Csillagászat és űrkutatás

Mai Hold: Link

...és ez így van! Beszélgetni, elmélkedni vagy éppen álmodozni lehet a témáról csupán. Az, hogy egy exobolygóra léphessen egy ember, annak mérhetetlenül kicsi az esélye. Jelen pillanatban a Marsig eljutni 2 évbe telik, és akkor még csak a szomszédban vagyunk. Szóval ha valami több fényévnyire van, hát... A leküzdhetetlen távolságon túl ott van egy másik probléma, ha egy ûrhajónyi legénység még valahogy oda is tudna menni, az itthon maradt több, mint 6 milliárd ember sorsa még ettõl adott marad. Persze ez egy kicsit pesszimista hozzáállás, de ez van. Egyébként is, amikor ezek a kérdések ténylegesen felszínre kerülhetnek, addigra a Föld vagy az emberiség bevégzi az emberek sorsát.

Erkély-jelenet:

Hold-Jupiter együttállás Link

Ebben egyetértek, a 0,xx%-ot ez esetben már mindenképp messze felülmúlná az élet esélye. Viszont van egy olyan érzésem, hogy efféle spektroszkópiai eredmények után még születnének publikációk a bolygók belsejében vagy légkörében elméletileg elképzelhetõ víz- (elvetemültebb esetben egyéb molekula-) bontó folyamatokról és oxigént pöfögõ vulkánokról. Ezekre aztán rengetegen hivatkoznak majd (fokozva a szerzõk dicsõségét), mert vitatkozni remekül lehet a témán, véglegesen megcáfolni viszont szinte csak akkor sikerülhet, ha odautazunk.

Szerintem nem kell hozzá 100 év. Legalábbis a közvetett bizonyítékok - ha lesznek - nemsokára az asztalra kerülnek. Elég lesz, ha egy ilyen, kémiailag instabil légkört tudunk majd detektálni, mint a miénk. Ez spektroszkópiai szempontból nem olyan nagy kihívás, mint ha el kéne oda utazni Például a Földön az oxigén relatíve gyorsan kiürülne a légkörbõl ha valamilyen zavar nem lenne a kémia játszóterén. Ez a zavar a földi élet. Egy ilyen szép N-O légkört észlelve, már erõs közvetett bizonyítékunk lenne a Földön kívüli életre. Amit nagyon nehéz lesz megmondani (ha egyáltalán valaha képesek leszünk rá), hogy milyen szintû az élet az olyan bolygón.

Nem igazán váratlan, de tényleg történelmi jelentõségû felfedezés: eddig még nem lehetett kizárni, hogy a méret és a csillagtól mért távolság alapján a Földhöz hasonló bolygók különlegességnek számítanak, mostantól ezt elfelejthetjük. Folytatódik az a sorozat, amiben az 100-150 évben elveszítettük jópár addig hitt "különlegességünket": a Napról is kiderült, hogy szokványos csillag, a Tejútrendszerrõl, hogy szokványos galaxis, lassanként most a Naprendszerrõl és a Földrõl is megtudjuk, hogy egy a sok hasonló közül...

A földi életrõl viszont azt hiszem, még minimum 100 évig nem fogjuk eldönteni, hogy különlegesnek számít-e a Világegyetemben... pedig most ez lesz a legizgalmasabb kérdés. Egyelõre csak tippelgetni tudunk, hogy a lakhatósági zónákban keringõ bolygókon 99%, vagy netán 0,00000000000001% valószínûséggel alakul ki az élõvilág. (És persze ez a kérdés is tovább bontható: lehet, hogy kialakul, de megreked az egysejtûeknél, stb., stb...)

Link
Gyönyörû 22 órás holdkifli, Kansasbõl, Doug Zubenel képén.

Napok óta nincs itt hozzászólás, szóval, hogy legyen egy kis csócsálgatni való, hátha valaki kíváncsi rá! Link

Reggeli képek Hold-Vénusz ügyben:
Link
Link
Link (ezen van egy kis meteor is, volt fényesebb is, de a zeniten, úgyhogy arról csak elmefotó készült)
Link
És a franc egye meg, hogy milyen hamar világosodik már...

Értem. Köszi szépen.

Ha a félgyûrûst úgy érted, hogy gyûrûs napfogyatkozás, melynek van totális szakasza akkor igen. De a szakaszt szó szerint kell érteni, nem pedig idõbeli szakaszról van szó. A lényeg, hogy a teljes árnyék kúpjának vége nem sokkal a földfelszín felett halad. Ilyenkor a felszínrõl "csak" gyûrûs fogyatkozás látszik. Azonban - mivel a Föld jó közelítéssel gömb alakú - a teljes árnyék egy idõ után belefut a gömb "kidudorodásába" így az árnyékkúp eléri a felszínt, azaz ekkor már teljes napfogyatkozás figyelhetõ meg. A fogyatkozás végére általában az umbra ismét elemelkedik a felszíntõl és újra gyûrûs lesz a fogyatkozás.

No, talátam egy jó ábrát: Link

Megnéztem a Stellariummal. Hibrid amikor tulajdonképpen "félgyûrûs"?

Böngészgettem Réthlyt. 1544, Erdély:
"Januárban néhány órán át oly nagy napfogyatkozás volt, amelyekhez hasonlóról a krónikák nem emlékeznek, oly rettenetes volt, hogy állatok s emberek különös hatása alatt megdermedtek (S. Bielz, Bethlen F.)"

Nos hát én is megdermedtem volna, hiszen egy szép hibrid napfogyatkozás volt akkor:

Nálam ott pillanatnyilag a szomszéd ház valamely ablaka ragyog :-((
Majd reggel

Szerintem bolygószinten rendkívül hasznos befektetés lenne. Sajnos ez lehetetlen, mert a háttér agy úgy manipulátor kar nélkül maradna. Sajnos bármilyen médiahírt már csak úgy lehet értelmezni, hogy meg kell vizsgálni, hogy kinek milyen érdekébõl akarnak azzal etetni? A szálra visszatérve, úgy jó húsz éve elástam magam a sógorom elõtt: azt mondtam neki, hogy én még olyan részeg nem voltam, hogy UFO-t láttam volna

A szkeptikusok tiszteletével : Lujó

Tekintsünk inkább az égre, kb. félmagasan, DNY-i irányba. Ott ragyog a fényes Jupiter! És a KHI Cygni változócsillag (ÉNY felé) elérte az 5 magnitúdót, elvileg szabadszemes objektum.

Jönnek Itiért

:-))))

Itt már ha nem akarok akkor is röhögnöm kell
Nézzük mi lesz 2012 dec-tõl 2013 végéig-ig:
1. Napkitörések: Megbénul a világ mert nem lesz egy deka áram sem--->világvége
2. Nibiru: Jön a Nibiru, vmi lesz belõle(vagy nem )---->világvége
3. Maja naptárban év vége lesz ----> világvége
4. Jönnek az UFO-k a 240 km-es ûrhajójukkal hogy megöljenek minket(de most pont nem látjuk õket (gondolom nem is fogjuk))---->világvége
5. Szupervulkán kitörése Yellowstone-ban---->világvége
6. Pólusváltás, leáll a Föld forgása---->világvége
7. Oriási földrengés meg minden egyéb Californiában----világvége(csak az USA-ban)

Aztán lehet még van amit kihagytam

Szerintem a három ûrhajó elõbb összeütközik a Nibiruval. Lesz itt tolongás jövõre!
Amúgy meg: "ez a három végzetes ûrhajó ugyan jelenleg még a Plútó mögött tartózkodik, de ne legyenek kétségeink, hogy serényen közelednek felénk. Ráadásul a legnagyobb ûrhajó 240 km széles!"
Na, ehhez azért kell szem!

Link

Itt meg már 3 ûrhajóról beszélnek

Persze! Ha csak a tényekrõl írnának az újságok, akkor elég lenne egy lap az egész bolygónak, s lenne 20 000 000 állástalan firkász... Azokat is nekünk kéne etetni...

Az a baj, hogy ezeket a világvége figyelmeztetéseket már nehéz komolyan venni, és akkor még enyhén fogalmaztam. Korábban így volt a Golf-áramlattal, ijesztgettek minket, hogy lassul, jön a jégkorszak, aztán pár év múlva meg a NASA bejelentette, hogy nem hogy nem lassul, hanem erõsödik is. Tavaly arról szólt a fáma, hogy eltûntek a napfoltok, jégkorszak jön, aztán most meg pont az ellenkezõje a téma. Úgy tûnik, mindig kell valami,amivel rettegésben lehet tartani az emberiséget.

Erõsen hiányos angol tudásommal úgy veszem észre, hogy az index csupán ezt a cikket (amire hivatkozik is a sajátja elején) Link tolmácsolta. Ez viszont érdekesebb lehet: Link Link .
De ilyen cikk is van: Link . Szóval ez most nemzetközi szinten megy, a zindex csak "begyûrûztette" hozzánk is .

Nincs új a Nap alatt. Sajnos az általam nagyon kedvelt Delta ismeretterjesztõ folyóirat apróhir-rovatában lehetett egyik hónapról a másikra egymással szöges ellentétben álló hireket a múlt század 70-es, 80-as éveiben. (A legkirivóbb ezek közül: közelgõ jégkorszak VS felmelegedés.)

És akkor még szerencsék van. A "legjobbak" nem halnak ki több év alatt sem

Attól mászok falra, amikor ugyanaz a bulvárhulladék egy hét különbséggel riogat a világ legdurvább napciklusának következményeivel és a század leggyengébb napciklusa okozta jégkorszakkal.

Egy dolog azért nem hagyható ki: a mai technológia, az egész életünk erõsen elektronikafüggõ. Fizetést se kapsz, ha kisül a mûhold, amin keresztül a banki utalások mennek. És ez a kisebbik rossz.
Szóval egy _annyira_ nem hatalmas napkitörés is képes lenne rendet vágni az életünkben, így a hatását tekintve egy nem könnyen kiheverhetõ globális válság lenne az eredménye.
Na ezért se rossz ismerni az élõvilágot magunk körül. Legalább enni legyen mit.

Elárulom, egy torony van.

Kíváncsi lennék, mennyi Szencen az egy fõre jutó világítótornyok száma? :-) Vagy ez egy légikikötõé lenne? :-)) Na jó, abbahagyom. :-)

Ilyen a torony: Link
? :-)))

Nem teljesen persze, csak azt akartam kiemelni, hogy nem világítótornyot látok. Nagyon magasan.

A nagy meseiró, George Lucas szerint 2012-ben mégiscsak világvége lesz, amibe úgymond "besegitenek" a hazatérõ maják. (Én ezt olvastam.) Csomagolnék, de sehogysem tudom eldonteni, hová meneküljek...
A Napnál maradva: kizártnak tartom, hogy a soron következõ naptevékenységi maximum akár az 1957-es nagy maximumot elérje (az emlitett évben a napkutatók összehangolt munkája nyomán használták elõször A Nap Nemzetközi Éve-kifejezést).

:-)))) Ez tetszik!

Véleményem: a cikk írója biztos volt tékában és megnézte a Képlet címû filmet. Vagy valami hasonlót! Vagy rosszat álmodott. Ilyesmiket tudok elképzelni.

Szerintem eleve az szörnyû, hogy egy olyan portál, mint a zindeksz fenn mert tartani "tudomány" rovatot... Erre is kiterjedhetne a médiatörvény....

Elolvastam a címet, majd sietve bezártam az böngészõ fülét.

Errõl a cikkrõl mi a véleményetek?

Link

Csak egy kiragadott mondat: "A jelenlegi napciklus körülbelül két éve kezdõdött, a csúcsa 2012-ben, 2013-ban várható." Tudomásom szerint az utóbbi években elhúzódott a naptevékenység minimuma, és csak tavaly kezdett újra """"beindulni""" (mielõtt valamelyik mindent tudó zseni a beindulni szót szó szerint venné...)

Valójában minden horizont feletti magasságon fellép a jelenség, csak a zenit felé haladva egyre kisebb mértékben. Azonban ha olyan a légkör állapota (turbulens), akkor megfigyelhetõ relatíve magasan is. Hidegfront után szokott ilyen lenni, amikor az átlátszóság megnõ, miszont a seeing romlik.

Elõször a Siriusnál figyeltem fel e jelenségre, - mintha egy karácsonyfadíszen mindig más szín csillana meg - késõbb a Vegán, Arcturuson, Capellán, sõt nyáron az Antaresen is (kevésbé fényes, mint az elõbbiek), de mindig úgy 10-20 fok magasságban. (Ahogy a Wikipédia is írja.) Kicsit fúrcsa, hogy magasan, a fejed fölött láttad, de elképzelhetõ.

Semmi gond! Szívesen

Ancsi! Legközelebb jobban figyelj, hogy mirõl verõdik vissza a fény De jóra gondoltál amúgy... csak nem raktad össze.

Bocsánat, ma nagyon ki vagyok merülve. Köszi szépen a magyarázatot!

No akkor ez a beszélgetés szép példája annak, hogy mennyire félre tud vezetni valakit egy hiányos, vagy egy nem teljesen pontos beszámoló

Akkor errõl van szó: Link

Kizárva mind, égitest, magasan van. Fénképezõ ezt nem látja. Persze ne úgy képzeld el, hogy 1 mp-es intervallumban váltakozik a szín, hanem századmásodpercekrõl van szó, sõt. Alig észrevehetõ, de kivehetõ pl. a piros szín stb. Mi lenne, ha nem égitest, ma is ott van. Nem a város felett, hanem a fejem felett. Nagyon kíváncsi lennék, mi lehet az.
szerk.: elolvasva az alábbi hsz-t, nekem is ez ugrott be elsõnek, hogy a fénytöréssel lesz valami bibi.

Nem lehet, hogy csillagot látott, csak azért látja villogónak, "színváltósnak", mert a légrétegek máshogy törik a csillagokról visszaverõdõ fényt? Valami ilyesmit magyaráztak nekünk fizika órán azt hiszem. Én szinte mindig látok ilyen csillagot, ha az égre nézek.

Azt nem írtad, hogy meddig láttad Akkor szerintem valamilyen magas tornyot látsz, ill az azon lévõ fényeket. De lehet valami távoli reklámfény is stb Csillagot teljes bizonyossággal kizárom.

Ez helyben állt több, mint 15 percig. Aztán lefeküdtem. Nem volt felettem semmiféle repülõ, a radaron megbizonyosodtam.
Jo, picit hülyén írtam le, de ezek a nem tudom mik egy helyben álltak mindig is, és hát a repülõ ugye halad. Meg villog, de ezek gyorsan pulzáltak. Évente veszek ilyent észre, ezért a többes szám.
szerk.: most is fenn van magasan a DNY-i égen, igaz, még halványan de észrevehetõ a pulzálása.

Teljesen biztos vagyok benne, hogy nem láttál ilyen csillagokat. Ugyanis amiket te láttál, azok repülõk

Tegnapelõtt éjjel 1-2 ora körül magsan DNY felé egy erõsen pulzáló csillagot láttam, ami érdekes színekben tündökölt. A vörös színtöl a kéken át a neon féle világoszöldig minden volt. Villogott. Esetleg erre magyarázat? Már sokszor láttam ilyen csillagokat, hogy folyamatosan változtatják a színûket.
Köszi!

A nitrogén mellékcsatorna beli fúziójával tisztában vagyok (párszor át kellett magam rágni a nukleoszintézis szépségein, és természetesen asztrofiz szigorlaton is szóbajött "véletlenül" ) csak azért vigyázni kell ezzel a C/N aránnyal, különösen a RSG-k esetében, ugyanis ellentétben a kék óriásokkal, itt nincs azért felszínen a "kiégett" anyag. Ráadásul 15-20 naptöömegnél gyakorlatilag csak a radiatív energiatranszfer mûködik, így még az átkeverés sem olyan hatékony, vagy nincs is.

Igen, a kék órások így (is) keletkeznek. Nem feltétlenül kell robbanás, elég egy nagy tömegvesztési ráta.

Szeplõske: Link