit Te mondasz .
(A könyv maga nem igazán részletezi pl. a negyedidõszakot sem, de leginkább csak hosszú idõk átlagáról van szó benne, már ami a tengerszintváltozásokat illeti. Pedig a negyedidõszak, ha jól tudom, elég "mozgalmasnak" számít a tengerszint ingadozása szempontjából . Épp emiatt én sem szerettem volna kitérni napjaink rövidebb idejû változásaira.)
Legalább most is tanultam valamit… (Látjátok? Ezért érdemes ide járni ), úgyhogy köszi az infókat!
(Ja, amúgy Douglas Palmer írta a könvet, neki azért mertem hinni , úgy tudom, elég nagy szaktekintély…)

Éghajlatváltozás szempontjából amúgy a téma kevésbé érdekes, mivel minket leginkább a közeljövõ érdekel, mert ugye a legközelebbi éghajlatváltozás nem 2millió év múlva lesz . Arra azért kíváncsi vagyok, hogy az emberi hatások valyon nagyobb változásokat eredményeznek-e, mint a csillagászatiak (ilyenrõl is hallottam már, de mivel a legkomolyabb csillagászati tényezõk együtt asszem kb. 95000 éves periódussal "hatnak", ezért errõl nem hiszem, hogy pontos képünk lenne).

Az elõzõ írásomba említett, kontinensünkre leginkább hatással bíró terület valóban lemaradással bír jégborítás terén, ám azért megemlítettem, hogy egyre nagyobb terület esik a kritikus -1,4°C-os hõmérséklet alá.

Íme:
2009.10.21: Link
2009.10.27: Link

Az SST-anomálián látszik a pozitív anomália terület csökkenése:
2009.10.21: Link
2009.10.27: Link

Már "csak" egy csendes anticiklonális idõszak "szükségeltetik", az ilyen helyzetben megtörténõ jegesedés nagy energiával zajlik le, a környezõ területekre is hatást gyakorolva.
Azaz a folyamat zajlik és afféle dupla vagy semmi jelleggel.

A 2007-es párhuzam azért nem túl jó, mert az akkori megdöbbentõ mélypont után november elejére utolérte magát a jégborítottság. A mostaniban az az elgondolkodtató, hogy kifejezetten a ránk hatással lévõ területen - a Jóska által emlegetett részen - nagy a lemaradás, ahol a következõ 1 hétben sem várható ugrásszerû változás. Márpedig a tapasztalatok szerint november közepétõl egyre jobban érvényesül a Golf, azaz tartós AC ezt követõen nem szokott kiépülni itt, így a jégnövekedés sem gyorsul.
Az pedig nem túlzottan érdekel, ha a Hudson-öbölben a következõ 2 hétben felgyorsul a jégképzõdés. Ránk nem sok hatással lesz, sõt inkább negatív hatással. Ahogy a Közép- és Kelet-Szibériában felhalmozódó hideg sem az európai télkedvelõknek bíztató. Legfeljebb Észak-Koreában fagynak meg még többen. Kicsit korai még ezt kijelenteni, de az a gyanúm, hogy folytatódik a melegperiódus, és komolyabb télre - rövid periódusokat leszámítva - idén sem számíthatunk.

Tegnap már kicsit növekedett a tegnapelõtti szinthez képest, de még így is cirka 3 magyarországnyi területtel van már csak a szégyenteljes 2007-es felett.

Igen, nézem.
Az SST alapján egyre nagyobb terület áll készen a jegesedésre, ám a nagyfokú ciklonaktivítás miatt gátlás áll fenn hetek óta.
Egyelõre nehezen áll a térségre egy Ac, ám annak fennállta esetén napok alatt visszafojtott energiát segítségül hívva jégbe borítja a most visszafogott Ferenc-József-föld - Új-föld (Novaja Zemlja) - Északi-föld (Szevernaja Zemlja) térséget.

Jah, ezentúl az magyar elnevezéseket használom majd az északi szigetvilágra.

A jégborítottség lassan eléri az azonos idõszakbéli 2007-es szintet, esetleg azt meg is haladhatja negatív irányban.
Link

Miért ne következhetne? (De második Mars még úgy sem lenne, mert "kicsit" más a két bolygó.)
A gyanú ≈ 0, amíg nincs bizonyítva. Én gyanítom, hogy 2 héten belül nem megy 23200 felé a BUX.

Miért, szerinted pozitív visszacsatolások lácolata következik, melynek folyományaképp második Marsá válik a Föld?

Kíváncsi lennék, melyik könyvben olvastad ezeket, mert komoly tévedések vannak az elmélkedésedben.

"Mint tudjuk, a tengerszintváltozásokat elsõsorban a lemeztektonikai mozgások, másodsorban a klímváltozás miatti hõtágulás, és csak harmadsorban a jég olvadása/gyarapodása okozza."

Ez így semmiképpen sem igaz. A globális tengerszint fõ módosító tényezõi egyfelõl tényleg a lemeztektonikai mozgások, de ezek nagyon lassan, csupán több tízmillió év alatt vezetnek érdemi változáshoz. Ez a lassú hatás azon alapszik, hogy amikor a kontinensek sok helyen szétválóban vannak, és köztük új óceánok nyílnak, akkor a fiatal óceáni hátságok forró (emiatt relatíve kis sûrûségû) anyaga gyakorlatilag vizet szorít ki, ezzel "nyomja fel" tengerszintet. Amikor a kontinensek szuperkontinenssé egyesülnek (ilyen volt a Pangea a perm végén), akkor a megmaradó óceánok aljzata idõs, nagy sûrûségû, tehát jobban besüllyed a földköpenybe. Ezzel az óceánfenék mélyül, és vele a tengerszint is mélyebbre száll. De nem lehet elégszer hangsúlyozni: ezek a változások nagyon lassúak, a lemeztektonikai ciklusok több tízmillió év alatt tudnak csak komoly változást elõidézni!

Rövidebb idõtávon (akár pár ezer év alatt is) bizony a jégsapkákban lekötödõ ill. olvadáskor onnan felszabaduló vízkészlet tudja akár 100 méteres nagyságrendben is változtatni a tengerek szintjét. Nem is kell túl messzire visszamenni, a legutolsó nagy eljegesedés (glaciális) mintegy 10 ezer évvel ezelõtt ért véget. Az Európa és Észak-Amerika jelentõs részét elborító jégsapka elolvadása egy-két ezer év alatt 100 méterrel emelte meg a tengerszintet. (Köztudott, hogy addig szárazon volt sok mai sekélytenger, így pl. a Bering-szoros, amin egyszerûen átgyalogoltak Ázsiából Amerika õslakosai.) A glaciálisok és interglaciálisok váltakozása miatt ez a 100 méteres ingadozás az elmúlt 2 millió év során mintegy 20 alkalommal megismétlõdött...

Az óceánvíz hõtágulása a jégolvadással azonos irányban hat, de sokkal kisebb mértékben, a legszélsõségesebb esetekben is csupán pár méterrel tudja fokozni a vízszintingadozást.



"A nagyobb földtörténeti korszakok vége (a karbon kivételével) mind egy (idõben lokális) tengerszint-minimum környékén vannak. Ezen belül a nagyobb minimumok egybeesnek a nagy kihalásokkal."

A kréta végi (a dinoszauruszok végzetét jelentõ) kihalás gyakorlatilag pont a geológiai múltban ismert legmagasabb tengerszint idején következett be. Olyannyira, hogy ekkor az észak-amerikai és észak-afrikai "kontinens" (mármint kontinentális lemez) jó részét is sekély tenger borította.



"A mai tengerszint csupán kb. 30-50 méterrel van magasabban, mint a perm végén (ekkor volt a legalacsonyabb a földtörténelem során)."

Mint írtam, 10-12 ezer éve az eljegesedésnek köszönhetõen a mainál kb. 100 méterrel volt alacsonyabban a tengerszint... és a perm véginél még az az állapot is magasabb vízszintet jelentett. Jelenleg még elég sok helyen van intenzív óceáni hátságképzõdés a Földön, így a lemeztektonikai ciklusok nagyságrendjében még ma is abban a magas vízszintû idõszakban járunk, aminek a csúcsa a kréta vége táján lehetett. Más kérdés, hogy a sarkok eljegesedése rövidebb idõskálán ezt felülírta - de az elmúlt 1-2 millió év vízszintjei így sem számítanak különösebben alacsonynak.



"Egy egyetemi elõadás szerint napjainkban is egy kisebb kihalási hullám van (amit az ember valószínûleg átvészel), ami talán ennek köszönhetõ."

Ez már inkább bioszféra, de a ma észlelhetõ kihalási hullám sajnos az emberi tevékenységnek (ma leginkább az erdõirtásnak, környezetszennyezésnek, az elõzõ pár ezer év során a vadászatnak) köszönhetõ.

Az eddig meglehetõsen lomhám növekedõ jégborítás a következõ idõszakban nagyon szépen meg fog indulni, Nyugat-Szibéria felõl támadván.
Íme az SST, mint jó elõjel:
10.21.: Link
10.24.: Link

Maga a jégborítás, még egy mnapos késéssel:
10.20.: Link
10.23.: Link

A Driászban 10-15 év alatt köszöntött be a jégkorszak...

Egy kis elmélkedés hosszabb távú éghajlatváltozásról, ha lehet :
Egy földtörténelemmel foglalkozó könyvben láttam egy diagramot a földtörténelem (érts: az utóbbi 600millió év) tengerszintváltozásairól. A nagyobb földtörténeti korszakok vége (a karbon kivételével) mind egy (idõben lokális) tengerszint-minimum környékén vannak. Ezen belül a nagyobb minimumok egybeesnek a nagy kihalásokkal. A perm végén pl. 10millió év alatt 300 métert csökkent a vízszint, mialatt a fajok kb. 99%-a eltûnt. ("Mellesleg" ugyanezen idõszakokban több meteorit-becsapódás is volt, és erõsebb vulkáni tevékenység, de ezekre utaló jeleket nem találtak minden nagy kihalási idõszakra vonatkozóan, csak ott, ahol a szárazföldi állatvilág is jelentõs veszteségeket szenvedett.)
A mai tengerszint csupán kb. 30-50 méterrel van magasabban, mint a perm végén (ekkor volt a legalacsonyabb a földtörténelem során), és a triász végi tengerszint sem volt sokkal magasabb a mainál.

A tengerszint az utóbbi 2 millió évben lassan csökkent. Mint tudjuk, a tengerszintváltozásokat elsõsorban a lemeztektonikai mozgások, másodsorban a klímváltozás miatti hõtágulás, és csak harmadsorban a jég olvadása/gyarapodása okozza. De ezek eddig mindig csak millió éves intervallumban okoztak nagy problémákat, változásokat az élõvilágban.
Nem tartom valószínûnek, hogy ma egy néhány évtizedes/évezredes változás hasonló mértékû tudjon lenni. Szerintem kizárt, hogy a sarki jég egyhamar eltûnjön. Az uralkodó élõlények (mint ma az ember) pedig mindigis tudtak alkalmazkodni az ilyen "kisléptékû" változásokhoz, és csak valami rendkívüli tudta eltûntetni. (Mindezt úgy, hogy mindenki valahogy megváltoztatta a környezetét). Értem én, hogy kimutatható az emberi tevékenység hatása, de ennek mértéke egyenlõre nagyon pici ahhoz képest, ami a Földi élõvilágban jelentõs változásokat tud elõidézni. (Más kérdés, hogy az ember nem szeret alkalmazkodni, és emiatt a problémák nagyon jelentõsnek tûnnek az ember számára.) Annál nagyobb lehet szerintem a jégkorszakok végének (ha valóban nem lesz több belõle). Egy egyetemi elõadás szerint napjainkban is egy kisebb kihalási hullám van (amit az ember valószínûleg átvészel), ami talán ennek köszönhetõ.

Költõi kérdés: Vajon ennek hatásaival miért nem foglalkozik soha egy cikk sem? (Nyilván azért, mert annál rövidebb idõtáv érdekel minket.)

Ez most miért? Ennyi erõvel találjunk ki esti meséket is.

Nekem van egy olyan gyanúm, hogy a légköri széndioxid szintnek lehet egy olyan határértéke, amelyet ha elérünk, akkor valamilyen módon negatív visszacsatolás történik. Hogy ez pontosan milyen formában történik majd, csak találgatni tudnék. Azt sem tudom, hogy mennyi lehet ez a plafonérték.

Szerinted miért a gyõzikesó meg a mónikasó megy fõmûsoridõben?
Az embereknek erre van szükségük, a szenzációra, meg a hülyeségre.
A valódi problémákat vagy besöprik a szõnyeg alá, vagy lehet nincs is valódi probléma, ha meg van, akkor az nem csinálna elég nagy olvasottságot az adott cikknek, lapnak vagy hírnek.
A médián népbutítás folyik már régóta, ez bizonyos köröknek érdekében áll, sokkal könnyebben mozgathatók tömegek, ha elég hülyék.
Itt is ilyesmi lehet a helyzet.