Csillagászat és űrkutatás
A "két Nap teória" nyilván nem igaz (megint büdös médiaszagot érzek - elferdített nyilatkozat). Tekintve a Betelgeuse általunk ismert tulajdonságait, a szupernovája kb Mv=-20 körül lenne, ez abból a távolságból valóban a telehold fényességének nagyságrendjébe esne.
"A körülötte lévõ gázfelhõben abnormálisan kevés szén van, ami annak lehet oka, hogy a nitrogén fúziója kisebb energianyereséggel jár, ezért a szén hamarabb elfogy" Nem nagyon értem, hogy mit akartál mondani ezzel és hogy miként jön ez a majdani szupernovához.
A helyzet az, hogy az α Ori a nulla korú fõsorozati (ZAMS) tömegét tekintve éppen azon határ közelében van, hogy vagy az vörös szuperóriásként (RSG) fejezi be energiatermelõ pályafutását vagy "belép a kék hurokba" és kék szuperóriás (BSG) fázis lesz az utolsó. Ez utóbbi esetben SN Ib/c lesz, míg az elõbbi esetben SNII-P esetleg SNII-L típusú. Hiába a ledobott anyag (ahogy te is írtad a ráta az elmúlt ~320évben 10^24 kg) a lökéshullám valószínûsíthetõ karakteriszikája és az anyagvesztési ráta relatíve kicsiny volta miatt nem lesz SNIIn. Ezt a feltételezést erõsíti, hogy a szélsûrûsége (8.5×10^13 g/cm) is majd 2 nagyságrenddel kissebb, mint egy tipikus SNIIn elõtt, a kidobott anyag mennyisége is karcsú stb.
Visszakanyarodva az mondható el, hogy itt 10000 évekrõl beszélünk és ahogy András is írta, inkább valószínûségekrõl, mivel egyrészt nem elég pontosak az elméleteink, mésrészt nincs birtokunkban megfelelõ mennyiségû és minõségû mérési eredmény ahhoz, hogy akár csak 100 év pontossággal meg tudjuk mondani a magösszeroskadás idõpontját. DE! Azért nagyon sok új dolgot tudunk a szupernovákról 1987 óta.
"A körülötte lévõ gázfelhõben abnormálisan kevés szén van, ami annak lehet oka, hogy a nitrogén fúziója kisebb energianyereséggel jár, ezért a szén hamarabb elfogy" Nem nagyon értem, hogy mit akartál mondani ezzel és hogy miként jön ez a majdani szupernovához.
A helyzet az, hogy az α Ori a nulla korú fõsorozati (ZAMS) tömegét tekintve éppen azon határ közelében van, hogy vagy az vörös szuperóriásként (RSG) fejezi be energiatermelõ pályafutását vagy "belép a kék hurokba" és kék szuperóriás (BSG) fázis lesz az utolsó. Ez utóbbi esetben SN Ib/c lesz, míg az elõbbi esetben SNII-P esetleg SNII-L típusú. Hiába a ledobott anyag (ahogy te is írtad a ráta az elmúlt ~320évben 10^24 kg) a lökéshullám valószínûsíthetõ karakteriszikája és az anyagvesztési ráta relatíve kicsiny volta miatt nem lesz SNIIn. Ezt a feltételezést erõsíti, hogy a szélsûrûsége (8.5×10^13 g/cm) is majd 2 nagyságrenddel kissebb, mint egy tipikus SNIIn elõtt, a kidobott anyag mennyisége is karcsú stb.
Visszakanyarodva az mondható el, hogy itt 10000 évekrõl beszélünk és ahogy András is írta, inkább valószínûségekrõl, mivel egyrészt nem elég pontosak az elméleteink, mésrészt nincs birtokunkban megfelelõ mennyiségû és minõségû mérési eredmény ahhoz, hogy akár csak 100 év pontossággal meg tudjuk mondani a magösszeroskadás idõpontját. DE! Azért nagyon sok új dolgot tudunk a szupernovákról 1987 óta.
Nagyon jól összefoglaltad a valós helyzetet. A szupernóvák fényessége kapcsán nem sok új fejlemény történt Asimov könyve óta. Ez nem is csoda, hiszen más galaxisokban kis túlzással nap mint nap megfigyelnek a csillagászok szupernóvákat, így jól ismert, hogy mire képesek és mire nem. A Betelgeuze robbanása esetén valóban a teliholdhoz hasonló fényerõ a reális, nem több. (Belenézni tényleg nem lenne ajánlatos, mert ez a fény nem egy nagyobb felületre oszlana el, mint a Holdnál.)
Annyit hozzátennék, hogy a szupernóva-jelöltek sorrendje nem annyira idõbeli, inkább valószínûségi sor. (Az Éta Carinae a következõ legvalószínûbb közeli szupernóva, de azért bõven van rá esély, hogy a Betelgeuze, vagy valamelyik másik jelölt megelõzze. A kialakulás elõzményeirõl sajnos nem tudunk annyit, hogy errõl biztosabbat mondhassunk.)
Ez a mondat is fura egyébként a cikkben:
"A fizikus számításai alapján ez akár a jövõ év során is bekövetkezhet, azonban tény, hogy a hatalmas távolság miatt – körülbelül 640 fényévnyi távolságra – sok idõre lesz szükség, mire a sugarak eljutnak a Földre."
[honnan tudja, hogy nem következett be már 639 éve, és nem lesz itt egy éven belül a fénye?]
Annyit hozzátennék, hogy a szupernóva-jelöltek sorrendje nem annyira idõbeli, inkább valószínûségi sor. (Az Éta Carinae a következõ legvalószínûbb közeli szupernóva, de azért bõven van rá esély, hogy a Betelgeuze, vagy valamelyik másik jelölt megelõzze. A kialakulás elõzményeirõl sajnos nem tudunk annyit, hogy errõl biztosabbat mondhassunk.)
Ez a mondat is fura egyébként a cikkben:
"A fizikus számításai alapján ez akár a jövõ év során is bekövetkezhet, azonban tény, hogy a hatalmas távolság miatt – körülbelül 640 fényévnyi távolságra – sok idõre lesz szükség, mire a sugarak eljutnak a Földre."
[honnan tudja, hogy nem következett be már 639 éve, és nem lesz itt egy éven belül a fénye?]
Lehet, hogy van benne valami, de kisebb zavarok vannak a cikkben.
Elõszöris: a Nap látszó fénye -27mg körül van. A Betelgeuse látszó fénye 0mg körüli, ami azt jelenti, hogy a sugárzásának erõssége 6,3*10^10 szeresére kéne, hogy nõjön. Ez elég nagynak tûnik, általában a milliós, tízmilliós nagyságrend a "szokásos", nem tudom, ez lehetséges-e. Régebbi számítások szerint kb. a telihold fényességével világíthatna, azonban pontszerû fényforrásként nem biztos, hogy bele lehetne nézni "csak úgy".
A tömegvesztésérõl Asimov a Robbanó Napok c. könyvében már 1986-ban ír, szóval azt elég régóta tudjuk (évente kb. 1-2*10^24kg). Ráadásul a kisebb amplitúdójú Mira típusú változók közé tartozik. A körülötte lévõ gázfelhõben abnormálisan kevés szén van, ami annak lehet oka, hogy a nitrogén fúziója kisebb energianyereséggel jár, ezért a szén hamarabb elfogy. A szupernóva-maradványokban általában sok nitrogén van.
Ezen kívül kíváncsi lennék a számításaira, az eddig elfogadott álláspont ugyanis az, hogy az eredetileg is kék óriásként induló, kék szuperóriás Eta Carinae lesz a következõ szupernóva. Ez a csillag 20*olyan messze van, de jóval nagyobb. Szabad szemmel mégsem láthatjuk, mert saját anyagából már szénrétegeket is kidobált (ez a körülötte lévõ Kulcslyuk-köd). Ez a gázfelhõ a csillag fényét elnyeli, és infravörösben sugározza tovább. Így ettõl az objektumtól érkezik a legtöbb infravörös sugárzás a Naprendszeren kívülrõl. A múltban már több robbanáson átment, melyek során fényessége majdnem a Szíruisz-éig nõtt.
Sze: Amúgy nem ismerem a legújabb eredményeket ezzel kapcsolatban, a "közel jövõ" várható szupernóvái a közeli szuperóriások közül az elõzõ kettõn kívül (ám akár jóval késõbb robbanhatnak) a Scheat, a Mira, a Ras-algheti és az Antares.
Elõszöris: a Nap látszó fénye -27mg körül van. A Betelgeuse látszó fénye 0mg körüli, ami azt jelenti, hogy a sugárzásának erõssége 6,3*10^10 szeresére kéne, hogy nõjön. Ez elég nagynak tûnik, általában a milliós, tízmilliós nagyságrend a "szokásos", nem tudom, ez lehetséges-e. Régebbi számítások szerint kb. a telihold fényességével világíthatna, azonban pontszerû fényforrásként nem biztos, hogy bele lehetne nézni "csak úgy".
A tömegvesztésérõl Asimov a Robbanó Napok c. könyvében már 1986-ban ír, szóval azt elég régóta tudjuk (évente kb. 1-2*10^24kg). Ráadásul a kisebb amplitúdójú Mira típusú változók közé tartozik. A körülötte lévõ gázfelhõben abnormálisan kevés szén van, ami annak lehet oka, hogy a nitrogén fúziója kisebb energianyereséggel jár, ezért a szén hamarabb elfogy. A szupernóva-maradványokban általában sok nitrogén van.
Ezen kívül kíváncsi lennék a számításaira, az eddig elfogadott álláspont ugyanis az, hogy az eredetileg is kék óriásként induló, kék szuperóriás Eta Carinae lesz a következõ szupernóva. Ez a csillag 20*olyan messze van, de jóval nagyobb. Szabad szemmel mégsem láthatjuk, mert saját anyagából már szénrétegeket is kidobált (ez a körülötte lévõ Kulcslyuk-köd). Ez a gázfelhõ a csillag fényét elnyeli, és infravörösben sugározza tovább. Így ettõl az objektumtól érkezik a legtöbb infravörös sugárzás a Naprendszeren kívülrõl. A múltban már több robbanáson átment, melyek során fényessége majdnem a Szíruisz-éig nõtt.
Sze: Amúgy nem ismerem a legújabb eredményeket ezzel kapcsolatban, a "közel jövõ" várható szupernóvái a közeli szuperóriások közül az elõzõ kettõn kívül (ám akár jóval késõbb robbanhatnak) a Scheat, a Mira, a Ras-algheti és az Antares.
köszönöm
kb 3 eve csinalok mar ilyeneket, de a nagylatoszögü elöte'tet me'g nem vettem meg a fenykepezöhöz. Igy utolag nezve nagy hiba volt.
A video elkeszitese nem olyan dramai. A fenykepezot szamitogeprol vezerlem, igy igazabol csak be kell allitani, es megadni mettol meddig csinalja a kepeket, majd masnap osszerakni a videot. Mivel most toltottem fel eloszor youtube-ra, igy a feltöltes az internetre messze több idöt vette igenybe mint az egesz video elkeszitese.
Ha vegre kesz leszek a költözessel es összeall az asztali sz.gepem, akkor felteszem az elmult 3 ev alatt összegyült erdekesebb videokat is. Karacsony elött terveztem volna, de ott mar a pakolassal voltam elfoglalva.
kb 3 eve csinalok mar ilyeneket, de a nagylatoszögü elöte'tet me'g nem vettem meg a fenykepezöhöz. Igy utolag nezve nagy hiba volt.
A video elkeszitese nem olyan dramai. A fenykepezot szamitogeprol vezerlem, igy igazabol csak be kell allitani, es megadni mettol meddig csinalja a kepeket, majd masnap osszerakni a videot. Mivel most toltottem fel eloszor youtube-ra, igy a feltöltes az internetre messze több idöt vette igenybe mint az egesz video elkeszitese.
Ha vegre kesz leszek a költözessel es összeall az asztali sz.gepem, akkor felteszem az elmult 3 ev alatt összegyült erdekesebb videokat is. Karacsony elött terveztem volna, de ott mar a pakolassal voltam elfoglalva.
Nagyon szép lett!
Érdemes esetleg nagylátószögõ obival csinálnod legközelebb, ami jobban belátja az eget - már persze ha van kéznél. Jó sok melód lehet benne, egész éjjel kinn dekkolni...
Érdemes esetleg nagylátószögõ obival csinálnod legközelebb, ami jobban belátja az eget - már persze ha van kéznél. Jó sok melód lehet benne, egész éjjel kinn dekkolni...
köszönöm!
ha mar elõjött
: valaki megirhatná nekem (üzenetben) a magyar megfelelõjét a "timelapse" kifejezésnek.
ha mar elõjött
: valaki megirhatná nekem (üzenetben) a magyar megfelelõjét a "timelapse" kifejezésnek.
megküzdve a youtube-bal végül sikerült feltöltenem a tegnap elötti éjszakáról készitett timelapse videot. Link
sajnos mire felkerült (elsõ probálkozás) veszitett a minöségén, de 720p-n talán igy is élvezhetõ.
A képeket egy canon g3-as fényképezõvel csináltam, f2/iso200/15mp
sajnos mire felkerült (elsõ probálkozás) veszitett a minöségén, de 720p-n talán igy is élvezhetõ.
A képeket egy canon g3-as fényképezõvel csináltam, f2/iso200/15mp
Nagy élvezettel olvastam a leírását, hogy miket kellett csinálnia érte. Még ha nem is az a fajta fotó, ami önmagában ájulásra késztet, de a látványossága, a kitartás és tudás, ami mögötte van, hatalmas elismerést érdemel.
Köszi, igen, nekem is úgy rémlett, az a bolida, ami robbangatva szétesik.
Szép estét Snowhunter! Már az is szép a Naptól, hogy idõnként megmutat nekünk egy-egy bipoláros napfoltcsoportot. Lehet, hogy elbomlik, de nincs kizárva, hogy a centrálmeridián felé (velünk szembehelyezkedve) haladtában látványosan kifejlõdik - ami legfeljebb csipetnivel növeli meg az általános naptevékenységet.
Legyen neked is szép estéd, Áki! Tûzgömböt láttál. Csodás lehetett! A bolida pályája mentén rendszerint nagyot villan és szétesik, darabjaira hullik.
Legyen neked is szép estéd, Áki! Tûzgömböt láttál. Csodás lehetett! A bolida pályája mentén rendszerint nagyot villan és szétesik, darabjaira hullik.
Tegnap 21.52-kor egy gyönyörû fényes hullót láttam ( bolida? ). Lassú volt, 2 másodpercig tuti fénylett és a Vénusznál is fényesebb volt, szerintem -4, -5 magnis biztosan megvolt. Kb. Nyugat felé haladt és zenit körül kezdett. Azért kábé, mert nem otthon voltam és tudatlan vagyok és nem tudom megállapítani, hogy adott idõben melyik csillagkép merre van/mutat...
De szép! A folt, ami köhintett, már fordul felénk, pár nap és ha még erõsebben köhint, jöhetnek megint a "Sarki fény várható" cikkek a bulvármédiában. :-)
Megerõsíteném a válaszodat. :-) Kollégák ugyanilyeneket kérdeztek ma tõlem.
Ha a Nap a horizont közelében van, akkor a légkört lapos szögben elérõ, és benne hosszú utat megtevõ fénysugarai megtörnek, ezért ilyen helyzetben a Nap mindig valamivel magasabban látszik a valós helyzeténél. Ezért van például, hogy a napéjegyenlõség napján napkeltétõl napnyugtáig nem 12 óra, hanem kb. 12 óra 10 perc telik el. (Hiszen amikor a Nap elvileg már a horizont alá kerülne, a fénytörés miatt pár percig még a horizont felett látjuk a képét.)
A fénytörés mértéke viszont nem mindig ugyanakkora, erõsen függ a légköri viszonyoktól. Pl. egy erõs inverzió jókorát dobhat rajta, mert az alsó hideg, így nagyobb törésmutatójú légréteg tetején belépve is megtörik a fény. Ezért nem lehetséges hajszálpontosan megadni a napkelte v. napnyugta idõpontját. Ez a bizonytalanság nálunk plusz-mínusz 1-2 percet jelenthet az elõrejelzett napkeltéhez képest, a sarki éjszaka végén (ahol több napon át épphogy a horizont fölé emelkedik, vagy épphogy alatta marad a Nap) plusz-mínusz 1-2 napot számít. Ennyi...
Persze ez nem túl misztikus, így az Indexre
nem való, és a tudományos témákban hasonló színvonalú MTI számára sem hírértékû magyarázat. (Szerintem a helybeliek teljesen nyugodtan alszanak, bármekkora aggodalomról is szól a hír...)
A fénytörés mértéke viszont nem mindig ugyanakkora, erõsen függ a légköri viszonyoktól. Pl. egy erõs inverzió jókorát dobhat rajta, mert az alsó hideg, így nagyobb törésmutatójú légréteg tetején belépve is megtörik a fény. Ezért nem lehetséges hajszálpontosan megadni a napkelte v. napnyugta idõpontját. Ez a bizonytalanság nálunk plusz-mínusz 1-2 percet jelenthet az elõrejelzett napkeltéhez képest, a sarki éjszaka végén (ahol több napon át épphogy a horizont fölé emelkedik, vagy épphogy alatta marad a Nap) plusz-mínusz 1-2 napot számít. Ennyi...
Persze ez nem túl misztikus, így az Indexre
nem való, és a tudományos témákban hasonló színvonalú MTI számára sem hírértékû magyarázat. (Szerintem a helybeliek teljesen nyugodtan alszanak, bármekkora aggodalomról is szól a hír...)
Noli, gratulálok a spaceweatheres Újév nyitó képeidhez. (Az origo is lehozott egy cikket róluk).
Andris, aki tud biciklizni, nem tuti, hogy egy kamiont is le tud vinni Letenyéig balesetmentesen... Lényeg, hogy szuper a kép, mindannyiunk örömére, a jogdíjat meg rendezzétek le egymás közt. :-)
Köszönöm! Azt is tegyük hozzá, hogy a gépen a megfelelõ beállítások megtalálása szintén MacGyver érdeme volt. Magamtól (kompakt géphez vagyok szokva...) csak egy túlexponált, kivehetetlen Napos változat jött össze.
Akkor õt illeti a dics, de Téged is, mert nálad volt mûködõképes masina.
Há olyan nincs nekem!
Annyit nem csiszolgatom õket, mert elkopnak meg megunom õket.
Annyit nem csiszolgatom õket, mert elkopnak meg megunom õket.
Köszi a dicséretet azért a képért, de közben kiderült, hogy nem én, hanem Usrin készítette (kölcsönkérte a fényképezõt, mert az övé lemerült).
Tomi, ilyenkor kell a derült idõben készült képeket feldolgozni, csiszolgatni, stb. :-)
Hát igen! Tessék utánacsinálni! Na onnét kezdõdnek a képek! Ha majd énis tudok olyat, akkor megnyugszok, mert akkor már jó fotós vagyok! Addig nem érzem magamat annak!
Ezt kivitelezni bizony... tudni kell, sokmindent csinálni!
És el fogok menni Dallasba a teljes napfogyatkozásért. Utánaszámoltam... kb. félmillióba fog az nekem kerülni! De legalább már felnõttnek fogom érezni magamat akkor!
Ezt kivitelezni bizony... tudni kell, sokmindent csinálni!
És el fogok menni Dallasba a teljes napfogyatkozásért. Utánaszámoltam... kb. félmillióba fog az nekem kerülni! De legalább már felnõttnek fogom érezni magamat akkor!
Egy 30 tonnás daruskocsinak nincsenek ekkora lábai
Mikor fogsz te Oklahomába kiruccanni 1-2 tölcsérért,vagy helikopterrel az Etna fölött körözni?
Mikor fogsz te Oklahomába kiruccanni 1-2 tölcsérért,vagy helikopterrel az Etna fölött körözni?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat