Meteorológiai esélylatolgatások

Péntekre nagy különbség alakult ki a megbízható modellek között,ez pedig már csak 120 óra. JMA verzió: Link ugyanez az ECM ens-en:Link . A GFS 12z a JMA-t támogatja egyelõre. Jelentõs az eltérés,ilyen idõtávban,ha az ECM verzója realizálódna,érdekesebb lehetne a jövõ hétvége.

Hidegmag ide, félblocking oda, a lényeg: fehér a karácsony szenteste, igaz csak 2 cm a hóréteg, de a miénk! Ez igazán nem jellegtelen idõjárás

Én még mindig nem látok átütõ változást. Folytatódhat a további jellegtelen idõjárás. Néha jöhet átmeneti lehülés, regionálisan havazgathat, de javarészt további félblocking várható vagy hidegpárna. A hidegmagok elhelyezkedése lassan változhat, de akkor sem jelentõsen.
Jó ez a pár havazás mutatóban azért, másra nem igazán használhatóak. Jelentõsen változni kell a dolgoknak, hogy itt tartósan havas és télies idõjárás legyen, ami szerintem nem a közeljövõben fog megtörténni. Azon sem lepõdnék meg, ha a tél ilyen helyzetek nélkül múlna el.

Meglehet ez is, azonban én még mindig mást látok kialakulni.

Itt látható, hogy egy nyugati-keleti hõcsere folyamat, illetve zonális áramlási kép ugyan átmenetileg de észak-délire vált, majd felettünk anticiklon és újra északi-déli légmozgás következhet, és újabb anticiklonnal. Ez bizony a ciklonaktivitás gyengülését vonja maga után.
Északi fáklya jó mélyen száll átlag alá, szóval a kontinenst a hidegmagok elérték:
Link
Link
Itt egy különleges fáklya azért érdemes nézni mivel a terület a Fehér-tenger partján lévõ város koordinátája, és még az óceáni áramlás eléri, és bizony látható, hogy az enyhe légtömeg térhódítása itt is gyengül.
Link
Itt is további lehûlés látható.
Ha megnézzük ezt a képsorozatot, látható, hogy az északkeleti anticiklon is szépen megerõsödve várja a gyengülõ ciklonokat és szépen "lepattintja" magáról, és északi irányba fordítja õket, ezért van még aránylag enyhe idõ az utóbbi két fáklyán:
Link
Link
Link
Link
Így a ciklonok, hogy stílszerû legyek saját kardjukba dõlnek, miközben további adag havat halmoznak fel északkeleten ezzel növelve, és terjesztve az ottani hóréteget.
Közeben nálunk már zajlik az északi-déli hõcsere folyamat, mivel a zonális áramlási kép megöli magát.
Ezzel segítve a nyugati magasnyomási területek térhódítását:
Link
Link
Link
Az utóbbi Izland északi fáklyája, itt is látható a ciklonok gyengülése, ez már bõven elég, mivel az is figyelemreméltó, hogy milyen magasan fut a londoni fáklya átlaga.
Tovább az indexek is ezt mutatják:
Link
Link
Rég voltak ilyen közel a negatív szinthez.
Én továbbra is egy hideg felé billenõ januárt várok ezek alapján.
Természetesen minden csak lehetõség nem szentírás, de szépen alakulnak a dolgok. Eztán medciklonok akár nagyobb havazással, stb, de ez a jövõ zenéje, kiderül majd. Ennél nem kell kedvezõbb folyamat a hideg, havas januárra mint ami most látható, és bizony a modellek is nagyjából ezt támasztják alá.

Valahogy nem az igazi ez.
Viszont ha az USA-ra leszakadna ez valójábanLink
-az megpecsételhetné a január sorsát nálunk.Könnyen lehet klasszikus zonalítás kialakulása januárban,nagyobb rá az esély mint a HRHI kialakulására.Ami látszik továbbra is a tartós ÉNy-i áramlás felettünk,nem valami markáns(Dny-on nem sok vizet zavaró)frontokkal.

Link Dublin: Nagy szórás mellett,de 1010-1020 hpa körül a légnyomás.
Távolabb Grönland környékén is:Link Tartósan 1000 hPa fölött látszik a légnyomás középtávon,nem beszélve január elejérõl. Gyengül a ciklonális hatás.

Nem is nagyon látszik hogy erõsödne.Ilyen erõs és tartós É-i zonalítás érdekes.
De ez egy nagyon rövid blockinghelyzet lenne csak.

Kezd realizálódni a Karácsony utáni enyhülés,és a Szilveszter körüli lehülés mértéke.Link

Nagyon nem vennénk észre itt lenn a változást.0+5 fok körüli T-k néznek ki hosszútávon.

Nyugati nyomásfáklyák alapján egyértelmûen csökken a zonalitás ereje a következõ idõszakban. Bár újra csökkeni látszik némileg a nyomás szilveszter magasságában,de összeségében blocking hatás lehet a domináns majd. Az érdekes az,hogy így már "nyitott út" lenne a sarki hidegnek,de messze vannak tõlünk továbbra is a hidegmagok.

Link "Meridionális hõcsere" c. képünket tekinthetik meg.

Ezt azért még én is tudom, nézzek ki akármennyire hülyének is. Azt meg nem állítottam soha, így az elõzõ hozzászólásaimban sem, hogy minden statusos havazást ipari havazásnak gondolnék, szóval nem értem hozzászólásod.
Mint ahogy összehasonlításom alapján is inkább a globális cirkuláció hasonlóságára világítottam rá a két szezon között, nem pedig a medence jellegünk speciális viselkedésére, de ezt is leírtam, csak szelektíven olvastok.

Így van.

Ahogy te is írtad, tudjuk ugyan, hogy a stratus "nem is igazi felhõ", de azért attól még abban ugyanúgy érvényesülnek a fizikai törvényszerûségek. Vagyis egy egészen minimális feláramlás (ami a hidegpárnás helyzetben az alsó pár száz m-es légrétegben elõbb-utóbb kialakuló labilis rétegzõdés miatt könnyen végbemehet), a felszín érdessége által keltett gyenge mechanikus turbulencia, illetve egyes mikrofizikai folyamatok mind-mind elegendõek ahhoz, hogy azokat a nagyon parányi vízcseppeket és jégkristályokat annyira megnöveljék (kb. tized mm-es átmérõrõl beszélünk), hogy azok már egy idõ után nem felhõelemek lesznek, hanem csapadékelem-méretûek, és ilyen módon kihullanak a felhõbõl.

Met4ever írta talán pont, hogy ezeknek a lokális/regionális kihullásoknak a pontos elõrejelzése ma még gyakorlatilag lehetetlen, tulajdonképen bárhol, bármikor, és bármilyen halmazállapotban elõfordulhatnak ködös/hidegpárnás idõszakban.

Ez mondjuk még Anarkihoz mérten is ütõs kijelentés volt:
"Ugyanúgy vagyok a hidegpárnával, mert ha nem lenne medence-jelleg, akkor ezek a napok nem a tél, hanem az enyheség jegyében telhetnének nagyrészt."

Még az a szerencse, hogy van medence-jelleg, nem igaz?

Bár semmi értelme, hogy negyvenkilencedszer is leírjam, de hátha.

Novemberben annyi helyen hullott szemcsés hó, hogyha az mind gyárhoz kötõdne, akkor gazdaságunk az USA-éval vetekedne. Szerencsére tõlem tanultabb kolléga is leírta a met. társalgóban, hogy egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik stratusos havazás ipari hatásra alakult ki.

Persze azt is tudom, hogy a stratus nem is igazi felhõ, fölötte süt a nap és meleg van, a lenti szürkeség és fagy csak hiba a mátrixban. Kb. azt írtad, hogy "ha Svájcban nem lenne egy 4000 méter magas hegység, akkor ott is egész kellemes lenne az idõ". Pfff...

Hogy hasonlít ez a szezon a 2006/2007-es télre? Igen is, meg nem is. Az idõjárás késõ nyári, kora õszi viselkedése alapján valóban ugyanabba a típusba sorolnám õket. Ennek jellemzõje a gyenge, s rosszul regenerálódó sarki hidegbázis.(Feltehetõleg a masszív sarkvidéki hideg AC-k hiányának a következménye az ilyenkor magas AO érték)
A helyzet azonban nem egyértelmû, az idõ múlásával több jelenség is elõkerült, ami a fenti típusba való tartozásnak ellentmond. November közepétõl tartósan "vonalzóval húzott" északi zonalitás állt fenn, nálunk magasnyomású, csendes, ködös idõvel. Az ilyen felállás arra mutat, hogy legalábbis a hajlam megvan nagy területre kiterjedõ, jelentõs arktikus-szubarktikus hidegfelhalmozódásra.( A légkörfizikai okok adottak, ebbe azonban most nem mennék bele)
Szóval, ilyen ellentmondásos elõjelekkel indult ez a tél. 2006/2007-es, és 1978/79-es, 1986/87-es elõzmények együtt: õszintén szólva, én ilyet még nem láttam.
Hogy a mostani késõõsz-koratél azért nem annyira beteges zonális irányban, mint az ominózus 2006/2007, azt mutatja az októberi, méginkább a novemberi hidegadvekció (igaz, ilyen 2006 november elején is volt - 5(!) napig: az idõtartamok sokat számítanak) Hogy a novemberi hideget zömmel nem hidegbeáramlás, hanem hidegpárna okozta? Teljesen igaz, csakhogy a hidegpárna kialakulását szintén makrocirkulációs tényezõk befolyásolják. Hogy most kialakult, 2006 novemberében meg nem, az korántsem véletlen.
Zonalitás volt 2006-ban, meg van most is: viszont a mostaniban volt roppant alacsony nyomású epizód, míg a 2006 koratéli zonalitás zömmel magas nyomású (még a Cirill is csak 1003 hepára volt képes leszenvedni a légnyomást, ezt is csupán január közepén) Sose tévesszük szem elõl, az alacsony és magas nyomású zonalitás között hõmérséklet eloszlás és a távolabbi következmények szempontjából óriási a különbség. Ha a cikloncentrumok észak felõl megközelítenek minket, azt jelenti, hogy a poláris légtömegek viszonylag nincsenek távol.
988 hepás zonalitás esetén könnyen bekövetkezhet hidegelárasztás (ahogy a mostani ábra is mutatja), egy 1035 hepásnál sohasem!
Nem mindegy az sem -ahogy már utaltam rá- hogy bizony jelenség az évnek mely szakaszában lép fel. December folyamán a sarkvidék fokozódó lehûlése, a kiélezõdõ meridionális hõdifferencia miatt természetes a légmozgások felgyorsulása, mély légnyomási depressziók fölénk sodródása. Ebbõl a szempontból a múlt hét történései teljesen "normálisak". Ellenben tökéletesen "abnormális" volt a 2007 januári viharciklon tevékenység (és elõtte az 1035 hepák karácsony körül) hiszen január közepén a tél bevezetõ szakaszára jellemzõ nagy meridionális differencia hõtranszport révén általában csökken, ekkor nyugodtabb, viszonylag hideg idõ van az esetek túlnyomó többségében.
Szóval, kétarcú ez a tél, és nem jelenteném ki, hogy a 2006/2007-es párja. Könnyen lehet, a folytatásban teljesen más irányt vesz majd.

Hmm. A régen olyan gyakori, mondhatni szokásos ünnepek közti nagy hidegelárasztás elsõ (modell által) is látható jele? Link
Szibéria is linkelgetett hasonlókat. Az tuti, hogy északon készül a hidegmag. A nagy kérdés, a leszakadás ideje és iránya...

Link Link Ha nekem írtad: íme a +5 fokos T850 és a brit AC.

Egy +5 C° T850 azért nehezen elképzelhetõ pár hétre elõre nézve Link a 2009-es brit AC is ezt produkálta Link (korábbi hozzászólásomban #67886 ciklon=anticiklon, elírtam, elnézést).

Link Itt a jövõ hét kulcsa: Izlandi anticiklon! Ez bõven elég egy megismételt téli közjátékhoz! A brit AC nekünk sajnos vajmi kevés, ha az orra belóg hozzánk, mert akkor brit AC-vel +5 fokos T850 is jöhet. Mert ez pl.: Link brit AC, nem? Vigyázó szemeiteket a skandi AC-ra vessétek!

Igaz, ostromolják a hidegmagok Európát, de amíg Anglia feletti központtal nem fejlõdik ki egy masszív ciklon valahogy így Link márpedig ameddig elláthatunk, ennek jelenben most úgy néz ki, hogy kicsi az esélye, és ez is ellene dolgozik Link addig a nagy hidegleszakadás csak remény. Hogy mi lesz január közepe felé, illetve utána, .....?

A múltkor még 1986-ra hasonlítottunk, most meg 2006-ra ? Nem nagy a különbség: ég és föld. Most is látszik, hogy a memória véges, akinek meg nincs esze, legyen notesze ! (ezért szoktam jegyzetelni )
Valahogy nem látom a viharciklonok zonalitást elõkészítõ tülekedését az óceánon. A Szibéria felõl benyúló 1055 meg megette Joachimot reggelire ? Szegény nagy dérrel-dúrral berontott a lengyelekig, aztán visszavonult Skandináviába, ahol elszenderült mára. Az óceáni AC köszöni jól van, egy gyengécske ciklon észak felõl megkerülte és egy ártalmatlan esõt-havat hozó felhõsávként szétkenõdött Grönland és Algéria közt. Arra remélem jó lesz, hogy a nedvessége ide jutva a zord Kárpátiába egy kis hóesést okozzon holnap. Furcsa, de mintha azt látnám a modelleken, hogy Karácsonykor az iszonyú mély (1010) medink utóda és az atlanti ciklonok fõnixmadár módjára felélednének és úgy elhajtják az ÉK-i AC-t mintha valami kis csökevényes magzat lenne.Ezután meg vonalzós zonalitás, hogy a szünidõben nehogy havat lásson Európa. Vonzó forgatókönyv a hó utálóinak és be kell vallani, ez gyakoribb szokott lenni, mint a téli idõ az év utolsó hetében.

Én értem, amit írsz és igazad van, viszont kb. olyan dolgokról írogatunk, hogy "esett volna az esõ, ha nem lett volna derült az ég" vagy "lett volna nagy hó, ha a ciklon más pályán haladt volna". Szerintem a félgömb cirkulációját nem érdemes országok szintjére értelmezni. A félgömböt vizsgálva viszont nagyon hasonlít az általad felvázolt két szituáció is.

Óriási az különbség a 2006-os novembere és a mostani között. Akkor jelentõs csapadék hullott rengeteg esõ, hónap elején hó is, most gyakorlatilag 0 mm volt a mennyiség. Akkor ciklon, ciklon hátán most anticiklonnal ugyanez. Akkor a fõ irány délen volt, most északi zonalitás mutatkozott. Aztán ez váltott tény, és az egyik legenyhébb tél volt. Az ország nagy részén hó alig hullott, és voltak hótakaró mentes területek is. Most a fél ország hó alatt van, akkor ez elképzelhetetlen volt. Fagy alig-alig volt a télen nálam januárban mindössze 10 fagyos nap volt, most novemberben 17 nap.
Az, hogy a medencénkben hidegpárna uralkodik az egy speciális viszonynak köszönhetõ, nálunk a tél azért hidegebb 1-1,5 fokkal mint a szélességi körünkön elvárható lenne, mert van hidegpárnánk, nyáron a hõségmegtartó szerepe is ugyanez, így a nyár anomália is pont ez miatt magasabb.

És ami várható, valószínû, hogy az anticiklon nem tart sokáig ( 1-2 hét esetleg) mert északról folyamatos ostromolják már a hidegmagok Európát, így egy kedvezõ fordulat veheti kezdetét, sarkvidéki beáramlások személyében. Kinek kedvezõ? No nem nekem, de így szimpatikusabb vagyok:-)

Én még mindig egy fordulatot látok januárra, egy télies fordulatot. Aztán nagyot bukhatok ez tény, de már a modellek is látják néhány futásban. Egyelõre ha a légkör fizikáját és dinamizmusát tekintem, minden úgy alakult, ahogy azt vártam, szépen lekövették egymást az események.

Idõjárásilag pedig nagyon hasonló az idei év a 2006/2007-es szezonhoz képest is. Az már más kérdés, hogy domborzati hatások miatt milyen idõ van ténylegesen. A makrocirkulációban csak az a hajszálnyi eltérés mutatkozik, mégpedig hogy intenzívebbek az anticiklonok a mérsékelt szélességeken. Bár a ciklonaktivitás töretlenül erõs, de egy lehellettel gyengébb, mint 2006/2007. telén volt. Én ennyi különbséget látok a két szezon között.
Szerintem a 2007/2008-as téli szezon a legjobb példa arra, hogy csak egy hajszál válaszja el a zonális enyheséget és a hidegpárnás telet. Ugyanis az említett szezon 90%-át ez a két makroszinoptikus berendezkedés töltötte ki. A szezon elején töretlen hidegpárna, utána pedig zonális enyheség uralkodott nagy szézalékban. A lényeg ugyanaz: magasan pozitív AO, és váltakozó NAO index.
A domborzati adottságaink pedig olyanok, amilyenek. Meggyõzõdésem, hogy egy langymeleg novemberen lettünk volna túl, ha nem egy tepsi alján helyezkedne el országunk, de mivel így van, ezért télies volt az idõjárás.
Persze izlések és pofonok, de nekem például az ipari hó nem is igazi havazás, hiszen azt sem nevezzük ónos esõnek, hogyha a negyedikrõl kilocsolok egy vödör vizet, ami késõbb ráfagy az útra. Ugyan úgy vagyok a hidegpárnával, mert ha nem lenne medence jelleg, akkor ezek a napok nem a tél, hanem az enyheség jegyében telhetnének nagyrészt.

A legnagyobb eltérés a 2006/2007-es téltõl az, hogy idén novemberben már volt 2 hét télies idõ (van ahol 7-10 téli nap összejött !!!), plusz most épp téli napokat élünk,nem emlékszem hogy akkor bárhol esett volna 15 cm megmaradó hó. Ez a tél már most bõven veri az akkorit.

Most már egyre inkább valószínû, hogy Karácsonytól ismét hidegpárna jöhet, ami megint nem a tavaszról fog szólni, még a hómentes területeken sem.

Ezek a hidegpárnák anno totálisan elmaradtak.

A karácsonyi frontot követõen megint az AC tör uralomra, hidegpárna, az ehhez kapcsolható helyi hatások fûszerezhetik maximum az unalmas szürke idõt, ami legalább év végéig kitarthat.Ezután még valószínûleg az újév is hasonlóképpen indul, esetleg érintõ frontok keverhetik majd át a megült párás levegõt.Nem a legbiztatóbb a folytatás, ha tippelnem kéne, aztán mondanám, hogy január 10. után lehetünk esélyesebbek havas-téli idõre.A havtalan-téli az meglesz jövõhéten.

A jégborítottság ingadozása viszonylag kevéssé hat a mi téli idõjárásunkra. A hóborította terület nagysága már inkább (nagyobbak az évenkénti különbségei) és leginkább a makrocirkuláció milyensége. Például 2006 januárjában az utóbbi 50 év egyik legkeményebb hideghulláma tört Kelet-Európára, elég silány sarki jégborítottság mellett. A 2006/2007-es télhez csak annyiban hasonlít a mostani felállás, hogy idén is tartós zonalitás volt (de ebben télen semmi különös nincs, inkább a tavaly-tavalyelõtti zonalitás nélküli telek a ritkák)
Egyébként viszonylag nagy eltérések is vannak a 2006/2007-es forgatókönyvtõl, szerintem a folytatás is másmilyen lesz.

Sokan hivatkoznak a 2006-os tél megismétlõdésére, én is erre hajlok, ha ezt megnézem. Abból a bizonyosból jelenleg sok hiányzik errefelé Link

Persze hogy lehet az is amit te írsz!
De az esetek nagy részében általában Nyugati áramlás,zonalítás váltja a tartós hidegpárnákat.Több évtizedes megfigyelésem ez.Általában úgy jövünk ki belõle.Fõleg ha Karácsony és Sziveszter környékén tartósabb hidegpárna van felettünk,szinte menetrendszerû hogy újév elsõ napjaiban kisöpri egy erõteljesebb áramlás Nyugat felõl.És meg is enyhül jelentõsen.Ék ilyenkor pár napig még tartja magát az igaz.

Thermo!Csak ez egy ördögi kör.Pont ezeknek az É-i frontoknak köszönhetõen,nem tud nyugalomba jutni ott a hideg tartósan,nincs AC,ezért is hiányzik a tavaly,tavalyelõtt jól megszokott egész télen át ott tartózkodó kemény hidegmag.Már rég ott kellene lennie.
Egyébként érdekes,nem tudom miért van ez.Ugyanaz amikor a decemberi 2-3 hetes zonalításokat az Ünnepek elõtt meridionalítás vált fel átmenetileg.Biztos hozzátartozik a medencénk sajátosságához.

Még annyit ehhez, hogy mély meggyõzõdésem szerint a szibériai magasnyomás visszahúzódása átmeneti lesz. Az 1055 hepa az 1055 hepa, és az északkeleti anticiklon kisebb-nagyobb megszakításokkal hónapok óta ott látható a térképeken. A mostani visszahúzódással alacsony nyomású, nedves atlanti légtömegek áramlanak be a területre, és ott találkoznak az urali, nyugat-szibériai fagyos levegõvel. Mi lesz ennek a következménye? Havazás, a hótakaró vastagodása! Ha kicsit is gyengül a nyugati irányítás, és kiderül a hómezõk felett, máris kész a nyugatra terjedõ hideg AC. Azt hiszem, ennek hatásával, északkeleti lábashideggel biztosan találkozunk még idén télen.

Régebben felfigyeltem már az ilyen "északi zonalitásos" idõjárás azon aspektusára, hogy emögött igencsak "nagy mennyiségû hideg levegõ tud felhalmozódni". (Ezt szó szerint így mondták már 15 - 20 éve, de régebben is.) Ez kénytelen terjeszkedni valamerre. Valószínûleg nem fog állandóan a Grönlandnál keletkezõ ciklonok üzemanyaga lenni, nem fog állandóan Amerikára szakadni, mert szerény emlékeim szerint bizony Európára is képes átterjedni (leszakadni). A hidegmag most Európa sarkvidéki része fölé fog helyezõdni.(Egyesül). Nagy kiterjedésû hófelszín található, és fog keletkezni a közeljövõben ahol pillanatok alatt kialakulhat hidegbázis. Egyszerûen a képlet annyira többesélyes, hogy bármilyen verzió erõltetése (hetekig!!) véleményem szerint megalapozatlan!

Csak a pontosság miatt:
2 X 2-3 hét az összesen 4-6 hét.
4 hét múlva január 17-e lesz.
6 hét az pontosan 42 nap. Ma december 20-a van. 42 nap múlva január 31. lesz, ez pedig nem február elsõ dekádja....

Amúgy én se látom a dolgok jelenlegi állása szerint a belátható idõn belüli télies fordulatot.

A hidegpárnát miért váltaná zonalitás? Ha a hideg tovább halmozódik tõlünk északra, akkor elég, hogy zavar keletkezzen egy AC megerõsödésével (mondjuk Izland felett), behullámozzon a rendszer, és íme: Link majd Link Persze izlandi AC-nek semmi esélye, de AC-nek valahol északon? Na annak már van

"A nagy kérdés mikor"
Tulajdonképpen mindig ott vagyunk mint egy hónappal ezelõtt.Azóta várjuk meridionális váltást,az igazi blocking helyzetet de nem akar megvalósulni.Most úgy néz ki a köv. 3 héten belül sem valószínû gyökeres fordulat.Aztán akkor már ugye ott a január vége.Ahogy mondod az egész január elmehet ezzel,vagy még netalán február egy része is.Attól függ mi meddig marad fenn.Ha most bejön 2-3 hét AC-as hidegpárna,azt egyértelmû hogy Nyugati áramlás,zonalítás váltja majd.Ez az esetek 95%-ban így van.Ha az is eltart 2-3 hétig,akkor ugye már február elsõ dekádjában tartanánk.Szóval én azt látom hogy mindig visszakerülünk a kiindulási alaphoz,és a komoly tél még mindig olyan távol van.Még mindig nincs,és nem is várható komoly hideg sem É-on,sem keleten.
A mostani szépre sikerült télies intermezzó nagy szerencse volt végül is.

Pár nap, és lezajlik egy hõkicserélõdési ciklus, ECMWF és GFS szerint is visszaáll a zonalitás. Ellenben nálunk 1025-1035 hepák lesznek, ezért valószínûleg nem viharos, nyugatias áramlás, hanem köd, magasköd és gyenge fagy fogja jellemezni a két ünnep közötti idõjárást, s feltehetõleg még az újév elsõ napjait is. Az ilyen felállás tél közepén rendkívül stabil szokott lenni, elõfordulhat, hogy jól belemegy a januárba is. Másrészrõl, a néhány nappal ezelõtti rendkívül alacsony légnyomás, viharos légmozgások tovagyûrüzõ "zavarokat" sejtetnek az idõjárásban. Az sem lenne meglepõ, hogy a november végihez hasonló makroszinoptikai kép meg sem közelíti majd annak életidejét, nem fog hetekig tartani. Az alapvetõ légkörfizikai tény, hogy a zonális áramlási szalagtól északra összegyûlik a hideglevegõ, kezd nyilvánvalóvá válni a hidegmagok elhelyezkedésébõl: a sarkvidék hozzánk közeli részén erõsen lehûl a levegõ az elõrejelzési térképek szerint. Ez majd valamikor újra meridionálisra fordítja a cirkulációt -kérdés, hogy mikor.
Érdekes, feltûnõ a most 1055 hepás északkeleti AC gyors leépülése, visszavonulása a következõ napokban. Hogy az erõs szibériai AC és az európai félblocking, északnyugati irányítás szervesen összefügg, a mostani történések is alátámasztani látszanak. Az északkeleti magasnyomás meghátrálásával "vonalzóval húzott" északi zonalitás alakul ki, az azori se "nyúlkál" észak felé. Egyébként dehogyis tûnik el az északkeleti AC, nagyobb léptékû térképen jól látszik, hogy csak visszahúzódik valamennyire, egyébként köszöni, jól van.

Milyen nagy az egybeesés mind3 linkednél.
Az a bajom a meteociel-es térképekkel, hogy elnagyoltak, pláne ami a csapadékot/halmazállapotot illeti. Erre nem építenék.
Hózáporokban tudok bízni arra a napra/estére.
ÉK igazán bizakodhat!

Hát lehet, hogy Karácsony alkalmából keresztre fogtok engem feszíteni, de úgy gondolom, hogy 24-én nem csak É járhat jól hó terén... Én a DNY országrészre is várok egy kis havat 24-én délután, este felé.... Ami megmaradni talán nem fog a + hõmérséklet miatt, de látványnak szép lehet... Tudom, hogy hülyén hangzik de én 24-ig ki fogok tartani e teóriám mellett. Ja még annyi, hogy a szél sokat segíthet...
Szerk: Õ is engem szeretne igazolni.... : Link
Szerk: õ is engem szeretne igazolni.... : Link

Szerk.: Õ is engem szeretne igazolni... : Link

Különösebb kommentár nélkül: ÉK -szénája most meglehetõsen jól áll a karácsonyi ünnepekben, ami a téli idõjárást illeti:
Havazás K-ÉK 24.-én:
GEM Link

Géefes
Link
Link
Link

Jóságos hidegpárna terül ránk utána:

ECM
Link


JMA
Link

UKMO
Link

GEM
Link

GFS:
Link

ÉK-i fáklya: Link
T2m minden rendelkezésemre álló modellen OK!

Utánam a vízözön!

Amennyiben kialakul az AC(valószínûbb),ezt ismét zonalítás,Nyugati áramlások söpörhetik ki.Azaz a Újév elsõ napjaiban,a papírforma szerint enyhülés kezdõdhet 2 méteren is.

Brit nyomásfáklyák beszédesek január elejétõl.Süllyedõ légnyomás tendencia szinten:Link
Link

Továbbra sincs változás a szezonális elõre szerint:Link Sõt,tovább enyhít.
Oka továbbra is a nagyon tartósan berendezkedett É-i zonalítás.Skandináv:Link
Keleti:Link
Látható hogy maradhat ott továbbra is ez a helyzet.Ebbõl következtetve 2 féle idõjárás alakulhat ki felettünk hosszabb távon,az elkövetkezõ hetekben:1:Csendes eseménytelen,hidegpárnás idõ(nem komoly hideggel)2:közelebb kerülne az Ény-irányítás,ez esetben az É-i országrészeket érintõ kisebb frontok miatt ott változékonyabb idõvel.Más országrészekben enyhe száraz idõvel.Összességében a köv. 3 hétben nem számítok arra hogy komoly téli idõ alakuljon ki.

Tavaly átálltunk az új GFS-re, az már negyed fokos (27 km) felbontású 192 h-ig. Ha jól tudom ennyi volt a régi ECMWF, de közben azon is javították, talán 15 km-re ?

A GFS 192 órán belül 0.5° pontossággal fut, 192 órától 384 óráig pedig 1° pontossággal. A fáklyatagok kivétel nélkül 1° pontossággal futnak, sõt: 6 óránkénti kimenettel!
További érdekességek (hányféle GFS van...): Link Link (GFS fáklyatagok szûrõ, ezt használom ezekhez pl.: Link ) Link ECMWF: Link (ez csak úgy )

A felbontásnál a rácsfelbontást értem lényegében, és az köztudott, hogy minél sûrûbb a modell rácspontjainak száma annál tökéletesebb elõrejelzéseket eredményez. Nem vitatkozni akarok, csak megjegyzem a GFS a modellt két szakaszban futtatja: egy nagyobb, és egy kisebb felbontásúban. A kezdeti idõponttól számított +192 óráig a modell nagy , míg +192 órán túl +384 óráig már csökkentett felbontásban fut ugyanaz a modell. Az elsõ szakaszban még 3/6 óránként, a késõbbi szakaszban viszont csak 12 óránként ad értékelhetõ kimenetet a GFS. Te ezt úgy is tudod, és azt is, hogy mi csak a szabadon közzé tett adatokhoz férhetünk hozzá. Véleményed egy részével azonosulni tudok.

És a GFS is mutatja nem egy futás óta:Link
Csak egy átrendezõdés kellene.

Nem a térkép 2,5 fokos felbontású, hanem a modell, ami alapján a térkép készül. Ez itt a probléma.


Szerencsére az ECMWF tartja magát elképzeléséhez. Link Link

Ez persze továbbra is csak lehetõséget ad téli fordulatra, a lényege az egésznek, hogy jó helyre vándorol a hidegmag.

Hazánk idõjárása, mégis hol dõlhet el?

Az, hogy egy térkép nem 2.5°-os felbontású, szerintem nem azt jelenti, hogy butított. Egy 0.5° -os igaz jól kinagyított, de belõle azt sem tudom kivenni, hogy mi van a szomszédban, és honnan mi várható. Link Ugyanez, ugyanerre az idõpontra itt 1.0°, Link animálva, elképzelhetõ, kicsit messzebbrõl mi várható, ha egyáltalán az fog bekövetkezni. Miért gk. kategória különbség a kontinensekre való rálátás. Az is lehet, hogy én vagyok ezen a téren lebutítva.

Ráadásként ez a térkép ámerika központú, kicsiny hazánk nem is fért fel a szelvényre :-)

Csak ismételni tudom magam: ez a térkép az amúgy sem tökéletes GFS butított, 2,5 fokos felbontású verziója. Ez és az ECMWF minõségileg összehasonlítva nagyjából Trabant/Ferrari különbséget ad.

Még nagyon messze van, de ha így alakulna, nagy hideg sem lesz Link és a csapadék is hiányozni fog Link nyomástérkép Link