Globális jelenségek
Ezek napi rekordok, és az adott napon kialakult rekordokat múlta felül. Semmi extra nincs benne, illetve csak az, hogy aznapi rekord dõlt meg. Ez mind számtani és nem éghajlati dolog, ha ez a rekord meleg mondjuk 29-én érkezett volna, akkor máris csak 2,7 fokos dõlés lett volna, ugyanis azon a napon 19,1°c-os a napi csúcs, de ha ez 17-én jött volna akkor nem is lett volna új rekord mert aznapi csúcs 22,0°C, szóval éghajlati jelentõsége nincs, csak számtani. És ez negatív csúcsokkal is így van, ha a -25,5°C-os szécsényi majdnem hidegrekord nem 21-én, hanem 20-án érkezik akkor máris itt az új csúcs, hisz aznap "csak" -22,0°C-os a rekord, tehát, az is egy nagy eltérés lehetett volna, mégiscsak egy nap van közte! Szóval mielõtt ismét pánik törne ki, ezek mind matematikai és nem éghajlati eltérések. Persze lehet, nagy hõingásról beszélni, mert az is megvolt és meg is lesz, és az is természetes dolog, hogy az éghajlatunk változik, de hidd el, senki nincs aki ezt most megmondja merre, és ami most van azok milyen kilengések is pontosan?!
Hátha jön tavasszal egy -0,1°C-ról -1,0°C-ra csökkenõ hidegrekord: az akkor százalékosan 900%- lesz a semmibõl. Abba pedig bele sem merek gondolni, ha netán egy 0,0°C-os rekordot kell majd átírni.
"A meteorológusok szerint a szélsõséges idõjárás a globális felmelegedés jele."
Ez a mondat tetszik a legjobban, és nem azért mert bulvár, hanem mert felveti az egyik kedvenc kérdésemet: A globális felmelegedés okoz-e klímaváltozást, vagy a klímaváltozás okoz-e globális felmelegedést?
Ez a mondat tetszik a legjobban, és nem azért mert bulvár, hanem mert felveti az egyik kedvenc kérdésemet: A globális felmelegedés okoz-e klímaváltozást, vagy a klímaváltozás okoz-e globális felmelegedést?
Nos, kedves szakik, áttévedve a hurrikán topikból, amolyan precedensjellegû kérdésem lenne: normális, hogy de facto TS jellegû dolgokat produkál itt felettem ( 
) ez a valami Karácsony napján? Átlaghoz képest +15 a T, viharos szél, cellák, stb.
Ez is egy normális kilengés, a fluktuáció része, vagy mivel magyarázzátok? Mert ez már az én ingerküszöbömet is piszkálja, mikor laza 5C-al dõl a melegrekord. Amióta mérünk, ilyen T nem volt, ugyebár. Mert nyáron pár fokos Tmax döntés nem érdekel, de ez százalékosan 25%+ a semmibõl!
) ez a valami Karácsony napján? Átlaghoz képest +15 a T, viharos szél, cellák, stb. Ez is egy normális kilengés, a fluktuáció része, vagy mivel magyarázzátok? Mert ez már az én ingerküszöbömet is piszkálja, mikor laza 5C-al dõl a melegrekord. Amióta mérünk, ilyen T nem volt, ugyebár. Mert nyáron pár fokos Tmax döntés nem érdekel, de ez százalékosan 25%+ a semmibõl!
Én azt gondolom, hogy úgy önmagában a meteorológia és klimatológia nem ér semmit, ha nincs célja, nincs megfelelõ felhasználó szektor, aki az adatok és leírásokat a gazdaság fejlõdésére és a vállalkozások nyereségességére fordítja, vagy pedig az adatok és leírások nem segítik az adott szektorokat.
Egy kertészeti vagy gyümölcstermesztési szakembernek nem kell értenie a meteorológiához és a klimatológiához, hiszen azért van a meteorológus és a klimatológus, hogy értsen hozzá. Viszont egy klimatológusnak elvileg kellene tudnia, hogy azok az adatok és leírások a keze alól kikerülve hol kötnek ki és mire használódnak fel, és mennyibe tükrözik vagy nem tükrözik a valóságot, milyen elõnnyel vagy hátránnyal járnak a felhasználó szempontjából.
Tudod, mit gondolok az adatok kezelésérõl, illetve a leírásokról, szerintem messze nem állják ki a valóság próbáját, a kapcsolat pedig a tudományos intézet illetve a felhasználók között gyakorlatilag nulla.
Célvesztett az egész.
És meggyõzõdésem, hogy egy adott célvesztett intézmény munkatársa, mivel nem tudja, hogy mekkora jelentõsége van annak az adatsornak vagy leírásnak, ezért nem is úgy kezeli, mintha annak fontossága megkövetelné.
Ezért lehet az, hogy gyakran olyan állatságokat olvasok szakemberek "tollából", hogy a fejemet fogom.
A legfontosabb, hogy amennyiben a múltban nem volt megfelelõ az adatok kezelése és a leírások, illetve az összefüggések értelmezése, úgy az ezekre alapozott klímaváltozási kutatások is valamilyen szinten ugyanazokat a hibákat elkövetik.
Például az 1980-as évek elején történt egy kivihonosítási kísérlet Magyarországon, történetesen Zala megyében. Azért ide hozták, mert annyit tudtak, hogy a savanyú, jó vízellátottságú, nedves talajokat kedveli és nagy a vízigénye. Viszont nem tudták, hogy kell mûvelni, ezért nem igen hozott gyümölcsöt, ráadásul pechü(n)kre jött az 1985-ös brutális tél, ami -20-25 fokos hidegeket hozott, és a kiviültetvény elpusztult.
Úgy ítélték meg, hogy a talaj meg a víz az jó neki, de Zala hûvös klímájú a kivinek, nem is nagyon terem meg el is fagy.
Itt óriásit tévedtek, ugyanis nem tudták értelmezni az 1985-ös telet. Az ugyanis Olaszország-szerte kinyírt mindent, ott is -20-25 fokok voltak, és ilyen tél nagyon-nagyon ritkán van, tehát ez alapján nem lett volna szabad úgy ítélni, hogy a kivi elfagy meg nem jó ide.
Sõt, mivel azon a télen a Lentitõl 30 km-re lévõ Jeruzalem meteorológiai állomása -18,5 fokot mért a dombon, ami a kivinek meg sem kottyan, illetve egyéb információim szerint a dombok közepes fekvéseiben is -20-21 fok volt, tehát a kivi ott is túlélt volna. Magyarán olyan helyre ültették a kertészmérnök szakemberek a kivit, ahova nem kellett volna.
Tehát több hibát is elkövettek, amit egy klímához értõ szakember 2 perc alatt orvosolhatott volna.
Utána levitték Villányba, mert ott talán nem fagy el, mert meleg a klíma, ott meg kiszáradt a kõben.
Tehát a klíma hiányos ismerete fosztott meg bennünket attól, hogy kivitermelõ nagyhatalom legyünk, ugyanis az utóbbi évek tapasztalata az, hogy a kivi nálunk sokkal jobban lenne termeszthetõ, mint Olaszországban(!). Ez a tény gazdaságilag nagyon nem lett volna mindegy az országnak.
Jóvoltunkból most már több helyen létesülnek kisebb-nagyobb kiviültetvények.
Mi lesz az érintett szakmák reakciója erre:
"Mi is megpróbálkoztunk az 1980-as évek elején vele, de nem sikerült, kifagyott, elpusztult az ültetvény, de most, a globális felmelegedés következtében persze hogy sikerült."
Teljesen hibás következtetés lesz, sõt, amennyiben a szélsõségessé válása valóban létezik a klímánknak, úgy abban az esetben éppen hogy kevésbé lehet majd kivit termeszteni, mint korábban.
Bussay László csörnyeföldi szõlõ és borsikerei is tûnhetnek úgy, hogy eddig a szakkönyvek szerint Zala megye nem volt alkalmas a minõségi bortermelésre (a mély fekvésû, elõnytelen helyeken lévõ meteorológiai állomások adataira alapozott klímaleírások miatt), de most a globális felmelegedés elõnyeit kihasználva már naná hogy sikerül.
Logikusan végiggondolva nyilvánvaló, hogy ennek sincs semmi köze a globális felmelegedéshez, mert a Doktor úr 1942-ben vagy 1904-ben is ugyanilyen bort csinált volna.
Fõleg, hogy az egyébként nem túl meleg 2005-ös évben is, tehát egy rosszabb idõjárású évjáratban is kiemelkedett a doktor úr bora a mezõnybõl.
Sajnos hiányzik a kapcsolat és az információ az adott szakmák között, ezáltal a klímaváltozás hatásainak kutatása is ingatag lábakon áll.
Egy kertészeti vagy gyümölcstermesztési szakembernek nem kell értenie a meteorológiához és a klimatológiához, hiszen azért van a meteorológus és a klimatológus, hogy értsen hozzá. Viszont egy klimatológusnak elvileg kellene tudnia, hogy azok az adatok és leírások a keze alól kikerülve hol kötnek ki és mire használódnak fel, és mennyibe tükrözik vagy nem tükrözik a valóságot, milyen elõnnyel vagy hátránnyal járnak a felhasználó szempontjából.
Tudod, mit gondolok az adatok kezelésérõl, illetve a leírásokról, szerintem messze nem állják ki a valóság próbáját, a kapcsolat pedig a tudományos intézet illetve a felhasználók között gyakorlatilag nulla.
Célvesztett az egész.
És meggyõzõdésem, hogy egy adott célvesztett intézmény munkatársa, mivel nem tudja, hogy mekkora jelentõsége van annak az adatsornak vagy leírásnak, ezért nem is úgy kezeli, mintha annak fontossága megkövetelné.
Ezért lehet az, hogy gyakran olyan állatságokat olvasok szakemberek "tollából", hogy a fejemet fogom.
A legfontosabb, hogy amennyiben a múltban nem volt megfelelõ az adatok kezelése és a leírások, illetve az összefüggések értelmezése, úgy az ezekre alapozott klímaváltozási kutatások is valamilyen szinten ugyanazokat a hibákat elkövetik.
Például az 1980-as évek elején történt egy kivihonosítási kísérlet Magyarországon, történetesen Zala megyében. Azért ide hozták, mert annyit tudtak, hogy a savanyú, jó vízellátottságú, nedves talajokat kedveli és nagy a vízigénye. Viszont nem tudták, hogy kell mûvelni, ezért nem igen hozott gyümölcsöt, ráadásul pechü(n)kre jött az 1985-ös brutális tél, ami -20-25 fokos hidegeket hozott, és a kiviültetvény elpusztult.
Úgy ítélték meg, hogy a talaj meg a víz az jó neki, de Zala hûvös klímájú a kivinek, nem is nagyon terem meg el is fagy.
Itt óriásit tévedtek, ugyanis nem tudták értelmezni az 1985-ös telet. Az ugyanis Olaszország-szerte kinyírt mindent, ott is -20-25 fokok voltak, és ilyen tél nagyon-nagyon ritkán van, tehát ez alapján nem lett volna szabad úgy ítélni, hogy a kivi elfagy meg nem jó ide.
Sõt, mivel azon a télen a Lentitõl 30 km-re lévõ Jeruzalem meteorológiai állomása -18,5 fokot mért a dombon, ami a kivinek meg sem kottyan, illetve egyéb információim szerint a dombok közepes fekvéseiben is -20-21 fok volt, tehát a kivi ott is túlélt volna. Magyarán olyan helyre ültették a kertészmérnök szakemberek a kivit, ahova nem kellett volna.
Tehát több hibát is elkövettek, amit egy klímához értõ szakember 2 perc alatt orvosolhatott volna.
Utána levitték Villányba, mert ott talán nem fagy el, mert meleg a klíma, ott meg kiszáradt a kõben.
Tehát a klíma hiányos ismerete fosztott meg bennünket attól, hogy kivitermelõ nagyhatalom legyünk, ugyanis az utóbbi évek tapasztalata az, hogy a kivi nálunk sokkal jobban lenne termeszthetõ, mint Olaszországban(!). Ez a tény gazdaságilag nagyon nem lett volna mindegy az országnak.
Jóvoltunkból most már több helyen létesülnek kisebb-nagyobb kiviültetvények.
Mi lesz az érintett szakmák reakciója erre:
"Mi is megpróbálkoztunk az 1980-as évek elején vele, de nem sikerült, kifagyott, elpusztult az ültetvény, de most, a globális felmelegedés következtében persze hogy sikerült."
Teljesen hibás következtetés lesz, sõt, amennyiben a szélsõségessé válása valóban létezik a klímánknak, úgy abban az esetben éppen hogy kevésbé lehet majd kivit termeszteni, mint korábban.
Bussay László csörnyeföldi szõlõ és borsikerei is tûnhetnek úgy, hogy eddig a szakkönyvek szerint Zala megye nem volt alkalmas a minõségi bortermelésre (a mély fekvésû, elõnytelen helyeken lévõ meteorológiai állomások adataira alapozott klímaleírások miatt), de most a globális felmelegedés elõnyeit kihasználva már naná hogy sikerül.
Logikusan végiggondolva nyilvánvaló, hogy ennek sincs semmi köze a globális felmelegedéshez, mert a Doktor úr 1942-ben vagy 1904-ben is ugyanilyen bort csinált volna.
Fõleg, hogy az egyébként nem túl meleg 2005-ös évben is, tehát egy rosszabb idõjárású évjáratban is kiemelkedett a doktor úr bora a mezõnybõl.
Sajnos hiányzik a kapcsolat és az információ az adott szakmák között, ezáltal a klímaváltozás hatásainak kutatása is ingatag lábakon áll.
Köszönöm az infókat, annyit tennék hozzá, hogy a téli középhõmérsékletekben szerintem egyelõre nincs is érdemi, tendenciaszerû változás. (A nyáriakban van, ott merül fel a kérdés, hogy mennyiben lehet ez természetes ingadozás eredménye.)
A kérdéses tanulmányról és értékelésérõl így, az anyagot nem ismerve nem írnék véleményt. Az sajnos tényleg nem lenne egyedi eset, hogy egy klimatológus nem ért megfelelõen a növényekhez, egy kertészeti szakember a klimatológiához, és így tovább, más tudományágakból is lehetne példákat említeni... de ez már a fórum témáján túlra vezetne.
A kérdéses tanulmányról és értékelésérõl így, az anyagot nem ismerve nem írnék véleményt. Az sajnos tényleg nem lenne egyedi eset, hogy egy klimatológus nem ért megfelelõen a növényekhez, egy kertészeti szakember a klimatológiához, és így tovább, más tudományágakból is lehetne példákat említeni... de ez már a fórum témáján túlra vezetne.
A hidegigényrõl annyit, hogy mi soha nem fogunk olyan termésátlagokat elérni, mint az olaszok, akiknél a tél jóval enyhébb, tehát ha nálunk is enyhébb lenne, akkor nemhogy romlana a helyzet, lehet, hogy javulna is.
A talaj átfagyására van szükség ahhoz, hogy a búza megkapja a hidegigényét, egy száraz hidegpárna 1-1,5 hétig -3-6 fokos intervallumon belül, és megkapja.
Nálunk pedig szinte alig-alig van olyan tél, hogy ne lenne ennyi ideig hidegpárna.
A nagyon nagy fagyokhoz hó kell, a hó alatt meg védve vannak.
Nade!
Múlt télen 2-3 hétig volt folyamatosan éjjel-nappal -5-10 fokos fagy szárazon, mégis ugyanolyan jó búzatermés volt, mint amikor hó fedi a tájat. Márpedig 2-3 hetes száraz kemény fagy azért okozhatott volna kárt.
De hogy egy komoly, klimatológiához értõ szakember egy tanulmányt díjazzon, ahol azt írja a "versenyzõ", hogy a melegedés miatt a búza nem kapja meg a hidegigényét, hát több mint ciki. A mi klímánkon ez kizárt.
Bocsánat a pongyola fogalmazásért, nagyon el vagyok fáradva és idõm kevés (..."mégis hajt valami hozzád, kormos városomban rám , nem várnak csodák...Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui elõtt.
Adj erõt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak elõtt.
Fáztam eleget az utcák kövén..."
De jön a globális melegedés
és nem fázom én" )
Egyébként érdekes ez a mai nagyon meleg, ugyanis amennyiben ez a hétvégi hidegbetörés lenne a tél legnagyobb dobása (adja az ég, hogy így legyen), úgy hiába volt ma 17-18 fok sokfelé, hiába volt magas középhõmérsékletû nap, és ha marad az enyhe idõ és magas középhõmérsékletû telünk lesz, a melegigényes növényekkel kísérletezõ egyetemek szakemberei keresztet vethetnek a növényeikre, mert a -18-21 fokban elfagytak.
Ez az oka, ami miatt soha nem lehet a globális felmelegedés miatt sem korlátozottan téltûrõ, mediterrán növényeket jobban termeszteni vagy elterjeszteni az országban, mint korábban lehetett volna. A másik pedig a hidegpárna, ami hosszan tartó, állandó fagyot jelent, azt is sok növény nem bírja, és ezek a hidegpárnák voltak 1000 éve, 500 éve, 100 éve, most is és 100 év múlva is lesznek.
Az 1996-os, 2001-es, 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -20-25 fokos értékei, illetve a pár nappal ezelõtti -20-25 fokos fagyok is megmutatják, hogy amennyiben magasabb is lett a telek átlaghõmérséklete, ezen epizódszerû hidegelárasztások és komoly fagyok száma nem változott, vagy éppenhogy nõtt.
A talaj átfagyására van szükség ahhoz, hogy a búza megkapja a hidegigényét, egy száraz hidegpárna 1-1,5 hétig -3-6 fokos intervallumon belül, és megkapja.
Nálunk pedig szinte alig-alig van olyan tél, hogy ne lenne ennyi ideig hidegpárna.
A nagyon nagy fagyokhoz hó kell, a hó alatt meg védve vannak.
Nade!
Múlt télen 2-3 hétig volt folyamatosan éjjel-nappal -5-10 fokos fagy szárazon, mégis ugyanolyan jó búzatermés volt, mint amikor hó fedi a tájat. Márpedig 2-3 hetes száraz kemény fagy azért okozhatott volna kárt.
De hogy egy komoly, klimatológiához értõ szakember egy tanulmányt díjazzon, ahol azt írja a "versenyzõ", hogy a melegedés miatt a búza nem kapja meg a hidegigényét, hát több mint ciki. A mi klímánkon ez kizárt.
Bocsánat a pongyola fogalmazásért, nagyon el vagyok fáradva és idõm kevés (..."mégis hajt valami hozzád, kormos városomban rám , nem várnak csodák...Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui elõtt.
Adj erõt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak elõtt.
Fáztam eleget az utcák kövén..."
De jön a globális melegedés
és nem fázom én"
)Egyébként érdekes ez a mai nagyon meleg, ugyanis amennyiben ez a hétvégi hidegbetörés lenne a tél legnagyobb dobása (adja az ég, hogy így legyen), úgy hiába volt ma 17-18 fok sokfelé, hiába volt magas középhõmérsékletû nap, és ha marad az enyhe idõ és magas középhõmérsékletû telünk lesz, a melegigényes növényekkel kísérletezõ egyetemek szakemberei keresztet vethetnek a növényeikre, mert a -18-21 fokban elfagytak.
Ez az oka, ami miatt soha nem lehet a globális felmelegedés miatt sem korlátozottan téltûrõ, mediterrán növényeket jobban termeszteni vagy elterjeszteni az országban, mint korábban lehetett volna. A másik pedig a hidegpárna, ami hosszan tartó, állandó fagyot jelent, azt is sok növény nem bírja, és ezek a hidegpárnák voltak 1000 éve, 500 éve, 100 éve, most is és 100 év múlva is lesznek.
Az 1996-os, 2001-es, 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -20-25 fokos értékei, illetve a pár nappal ezelõtti -20-25 fokos fagyok is megmutatják, hogy amennyiben magasabb is lett a telek átlaghõmérséklete, ezen epizódszerû hidegelárasztások és komoly fagyok száma nem változott, vagy éppenhogy nõtt.
Kérdés, hogy a búza hidegigényét az elégíti ki, ha legalább x alkalommal kemény (mondjuk -15°C alatti) fagy következik be, vagy inkább az, ha a tél átlaghõmérséklete y°C alatt marad. Ha az utóbbiról van szó, akkor van alapja a tanulmányíró aggodalmának (persze szigorúan jövõ idõben!) - ha az elõbbirõl, akkor nincs.
Sajnos a témát nem ismerem, így csak tippelni tudok, de én inkább azt tudom elképzelni, hogy az átlaghõmérsékletre vonatkozik a búza igénye. Az ugyanis ismert, hogy a nagyon kemény fagy károsíthatja az õszi vetésû gabonát.
Sajnos a témát nem ismerem, így csak tippelni tudok, de én inkább azt tudom elképzelni, hogy az átlaghõmérsékletre vonatkozik a búza igénye. Az ugyanis ismert, hogy a nagyon kemény fagy károsíthatja az õszi vetésû gabonát.
Ha tisztában vannak vele, akkor hogyan díjazhat egy komoly szakmai zsûri egy komoly klimatológiai pályázaton egy olyan tanulmányt, amiben a tanulmányíró azt fejtegeti, hogy a globális felmelegedés következtében 1 fokot emelkedõ középhõmérséklet és az enyhülõ telek miatt félõ, hogy a búza nem kapja meg a megfelelõ téli hidegigényét?
Hogy az éghajlatkutatók milyen egyéb dolgokkal nincsenek tisztában, azt meg nem is kezdem sorolni.
Egyébként teljesen úgy van, ahogy leírtad.
Hogy az éghajlatkutatók milyen egyéb dolgokkal nincsenek tisztában, azt meg nem is kezdem sorolni.
Egyébként teljesen úgy van, ahogy leírtad.
Floo, ugye, szándékos túlzásként hoztad fel a mostani idõjárást a globális felmelegedés cáfolatául? Az efféle kemény téli helyzetek ugyanis semmiképp sem szûnnének meg nálunk akkor sem, ha az átlaghõmérséklet tényleg emelkedne 1-2 fokot, ezzel azért szerintem az éghajlatkutatók tisztában vannak. (Más kérdés, hogy hányan tartják magukat minden alap nélkül éghajlatkutatónak, és nyilatkoznak a médiában fût-fát...)
Csak példaként: teszem azt, egy helyen az elmúlt 100 évben decemberben -25 és +18 fok közötti hõmérsékletek fordultak elõ. A következõ évszázadban 2 fokkal magasabb az átlaghõmérséklet, a változékonyság pedig ugyanakkora marad. Mi lesz akkor a két szélsõérték? -23 és +20 fok. Ráadásul a globális felmelegedés kapcsán inkább a változékonyság növekedése(!), a szélsõségek gyakoribbá válása szokott felmerülni, tehát az is bõven belefér, hogy 2 fokkal magasabb átlag dacára egy szemernyit sem ritkulnának a legkeményebb fagyok. (A lentebbi hozzászólásokban ezért szerepel sokszor, és nagyon jogosan, hogy egy-egy kiragadott esettel sem igazolni, sem cáfolni nem lehet a felmelegedést.)
Csak példaként: teszem azt, egy helyen az elmúlt 100 évben decemberben -25 és +18 fok közötti hõmérsékletek fordultak elõ. A következõ évszázadban 2 fokkal magasabb az átlaghõmérséklet, a változékonyság pedig ugyanakkora marad. Mi lesz akkor a két szélsõérték? -23 és +20 fok. Ráadásul a globális felmelegedés kapcsán inkább a változékonyság növekedése(!), a szélsõségek gyakoribbá válása szokott felmerülni, tehát az is bõven belefér, hogy 2 fokkal magasabb átlag dacára egy szemernyit sem ritkulnának a legkeményebb fagyok. (A lentebbi hozzászólásokban ezért szerepel sokszor, és nagyon jogosan, hogy egy-egy kiragadott esettel sem igazolni, sem cáfolni nem lehet a felmelegedést.)
Egyszerû a helyzet Floo! Megmértem otthon a kertben saját magam. Nem hallomásból, nem nagyjából, nem paradicsom alapján, hanem kiraktam 2 egyformán mérõ hõmérõt ide is meg oda is és több fokos különbség adódott. Ez nem olyan, mint amivel te jöttél mindig régebben. Szerencsére most már mérsz te magad is, örülök neki.
Leginkább komolytalan!
A meteorológiai mérések és az adatok feldolgozása körül az elmúlt években végzett utánajárásaim alkalmával olyan dolgokkal találkoztam, ami teljesen megkérdõjelezik az adatok bármiféle komoly célra való felhasználását. És ez VILÁGMÉRETÛ probléma(!!!!), sokhelyütt nem fordítanak rá nem hogy kellõ figyelmet sem, de gyakran bohózatba illõ az egész.
Ja és éljen a globális felmelegedés Link
Most szívesen kitenném a hóra egy-két órácskára azokat a cikk és tanulmány írókat, klímaleírás gyártókat és egyetemi professzorokat, akik azt a sok badarságot és állatságot összehordták a globális felmelegedésrõl és Magyarország klímájáról.
A meteorológiai mérések és az adatok feldolgozása körül az elmúlt években végzett utánajárásaim alkalmával olyan dolgokkal találkoztam, ami teljesen megkérdõjelezik az adatok bármiféle komoly célra való felhasználását. És ez VILÁGMÉRETÛ probléma(!!!!), sokhelyütt nem fordítanak rá nem hogy kellõ figyelmet sem, de gyakran bohózatba illõ az egész.
Ja és éljen a globális felmelegedés Link
Most szívesen kitenném a hóra egy-két órácskára azokat a cikk és tanulmány írókat, klímaleírás gyártókat és egyetemi professzorokat, akik azt a sok badarságot és állatságot összehordták a globális felmelegedésrõl és Magyarország klímájáról.
A hadonászást nem rád értettem! Csak azt próbáltam kifejteni, hogyha az idõsorok maguk megbízhatatlanok, akkor vajon a "globális átlag", amely sokezer ilyen megbízhatatlan idõsor adataiból áll össze, vajon milyen?
"Már az is sokat számíthat, ha 10 méterrel arrébb viszed a hõmérõt...tapasztalatból mondom, nem hasraütésre."
"Fénykép, írásos bizonyíték vagy saját szemmel láttad? Ez most megint ilyen, "a barátom barátjának az ismerõsétõl hallottam" dolognak tûnik."
Hm-hm!
"Fénykép, írásos bizonyíték vagy saját szemmel láttad? Ez most megint ilyen, "a barátom barátjának az ismerõsétõl hallottam" dolognak tûnik."
Hm-hm!
Nem láttam semmiféle kiragadott idõsort. Egy-egy nap, rövidebb idõszak szélsõértékei voltak megemlítve. Hogy mikor hadonásztam a globális átlaggal, azt pedig végképp nem találtam meg a hsz.-emben. 
Ettõl persze még nem kell velem egyetérteni.
Alapvetõen nem hiszek ebben az egész globális átlaghõmérséklet-növekedés humbugban. Majd, ha lesz 1000...ááá, 100 éves idõsorom olyan mérõhelyrõl, ahol ugyanolyan mûszerrel mértek végig, majd akkor nézegetek idõsorokat. Mutasson nekem valaki 1 ilyen állomást Magyarországról! Már az is sokat számíthat, ha 10 méterrel arrébb viszed a hõmérõt...tapasztalatból mondom, nem hasraütésre.
Ettõl persze még nem kell velem egyetérteni.Alapvetõen nem hiszek ebben az egész globális átlaghõmérséklet-növekedés humbugban. Majd, ha lesz 1000...ááá, 100 éves idõsorom olyan mérõhelyrõl, ahol ugyanolyan mûszerrel mértek végig, majd akkor nézegetek idõsorokat. Mutasson nekem valaki 1 ilyen állomást Magyarországról! Már az is sokat számíthat, ha 10 méterrel arrébb viszed a hõmérõt...tapasztalatból mondom, nem hasraütésre.
Nem értek egyet veled. A globális átlaggal való hadonászás szerintem sokkal megmosolyogtatóbb, mint egy-egy hely idõsorát "kiragadni".
Közhelyek....Be e tudod bizonyítani, ha igen tedd meg, hogy ezek egyértelmûen antropogén eredetûek. Ha megpróbálnád nem írígyellek, mert még a tudódoknak sem sikerült.
"A gleccserek vékonyodásával, eltûnésével kapcsolatban sem volt senkinek ellenvéleménye, mivel azt a tényt sem cáfolhatjuk!"
Egy lista a jelenleg növekvõ gleccserekrõl. Link Természetesen nem vitatom, hogy hiteles beszámolók vannak arról, hogy számos gleccser visszahúzódó fázisban van. Egy kicsit utánajárva a témának megállapítható, hogy a kb. 160.000 földi gleccser tekintetében nincsen átfogó, és minden tudományos igényt kielégítõ elemzés. Egy ilyen elemzés ott kezdõdne, hogy milyen mérõszámhoz képest nõ vagy csökken egy gleccser térfogata pl. az elmúlt tízezer évben. Sajnos ezt sem tudjuk pontosan az egész bolygóra kivetítve. A gleccserek térfogata nem csupán a hõmérséklettõl, hanem a csapadékmennyiségtõl is függ, ezért akár egy csapadékmennyiség növekedésével járó melegedési fázis pontosan, hogy bizonyos gleccserek növekedését indítaná el, így a globális felmelegedés "mérõszámának" sem biztos, hogy megfelelõ bizonyítéka a gleccserek változása. Akkor már jobb, ha a hõmérsékletre helyezzük a hangsúlyt. Ezért demagóg kijelentések helyett inkább óvatos kijelentéseknek, alapos elemzéseknek van helye.
Egy lista a jelenleg növekvõ gleccserekrõl. Link Természetesen nem vitatom, hogy hiteles beszámolók vannak arról, hogy számos gleccser visszahúzódó fázisban van. Egy kicsit utánajárva a témának megállapítható, hogy a kb. 160.000 földi gleccser tekintetében nincsen átfogó, és minden tudományos igényt kielégítõ elemzés. Egy ilyen elemzés ott kezdõdne, hogy milyen mérõszámhoz képest nõ vagy csökken egy gleccser térfogata pl. az elmúlt tízezer évben. Sajnos ezt sem tudjuk pontosan az egész bolygóra kivetítve. A gleccserek térfogata nem csupán a hõmérséklettõl, hanem a csapadékmennyiségtõl is függ, ezért akár egy csapadékmennyiség növekedésével járó melegedési fázis pontosan, hogy bizonyos gleccserek növekedését indítaná el, így a globális felmelegedés "mérõszámának" sem biztos, hogy megfelelõ bizonyítéka a gleccserek változása. Akkor már jobb, ha a hõmérsékletre helyezzük a hangsúlyt. Ezért demagóg kijelentések helyett inkább óvatos kijelentéseknek, alapos elemzéseknek van helye.
Példákat kiragadni könnyen lehet mindkét irányba: Link
Az Aral-tó kiszáradásának meg semmi köze nem volt a klímaváltozáshoz: egyszerûen csak ellocsolták gyapotra a tavat tápláló folyók vizét. Ugyanezt a Velencei-tóval vagy a Balatonnal is meg lehetne csinálni akár 1-2 év alatt is. Attól még nem nõne a globális átlaghõmérséklet.
Az Aral-tó kiszáradásának meg semmi köze nem volt a klímaváltozáshoz: egyszerûen csak ellocsolták gyapotra a tavat tápláló folyók vizét. Ugyanezt a Velencei-tóval vagy a Balatonnal is meg lehetne csinálni akár 1-2 év alatt is. Attól még nem nõne a globális átlaghõmérséklet.
Én csak megemlítettem pár megtörtént eseményt, amit bármilyen magyarázat sajnos nem cáfol meg, fõleg nem az ember felelõsségét!
Az emberi behatást éppen Te erõsítetted meg az Arak tó esetében egyértelmûen!
Nem értem, hogy ezek miért "szemellenzõs példák" - mivel ismétlem, én csak az utóbbi években megtörtént események tényét közöltem! A gleccserek vékonyodásával, eltûnésével kapcsolatban sem volt senkinek ellenvéleménye, mivel azt a tényt sem cáfolhatjuk!
A kanadai hideg rekord tényét sem cáfolhatja senki, de az európai, vagy magyarországi meleg rekordokat sem!
Pl. az idén is:Link vagy Link
Az emberi behatást éppen Te erõsítetted meg az Arak tó esetében egyértelmûen!
Nem értem, hogy ezek miért "szemellenzõs példák" - mivel ismétlem, én csak az utóbbi években megtörtént események tényét közöltem! A gleccserek vékonyodásával, eltûnésével kapcsolatban sem volt senkinek ellenvéleménye, mivel azt a tényt sem cáfolhatjuk!
A kanadai hideg rekord tényét sem cáfolhatja senki, de az európai, vagy magyarországi meleg rekordokat sem!
Pl. az idén is:Link vagy Link
Bizony, kiegésztásként:
-Az északi sark jege a 2007-s mélypont óta gyarapodik.
-Az Aral-tó katasztrófája kizárólag emberi eredetû...
Így Zappo erõsen szemellenzõs példái máris megcáfolva.
-Az északi sark jege a 2007-s mélypont óta gyarapodik.
-Az Aral-tó katasztrófája kizárólag emberi eredetû...
Így Zappo erõsen szemellenzõs példái máris megcáfolva.
Hideg rekordok dõltek meg Ázsiában, Kanadában az elmúlt években. Elég csak a 2006 januári rendkívüli hidegre gondolni, amely Oroszországban 100 éves rekordokat döntött meg. Rekord hideget eredményezett Európa keleti részénél is. A mostani rekord döntögetõ rendkívüli hidegrõl nem is beszélve, amely Európában ezekben a napokban tart. De említhetném a kanadai újabb rekord hideget is:
Link
Alberta fõvárosában, Edmontonban megdõlt a tavalyi -36,1 fokos rekord hideg 10 fokkal (!!!) az idei sarkvidéki hidegbetörés - -46,1 °C-ot mértek.
Az Északnyugati átjáró feltehetõen az 1920-as évek környékén is "nyitva" lehetett az akkori mainál is gyorsabb melegedésnek köszönhetõen.
Antarktiszról pedig korábban is szakadtak le jéghegyek. Ráadásul idén novemberben az átlagosnál nagyobb volt az antarktiszi tengeri jég kiterjedése.
Elmúlt pár évtized:
Link
Említhetnék azt is, hogy 2009 május elején az elmúlt 9 év legnagyobb tengeri jégborítottsága volt megfigyelhetõ:
Link
Arról is beszélhetünk, hogy közel két évtizede az alsó sztratoszféra globális átlaghõmérséklete sem csökkent, hanem stagnál.
Az adatok itt elérhetõk - szabadon bárki leellenõrizheti:
Link
Ez azért lényeges, mert az antropogén eredetû éghajlatváltozás teóriája szerint az alsó troposzférában melegedés zajlódik és vele egy idõben hûlés az alsó sztratoszférában - a teória szerint megerõsödött üvegházhatás miatt. A gond az, hogy az 1990-es évek eleje óta stagnál. Pedig a 90-es években emelkedett a felszín közeli légrétegek átlag hõmérséklete globálisan tekintve... közben az alsó sztratoszférában stagnálás volt... elgondolkodtató.
Ennyi hirtelen 10 perc alatt végig gondolva az elmúlt éveket és más dolgokat...
Link
Alberta fõvárosában, Edmontonban megdõlt a tavalyi -36,1 fokos rekord hideg 10 fokkal (!!!) az idei sarkvidéki hidegbetörés - -46,1 °C-ot mértek.
Az Északnyugati átjáró feltehetõen az 1920-as évek környékén is "nyitva" lehetett az akkori mainál is gyorsabb melegedésnek köszönhetõen.
Antarktiszról pedig korábban is szakadtak le jéghegyek. Ráadásul idén novemberben az átlagosnál nagyobb volt az antarktiszi tengeri jég kiterjedése.
Elmúlt pár évtized:
Link
Említhetnék azt is, hogy 2009 május elején az elmúlt 9 év legnagyobb tengeri jégborítottsága volt megfigyelhetõ:
Link
Arról is beszélhetünk, hogy közel két évtizede az alsó sztratoszféra globális átlaghõmérséklete sem csökkent, hanem stagnál.
Az adatok itt elérhetõk - szabadon bárki leellenõrizheti:
Link
Ez azért lényeges, mert az antropogén eredetû éghajlatváltozás teóriája szerint az alsó troposzférában melegedés zajlódik és vele egy idõben hûlés az alsó sztratoszférában - a teória szerint megerõsödött üvegházhatás miatt. A gond az, hogy az 1990-es évek eleje óta stagnál. Pedig a 90-es években emelkedett a felszín közeli légrétegek átlag hõmérséklete globálisan tekintve... közben az alsó sztratoszférában stagnálás volt... elgondolkodtató.
Ennyi hirtelen 10 perc alatt végig gondolva az elmúlt éveket és más dolgokat...
Ó, vígyázat, itt azért érdemes differenciáltabban gondolkodni. Az általad írt jelenségek a hosszan tartó korábbi felmelegedési folyamat következményei. Tény azonban, hogy mért adatok alapján nem emelkedett a bolygó átlaghõmérséklete.
Én ezen a mondaton mosolygok - "Az elmúlt években gyakorlatilag megtorpant a globális felmelegedés"
Pár tény ezzel szemben:
Az Északnyugati átjáró nyáron 2007 óta hajózható: Link
A Déli sarkról a jégtömbök leszakadása egyre gyakoribb és egyre nagyobbak: Link
Az Aral tó 10 év alatt gyakorlatilag kiszáradt: Link Link Errõl Noli észlelõtársunk is írt egy cikket az idén nyáron.
A gleccserek olvadása 2005: Link
Ennyi hirtelen 10 perc alatt guglizva...
Pár tény ezzel szemben:
Az Északnyugati átjáró nyáron 2007 óta hajózható: Link
A Déli sarkról a jégtömbök leszakadása egyre gyakoribb és egyre nagyobbak: Link
Az Aral tó 10 év alatt gyakorlatilag kiszáradt: Link Link Errõl Noli észlelõtársunk is írt egy cikket az idén nyáron.
A gleccserek olvadása 2005: Link
Ennyi hirtelen 10 perc alatt guglizva...
Na ezek azok, ami miatt szerintem kár szót fecsérelni a "globális átlagra". Helyette a nagyjából változatlan (ilyen se nagyon van) környezetû mérõ állomások adataiból kellene valamit kihámozni. Ezeknél meg ugye ott a mérõeszközök cserélõdése...
Ez így komoly félreértés, a CO2 ilyen közvetlenül semmiképp sem hat az idõjárásra. Egyszerûen a néhány év alatt kibocsátott mennyiség (akár van háború, akár nincs) nagyon-nagyon apró töredéke a légkörben már meglévõnek. A CO2 kockázata abban rejlik, hogy a kibocsátott mennyiség ott is marad a légkörben, legalábbis pár száz évig biztosan. Így az egymást követõ évek kibocsátása folyamatosan összeadódva(!) fokozza az üvegházhatást, és nem az számít, hogy az adott évben éppen mennyit bocsátunk ki...
Tehát, hogyha a CO2 már a II. világháború idején úgy hatott volna az éghajlatra, ahogy te gondolod, akkor a hatása azóta egyszer sem gyengülhetett, hanem folyamatosan tovább kellett volna erõsödnie. Hiszen a légköri CO2-koncentráció azóta is folyamatosan emelkedik.
Tehát, hogyha a CO2 már a II. világháború idején úgy hatott volna az éghajlatra, ahogy te gondolod, akkor a hatása azóta egyszer sem gyengülhetett, hanem folyamatosan tovább kellett volna erõsödnie. Hiszen a légköri CO2-koncentráció azóta is folyamatosan emelkedik.
Mióta a Réthly köteteket megvásárolva azt alaposan , kicsit elemezve áttanulmányoztam - többször is - csak mosolyogni tudok a "nagyanyám idejében még igazi telek voltak" címû már - már demagógiává fejlõdött, széles rétegekben elterjedt, és osztott tézisen. A magam részérõl cáfolom ezt ahol csak tudom, de éppen a média által keltett hisztin legnehezebb úrrá lenni, persze nem mintha ezzel kapcsolatban valamiféle küldetéstudatom lenne, de amit tudok úgy vélem kötelességem megosztani másokkal, az évtized legnagyobb hisztikampányát mérséklendõ, azt a valósághoz közelítõ, tényekkel , valós adatokkal alátámasztva. Az elmúlt években gyakorlatilag megtorpant a globális felmelegedés.
A háborús "környezetszennyezés" alatt - a növelt teljesítménnyel mûködõ és többnyire olcsó szénnel energiát termelõ gyárak, gyárvidékek, valamint az igen nagy számú harci jármû által kibocsájtott CO2-t értettem. Ez is emberi behatás, szerintem.
Igaz nem fogalmaztam konkrétan de hozzátettem, hogy többek között.
Igaz nem fogalmaztam konkrétan de hozzátettem, hogy többek között.
Még szerencse, hogy '85-ben nem nyomtam be a zaciba a szánkómat 10 évre. Efféle ciklikusság szerintem nincs.
A háborúnak és az atomkísérleteknek, mint "környezetszennyezésnek" az égadta világon semmi köze az idõjáráshoz, jelentéktelen tényezõk voltak a természetes hatásokhoz képest. (Ha nem így gondolod, kíváncsi vagyok, konkrétan mit gondolsz, milyen mechanizmussal képesek ezek hatni az idõjárásra!) Az éghajlat módosítására komolyan számba vehetõ emberi hatás egyedül a levegõ CO2-tartalmának növekedése, ami nem egyetlen esemény, hanem az ipari forradalom óta (jó 200-300 év alatt) ÖSSZESSÉGÉBEN kibocsátott, és a légkörben maradó szén-dioxid eredménye.
Hogy a mi életünkbõl ismert bármilyen idõjárási jelenség mennyire "rendkívüli", azt pedig biztosan sokkal visszafogottabban (és reálisabban) ítéli meg bárki, aki olvasta az elmúlt évszázadok szélsõségeit számba vevõ Réthly-könyveket...
Hogy a mi életünkbõl ismert bármilyen idõjárási jelenség mennyire "rendkívüli", azt pedig biztosan sokkal visszafogottabban (és reálisabban) ítéli meg bárki, aki olvasta az elmúlt évszázadok szélsõségeit számba vevõ Réthly-könyveket...
Olvasgatom, tájékozódom, élem 50 éve.
A ciklikussággal egyetértek. Jó példa az 1987-es, 2001-es tél is. 10 évente vannak erõsebb telek, most van, vagy lesz itt az ideje a következõnek. Eddig nagyon enyhe idõ volt és ez a mostani átmeneti lehûlés is csak 3-4 napig tart..., meglátjuk mit hoz a január...
A ciklikussággal egyetértek. Jó példa az 1987-es, 2001-es tél is. 10 évente vannak erõsebb telek, most van, vagy lesz itt az ideje a következõnek. Eddig nagyon enyhe idõ volt és ez a mostani átmeneti lehûlés is csak 3-4 napig tart..., meglátjuk mit hoz a január...
Van egy természetes ciklikusság is ebben, ezt sem szabad elfelejteni.
Semmi se fekete-fehér..
Ajánlom, olvass el mindent pro és kontra, mindent tiszta lappal. Hogy tisztán lásson az ember, ez fontos.
Ez is csak az én véleményem..
Semmi se fekete-fehér..
Ajánlom, olvass el mindent pro és kontra, mindent tiszta lappal. Hogy tisztán lásson az ember, ez fontos.
Ez is csak az én véleményem..
Ez is egy mellékhatása az állítólagos (?) felmelegedésnek - vagyis az extrém idõjárási jelenségek, tornádók, hurrikánok, szélviharok, monszun esõzések, erõs fagyok, gyarapodása, hektikus váltakozása - olyan területeken, ahol az nem megszokott, vagy már elszoktak tõle az emberek...
Kérdezzünk megy egy embert, aki a világháború idején nõtt fel. Azt mondaná semmi különös nincs a mostani idõjárásban, mivel akkoriban sokkal keményebb telek voltak. A háború volt akkoriban a legnagyobb környezetszennyezés, többek között, ami kihatott az idõjárásra! Aztán jött a hidegháborús idõszak atomkísérleteinek százai, az olaj intenzív kitermelése alkalmazása, pazarlása - na az sem segített a légkör stabilitásának.
A jelenkort már ismerjük(?)...
Errõl az "Isten" nevezetû jelenség sem tehet.
Ez is csak egy amatõr magánvéleménye.
Kérdezzünk megy egy embert, aki a világháború idején nõtt fel. Azt mondaná semmi különös nincs a mostani idõjárásban, mivel akkoriban sokkal keményebb telek voltak. A háború volt akkoriban a legnagyobb környezetszennyezés, többek között, ami kihatott az idõjárásra! Aztán jött a hidegháborús idõszak atomkísérleteinek százai, az olaj intenzív kitermelése alkalmazása, pazarlása - na az sem segített a légkör stabilitásának.
A jelenkort már ismerjük(?)...
Errõl az "Isten" nevezetû jelenség sem tehet.
Ez is csak egy amatõr magánvéleménye.
Van Isten....A beléptetõ rendszer hibája miatt meg órákig rostokoltak a hidegben az azt megelõzõ nap valamelyikén.
Jelentés a koppenhágai klímacsúcsról: tegnap éjjel váratlanul órákig tartó, viharos széllökésekkel kísért intenzív havazás csapott le a konferencia résztvevõire. Kora reggelre kb. 10cm hó lepte be a várost, a hõmérséklet -7 fokra süllyedt.
A mai maximum mindössze -6°c-nak adódott a kellemes, óceáni éghajlatú Koppenhágában. Link 1986/87 tele óta valószínûleg ez a legalacsonyabb decemberi Tmax, mindezt 50-60km/h-s széllökések mellett.
A 140 magánrepülõt és 1200 limuzint felvonultató ( Link ) 15.000 meghívott szépen beletenyerelt a globális felmelegedésbe
Az idõjárás nem elõször tréfálja meg a klímariogatókat. Nos, az intézményesített képmutatás után könnyen lehet, hogy így igazságos.
A mai maximum mindössze -6°c-nak adódott a kellemes, óceáni éghajlatú Koppenhágában. Link 1986/87 tele óta valószínûleg ez a legalacsonyabb decemberi Tmax, mindezt 50-60km/h-s széllökések mellett.
A 140 magánrepülõt és 1200 limuzint felvonultató ( Link ) 15.000 meghívott szépen beletenyerelt a globális felmelegedésbe
Az idõjárás nem elõször tréfálja meg a klímariogatókat. Nos, az intézményesített képmutatás után könnyen lehet, hogy így igazságos.
Azért enyhén szólva mókás, hogy az elmúlt években több cikket, tanulmányt olvastam arról, hogy a globális felmelegedés miatt Magyarország területén is meghonosodhatnak bizonyos melegkedvelõ növények, gyümölcsök. Sõt, kertészeti egyetemeken olyan kísérletezéseket folytatnak, hogy a középhõmérséklet emelkedése mellett miként viselkednek a késõbb kitelepíteni kívánt gyümölcsfajták. Olvastam olyan, komoly szakmai zsûri által jónak minõsített, díjazott tanulmányt is, amely aggodalmát fejezi ki, hogy a várható melegebb klímában a búza nem kapja meg a téli hidegigényét ! !
Meg hogy a dél-magyarországi területeken már ilyen meg olyan gyümölcsök is be fognak érni a meleg miatt, meg eddig is a dél-magyarországi területek klímája ilyen meg olyan.
Eközben erre a térképre pillantva azt látjuk Link , hogy az észak és közép-olaszországi területeken, Bologna, Ferrara, Ravenna, Firenze, Perugia környékén, vagyis elég kiterjedt területeken -15-17 fokkal számol a GFS, tehát -15-20 fok közötti hõmérsékletek lesznek ott vasárnap hajnalban.
Ami következtében olajfaültetvények fagynak majd ki, fügék, leanderek és egyéb, mediterrán növények pusztulnak majd el, sõt, mélyebben fekvõ helyeken akár nem kimondottan mediterrán növények is károsodhatnak.
A ténylegesen mediterrán klímaterületeken.
A globális felmelegedés jegyében
Meg hogy a dél-magyarországi területeken már ilyen meg olyan gyümölcsök is be fognak érni a meleg miatt, meg eddig is a dél-magyarországi területek klímája ilyen meg olyan.
Eközben erre a térképre pillantva azt látjuk Link , hogy az észak és közép-olaszországi területeken, Bologna, Ferrara, Ravenna, Firenze, Perugia környékén, vagyis elég kiterjedt területeken -15-17 fokkal számol a GFS, tehát -15-20 fok közötti hõmérsékletek lesznek ott vasárnap hajnalban.
Ami következtében olajfaültetvények fagynak majd ki, fügék, leanderek és egyéb, mediterrán növények pusztulnak majd el, sõt, mélyebben fekvõ helyeken akár nem kimondottan mediterrán növények is károsodhatnak.
A ténylegesen mediterrán klímaterületeken.
A globális felmelegedés jegyében
Újabb fejezet a botrányban.
"Climategate has already affected Russia. On Tuesday, the Moscow-based Institute of Economic Analysis (IEA) issued a report claiming that the Hadley Center for Climate Change based at the headquarters of the British Meteorological Office in Exeter (Devon, England) had probably tampered with Russian-climate data.
The IEA believes that Russian meteorological-station data did not substantiate the anthropogenic global-warming theory.
Analysts say Russian meteorological stations cover most of the country's territory, and that the Hadley Center had used data submitted by only 25% of such stations in its reports.
Over 40% of Russian territory was not included in global-temperature calculations for some other reasons, rather than the lack of meteorological stations and observations."
"IEA analysts say climatologists use the data of stations located in large populated centers that are influenced by the urban-warming effect more frequently than the correct data of remote stations."
Link
Climategate goes SERIAL: now the Russians confirm that UK climate scientists manipulated data to exaggerate global warming
Link
A Met Office egyébként éppen december 8-án adott ki egy sajtó anyagot. Ebben leellenõrizhetõ, hogy honnan is származnak azok az állomások, amelyekbõl számítják a globális hõmérsékleti anomáliát.
Link
A legtöbb állomás egyébként az Egyesült Államokból származik.
Link
"Climategate has already affected Russia. On Tuesday, the Moscow-based Institute of Economic Analysis (IEA) issued a report claiming that the Hadley Center for Climate Change based at the headquarters of the British Meteorological Office in Exeter (Devon, England) had probably tampered with Russian-climate data.
The IEA believes that Russian meteorological-station data did not substantiate the anthropogenic global-warming theory.
Analysts say Russian meteorological stations cover most of the country's territory, and that the Hadley Center had used data submitted by only 25% of such stations in its reports.
Over 40% of Russian territory was not included in global-temperature calculations for some other reasons, rather than the lack of meteorological stations and observations."
"IEA analysts say climatologists use the data of stations located in large populated centers that are influenced by the urban-warming effect more frequently than the correct data of remote stations."
Link
Climategate goes SERIAL: now the Russians confirm that UK climate scientists manipulated data to exaggerate global warming
Link
A Met Office egyébként éppen december 8-án adott ki egy sajtó anyagot. Ebben leellenõrizhetõ, hogy honnan is származnak azok az állomások, amelyekbõl számítják a globális hõmérsékleti anomáliát.
Link
A legtöbb állomás egyébként az Egyesült Államokból származik.
Link
A XIX. század utolsó évtizedeihez képest a XIX. és XX. század fordulójára, XX. század elsõ évtizedére pár tized fokos hõmérséklet csökkenés valósulhatott meg. Ezt követõen fõként az 1920-as és 1930-as években egy erõteljes felmelegedés zajlott le a Föld több régiójában is kimutathatóan. Ez a felmelegedés a becslések szerint 0,5 °C körüli lehetett a XX. század elsõ felében, globális átlagban. A felmelegedésnek köszönhetõen a XIX. század utolsó évtizedeihez képest kb. 0,2-0,3 °C-os volt a melegedés. Ezt követõen fõként az 1950-es és 1960-as évekre történt egy hasonló mértékû (0,2-0,3 °C-os) globális átlaghõmérséklet csökkenés. Természetesen ezek a változások regionális szinten - akár kontinentális területeket nézve - markánsabban jelentkeztek. Például Grönlandon és az arktikus térségben az elmúlt 100 év leggyorsabb és legerõteljesebb felmelegedése zajlódott le az 1920-as évek környékén.
Errõl a felmelegedésrõl egyébként a "butított", "gyorsolvasatú" IPCC WGI SPM-ben is lehet ovlasni:
"Arctic temperatures have high decadal variability, and a warm
period was also observed from 1925 to 1945."
Egyébként többek között ez a nagyon fontos mondat is szintén szerepel az oldal alján csillaggal:
"Climate change in IPCC usage refers to any change in climate over time, whether due to natural variability or as a result of human activity. This usage differs from that in the United Nations Framework Convention on Climate Change, where climate change refers to a change of climate that is attributed directly or indirectly to human activity..."
Aztán hogy a benne foglaltakat ki, hogyan értelmezi az más kérdés.
Visszatérve.
Az 1970-es években, fõként a '70-es évek végén kezdõdött ismételten a globális átlaghõmérséklet emelkedése.
Az 1940-es évtized környékéhez képest kb. 0,3-0,4 °C-ot emelkedett a globális átlaghõmérséklet.
Ezen utóbbi felmelegedés mikéntje, hogyanja a fõ kérdés igazából.
Ugyanis a XX. század elsõ felében lezajlódott melegedés természetes eredetû folyamatoknak tudható be. Itt tehát egy félre értelmezést megint helyre lehet rakni. Ugyanis az IPCC maga is csak a XX. század második felében lezajlódó melegedéssel kapcsolatosan említi meg, hogy az valószínû(AR3)/nagyon valószín(AR4), hogy köze van a megnövekedett antropogén üvegházhatású gázoknak. Szóval..., amit legfeljebb az "antropogén éghajlatváltozás hívõi" kijelenthetnek, hogy az elmúlt fél évszázad 0,3-0,4 °C-os melegedése az ember számlájára írható. Nem pedig azt, hogy az elmúlt 100 vagy 150 év közel egy fokos melegedése... ez ugyanis ilyenformában sose állta meg a helyét és ez tényleg a tények elferdítése.
Van azonban egy kis apróság még ezzel a 0,3-0,4 °C-os melegedéssel kapcsolatban is. Még ez a 0,3-0,4 °C-os melegedés sem állítható, hogy mind az ember okozta. Itt jön a másik nagy csattanó. Ugyanis nincs elfogadhatóan bizonyítva, hogy ezt mind az antropogén hatás eredményezte. Nagyon valószínû, hogy ezt a melegedésben antropogén és természetes eredetû folyamatok is belejátszottak. Szóval a XX. század második felében lejátszódó 0,3-0,4 °C-os melegedés feltételezhetõ, hogy a természetes és antropogén eredetû folyamatok szuperpozíciójának eredménye. Ez már csak azért is feltételezhetõ, mert köze egy évtizede stagnálás figyelhetõ meg a földi átlaghõmérsékletben. Holott, az 1970-es évekbeli 330 ppm körüli CO2-rõl a '90-es évek közepére 360 ppm körüli értékre emelkedett a CO2 légköri mennyisége a Mauna Loa szigeténél. Az elmúlt közel egy évtizedben pedig kb 20 ppm-et (vagyis 2/3 annyit mint az idõ alatt, amikor a 0,3-0,4 °C-os hõmérséklet emelkedés volt), miközben a földi átlaghõmérséklet közel azonos szinten maradt.
Hm...
Összegezzük!
A fõ kérdés az, hogy a XX. század második felében lejátszódott kb. 0,3-0,4 °C-os globális átlaghõmérséklet emelkedésben milyen mértékben játszottak szerepet a természetes folyamatok ( ezek lehetnek belsõ és külsõ kényszerekbõl eredõ ) és az antropogén eredetû folyamatok?
Források:
IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link
Jason E. Box, Lei Yang, David H. Bromwich, and Le-Sheng Bai, 2009: Greenland Ice Sheet Surface Air Temperature Variability: 1840–2007, DOI: 10.1175/2009JCLI2816.1
Link
Egyébként felmerülhet bennünk a kérdés, hogy most tényleg mennyivel növekedhetett a földi átlaghõmérséklet az elmúlt közel 100 évben - mert ugye erre sem tudunk egzakt választ adni.
A globális szárazföldi felszínre vonatkozó 1901-2005-ös hõmérsékleti trend alapján évtizedenkénti hõmérsékleti emelkedés:
CRU 0,084 +/- 0,021
NCDC 0,068 +/- 0,024
GISS 0,056 +/- 0,012
Forrás: IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link
Vagyis:
Ha figyelembe vesszük a bizonytalanságokat is, akkor a CRU adatai alapján a közel 100 év alatt 0,66-1,1 °C-ot melegedett az átlaghõmérséklet a szárazföldek felett. Ugyanez az érték az NCDC adatai alapján 0,46-0,97°C, GISS alapján 0,46-0,71°C.
1.A bizonytalanság miatt az is elképzelhetõ, hogy csak 0,4-0,5°C-os volt a melegedés, de persze az is lehet, hogy 0,8-1°C.
Egyébként a CRU globális hõmérsékleti anomália adatsora alapján jön ki a legnagyobb évszázados hõmérsékleti emelkedés is, míg a másik két globális hõmérsékleti anomália adatsor alapján kisebb.
Ez meg ugye azért érdekes mert hát a CRU-val kapcsolatosan robbant ki a botrány. Igaz a médiában csak a trükk szót lehet hallani, amit próbálnak kimagyarázni, de a levélben azért jóval pontosabban le van írva, hogy mi is ez a trükk és abban a környezetben nagyon valószínûtlen a félre értése.
Errõl jut eszembe.
„Ezt is majd kimagyarázzák a kormányok által képzett és fizetett "szakértõk"! :-( ”
Nos, szakértõk dolgoznak a CRU-nak, a NASA-nak, az IPCC-nek. Ilyen szakértõk állítólag manipulálják az adatsorokat és hatással vannak a fontosabb folyóiratban megjelenõ cikkek tartalmára is az antropogén eredetû éghajlatváltozás jegyében.
Errõl szól a „climategate” botrány.
Pl.:
Link
Tényleg képesek lennének arra, hogy még az északi jégtakaró kiterjedésére vonatkozó adatokat is manipulálják?!
Ha befolyásolásnál tartunk, akkor... a Met Office rendszerint december legvégén, január elején adja ki az éves globális hõmérsékleti elõrejelzését. Most közel 3-4 héttel korábban adta ki. Feltételezhetõ, hogy a koppenhágai csúcs miatt.
(Egy-két éve egyébként kezembe jutott a MetOffice éves globális átlaghõmérséklet elõrejelzésének módszere, leírása. Ha emlékeim nem csalnak egyrészt figyelembe veszik az El Nino-t, mostanság már az AMO-t – elsõsorban évtizedes skálán és nem éves skálán, vulkáni aktivitást – nem vagyok benne biztos, hogy tényleg benne van, de a hindcastekbe beleveszik, éghajlati modell elõrejelzéseket, amelyek az IPCC forgatókönyvein alapulnak és talán mostanság a saját DePreSys elnevezésû évtizedes elõrejelzést készítõ éghajlati modellüket. A folytonos felül becslésnek több oka is lehet, de valószínûsíthetõ az ok az, hogy beleveszik az ÜHG-s forgatókönyvek szerinti várakozást a statisztikus alapokon nyugvó elõrejelzésükbe. Szóval az elõrejelzés készítése nem úgy történik, hogy lefuttatnak egy globális szezonális modellt és megnézik átlagban mit adott 12 hónapra.)
Tfh 2010 valóban 0,1-0,2°C-val megdönti az 1998-as globális átlaghõmérsékleti csúcsot. Ebben az esetben sem lehet arról beszélni, hogy az egy évtizede jelen lévõ stagnálásnak vége szakadt.
Nézzük 2010-es esélyeket közelebbrõl.
Az ok, amiért feltehetõen az 1998-as rekord meleg összejöhetett:
1. rendkívül erõs El Nino
2. igen meleg atlanti-óceáni felszíni vízhõmérséklet
(Mind a két jelenség globális befolyásoló tényezõ.)
2010-ben az év jó részében még domináns lehet az El Nino. Habár a sajtótájékoztatóban le is írják, hogy amennyiben már az év elsõ részében a vártnál hamarabb megszûnik az El Nino, akkor bizony a rekord döntés elmaradhat.
Mindenesetre a jó közepes El Nino valószínûsíthetõ.
ECMWF El Nino elõrejelzés:
Link
CFS El Nino elõrejelzés:
Link
Korábbi évek ENSO értékei:
Link
Amit még érdemes tudni – és itt jön képbe az Atlanti-óceán – rendszerint az El Nino megszûnésének évében az AMO index az elõzõ évhez képest az utóbbi egy-két évtizedben rendszerint elõre kapott. Jelenleg az éves AMO index a 2009-es évre nagyjából 0,05-0,1 körül zárhat. 2010-es évre nagy valószínûséggel 0,2 fok körüli értékkel megugorhat, vagyis 0,3 körüli értéket hozhat össze. Ez azonban a 0,4-es 1998-as magas értéktõl kisebb lenne.
Véleményem szerint az 1998-as évi meleg rekord, akkor dönthetõ meg, ha a mostani El Nino legalább az elõrejelzéseknek megfelelõen alakul, vagy melegebben és az AMO éves indexe 2010-es évre emelkedni fog a 2009-es évhez képest legalább 0,2 fokkal, de inkább 0,3-0,4 fokkal. Külön-külön nem valószínû a rekord megdöntése véleményem szerint, és ez is jelzi, hogy csak úgy lehetne egy rekord döntés, ha két természetes, kvázi-periódikus oszcillációval rendelkezõ folyamat szuperpozícióba kerülnénk.
Egy szó mint száz, akár megdöntjük az 1998-as értéket egy-két tizeddel akár nem, nem változtat az elmúlt egy évtized stagnálásán.
Egyébként látszik a fentebb linkelt ábrákról is, hogy a globális átlaghõmérséklet meghatározásánál is van egy kb 0,1-0,2°C-os bizonytalanság. Máris elgondolkodhatunk rajta, hogy ha 0,1°C-val esetleg megdöntenénk majd 2010-ben az 1998-as meleg rekordot – persze a MetOffice szerinti meleg rekord, mert másik elemzés szerint máskor volt – az végül is mennyire vehetõ „komolyan”, hogy tényleg megdõlt?
Lenne rengeteg dolog, amivel folytathatnám, de most csak egy ilyen rövid szösszenetre futotta.
Errõl a felmelegedésrõl egyébként a "butított", "gyorsolvasatú" IPCC WGI SPM-ben is lehet ovlasni:
"Arctic temperatures have high decadal variability, and a warm
period was also observed from 1925 to 1945."
Egyébként többek között ez a nagyon fontos mondat is szintén szerepel az oldal alján csillaggal:
"Climate change in IPCC usage refers to any change in climate over time, whether due to natural variability or as a result of human activity. This usage differs from that in the United Nations Framework Convention on Climate Change, where climate change refers to a change of climate that is attributed directly or indirectly to human activity..."
Aztán hogy a benne foglaltakat ki, hogyan értelmezi az más kérdés.
Visszatérve.
Az 1970-es években, fõként a '70-es évek végén kezdõdött ismételten a globális átlaghõmérséklet emelkedése.
Az 1940-es évtized környékéhez képest kb. 0,3-0,4 °C-ot emelkedett a globális átlaghõmérséklet.
Ezen utóbbi felmelegedés mikéntje, hogyanja a fõ kérdés igazából.
Ugyanis a XX. század elsõ felében lezajlódott melegedés természetes eredetû folyamatoknak tudható be. Itt tehát egy félre értelmezést megint helyre lehet rakni. Ugyanis az IPCC maga is csak a XX. század második felében lezajlódó melegedéssel kapcsolatosan említi meg, hogy az valószínû(AR3)/nagyon valószín(AR4), hogy köze van a megnövekedett antropogén üvegházhatású gázoknak. Szóval..., amit legfeljebb az "antropogén éghajlatváltozás hívõi" kijelenthetnek, hogy az elmúlt fél évszázad 0,3-0,4 °C-os melegedése az ember számlájára írható. Nem pedig azt, hogy az elmúlt 100 vagy 150 év közel egy fokos melegedése... ez ugyanis ilyenformában sose állta meg a helyét és ez tényleg a tények elferdítése.
Van azonban egy kis apróság még ezzel a 0,3-0,4 °C-os melegedéssel kapcsolatban is. Még ez a 0,3-0,4 °C-os melegedés sem állítható, hogy mind az ember okozta. Itt jön a másik nagy csattanó. Ugyanis nincs elfogadhatóan bizonyítva, hogy ezt mind az antropogén hatás eredményezte. Nagyon valószínû, hogy ezt a melegedésben antropogén és természetes eredetû folyamatok is belejátszottak. Szóval a XX. század második felében lejátszódó 0,3-0,4 °C-os melegedés feltételezhetõ, hogy a természetes és antropogén eredetû folyamatok szuperpozíciójának eredménye. Ez már csak azért is feltételezhetõ, mert köze egy évtizede stagnálás figyelhetõ meg a földi átlaghõmérsékletben. Holott, az 1970-es évekbeli 330 ppm körüli CO2-rõl a '90-es évek közepére 360 ppm körüli értékre emelkedett a CO2 légköri mennyisége a Mauna Loa szigeténél. Az elmúlt közel egy évtizedben pedig kb 20 ppm-et (vagyis 2/3 annyit mint az idõ alatt, amikor a 0,3-0,4 °C-os hõmérséklet emelkedés volt), miközben a földi átlaghõmérséklet közel azonos szinten maradt.
Hm...
Összegezzük!
A fõ kérdés az, hogy a XX. század második felében lejátszódott kb. 0,3-0,4 °C-os globális átlaghõmérséklet emelkedésben milyen mértékben játszottak szerepet a természetes folyamatok ( ezek lehetnek belsõ és külsõ kényszerekbõl eredõ ) és az antropogén eredetû folyamatok?
Források:
IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link
Jason E. Box, Lei Yang, David H. Bromwich, and Le-Sheng Bai, 2009: Greenland Ice Sheet Surface Air Temperature Variability: 1840–2007, DOI: 10.1175/2009JCLI2816.1
Link
Egyébként felmerülhet bennünk a kérdés, hogy most tényleg mennyivel növekedhetett a földi átlaghõmérséklet az elmúlt közel 100 évben - mert ugye erre sem tudunk egzakt választ adni.
A globális szárazföldi felszínre vonatkozó 1901-2005-ös hõmérsékleti trend alapján évtizedenkénti hõmérsékleti emelkedés:
CRU 0,084 +/- 0,021
NCDC 0,068 +/- 0,024
GISS 0,056 +/- 0,012
Forrás: IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link
Vagyis:
Ha figyelembe vesszük a bizonytalanságokat is, akkor a CRU adatai alapján a közel 100 év alatt 0,66-1,1 °C-ot melegedett az átlaghõmérséklet a szárazföldek felett. Ugyanez az érték az NCDC adatai alapján 0,46-0,97°C, GISS alapján 0,46-0,71°C.
1.A bizonytalanság miatt az is elképzelhetõ, hogy csak 0,4-0,5°C-os volt a melegedés, de persze az is lehet, hogy 0,8-1°C.
Egyébként a CRU globális hõmérsékleti anomália adatsora alapján jön ki a legnagyobb évszázados hõmérsékleti emelkedés is, míg a másik két globális hõmérsékleti anomália adatsor alapján kisebb.
Ez meg ugye azért érdekes mert hát a CRU-val kapcsolatosan robbant ki a botrány. Igaz a médiában csak a trükk szót lehet hallani, amit próbálnak kimagyarázni, de a levélben azért jóval pontosabban le van írva, hogy mi is ez a trükk és abban a környezetben nagyon valószínûtlen a félre értése.
Errõl jut eszembe.
„Ezt is majd kimagyarázzák a kormányok által képzett és fizetett "szakértõk"! :-( ”
Nos, szakértõk dolgoznak a CRU-nak, a NASA-nak, az IPCC-nek. Ilyen szakértõk állítólag manipulálják az adatsorokat és hatással vannak a fontosabb folyóiratban megjelenõ cikkek tartalmára is az antropogén eredetû éghajlatváltozás jegyében.
Errõl szól a „climategate” botrány.
Pl.:
Link
Tényleg képesek lennének arra, hogy még az északi jégtakaró kiterjedésére vonatkozó adatokat is manipulálják?!
Ha befolyásolásnál tartunk, akkor... a Met Office rendszerint december legvégén, január elején adja ki az éves globális hõmérsékleti elõrejelzését. Most közel 3-4 héttel korábban adta ki. Feltételezhetõ, hogy a koppenhágai csúcs miatt.
(Egy-két éve egyébként kezembe jutott a MetOffice éves globális átlaghõmérséklet elõrejelzésének módszere, leírása. Ha emlékeim nem csalnak egyrészt figyelembe veszik az El Nino-t, mostanság már az AMO-t – elsõsorban évtizedes skálán és nem éves skálán, vulkáni aktivitást – nem vagyok benne biztos, hogy tényleg benne van, de a hindcastekbe beleveszik, éghajlati modell elõrejelzéseket, amelyek az IPCC forgatókönyvein alapulnak és talán mostanság a saját DePreSys elnevezésû évtizedes elõrejelzést készítõ éghajlati modellüket. A folytonos felül becslésnek több oka is lehet, de valószínûsíthetõ az ok az, hogy beleveszik az ÜHG-s forgatókönyvek szerinti várakozást a statisztikus alapokon nyugvó elõrejelzésükbe. Szóval az elõrejelzés készítése nem úgy történik, hogy lefuttatnak egy globális szezonális modellt és megnézik átlagban mit adott 12 hónapra.)
Tfh 2010 valóban 0,1-0,2°C-val megdönti az 1998-as globális átlaghõmérsékleti csúcsot. Ebben az esetben sem lehet arról beszélni, hogy az egy évtizede jelen lévõ stagnálásnak vége szakadt.
Nézzük 2010-es esélyeket közelebbrõl.
Az ok, amiért feltehetõen az 1998-as rekord meleg összejöhetett:
1. rendkívül erõs El Nino
2. igen meleg atlanti-óceáni felszíni vízhõmérséklet
(Mind a két jelenség globális befolyásoló tényezõ.)
2010-ben az év jó részében még domináns lehet az El Nino. Habár a sajtótájékoztatóban le is írják, hogy amennyiben már az év elsõ részében a vártnál hamarabb megszûnik az El Nino, akkor bizony a rekord döntés elmaradhat.
Mindenesetre a jó közepes El Nino valószínûsíthetõ.
ECMWF El Nino elõrejelzés:
Link
CFS El Nino elõrejelzés:
Link
Korábbi évek ENSO értékei:
Link
Amit még érdemes tudni – és itt jön képbe az Atlanti-óceán – rendszerint az El Nino megszûnésének évében az AMO index az elõzõ évhez képest az utóbbi egy-két évtizedben rendszerint elõre kapott. Jelenleg az éves AMO index a 2009-es évre nagyjából 0,05-0,1 körül zárhat. 2010-es évre nagy valószínûséggel 0,2 fok körüli értékkel megugorhat, vagyis 0,3 körüli értéket hozhat össze. Ez azonban a 0,4-es 1998-as magas értéktõl kisebb lenne.
Véleményem szerint az 1998-as évi meleg rekord, akkor dönthetõ meg, ha a mostani El Nino legalább az elõrejelzéseknek megfelelõen alakul, vagy melegebben és az AMO éves indexe 2010-es évre emelkedni fog a 2009-es évhez képest legalább 0,2 fokkal, de inkább 0,3-0,4 fokkal. Külön-külön nem valószínû a rekord megdöntése véleményem szerint, és ez is jelzi, hogy csak úgy lehetne egy rekord döntés, ha két természetes, kvázi-periódikus oszcillációval rendelkezõ folyamat szuperpozícióba kerülnénk.
Egy szó mint száz, akár megdöntjük az 1998-as értéket egy-két tizeddel akár nem, nem változtat az elmúlt egy évtized stagnálásán.
Egyébként látszik a fentebb linkelt ábrákról is, hogy a globális átlaghõmérséklet meghatározásánál is van egy kb 0,1-0,2°C-os bizonytalanság. Máris elgondolkodhatunk rajta, hogy ha 0,1°C-val esetleg megdöntenénk majd 2010-ben az 1998-as meleg rekordot – persze a MetOffice szerinti meleg rekord, mert másik elemzés szerint máskor volt – az végül is mennyire vehetõ „komolyan”, hogy tényleg megdõlt?
Lenne rengeteg dolog, amivel folytathatnám, de most csak egy ilyen rövid szösszenetre futotta.
A szó jelentése húsba vágóan egyértelmû - ez az a folyamat amit az EMBER idézett elõ a "modern" társadalomban. Azzal a saját maga által elfogadtatott környezetromboló és a természet összhangjával együtt élni nem tudó ténykedésével, amit a gyalázatosan emberekre erõltetett politika és a nagytõke elõír - de én már leírtam a véleményem, és azt is, hogy kb. mióta tart!
Szóval akkor mit is hívunk klímaváltozásnak?
Csak mert ezek itt klímacsúcsoznak, közben meg az is kérdés, hogy mi is az és mióta tart.
Csak mert ezek itt klímacsúcsoznak, közben meg az is kérdés, hogy mi is az és mióta tart.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat