Meteorológiai esélylatolgatások
Hát az AO durvul, de a NAO nem igazán, de ez érthetõ. Az AO maximum idejérõl: Link ez pedig az elõrejelzés: Link
Nekem ebbõl az következik, hogy nagyobb esélyel szakad le a hideg tõlünk keletre, mint ránk... vagy még kisebb esélyel tõlünk nyugatabbra. Egy biztos, hogy egy anticiklonális híd kialakul valahol. A hideg pedig lejut, csak nem mindegy, hogy hova.
A NAO nagyon-nagyon szenved a nulla felett, ami véleményem szerint nem kedvez a tartós hidegelárasztásnak, pláne nem egy csapadékos verziónak. Ez amolyan jobban kell fûteni típusú hideg lehet, de Pistike most sem fog szánkózni, maximum jól megfázik a torka
Ha engem kérdeztek, bár engem úgyse kérdez senki, mert egy megrögzött nyárfan vagyok, akkor 60%, hogy tõlünk keletre szakad a hideg, 30%, hogy ránk és 10%, hogy tõlünk nyugatra. 80%-ot adok annak, hogy komoly csapadék nélkül múljon el a körvonalazható (!!) téli periódus, 20%, hogy jelentõs csapadékkal.
Egy dolog biztos, a hidegmagok távolodnak egymástól, ami arra enged következtetni, hogy talán lesz tartós változás, de ami tény, hogy a a késõ õsz egyelõre nem akar elmúlni.
Nekem ebbõl az következik, hogy nagyobb esélyel szakad le a hideg tõlünk keletre, mint ránk... vagy még kisebb esélyel tõlünk nyugatabbra. Egy biztos, hogy egy anticiklonális híd kialakul valahol. A hideg pedig lejut, csak nem mindegy, hogy hova.
A NAO nagyon-nagyon szenved a nulla felett, ami véleményem szerint nem kedvez a tartós hidegelárasztásnak, pláne nem egy csapadékos verziónak. Ez amolyan jobban kell fûteni típusú hideg lehet, de Pistike most sem fog szánkózni, maximum jól megfázik a torka
Ha engem kérdeztek, bár engem úgyse kérdez senki, mert egy megrögzött nyárfan vagyok, akkor 60%, hogy tõlünk keletre szakad a hideg, 30%, hogy ránk és 10%, hogy tõlünk nyugatra. 80%-ot adok annak, hogy komoly csapadék nélkül múljon el a körvonalazható (!!) téli periódus, 20%, hogy jelentõs csapadékkal.
Egy dolog biztos, a hidegmagok távolodnak egymástól, ami arra enged következtetni, hogy talán lesz tartós változás, de ami tény, hogy a a késõ õsz egyelõre nem akar elmúlni.
Pontosan nagyon jól leírtad a lényeget, a saját kardjába dõl bele az áramlási kép, ez okozza az anticiklon térhódítását. Még egy érdekes jel ami ezt erõsíti, gyakorlatilag Európán, Skandinávián keresztül egy anticiklon híd alakul ki egészen a Bering-szorosig. Ez azt teszi lehetõvé, hogy az eurázsiai hidegmag megtámadja Európát, így másokkal ellentétben én nagy esélyt látok, hogy középsõ részekre is rá szakadjon a sarok, valamilyen méretékben. Lehet persze keveredési zóna akár enyhe idõvel és esõvel pl az ország keleti részén, vagy száraz hideg, de országos hó is elõfordulhat. Igazából most ez másodlagos dolog, hogy mivé alakul ki, ez a késõbbi idõszak elemezni való csemegéje lesz.
Ha a gondolataim stimmelnek és sok elemzésnek van hatása akkor a tél megtámadja Európát és várhatóan hazánkat is.
Errõl beszéltem feljebb:
Link
Két hidegmag látható ami szétszakad és bizony az egyik felénk veszi az irányát sajnos.
Link
Az indexek továbbra is durvulnak:
Link
Link
Igazából két nyárszeretõ beszél a télrõl és akik várják a telet azoknak nem esik le az tél legnagyobb lehetõsége, mivé változott a világ Misi?:-)))))
Várjuk meg még a következõ idõszakot, de sok-sok modell tartja ezeket a lehetõségeket.
Hangsúlyozom, lehetõség és nem tényszerûség! Nem mindegy!
Ha a gondolataim stimmelnek és sok elemzésnek van hatása akkor a tél megtámadja Európát és várhatóan hazánkat is.
Errõl beszéltem feljebb:
Link
Két hidegmag látható ami szétszakad és bizony az egyik felénk veszi az irányát sajnos.
Link
Az indexek továbbra is durvulnak:
Link
Link
Igazából két nyárszeretõ beszél a télrõl és akik várják a telet azoknak nem esik le az tél legnagyobb lehetõsége, mivé változott a világ Misi?:-)))))
Várjuk meg még a következõ idõszakot, de sok-sok modell tartja ezeket a lehetõségeket.
Hangsúlyozom, lehetõség és nem tényszerûség! Nem mindegy!
Meggyõzõdésem, hogy a túl intenzív ciklonaktivitás is lehet az enyheség veszte. Kell egy jól beállt, közepesen erõs ciklonképzõdés, hogy az egyensúly ne boruljon fel. A mostani ciklonaktivitással kicsit elszaladt a ló. Ezek a gigászi viharciklonok nagyban átformálják a cirkulációt. Két hatalmas ciklon kötött nagy magasságokban hullámzó jet streamek rendkívül intenzív konvergenciákat okoznak, ami melegágya az anticiklonok képzõdésének, mivel a 300-200 hPa magasságokban uralkodó konvergenciák alacsonyabb szinteken intenzív leáramlásokkal járnak. Ennek jó példája volt a tegnapi modellkabaré. Egyáltalán nem lehetetlen szituáció.
Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy bár jöhet 1-2 hétre kemény tél, megváltozni a makrocirkuláció nem fog, hiszen átmeneti gyengélkedés után ugyanúgy tõlünk északnyugatra tanyáznak majd a hidegmagok. Egy ilyen hidegleszakadás nagyszerûen levezeti a sarkok környékén dübõrgõ energiákat, aztán könnyedén visszaállhat a megszokott rend, a változás pedig átmenetivé válhat. Ha most valóban létrejön a "nagy téli armageddon", akkor ugyan nem kell elbúcsúzni a téltõl végleg, de hosszabb idõt kell majd rá várni,... és elképzelhetõen február végére vagy március elejére tudnék elképzelni egy téliesebb periódust.
És persze leszakadhat úgy is a hideg, hogy mi nem élvezzük ki minden mozzanatát, mert vagy tõlünk keletre vagy tõlünk nyugatra szakad le. Esélye ugyanannyi, mintha ránk szakadna majd. Valaki "jól" fog járni, bár szerintem nem mindenki örülne neki olyan felhõtlenül, mint ti.
Az elõbb kiesett a pénztárcámból a személyi igazolványom, pillanatra azt hittem, hogy Dávid Mihály a nevem, de ha már ennyire belementem az általam vélt jövõbe, akkor annyit hozzáfûznék, hogy az északi félgömb cirkulációs mintája nem igazán a "sablonszerû" kemény telek sémáját mutatja.
Keresgettem a fórumon a hozzászólásokat, hogy az állatvilágnak mi errõl a véleménye, csak béna voltam és nem találtam. Vagy nem is volt róla szó?
Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy bár jöhet 1-2 hétre kemény tél, megváltozni a makrocirkuláció nem fog, hiszen átmeneti gyengélkedés után ugyanúgy tõlünk északnyugatra tanyáznak majd a hidegmagok. Egy ilyen hidegleszakadás nagyszerûen levezeti a sarkok környékén dübõrgõ energiákat, aztán könnyedén visszaállhat a megszokott rend, a változás pedig átmenetivé válhat. Ha most valóban létrejön a "nagy téli armageddon", akkor ugyan nem kell elbúcsúzni a téltõl végleg, de hosszabb idõt kell majd rá várni,... és elképzelhetõen február végére vagy március elejére tudnék elképzelni egy téliesebb periódust.
És persze leszakadhat úgy is a hideg, hogy mi nem élvezzük ki minden mozzanatát, mert vagy tõlünk keletre vagy tõlünk nyugatra szakad le. Esélye ugyanannyi, mintha ránk szakadna majd. Valaki "jól" fog járni, bár szerintem nem mindenki örülne neki olyan felhõtlenül, mint ti.
Az elõbb kiesett a pénztárcámból a személyi igazolványom, pillanatra azt hittem, hogy Dávid Mihály a nevem, de ha már ennyire belementem az általam vélt jövõbe, akkor annyit hozzáfûznék, hogy az északi félgömb cirkulációs mintája nem igazán a "sablonszerû" kemény telek sémáját mutatja.
Keresgettem a fórumon a hozzászólásokat, hogy az állatvilágnak mi errõl a véleménye, csak béna voltam és nem találtam. Vagy nem is volt róla szó?
Eltelt két nap és máris korrekcióra szorul az elõrejelzés (mondjuk eléggé pontos is voltam, szóval nem csoda). A skandináv és brit fáklyák 240 órára a mélybe szállnak, ezzel is jelezve, hogy újult erõvel támad a nyugati irányítás, immáron a brit térségben is. Ez a rajtunk áttolódó anticiklon miatt közvetve érezteti hatását, de annak leépülésével már túlságosan megnõ a bizonytalanság. Link Ezután ugyanis az általam várt és valóban várhatóan kialakuló kisimuló zonalitás utáni helyzetkép teljesen bizonytalan. Nyilván nem fog fennállni a zonális irányítás néhány napnál tovább, mert ÉK-Európa jelentõs hideget kaphat (11 tag a 20ból 330 óránál), annak (és másoknak) következményeképpen pedig fel fog borulni a rendszer. Elképzelésem sincs, hogy hol lehetne anticiklon, de ne felejtsük: a brit térség kevésbé releváns, mint a skandináv. Néha havazást hozó ciklonok a skandi AC-t megkerülve benézhetnek hozzánk a britek felõl, néha ott kiszenvedõ ciklonok mellett kapjuk az ívet, stb.
A GFS 12Z egyébként nagyon erõs ÉK-i AC-vel számol, de a kemény izlandi ciklonnal együtt csak az északi zonalitás esélyét röffentenék be, az pedig egy igen unalmas (már megint?) szituáció lenne. ECM egyetért a sarki hidegelárasztással (12Z), de megint grönlandi AC-t számol egy ÉNy-i, majd 240 óra felett várhatóan É-iba forduló irányítással. Csak tudnám, mit bír a grönlandi-azori AC-hídban annyira (én is szeretem egyébként, hehehe).
Most írok egy olyan progit, ami összehasonlítja az idei év T850 térképeit (Európa) az elmúlt 140 év térképeivel (Wetterzentrale). Ezt analizálva kilistázza majd az idei évhez/télhez/õszhöz leginkább hasonló éveket. Nagy bánatom, hogy 2011. csak október 30-ig van fent, a fél kezem odaadnám egy teljes éves analízisért (más forrásnak más a színskálája, felbontása , stb., így nem tudom igénybe venni). A képek összesen több Gb, az összehasonlítási idõ képrõl képre szintén pár perc, de ahogy kész, beszámolok az eredményekrõl
A GFS 12Z egyébként nagyon erõs ÉK-i AC-vel számol, de a kemény izlandi ciklonnal együtt csak az északi zonalitás esélyét röffentenék be, az pedig egy igen unalmas (már megint?) szituáció lenne. ECM egyetért a sarki hidegelárasztással (12Z), de megint grönlandi AC-t számol egy ÉNy-i, majd 240 óra felett várhatóan É-iba forduló irányítással. Csak tudnám, mit bír a grönlandi-azori AC-hídban annyira (én is szeretem egyébként, hehehe).
Most írok egy olyan progit, ami összehasonlítja az idei év T850 térképeit (Európa) az elmúlt 140 év térképeivel (Wetterzentrale). Ezt analizálva kilistázza majd az idei évhez/télhez/õszhöz leginkább hasonló éveket. Nagy bánatom, hogy 2011. csak október 30-ig van fent, a fél kezem odaadnám egy teljes éves analízisért (más forrásnak más a színskálája, felbontása , stb., így nem tudom igénybe venni). A képek összesen több Gb, az összehasonlítási idõ képrõl képre szintén pár perc, de ahogy kész, beszámolok az eredményekrõl
Egy gyors elemzés, ami szemet szúrt nekem. Nos, mint láthatjuk, az elsõ próbálkozás nem jár váltással (következõ néhány nap), de ezt a modellek is tudták (sejtették), hiszen radikális, télbe átmenõ futásra (január 10-e környékére) 1-2-re emlékszem a közel 60 futásból (10 nap alatt 40 GFS, 20 ECM). Viszont körvonalazódik a jövõkép, ami meglehetõsen stabil (nem tudom, miért...). Tekintsünk egy dél- és egy északi skandináv fáklyát:
Link Link
Számomra döbbenetes ez az alacsony szórás (a maga nemében) a tagok között és mégis a hullámzás ténye. Már több futás óta így néznek ki a fáklyák. Tehát ez alapján a várható idõ így nézhet ki: A skandi AC, ami most kialakul(t volna), hamar eltûnik, helyét nagyon délre sodródó zonalitás veszi át, várhatóan "nagy kiterjedésû" ciklonokkal, amelyek vonalzónalitást okoznak: Link (állítom, hogy ez a link holnap is hasonlóan nézhet ki, de e iromány születésekor vízszintes izobárok voltak Európa fölött a 43-49-es szélességek mentén (fölöttünk)). Ugye ez a helyzet ezen a télen még nem nagyon állt elõ, lévén a sarki hideget térnyeréshez juttatná (Snowhunter elmélete itt stimmel). A sarki hideg sajnos azonban most kezd el generálódni, holott kemény teleken ezt december elején megteszi (ezért nincs sehol -30-as T850 izoterma 384 óráig, ami pedig nem ritka ilyenkor már). Viszont egy ilyen labilis helyzet mindenképpen meridionálisba vált, egyszerûen képtelen tartósan fennállni! Alulról AC-k akarnak teret nyerni, Észak-Európa felett nem lehet hetekig 990 alatt a légnyomás, tehát a rendszer megbillen, behullámzik. A skandi fáklyák szerint ez bizony skandináv AC-vel járhat (és ebben a pillanatban lépem túl a 240 órás elõrejelzési határt), a skandi AC viszont hidegelárasztást jelent a kelet-európai síkságra és akár közvetlenül ránk is. Még a brit fáklyák is hasonló képet mutatnak! Link Tõlünk DK-re, a viharsarkon is túl pedig jóféle, gyenge ciklonok, vagyis inkább alacsonynyomású mezõ kellene, mert az tudja beforgatni a hideget (ez lehet ugyan mediterrán ciklon is, de nem vagyok eltévedve, hogy 300 óra felett ilyeneket nézegessek). Románia térsége: Link tehát ez is adott lehet!
Az ENS átlagokon nyilván 300 óra felett ilyesmi nem figyelhetõ meg, de a vonalzónalitás már igen Link Variációk felborulásra: Link ÉK-i hideg (ÉK-Európában!) esélye: Link a tagok 60%-a számol vele. Ezek azonban nagyon messze vannak még (Moszkva: Link ) és lehet, hogy ki sem alakulnak.
Hogy mi lehet, ha enyhülés-párti lennék? Nos nyilván a nagy bizonytalanságra érdemes utalni, lévén 240 óra feletti eseményekrõl beszélek, akkor is kezdetben tökéletes zonalitásról. Másrészt, a meridionális billenés kemény elõoldalat is okozhat (Grönland alatti AC kialakulásával és brit cikloncsaláddal), de erre nagyon kicsi az esély, izlandi fáklya Link 384 órára elõre változatlanul ciklonos. Ennek fényében mondjuk a NAO és AO indexeket nem értem: Link Link , tehát mégiscsak lehet esélye itt is AC-nak. Mivel az izlandi fáklya keményen ciklonos, könnyen lehet, hogy az ideális eset létrejötte (skandi AC, É-i hidegelárasztás) után a ciklonok (meglepõ módon) ránk terítenék az anticiklont, így ismét felnyomva nálunk a légnyomást. Ez viszont 400 óra feletti történet!
Végül kizárható események 384 órán belül: 240 órán belül kemény téli helyzet. 240-384 órán belül erõs É-i zonalitás (ennek szerintem végül lejárt az ideje, az óceán hûl, a Kara-tenger jegesedik, a skandináv térségen túl sok a hó, stb.).
Sajnos úgy látom, 150-200 órát is le kell számolnunk, mire a modellek biztos lehûlést látHATnak térségünkre. Ennél csak több lehet ez a szám.
Hát, ez nem lett "gyors elemzés", de lehetne átgondoltabb. ECM éjféli pl. Link az általam "szinte" kizárt Grönland alatti AC-nal számol elõoldallal. He-he-he.
Link Link
Számomra döbbenetes ez az alacsony szórás (a maga nemében) a tagok között és mégis a hullámzás ténye. Már több futás óta így néznek ki a fáklyák. Tehát ez alapján a várható idõ így nézhet ki: A skandi AC, ami most kialakul(t volna), hamar eltûnik, helyét nagyon délre sodródó zonalitás veszi át, várhatóan "nagy kiterjedésû" ciklonokkal, amelyek vonalzónalitást
okoznak: Link (állítom, hogy ez a link holnap is hasonlóan nézhet ki, de e iromány születésekor vízszintes izobárok voltak Európa fölött a 43-49-es szélességek mentén (fölöttünk)). Ugye ez a helyzet ezen a télen még nem nagyon állt elõ, lévén a sarki hideget térnyeréshez juttatná (Snowhunter elmélete itt stimmel). A sarki hideg sajnos azonban most kezd el generálódni, holott kemény teleken ezt december elején megteszi (ezért nincs sehol -30-as T850 izoterma 384 óráig, ami pedig nem ritka ilyenkor már). Viszont egy ilyen labilis helyzet mindenképpen meridionálisba vált, egyszerûen képtelen tartósan fennállni! Alulról AC-k akarnak teret nyerni, Észak-Európa felett nem lehet hetekig 990 alatt a légnyomás, tehát a rendszer megbillen, behullámzik. A skandi fáklyák szerint ez bizony skandináv AC-vel járhat (és ebben a pillanatban lépem túl a 240 órás elõrejelzési határt), a skandi AC viszont hidegelárasztást jelent a kelet-európai síkságra és akár közvetlenül ránk is. Még a brit fáklyák is hasonló képet mutatnak! Link Tõlünk DK-re, a viharsarkon is túl pedig jóféle, gyenge ciklonok, vagyis inkább alacsonynyomású mezõ kellene, mert az tudja beforgatni a hideget (ez lehet ugyan mediterrán ciklon is, de nem vagyok eltévedve, hogy 300 óra felett ilyeneket nézegessek). Románia térsége: Link tehát ez is adott lehet!Az ENS átlagokon nyilván 300 óra felett ilyesmi nem figyelhetõ meg, de a vonalzónalitás már igen Link Variációk felborulásra: Link ÉK-i hideg (ÉK-Európában!) esélye: Link a tagok 60%-a számol vele. Ezek azonban nagyon messze vannak még (Moszkva: Link ) és lehet, hogy ki sem alakulnak.
Hogy mi lehet, ha enyhülés-párti lennék? Nos nyilván a nagy bizonytalanságra érdemes utalni, lévén 240 óra feletti eseményekrõl beszélek, akkor is kezdetben tökéletes zonalitásról. Másrészt, a meridionális billenés kemény elõoldalat is okozhat (Grönland alatti AC kialakulásával és brit cikloncsaláddal), de erre nagyon kicsi az esély, izlandi fáklya Link 384 órára elõre változatlanul ciklonos. Ennek fényében mondjuk a NAO és AO indexeket nem értem: Link Link , tehát mégiscsak lehet esélye itt is AC-nak. Mivel az izlandi fáklya keményen ciklonos, könnyen lehet, hogy az ideális eset létrejötte (skandi AC, É-i hidegelárasztás) után a ciklonok (meglepõ módon) ránk terítenék az anticiklont, így ismét felnyomva nálunk a légnyomást. Ez viszont 400 óra feletti történet!
Végül kizárható események 384 órán belül: 240 órán belül kemény téli helyzet. 240-384 órán belül erõs É-i zonalitás (ennek szerintem végül lejárt az ideje, az óceán hûl, a Kara-tenger jegesedik, a skandináv térségen túl sok a hó, stb.).
Sajnos úgy látom, 150-200 órát is le kell számolnunk, mire a modellek biztos lehûlést látHATnak térségünkre. Ennél csak több lehet ez a szám.
Hát, ez nem lett "gyors elemzés", de lehetne átgondoltabb. ECM éjféli pl. Link az általam "szinte" kizárt Grönland alatti AC-nal számol elõoldallal. He-he-he.
Nem túl jók a januári kilátások, azért nem semmi, amit ez az anomáliatérkép mutat januárra: Link
Teljesen bejött a körvonalazásod Karácsony környékére.A Dny-i "gyors" hó,és a K-i, Ék-i hó utána.
Végül is sok újdonságot nem írhatok, egy hónappal késõbb valósulhat meg az, amit a december második felére vártam.
Amikkel buktáztam is, azaz a verifikálás megtörtént.
A magasnyomások kialakultak, a kontinenst uralma alá kerítõ Ac kialakult, az északkeleti Ac is, ám az nem lett tartós, nem tudott összekapcsolódni két magasnyomású rendszer.
Emiatt a zonális jelleg jórészt az északi térségbe szorulva jellemzõ maradt.
Úgy látszik, decemberben nem szabad körvonalaznom, a bukták erre a hónapra összpontosulnak.
Nos, 10-tõl majd egy hónap után megvalósulása egészen valószínû, így legutóbbi körvonalazásomat csak másolni tudnám (annyi frissítést tudok beletenni, hogy februárba is vaskosan átnyúlhat).
A verifikáló pdf utolsó elõtti (2011.12.13.) tétele õ: Link
Amikkel buktáztam is, azaz a verifikálás megtörtént.
A magasnyomások kialakultak, a kontinenst uralma alá kerítõ Ac kialakult, az északkeleti Ac is, ám az nem lett tartós, nem tudott összekapcsolódni két magasnyomású rendszer.
Emiatt a zonális jelleg jórészt az északi térségbe szorulva jellemzõ maradt.
Úgy látszik, decemberben nem szabad körvonalaznom, a bukták erre a hónapra összpontosulnak.
Nos, 10-tõl majd egy hónap után megvalósulása egészen valószínû, így legutóbbi körvonalazásomat csak másolni tudnám (annyi frissítést tudok beletenni, hogy februárba is vaskosan átnyúlhat).
A verifikáló pdf utolsó elõtti (2011.12.13.) tétele õ: Link
Hát igen: enyhe emelkedõ tendencia mindhárom nyomásfáklyán. Igen kíváncsi vagyok, végül hol alakul ki a blokkoló AC. Mert hogy kialakul, az majdnem biztos.
Egyébként messzemenõkig egyetértek azzal a kijelentéseddel, hogy jan.10.-e határnap. A tél elsõ etapjára jellemzõ kiélezett meridionális hõkontraszt kiváltotta idõjárási periódus ilyenkor lezárul, új éra veszi kezdetét. Általában innentõl számítva 10 napig, 2 hétig roppant állandó szokott lenni az idõjárás, s ebbõl legtöbbször gyökeresen más makrocirkulációval "jövünk ki".
Egyébként messzemenõkig egyetértek azzal a kijelentéseddel, hogy jan.10.-e határnap. A tél elsõ etapjára jellemzõ kiélezett meridionális hõkontraszt kiváltotta idõjárási periódus ilyenkor lezárul, új éra veszi kezdetét. Általában innentõl számítva 10 napig, 2 hétig roppant állandó szokott lenni az idõjárás, s ebbõl legtöbbször gyökeresen más makrocirkulációval "jövünk ki".
Ha arra gondolsz hogy január 10-20 között AC lenne hideg párnával,az megint csak nem jó jel lenne a megfigyeléseim szerint.Úgy abból is enyhüléssel,Ny-i áramlással jönnénk ki.gyakori eset.Lenne egy novemberihez hasonló hideg párna,majd újból minden elõröl.
Talán a Skandi AC alakulhatna:Link
Meg az ÉK-i:Link
Ny-i:Link
Még ha ez bejön mondjuk 2 hét múlva,akkor is, még utána idõ kell amíg jól megerõsödne EU felett a hideg mag,és megfelelõ alkalommal ránkszakadna a komoly hideg,nem a "hidegecske".
10. után meglátjuk mi lesz!
Talán a Skandi AC alakulhatna:Link
Meg az ÉK-i:Link
Ny-i:Link
Még ha ez bejön mondjuk 2 hét múlva,akkor is, még utána idõ kell amíg jól megerõsödne EU felett a hideg mag,és megfelelõ alkalommal ránkszakadna a komoly hideg,nem a "hidegecske".
10. után meglátjuk mi lesz!
Január végére, február elejére pedig igen komoly téli szituációk jellemzõek, még ha ez nem is törvényszerû természetesen, bízom mindenképpen abban az idõszakban.
A mutatott térképek alapján könnyen jutunk a tiéddel megegyezõ következtetésre. Tipikus pozitív indexes kép, a magasabb szélességeken ciklonok, melyeket délrõl AC koszorú övez, gyengécske sarki hidegbázis -elsõ ránézésre elég vígasztalan. Mégis azt ajánlom, ne vonjunk le ebbõl elhamarkodott -ha még oly kézenfekvõ- következtetéseket. Meggyõzõdésem, hogy január második dekádjában átalakul a makrocirkuláció. A szibériai maximum elég stabilnak látszik, bízhatunk a nyugat felé való terjeszkedésében. Ha megnézed a jan. 7.-re vonatkozó szinoptikai térképet, azon akkora "lecseppenés" látszik, mint a ház. A 995 hepás mediciklon figyelemre méltó, és ennek hátoldalán lennénk. Ma délelõtt fedeztem fel az ECMWF 10 napos prognózisában, ez ugyanaz a kép, amit Te is linkeltél. Még szép téli epizód is lehet ebbõl kis (nagy?) szerencsével. A mediciklon fölött összekapcsolódik az északkeleti magasnyomás az azorival (nem akarom erõltetni a szerencsétlen Vojejkov-tengelyt, az utóbbi idõben szinte visszaéltünk ezzel az elnevezéssel)
Mindamellett én sem hiszem, hogy január közepéig nagy tél legyen nálunk. Azonban ha a mutatott cirkuláció megvalósul, úgy mérsékelt hideg állna elõ a lecseppenés (egy meridionális hõcsere
ciklus) lezajlása után. A kialakuló AC híd pedig konzerválhatná az elfogadható téli hõmérsékletet. Nem szükségszerû, és nem is valószínû január második dekádjában a tomboló nyugati futószalag fölöttünk. A jan. 10-tõl jan. 20.-ig tartó idõszak leggyakrabban aránylag nyugalmas, állandósult idõt szokott hozni. Valami ilyesmi látszik kialakulni most is.
Mindamellett én sem hiszem, hogy január közepéig nagy tél legyen nálunk. Azonban ha a mutatott cirkuláció megvalósul, úgy mérsékelt hideg állna elõ a lecseppenés (egy meridionális hõcsere
ciklus) lezajlása után. A kialakuló AC híd pedig konzerválhatná az elfogadható téli hõmérsékletet. Nem szükségszerû, és nem is valószínû január második dekádjában a tomboló nyugati futószalag fölöttünk. A jan. 10-tõl jan. 20.-ig tartó idõszak leggyakrabban aránylag nyugalmas, állandósult idõt szokott hozni. Valami ilyesmi látszik kialakulni most is.
Nem akarom temetni a telet,de belátható idõn belül teljesen esélytelen a komoly váltás. Ahogy haladunk elõre az idõben,egyre inkább a zonalitás erõsödésével számol az ECM (is) az északi féltekén: Link Látni,hogy 200 óránál,a még most a közel jövõben meglévõ Kelet-Szibéria AC-t is "szétszedik" a ciklonok és alig marad magasnyomás a sarkkör környékén. Ebbõl következik,hogy szokatlan módon idén egyelõre még Amerikában sincs esély komoly téli idõre(decemberben volt egy kis téli intermezzo ott tudom,de lényegében ott is gyenge a tél). Ebbõl az egészbõl következik,hogy alig van hidegmag,hidegbázis: Link szintén 200 óra környéke. Kanadától északra és Kelet-Szibériában van 1-1 hidegbázis,de ahhoz képest,hogy január elsõ felérõl beszélünk már,ez elég gyengus. Ott van pl. Nyugat és Közép-Szibéria,ahol szinte tavaszi idõ várható a -10 vagy annál még magasabb T850 hõmérsékletekkel. Szubjektív véleményen ezen tények alapján,hogy új erõre kapott/hat a zonalitás így január elsõ felében,ezért legkorábban január utolsó harmadáig nehezen tudom elképzelni a komoly téli váltást.
Ha már szeptemberre elõáll olyan mértékû é-d-i hõdifferencia (a sarkvidék lehûlése miatt), mely az áramlások meridionálisra fordulását, nálunk sarkvidéki hidegöblítés(eke)t képes elõidézni, akkor feltételezhetjük, hogy a hidegbázis felépülési/regenerálódási hajlma erõs.
Ha fennmarad a nyár végére jellemzõ jellegtelen áramlási kép, vagy gyenge zonalitás (mi természetesen a meleg oldalon vagyunk), akkor ennek az ellenkezõje tehetõ fel.
A felépülési/regenerálódási hajlam (ill. annak hiánya) stabil tulajdonsága a sarki hidegtömegnek, mely általában fennmarad a következõ hónapokban is.
Itt jön a képbe a Namias-féle hõkicserélõdési ciklus. Ha "jó" hidegbázis esetén már kora õsszel lezajlik egy meridionális áramlású, hõkicserélõ fázis, úgy az é-d-i hõdifferencia átmenetileg csökken, és õsz közepén, második felében zonálisra vált a makrocirkuláció, fölöttünk gyakran kelet-nyugat tengelyû anticiklonokkal. Ez csendes, napsütéses, késõbb párás-ködös idõvel jár a Kárpát-medencében. November legvégére, december elejére a zonalitás újra kiélezi a meridionális hõkontrasztot, és a meridionálisra forduló áramlatok lehozzák a mi szélességünkre a sarki hideget -a tél eleje, közepe hideg lesz. Innentõl megint zonálisra vált az áramlási kép, de a fölöttünk elhelyezkedõ AC és a hideg légpárna általában konzerválja a hideget január túlnyomó részében. Bizonyos esetekben zonális marad a kép január végére, februárra is: ez a végére megenyhülõ hideg tél esete. Ennél gyakoribb, hogy a hamar regenerálódó hidegbázis, megnövekedett meridionális hõdifferencia a hidegelárasztás megismétlõdéséhez vezet január végén, február elején.
"Rossz" hidegbázis esetén egészen más lesz a forgatókönyv. Az õsz eleji sarkilevegõ-beáramlások elmaradnak, s csak õsz második felére fejlõdik ki meridionális makracirkulációt kiváltani képes é-d-i hõkülönbség. Ekkor hidegre (nemegyszer átlagnál jóval hidegebbre) fordul idõjárásunk október legvégén, novemberben, ill. december legelején (ld. idén!) Az ezt követõ zonális szak ilyenkor a napforduló környékére és január elejére esik. Ebben az esetben január második felére, februárra tud elõállni meridionális, hidegáramlásos epizód: ez az elején és a végén hideg(ebb), "lyukas közepû" enyhe tél képe.
Lényeges momentum, hogy gyorsan regenerálódó hidegbázis esetén a zonális idõszakok rövidek, (mert gyorsan elõáll a meridionálisra váltáshoz szükséges hõdifferencia), a meridionális, blockingos szakok ellenben hosszúak. Hideg télen is mindig vannak nyugati áramlásos, enyhe idõszakok, de ezek néhány napig ( egy hét-10 nap) tartanak csupán. "Rossz" hidegbázis, enyhe tél esetén mindez fordítva van: a zonális idõszakok több hétig tartanak, a blockingidõszakok néhány naposak.
Fenti megállapításaim esetleges összefüggései alapos diszkussziót kívánnának, azonban a terjedelem okán jelen hozzászólásomban már nem látok hozzá ehhez. Bonyolult dologról van szó, de úgy hiszem, itt van elásva a zonális tél-blockingos tél, ill. az eltérõ õszi, téli forgatókönyvek "kutyája".
A leírtakból következik, hogy idén cca január közepétõl várható téli idõszak. Hogy ez milyen hideget, mekkora havat hoz, elõre még nem látható. Mindenesetre azt várom, hogy a decemberi pozitív hõmérséklet- anomália januárra nagyban mérséklõdik, ez a hónap az átlagosnál csak kissé enyhébb, vagy átlagos hõmérsékletû lesz. Február pedig szintén átlag körüli.
Ha fennmarad a nyár végére jellemzõ jellegtelen áramlási kép, vagy gyenge zonalitás (mi természetesen a meleg oldalon vagyunk), akkor ennek az ellenkezõje tehetõ fel.
A felépülési/regenerálódási hajlam (ill. annak hiánya) stabil tulajdonsága a sarki hidegtömegnek, mely általában fennmarad a következõ hónapokban is.
Itt jön a képbe a Namias-féle hõkicserélõdési ciklus. Ha "jó" hidegbázis esetén már kora õsszel lezajlik egy meridionális áramlású, hõkicserélõ fázis, úgy az é-d-i hõdifferencia átmenetileg csökken, és õsz közepén, második felében zonálisra vált a makrocirkuláció, fölöttünk gyakran kelet-nyugat tengelyû anticiklonokkal. Ez csendes, napsütéses, késõbb párás-ködös idõvel jár a Kárpát-medencében. November legvégére, december elejére a zonalitás újra kiélezi a meridionális hõkontrasztot, és a meridionálisra forduló áramlatok lehozzák a mi szélességünkre a sarki hideget -a tél eleje, közepe hideg lesz. Innentõl megint zonálisra vált az áramlási kép, de a fölöttünk elhelyezkedõ AC és a hideg légpárna általában konzerválja a hideget január túlnyomó részében. Bizonyos esetekben zonális marad a kép január végére, februárra is: ez a végére megenyhülõ hideg tél esete. Ennél gyakoribb, hogy a hamar regenerálódó hidegbázis, megnövekedett meridionális hõdifferencia a hidegelárasztás megismétlõdéséhez vezet január végén, február elején.
"Rossz" hidegbázis esetén egészen más lesz a forgatókönyv. Az õsz eleji sarkilevegõ-beáramlások elmaradnak, s csak õsz második felére fejlõdik ki meridionális makracirkulációt kiváltani képes é-d-i hõkülönbség. Ekkor hidegre (nemegyszer átlagnál jóval hidegebbre) fordul idõjárásunk október legvégén, novemberben, ill. december legelején (ld. idén!) Az ezt követõ zonális szak ilyenkor a napforduló környékére és január elejére esik. Ebben az esetben január második felére, februárra tud elõállni meridionális, hidegáramlásos epizód: ez az elején és a végén hideg(ebb), "lyukas közepû" enyhe tél képe.
Lényeges momentum, hogy gyorsan regenerálódó hidegbázis esetén a zonális idõszakok rövidek, (mert gyorsan elõáll a meridionálisra váltáshoz szükséges hõdifferencia), a meridionális, blockingos szakok ellenben hosszúak. Hideg télen is mindig vannak nyugati áramlásos, enyhe idõszakok, de ezek néhány napig ( egy hét-10 nap) tartanak csupán. "Rossz" hidegbázis, enyhe tél esetén mindez fordítva van: a zonális idõszakok több hétig tartanak, a blockingidõszakok néhány naposak.
Fenti megállapításaim esetleges összefüggései alapos diszkussziót kívánnának, azonban a terjedelem okán jelen hozzászólásomban már nem látok hozzá ehhez. Bonyolult dologról van szó, de úgy hiszem, itt van elásva a zonális tél-blockingos tél, ill. az eltérõ õszi, téli forgatókönyvek "kutyája".
A leírtakból következik, hogy idén cca január közepétõl várható téli idõszak. Hogy ez milyen hideget, mekkora havat hoz, elõre még nem látható. Mindenesetre azt várom, hogy a decemberi pozitív hõmérséklet- anomália januárra nagyban mérséklõdik, ez a hónap az átlagosnál csak kissé enyhébb, vagy átlagos hõmérsékletû lesz. Február pedig szintén átlag körüli.
Clive, sajnos egyelõre csak decemberre és augusztusra "találtam valamit", ami alapján merek valószínûségeket 1-2 hónapra elõre mondani. Azonban a jelenlegi felállás és a fáklyák alapján - ahogy Te is láthatod - nagyon esélyes, hogy január elsõ fele jóval átlag feletti hõmérsékletû lesz. Utána persze még lehetnek komoly téli helyzetek, nem hiszem, hogy legalább egy-két szép nagy havazásos szitu ne alakuljon ki, de amint alább írtam, a 2 téllel ezelõtti bp-lõrinci 70 cm nem megnyugtató a tél második felére sem. Utóbbi persze nem egy fantasztikus prediktor (nem úgy mint a decemberim ), de mégis aggodalomra okot adó. De azért szerintem csak kb. 10 napra keress magadnak más hobbit, aztán lehet kipihenten modelleket bújva reménykedni.
sajnos egyelõre csak decemberre és augusztusra "találtam valamit", ami alapján merek valószínûségeket 1-2 hónapra elõre mondani. Azonban a jelenlegi felállás és a fáklyák alapján - ahogy Te is láthatod - nagyon esélyes, hogy január elsõ fele jóval átlag feletti hõmérsékletû lesz. Utána persze még lehetnek komoly téli helyzetek, nem hiszem, hogy legalább egy-két szép nagy havazásos szitu ne alakuljon ki, de amint alább írtam, a 2 téllel ezelõtti bp-lõrinci 70 cm nem megnyugtató a tél második felére sem. Utóbbi persze nem egy fantasztikus prediktor (nem úgy mint a decemberim ), de mégis aggodalomra okot adó. De azért szerintem csak kb. 10 napra keress magadnak más hobbit, aztán lehet kipihenten modelleket bújva reménykedni.
Szerintem érdemes még egy kicsit elidõzni a témánál. Talán nem kifejezetten a Hosszútávúba való, de ilyen aspektusa is van. A tapasztalati tények valamiféle fizikai magyarázatot igényelnek. Az elsõnek említett szabályszerûség esetén kézenfekvõ a naptevékenységgel való összefüggés feltételezése, ugyanis tudtommal a statisztika is azt mutatja, hogy az átlagnál jóval hidegebb telek rendszerint a napfoltminimum környékén szoktak elõfordulni (ld. 2009/2010!) Röviden: itt arra lehet gondolni, hogy az alacsony naptevékenység segíti a hideg AC-k létrejöttét a magas szélességeken -ez fejlettebb hidegbázist, hidegmagokat jelent ezek minden, minket érintõ hatásával.
Feltételezhetünk más mechanizmust is. A hosszantartó téli zonalitás a hótakaró kiterjedéséhez vezet Eurázsia szubarktikus területein. A vastag hóréteg hûtõ hatást gyakorol a fölötte elhelyezkedõ levegõre, azaz itt negatív visszacsatolással állunk szemben, mely peridikus folyamatot tart fenn zonális tél-blockingos tél váltakozásával.
A koraõszi meleg (a hidegöblítések elmaradása) a sarki hidegbázis fejlettségével, ill. fejlõdési, regenerálódási hajlamával függhet össze. Hogy a hidegbázis hogyan reagál a sarkvidéki nappal után a kisugárzási lehetõség hirtelen megnövekedésére nyár legvégén, õsz elején, az nagyon is sokat mondó. (Hamarosan folytatom)
Feltételezhetünk más mechanizmust is. A hosszantartó téli zonalitás a hótakaró kiterjedéséhez vezet Eurázsia szubarktikus területein. A vastag hóréteg hûtõ hatást gyakorol a fölötte elhelyezkedõ levegõre, azaz itt negatív visszacsatolással állunk szemben, mely peridikus folyamatot tart fenn zonális tél-blockingos tél váltakozásával.
A koraõszi meleg (a hidegöblítések elmaradása) a sarki hidegbázis fejlettségével, ill. fejlõdési, regenerálódási hajlamával függhet össze. Hogy a hidegbázis hogyan reagál a sarkvidéki nappal után a kisugárzási lehetõség hirtelen megnövekedésére nyár legvégén, õsz elején, az nagyon is sokat mondó. (Hamarosan folytatom)
Regionális havazások, hidegöblítések még lehetnek és ezért is érdemes figyelni a jövõt.
Hari Seldon, alig vártam, hogy ismét hozzászólj, akkor viszont most már szeretnék egy tippet látni Tõled a januári és a februári anomáliára is! Nekem pl. rengeteg idõt megspórolnál, ha 2 fok feletti pozitív anomáliát mondanál januárra és februárra is, ezesetben keresek magamnak átmenetileg más hobbit, nem fogom napról-napra a modelleket lesni reménykedve
Hej, Thermometer, nagyon egy rugóra jár az agyunk
Alább írod:
"Meg kell említeni még egy többször beigazolódott tapasztalati összefüggést: hemiszférikusan zord tél megjelenése után a következõ tél is hideg, a harmadik azonban -gyökeres ellentétként- nemegyszer zonális, enyhe (2009-2010-2011?)"
Idézet a diplomamunkámból:
"Érdekes, hogy a csúcstartó téltõl kezdõdõen a legalább 70 cm-t produkáló teleket követõ második tél mind ahányszor hóban igencsak ínségesre sikeredett. A 2004/05-ös tél ez alapján sajnos nem sok havat tartogat."
És egy dia a védésembõl :
Link
A 70 cm a Budapest-Pestszentlõrincen novembertõl márciusig lehullott hó (a 06 UTC-s mérésekbõl számolt napi növekedések összege). (A 2004/2005-ös télen végül 26 cm esett.)
És a 2009/2010-es télen éppen 70 cm hó hullott Bp-Lõrincen, ami nem volt jó ómen az idei télre...
Egy másik idézeted:
"Végre valaki, aki így vélekedik! Én már jó ideje írogatom, hogy a meleg, tartósan elõoldali koraõsz nem tesz jót a téli hónak, fagynak. A szeptemberi idõjárás használható prediktora a télinek (legalábbis a kora télinek) Az elmúlt évtizedek idõjárásából olyan egyértelmû ez, hogy csodálom, hogy nem vették észre többen. Tanulságos példája 2000 vs 2001."
Októberben válaszoltam Neked itt a fóromon:
"Prediktoromat a nyári-õsz eleji makroszinoptikus felállásokból, hazai idõjárásból, valamint eurázsiai hóadatokból eszkábáltam össze.
Rekordenyhe decemberre én se tennék nagy tétet, de az átlagosnál meggyõzõen enyhébbre (legalább plusz 2 fokos anomália) igen, ahogy anno a tavalyi átlagosnál hidegebb decemberre, és idei átlagosnál melegebb augusztusra is tettem volna."
Nemrég elkészültem a decemberi hõmérsékleti prediktoromat részletesen bemutató cikkemmel, remélem közlésre méltónak találtatik majd.
Amúgy a Derick-féle versenyre picit túllõttem a prediktor által jelzett +2,4 fokon. Azt hittem, ezúttal kissé alul lövi majd a valóságot. Nem fogja December 1-27-ig az országos anomália az 1981-2010-eshez képest: +2,3 fok.
Alább írod:
"Meg kell említeni még egy többször beigazolódott tapasztalati összefüggést: hemiszférikusan zord tél megjelenése után a következõ tél is hideg, a harmadik azonban -gyökeres ellentétként- nemegyszer zonális, enyhe (2009-2010-2011?)"
Idézet a diplomamunkámból:
"Érdekes, hogy a csúcstartó téltõl kezdõdõen a legalább 70 cm-t produkáló teleket követõ második tél mind ahányszor hóban igencsak ínségesre sikeredett. A 2004/05-ös tél ez alapján sajnos nem sok havat tartogat."
És egy dia a védésembõl
:Link
A 70 cm a Budapest-Pestszentlõrincen novembertõl márciusig lehullott hó (a 06 UTC-s mérésekbõl számolt napi növekedések összege). (A 2004/2005-ös télen végül 26 cm esett.)
És a 2009/2010-es télen éppen 70 cm hó hullott Bp-Lõrincen, ami nem volt jó ómen az idei télre...
Egy másik idézeted:
"Végre valaki, aki így vélekedik! Én már jó ideje írogatom, hogy a meleg, tartósan elõoldali koraõsz nem tesz jót a téli hónak, fagynak. A szeptemberi idõjárás használható prediktora a télinek (legalábbis a kora télinek) Az elmúlt évtizedek idõjárásából olyan egyértelmû ez, hogy csodálom, hogy nem vették észre többen. Tanulságos példája 2000 vs 2001."
Októberben válaszoltam Neked itt a fóromon:
"Prediktoromat a nyári-õsz eleji makroszinoptikus felállásokból, hazai idõjárásból, valamint eurázsiai hóadatokból eszkábáltam össze.
Rekordenyhe decemberre én se tennék nagy tétet, de az átlagosnál meggyõzõen enyhébbre (legalább plusz 2 fokos anomália) igen, ahogy anno a tavalyi átlagosnál hidegebb decemberre, és idei átlagosnál melegebb augusztusra is tettem volna."
Nemrég elkészültem a decemberi hõmérsékleti prediktoromat részletesen bemutató cikkemmel, remélem közlésre méltónak találtatik majd.
Amúgy a Derick-féle versenyre picit túllõttem a prediktor által jelzett +2,4 fokon. Azt hittem, ezúttal kissé alul lövi majd a valóságot. Nem fogja
December 1-27-ig az országos anomália az 1981-2010-eshez képest: +2,3 fok.
Január közepére várhatóan a makrocirkuláció északkeleti irányt kaphat.
A december végével félig felsültem (a kontinensre ráhajló magasnyomás ült, ám az általam várt és egyébként létrejött északkeleti Ac blokkló jellege nem, így zárás nélkül a cikloncsaládok északra húzódva tevékenykedni hagyódtak), így holnap-holnapután jövök nagy valószínûséggel részletes körvonalazással (addig lefuttatom még egyszer-kétszer magamban a dolgokat).
A december végével félig felsültem (a kontinensre ráhajló magasnyomás ült, ám az általam várt és egyébként létrejött északkeleti Ac blokkló jellege nem, így zárás nélkül a cikloncsaládok északra húzódva tevékenykedni hagyódtak), így holnap-holnapután jövök nagy valószínûséggel részletes körvonalazással (addig lefuttatom még egyszer-kétszer magamban a dolgokat).
Januárban valóban változni fog a makroszinoptikus berendezkedés, de még mindig nem látom a tartós változásra utaló jeleket. Belátható idõn belül ismét csak egy átmeneti, de kis szerencsével izgalmas blocking "percek" következhetnek január elsõ harmadában. A blockingból rendelkezésre álló hideg ismét elég szerénynek mutatkozik.. és az északkeleti hideg teljes hiányából kiindulva inkább csak regionális szinten számítok újra havazásra (akár jelentõs megmaradó hóra), ha egyáltalán lesz mediterrán ciklon, mert ha nem, akkor a szokásos pár centis szöszmötölést látom lehetségesnek.
A hidegmag ugyanott van, ahol eddig volt, helyzetében csak rövid ideig és csak átmenetileg látszik változás. Thermometerrel ellentétben én úgy gondolom, hogy nagyobb esélye van annak, hogy minden marad az eddigi kerékvégésban január végéig, minthogy attól hamarabb tartós változás álljon be. Igaz nem egy 2006/2007-es téli szezonról beszélünk, de ez is roppant unalmas idáig.. és jó valószínûséggel az is marad. Remélem nem lesz igazam, mert botrányos ez a folyamatos szitálás és köd.
A GFS ENS mindenesetre bíztató, de abból is inkább fél-blockingot nézek ki.
A hidegmag ugyanott van, ahol eddig volt, helyzetében csak rövid ideig és csak átmenetileg látszik változás. Thermometerrel ellentétben én úgy gondolom, hogy nagyobb esélye van annak, hogy minden marad az eddigi kerékvégésban január végéig, minthogy attól hamarabb tartós változás álljon be. Igaz nem egy 2006/2007-es téli szezonról beszélünk, de ez is roppant unalmas idáig.. és jó valószínûséggel az is marad. Remélem nem lesz igazam, mert botrányos ez a folyamatos szitálás és köd.
A GFS ENS mindenesetre bíztató, de abból is inkább fél-blockingot nézek ki.
Bizony jelzésértékû! A mi téli idõjárásunk zonális és blocking idõszakok egymásutánisága, és még a leghidegebb teleken is szinte mindig vannak enyhe, nyugati áramlásos epizódok.
A mostani zonalitást úgy fogom fel, mint a november közepi blocking ellenhatását, melyet természetesen újra blocking vált majd fel. A modellek még nem látják, de januárra majdnem biztosan jelentõsen változni fog a makrocirkuláció képe.
A mostani zonalitást úgy fogom fel, mint a november közepi blocking ellenhatását, melyet természetesen újra blocking vált majd fel. A modellek még nem látják, de januárra majdnem biztosan jelentõsen változni fog a makrocirkuláció képe.
... és ezzel január elsõ fele is - nagy valószínûséggel - megy a lecsóba...
Pont valahol a pirossal jelzett területek környékén kellene lennie - a nálunk komolyabb téli fordulat esélyét lehetõvé tevõ - hideg magnak.
Pont valahol a pirossal jelzett területek környékén kellene lennie - a nálunk komolyabb téli fordulat esélyét lehetõvé tevõ - hideg magnak.
Link Micsoda satuban a ciklon! Szorongatják DNy felõl, DK felõl és még ÉK felõl is... Persze nem kell félteni, kitör ez a szorult helyzetbõl, siet a felmentõ sereg ÉNy felõl, de jelzésértékû. Meddig bírják munícióval? Mennyire erõsödik meg az AC-k hátországa? Január elején még biztosan bírják ezek a kis szörnyetegek, határozottan meleg levegõt szállítva a CFS által pirossal jelzett területekre ( Link ).
Emlékeim szerint 2006 karácsonyán ény-i áramlásos, de kifejezetten magasnyomású helyzet volt. Dec. 24.-rõl 25.-re virradóra északnyugatról roppant gyenge hidegfront ért el minket, mely szétszórta a stratust, némi szélerõsödést okozott, és másnapra szikrázó napsütést +10 fokkal. Az 1030 hpa körüli légnyomás közben 1040 hpa körülire emelkedett. Utána csendes, ködös, zúzmarás, fagyponthoz közeli hõmérsékletû, magasnyomású idõ volt a két ünnep között. Hogy a megemelkedett ködbõl, esetleg a stratusból Budapest környékén kisebb havazás is elõfordult, természetesen nem vonom kétségbe. Itt nálam nem volt csapadék akkor. Az biztos, 2006 december vége nem hozott sehol 10-15 cm hótakarót és -15 fokos miniket, s ez nagy különbség ám!
Elõzõ kommentemhez még valamit -bár elõre tudom, sokan nem fognak vele egyetérteni.
Enyhe ez a tél, azonban valahogy hiányoznak a kiugróan magas hõmérsékletek. Zonális és elõoldali helyzetekben itt Észak-Dunántúlon játszi könnyedséggel felugrik a hõmérséklet 10-15 fokig, akár többször is és tartósan. Idén ez nem következett be, 10 fokot talán egyszer, ha mértem -a maxik megmaradtak 5 fok közelében, egyszer-egyszer 5 és 10 fok között.
Meglátásom szerint e ténynek prognosztikai jelentõsége van. Tény, hogy 5-10 fokos maxik fellépte a tél további sorsát nem befolyásolja, ettõl még a késõbbiekben lehetnek rendkívül hideg idõszakok. De a 15 fokot elérõ, vagy meghaladó felmelegedések, pláne ismétlõdõ jelleggel már gyanúsak. Én még olyat nem láttam, hogy ilyen melegek tartósabb jelentkezése után akár januárban, akár februárban zordra fordult volna az idõ. A tavalyi és a tavalyelõtti karácsony nem mond ennek ellent, hiszen akkor 1-2 nap volt csupán ilyen szélsõségesen enyhe. Délmagyarországon idén is volt 15 fokot elérõ enyheség, azonban itt északon nem, s ez különbség. Tehát azt mondhatjuk, az idõjárás (eddig) nyitva hagyta a nagy hidegekhez vezetõ ajtót.
Elõzõ kommentemhez még valamit -bár elõre tudom, sokan nem fognak vele egyetérteni.
Enyhe ez a tél, azonban valahogy hiányoznak a kiugróan magas hõmérsékletek. Zonális és elõoldali helyzetekben itt Észak-Dunántúlon játszi könnyedséggel felugrik a hõmérséklet 10-15 fokig, akár többször is és tartósan. Idén ez nem következett be, 10 fokot talán egyszer, ha mértem -a maxik megmaradtak 5 fok közelében, egyszer-egyszer 5 és 10 fok között.
Meglátásom szerint e ténynek prognosztikai jelentõsége van. Tény, hogy 5-10 fokos maxik fellépte a tél további sorsát nem befolyásolja, ettõl még a késõbbiekben lehetnek rendkívül hideg idõszakok. De a 15 fokot elérõ, vagy meghaladó felmelegedések, pláne ismétlõdõ jelleggel már gyanúsak. Én még olyat nem láttam, hogy ilyen melegek tartósabb jelentkezése után akár januárban, akár februárban zordra fordult volna az idõ. A tavalyi és a tavalyelõtti karácsony nem mond ennek ellent, hiszen akkor 1-2 nap volt csupán ilyen szélsõségesen enyhe. Délmagyarországon idén is volt 15 fokot elérõ enyheség, azonban itt északon nem, s ez különbség. Tehát azt mondhatjuk, az idõjárás (eddig) nyitva hagyta a nagy hidegekhez vezetõ ajtót.
Emlékeim szerint 2006-ban éppen szenteste körül volt egy fagyos havas epizód, Budapesten is és tõle nyugatra is 1-3 cm friss hó volt észlelhetõ, mely 24 én 22 órától hajnalig hullott le (nem ködfelhõbõl,hanem AS típusú felhõbõl) Dél Pesten az említett hómennyiség miatt még 2 nap múlva is fehér lefagyott havas mellékutcákkal lehetett találkozni, Karácsony után fokozatos enyhülés következett. Jelen helyzet nekem némileg hasonlónak tûnik... bár más dolgokban inkább a 2007/2008 as szezonra hajaz, de az a tél sem volt sokkal különb..
Az ilyen fajta teleknek, mint a mostani, az a tulajdonságuk, hogy a napforduló körüli zonalitás január közepére meggyengül, átadja a helyét másfajta, északi és keleti légmozgásokat is lehetõvé tevõ szinoptikai képeknek. Millió egy példa van erre a forgatókönyvre, a közelmúltból 2004/2005-öt lehet említeni, mikor is a december eleje a mostani novemberhez hasonlóan száraz, fagyos, hidegpárnás volt. Aztán nagyjából dec. 20.-tól megszakítás nélküli nyugati áramlás következett, melynek jan.20. és 25.-e között lett vége -egy egész hónapig tartott tehát. Utána viszont olyan havas, hideg tél jött a hónap végén és februárban, hogy szebbet kívánni se lehet. A hetvenes évek második felében is olyan telek jártak, melyek január közepéig nemigen hoztak semmi értékelhetõt, a "második félidõben" annál inkább! Van még egy nagyon szép eset, személyesen ugyan nem éltem át, hanem olvastam róla -az 1960-as évek legelején történt. Egyáltalán nem érkezett meg a tél akkor, dühöngõ zonalitás volt január közepéig, sorozatosan dõltek a melegrekordok. Eközben a nedves óceáni léghullámok hatására Északkelet-Európában sok hó esett, a derült idõszakokban különösen zordra fordult az idõ. Az atlanti ciklontevékenység január 20.-a után meggyengült, és az északkeleti hidegtömeg azonnal tért hódított délnyugat felé. Nálunk ez elõször 36 órás havazást okozott, majd durva hideghullám fejlõdött ki. Ez a tél egyben példa a zonalitás "öngyilkosságának" egyik módjára -a ciklontevékenység miatt felhalmozódó hó hûtõ effektusa állít elõ hideg légtömeget, mely végül feltartóztatja, visszaveti a nyugati áramlást.
Feltétlen meg kell említeni, hogy a zonalitás másfél hónapnál nemigen tart tovább egyfolytában, végsõ határideje pedig 2 hónap. Ez a mostani nov. 20.-a körül kezdõdött, tehát legkésõbb január közepétõl várható a makrocirkuláció módosulása, átalakulása.
Az átalakulás abban áll, hogy stabil, "egy helyben álldogáló" anticiklon(ok) jelenik meg magasabb szélességeken: ezt érdemes tehát figyelni-keresni a modellek térképein. Az azori "északra nyúlkálása" nem sokat számít, valószínûleg másodlagos, és éppenséggel a megerõsödõ északkeleti magasnyomás a végsõ eredete. Az atlanti áramlási szalag ennek nyugati peremén észak felé fordul, ezért az egész vet egy hullámot: Nyugat és Közép-Európa felett szekunder alakul ki é- ény-i áramlás. Ha együtt haladunk a meridián mentén mozgó légtömeggel, akkor tõlünk jobb kézre növekszik a légnyomás: ez teszi rá a kis északi "sapkát" az azorira.
Egy ideje a fentiek értelmében figyelem a szinoptikai térképeket, s úgy látszik, valóban akkor alakul ki félblocking az azori északra való terjeszkedésével, mikor az északkeleti magasnyomás is erõsödik.
Figyelemre méltó a szibériai maximum sûrû expanziós próbálkozása. Igaz, minduntalan meghátrál az atlanti ciklonok elõl, de ne felejtsük, hogy novemberben egyszer már ellátott minket kontinentális hideglevegõvel, s viselkedését elnézve alig hihetõ, hogy hatásával ne találkoznánk még valamikor a télen. Mivel északatlanti blokkoló AC eddig nyomokban sem jelentkezett, véleményem szerint fõként északkeletre kell tekintgetnünk anticiklon ügyben. Könnyen elképzelhetõ az a verzió, hogy elsõ menetben nem keletrõl ér el a hideg, hanem a szibériai maximum északnyugatra terjeszkedve meghódítja Skandináviát, majd a Brit-szigeteken keresztül valóban összekapcsolódik az azorival teljes blockingot létesítve. Ekkor természetesen é-ény-ról kapnánk a lehûlés kezdeti "adagját". A magam részérõl árgus szemmel figyelem az északkeleti AC Skandinávia felé tett lépéseit.
Nem kell, hogy a 2006/2007-es rémkép lebegjen a szemünk elõtt, a makroszinoptikus berendezkedés látszólagos hasonlósága ellenére. A zonalitás tél közepén igen gyakori, és eléggé jellegzetes cirkulációs képet nyújt. Nyilvánvaló különbségek is vannak: a novemberi hosszas hideg, és a karácsonyi fagyos, havas epizód, melynek 2006-ban nyoma se volt. Jó esélyünk van arra, hogy ezek az "elõfutárok" januárban, februárban "visszaköszönnek".
Feltétlen meg kell említeni, hogy a zonalitás másfél hónapnál nemigen tart tovább egyfolytában, végsõ határideje pedig 2 hónap. Ez a mostani nov. 20.-a körül kezdõdött, tehát legkésõbb január közepétõl várható a makrocirkuláció módosulása, átalakulása.
Az átalakulás abban áll, hogy stabil, "egy helyben álldogáló" anticiklon(ok) jelenik meg magasabb szélességeken: ezt érdemes tehát figyelni-keresni a modellek térképein. Az azori "északra nyúlkálása" nem sokat számít, valószínûleg másodlagos, és éppenséggel a megerõsödõ északkeleti magasnyomás a végsõ eredete. Az atlanti áramlási szalag ennek nyugati peremén észak felé fordul, ezért az egész vet egy hullámot: Nyugat és Közép-Európa felett szekunder alakul ki é- ény-i áramlás. Ha együtt haladunk a meridián mentén mozgó légtömeggel, akkor tõlünk jobb kézre növekszik a légnyomás: ez teszi rá a kis északi "sapkát" az azorira.
Egy ideje a fentiek értelmében figyelem a szinoptikai térképeket, s úgy látszik, valóban akkor alakul ki félblocking az azori északra való terjeszkedésével, mikor az északkeleti magasnyomás is erõsödik.
Figyelemre méltó a szibériai maximum sûrû expanziós próbálkozása. Igaz, minduntalan meghátrál az atlanti ciklonok elõl, de ne felejtsük, hogy novemberben egyszer már ellátott minket kontinentális hideglevegõvel, s viselkedését elnézve alig hihetõ, hogy hatásával ne találkoznánk még valamikor a télen. Mivel északatlanti blokkoló AC eddig nyomokban sem jelentkezett, véleményem szerint fõként északkeletre kell tekintgetnünk anticiklon ügyben. Könnyen elképzelhetõ az a verzió, hogy elsõ menetben nem keletrõl ér el a hideg, hanem a szibériai maximum északnyugatra terjeszkedve meghódítja Skandináviát, majd a Brit-szigeteken keresztül valóban összekapcsolódik az azorival teljes blockingot létesítve. Ekkor természetesen é-ény-ról kapnánk a lehûlés kezdeti "adagját". A magam részérõl árgus szemmel figyelem az északkeleti AC Skandinávia felé tett lépéseit.
Nem kell, hogy a 2006/2007-es rémkép lebegjen a szemünk elõtt, a makroszinoptikus berendezkedés látszólagos hasonlósága ellenére. A zonalitás tél közepén igen gyakori, és eléggé jellegzetes cirkulációs képet nyújt. Nyilvánvaló különbségek is vannak: a novemberi hosszas hideg, és a karácsonyi fagyos, havas epizód, melynek 2006-ban nyoma se volt. Jó esélyünk van arra, hogy ezek az "elõfutárok" januárban, februárban "visszaköszönnek".
Rudolfking nem tudhatjuk pontosan mennyi "negatív energia" kell az energia mérleg hideg felé billenéséhez.(Negatív energiát értsd úgy én nálam hófelhalmozódás,hõ elnyelõdés,kisugárzás...stb.)
A viszonylag aktív hurrikán szezon és azok "túlélõinek" mérsékelt övbeni vándorlása során beindított mostani áramlási kép mentén sorra képzõdnek a mérsékelt övi ciklonok.Köszönhetõen az állandó hátoldali leáramlásnak Észak Amerikában,Nyugat Grönlandon. Sajnos ez enyhe telet vetít elõre és bitang erõsé tette/teszi a nyugati áramlást.Ennek következményeit már ismerjük. Ennek a folyamatnak negatív visszacsatolása az Észak Európai hófelhalmozódás.Az idõnként megjelenõ Ék Eu. Ac a modelleken megfelelõ hideg mag hiányában nem tud mit maga alá rántani,csak képezni valamennyit "maga alól". Önmagában a kisugárzás hosszan tartóan pozitív NAO,AO esetén ilyen dinamikusság mellett nem elég.Ha csökkenne a ciklonaktivitás lehetõség nyílhatna egy Ék Eu.Ac kialakulása esetén jelentõsebb -hideg-felhalmozódásnak.Ennek hiányában az Ac csak "túlélésért" küzd.Meghátrál vagy eltûnik.
Ha marad az erõs nyugati áramlási kép,akkor megájt parancsolni csak Europára esõ hideg mag átcsoportosulás tudna hozni.Ahhoz pedig az általad linkelt GFS "álomóra" tud mutatni 216óra felett,ami Grönlandi hideg mag gyengüléséhez vezetne.Ennek véghezviteléhez egy erõs "bal horog" vethet véget. Link Annak útja nyomán kiépülõ újabb "balos" már Link meghozná hozzánk az igazi téli idõt.Az elsõ Nyugat Grönlandi! ciklon hátoldali leáramlása nyomán indulna el északabbi ciklon születése az Amerikai kontinens felett ami elõdje mentén erõs dny-i áramlást indítana az óceánon.Ami maga után vonná egy Ac születését az óceánon.
Úgy érzem a Nyugat Grönlandi ciklon kialakulásához Amerikai térképeket kell hogy nézzek.Elvégre minden össze függ mindennel.Kiinduló pont soha sincs.
A viszonylag aktív hurrikán szezon és azok "túlélõinek" mérsékelt övbeni vándorlása során beindított mostani áramlási kép mentén sorra képzõdnek a mérsékelt övi ciklonok.Köszönhetõen az állandó hátoldali leáramlásnak Észak Amerikában,Nyugat Grönlandon. Sajnos ez enyhe telet vetít elõre és bitang erõsé tette/teszi a nyugati áramlást.Ennek következményeit már ismerjük. Ennek a folyamatnak negatív visszacsatolása az Észak Európai hófelhalmozódás.Az idõnként megjelenõ Ék Eu. Ac a modelleken megfelelõ hideg mag hiányában nem tud mit maga alá rántani,csak képezni valamennyit "maga alól". Önmagában a kisugárzás hosszan tartóan pozitív NAO,AO esetén ilyen dinamikusság mellett nem elég.Ha csökkenne a ciklonaktivitás lehetõség nyílhatna egy Ék Eu.Ac kialakulása esetén jelentõsebb -hideg-felhalmozódásnak.Ennek hiányában az Ac csak "túlélésért" küzd.Meghátrál vagy eltûnik.
Ha marad az erõs nyugati áramlási kép,akkor megájt parancsolni csak Europára esõ hideg mag átcsoportosulás tudna hozni.Ahhoz pedig az általad linkelt GFS "álomóra" tud mutatni 216óra felett,ami Grönlandi hideg mag gyengüléséhez vezetne.Ennek véghezviteléhez egy erõs "bal horog" vethet véget. Link Annak útja nyomán kiépülõ újabb "balos" már Link meghozná hozzánk az igazi téli idõt.Az elsõ Nyugat Grönlandi! ciklon hátoldali leáramlása nyomán indulna el északabbi ciklon születése az Amerikai kontinens felett ami elõdje mentén erõs dny-i áramlást indítana az óceánon.Ami maga után vonná egy Ac születését az óceánon.
Úgy érzem a Nyugat Grönlandi ciklon kialakulásához Amerikai térképeket kell hogy nézzek.Elvégre minden össze függ mindennel.Kiinduló pont soha sincs.
Nincs súlyos gazdasági kára a márciusi utótélnek, ha nincs szélsõségesen enyhe téli periódus, ami szélsõséges mértékben beindíthatja a vegetációt! Tehát akkor mi is lehet a bûnös? Egyértelmûen az esetleges szélsõségesen, tavasziasan meleg tél, mert ilyen esetben ha megússzuk a márciusi károkat , akkor ott az áprilisi kár, ami ilyenkor még nagyobb , nem beszélve arról , hogy utána még fokozottabban igaz lehet. Legjobb, ha minden évszak becsülettel kitölti az idejét, mondom ezt annak ellenére, hogy egy enyhe tél után nem biztos a tavaszi nagy fagykár, de hogy az esélye többszöröse egy "rendes" tél utáninak az biztos!
(
Nézegetve az archivumokat és a jelenlegi makroszinoptikus térképeket, úgy veszem észre, ez az év kísértetiesen hasonlít a 2007-esre. Csakhogy az AC nyugatról sokszor nem nyúlik be annyira, mint azon a télen állandóan, ennek köszönhetjük, hogy jóval! téliesebbre sikeredett az idei tél eddig, mint a 2007-es. Na persze ez még messze van az elõzõ két téltõl így is. Ja, és idõbeli eltolódás is van, ha jól emlékszem, akkor idén jó 2-3 héttel korábban is vannak a dolgok, mint 2007-ben.
Sajnos nincsenek meg az idei archivumok a wz-n, máshol keresgélni meg most nincs lelki erõm.
Szerk: a lényeg lemaradt: úgy látom, a modellek olyan kimeneteket adnak leggyakrabban, illetve legnagyobb eséllyel (akár 300 óra fölé is nézve), melyek továbbra is azt az akkori idõjárásra hasonlítanak. Mi az, amit fontos megjegyezni? Ha marad a helybeli eltolódás, akkor többször nyalhat meg minket a hideg, akkor állandóan tisztán a K-Eu-síkságra érkeztek meg, idén közelebb lehetnek hozzánk, mint ahogy közelebb is voltak. Ezek után pedig, ha sikerül megülnie a medencében, akkor a 2007-eshez képest jóval alacsonyabb lehet az idei tél átlaghõmérséklete, és a csapadék is valamivel több lehet (mondjuk kevés a nagyon kevés helyett).
)
Nézegetve az archivumokat és a jelenlegi makroszinoptikus térképeket, úgy veszem észre, ez az év kísértetiesen hasonlít a 2007-esre. Csakhogy az AC nyugatról sokszor nem nyúlik be annyira, mint azon a télen állandóan, ennek köszönhetjük, hogy jóval! téliesebbre sikeredett az idei tél eddig, mint a 2007-es. Na persze ez még messze van az elõzõ két téltõl így is. Ja, és idõbeli eltolódás is van, ha jól emlékszem, akkor idén jó 2-3 héttel korábban is vannak a dolgok, mint 2007-ben.
Sajnos nincsenek meg az idei archivumok a wz-n, máshol keresgélni meg most nincs lelki erõm.
Szerk: a lényeg lemaradt: úgy látom, a modellek olyan kimeneteket adnak leggyakrabban, illetve legnagyobb eséllyel (akár 300 óra fölé is nézve), melyek továbbra is azt az akkori idõjárásra hasonlítanak. Mi az, amit fontos megjegyezni? Ha marad a helybeli eltolódás, akkor többször nyalhat meg minket a hideg, akkor állandóan tisztán a K-Eu-síkságra érkeztek meg, idén közelebb lehetnek hozzánk, mint ahogy közelebb is voltak. Ezek után pedig, ha sikerül megülnie a medencében, akkor a 2007-eshez képest jóval alacsonyabb lehet az idei tél átlaghõmérséklete, és a csapadék is valamivel több lehet (mondjuk kevés a nagyon kevés helyett).
)
Teljesen egyetértek hozzászólásod mondanivalójával. DM naptár a MetNet hosszútávú esélylatolgatások fórumban? He?
Ami most 100%: nem lesz tartósabb téli felállás 180 órán belül, valószínûleg 240 óráig (január 6!) sem. Vannak jelek, miszerint efölött megtörténhet egy lassú váltás, de a GFS esti meséin kívül más támasz nincs (persze, CFS, helyén kezelve az is információ). Nekem a 180 óráig futtatott GFS tetszik: ahogy nincs ciklon Skandinávia és ÉK-Európa felett, berobban az AC genezis, kis vékony satnya AC-k is meg tudnak jelenni. Link Ez nem jelent ennél az idõpontnál semmit, de kíváncsi vagyok, a valóságban mire futja majd. AC-genezis mindenhol, ahol hó van. Ha a ciklonaktivitás gyengül, könnyen épülhetnek pofás AC-k - HA gyengül a ciklonaktivitás, csakhogy ennek semmi jele semelyik modellen semmilyen idõtávra, legyünk õszinték.
A Kara-tenger felett 1020 feletti AC jelenhet meg. Ezt az ensemble-tagok is támogatják, valamint az ECM ensemblék is. Link Ezzel oda törvényszerû, hogy hidegebb levegõ keveredik, végre megindulhat a jegesedés és a további hideg levegõ generálása. Volt néhány modellfutás, ami ebbõl a hidegbõl ÉK-Európára (tõlünk nem is sokkal keletre) már löttyintett némi hideget (ez a néhány modellfutás bizony nem nézte a friss CFS-t). A ciklonok északabbra szorulhatnak és esélye lehet egy komolyabb meridionális hullámvetésnek is, ami a tõlünk közvetlenül északra gyûlõ hidegbõl is adhat kóstolót. De ez szerintem már lassan 384 óra feletti történet. Ez fõként ott hibádzik, hogy a hideg összegyûlése egyelõre kérdéses, a lenyalás pedig az óceántól a briteken és az Égei-tengeren át Moszkvától keletre is történhet.
Erre egy példa a GFS 18Z: 300 óráig gyûlik a hideg és képzõdik a kara-tengeri AC, marad az erõs nyugati áramlás, az ÉK-i AC meg néha be-benéz 1030-as izobárjával. A folytatás pedig igen csokitó lehet: Link beindul a meridionális hõcsere: Link majd legenerálta a GFS 384 órára a medinket is: Link ehhez viszont kéne azori-grönlandi AC, amire sok esély természetesen sosem lesz magyarul: mese, hogy jobban aludjunk, GFS mániások.
Ami most 100%: nem lesz tartósabb téli felállás 180 órán belül, valószínûleg 240 óráig (január 6!) sem. Vannak jelek, miszerint efölött megtörténhet egy lassú váltás, de a GFS esti meséin kívül más támasz nincs (persze, CFS, helyén kezelve az is információ). Nekem a 180 óráig futtatott GFS tetszik: ahogy nincs ciklon Skandinávia és ÉK-Európa felett, berobban az AC genezis, kis vékony satnya AC-k is meg tudnak jelenni. Link Ez nem jelent ennél az idõpontnál semmit, de kíváncsi vagyok, a valóságban mire futja majd. AC-genezis mindenhol, ahol hó van. Ha a ciklonaktivitás gyengül, könnyen épülhetnek pofás AC-k - HA gyengül a ciklonaktivitás, csakhogy ennek semmi jele semelyik modellen semmilyen idõtávra, legyünk õszinték.
A Kara-tenger felett 1020 feletti AC jelenhet meg. Ezt az ensemble-tagok is támogatják, valamint az ECM ensemblék is. Link Ezzel oda törvényszerû, hogy hidegebb levegõ keveredik, végre megindulhat a jegesedés és a további hideg levegõ generálása. Volt néhány modellfutás, ami ebbõl a hidegbõl ÉK-Európára (tõlünk nem is sokkal keletre) már löttyintett némi hideget (ez a néhány modellfutás bizony nem nézte a friss CFS-t). A ciklonok északabbra szorulhatnak és esélye lehet egy komolyabb meridionális hullámvetésnek is, ami a tõlünk közvetlenül északra gyûlõ hidegbõl is adhat kóstolót. De ez szerintem már lassan 384 óra feletti történet. Ez fõként ott hibádzik, hogy a hideg összegyûlése egyelõre kérdéses, a lenyalás pedig az óceántól a briteken és az Égei-tengeren át Moszkvától keletre is történhet.
Erre egy példa a GFS 18Z: 300 óráig gyûlik a hideg és képzõdik a kara-tengeri AC, marad az erõs nyugati áramlás, az ÉK-i AC meg néha be-benéz 1030-as izobárjával. A folytatás pedig igen csokitó lehet: Link beindul a meridionális hõcsere: Link majd legenerálta a GFS 384 órára a medinket is: Link ehhez viszont kéne azori-grönlandi AC, amire sok esély természetesen sosem lesz
magyarul: mese, hogy jobban aludjunk, GFS mániások.
Én ebbõl a felsorolásból a DM. naptárt gondolkodás nélkül kihagynám.
Azt gondolom nem törvényszerû,hogy végül megérkezzen az igazi, nagybetûs ,kemény téli idõjárási helyzet.Nem ez lenne az elsõ, sem pedig az utolsó olyan telünk, amikor az átmeneti, mérsékelt hideg öblítéseken kívül nem történik semmi érdemleges.(lásd 2006-os tél)A március közepén érkezõ tartós ,kemény téli felállásban pedig nem hiszek.A tavasz elsõ hónapjába belerondító, pár napos keményebb lehûlés és átmeneti régiós havazás persze könnyen lehetséges, mint ahogy erre viszonylag gyakran volt példa az elmúlt években. 2012-ben ne legyen!
Azt gondolom nem törvényszerû,hogy végül megérkezzen az igazi, nagybetûs ,kemény téli idõjárási helyzet.Nem ez lenne az elsõ, sem pedig az utolsó olyan telünk, amikor az átmeneti, mérsékelt hideg öblítéseken kívül nem történik semmi érdemleges.(lásd 2006-os tél)A március közepén érkezõ tartós ,kemény téli felállásban pedig nem hiszek.A tavasz elsõ hónapjába belerondító, pár napos keményebb lehûlés és átmeneti régiós havazás persze könnyen lehetséges, mint ahogy erre viszonylag gyakran volt példa az elmúlt években. 2012-ben ne legyen!
Én is legfõképp attól tartok, hogy thermométer által felvázolt téli esélyeink, amiknek drukkolunk, nem maradnak el, nagyjából március közepére érnek be, és akkor realizálódna egy kemény téli idõszak, amikor már az súlyos gazdasági károkhoz vezetne. Ebbe robanna aztán be májusban a kánikula és a szárazság... a CFS elõrejelzései néha ezt a lehetõséget villantják meg, illetve az erõsen vitatott tudományos hátterû D.M.naptár is. Mivel jelenlegi modelljeink alapján megalapozott elõrejelzés nagyjából 10 napra készíthetõ ezért van jogosultsága hogy õket is megemlítsem a hosszútávúban.
Néhány nap szünetet követõ megszólalásomat ezzel kezdem: bizony, nagyon gyengén muzsikál az idei téli szezon, legalábbis itt, az Észak-Dunántúlon. Eddig alapjában a Hari Seldon féle verzió valósult meg, ill. a saját (és sokan mások által hangoztatott) vélemény, miszerint nagy valószínûséggel enyhébb fajta tél elé nézünk.
Minden tiszteletem azoké, akik az archívumokban búvárkodnak statisztikai összefüggéseket keresve (vagy tagadva), mégis azt kell mondanom, van összefüggés a késõnyár-õsz idõjárási jellege és a tél között. Mindenesetre, úgy tûnik, létezik a forgatókönyveknek egy bizonyos típusa, mely nyári hõhullámok-elõoldali meleg koraõsz-idõ elõtti hideget hozó késõõsz-enyhe, zonális télközép címszavakkal jellemezhetõ. Figyelembe ajánlom e szempontból a következõ éveket: 1974, 1982, 1987, 1994, 1997, 2000 és 2006. Érdemes lenne végigböngészni ezek õszi-téli makroszinoptikai berendezkedéseit. Jellemzõnek tûnik a gyenge, rosszul regenerálódó sarki hidegbázis, valamint az erõs déli és nyugatiáramlás-hajlam. Sajnos, jelenleg úgy néz ki, hogy az idei tél is a fentiek sorát gyarapítja. Meg kell említeni még egy többször beigazolódott tapasztalati összefüggést: hemiszférikusan zord tél megjelenése után a következõ tél is hideg, a harmadik azonban -gyökeres ellentétként- nemegyszer zonális, enyhe (2009-2010-2011?)
Bár vannak jelek rá, hogy a jelenlegi hosszan tartó zonalitás gyengülõfélben van, azonban még így is brutálisan erõs. Az azori kirobbanthatatlannak látszik (november közepe óta másféle AC nem is hatott idõjárásunkra) és minduntalan a kontinens közepe fölé terjeszkedik. Az északatlanti ciklontevékenység is megdönthetetlennek imponál. Figyelemre méltó az a tény, hogy ezekben a napokban az 1035 hpa fölé emelkedett légnyomás ellenére sem tudott nyugalomba jutni nálunk a légkör -ez jól mutatja a tõlünk északra "õrjöngõ" nyugati áramlás erejét. Tipikusan zonális, pozitív NAO-s képe van a cirkulációnak.
Ezek után nézzük azokat a "soványka" momentumokat, melyek ellentmondani látszanak a téli enyheség folytatódásának, és reményt adhatnak a hó és hideg kedvelõinek.
A kelet-szibériai hófelhalmozódásról, ott kifejlõdött hidegmagról már többen, többször írtak ezeken az oldalakon. Szerencsés esetben a hideg anticiklon tért hódíthat nyugat-délnyugat felé. Vannak ennek kézzelfogható jelei is: a nemrégiben 1055 hepásra hízott északkelet-európai AC, ami ugyan hamarosan meghátrált, de újbóli elõretörését többször is mutatták a modellek. Kifejlõdéséhez persze nem ártana 0 körüli, méginkább negatív AO érték. Valamennyi esély erre is van, szinte minden tag lefelé tendál az AO és a NAO fáklyán. Azért arra nagyon kíváncsi vagyok, végül is mi fog kihúzni minket a mostani makroszinoptikai szituációból. Az északkeleti magasnyomás megerõsödése, kontinentális hideg léghullámok térnyerése? Avagy az atlanti ciklontevékenység drasztikus lecsökkenése, grönlandi-izlandi-brit blocking? A közelebbi jövõben az elõbbit tudom elképzelni.(Utóbbi sem lehetetlen, de inkább a tél végén)
Novemberben volt egy érdekes idõjárási epizód: hosszan tartó, "vonalzóval húzott" északi zonalitás, nálunk magasnyomású, csendes, ködös idõvel. Nagyon sokszor az ilyen periódusokban felhalmozódik a sarki hideg, hidegelárasztások, zord idõszakok elõzményeiként szerepelnek. Idén úgy tûnik, ez a cirkuláció "hatástalan" volt, (eddig) nem lettek téli következményei -azonban mégse feledkezzünk meg róla.
Volt (van) téli intermezzó novemberben, ill. ezekben a napokban. Az ilyen próbálkozások szinte mindig visszaköszönnek, gyakran erõsebb formában. Januárra biztosan várható a hideg térhódítási kísérlete, ennek mértéke azonban kérdéses. Lehetséges, hogy komolyan zordra fordul az idõ, de a "szöszmötöléseknek" is megvan az esélye. Az szinte bizonyosra vehetõ, hogy Tél Tábornok megkísérli majd a támadást. Érzésem szerint -és elnézve a modellek térképeit- a január elsõ 2 hete nagy valószínûséggel rámegy a zonalitás-félblocking- kontinentális AC féle helyzetekre -azaz megy a levesbe. A második, és fõleg a harmadik dekádban nagy valószínûséggel lesznek tetszetõsebb szituációk.
Ha igen-igen nagy szerencsénk lesz, talán elõbb is. A zonalitás túljutott életidejének zömén, hirtelen megszûnése sem kizárt. Például szép (és elvileg lehetséges) kimenetel lenne, ha valamelyik blocking-próbálkozás (lehet ez akár a soron következõ is) nem az északi alacsony nyomás hatásának újbóli érvényre jutásával végzõdne, hanem éppenséggel a déliével. Nem az azori növesztene nyúlványt kelet-északkeletre, hanem a szibériai nyugat-délnyugatra. A modellek egyelõre mást mutatnak, de ki tudja?
Minden tiszteletem azoké, akik az archívumokban búvárkodnak statisztikai összefüggéseket keresve (vagy tagadva), mégis azt kell mondanom, van összefüggés a késõnyár-õsz idõjárási jellege és a tél között. Mindenesetre, úgy tûnik, létezik a forgatókönyveknek egy bizonyos típusa, mely nyári hõhullámok-elõoldali meleg koraõsz-idõ elõtti hideget hozó késõõsz-enyhe, zonális télközép címszavakkal jellemezhetõ. Figyelembe ajánlom e szempontból a következõ éveket: 1974, 1982, 1987, 1994, 1997, 2000 és 2006. Érdemes lenne végigböngészni ezek õszi-téli makroszinoptikai berendezkedéseit. Jellemzõnek tûnik a gyenge, rosszul regenerálódó sarki hidegbázis, valamint az erõs déli és nyugatiáramlás-hajlam. Sajnos, jelenleg úgy néz ki, hogy az idei tél is a fentiek sorát gyarapítja. Meg kell említeni még egy többször beigazolódott tapasztalati összefüggést: hemiszférikusan zord tél megjelenése után a következõ tél is hideg, a harmadik azonban -gyökeres ellentétként- nemegyszer zonális, enyhe (2009-2010-2011?)
Bár vannak jelek rá, hogy a jelenlegi hosszan tartó zonalitás gyengülõfélben van, azonban még így is brutálisan erõs. Az azori kirobbanthatatlannak látszik (november közepe óta másféle AC nem is hatott idõjárásunkra) és minduntalan a kontinens közepe fölé terjeszkedik. Az északatlanti ciklontevékenység is megdönthetetlennek imponál. Figyelemre méltó az a tény, hogy ezekben a napokban az 1035 hpa fölé emelkedett légnyomás ellenére sem tudott nyugalomba jutni nálunk a légkör -ez jól mutatja a tõlünk északra "õrjöngõ" nyugati áramlás erejét. Tipikusan zonális, pozitív NAO-s képe van a cirkulációnak.
Ezek után nézzük azokat a "soványka" momentumokat, melyek ellentmondani látszanak a téli enyheség folytatódásának, és reményt adhatnak a hó és hideg kedvelõinek.
A kelet-szibériai hófelhalmozódásról, ott kifejlõdött hidegmagról már többen, többször írtak ezeken az oldalakon. Szerencsés esetben a hideg anticiklon tért hódíthat nyugat-délnyugat felé. Vannak ennek kézzelfogható jelei is: a nemrégiben 1055 hepásra hízott északkelet-európai AC, ami ugyan hamarosan meghátrált, de újbóli elõretörését többször is mutatták a modellek. Kifejlõdéséhez persze nem ártana 0 körüli, méginkább negatív AO érték. Valamennyi esély erre is van, szinte minden tag lefelé tendál az AO és a NAO fáklyán. Azért arra nagyon kíváncsi vagyok, végül is mi fog kihúzni minket a mostani makroszinoptikai szituációból. Az északkeleti magasnyomás megerõsödése, kontinentális hideg léghullámok térnyerése? Avagy az atlanti ciklontevékenység drasztikus lecsökkenése, grönlandi-izlandi-brit blocking? A közelebbi jövõben az elõbbit tudom elképzelni.(Utóbbi sem lehetetlen, de inkább a tél végén)
Novemberben volt egy érdekes idõjárási epizód: hosszan tartó, "vonalzóval húzott" északi zonalitás, nálunk magasnyomású, csendes, ködös idõvel. Nagyon sokszor az ilyen periódusokban felhalmozódik a sarki hideg, hidegelárasztások, zord idõszakok elõzményeiként szerepelnek. Idén úgy tûnik, ez a cirkuláció "hatástalan" volt, (eddig) nem lettek téli következményei -azonban mégse feledkezzünk meg róla.
Volt (van) téli intermezzó novemberben, ill. ezekben a napokban. Az ilyen próbálkozások szinte mindig visszaköszönnek, gyakran erõsebb formában. Januárra biztosan várható a hideg térhódítási kísérlete, ennek mértéke azonban kérdéses. Lehetséges, hogy komolyan zordra fordul az idõ, de a "szöszmötöléseknek" is megvan az esélye. Az szinte bizonyosra vehetõ, hogy Tél Tábornok megkísérli majd a támadást. Érzésem szerint -és elnézve a modellek térképeit- a január elsõ 2 hete nagy valószínûséggel rámegy a zonalitás-félblocking- kontinentális AC féle helyzetekre -azaz megy a levesbe. A második, és fõleg a harmadik dekádban nagy valószínûséggel lesznek tetszetõsebb szituációk.
Ha igen-igen nagy szerencsénk lesz, talán elõbb is. A zonalitás túljutott életidejének zömén, hirtelen megszûnése sem kizárt. Például szép (és elvileg lehetséges) kimenetel lenne, ha valamelyik blocking-próbálkozás (lehet ez akár a soron következõ is) nem az északi alacsony nyomás hatásának újbóli érvényre jutásával végzõdne, hanem éppenséggel a déliével. Nem az azori növesztene nyúlványt kelet-északkeletre, hanem a szibériai nyugat-délnyugatra. A modellek egyelõre mást mutatnak, de ki tudja?
Az elõzõ, 12z-s futásban volt az a mediterrán ciklon, amire õ gondol!
A GFS 06Z az elsõ, ami tegnap 00Z óta elõször végülis nem adta a blockingot, bár helyette mindenféle más érdekeset csinált, egy részét pl. 180 órán belül.
Skandi fáklya: Link
Brit: Link
Izland: Link
Egyelõre még nem igazán körvonalazható ezeken a változás. Megfigyelhetõ talán az azori AC gyengülése is: Link Ez azt is jelentheti, hogy széttagolódik, elgyengül az alacsonynyomás az óceánon, ezzel viszont érdekes helyzetek alakulhatnak ki, télemlékezõ archívumnézegetéseim szerint ezek februárra jellemzõek, ilyenkor kaotikus áramlási rendszer mellett nálunk hol déli, hol északi az irányítás, hol ömlik a hó, hol befigyel az erõsen pozitív T850. Pl.: Link Link Link
Skandi fáklya: Link
Brit: Link
Izland: Link
Egyelõre még nem igazán körvonalazható ezeken a változás. Megfigyelhetõ talán az azori AC gyengülése is: Link Ez azt is jelentheti, hogy széttagolódik, elgyengül az alacsonynyomás az óceánon, ezzel viszont érdekes helyzetek alakulhatnak ki, télemlékezõ archívumnézegetéseim szerint ezek februárra jellemzõek, ilyenkor kaotikus áramlási rendszer mellett nálunk hol déli, hol északi az irányítás, hol ömlik a hó, hol befigyel az erõsen pozitív T850. Pl.: Link Link Link
A GFS operatív 300 óra felett ugyan, de már ötször egymás után adott valami blocking-féle felépülést. Persze ezzel együtt nem minden esetben érkezik meg a hó és hideg országunkba, egy jó óceáni AC mellett +5 feletti is lehet felettünk a T850, íme: Link pedig Link viszont egy szükséges de nem elégséges feltétel teljesülhetne... Már csak 3 nap és elhiszem neki A fáklyatagok még sötétek ehhez, bár egy finom emelkedést ma reggelre õk is jeleznek az óceánon. Érdemes végigpörgetni a GFS operatív futásait úgy, hogy figyeljük a kialakuló ciklonokat az észak-amerikai kontinens partjainál. Egyre erõtlenebbek, na persze még mindig komoly viharciklonokról beszélünk.
Csak az ÉK-i AC nincs sehol...
A fáklyatagok még sötétek ehhez, bár egy finom emelkedést ma reggelre õk is jeleznek az óceánon. Érdemes végigpörgetni a GFS operatív futásait úgy, hogy figyeljük a kialakuló ciklonokat az észak-amerikai kontinens partjainál. Egyre erõtlenebbek, na persze még mindig komoly viharciklonokról beszélünk.Csak az ÉK-i AC nincs sehol...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat