Globális jelenségek
A XIX. század utolsó évtizedeihez képest a XIX. és XX. század fordulójára, XX. század elsõ évtizedére pár tized fokos hõmérséklet csökkenés valósulhatott meg. Ezt követõen fõként az 1920-as és 1930-as években egy erõteljes felmelegedés zajlott le a Föld több régiójában is kimutathatóan. Ez a felmelegedés a becslések szerint 0,5 °C körüli lehetett a XX. század elsõ felében, globális átlagban. A felmelegedésnek köszönhetõen a XIX. század utolsó évtizedeihez képest kb. 0,2-0,3 °C-os volt a melegedés. Ezt követõen fõként az 1950-es és 1960-as évekre történt egy hasonló mértékû (0,2-0,3 °C-os) globális átlaghõmérséklet csökkenés. Természetesen ezek a változások regionális szinten - akár kontinentális területeket nézve - markánsabban jelentkeztek. Például Grönlandon és az arktikus térségben az elmúlt 100 év leggyorsabb és legerõteljesebb felmelegedése zajlódott le az 1920-as évek környékén.
Errõl a felmelegedésrõl egyébként a "butított", "gyorsolvasatú" IPCC WGI SPM-ben is lehet ovlasni:
"Arctic temperatures have high decadal variability, and a warm
period was also observed from 1925 to 1945."
Egyébként többek között ez a nagyon fontos mondat is szintén szerepel az oldal alján csillaggal:
"Climate change in IPCC usage refers to any change in climate over time, whether due to natural variability or as a result of human activity. This usage differs from that in the United Nations Framework Convention on Climate Change, where climate change refers to a change of climate that is attributed directly or indirectly to human activity..."
Aztán hogy a benne foglaltakat ki, hogyan értelmezi az más kérdés.
Visszatérve.
Az 1970-es években, fõként a '70-es évek végén kezdõdött ismételten a globális átlaghõmérséklet emelkedése.
Az 1940-es évtized környékéhez képest kb. 0,3-0,4 °C-ot emelkedett a globális átlaghõmérséklet.
Ezen utóbbi felmelegedés mikéntje, hogyanja a fõ kérdés igazából.
Ugyanis a XX. század elsõ felében lezajlódott melegedés természetes eredetû folyamatoknak tudható be. Itt tehát egy félre értelmezést megint helyre lehet rakni. Ugyanis az IPCC maga is csak a XX. század második felében lezajlódó melegedéssel kapcsolatosan említi meg, hogy az valószínû(AR3)/nagyon valószín(AR4), hogy köze van a megnövekedett antropogén üvegházhatású gázoknak. Szóval..., amit legfeljebb az "antropogén éghajlatváltozás hívõi" kijelenthetnek, hogy az elmúlt fél évszázad 0,3-0,4 °C-os melegedése az ember számlájára írható. Nem pedig azt, hogy az elmúlt 100 vagy 150 év közel egy fokos melegedése... ez ugyanis ilyenformában sose állta meg a helyét és ez tényleg a tények elferdítése.
Van azonban egy kis apróság még ezzel a 0,3-0,4 °C-os melegedéssel kapcsolatban is. Még ez a 0,3-0,4 °C-os melegedés sem állítható, hogy mind az ember okozta. Itt jön a másik nagy csattanó. Ugyanis nincs elfogadhatóan bizonyítva, hogy ezt mind az antropogén hatás eredményezte. Nagyon valószínû, hogy ezt a melegedésben antropogén és természetes eredetû folyamatok is belejátszottak. Szóval a XX. század második felében lejátszódó 0,3-0,4 °C-os melegedés feltételezhetõ, hogy a természetes és antropogén eredetû folyamatok szuperpozíciójának eredménye. Ez már csak azért is feltételezhetõ, mert köze egy évtizede stagnálás figyelhetõ meg a földi átlaghõmérsékletben. Holott, az 1970-es évekbeli 330 ppm körüli CO2-rõl a '90-es évek közepére 360 ppm körüli értékre emelkedett a CO2 légköri mennyisége a Mauna Loa szigeténél. Az elmúlt közel egy évtizedben pedig kb 20 ppm-et (vagyis 2/3 annyit mint az idõ alatt, amikor a 0,3-0,4 °C-os hõmérséklet emelkedés volt), miközben a földi átlaghõmérséklet közel azonos szinten maradt.
Hm...
Összegezzük!
A fõ kérdés az, hogy a XX. század második felében lejátszódott kb. 0,3-0,4 °C-os globális átlaghõmérséklet emelkedésben milyen mértékben játszottak szerepet a természetes folyamatok ( ezek lehetnek belsõ és külsõ kényszerekbõl eredõ ) és az antropogén eredetû folyamatok?
Források:
IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link
Jason E. Box, Lei Yang, David H. Bromwich, and Le-Sheng Bai, 2009: Greenland Ice Sheet Surface Air Temperature Variability: 1840–2007, DOI: 10.1175/2009JCLI2816.1
Link
Egyébként felmerülhet bennünk a kérdés, hogy most tényleg mennyivel növekedhetett a földi átlaghõmérséklet az elmúlt közel 100 évben - mert ugye erre sem tudunk egzakt választ adni.
A globális szárazföldi felszínre vonatkozó 1901-2005-ös hõmérsékleti trend alapján évtizedenkénti hõmérsékleti emelkedés:
CRU 0,084 +/- 0,021
NCDC 0,068 +/- 0,024
GISS 0,056 +/- 0,012
Forrás: IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link
Vagyis:
Ha figyelembe vesszük a bizonytalanságokat is, akkor a CRU adatai alapján a közel 100 év alatt 0,66-1,1 °C-ot melegedett az átlaghõmérséklet a szárazföldek felett. Ugyanez az érték az NCDC adatai alapján 0,46-0,97°C, GISS alapján 0,46-0,71°C.
1.A bizonytalanság miatt az is elképzelhetõ, hogy csak 0,4-0,5°C-os volt a melegedés, de persze az is lehet, hogy 0,8-1°C.
Egyébként a CRU globális hõmérsékleti anomália adatsora alapján jön ki a legnagyobb évszázados hõmérsékleti emelkedés is, míg a másik két globális hõmérsékleti anomália adatsor alapján kisebb.
Ez meg ugye azért érdekes mert hát a CRU-val kapcsolatosan robbant ki a botrány. Igaz a médiában csak a trükk szót lehet hallani, amit próbálnak kimagyarázni, de a levélben azért jóval pontosabban le van írva, hogy mi is ez a trükk és abban a környezetben nagyon valószínûtlen a félre értése.
Errõl jut eszembe.
„Ezt is majd kimagyarázzák a kormányok által képzett és fizetett "szakértõk"! :-( ”
Nos, szakértõk dolgoznak a CRU-nak, a NASA-nak, az IPCC-nek. Ilyen szakértõk állítólag manipulálják az adatsorokat és hatással vannak a fontosabb folyóiratban megjelenõ cikkek tartalmára is az antropogén eredetû éghajlatváltozás jegyében.
Errõl szól a „climategate” botrány.
Pl.:
Link
Tényleg képesek lennének arra, hogy még az északi jégtakaró kiterjedésére vonatkozó adatokat is manipulálják?!
Ha befolyásolásnál tartunk, akkor... a Met Office rendszerint december legvégén, január elején adja ki az éves globális hõmérsékleti elõrejelzését. Most közel 3-4 héttel korábban adta ki. Feltételezhetõ, hogy a koppenhágai csúcs miatt.
(Egy-két éve egyébként kezembe jutott a MetOffice éves globális átlaghõmérséklet elõrejelzésének módszere, leírása. Ha emlékeim nem csalnak egyrészt figyelembe veszik az El Nino-t, mostanság már az AMO-t – elsõsorban évtizedes skálán és nem éves skálán, vulkáni aktivitást – nem vagyok benne biztos, hogy tényleg benne van, de a hindcastekbe beleveszik, éghajlati modell elõrejelzéseket, amelyek az IPCC forgatókönyvein alapulnak és talán mostanság a saját DePreSys elnevezésû évtizedes elõrejelzést készítõ éghajlati modellüket. A folytonos felül becslésnek több oka is lehet, de valószínûsíthetõ az ok az, hogy beleveszik az ÜHG-s forgatókönyvek szerinti várakozást a statisztikus alapokon nyugvó elõrejelzésükbe. Szóval az elõrejelzés készítése nem úgy történik, hogy lefuttatnak egy globális szezonális modellt és megnézik átlagban mit adott 12 hónapra.)
Tfh 2010 valóban 0,1-0,2°C-val megdönti az 1998-as globális átlaghõmérsékleti csúcsot. Ebben az esetben sem lehet arról beszélni, hogy az egy évtizede jelen lévõ stagnálásnak vége szakadt.
Nézzük 2010-es esélyeket közelebbrõl.
Az ok, amiért feltehetõen az 1998-as rekord meleg összejöhetett:
1. rendkívül erõs El Nino
2. igen meleg atlanti-óceáni felszíni vízhõmérséklet
(Mind a két jelenség globális befolyásoló tényezõ.)
2010-ben az év jó részében még domináns lehet az El Nino. Habár a sajtótájékoztatóban le is írják, hogy amennyiben már az év elsõ részében a vártnál hamarabb megszûnik az El Nino, akkor bizony a rekord döntés elmaradhat.
Mindenesetre a jó közepes El Nino valószínûsíthetõ.
ECMWF El Nino elõrejelzés:
Link
CFS El Nino elõrejelzés:
Link
Korábbi évek ENSO értékei:
Link
Amit még érdemes tudni – és itt jön képbe az Atlanti-óceán – rendszerint az El Nino megszûnésének évében az AMO index az elõzõ évhez képest az utóbbi egy-két évtizedben rendszerint elõre kapott. Jelenleg az éves AMO index a 2009-es évre nagyjából 0,05-0,1 körül zárhat. 2010-es évre nagy valószínûséggel 0,2 fok körüli értékkel megugorhat, vagyis 0,3 körüli értéket hozhat össze. Ez azonban a 0,4-es 1998-as magas értéktõl kisebb lenne.
Véleményem szerint az 1998-as évi meleg rekord, akkor dönthetõ meg, ha a mostani El Nino legalább az elõrejelzéseknek megfelelõen alakul, vagy melegebben és az AMO éves indexe 2010-es évre emelkedni fog a 2009-es évhez képest legalább 0,2 fokkal, de inkább 0,3-0,4 fokkal. Külön-külön nem valószínû a rekord megdöntése véleményem szerint, és ez is jelzi, hogy csak úgy lehetne egy rekord döntés, ha két természetes, kvázi-periódikus oszcillációval rendelkezõ folyamat szuperpozícióba kerülnénk.
Egy szó mint száz, akár megdöntjük az 1998-as értéket egy-két tizeddel akár nem, nem változtat az elmúlt egy évtized stagnálásán.
Egyébként látszik a fentebb linkelt ábrákról is, hogy a globális átlaghõmérséklet meghatározásánál is van egy kb 0,1-0,2°C-os bizonytalanság. Máris elgondolkodhatunk rajta, hogy ha 0,1°C-val esetleg megdöntenénk majd 2010-ben az 1998-as meleg rekordot – persze a MetOffice szerinti meleg rekord, mert másik elemzés szerint máskor volt – az végül is mennyire vehetõ „komolyan”, hogy tényleg megdõlt?
Lenne rengeteg dolog, amivel folytathatnám, de most csak egy ilyen rövid szösszenetre futotta.
Errõl a felmelegedésrõl egyébként a "butított", "gyorsolvasatú" IPCC WGI SPM-ben is lehet ovlasni:
"Arctic temperatures have high decadal variability, and a warm
period was also observed from 1925 to 1945."
Egyébként többek között ez a nagyon fontos mondat is szintén szerepel az oldal alján csillaggal:
"Climate change in IPCC usage refers to any change in climate over time, whether due to natural variability or as a result of human activity. This usage differs from that in the United Nations Framework Convention on Climate Change, where climate change refers to a change of climate that is attributed directly or indirectly to human activity..."
Aztán hogy a benne foglaltakat ki, hogyan értelmezi az más kérdés.
Visszatérve.
Az 1970-es években, fõként a '70-es évek végén kezdõdött ismételten a globális átlaghõmérséklet emelkedése.
Az 1940-es évtized környékéhez képest kb. 0,3-0,4 °C-ot emelkedett a globális átlaghõmérséklet.
Ezen utóbbi felmelegedés mikéntje, hogyanja a fõ kérdés igazából.
Ugyanis a XX. század elsõ felében lezajlódott melegedés természetes eredetû folyamatoknak tudható be. Itt tehát egy félre értelmezést megint helyre lehet rakni. Ugyanis az IPCC maga is csak a XX. század második felében lezajlódó melegedéssel kapcsolatosan említi meg, hogy az valószínû(AR3)/nagyon valószín(AR4), hogy köze van a megnövekedett antropogén üvegházhatású gázoknak. Szóval..., amit legfeljebb az "antropogén éghajlatváltozás hívõi" kijelenthetnek, hogy az elmúlt fél évszázad 0,3-0,4 °C-os melegedése az ember számlájára írható. Nem pedig azt, hogy az elmúlt 100 vagy 150 év közel egy fokos melegedése... ez ugyanis ilyenformában sose állta meg a helyét és ez tényleg a tények elferdítése.
Van azonban egy kis apróság még ezzel a 0,3-0,4 °C-os melegedéssel kapcsolatban is. Még ez a 0,3-0,4 °C-os melegedés sem állítható, hogy mind az ember okozta. Itt jön a másik nagy csattanó. Ugyanis nincs elfogadhatóan bizonyítva, hogy ezt mind az antropogén hatás eredményezte. Nagyon valószínû, hogy ezt a melegedésben antropogén és természetes eredetû folyamatok is belejátszottak. Szóval a XX. század második felében lejátszódó 0,3-0,4 °C-os melegedés feltételezhetõ, hogy a természetes és antropogén eredetû folyamatok szuperpozíciójának eredménye. Ez már csak azért is feltételezhetõ, mert köze egy évtizede stagnálás figyelhetõ meg a földi átlaghõmérsékletben. Holott, az 1970-es évekbeli 330 ppm körüli CO2-rõl a '90-es évek közepére 360 ppm körüli értékre emelkedett a CO2 légköri mennyisége a Mauna Loa szigeténél. Az elmúlt közel egy évtizedben pedig kb 20 ppm-et (vagyis 2/3 annyit mint az idõ alatt, amikor a 0,3-0,4 °C-os hõmérséklet emelkedés volt), miközben a földi átlaghõmérséklet közel azonos szinten maradt.
Hm...
Összegezzük!
A fõ kérdés az, hogy a XX. század második felében lejátszódott kb. 0,3-0,4 °C-os globális átlaghõmérséklet emelkedésben milyen mértékben játszottak szerepet a természetes folyamatok ( ezek lehetnek belsõ és külsõ kényszerekbõl eredõ ) és az antropogén eredetû folyamatok?
Források:
IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link
Jason E. Box, Lei Yang, David H. Bromwich, and Le-Sheng Bai, 2009: Greenland Ice Sheet Surface Air Temperature Variability: 1840–2007, DOI: 10.1175/2009JCLI2816.1
Link
Egyébként felmerülhet bennünk a kérdés, hogy most tényleg mennyivel növekedhetett a földi átlaghõmérséklet az elmúlt közel 100 évben - mert ugye erre sem tudunk egzakt választ adni.
A globális szárazföldi felszínre vonatkozó 1901-2005-ös hõmérsékleti trend alapján évtizedenkénti hõmérsékleti emelkedés:
CRU 0,084 +/- 0,021
NCDC 0,068 +/- 0,024
GISS 0,056 +/- 0,012
Forrás: IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link
Vagyis:
Ha figyelembe vesszük a bizonytalanságokat is, akkor a CRU adatai alapján a közel 100 év alatt 0,66-1,1 °C-ot melegedett az átlaghõmérséklet a szárazföldek felett. Ugyanez az érték az NCDC adatai alapján 0,46-0,97°C, GISS alapján 0,46-0,71°C.
1.A bizonytalanság miatt az is elképzelhetõ, hogy csak 0,4-0,5°C-os volt a melegedés, de persze az is lehet, hogy 0,8-1°C.
Egyébként a CRU globális hõmérsékleti anomália adatsora alapján jön ki a legnagyobb évszázados hõmérsékleti emelkedés is, míg a másik két globális hõmérsékleti anomália adatsor alapján kisebb.
Ez meg ugye azért érdekes mert hát a CRU-val kapcsolatosan robbant ki a botrány. Igaz a médiában csak a trükk szót lehet hallani, amit próbálnak kimagyarázni, de a levélben azért jóval pontosabban le van írva, hogy mi is ez a trükk és abban a környezetben nagyon valószínûtlen a félre értése.
Errõl jut eszembe.
„Ezt is majd kimagyarázzák a kormányok által képzett és fizetett "szakértõk"! :-( ”
Nos, szakértõk dolgoznak a CRU-nak, a NASA-nak, az IPCC-nek. Ilyen szakértõk állítólag manipulálják az adatsorokat és hatással vannak a fontosabb folyóiratban megjelenõ cikkek tartalmára is az antropogén eredetû éghajlatváltozás jegyében.
Errõl szól a „climategate” botrány.
Pl.:
Link
Tényleg képesek lennének arra, hogy még az északi jégtakaró kiterjedésére vonatkozó adatokat is manipulálják?!
Ha befolyásolásnál tartunk, akkor... a Met Office rendszerint december legvégén, január elején adja ki az éves globális hõmérsékleti elõrejelzését. Most közel 3-4 héttel korábban adta ki. Feltételezhetõ, hogy a koppenhágai csúcs miatt.
(Egy-két éve egyébként kezembe jutott a MetOffice éves globális átlaghõmérséklet elõrejelzésének módszere, leírása. Ha emlékeim nem csalnak egyrészt figyelembe veszik az El Nino-t, mostanság már az AMO-t – elsõsorban évtizedes skálán és nem éves skálán, vulkáni aktivitást – nem vagyok benne biztos, hogy tényleg benne van, de a hindcastekbe beleveszik, éghajlati modell elõrejelzéseket, amelyek az IPCC forgatókönyvein alapulnak és talán mostanság a saját DePreSys elnevezésû évtizedes elõrejelzést készítõ éghajlati modellüket. A folytonos felül becslésnek több oka is lehet, de valószínûsíthetõ az ok az, hogy beleveszik az ÜHG-s forgatókönyvek szerinti várakozást a statisztikus alapokon nyugvó elõrejelzésükbe. Szóval az elõrejelzés készítése nem úgy történik, hogy lefuttatnak egy globális szezonális modellt és megnézik átlagban mit adott 12 hónapra.)
Tfh 2010 valóban 0,1-0,2°C-val megdönti az 1998-as globális átlaghõmérsékleti csúcsot. Ebben az esetben sem lehet arról beszélni, hogy az egy évtizede jelen lévõ stagnálásnak vége szakadt.
Nézzük 2010-es esélyeket közelebbrõl.
Az ok, amiért feltehetõen az 1998-as rekord meleg összejöhetett:
1. rendkívül erõs El Nino
2. igen meleg atlanti-óceáni felszíni vízhõmérséklet
(Mind a két jelenség globális befolyásoló tényezõ.)
2010-ben az év jó részében még domináns lehet az El Nino. Habár a sajtótájékoztatóban le is írják, hogy amennyiben már az év elsõ részében a vártnál hamarabb megszûnik az El Nino, akkor bizony a rekord döntés elmaradhat.
Mindenesetre a jó közepes El Nino valószínûsíthetõ.
ECMWF El Nino elõrejelzés:
Link
CFS El Nino elõrejelzés:
Link
Korábbi évek ENSO értékei:
Link
Amit még érdemes tudni – és itt jön képbe az Atlanti-óceán – rendszerint az El Nino megszûnésének évében az AMO index az elõzõ évhez képest az utóbbi egy-két évtizedben rendszerint elõre kapott. Jelenleg az éves AMO index a 2009-es évre nagyjából 0,05-0,1 körül zárhat. 2010-es évre nagy valószínûséggel 0,2 fok körüli értékkel megugorhat, vagyis 0,3 körüli értéket hozhat össze. Ez azonban a 0,4-es 1998-as magas értéktõl kisebb lenne.
Véleményem szerint az 1998-as évi meleg rekord, akkor dönthetõ meg, ha a mostani El Nino legalább az elõrejelzéseknek megfelelõen alakul, vagy melegebben és az AMO éves indexe 2010-es évre emelkedni fog a 2009-es évhez képest legalább 0,2 fokkal, de inkább 0,3-0,4 fokkal. Külön-külön nem valószínû a rekord megdöntése véleményem szerint, és ez is jelzi, hogy csak úgy lehetne egy rekord döntés, ha két természetes, kvázi-periódikus oszcillációval rendelkezõ folyamat szuperpozícióba kerülnénk.
Egy szó mint száz, akár megdöntjük az 1998-as értéket egy-két tizeddel akár nem, nem változtat az elmúlt egy évtized stagnálásán.
Egyébként látszik a fentebb linkelt ábrákról is, hogy a globális átlaghõmérséklet meghatározásánál is van egy kb 0,1-0,2°C-os bizonytalanság. Máris elgondolkodhatunk rajta, hogy ha 0,1°C-val esetleg megdöntenénk majd 2010-ben az 1998-as meleg rekordot – persze a MetOffice szerinti meleg rekord, mert másik elemzés szerint máskor volt – az végül is mennyire vehetõ „komolyan”, hogy tényleg megdõlt?
Lenne rengeteg dolog, amivel folytathatnám, de most csak egy ilyen rövid szösszenetre futotta.
A szó jelentése húsba vágóan egyértelmû - ez az a folyamat amit az EMBER idézett elõ a "modern" társadalomban. Azzal a saját maga által elfogadtatott környezetromboló és a természet összhangjával együtt élni nem tudó ténykedésével, amit a gyalázatosan emberekre erõltetett politika és a nagytõke elõír - de én már leírtam a véleményem, és azt is, hogy kb. mióta tart!
Szóval akkor mit is hívunk klímaváltozásnak? 
Csak mert ezek itt klímacsúcsoznak, közben meg az is kérdés, hogy mi is az és mióta tart.
Csak mert ezek itt klímacsúcsoznak, közben meg az is kérdés, hogy mi is az és mióta tart.
Apa, most (elindult a folyamat már több. mint száz éve, de a java csak ezután) kezdõdik!!!
A "képzett" "tudósok", meg azt mondanak, amit a kormányok akarnak! :-(
A "botrány", pedig nem botrány, - mivel a bõrünkön érzékeljük - , csak annak akarják láttatni a (Nagytõke által irányított) kormányok!
Van egy javaslatom - Térjünk vissza a témára 10 év múlva..., akkorra kiderül, hogy alakultak a dolgok!
A "képzett" "tudósok", meg azt mondanak, amit a kormányok akarnak! :-(
A "botrány", pedig nem botrány, - mivel a bõrünkön érzékeljük - , csak annak akarják láttatni a (Nagytõke által irányított) kormányok!
Van egy javaslatom - Térjünk vissza a témára 10 év múlva..., akkorra kiderül, hogy alakultak a dolgok!
Az a gond ezzel fene globális játékkal, hogy a XX.század az egész golyóbisra kiterjedõ méréseivel együtt épp az elmúlt 1000év egyik leghidegebb idõszakát követõen (1875 környéke, a középkori kis jégkorszak lezáródása utáni majd mindent alulmúló rövid visszaesés) tört be.
Tehát ami most van, az 1000éves átlagot sem éri el, hisz ott bujkál az árulás eme mondatokban: "...a mérések kezdete óta...", ld. elõzõ mondat.
Másrészrõl a felszíni mérések eléggé csalókák, az urbanizáció és az állomástörténeti változások közel sem adják vissza a valóságot, erre jó példák az alsó troposzférikus mérések, ami szerint minimális emelkedés volt az elmúlt évtizedekben.
Szóval itt egy ellenérv, ami nem saját kútfõ, az itt többször is belinkelt tudományos filmbõl valók.
A kirobbanó botrány is jel a bûzlõ halra.
Tehát ami most van, az 1000éves átlagot sem éri el, hisz ott bujkál az árulás eme mondatokban: "...a mérések kezdete óta...", ld. elõzõ mondat.
Másrészrõl a felszíni mérések eléggé csalókák, az urbanizáció és az állomástörténeti változások közel sem adják vissza a valóságot, erre jó példák az alsó troposzférikus mérések, ami szerint minimális emelkedés volt az elmúlt évtizedekben.
Szóval itt egy ellenérv, ami nem saját kútfõ, az itt többször is belinkelt tudományos filmbõl valók.
A kirobbanó botrány is jel a bûzlõ halra.
"A XIX. század vége óta a Föld átlaghomérséklete mintegy 0,3-0,6 °C-kal emelkedett, míg az utóbbi 40 évben (mely idoszakról már teljesebb és megbízhatóbb mérési adatok állnak rendelkezésre) 0,2-0,3 °C homérsékletemelkedés tapasztalható. A kimutatott kis mértéku felmelegedés két lépcsoben - 1910 és 1940 között, majd 1970-es évek közepétol kezdõdõen - következett be. A felmelegedés a tengeri és a szárazföldi térségekben egyaránt megmutatkozik."
Link
Link
Ki mikorra teszi a globális felmelegedés vagy a klímaváltozás kezdetét?
Úgyértem, tudom, hogy a klíma folyamatosan változik, de szerintetek amit most hívunk klímaváltozásnak vagy felmelegedésnek, az mikor kezdõdött?
Úgyértem, tudom, hogy a klíma folyamatosan változik, de szerintetek amit most hívunk klímaváltozásnak vagy felmelegedésnek, az mikor kezdõdött?
Jó olvasni megfelelõ kiigazítást. Szándékosan nem fûztem hozzá kommentet, habár a cikk jegyzõje maga is tudósember. Úgy vettem észre, hogy szép összeollózást készített a klíma "ellenzék" érveibõl, sok mondatában néha szó szerint visszaköszöntek azok a jobbára angol nyelvû részletek, amelyekkel a neten magam is találkoztam, amikor a témán szörföltem. Összességében jó volt olvasni végre egy magyar összefoglalót is, eddig nem nagyon lehetett a mérvadó (és nem a réteg) elektronikus magyar sajtóban, miközben több tekintélyes külföldi orgánum már górcsõ alá vette a témát. A hétvégi Magyar Nemzetben is volt egy kis összefoglaló a klímamaffiáról, amely a kvótakereskedelemre tette rá a kezét. Ezzel is jöhet egy újabb botrány.
Csak nem fér a begyembe, hogy meg ne említsem azt a több száz fanatikus fiatalt is, aki tör és zúz a globális felmelegedés nevében, azt sem tudják mit és miért tesznek, vajon õk is ezt érdemlik, amikor lehet csak egy jobb és élhetõbb világot szeretnének? Szerintem ki kell mondani, hogy botrányos, ami folyik, a lényeg elvész. Elölrõl kellene kezdeni mindent, újabb nemzetközi tudós társaságot kellene létrehozni a témára és mindenek felett biztosítani a függetlenségüket, valamint megfelelõ belsõ kontrollt kiépíteni az adatok hitelességét illetõen. A régi leszerepelt hangadókat pedig egytõl egyig lecserélni. Egy olyan konferenciának viszont, hogy mennyi pénzt juttassanak harmadik világbeli országoknak Co2 kvóta fejében (ahol aztán majd lehet lenyúlják fegyverekre az egészet), semmi értelme.
Csak nem fér a begyembe, hogy meg ne említsem azt a több száz fanatikus fiatalt is, aki tör és zúz a globális felmelegedés nevében, azt sem tudják mit és miért tesznek, vajon õk is ezt érdemlik, amikor lehet csak egy jobb és élhetõbb világot szeretnének? Szerintem ki kell mondani, hogy botrányos, ami folyik, a lényeg elvész. Elölrõl kellene kezdeni mindent, újabb nemzetközi tudós társaságot kellene létrehozni a témára és mindenek felett biztosítani a függetlenségüket, valamint megfelelõ belsõ kontrollt kiépíteni az adatok hitelességét illetõen. A régi leszerepelt hangadókat pedig egytõl egyig lecserélni. Egy olyan konferenciának viszont, hogy mennyi pénzt juttassanak harmadik világbeli országoknak Co2 kvóta fejében (ahol aztán majd lehet lenyúlják fegyverekre az egészet), semmi értelme.
Ez igaz.
Ellenben mellbevágóak a felszíni (eléggé manipulálható) mérésekkel szembeállított légköri mérések, amelyek eléggé másak, mint a lobbi által nyomottak, ami szerint az elmúlt évtizedek bla-bla-bla.
A hokiütõ-diagramm cáfolása is eléggé ütõs.
Ellenben mellbevágóak a felszíni (eléggé manipulálható) mérésekkel szembeállított légköri mérések, amelyek eléggé másak, mint a lobbi által nyomottak, ami szerint az elmúlt évtizedek bla-bla-bla.
A hokiütõ-diagramm cáfolása is eléggé ütõs.
Nos, ahogy ígértem, egy irodalmi adat a CO2 hozzájárulásáról a természetes üvegházhatáshoz.
Az üvegházhatás összesen 33,0°C-kal melegíti a légkört, ebbõl 20,6°C-ért felelõs a vízgõz, 7,2°C-ért (ami 22%-ot jelent) a CO2. A többiek (figyelem, ezek szintén jócskán keletkeznek emberi tevékenység útján): troposzférikus ózon 2,4°C, dinitrogén-oxid 1,4°C, metán 0,8°C, egyéb gázok 0,6°C.
Forrás: Rákóczi Ferenc (199: Életterünk a légkör.
Az üvegházhatás összesen 33,0°C-kal melegíti a légkört, ebbõl 20,6°C-ért felelõs a vízgõz, 7,2°C-ért (ami 22%-ot jelent) a CO2. A többiek (figyelem, ezek szintén jócskán keletkeznek emberi tevékenység útján): troposzférikus ózon 2,4°C, dinitrogén-oxid 1,4°C, metán 0,8°C, egyéb gázok 0,6°C.
Forrás: Rákóczi Ferenc (199
: Életterünk a légkör.
Sajnos ebben a cikkben is bõven van ferdítés. Borzasztóan sajnálom, hogy ebben a kérdésben gyakorlatilag csak a két végletet képviselõ vélemények hangzanak el, holott szerintem az igazság valahol a kettõ között lehet. (Röviden: a veszély valós és komoly, de a mi életünkben elõfordult éghajlati ingadozásoknak, szélsõségeknek ezernyi egyéb oka lehet, a természetes ingadozások pedig nem szûnnek meg, hanem egymásra rakódik a kétféle hatás.)
Ami a linkelt írásban leginkább szemet szúrt:
"A CO2 a "félelmetesnek" kikiáltott üvegházhatás 3,6%-át adja, amelybõl 0,1%-nyit ad hozzá az emberi tevékenység, szemben a vízpárával, amely 95%."
Ez ebben a formában semmiképpen sem igaz. A Föld légkörében jelenleg mûködõ természetes eredetû üvegházhatásban (ami nélkül több mint 30°C-kal lenne hidegebb a Föld) ennél jóval nagyobb a CO2 aránya. A Wikipedián 9-26% szerepel: Link - én a szakirodalomban (hangsúlyozom, nem a klímaváltozásról szóló írásokban, hanem a természetes légkör leírásában!) leginkább a 20-25% körüli becslésekkel találkoztam. Estefelé ennek mindenképp utánanézek, és hivatkozást is írok. Vagyis a légkörben lévõ szûk 0,03%-nyi természetes CO2 nélkül kapásból 5-8 fokkal hidegebb lehetne a Föld, ez alapján érdemes beszélni az emberi eredetû többlet (mondjuk az évtizedeken belül teljesen reális duplázódás) kockázatairól...
Ami a linkelt írásban leginkább szemet szúrt:
"A CO2 a "félelmetesnek" kikiáltott üvegházhatás 3,6%-át adja, amelybõl 0,1%-nyit ad hozzá az emberi tevékenység, szemben a vízpárával, amely 95%."
Ez ebben a formában semmiképpen sem igaz. A Föld légkörében jelenleg mûködõ természetes eredetû üvegházhatásban (ami nélkül több mint 30°C-kal lenne hidegebb a Föld) ennél jóval nagyobb a CO2 aránya. A Wikipedián 9-26% szerepel: Link - én a szakirodalomban (hangsúlyozom, nem a klímaváltozásról szóló írásokban, hanem a természetes légkör leírásában!) leginkább a 20-25% körüli becslésekkel találkoztam. Estefelé ennek mindenképp utánanézek, és hivatkozást is írok. Vagyis a légkörben lévõ szûk 0,03%-nyi természetes CO2 nélkül kapásból 5-8 fokkal hidegebb lehetne a Föld, ez alapján érdemes beszélni az emberi eredetû többlet (mondjuk az évtizedeken belül teljesen reális duplázódás) kockázatairól...
Nagyszerû cikk, jól ábrázolta azt a kört ami odaragad a klímaváltozás kérdéséhez , mint kutyához a bogáncs.Én - a jelenlegi, részben a botrányhoz kapcsolható hatások miatt - úgy vélem egy nagy - nagy bukás körvonalazódik. Lesz sok szép lózung szöveg, sõt talán újabb CO2 megszorítást sikerül keresztülverni, de számottevõ eredmény az biztosan nem lesz. Addig a pontig egyetértek a kitûzött célokkal, hogy a pazarlást mérsékelni kell, de ennek egyetlen kiútja szerintem a technikai fejlõdés. Az nem technikai fejlõdés, hogy televágjuk szélkerekekkel a villanypóznáktól egyébként is ocsmány képet mutató természeti környezetünket, de az sem, hogy kivágjuk a megújuló energia felhasználás nevében az erdõinket, megújuló energia felhasználásra fordítjuk a megtermelt élelmiszer alapanyagokat, területeket. Az utóbbinak a tragikus hatása már ki is bukott, fõleg a harmadik világban. A mostani ötletek elképesztõen dilettánsak, ugyanis nem hatékony, méregdrága , romboló , közvetve az ország versenyképességét, az emberek megélhetését, a még értékes környezetünket teszi kockára. Pazarlás, esztelen dolgok tömegével tetten érhetõk, ez ellen tenni érdemes, és kell. Ez az irányvonal azonban egészen másról szól. Az egész ügy az USA , Kína , és a fejlõdõ országok ellenállásán bukásra ítéltetett. Az Usa , és Kína gazdasága jórészt szénalapú.....
Én letöltöttem anno,ha még kitartasz egy kicsit feldobom a tárhelyemre és belinkelem Neked.
Józsi! (vagy Valaki) Esetleg tudsz egy alternatívát, ahol még meg lehet nézni vagy letölteni esetleg? Priviben is jöhetne. Sajnos itt 30%-nál megáll a video, egy tucat gépen próbáltam...
Elõre is köszönöm!
Elõre is köszönöm!
Az idei évrõl nemrég adtak ki közleményt, hogy amióta mérnek az 5. legmelegebb volt idén !!
Egy ideje már errõl folyik a vita itt is ... 
Link
2003-ban és 2007-ben már megtették ugyanezt, nem sok sikerrel.
Link2003-ban és 2007-ben már megtették ugyanezt, nem sok sikerrel.
A Metoffice kiadta szokásos globálhõmérséklet elõrejelzését a következõ évre. Szerintük 2010 lesz az eddigi legmelegebb év 14.58 °C-os globális átlaghõmérséklettel: Link
igen, ez lehetséges, hogy mindig az elõrejelzett tartomány pozitív "végét" adták ki mint prognózis, de nem ellenõrizhetjük, azaz nem tudjuk hogy a tartomány 3 tized vagy 3 fok széles.
Emellett ha megfigyeled a GFS vagy más elõrejelzéseket (tudom hogy nem ugyanaz az idõtáv), akkor gyakrabban van az, hogy hosszabb távon alálõ a hõmérsékletnek és utána enyhíti a dolgot, ahogy közeledik az idõpont, mint az hogy túl meleget mutat és elkezdi hûteni.
Az egy éves elõrejelzésnél ugye nincs közeledési lehetõség, igy azt is el tudom képzelni hogy szándékosan adnak hozzá fél fokot mondjuk, mondván, hogy tapasztalati alapon alul szokta becsülni a hõmérsékletet.
Ez persze most azt eredményezte, hogy mindig fölélõttek, ám elég jól követi egymást a két görbe.
Azt akarom mondani, hogy hidegség kijelentése erõs volt.
Még valami: feltéve, de el nem fogadva, hogy manipulálják az elõrejelzéseket, a túl meleg elõrejelzésnek nagyon kis haszonnal járó következménye az, hogy az emberek esetleg megijednek a felmelegedéstõl.
Sokkal nagyobb és gyorsabb hasznot hoz, hogy az enyhébb évre készülve nem ugrik meg az energiahordozók ára, nem esik vissza a turizmus és stb. Szóval ha már manipulálnák is az adatokat, annak inkább lenne köze a gazdasági fejlõdéshez szerintem, mint az éghajlatváltozással kapcsolatos bármilyen irányú (van/nincs, ha van akkor ember/nem ember okozta) állásfoglaláshoz.
Emellett ha megfigyeled a GFS vagy más elõrejelzéseket (tudom hogy nem ugyanaz az idõtáv), akkor gyakrabban van az, hogy hosszabb távon alálõ a hõmérsékletnek és utána enyhíti a dolgot, ahogy közeledik az idõpont, mint az hogy túl meleget mutat és elkezdi hûteni.
Az egy éves elõrejelzésnél ugye nincs közeledési lehetõség, igy azt is el tudom képzelni hogy szándékosan adnak hozzá fél fokot mondjuk, mondván, hogy tapasztalati alapon alul szokta becsülni a hõmérsékletet.
Ez persze most azt eredményezte, hogy mindig fölélõttek, ám elég jól követi egymást a két görbe.
Azt akarom mondani, hogy hidegség kijelentése erõs volt.
Még valami: feltéve, de el nem fogadva, hogy manipulálják az elõrejelzéseket, a túl meleg elõrejelzésnek nagyon kis haszonnal járó következménye az, hogy az emberek esetleg megijednek a felmelegedéstõl.
Sokkal nagyobb és gyorsabb hasznot hoz, hogy az enyhébb évre készülve nem ugrik meg az energiahordozók ára, nem esik vissza a turizmus és stb. Szóval ha már manipulálnák is az adatokat, annak inkább lenne köze a gazdasági fejlõdéshez szerintem, mint az éghajlatváltozással kapcsolatos bármilyen irányú (van/nincs, ha van akkor ember/nem ember okozta) állásfoglaláshoz.
A Hidegség által felhozott témát jól összefoglalja eme majd egy órás videó, már volt idelinkelve, újra és újra aktuális a tabudöntögetõ IPCC-cáfolata, összecseng a kiszivárogtatási botránnyal: Link
Zmarton: Hidegség az szeretné ezzel elmondani - bocs, hogy belekontárkodom -, hogy az elõrejelzett értékek mindig magasabbak annál, mint ami valóban bekövetkezett, ez pedig arra utal, hogy az elõrejelzõk a modellkimenetben (ki tudja, hogy milyen a kimenete, talán fáklya típusú) - ha a modell jó, akkora a pozitív anomália anomáliákat részesítették elõnyben a negatív anomália anomáliákkal szemben. (ki tudja, miért és bocs magyar nyelv).
Az elõrejelzések évrõl-évre történnek, mindig csak a következõ évben várható adatot közlik. Nincs 8-10 éves prognózis, tehát nem beszélhetünk idõsorokról, ami értelmet adhatna korreláció-elemzésnek.
Itt semmi más nem számít, csupán az, hogy képesek-e a realitás körül normális eloszlásnak megfelelõ hibával elõrejelezni az adott 1 év globális hõmérsékleti anomáliáját. Erre pedig egyáltalán nem képesek.
Itt semmi más nem számít, csupán az, hogy képesek-e a realitás körül normális eloszlásnak megfelelõ hibával elõrejelezni az adott 1 év globális hõmérsékleti anomáliáját. Erre pedig egyáltalán nem képesek.
"lényeg: egy elfogulatlan elõrejelzés legfõbb ismérve, hogy megközelítõleg ugyanannyi alkalommal becsülik alul a várható értékek, mint ahány alkalommal túlbecslik."
ez csak akkor igaz, ha a modellben nincs vmi eleve féloldalas elcsúszást adó hiba.
viszont a viszonylag nagy korreláció miatt én azt hiszem, hogy a kiinduló adatok vannak konstans módon elcsúszva, azaz nem kell elfogultságra gyanakodni, egyszerûen hibásak a kiindulási adatok,
viszont a modell jó.
ez csak akkor igaz, ha a modellben nincs vmi eleve féloldalas elcsúszást adó hiba.
viszont a viszonylag nagy korreláció miatt én azt hiszem, hogy a kiinduló adatok vannak konstans módon elcsúszva, azaz nem kell elfogultságra gyanakodni, egyszerûen hibásak a kiindulási adatok,
viszont a modell jó.
A korrelációt jelen esetben teljesen értelmetlen vizsgálni, az ugyanis semmit nem árul el arról, hogy hogyan oszlanak el az elõrejelzett értékek a realitás körül.
A lényeg: egy elfogulatlan elõrejelzés legfõbb ismérve, hogy megközelítõleg ugyanannyi alkalommal becsülik alul a várható értékek, mint ahány alkalommal túlbecslik.
Itt ez egyáltalán nem figyelhetõ meg, sõt rendkívül szélsõséges elfogultságról tanúskodik a MetOffice archívuma.
A lényeg: egy elfogulatlan elõrejelzés legfõbb ismérve, hogy megközelítõleg ugyanannyi alkalommal becsülik alul a várható értékek, mint ahány alkalommal túlbecslik.
Itt ez egyáltalán nem figyelhetõ meg, sõt rendkívül szélsõséges elfogultságról tanúskodik a MetOffice archívuma.
nemtudom, a második diagrammon a kék és a piros görbe eléggé együtt fut, igy ránézésre 0.7- 0.8 a korreláció, az már nem a "véletlen" kategória, legalábbis nekem.
Egyelõre nem úgy tûnik, mintha bármilyen esély mutatkozna az 1998. évi érték megdöntésére.
Tavasszal 1998 óta a legerõsebb El Nino alakult ki az Egyenlítõ mentén, gyakorlatilag erre alapozzák a várakozásukat. Az IPCC által használt éghajlati modellek szerint ugyanis évtizedenként 0.3°c hõmérséklet-emelkedés lenne elvárható, hogy 100 év alatt 3-4 fokos emelkedéshez jussunk. Az 1998-as rekordot egy igen erõs El Nino jelenség váltotta ki. Amennyiben az ember által okozott éghajlatváltozás elmélete helyes, napjainkban egy gyengébb El Nino is elegendõ lenne arra, hogy kb. 2 tizedfokkal az 1998-as szint fölé emelkedjen a hõmérséklet.
A tények: az UAH mûholdas megfigyelései szerint 1997 óta gyakorlatilag semmit nem változott a Föld átlaghõmérséklete, ez már 13 teljes évet jelent (és elméletileg 0.3*1.3 = 0.39°c antropogén eredetû melegedést). Az emelkedés hiányát egyébként a felszíni megfigyeléseken alapuló MetOffice-CRU által közösen gondozott HadCRUT3 is alátámasztja.
Jól látható az is, hogy a "tomboló" El Nino ellenére jóval alatta vagyunk az 1998-as csúcsnak. A következõ negatív ENSO fázis, a La Nina megérkeztével pedig ismét a 2008-ashoz hasonló, vagy annál is alacsonyabb hõmérsékletekre számíthatunk.
A MetOffice számára az egyetlen jó pontot talán az jelenti, hogy az archívumukban minden korábbi elõrejelzésükhöz kapcsolódó sajtóközlemény megtalálható - és a valósággal összevetve leellenõrizhetõ.
Nos, melyek egy jó elõrejelzés legfõbb ismérvei? Egyrészrõl a prognózis a lehetõ legpontosabb, azonban ennél is meghatározóbb egy másik tulajdonság: a prognózis elfogulatlansága. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elõrejelzett értékek a valós , bekövetkezett esemény körül normális eloszlással szóródnak. A következõ ábrán 1998-tól napjainkig ábrázoltam a Met elõrejelzéseit, és a szürke realitás alakulását:
Nem kell ide statisztikai hipotézisvizsgálat (ha valaki esetleg igényt tartana rá, szívesen prezentálom neki
), ezt nélkülözve is szembetûnõ a MetOffice elõrejelzéseinek elfogultsága. 1999 és 2008 között kivétel nélkül magasabb globális hõmérsékleti anomáliát jeleztek elõre, mint ami az adott évben bekövetkezett. Ráadásul két alkalommal - 2003-ban és 2007-ben is az eddigi rekord (199 megdõlését harangozták be, amely utóbbi esetben természetesen komoly médiavisszhangot kapott. Az már annál kevésbé, hogy a 2007. évi anomália még a közelében sem volt a várt értéknek...
Az ember által okozott felmelegedés elméletének lojális követõi sajnos nem tehetnek mást, mint újabb melegrekordok beharangozásával töltik értékes idejüket és ezt õk is nagyon jól tudják. Amennyiben a következõ néhány évben nem következik be jelentõs felmelegedés, az újabb súlyos csapást jelentene számukra.
A tudomány e területét talán az vinné elõre, ha valamilyen módon sikerülne fényt deríteni a Föld átlaghõmérsékletét szabályozó tényezõk kilétére. Az elmúlt 13 év stagnálását okozta valami, és a felmelegedés híveinek ill. klímamodelljeiknek fogalmuk sincs arról, mi is lehetett ez.
A melegedés hiánya egyik hithû, kormányzati források meglététõl függõ kutatóintézet számára sem túlzottan kellemes, mondhatni egy "valóban kellemetlen igazság"
-----------------------------------------
Kevin Trenberth, Michael Mann-nak a következõt írta 2009. október 12-én: Link
"Tény, hogy pillanatnyilag képtelenek vagyunk elszámolni a felmelegedés hiányával, és igen kellemetlen, hogy nem tudunk."
(másolatot kapott Phil Jones, James Hansen, Tom Wigley, Ben Santer, Thomas Karl, Gavin Schidt, Stephen Schneider, Michael Opeenheimer... egyszóval az egész "Társaság")
Tavasszal 1998 óta a legerõsebb El Nino alakult ki az Egyenlítõ mentén, gyakorlatilag erre alapozzák a várakozásukat. Az IPCC által használt éghajlati modellek szerint ugyanis évtizedenként 0.3°c hõmérséklet-emelkedés lenne elvárható, hogy 100 év alatt 3-4 fokos emelkedéshez jussunk. Az 1998-as rekordot egy igen erõs El Nino jelenség váltotta ki. Amennyiben az ember által okozott éghajlatváltozás elmélete helyes, napjainkban egy gyengébb El Nino is elegendõ lenne arra, hogy kb. 2 tizedfokkal az 1998-as szint fölé emelkedjen a hõmérséklet.
A tények: az UAH mûholdas megfigyelései szerint 1997 óta gyakorlatilag semmit nem változott a Föld átlaghõmérséklete, ez már 13 teljes évet jelent (és elméletileg 0.3*1.3 = 0.39°c antropogén eredetû melegedést). Az emelkedés hiányát egyébként a felszíni megfigyeléseken alapuló MetOffice-CRU által közösen gondozott HadCRUT3 is alátámasztja.
Jól látható az is, hogy a "tomboló" El Nino ellenére jóval alatta vagyunk az 1998-as csúcsnak. A következõ negatív ENSO fázis, a La Nina megérkeztével pedig ismét a 2008-ashoz hasonló, vagy annál is alacsonyabb hõmérsékletekre számíthatunk.
A MetOffice számára az egyetlen jó pontot talán az jelenti, hogy az archívumukban minden korábbi elõrejelzésükhöz kapcsolódó sajtóközlemény megtalálható - és a valósággal összevetve leellenõrizhetõ.
Nos, melyek egy jó elõrejelzés legfõbb ismérvei? Egyrészrõl a prognózis a lehetõ legpontosabb, azonban ennél is meghatározóbb egy másik tulajdonság: a prognózis elfogulatlansága. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elõrejelzett értékek a valós , bekövetkezett esemény körül normális eloszlással szóródnak. A következõ ábrán 1998-tól napjainkig ábrázoltam a Met elõrejelzéseit, és a szürke realitás alakulását:
Nem kell ide statisztikai hipotézisvizsgálat (ha valaki esetleg igényt tartana rá, szívesen prezentálom neki
), ezt nélkülözve is szembetûnõ a MetOffice elõrejelzéseinek elfogultsága. 1999 és 2008 között kivétel nélkül magasabb globális hõmérsékleti anomáliát jeleztek elõre, mint ami az adott évben bekövetkezett. Ráadásul két alkalommal - 2003-ban és 2007-ben is az eddigi rekord (199 megdõlését harangozták be, amely utóbbi esetben természetesen komoly médiavisszhangot kapott. Az már annál kevésbé, hogy a 2007. évi anomália még a közelében sem volt a várt értéknek...Az ember által okozott felmelegedés elméletének lojális követõi sajnos nem tehetnek mást, mint újabb melegrekordok beharangozásával töltik értékes idejüket és ezt õk is nagyon jól tudják. Amennyiben a következõ néhány évben nem következik be jelentõs felmelegedés, az újabb súlyos csapást jelentene számukra.
A tudomány e területét talán az vinné elõre, ha valamilyen módon sikerülne fényt deríteni a Föld átlaghõmérsékletét szabályozó tényezõk kilétére. Az elmúlt 13 év stagnálását okozta valami, és a felmelegedés híveinek ill. klímamodelljeiknek fogalmuk sincs arról, mi is lehetett ez.
A melegedés hiánya egyik hithû, kormányzati források meglététõl függõ kutatóintézet számára sem túlzottan kellemes, mondhatni egy "valóban kellemetlen igazság"
-----------------------------------------
Kevin Trenberth, Michael Mann-nak a következõt írta 2009. október 12-én: Link
"Tény, hogy pillanatnyilag képtelenek vagyunk elszámolni a felmelegedés hiányával, és igen kellemetlen, hogy nem tudunk."
(másolatot kapott Phil Jones, James Hansen, Tom Wigley, Ben Santer, Thomas Karl, Gavin Schidt, Stephen Schneider, Michael Opeenheimer... egyszóval az egész "Társaság")
1961-1990 - es átlaghoz hasonlítva átlaghõmérséklet emelkedés. Nem tartom megalapozottnak, ha a kijelentései ezen alapszanak. Egyáltalán Európára értik, vagy az egész világra. Pl. a hatvanas években hol volt még a globális mérési hálózat, a szatelites hõmérséklet mérés, a nemzetközi adatcsere. Európában tudvalevõen egy hidegebb ciklus volt 61 és 90 között, ehhez képest nem nehéz melegedést kimutatni, ha az emberi tevékenység helyett természetes ciklusokat veszünk figyelembe (pl. AMO). Mindenhogy butaság ez. Vagy a média interpretál megint idétlenül, vagy ami még rosszabb, a metoffice kozmetikázza az adatokat egy nem ismert politikai és gazdasági cél érdekében. Pont 1961-90 kiragadása nagyon is "érdekes".
Nekem van egy kellemes élményem,tavaly október 19-én,amikor Pakson jártam. Szintai Margittal kimentünk égképet nézni és precízen összeadtuk az oktákat,elõször én mondtam,hogy 5 okta,õ erre azt mondta,hogy 4 okta,hát mondom akkor legyen közepesen felhõs! Nem ellenkezett.
Naiv vagy, ha úgy gondolod, ahogy leírtad.
Soha, semmilyen körülmények között nem írok olyat, amirõl nem vagyok 100 %-ig megbizonyosodva, hogy az igaz.
Leírom privibe majd.
Egyébként személyes tapasztalatom is van a precízséget illetõen...
Soha, semmilyen körülmények között nem írok olyat, amirõl nem vagyok 100 %-ig megbizonyosodva, hogy az igaz.
Leírom privibe majd.
Egyébként személyes tapasztalatom is van a precízséget illetõen...
Fénykép, írásos bizonyíték vagy saját szemmel láttad? Ez most megint ilyen, "a barátom barátjának az ismerõsétõl hallottam" dolognak tûnik. Én is tudnék kitalálni pletykákat, ha be akarnám sározni valamelyik kollégámat.
Miért lesz valakibõl észlelõ? A pénz miatt? Na amiatt biztos nem. Gondolom azért, mert szereti amit csinál. Márpedig aki szereti amit csinál, az precízen is végzi a munkáját.
Ezt én most egyszerûen nem hiszem el. Ha nyilvánosan nem akarod közölni, hogy honnan tudod, akkor jöhet priviben is!
Miért lesz valakibõl észlelõ? A pénz miatt? Na amiatt biztos nem. Gondolom azért, mert szereti amit csinál. Márpedig aki szereti amit csinál, az precízen is végzi a munkáját.
Ezt én most egyszerûen nem hiszem el. Ha nyilvánosan nem akarod közölni, hogy honnan tudod, akkor jöhet priviben is!
Kényelemesen feküdt az ágyikójában, és meghallgatta a rádióban a legközelebbi állomás adatát.
Flooka! azért túlzásokba ne essünk... Hol nézte meg? Mondjuk az interneten 1985-ben? 
Megfigyelhetõ például keleties szél esetében, hogy a paksi állomás valamennyi hõszennyezést kap az atomerõmûtõl, ezt is érdemes figyelembe venni.
Az atomerõmû építése 1987-ben fejezõdött be, gyanítom, hogy az idõ haladásával nõtt az esetleges hõszennyezés is.
Az állomás azonos helyen van 1981 óta?
Egyébként amióta megvannak az eumet.hu-n 1990-tõl idáig a napijelentések, és nézegetem õket, rengeteg kiugró, gyanús, valószínû hibás hõmérsékleti adatot látok. Amikor még a leolvasós mérések voltak, gyakran az észlelõk idõs emberek voltak, szerintem elég nagy hibaszázalékkal dolgozhattak.
Amióta az automata hálózat van, szerintem az adatok kielégítõ pontosságúak, korábbról ez nem mondható el.
Pl. az adott térségben nappal mindenhol 12-14 fokos értékek vannak, és egy állomás ezek közül 24 fokot mért. Nyilván elnézték a beosztást, így lett 14 fok helyett 24 fok.
Pl. tudok olyan esetekrõl, hogy az észlelõnek nem volt kedve kimenni leolvasni, megnézte a legközelebbi állomás mit mért, és hozzáadott kettõt vagy levett egyet, és azt írta be.
Mennyiben befolyásolhatja ez vajon a hõmérsékleti adatsorokat?
Az atomerõmû építése 1987-ben fejezõdött be, gyanítom, hogy az idõ haladásával nõtt az esetleges hõszennyezés is.
Az állomás azonos helyen van 1981 óta?
Egyébként amióta megvannak az eumet.hu-n 1990-tõl idáig a napijelentések, és nézegetem õket, rengeteg kiugró, gyanús, valószínû hibás hõmérsékleti adatot látok. Amikor még a leolvasós mérések voltak, gyakran az észlelõk idõs emberek voltak, szerintem elég nagy hibaszázalékkal dolgozhattak.
Amióta az automata hálózat van, szerintem az adatok kielégítõ pontosságúak, korábbról ez nem mondható el.
Pl. az adott térségben nappal mindenhol 12-14 fokos értékek vannak, és egy állomás ezek közül 24 fokot mért. Nyilván elnézték a beosztást, így lett 14 fok helyett 24 fok.
Pl. tudok olyan esetekrõl, hogy az észlelõnek nem volt kedve kimenni leolvasni, megnézte a legközelebbi állomás mit mért, és hozzáadott kettõt vagy levett egyet, és azt írta be.
Mennyiben befolyásolhatja ez vajon a hõmérsékleti adatsorokat?
Szia!
Szerintem a legegyszerûbb módja,ha"lefényképezed" a képernyõt(PrtSc gomb),majd pl. egy Paint-be beilleszted,kivágod a megfelelõ részt.
Egy észrevétel:a média szó már eleve többes szám,tehát olyan nincs hogy médiák.Médium->Média
Szerintem a legegyszerûbb módja,ha"lefényképezed" a képernyõt(PrtSc gomb),majd pl. egy Paint-be beilleszted,kivágod a megfelelõ részt.
Egy észrevétel:a média szó már eleve többes szám,tehát olyan nincs hogy médiák.Médium->Média
Kedves fórumtársak!
Miután végigolvastam a témában eddig megjelent véleményeket, úgy gondoltam, hogy az a legcélravezetõbb, ha a vita során mindíg a tényekbõl próbálunk következtetéseket levonni. Egyetértek azokkal, akik a média szerepét negatív beállításban interpretálják. Viszont ha maradunk a tudományosan megalapozott megállapításoknál, akkor el lehet ütni a médiák szokásos túlzásainak élét.
De tárgyra térve a Légkör 2009. 2. számában olvastam a paksi meteorológiai fõállomás mûködésérõl szóló beszámolót és felkeltette érdeklõdésemet a csatolt táblázat, a hõmérséklet és a csapadék méréseinek adataival 1981-2008 között. Úgy gondoltam érdemes azokat grafikusan ábázolni. Választásom amiatt is Paksra esett, mivel nagyjából az ország közepén helyezkedik el és míg kelet felõl az Alföld, nyugatról a dunántúli domb és hegyvidék határán, azaz ezen térségek mezoklimatikus hatásai érik. Ime a gafikonok, megjegyzem, hogy a tendencia érzékeltetésére a 3 tagú mozgó átlagokkal számoltam ( öt tagúhoz szerintem hosszabb adatsor lenne célszerû ). Most egy kicsit zavarban vagyok, ugyanis hézagos informatikai tudásom eszerint nem terjed ki arra, hogyan lehetne a Windowsba elmentett két grafikont mellékelni. Ha segít valaki megköszönöm.
Miután végigolvastam a témában eddig megjelent véleményeket, úgy gondoltam, hogy az a legcélravezetõbb, ha a vita során mindíg a tényekbõl próbálunk következtetéseket levonni. Egyetértek azokkal, akik a média szerepét negatív beállításban interpretálják. Viszont ha maradunk a tudományosan megalapozott megállapításoknál, akkor el lehet ütni a médiák szokásos túlzásainak élét.
De tárgyra térve a Légkör 2009. 2. számában olvastam a paksi meteorológiai fõállomás mûködésérõl szóló beszámolót és felkeltette érdeklõdésemet a csatolt táblázat, a hõmérséklet és a csapadék méréseinek adataival 1981-2008 között. Úgy gondoltam érdemes azokat grafikusan ábázolni. Választásom amiatt is Paksra esett, mivel nagyjából az ország közepén helyezkedik el és míg kelet felõl az Alföld, nyugatról a dunántúli domb és hegyvidék határán, azaz ezen térségek mezoklimatikus hatásai érik. Ime a gafikonok, megjegyzem, hogy a tendencia érzékeltetésére a 3 tagú mozgó átlagokkal számoltam ( öt tagúhoz szerintem hosszabb adatsor lenne célszerû ). Most egy kicsit zavarban vagyok, ugyanis hézagos informatikai tudásom eszerint nem terjed ki arra, hogyan lehetne a Windowsba elmentett két grafikont mellékelni. Ha segít valaki megköszönöm.
Épp az elmúlt idõszak botránya kérdõjelezi meg a lassan nyilvánvalóvá váló globális átverést.
Ezt ajánlom hozzá kiegyensúlyozásul: Link
Ezt ajánlom hozzá kiegyensúlyozásul: Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat