Globális jelenségek

Az utolsó két mondatodban leírtakkal sajnos én is nagyon sokszor szembesültem.

A demagógia kissé talán erõs kifejezés, már megbocsáss. Én mindig igyekszem eltekinteni a hasonló jelzõk használatától (ha nem így tenném, nyugodtan figyelmeztessetek). Írtam bármi olyat ami valótlan? Az egy tízezred, az bizony egyetlen tízezred... és mindez jóval távolabb mutat annál, mint amit az elõbb leírtam:

Miért is vagyok szkeptikus? Érveim egyikét szeretném a továbbiakban kifejteni:

Az ember által okozott globális felmelegedés elméletének Akhilleusz-sarka a pozitív visszacsatolások megléte vagy hiánya. A szén-dioxid valóban üvegházhatású gáz, azonban "képességeit" tekintve önmagában túl gyenge ahhoz, hogy a beharangozottakkal egyenértékû változást legyen képes okozni. Annyiban állásponttól függetlenül gyakorlatilag minden kutató egyetért, hogy a CO2 koncentráció iparosodás elõtti szintrõl ennek kétszeresére (280-ról 560ppm-re) emelkedése ÖNMAGÁBAN 0.5-0.7°c globális felmelegedést okozna 1750 és 2100 között. A probléma az, hogy a hivatalos változat szerint a 20. század folyamán megfigyelt melegedés elérte a 0.7°c-ot, miközben a CO2 koncentráció ennek csak kis hányadával emelkedett (280-ról 380ppm-re). Nem kellett sokat várni a megoldásra: a magyarázat a pozitív visszacsatolások jelenlétét hangsúlyozta. Ezek közül az ún. vízpára-visszacsatolás a legerõteljesebb. Amennyiben növekszik a globális átlaghõmérséklet, akkor növekszik a párolgás, a több vízpára miatt a melegedési folyamat pedig "elrugaszkodik a talajtól". Ez az alapja a 3-4-5-6 és még több fokos felmelegedéssel történõ riogatásoknak. Nos, lássuk mit mond tapasztalati tudásunk, mire jutunk a természet megfigyelésébõl nyert adatokkal...

1. A légköri üvegházhatás jelenségét a városi forgalomhoz hasonlíthatjuk. Tegyük fel, hogy egy város agglomerációs gyûrûjébõl befelé végig autópályán lehet reggelente közlekedni, viszont este hazafelé menet, közlekedési lámpák tucatjain kell áthajtani. A lámák feltartják a kifelé irányuló forgalmat, azonban nem ejtik véglegesen csapdába. Az üvegházhatás pontosan ugyanígy mûködik, megnöveli egységnyi hõenergia légköri tartózkodási idejét. Ez nem a felszínt melegíti a legerõteljesebben, hanem a középsõ légkört és ez hõközléssel átadódik a felszínre (a forgalmi dugó sem a városközpontban alakulna ki).

Tehát ha az utóbbi 30-40 évben megfigyelt melegedést az ember okozta volna, akkor a legtöbb besugárzást magának tudó trópusi légkörben, 7-8km-es magasságban kellett volna a hõmérsékletnek leginkább emelkednie. Az összes klímamodell elõrejelzi a "forró pont" vagy "üvegház ujjlenyomat" kialakulását. (IPCC jelentés, Elsõ Munkacsoport, lásd F ábra Link ).

Ezek után prezentálom Neked a szürke valóságot, amelynek forrása tapasztalati tudás - mûholdas és radioszondás megfigyelési sorok:

A légköri üvegházhatás erõsödésének és a pozitív visszacsatolásoknak nyoma sincs, a légkörben felhalmozódó hõtöbblet pedig úgy tûnik, mintha a felszínrõl származna. Ebbõl meglehetõsen sok következtetés levonható, amirõl a terjedelem miatt sajnos most nem tudok írni. További problémát jelent a felmelegedés hiánya 1997 óta. Az 1997 és 2009 közötti összesen 13 év folyamán ugyanis 4 tizedfoknyi globális felmelegedésnek kellett volna bekövetkeznie ahhoz, hogy 2100-ra elérjük a középbecslésnek számító 3 fokos mértéket.

Az eddig leírtak mellett a szén-dioxid elnyelési tartománya elképesztõen szûk, a felszínrõl a világûr felé tartó infravörös sugárzás egy apró hányadát képes csak visszatartani. Pontosabban nem is visszatartás, vagy csapdába ejtés történik, ez egy rendkívül rossz hasonlat, és sajnos ez került bele a köztudatba.

Az üvegházhatású gázok bizonyos hullámhosszú sugárzást képesek elnyelni, ezáltal növekszik a hõmérsékletük, és természetesen ezt a hõtöbbletet hõközléssel átadják a környezetüknek. Link Minden ilyen gáz más-más elnyelési tartománnyal rendelkezik, A CO2-nél például kb. 30-szor erõsebb a vízgõz hatása. Ennek ellenére a szén-dioxid infravörös tartományban egy jelentõs elnyelési tartománnyal rendelkezik, amelyben "versenytársa" a vízpárának (részben átfedik egymást). A metán elnyelési tartománya jóval kisebb, ráadásul mindkettõt 100%-ban lefedi a vízgõz. A metánnal kapcsolatos "22-szer erõsebb a CO2-nél" híresztelésnek annyi alapja van, hogy ha a légkörben nem lenne jelen nagyobb mennyiségû vízpára, akkor tényleg hatékonyan mûködne. Így viszont a metánmolekulák "munkanélküliekké" válnak.

Minél több idõmet áldozom az ember által okozott felmelegedéssel kapcsolatos elmélet kutatásának, egyre inkább úgy tûnik számomra, hogy a hivatalos álláspont részben vagy egészben téves. Az emberi hatás létét nem kétlem, csak a mértéke elenyészõ a természet erejéhez képest.

Kérlek minden esetben tájékozódj, mielõtt a másikat szándékos félrevezetéssel, ergo hazudozással vádolod meg. Amennyiben a másik fél esetleg olyat is állítana, ami kétségbe vonható, általában utolsó lehetõségként kell felmerüljön a szándékos tényferdítés vádja. Megértésed elõre is köszönöm

Azért egy kis demagógiáért neked sem kell a szomszédba menned.

"napjaink civilizációs gõgje vezethetett el odáig, hogy azt merjük gondolni, a légkör egyetlen tízezred részét megváltoztatva képesek vagyunk önkényesen átformálni a Föld éghajlati rendszerét..."

Egy tízezred rész nem feltétlenül sok, viszont sajnos a szóban forgó tízezred pont abból az anyagból áll, amibõl már az emberi tevékenység elõtt jelenlévõ 2 és fél tízezred rész is kb. 7°C-kal emelte a Föld egyensúlyi hõmérsékletét. Ráadásul van a légkörben olyan gáz (CH4) is, ami csak 2 milliomod részt tesz ki, mégis közel 1°C-kal emeli az egyensúlyi hõmérsékletet.

Természetesen tudom, hogy a koncentráció és az adódó egyensúlyi T között nem lineáris a kapcsolat, ill. az egyensúly sem áll be egykönnyen, mivel jónéhány késleltetõ és pozitív vagy negatív visszacsatoló hatás szól bele a történetbe. De ha a koncentráció csekélységével próbálod az emberi eredetû klímaváltozás veszélyét (figyelem, nem tényét!) nevetségessé tenni, az abszolút tudománytalan.

Link

Lehet valami utóhangja a nyárra anank hogy ilyen nagy a hótakaró?ill. vissza talált már a golf áramlat?

Egy vagy több visszahúzódó gleccser bizonyítékkal szolgálhat a helyi, regionális, vagy akár globális hõmérsékleti viszonyok, ezen felül a helyi csapadékviszonyok változásaira. Azonban ezek a jelenségek egyáltalán nem mondanak semmit azzal kapcsolatban, hogy az emberi tevékenységgel összefüggésbe hozhatóak-e a megfigyelt változások. A melegedés bizonyítéka alátámasztja magát a felmelegedési tendenciát, viszont nem bizonyíték arra, hogy a fentieket az emberiség mindennapi életvitele okozta volna. A média, valamint az ember által okozott globális felmelegedés elméletének (AGW) propagálói elõszeretettel mutatnak ilyen képsorokat, mikor ez az õ általuk képviselt álláspont valóságalapja szempontjából lényegtelen. Sajnos ez a nyilvánvaló logikai hiba a nézõk/olvasók többségében egyáltalán nem tudatosul

Érdemes vetni egy pillantást a grönlandi jégminták alapján készült hõmérsékleti rekonstrukcióra:

Az elmúlt 500 évben igen kiugró a 20. század elején a sarkvidéken bekövetkezett felmelegedés, az ábra a hírhedt hokiütõ grafikonra emlékezet: Link Mûszeres megfigyelések alapján 1920 óta Grönland nem melegedett tovább, ráadásul a két világháború között napjainknál melegebb klíma jellemezte a szigetet. Link Ezt a tényt valahogy elfelejtik azok, akik a jégolvadással a nap 24 órájában riogatnak minket...

Az elmúlt 9000 évet vizsgálva a 20. századi hõmérséklet-emelkedés jelentéktelen, eltörpül a mostani interglaciális korábbi éghajlatváltozásaihoz képest. Link

Elmúlt 50.000 év: Link A mi kis globális felmelegedésünk észrevétele az adatsorban komoly koncentrációt igényel.

A jég igen sok alkalommal visszahúzódott már, ugyanis a klímaváltozások idején azok irányától függetlenül mást nem tehetett. Az olvadás egyáltalán nem fogható fel katasztrofális jelenségnek, ahogyan a jelenkori állapotok bármilyen irányú megváltozása sem katasztrófa. Az éghajlat állandó változásban van, nem létezik a zöldek által oly sokat emlegetett "normális" állapota, maga a változás folyamata tekinthetõ természetesnek. Például az 1961-90-es bázisidõszak számunkra hasznos támpont lehet, azonban ez sem kiáltható ki "normálisnak" és "élhetõnek".

Az éghajlat változása számunkra adottság, amelyhez alkalmazkodnunk kell, mást sajnos nem áll módunkban tenni. Az elmúlt évezredek során az emberiség ezt "szótlanul" meg is tette, csupán napjaink civilizációs gõgje vezethetett el odáig, hogy azt merjük gondolni, a légkör egyetlen tízezred részét megváltoztatva (ennyivel sikerült ugyanis komoly erõfeszítések árán) képesek vagyunk önkényesen átformálni (tönkretenni) a Föld éghajlati rendszerét...


A jégmintás adatok ebben a tanulmányban szerepeltek: Alley, R.B. 2000. The Younger Dryas cold interval as viewed from central Greenland. Quaternary Science Reviews 19:213-226.

Link James Balog: Idõzített felvételek bizonyítják a súlyos jégveszteséget

Akkor ez rendkívülinek mondható, nem?

Végignéztem ismét, olyan 1990 óta nem fordult elõ (kivéve talán 1998 és 1999), hogy befagyott volna, elõtte viszont csak 1-2 év kivétel van (1983 1984 talán még 1987 is). Így hát sajnos ez az elmõlt években nem fordult elõ (bár 2001 és talán 2003 is jó év volt). Azóta van friss térkép: Link jól lehûlt Izlandtól É-ra a tenger, talán lehet fagyás, ha ismét beérkezik oda a hideg. Addig most erõs enyheség áramlik oda.

Reméljük mihamarabb észhez tér aki ezt készítette!

Link

Köszönöm a választ!

Az Antarktisz jégsapkája hatalmas gleccserekben folyamatosan "folyik" lefelé a kontinensrõl minden irányban, a tenger felé, az utánpótlását pedig a lehulló hó biztosítja. Pont úgy, mint pl. az Alpok gleccsereinél, csak a méretek több nagyságrenddel hatalmasabbak. A jégmezõ peremén teljesen természetes módon leválnak hol kisebb, hol nagyobb tömbök, hiszen a jégsapka nem hízhat a végtelenségig. (Szerencsés esetben egyensúlyban van: annyi jeget veszít a peremén, amennyivel a tetejét a csapadék gyarapítja.)

A jégmezõk leválásának közvetlen oka egyébként a tengeri árapály mellett a jég elõrehaladásának egyenlõtlen sebessége. Ahol hátulról egy nagy gleccser "tolja" a jégmezõt, ott gyorsabban menne, ahol az eleje nem úszik a tengervízen, hanem a tengerszint alatti aljzaton "gyökerezik", ott ez fékezi az elõrehaladást. Az eltérõ sebességû részek között pedig feszültség keletkezik, ami végsõ soron szét tudja szakítani a jeget.

A nagy kérdés az, hogy a jégtömeg egyensúlya jelenleg fennáll-e. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a földrész nagyobb, ún. kelet-antarktiszi részén igen, tehát ott hiába látunk néha hatalmas leszakadó jégmezõket (pl. a Ross-jégself peremén), ez a veszteség kb. ugyanannyi, amennyivel a csapadék a jégsapka "fenti" részét gyarapítja. A Nyugat-Antarktiszra viszont, bár nagy bizonytalanság mellett, de a legtöbb kutatás negatív mérleget mutat, vagyis a jégmezõnek az a része fogyóban lehet. Fontos viszont, hogy ugyanezek a kutatások azt is kimutatták: az antarktiszi jég nem évtizedek, hanem tízezer évek(!) alatt reagál érdemben a körülmények változására. Vagyis a mostani fogyás valószínûleg nem a legújabb "klímaváltozás" eredménye. Inkább arról van szó, hogy a 10 ezer éve véget ért "jégkorszak" (glaciális) végén történt melegedést még mindig nem követte le teljesen a jégsapka, nem állt be az új, az enyhébb klímának megfelelõ egyensúlyi állapota. Sajnos mûholdfelvételek nem túl régóta készülnek, tehát nincs rá bizonyíték, hogy pl. az 1800-as években, vagy teszem azt, 5000 évvel ezelõtt is ekkora jégmezõk váltak le onnan, de gyaníthatóan ez a helyzet. Az észlelt fogyás üteme ui. nem különösebben "vészes": még ha ebben az ütemben folytatódna, akkor is több százezer év kellene a nyugat-antarktiszi jégmezõ elfogyásához, ami ráadásul az Antarktisz teljes jégtömegének csak harmadát-negyedét jelenti (a keleti, stabilnak látszó jégmezõ teszi ki a többit).

Egyre gondolunk. Ugyanis ott ahol a tenger és jég találkozik, szinte folyamatos a jéghegyképzõdés, amely természetes folyamat. Megintcsak azt mondom, hogy túl hamar kiáltják ki a globális felmelegedést okként. Olyan nem lehetséges, hogy pl. túlhízik egy parti sáv és egész egyszerûen kénytelen leszakadni, helyet változtatni. Kíváncsi vagyok visszafagy-e majd egyébként. Mert pl. olyan ötletem is van, hogy pl. azon a helyen folyamatosan van egy visszafagyási leválási ciklus, így a kapcsolódási ponton lehetséges egy gyengébb sáv, és ott fog megrepedni. Azután ott lehet okként a gyenge szeizmikus tevékenység (talán csak véletlen egybeesés Haiti?). Tévedés ne essék, nem tudom, a felmelegedés is lehet ok, csupán kérdések merülnek fel bennem, hogy bárki is kísérletet tesz-e ilyenkor egy ilyen esemény lehetséges okait számba venni és minden logikus okot megvizsgálni, és ily módon következtetéseket levonni. Azt hiszem, ezt hívják tudományos igényességnek.

Pedig még becézgeti is õket (l. felirat az céleszközön)

Nekem az tûnt föl ezekkel az Antarktiszos cikkekkel kapcsolatban, hogy a képek a déli félteke nyarán készültek. Engem nem lepett meg, hogy nyáron olvad a jég. Olyan képsorozatot nem láttam, ahol ugyanaz a terület van fotózva mondjuk 79/89/99/09-ben. Az esetleg mondana valamit a változásról.

Szerintem még a jeges zivatarfelhõk is megijednek tõle, azért jó jégelhárítós
Mint egy gerillaharcos

Cauchyval nem is mernék vitába szállni: Link

A sarki jegeken vitázóknak ajánlom figyelmébe, szerintem õk is errõl vitatkozhattak Link
Jó lesz vigyázni, a téma erõsen agresszívvá teszi a népet!

Feltennék egy (számomra) érdekes kérdést, anélkül, hogy pro-kontra állást foglalnék. Mi okozhatja egy hasonló méretû, tehát igazán gigantikus jéghegy /jégsziget leválását. Csak az olvadás, avagy mi még, illetve az egyes lehetséges okok közül hogyan lehet biztosan meghatározni, hogy melyik ok a legvalószínûbb?

A bulvársajtó "vészmadárkodása" szerintem is túlzás az Antarktisz jégtakarójának fogyása kapcsán. Viszont (ahogy már korábban is jeleztem) erre egyáltalán nem válasz a tengeri jégkiterjedés átlagos vagy átlag feletti nagysága. Hiszen ha a gleccserek (vagyis a szárazföldi jég, amirõl az Index cikke szól) fogyása felgyorsul, akkor az onnan leszakadó "jégszigetek" épp növelik a tengeri jég mennyiségét!

Elsõ körben csak ennyi a válaszom: Link

Üdv!

Nem tudom volt-e már, de azért beteszem: Link

Érdekes cikk, de sok újat nem tud mondani azon kívül amit a képeken látni. Illetve csak engem zavar az örökös ?vészmadárkodás? (van egyáltalán ilyen szó? ) Állandóan ha valamilyen cikk megjelenik az idõjárásról akkor azt mindenhol a globális felmelegedés számlájára írják...

Bizony az elmúlt években ez nem volt tapasztalható. Viszont ha kb 200-300 év múlva esetleg megnézi valaki ezt a mennyiségû havat a kontinensen az mit is fog gondolni?
Link

Lehet elképzelni, hogy mi is volt 2010 év januárjában, hogy az egész kontinens hó alatt van még a Pireneusi-félsziget északi része is, és a Brit-szigetek! Lehet ezek a tények miatt van jégkorszak kérdése? Elnézést most tovább gondoltam:-) Pedig most elvileg nem vagyunk ebben, sõt egy melegedõ tendenciában élünk, mégis mi történt? Mi akik most élünk ezt tudjuk, hogy egy egyszerû idõjárási láncolat hozta ezt létre, amelynek ez lett a végkifejlete, és semmi jégkorszakról nem beszélünk, viszont az utókornak majd lehet ezt az évet is elemezni, hogy most mi van? Húúú érdekes kérdés az biztos, pedig egy megfelelõ nyomási elrendezõdés idézte ezt elõ!:-))))

Bizony, elõször azt hittem, hogy maszatos a képernyõ, de az bizony jég, gondolom kifagyás kezdeti fázisa lehet, valamiféle jégrögök halmaza vagy ilyesmi. Egészen kiterjedt, nem semmi.

Az utóbbbi idõben az hány év?

Link Nem semmi lehûlés van a vízben! Ezt még a jégborítottság-észlelõ is befogta a Barents-tengeren: Link néhány százalékos jéggel. Találtam egy érdekes oldalt, ahogy nagyobb a felbontása az északi sark jegének: Link itt van egy videó, ami 1979-2006 idõszakot pörgeti le a piros színû jégborítottsággal. Ilyen, hogy a Barents tenger közepe befagyjon, elõfordult, nem egyszer a fjordokig (!), de az utóbbi idõkben erre nincsen példa. Most oda sajnos különlegesen enyhe levegõ érkezik (majdnem 0 fokos T850 a -30 helyett), így innentõl csökkenés várható (talán).

Ok,legyen médiák. Link

Médium Link
Média Link
;-)

Egy: Médium
Több: Media

Akkor visszamenõleg az anomáliákról, volt már a mostaninál negatívabb helyzet is! Nekem inkább a médiákkal van bajom, keresik a szenzációt!
Link

Az anomália fõ okozóját Grönland nyugati oldalán kell kezelni, ld. elõzõ linkemet, ill. ezt: Link

Amit kifelejtettél:
-Grönlandi-tenger, szinte Izland partját ostromolja, ennek is köszönhetõen csökkent a csak átmeneti lemaradása: Link
-A Barents-tenger alaposan belehúzott, az elõzõ írásomban is említett terület okán, azaz már nem õ a fõ ok: Link
-Balti-tenger és Botteni-öböl figyelemreméltó jegesedése, elõbbi már be is fagyott, utóbbi is erõsen afelé halad

Íme az elmúlt tíz nap:
Link -> Link

De mögötte ott a komoly elmaradás (É-ra), ami miatt még az anomália is negatív. Sõt szinte csak ott tapasztalhatunk pozitív anomáliát és a tengervíz-anomáliatérképen is Európa mellett sok a piros szín (fõleg a jégtakaró környékén). Szóval azért még nem állt le az áramlat, sõt gyengülésének jeleit sem vélem olyan markánsnak. Ami viszont valóban következmény, hogy a modellek által decemberben felfestett szûnni nem akaró ciklogenezis egyszerûen bedöglött. Nincsenek újabb ciklonok, AC-t megtörõ gigacsigák, stb.
A Donnie által linkelt cikk is kiement fontosságot tulajdonít az indexeknek, konkrétan az AO-t említi õ is. Újra kellett skálázni az indextartományt... Link

Így van, nem véletlenül írtam novemberben megizmosodó zonális irányítás esetén, hogy annak az északi térségekre van egy, a hófelhalmozódásra és a tengerek potenciális energiájára pozitív visszacsatolása.
Így valóban kár automatikusan a Golf elgyengülésre gondolni, ahhoz jóval hosszabb idõ változásait kell lekövetni.
A zonális irányításban foglalt, elõzõ években tapasztalhatónál gyengébb erõs cikloncsaládok utalhattak a Hatteras-fok környékén felejtett energiamennyiségre, szerintem egyelõre elég legyen ennyi.

Nem tudom okozatként felhozható-e a Kara-tengertõl délre, a Kola-félsziget felett látható jégkiterjedés nagyon ritkán látható elõretörése: Link

Azért én nem mennék ennyire messzire, hogy "kis jégkorszak" stb.
Emlékezzünk vissza, hogy is, miként is indultunk neki a télnek? Máris le tudjuk vezetni, hogy mi az oka mostani hidegnek Európában!
Pontosan azért van ilyen hideg mert a Golf áramlat igen aktív volt az õszi idõszakban és nagy mennyiségû csapadékkal örvendeztette meg a kontinens jó részét! És mintegy pozitív visszacsatolás zajlott le. Emlékszünk ugye mennyire nem akart jegesedni az északi féltek? És arra is, hogy nagyon korán nagy mennyiségû hó hullott a Skandináv-félszigetre és a Kelet-európai síkságra? Ez mind bizony egy annak köszönhetõ, hogy igen aktív volt az Óceánunk! Sok-sok ciklon, sok-sok nedvességgel és nagy mennyiségû csapadékkal. Mivel ez létrejött, a nagy mennyiségû hó ennek bizony hûtõ szerepe van, ezt senkinek nem kell magyarázni. Egyre rövidebb éjszakák, egyre hidegebb bázisok a nagy hófelszín felett. A télnek úgy indultunk neki, hogy a hófelhalmozódás az utóbbi évtizedekben a legnagyobb volt, asszem talán a 6. legnagyobb az 1900-as évek eleje óta. Tehát igenis mûködött az áramlat ráadásiul nagy hatásfokkal.
Ennek következtében a vastag hófelszín felett tovább gyûlt a hideg légtömeg és egyre vastagabb légréteget eredményezett, amely megfelelõ alapot nyújt az anticiklonok kialakulásának.
Az ezt követõ események sorozata vezetett el idáig, hogy mostanra a még nagyobb hófelszín van a kontinensen, és még erõsebb anticiklonok jöttek létre. A többi kis túlzással szerencse dolga, illetve elhelyezkedésé. Még egy fontos dolog a nagy hõenergia valahol felszabadul, nos ez most épp a mi szárazföldünkön valósult meg, tehát a víz energia hozama amely a szárazföldet ostromolta a kontinensen vált valóra. Ráadásul ez miatt az óceán fûtõenergiája is csökkent.
Most, hogy milyen áramlás okozta ezeket a szélsõségesen hideg idõket a Brit-szigeteken az másodlagos, épp az adott nyomási elrendezõdés határozza meg.
Összegezve adott volt egy energia amely sok-sok csapadékot szállított, ezáltal adott lett egy hidegbázis amely felett kialakultak az adott hideg légtömegek és kell egy nyomási elrendezõdés és kész is az egyenlet!

Bizony, ez is abszolút jogos (a pontonhidakra, mint tökéletes jégakadályokra, nem is gondoltam).

Ha megnézed az általam a visszatekintõben linkelt vízhõmérséklet-térképeket, láthatod, hogy É-Amerika mellett valóban "eltéved" az áramlat, de az európai oldalon nem süllyedt komolyan a vízhõmérséklet. 0,5 fokos anomália nem sok, ez természetes ingadozásként (az Észak-atlanti-áramláson elõforduló örvények miatt, amit Snowhunter említett) rengetegszer bekövetkezett az elmúlt években, évtizedekben. Ezen alkalmakkor mégsem szakadt rá az "orosz" tél a Brit-szigetekre úgy, ahogy most tette. Tehát a Golf-áramlat mostani viselkedése közvetlenül biztos nem elég a mostani idõjárási viszonyok kialakításához.

A fagyáspont nem hiszem, hogy a kémiai összetétel változása okán eltolódott volna.
A szabályozás és hajóforgalom kettõsében keresni a fõ magyarázatot.
Utóbbi esetében egy dolog érdemel figyelmet, a szabályozás elõtt, a könnyû befagyás kívánatos volt, hisz a pontonhidakat be lehetett üzemelni, lévén a nagy hidak még nem voltak meg.
A szabályozás után a hajóforgalomnak nagy ellensége lett a jég, bizony beállása nem kívánatossá vált.

A mostani Duna-víz sem sós, nyugalomban hagyva annak rendje és módja szerint megfagy 0 fokban.

Annyi szennyezõanyag, amitõl fürödni egészségtelen benne, a víz fizikai tulajdonságai szempontjából jelentéktelen. A -2, -3°C táján fagyó tengervíznek már több mint 3 százaléka(!) só... A valódi magyarázat tényleg a szabályozás: ha csak egyetlen kanyarulat, szûkület van, ahol az úszó jégtáblák megakadnak, utána már nincs megállás, és gyorsan befagy felette a folyó.

Jó a téma nagyon. Ha már amatõr módon belekontárkodom, akkor véleményem szerint az egyes folyamatok leírásában kiemelkedõ szerepe lehet a különféle légnyomási indexek vizsgálatának (AO, NAO). A tengervíz hõmérsékletének változására érzékenyen reagálhat a légnyomás eloszlás, amely meghatározza a makroszinoptikus elrendezõdést. Ott lehetne pl. kutakodni, hogy tengervíz hõmérséklet szembeállítva légnyomási indexekkel, amibõl aztán lehetne következtetni makroszinoptikus elrendezõdésre, így végül konkrétan a szezonális idõjárás meghatározó jellegére és tendenciájára. Pl. mi van akkor, ha kivonjuk a golf hõtöbbletének 10-20%-át, ez milyen légnyomási eloszlás változást eredményez.

Amikor elolvastam a Réthly könyveket, akkor számomra az volt a legmegdöbbentõbb, hogy a leírások alapján egy enyhe idõszak után néhány napos -5, -10 fokban úgy befagyott Pestnél a Duna, hogy át lehetett rajta kelni. Én arra gondolok, hogy nem csak a szabályozás lehet erre a magyarázat, hanem még egy lényeges dolog: akkor még egészen más összetételû dolog folyt a Dunában, ha jól olvastam a történelemkönyvekben annak a valaminek az volt a neve, hogy víz, ami nulla fokban képes volt megfagyni. Ja és a hajóforgalom is kisebb lehetett.

Ezt kötve hiszem.
A Duna jege a szabályozás elõtt egy mérsékelten hideg idõszakban is beállt, ugyanezen idõszak esetén azóta épphogy zajlik.

na jó de azért a tenger csak befagyott 30-40 km mélységig

egyébként a Dunáról is van 1 rendkívüli jeges év, (1697) amikor Pozsonynál 8 héten keresztül közlekedésre alkalmas volt a "jéghíd"