Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ejejj, ezzel ne viccelõdj 
Köszönöm az ötletet, akkor beteszem a Mûszerekbe vagy az Informatikába, meg az elismerést is Attila nevében is.
Köszönöm az ötletet, akkor beteszem a Mûszerekbe vagy az Informatikába, meg az elismerést is Attila nevében is.
Szerintem simán csak egy fagyzugba tettétek a mérõt. Pont te nem érted? 
Remélem tudnak segíteni a problémán, szerintem érdemes a Mûszerek fórumban vagy esetleg az Informatikában is próbálkozni. Egyébként pedig elismerésem a fejlesztéshez, klassz kezdeményezés, várjuk a sok jó adatot a hegyrõl.
Remélem tudnak segíteni a problémán, szerintem érdemes a Mûszerek fórumban vagy esetleg az Informatikában is próbálkozni. Egyébként pedig elismerésem a fejlesztéshez, klassz kezdeményezés, várjuk a sok jó adatot a hegyrõl.
A következõ lenne a kérésem, illetve kérdésem!
Most üzemeltük be a becsehelyi automatát Link , és amióta 5 napja küldi az adatokat, azóta ez a 2. alkalom, hogy hibás adatot jelenít meg, mint most éjjel az a -0,8 fokos minimum, amint a térképen is látni a hõérséklet és harmatpont zuhanást..
A mérõegység biztosan nem mért ilyen értéket, tehát nem azzal van a baj, sõt, nem is küldött, mert az adatbázisban sincs benne. A Hevy Weather program mégis valami miatt megjeleníti.
Más automatáknál is szokott ilyen lenni, hogy rossz adatot küld, éppen ezért amig nincs ez megoldva, nem is akarjuk feltenni pl. a metnet térképre.
Tudnátok segíteni, hogy lehet ezt kiküszöbölni?
Elõre is köszönöm!
Most üzemeltük be a becsehelyi automatát Link , és amióta 5 napja küldi az adatokat, azóta ez a 2. alkalom, hogy hibás adatot jelenít meg, mint most éjjel az a -0,8 fokos minimum, amint a térképen is látni a hõérséklet és harmatpont zuhanást..
A mérõegység biztosan nem mért ilyen értéket, tehát nem azzal van a baj, sõt, nem is küldött, mert az adatbázisban sincs benne. A Hevy Weather program mégis valami miatt megjeleníti.
Más automatáknál is szokott ilyen lenni, hogy rossz adatot küld, éppen ezért amig nincs ez megoldva, nem is akarjuk feltenni pl. a metnet térképre.
Tudnátok segíteni, hogy lehet ezt kiküszöbölni?
Elõre is köszönöm!
Azért Floonak annyiban igazat kell adjak, hogy ahogy haladunk visszafelé az idöben, ezek a módszerek egyre pontatlanabbak, évmilliók távlatában valóban nem lehet szó tizedfokok rekonstruálásáról. Emellett különbözö módszerek sokszor vezetnek különbözö eredményekre, az ilyen ellentmondások feloldása még jó ideig témát fog adni a kutatóknak.
Az oxigénizotópos módszer is legfeljebb laboratóriumi körülmények között olyan, mint az ellenállás-hömérö, a természetben (jégben, üledékben, stb.) az izotóparányokat a hömérséklet mellett sok más tényezö is befolyásolja. Ezek hatását szétválasztani pedig külön müvészet... Pl. a tengerektöl a kontinensek belseje felé haladva a csapadékvízben egyre nö a 16-os izotóp aránya, miután a 18-as "nehéz" izotóp nagyobb arányban kondenzálódik, így már partközelben kihull a tengeri eredetü légtömegböl. Így egy partközeli és egy kontinens belsejében lévö területen eleve más-más izotóparány tartozik azonos hömérséklethez. Ott van emellett a jégsapkák hatása: ezek a "könnyü", 16-os izotópot nagyobb arányban vonják ki a víz körforgásából, így ha a sarki jégtakaró vastagszik, ez pl. egy egyenlítöi területen akkor is növeli a 18-as izotóp arányát, ha ott helyben semmit sem változott a hömérséklet.
Persze a geokémia nem az egyetlen lehetöség, legalább ilyen fontos pl. az egykori élövilág megismerése. A földtörténeti közelmúltban, amikor a mai élölények közül már sok létezett, viszonylag könnyü a dolgunk, hiszen tudjuk, hogy egyes fajok, nemzetségek milyen éghajlati viszonyok mellett tudnak megélni. Igaz, ez sem tizedfokok megállapítására való módszer... A távolabbi múltban már kihalt élölények környezeti türését kell megbecsülni, ami már paleobiológia. Távolról sem lehetetlen a dolog, ám a hibahatára még nagyobb.
De ilyen hosszú idötávon segíthet az is, ha ismerjük a kontinensek egykori elrendezödését: ez alapján kikövetkeztethetö, milyen lehetett a hideg-meleg tengeráramlások rendszere, vagy hogy fizikailag hol alakulhatott ki jégsapka. A jég jelenléte egyébként sok százmillió éves távlatban is könnyen bizonyítható, ui. a jégtakarók és gleccsereik által felhalmozott üledékek nagyon jellegzetesek, mással össze nem téveszthetök. De ez alapján már C-fokokról sem nagyon beszélhetünk, csak arról, hogy volt-e jég vagy sem. A pontosításra az ad lehetöséget, ha a sokféle módszert együtt alkalmazzuk, és megpróbáljuk kiszürni az ellentmondásokat.
Az oxigénizotópos módszer is legfeljebb laboratóriumi körülmények között olyan, mint az ellenállás-hömérö, a természetben (jégben, üledékben, stb.) az izotóparányokat a hömérséklet mellett sok más tényezö is befolyásolja. Ezek hatását szétválasztani pedig külön müvészet... Pl. a tengerektöl a kontinensek belseje felé haladva a csapadékvízben egyre nö a 16-os izotóp aránya, miután a 18-as "nehéz" izotóp nagyobb arányban kondenzálódik, így már partközelben kihull a tengeri eredetü légtömegböl. Így egy partközeli és egy kontinens belsejében lévö területen eleve más-más izotóparány tartozik azonos hömérséklethez. Ott van emellett a jégsapkák hatása: ezek a "könnyü", 16-os izotópot nagyobb arányban vonják ki a víz körforgásából, így ha a sarki jégtakaró vastagszik, ez pl. egy egyenlítöi területen akkor is növeli a 18-as izotóp arányát, ha ott helyben semmit sem változott a hömérséklet.
Persze a geokémia nem az egyetlen lehetöség, legalább ilyen fontos pl. az egykori élövilág megismerése. A földtörténeti közelmúltban, amikor a mai élölények közül már sok létezett, viszonylag könnyü a dolgunk, hiszen tudjuk, hogy egyes fajok, nemzetségek milyen éghajlati viszonyok mellett tudnak megélni. Igaz, ez sem tizedfokok megállapítására való módszer... A távolabbi múltban már kihalt élölények környezeti türését kell megbecsülni, ami már paleobiológia. Távolról sem lehetetlen a dolog, ám a hibahatára még nagyobb.
De ilyen hosszú idötávon segíthet az is, ha ismerjük a kontinensek egykori elrendezödését: ez alapján kikövetkeztethetö, milyen lehetett a hideg-meleg tengeráramlások rendszere, vagy hogy fizikailag hol alakulhatott ki jégsapka. A jég jelenléte egyébként sok százmillió éves távlatban is könnyen bizonyítható, ui. a jégtakarók és gleccsereik által felhalmozott üledékek nagyon jellegzetesek, mással össze nem téveszthetök. De ez alapján már C-fokokról sem nagyon beszélhetünk, csak arról, hogy volt-e jég vagy sem. A pontosításra az ad lehetöséget, ha a sokféle módszert együtt alkalmazzuk, és megpróbáljuk kiszürni az ellentmondásokat.
Közben magam is utánajártam, és valóban széles körû lehetõségei vannak az ún. "klímarekonstrukciós" eljárásnak, többek között azok, amelyeket alább is említettek. Az ezzel foglalkozó tudományágat geokémia névvel illetik. Íme egy magyar kutatócsoport weboldala, amely ezzel foglalkozik, és az oldal némi betekintést is enged ebbe a világba.Link
Mindenkinek köszönöm a válaszokat!
Szerk.: esetleg a kislexikonban lehetne valami errõl is
Mindenkinek köszönöm a válaszokat!
Szerk.: esetleg a kislexikonban lehetne valami errõl is
Nem értek valamit, lécci segítsen aki tud!
Miért, mitõl van itt gyakran magasabb harmatpontú levegõ, mint pl. az Alföldön?
A környezeti körülmények miatt, vagy ide magasabb harmatpontú levegõ jön?
Mit jelent az, vagy miben nyilvánul meg az, hogy ha megnézzük ezt a két adatsort Link Link , akkor Pápán 17 fokos vagy Nagykanizsán 16 fokos harmatpont mellett melegebb vagy ugyanolyan hõmérséklet van, mint Debrecenben 10 fokos harmatpont mellett??
Miért, mitõl van itt gyakran magasabb harmatpontú levegõ, mint pl. az Alföldön?
A környezeti körülmények miatt, vagy ide magasabb harmatpontú levegõ jön?
Mit jelent az, vagy miben nyilvánul meg az, hogy ha megnézzük ezt a két adatsort Link Link , akkor Pápán 17 fokos vagy Nagykanizsán 16 fokos harmatpont mellett melegebb vagy ugyanolyan hõmérséklet van, mint Debrecenben 10 fokos harmatpont mellett??
El kell keserítselek Flookamóka, manapság már a kémia nagyon sokmindenre képes...
Ugyanis, a lgköri gázok, azon belüll is az izotópok aránya igen szoros kapcsolatban (korrelációban) áll a hõmérséklettel, azaz rendkívül kicsi koncentrációbeli eltérés alapján a hõmérséklet kicsiny változásaira is lehet következtetnünk...
Ilyen nagyon jó indikátor az oxigén 17-es izotópja, de valószínûleg a vegyészek mást is tudnának még mondani
Egyébként ez teljesen ugyanolyan, mint a mai modern ellenállás-hõmérõk, hiszen azok is a hõmérséklet-változásra bekövetkezõ lineáris ellenállás-változásból adják meg a hõmérsékletet...
Ugyanis, a lgköri gázok, azon belüll is az izotópok aránya igen szoros kapcsolatban (korrelációban) áll a hõmérséklettel, azaz rendkívül kicsi koncentrációbeli eltérés alapján a hõmérséklet kicsiny változásaira is lehet következtetnünk...
Ilyen nagyon jó indikátor az oxigén 17-es izotópja, de valószínûleg a vegyészek mást is tudnának még mondani
Egyébként ez teljesen ugyanolyan, mint a mai modern ellenállás-hõmérõk, hiszen azok is a hõmérséklet-változásra bekövetkezõ lineáris ellenállás-változásból adják meg a hõmérsékletet...
Bocs,hogy most jut eszembe,de nem tudja valaki,hogy a tegnapelõtti horvát gócok mennyi csapadékot adtak arrafelé?
Én maradnék a gázoknál. :-))) Mondjuk vegyük 0-nak a jelenlegi állapotot, ehhez képest + ill. - irányban térhet el a különbözõ gázok eloszlása okán (fõképp CO2, de persze nem csak abból áll a légkör. :-) ). De ez csak az én "tippem", hogy ez most így van-e vagy sem az nagyon nem biztos. :-)
Egyébként valószínû hogy összehoznak sok ilyen adatsort, átlagolják, simítják aztán valami csak kijön. :-)
Elnézést ha sok hüleséget hordanék itt össze...
Egyébként valószínû hogy összehoznak sok ilyen adatsort, átlagolják, simítják aztán valami csak kijön. :-)
Elnézést ha sok hüleséget hordanék itt össze...
Az ok, hogy üledékek, évgyûrûk, meg jégvizsgálat, de mégis milyen módszerrel, valaki fel tudná ezt vázolni? Mert nyilvánvaló, hogy ezekbõl még hõmérséklet nem lesz, hiszen sem a fa vagy a jég nem zárja magába az átlaghõmérsékletet, legfeljebb következtetni lehet arra, hogy zordabb vagy enyhébb idõjárás volt. De hogy lesz ebbõl egy szám, ez érdekelne. 
Floo:
Floo:
Jégvizsgálatok például. Ebbõl a légköri gázok arányai is megállapíthatók.
A Te képeden lévõ állat fosszilis ürülékmaradványaiból származó fásszárú növények évgyûrûinek vastagságából
Én egyébként amondó vagyok-e témában, hogy ezek mind csak amolyan találgatások, azt kétlem hogy elmúlt 10 év átlagosan 4-5 tizedes melegedésének mértékét 300-400 évvel ezelõttre sem nagyon lehet kimutatni, fõleg, hogy csak közvetett bizonyítékok meg kõbe meg jégbe zárt információk vannak.
Még a mérések kezdete óta, tehát pl. az elmúlt 100 évben mûszerekkel megmért értékek is sok esetben semmire nem jók, akkor 1 millió évvel ezelõttre nem tudom, hogyan lehet bármire is következtetni. Persze gondolom más léptékekrõl van szó, lehet, hogy 1 millió évvel ezelõttre ha többfokos, vagy többtíz fokos tartományba be tudják lõni, az már eredmény.
Én egyébként amondó vagyok-e témában, hogy ezek mind csak amolyan találgatások, azt kétlem hogy elmúlt 10 év átlagosan 4-5 tizedes melegedésének mértékét 300-400 évvel ezelõttre sem nagyon lehet kimutatni, fõleg, hogy csak közvetett bizonyítékok meg kõbe meg jégbe zárt információk vannak.
Még a mérések kezdete óta, tehát pl. az elmúlt 100 évben mûszerekkel megmért értékek is sok esetben semmire nem jók, akkor 1 millió évvel ezelõttre nem tudom, hogyan lehet bármire is következtetni. Persze gondolom más léptékekrõl van szó, lehet, hogy 1 millió évvel ezelõttre ha többfokos, vagy többtíz fokos tartományba be tudják lõni, az már eredmény.
Üdv, az alábbi kérdésem lenne:
Amikor a klímaváltozás kérdéskörérõl olvasgatok, gyakran találkozok különféle grafikonokkal, amelyek évezredek, sõt évmilliók távlatában is megadják a Föld átlaghõmérsékletét. Nyilvánvaló, hogy ezekbõl az idõkbõl nem rendelkezhetünk pontos mérésekkel. Ez esetben mi alapján következtetnek a klimatológusok arra, hogy millió évekre visszamenõleg milyen volt a Föld átlaghõmérséklete?
Amikor a klímaváltozás kérdéskörérõl olvasgatok, gyakran találkozok különféle grafikonokkal, amelyek évezredek, sõt évmilliók távlatában is megadják a Föld átlaghõmérsékletét. Nyilvánvaló, hogy ezekbõl az idõkbõl nem rendelkezhetünk pontos mérésekkel. Ez esetben mi alapján következtetnek a klimatológusok arra, hogy millió évekre visszamenõleg milyen volt a Föld átlaghõmérséklete?
Ha Nk-ról Sormás felé haladsz a 210km táblánál bocs a pontatlanságért amúgy Omsz mérõállomásától 1,5km légvonalban.
Rendben, segítek természetesen!
A 7-es fõút mellett?
Most akkor már tudom
A 7-es fõút mellett?
Most akkor már tudom
Köszi Floo!
Szeptember elején lesz majd idõm foglalkozni azzal amiben ha segítesz megköszönöm ! lényegében szeretnék valamilyen idõjárás állomást a telephelyünkre és ehhez kellene tanács mit is érdemes venni . (amúgy majd minden nap arra jársz 7-es fõ út mellett )
Szeptember elején lesz majd idõm foglalkozni azzal amiben ha segítesz megköszönöm ! lényegében szeretnék valamilyen idõjárás állomást a telephelyünkre és ehhez kellene tanács mit is érdemes venni . (amúgy majd minden nap arra jársz 7-es fõ út mellett )
Több helyen is megtalálhatóak, a legbiztosabb a minden délben frissülõ napijelentés 24 órás idõszakot felõle csapadékadata Link
Viszont ha nem bírod kivárni, akkor a wetteronline is használható, én végig szoktam pörgetni óránként a csapadékot, viszont ez nem annyira pontos, 1-2 mm tévedés elõfordul Link , bal oldalt Mitte, utána Ungarn, aztán jobb oldalt beállítod hogy Niederschlag, Tabelle, és Zeigen.
Viszont ha nem bírod kivárni, akkor a wetteronline is használható, én végig szoktam pörgetni óránként a csapadékot, viszont ez nem annyira pontos, 1-2 mm tévedés elõfordul Link , bal oldalt Mitte, utána Ungarn, aztán jobb oldalt beállítod hogy Niederschlag, Tabelle, és Zeigen.
Sziasztok !
Megtudnátok mondani hol található a Nagykanizsai mérõállomás csapadék adatai ?
Elõre is köszönöm
Megtudnátok mondani hol található a Nagykanizsai mérõállomás csapadék adatai ?
Elõre is köszönöm
Azt szeretném kérdezni, hogy európai villámtérképekbõl nincs-e véletlenül archívum valahol?
Az is megfigyelhetõ szerintem, hogy a lecsapók a hirtelen és gyorsan kialakuló cellákból sokkal gyakoribbak, akár a zivatarfelhõ kialakulásának az elején is.
De én is hallottam ilyet, hogy a zivatarcella élete végét jelenti, ha sok benne a lecsapó.
Közben meg a hétfõi szupercellában végig lecsapók voltak, a kialakulásától követtük a haláláig.
Viszont van olyan szupercella is, ami szinte olyan, mintha fel le kapcsolgatnák a villanyt (mint a Csak szex és más semmi c. filmben), és közben mind felhõvillám.
De én is hallottam ilyet, hogy a zivatarcella élete végét jelenti, ha sok benne a lecsapó.
Közben meg a hétfõi szupercellában végig lecsapók voltak, a kialakulásától követtük a haláláig.
Viszont van olyan szupercella is, ami szinte olyan, mintha fel le kapcsolgatnák a villanyt (mint a Csak szex és más semmi c. filmben
), és közben mind felhõvillám.
Egyikre sem, de tudok rizsázni
Amúgy nem igaz. Ha egyszerû példát akarok mondani és nem akarok órákat írogatni ( ) akkor csak annyit mondok: szupercella. Na ott végig adagolja a ménkût, bármilyen fázisban. De egy sima egycellásban is a fel és leáramlás határán keletkeznek fõleg. Bár az is igaz, hogy akkor már nem fiatal és ereje teljében van (tehát annál már nem lesz erõsebb, így igaz lehet a gyengülõ jelzõ) Azonban itt is van egy kivétel: a pulse-type zivatar.
Szerintem.
Amúgy nem igaz. Ha egyszerû példát akarok mondani és nem akarok órákat írogatni (
) akkor csak annyit mondok: szupercella. Na ott végig adagolja a ménkût, bármilyen fázisban. De egy sima egycellásban is a fel és leáramlás határán keletkeznek fõleg. Bár az is igaz, hogy akkor már nem fiatal és ereje teljében van (tehát annál már nem lesz erõsebb, így igaz lehet a gyengülõ jelzõ) Azonban itt is van egy kivétel: a pulse-type zivatar.Szerintem.
Melyikre tudod a választ?
Nos, az érdekel, hogy a lecsapó villámok fõleg a gyengülõ zivatarokban jönnek-e létre?
Nos, az érdekel, hogy a lecsapó villámok fõleg a gyengülõ zivatarokban jönnek-e létre?
A kérdés feltevése cseles, mert nem jövök rá, hogy arra vagy-e kíváncsi, hogy a lecsapó villámok fõleg gyengülõ zivatarban jönnek-e létre, vagy arra, hogy gyengülõ zivatarban a lecsapó villám a domináns. Szóval?
Szóval?
Köszi, de két "CTRL+F" között iszom egy-egy sört, úgy kevéssé lesz sziszifuszi!
És így tovább, oszt jó napot...
És így tovább, oszt jó napot...
Sziszifusz meló, de meg lehet csinálni. A saját adatoknál állítsd át, hogy száz bejegyzés jelenjen meg. Utána gyûjtsd ki a településed adott napra vonatkozó észleléseit, majd CTRL+F lenyomásával feljön egy keresõ ablak. Oda pl. írd be, hogy "Tmin" oszt jónapot. És ez így tovább minden napra.....
És ez így tovább minden napra.....
Ezeket a képeket a hétfõi szupercelláról készítettem, a csapadékos rész látható rajtuk Link Link , illetve nagyon érdekes vonalak is vannak a csapadékfüggöny mögött, között, elõtt.
Azt szeretném megkérdezni, hogy mik lehetnek azok?
Tudni kell, hogy a légkör alsó szintjein elég száraz volt a levegõ, volt, hogy a szupercella csapadéka sem mindehol ért talajt.
A képen látható vonalak mintha mammák élei lennének.
Szóval mi lehet az?
Azt szeretném megkérdezni, hogy mik lehetnek azok?
Tudni kell, hogy a légkör alsó szintjein elég száraz volt a levegõ, volt, hogy a szupercella csapadéka sem mindehol ért talajt.
A képen látható vonalak mintha mammák élei lennének.
Szóval mi lehet az?
Itt van egy jó leírás a fénymérésrõl (a cikk közepe felé): Link
Az én mobilomon normál és spot van. Általában a normált használom, de közeli, vagy kis témánál és makrónál a spot jobb eredményt ad, mivel csak a kép közepének fényviszonyát méri.
Az én mobilomon normál és spot van. Általában a normált használom, de közeli, vagy kis témánál és makrónál a spot jobb eredményt ad, mivel csak a kép közepének fényviszonyát méri.
Valahol, valakitõl olvastam/hallottam, hogy a lecsapó villámok gyakran a gyengülõ zivatartömbök esetén jellemzõek. Ez valóban így van? ...és ha igen, akkor miért?
Köszönöm.
Köszönöm.
Ha lenne az észlelési naplóhoz is a fórumokhoz hasonlóan keresési lehetõség, akkor ha beírnád hogy "T max" vagy "T min", akkor meg lehetne oldani.
Vagy ha lenne olyan, hogy beírod a nemlétezõ keresõbe azt, hogy "felhõcske", kidobja az összes észlelésedet, majd azokon belül azokat, amikben szerepel a "T max" és a "T min".
Ezzel csak azt szerettem volna sugallni a fejlesztõk felé, hogy a naplóban is elférne egy keresõ.
Vagy ha lenne olyan, hogy beírod a nemlétezõ keresõbe azt, hogy "felhõcske", kidobja az összes észlelésedet, majd azokon belül azokat, amikben szerepel a "T max" és a "T min".
Ezzel csak azt szerettem volna sugallni a fejlesztõk felé, hogy a naplóban is elférne egy keresõ.
Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Hogyan tudnám a Metnet-en megnézni a saját észleléseimet visszamenõleg (nem csak annyit, amennyit kidob a program a településre kattintva, hanem a többit is). Erre azért lenne szükségem, mert az éghajlati adatok kitöltését szeretném elvégezni visszamenõleg március 1-ig, amióta Mezõtárkányban mérek, ezt pedig az észleléseimbõl tudom, oda jegyeztem be a minimumot, maximumot, csapadékmennyiségeket amikor volt, naponként. Ha tudtok segíteni, megköszönöm elõre is!
Új kérdés: A telefonom kameráján 3 féle expozíciómérési lehetõség van, mátrix, középre súlyozott, és pontszerû. Valaki meg tudná mondani, mit jelent ez, mikor melyiket érdemes használni?
Tud valaki akár online, akár letölthetõ harmatpont kalkulátort? A Vaisala egyik formában se megy a Vistán.
Valaki tudna segiteni, hogy milyen képzõdmény kerekedik a mostani Sat 24-en? A furcsa számomra az, hogy egy helyben van és kerek formában hízik. Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat