Globális jelenségek

Perdületi tényezõ?

Így van, ám szerintem nem is a kialakulás (ahhoz már az Alpokon átjutó levegõ perdületi tényezõje elég), hanem az erõsség (és nedvességfelvétel) ügyében fontos a leszakadó hideg levegõ és tengervíz hõmérséklet-különbsége.
A 2-3fokos bármely irányú anomáliája hatása annyi, hogy a mediterrán ciklonok igazi motorja a tenger és szárazföld hõmérsékleti különbsége, ám ez nem nagyságrendi különbség.
Ellenben ne feledjük - ebben egyetértek Andrással - , ennél jóval nagyobb hatású nekünk magának a ciklonnak az életútja-pályája, ami az aktuális légnyomási mezõ függvénye.

Ezzel azért vitatkoznék, hiszen az igazi mediterrán ciklonok kialakulásában (ahogy Meteo írta) a leszakadó sarkvidéki eredetû levegõ és az enyhe Földközi-tenger közötti nagy hõmérséklet-különbség a legfontosabb. Emellett a melegebb vízfelület párolgása is erõteljesebb, tehát elvben több vízpára jut ilyenkor a kialakuló mediciklonnak (azaz több csapadékot képes leadni).

Bár minderrõl az a véleményem, hogy a mi telünk számára másodlagos, hogy egy kicsit erõsebbek vagy gyengébbek a mediciklonok: fontosabb, hogy milyen pályán mozognak. Emellett itt a vízhõfok 1-2 fokos eltérésérõl van csak szó, ami mellett a hidegleszakadás intenzitása is ugyanilyen, vagy még fontosabb szereplõ lehet ciklonképzõdéskor.

Nem jellemzõ. Akkor ugyanis, amikor még meglehetõsen meleg a Földközi tenger, akkor általában még óceáni, vagy kontinentális irányítás alatt van Európa. Sarkvidéki hidegbetörés elvétve éri a Földközi tenger térségét, ha mégis, akkor már a Földközi tenger régen felvette a környezete hõmérsékletét.

Nem gondolom azért hogy semmilyenre, pl. minél magasabb a T-je, annál jobban tudnak bedurrani a mediciklonok, ha északról bejön fölé a hideg levegõ, ilyenekre gondoltam..

Földközi? Nagyjából semilyenre.

Értem, egyre jobban néz ki ez a Labradori áramlat, már elég nagy területen fekete! Mintha az egész Észak-atlanti térség is egyre jobban nézne ki, egyre több a kék már benne.. A Földközi tenger hidegebb T-nek milyen hatása lehet ránk?

A Labrador áramlat képes a Golf áramlat erejének/energiájának csökkentésére, sõt, akár gátolhatja a Golf áramlat magasabb szélességekre történõ eljutását is. Link

Bocsi, hogy csak most reagálok.

Felmerül a kérdés, hogy akkor esetleg melyik becslés hibás?

Egyébként nem kell feltétlen hibás becslésre gondolni.
Ugyanis a jégfurat mintákból származó információk nem egységes idõintervallumok szerint következnek egymás után. Úgy értem, van amikor két adat között a becsült idõbeli eltérés néhány év lehet, de van amikor két adat között akár száz év is lehet ugyanabban az adatsorban, amely adatsor mondjuk a felszíntõl vett 1500-2500 m-es mélységbeli jégfurat mintából való. És bizony van, hogy ezen jégfurat mintákban néhány cm-re lévõ szakaszokban lévõ gázmintákból eredõ koncentrációk között közel 100 ppm-es különbség van, és van hogy néha néhány ppm az átlagos eltérés. (A korábban linkelt adatsorban jól látható.)
Ha tegyük fel, az antarktiszi jégfurat mintából csak azon idõszakra - amikor grölandiból becsülhetõ adat - nem becsülhetõ adat, még annak akár több száz éves idõszakának környezetére sem, akkor nem lesz az antarktiszi mintasorban benne. Így már látható is, hogy lehet a kettõ között akár ilyen mértékû különbség is.

Gondolat-kísérlet.
3000 évvel késõbb járunk. Tfh, csak a következõ két évtizedben lesz még 350 ppm felett a co2 (ez összsen négy évitized kb. 1990-tõl). 3000 évvel késõbb jégfurat mintákat vesznek, de a belõlük analíizált gáz korát 1950 köré teszik meg mondjuk 2050 köré. Tfh 2050-ben is 1950-es éveknek megfelelõ körüli lesz a szint - 310 ppm mondjuk. 3000 év múlva meg mondjuk 390 ppm lesz. Azt sem látják, hogy volt 390 ppm körüli érték ebben a közel 100 éves példában szereplõ idõszakban. 100%-osan jelentsék ki, hogy soha nem volt még 390 ppm???

Egyébként területi eloszlás - nem tudom mennyire megbízható:
Link

Igen? Akkor jó!
Eszembe jutott errõl a Labradori -5 fokosnál nagyobb anomáliáról a Holnapután c. film amikor figyelik a tengervíz gyors lehûlését a monitoron Itt Link 8:05-nél

Az ott nem valós, már volt róla szó.

Sajnos a Skandinávai fölötti terület viszont jóval enyhébb Az a Labradori ránk milyen befolyással lehet?

Ez is jogos, tényleg hozzátehettem volna, hogy a pályaelemek változásából eredõ lehûlésre nemcsak az albedó növekedése, hanem a CO2-szint csökkenése miatt gyengülõ üvegházhatás is bizonyára rátett egy lapáttal. Illetve a glaciálisok végén a melegedésre segíthetett rá a felszabaduló CO2.

Bár valahol olvastam, hogy a széndioxid szint csökkenésére igen érzékenyen reagál a légkör (az óceáni szállítószalag kapcsán).

A betyárját, a talán igen masszív Labrador-áramnak tulajdonítható negatív anomáliájú terület egyes részei már -5fok alatt járnak!
Íme: Link

Legutóbb 2002-ben láttam hasonlóan erõsnek, ám mennyire akkor sem.

Oké, köszönöm a magyarázatot.

Elnézést. Valóban.

A glaciálisok-interglaciálisok közötti CO2-ingadozás általánosan elfogadott magyarázatában semmi különleges nincs. Elég régóta igazolt, hogy a sorozatos glaciálisokhoz a Föld pályaelemeinek periodikus változása vezetett (Milankovic-ciklusok), a csökkenõ besugárzás közvetlen hatását pedig a jégsapkák növekedése által okozott albedó-növekedés tudta felerõsíteni. A lényeg: a CO2-szint változása nem ok, hanem okozat volt. A hûlõ tengervíz egyre több CO2-t tudott oldani (vagyis kivonni a légkörbõl), majd az interglaciális kezdetén, a melegedés nyomán ez az oldott CO2 felszabadult, és megnövelte a légköri koncentrációt.

Helyesbítenélek: a második linkeden szereplõ térkép nem a légköri koncentrációt, hanem a tengervízben oldott antropogén eredetû szervetlen szén mennyiségét ábrázolja, A légköri koncentráció az általam ismert adatok szerint gyakorlatilag homogén, csak a nagy kibpcsátó források (városok, iparvidékek) közvetlen környezetében vannak a 380-390 ppm körüli háttérbõl kimagasló értékek.

Az utolsó 3 interglaciálisban (120, 240 és 320 ezer évvel ezelõtt) volt egy plafonértéke a széndioxid-szintnek, úgy 300 ppm körül: Link Rendkívül érdekes kérdés, hogy ezek az eléggé kiugró értékek milyen hatásra, milyen machanizmus eredményeképp kezdtek ismét csökkenõ tendenciát mutatni.
Lehetséges ugyanis, hogy a CO2 egy bizonyos koncentrációja egy még általunk nem ismert módon negatív visszacsatolást okoz az óceán-légkör rendszerben és emiatt billent vissza az éghajlat egy újabb hidegebb fázisba.

Ez valóban rendkívül ijesztõ, remélem a Koppenhágában a hisztériakeltás helyett végre történik valami érdemleges lépés. De félek, hogy ez is csak médialufi lesz, azután mindenki szépen beül a kocsijába és hazamegy. Ez olyan, mint a tûzzel játszani. Viszont a térkép abszolút heterogén eloszlást jellemez. És bizony erre még soha nem gondoltam, de akkor ez nyilvánvalóan befolyásolja az üvegházhatást is, mármint úgy értem, hogy hatásai is lehetnek heterogének? Vagy a felsõbb rétegekben már szétterül egyre inkább homogén jelleget ölt az eloszlás a szelek által? Vagy hogy is van ez?

Egy elég szemléletes és ijesztõ ábrázolása a jelenlegi CO2 koncentrációnak: Link

A CO2 eloszlása valóban heterogén, legalábbis eszerint a térkép szerint: Link

Napjainkban mekkora különbség van a Föld különbözõ részeinek széndioxid-szintje között? (Leszámítva persze a városok, iparvidékek legszûkebb környezetét, ahonnan nem is használnak CO2-mérést globális folyamatok leképezésére.) Én úgy tudom, hogy jelentéktelenek a területi eltérések. Pl. itt van egy antarktiszi méréssorozat összefoglalója, ami 2008-ra már szintén 382 ppm fölé jutott: Link Ez pedig még 80-as évekbeli antarktiszi adatsor, de szintén nagyon hasonló a máshol mért értékekhez: Link A fentiek alapján nem tartom jogosnak azt a feltételezést, hogy pár tízezer (vagy akár pár százezer) éve másfélszeres eltérés alakulhatott volna ki Grönland és az Antarktisz között. Sokkal inkább valamelyik becslés lehetett hibás a kérdéses idõszakra.

Így szerintem ha nem is 100%, de nagyon-nagyon valószínû, hogy a mostani CO2-koncentrációra az elmúlt durván 1 millió évben nem volt példa. (Kb. annyira tartom valószínûnek az ellenkezõjét, mint azt, hogy holnap Magyarországon valahol 10 cm-t meghaladó hó hulljon.) Emellett sajnos arra sem látszanak komoly jelek, hogy az emelkedõ trend a következõ évtizedekben legalább lassulna...

Elõször is 387 ppm körül mozgunk - ezzel a trenddel még 5-10 év múlva is "közel 400 ppm" lesz.

Tényként nem lehet kijelenteni, hogy minimum 800 ezer éve nem volt ilyen magas CO2 légköri koncentráció. Ugyanis csak az antarktiszi jégfurat mintákból nem fog kiderülni, hogy a Föld más részein mennyire lehetett magas. Ezt igazolta egy grönlandi jégfurat minta is ( ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/icecore/greenland/summit/gisp2/gases/co2.txt ), amelybõl kiderült, hogy nagyjából két hidegebb periódus között, amelyek úgy 46 és 63 ezer évvel ezelõtti idõszakra tehetõk a légkörik CO2 koncentráció - legalábbis Grönland térségében - 350-360 ppm-t is elérhetet, miközben az Antarktiszi proxy adatokból pedig erre a korszakra kb. 220 ppm adódik egyes vizsgálatok szerint.

Annyi viszont tény, hogy ilyen magas (közel 400 ppm) szinten minimum 800 ezer de az is lehet, hogy 20 millió éve nem volt a CO2 légköri koncentrációja.

Örök bulvár = Anti(k) bulvár

Örök bulvár...

Olvad a jég,most már sajnos örök téma: Link

Link

Ezt az oldalt ismeri valaki? Link

Tegnapi SST anomália térkép.
Link
A Labrador áramlás továbbra is termeli rá a Golf áramlatra a hidegvizet, de azért a Golf még nem szûnt meg..

Link

Igencsak elszomorító volt a tegnapi nap a sarkköri jégnövekedés tekintetében, ugyanis tegnap csökkent (!) nov 7-éhez képest. A csökkenés gyakorlatilag elhanyagolható volt (5 ezer km2), de ahhoz képest, hogy a gyors növekedési idõszakban vagyunk elég lehangoló. Legutóbb okt 25-én volt példa ilyenre. Jelenleg (8-án) már több mint egy magyarországnyi területtel vagyunk lemaradva 2007-hez képest, és csaknem 8 magyarországnyival tavalyhoz képest. A legnagyob idõszakos elmaradásban továbbra is a Skandináviától északra esõ területek (Barrents tenger térsége) Link ill. az északnyugat-szibérai partok vannak: Link Ezek az Új-földtõl (Novaja Zemlja) keletre ill. nyugatra esõ területek. Reméljük, hogy a következõ hetekben ezek gyorsan felzárkóznak az elõzõ évekhez.

Amerikaiak elõtt még a jégkiterjedés is "haptákba" vágja magát csak szerintem szegény jég nem tud olvasni ezért keverhette össze június 4.-ét július 4.-ével

Én viszont azt nem értem, ami május végén látható
Link
Minden évben megtorpan a csökkenés, sõt gyenge növekedés látható. Mi ennek az oka?

A 2003-as jéborítási görbén van egy szembetûnõ törés augusztus elsõ felénél. Link
Szerintetek mi okozta?

Az mindig ott van. Feltehetõen azért, mert klimatológiai érték oda vagy nem volt megállapítható, vagy nem tudtak mérni, vagy más...
Egyszerûen az anomália számításnál oda mindig pozitív érték jön ki.
Lásd 1984 május:
Link
1992 december:
Link
Szinte minden hónapban található ott egy fehér sáv azon években, amelyekbõl a klimatológiai átlagot számították - feltehetõen adathiány miatt van ott az a fehér sáv.

Azért durva a Sakndináviától északra látható +5 fokos anomália...

Benne van ez is.
Ellenben az anomália mértéke (egyre nagyobb területen immár -4fok!) az, ami többet láttathat egy ciklon tevékenységénél.
A következõ egy hét megmutatja a folyamat jellegét.

A linked nem ezt bizonyítja.
Egyébként nem az eddigiekrõl volt szó, hanem a mostani idõszakról.

Látom, egy kis optimizmust kell vinni a fórumba, nagyon elbillent a mérleg pesszimista irányba...
1,A 2007-es szint körül van valóban jelenleg a jégborítottság...
erre jöhet az elhíresült idézet:"na és...?"
2, 2-3 hét múlva pl a 2006-os szintet fogja valszeg maga alá nyomni az idei szint, mivel annyira együtt futnak ezek a tagok, hogy felesleges vészjóslóan belemagyarázni, hogy mekkora nagy a baj...
3, Várjunk valóban 4-5 évet, és ki fog derülni, hogy valóban elbillen-e a mérleg negatív irányba a jeget illetõen.
4, Szibériában több éve nem látott keménységgel köszöntöttek be a fagyok...a lényeg, hogy a -60,-70°C-ból a jövõben is fog azért csurranni-csöppenni idõnként Eurázsia langyos Dny-i végei fölé egy kis jeges fuvallat...

Én inkább abban látom milétét, hogy október végétõl nov. 2-ig egy ciklon garázdálkodott a térségben. A csapadék és az árnyékoló felhõzet miatt csökkenhetett a tengervíz hõmérséklete. 2-ától egy nagyobb kiterjedésû Ac helyezkedett. A vastag magasszintû felhõzet kezdetben még megvolt, majd feloszlott, de közben stratus képzõdhetett nagy területen.
Link
Feltehetõen ezek az idõjárási folyamatok közrejátszottak a negatív hõmérsékleti anomália kialakulásához.

Amit írsz az látszólagos:
Link


Már több mint 1 hónap alatt Novaja Zemlja talán az egyedüli terület, ahol október eleje óta nem nõtt hanem csökkent a jég borítottsága. Az intenzív növekedési fázis ellenére az Európai északi vizeken a jég kiterzedése egy nagy nulla !

Igen a tendencia folytatódik. Az elkövetkezõ 5 évben további jelentõs jégcsökkenésre számítok és további negatív rekord megdöntése várható !

Az Új-föld (Novaja Zemlja) mindkét oldalán megindult az erõteljes jégelõkészítõ hõfokcsökkenés.
Az elmúlt három nap, SST: Link és Link
A jégborítás, egy nap késleltetéssel: Link és Link

A következõ idõszak anticiklonális dominanciája további erõteljes hûlést/növekedést jelez elõre.

A szokásos egy napra szóló eltévelyedés, azaz nem valós.
A sarkvidéki térképeken egy-egy nap kilógó, ezért több napot érdemes figyelni.

Gyerekek! Viszont felfedeztem egy érdekességet a jeget szemlélve: ma reggelre, a Botteni-öböl déli! része befagyott?! Turku és Uppsala között az Aland-sziget sávjában...hihetetlen...tévedés, vgy ismét egy pozitív elõjel? hehe...

Tovább csökkent a jégborítás lemaradása, lassan lehagyja a negatív rekorder 2007-es évet.
Link
A NSIDC legújabb cikkében (nov.3.):
A 20 éves átlaghoz (1979-2000) képest az október 1.79 millió négyzetkilométerrel van lemaradva, de 730000 négyzetkilométerrel meghaladta 2007 októberét. A lendületes növekedést megtörte a Közép-Szibéria felõl fújó erõs déli szél, mely a szibéria partok jegesedését is gátolta. A hónap végén még mindig kiterjedt jégmentes terület volt az észak-atlanti, ill. észak-alaszkai térség is. A jégmezõ széle a Ferenc József-föld és a Spitzbergák északi részén húzódott. A hónap legnagyobb részében magasnyomású rendszer uralta a Beaufort-tenger idõjárását, míg szokatlan módon a Barents-tenger térségében alacsony nyomás dominált. A 2 nyomás központ között meleg, déli szél fújt. Ennek köszönhetõen a hónap középhõmérséklete 6 fokkal az átlagos felett alakult. Link
Egy új tanulmány (Ian Simmonds és Kevin Keay) kapcsolatot talált a szeptemberi csökkenés és az arktiszi viharok között. A jégborítottság csökkenésével párhuzamosan a viharok egyre intenzívebbek lesznek az Arktiszon, különösképpen igaz ez az uttóbbi néhány évben. A tanulmány szerint az alacsony szeptemberi jégborítottság, a bõségesen rendelkezésre álló nyílt vizû területekkel kombinálva több energiát biztosít az õszi viharoknak, ezáltal azok hevesebbé válnak. Ráadásul az erõsebb viharok segítenek feltörni a jeget. Az NSIDC kutatásai kimutatták, hogy amikor a szeptemberi jégborítottság szokatlanul alacsony, az arktiszi viharokhoz kapcsolódó csapadék nagyobb, mint magas jégborítottság esetén. Link A klimatológusok érdeklõdést felkeltették ezek a tanulmányok, mert a lehullott hó megnövekedett mennyisége hatással lehet az arktiszi permafrosztra és a tengeri jégre is.

Extraordinary September Arctic sea ice reductions and their relationships with storm behavior over 1979–2008:
Link

Szerintem csak a Golf "tolta" keleti irányba.

Elsõre nekem is az ugrott be, ám jobban megnézve a mostani hideggóc bõven a Labrador és Golf áram ütközési pontjától keletre alakult ki és erõsödik, emiatt nagyon érdekes.