Globális jelenségek
A cikk szerzõje sajnos szemmel láthatóan elfogult, kimondottan megvetõ kifejezésekkel illeti az éghajlatváltozás szabad gondolkodóit. A baj az, hogy maga az IPCC sem tudta a mai napig bizonyítani állítása helyességét, csupán két jelentõs érveléstechnikai/logikai hiba elkövetésével "sikerült" kinyilatkoztatni, hogy a megfigyelt változások egyértelmûen az emberi tevékenység következményei:
"A közelmúltban megfigyelt változásokat nem magyarázhatják természetes folyamatok."
"A hõmérsékletváltozás modellekkel történõ reprodukciója csak akkor sikeres, ha az antropogén kényszereket is figyelembe vesszük"
Mindkét állítás alapvetõ logikai hibát tartalmaz. Az elõbbi az úgynevezett nemtudás, mint érv (argumentum ad ignorantiam) kategóriába sorolható. Amennyiben valamit jelenlegi tudásunkkal képtelenek vagyunk más módon is alátámasztani, az nem jelenti azt, hogy a jelenségre csak egyetlen magyarázat létezik. A rendelkezésünkre álló tudás véges, a Föld éghajlati rendszerét alakító természeti tényezõk közül rengeteget nem ismerünk eléggé - mi okozta például a középkori meleg periódust? Utóbbira az AGW elmélet képtelen magyarázattal szolgálni...
A második mondat egy körkörös érvelést tartalmaz. Az éghajlati modellek az ember által okozott éghajlatváltozás elméletére épülnek, a modellekben kiindulási feltételként szerepel az éghajlati rendszer magas érzékenységi szintje a co2 koncentráció változására. Egy adott elméleten alapuló számítógépes modell vagy modellek futásai semmilyen esetben sem szolgálhatnak bizonyítékkal az érintett elméletre.
A magas érzékenység lényegében azt jelenti, hogy a szén-dioxid szint megkétszerezõdésével (280 -> 560ppm) járó, a CO2 fizikai adottságaiból levezethetõ 0.5-0.7°c-os átlaghõmérséklet emelkedést felerõsítik a rendszert uraló pozitív visszacsatolások, elsõsorban az ún. vízpára-visszacsatolás. A melegedõ légkör több vízpárát képes felvenni, mint az alacsonyabb hõmérsékletû. Az már más kérdés, hogy ez valóban meg is teszi-e. A közelmúltban Usrin említette, hogy a CO2 koncentráció esetében a elsõ 30 százezrelék (300ppm) 7 fokkal képes emelni a Föld átlaghõmérsékletét. Nos, a "nyers" érték ennek töredéke, kb. 2.5°c. A maradék 4.5°c-ot a pozitív visszacsatolások feltételezése adja.
Bizonyára a fentiek alapján sokakban felmerül a kérdés, hogyan lehet az elsõ 300ppm körüli CO2 hozzáadásának következménye 2.5°c melegedés, miközben a 280-ról 560 ppm-re növekedés csak 0.5-0.7°c további melegedést jelent. Az összefüggés logaritmikus, de miért? Erre létezik egy igen jó, és rendkívül aktuális hasonlat...
Képzeljük el, hogy intenzív havazásban több dróthálót helyezünk vízszintesen egymás fölé. A legfelsõ drótháló szerencsés esetben több centiméter havat felfog majd, a következõ is elég sokat, a harmadik már ennél kevesebbet, a huszadikon pedig már alig lesz hó. Egy idõ után hiába szerelünk fel még több hálót, próbálkozásaink nem járnak eredménnyel. Az üvegházhatással hasonló a helyzet. A CO2 egy adott hullámhosszon képes csak a kisugárzás elnyelésére (attól függetlenül, hogy egy vagy végtelen sok molekuláról van szó). 100%-os telítõdés soha nem következik be, de egyre kevesebb lesz az újabb hozzáadott CO2 "egységek" hatása.
Korábban említettem, hogy magas éghajlati érzékenységi szint esetén a legerõteljesebb felmelegedésnek kb. 8km-rel a trópusok felett kellett volna jelentkeznie. Amennyiben ez hiányzik, az nem a szén-dioxid üvegházgáz-voltát cáfolja, hanem ennek elhanyagolható hatását felerõsítõ pozitív visszacsatolások hiányát - ezáltal kizárja a katasztrofális ember által okozott éghajlatváltozás lehetõségét.
Usrin és ZMarton további érve volt, hogy nem feltétlenül kell keresni a melegedést a különféle hõmérsékleti adatsorokban, a légkör tehetetlensége miatt. A tudomány megköveteli az elméletek tesztelhetõségét, amit Karl Popper munkássága óta "falszifikálhatóság"-ként emlegetnek. Amennyiben egy elmélet nem támasztható alá vagy cáfolható meg egyértelmûen a rendelkezésre álló megfigyelések (empirikus tudásunk) segítségével, akkor az nem tekinthetõ tudományos elméletnek. Utóbbi esetben puszta ideológiáról van szó.
A troposzférikus "forró pont" mint várható jelenség olyan szinten egyértelmû a légköri üvegházhatás erõsödése esetén, hogy az IPCC által elfogadott 23 klímamodell közül mindegyik egyhangúan ezt a felmelegedési mintázatot várta, ami nem következett be.
"A közelmúltban megfigyelt változásokat nem magyarázhatják természetes folyamatok."
"A hõmérsékletváltozás modellekkel történõ reprodukciója csak akkor sikeres, ha az antropogén kényszereket is figyelembe vesszük"
Mindkét állítás alapvetõ logikai hibát tartalmaz. Az elõbbi az úgynevezett nemtudás, mint érv (argumentum ad ignorantiam) kategóriába sorolható. Amennyiben valamit jelenlegi tudásunkkal képtelenek vagyunk más módon is alátámasztani, az nem jelenti azt, hogy a jelenségre csak egyetlen magyarázat létezik. A rendelkezésünkre álló tudás véges, a Föld éghajlati rendszerét alakító természeti tényezõk közül rengeteget nem ismerünk eléggé - mi okozta például a középkori meleg periódust? Utóbbira az AGW elmélet képtelen magyarázattal szolgálni...
A második mondat egy körkörös érvelést tartalmaz. Az éghajlati modellek az ember által okozott éghajlatváltozás elméletére épülnek, a modellekben kiindulási feltételként szerepel az éghajlati rendszer magas érzékenységi szintje a co2 koncentráció változására. Egy adott elméleten alapuló számítógépes modell vagy modellek futásai semmilyen esetben sem szolgálhatnak bizonyítékkal az érintett elméletre.
A magas érzékenység lényegében azt jelenti, hogy a szén-dioxid szint megkétszerezõdésével (280 -> 560ppm) járó, a CO2 fizikai adottságaiból levezethetõ 0.5-0.7°c-os átlaghõmérséklet emelkedést felerõsítik a rendszert uraló pozitív visszacsatolások, elsõsorban az ún. vízpára-visszacsatolás. A melegedõ légkör több vízpárát képes felvenni, mint az alacsonyabb hõmérsékletû. Az már más kérdés, hogy ez valóban meg is teszi-e. A közelmúltban Usrin említette, hogy a CO2 koncentráció esetében a elsõ 30 százezrelék (300ppm) 7 fokkal képes emelni a Föld átlaghõmérsékletét. Nos, a "nyers" érték ennek töredéke, kb. 2.5°c. A maradék 4.5°c-ot a pozitív visszacsatolások feltételezése adja.
Bizonyára a fentiek alapján sokakban felmerül a kérdés, hogyan lehet az elsõ 300ppm körüli CO2 hozzáadásának következménye 2.5°c melegedés, miközben a 280-ról 560 ppm-re növekedés csak 0.5-0.7°c további melegedést jelent. Az összefüggés logaritmikus, de miért? Erre létezik egy igen jó, és rendkívül aktuális hasonlat...
Képzeljük el, hogy intenzív havazásban több dróthálót helyezünk vízszintesen egymás fölé. A legfelsõ drótháló szerencsés esetben több centiméter havat felfog majd, a következõ is elég sokat, a harmadik már ennél kevesebbet, a huszadikon pedig már alig lesz hó. Egy idõ után hiába szerelünk fel még több hálót, próbálkozásaink nem járnak eredménnyel. Az üvegházhatással hasonló a helyzet. A CO2 egy adott hullámhosszon képes csak a kisugárzás elnyelésére (attól függetlenül, hogy egy vagy végtelen sok molekuláról van szó). 100%-os telítõdés soha nem következik be, de egyre kevesebb lesz az újabb hozzáadott CO2 "egységek" hatása.
Korábban említettem, hogy magas éghajlati érzékenységi szint esetén a legerõteljesebb felmelegedésnek kb. 8km-rel a trópusok felett kellett volna jelentkeznie. Amennyiben ez hiányzik, az nem a szén-dioxid üvegházgáz-voltát cáfolja, hanem ennek elhanyagolható hatását felerõsítõ pozitív visszacsatolások hiányát - ezáltal kizárja a katasztrofális ember által okozott éghajlatváltozás lehetõségét.
Usrin és ZMarton további érve volt, hogy nem feltétlenül kell keresni a melegedést a különféle hõmérsékleti adatsorokban, a légkör tehetetlensége miatt. A tudomány megköveteli az elméletek tesztelhetõségét, amit Karl Popper munkássága óta "falszifikálhatóság"-ként emlegetnek. Amennyiben egy elmélet nem támasztható alá vagy cáfolható meg egyértelmûen a rendelkezésre álló megfigyelések (empirikus tudásunk) segítségével, akkor az nem tekinthetõ tudományos elméletnek. Utóbbi esetben puszta ideológiáról van szó.
A troposzférikus "forró pont" mint várható jelenség olyan szinten egyértelmû a légköri üvegházhatás erõsödése esetén, hogy az IPCC által elfogadott 23 klímamodell közül mindegyik egyhangúan ezt a felmelegedési mintázatot várta, ami nem következett be.
Link
„Az biztos, hogy a természeti katasztrófák okozta károk növekedtek az elmúlt években. Hogy ez azért van, mert a szélsõségek erõsebbé váltak, vagy azért mert több lett a vagyonunk, és ezért nagyobb károkat tud okozni egy katasztrófa, azt általában ma még nem képes eldönteni a tudomány, és ezt a jelentés le is írja” – magyarázza Mika..............."
„A klímakutatást több százezren csinálják, egymással versenyben, itt nem nagyon lehet összeesküvéseket szõni” – mondja Mika. „Az utóbbi két évben többen próbálták megdönteni az IPCC állításait, de eddig csak ezt a 2035-ös dátumot sikerült felmutatniuk.”
Reméljük nem azon versengenek ki tud brutálisabb melegedést jósolni...
„Az biztos, hogy a természeti katasztrófák okozta károk növekedtek az elmúlt években. Hogy ez azért van, mert a szélsõségek erõsebbé váltak, vagy azért mert több lett a vagyonunk, és ezért nagyobb károkat tud okozni egy katasztrófa, azt általában ma még nem képes eldönteni a tudomány, és ezt a jelentés le is írja” – magyarázza Mika..............."
„A klímakutatást több százezren csinálják, egymással versenyben, itt nem nagyon lehet összeesküvéseket szõni” – mondja Mika. „Az utóbbi két évben többen próbálták megdönteni az IPCC állításait, de eddig csak ezt a 2035-ös dátumot sikerült felmutatniuk.”
Reméljük nem azon versengenek ki tud brutálisabb melegedést jósolni...
Néhány esemény, történet:
Ensemble reconstruction constraints on the global carbon cycle sensitivity to climate
Anthropogenic global warming is likely to be amplified by positive feedback from the global carbon cycle; however, the magnitude of the climate sensitivity of the global carbon cycle, and thus of its positive feedback strength, is under debate. By combining a probabilistic approach with an ensemble of proxy-based temperature reconstructions and pre-industrial CO2 data from three ice cores, this climate sensitivity is now shown to be much smaller than previously thought.
David C. Frank, Jan Esper, Christoph C. Raible, Ulf Buntgen, Valerie Trouet, Benjamin Stocker, & Fortunat Joos. Ensemble reconstruction constraints on the global carbon cycle sensitivity to climate. Nature, 2010; 463 (7280): 527 DOI: 10.1038/nature08769.
"Dr. Frank says: “for every degree Celsius of warming, natural ecosystems tend to release an extra 7.7 parts per million of CO2 to the atmosphere (the full range of their estimate was between 1.7 and 21.4 parts per million).
This stands in sharp contrast to the recent estimates of positive feedback models, which suggest a release of 40 parts per million per degree; the team say with 95% certainty that value is an overestimate.”
"
Link
Link
“In fact there are no predictions by IPCC at all. And there never have been. The IPCC instead proffers 'what if' projections of future climate that correspond to certain emissions scenarios,” Trenberth wrote in journal Nature's blog on June 4, 2007. Trenberth also admitted that the climate models have major shortcomings because “they do not consider many things like the recovery of the ozone layer, for instance, or observed trends in forcing agents. There is no estimate, even probabilistically, as to the likelihood of any emissions scenario and no best guess."
Link
"Hurricane expert Christopher W. Landsea of NOAA's National Hurricane Center, was both an author a reviewer for the IPCC's 2nd Assessment Report in 1995 and the 3rd Assessment Report in 2001, but resigned from the 4th Assessment Report after charging the UN with playing politics with Hurricane science. Landsea wrote a January 17, 2005 public letter detailing his experience with the UN: "I am withdrawing [from the un] because I have come to view the part of the IPCC to which my expertise is relevant as having become politicized. In addition, when I have raised my concerns to the IPCC leadership, their response was simply to dismiss my concerns." "I personally cannot in good faith continue to contribute to a process that I view as both being motivated by pre-conceived agendas and being scientifically unsound," Landsea added.
In addition, a Greenpeace activist co-authored a key economic report in 2007. Left unreported by most of the media was the fact that Bill Hare, an advisor to Greenpeace, was a lead co- author of a key economic report in the IPCC's 4th Assessment. Not surprisingly, the Greenpeace co-authored report predicted a gloomy future for our planet unless we follow the UN's policy prescriptions.
The UN IPCC's own guidelines explicitly state that the scientific reports have to be "change[d]" to "ensure consistency with" the politically motivated Summary for Policymakers."
'"I was at the table with three Europeans, and we were having lunch. And they were talking about their role as lead authors. And they were talking about how they were trying to make the report so dramatic that the United States would just have to sign that Kyoto Protocol," Christy told CNN on May 2, 2007. - Alabama State Climatologist Dr. John Christy of the University of Alabama in Huntsville, served as a UN IPCC lead author in 2001 for the 3rd assessment report and detailed how he personally witnessed UN scientists attempting to distort the science for political purposes.'
Link
"January 17, 2005
Dear colleagues,
After some prolonged deliberation, I have decided to withdraw from participating in the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC). I am withdrawing because I have come to view the part of the IPCC to which my expertise is relevant as having become politicized. In addition, when I have raised my concerns to the IPCC leadership, their response was simply to dismiss my concerns.
With this open letter to the community, I wish to explain the basis for my decision and bring awareness to what I view as a problem in the IPCC process. The IPCC is a group of climate researchers from around the world that every few years summarize how climate is changing and how it may be altered in the future due to manmade global warming. I had served both as an author for the Observations chapter and a Reviewer for the 2nd Assessment Report in 1995 and the 3rd Assessment Report in 2001, primarily on the topic of tropical cyclones (hurricanes and typhoons). My work on hurricanes, and tropical cyclones more generally, has been widely cited by the IPCC. For the upcoming AR4, I was asked several weeks ago by the Observations chapter Lead Author – Dr. Kevin Trenberth – to provide the writeup for Atlantic hurricanes. As I had in the past, I agreed to assist the IPCC in what I thought was to be an important, and politically-neutral determination of what is happening with our climate.
Shortly after Dr. Trenberth requested that I draft the Atlantic hurricane section for the AR4’s Observations chapter, Dr. Trenberth participated in a press conference organized by scientists at Harvard on the topic “Experts to warn global warming likely to continue spurring more outbreaks of intense hurricane activity” along with other media interviews on the topic. The result of this media interaction was widespread coverage that directly connected the very busy 2004 Atlantic hurricane season as being caused by anthropogenic greenhouse gas warming occurring today. Listening to and reading transcripts of this press conference and media interviews, it is apparent that Dr. Trenberth was being accurately quoted and summarized in such statements and was not being misrepresented in the media. These media sessions have potential to result in a widespread perception that global warming has made recent hurricane activity much more severe.
I found it a bit perplexing that the participants in the Harvard press conference had come to the conclusion that global warming was impacting hurricane activity today. To my knowledge, none of the participants in that press conference had performed any research on hurricane variability, nor were they reporting on any new work in the field. All previous and current research in the area of hurricane variability has shown no reliable, long-term trend up in the frequency or intensity of tropical cyclones, either in the Atlantic or any other basin. The IPCC assessments in 1995 and 2001 also concluded that there was no global warming signal found in the hurricane record.
Moreover, the evidence is quite strong and supported by the most recent credible studies that any impact in the future from global warming upon hurricane will likely be quite small. The latest results from the Geophysical Fluid Dynamics Laboratory (Knutson and Tuleya, Journal of Climate, 2004) suggest that by around 2080, hurricanes may have winds and rainfall about 5% more intense than today. It has been proposed that even this tiny change may be an exaggeration as to what may happen by the end of the 21st Century (Michaels, Knappenberger, and Landsea, Journal of Climate, 2005, submitted).
It is beyond me why my colleagues would utilize the media to push an unsupported agenda that recent hurricane activity has been due to global warming. Given Dr. Trenberth’s role as the IPCC’s Lead Author responsible for preparing the text on hurricanes, his public statements so far outside of current scientific understanding led me to concern that it would be very difficult for the IPCC process to proceed objectively with regards to the assessment on hurricane activity. My view is that when people identify themselves as being associated with the IPCC and then make pronouncements far outside current scientific understandings that this will harm the credibility of climate change science and will in the longer term diminish our role in public policy.
My concerns go beyond the actions of Dr. Trenberth and his colleagues to how he and other IPCC officials responded to my concerns. I did caution Dr. Trenberth before the media event and provided him a summary of the current understanding within the hurricane research community. I was disappointed when the IPCC leadership dismissed my concerns when I brought up the misrepresentation of climate science while invoking the authority of the IPCC. Specifically, the IPCC leadership said that Dr. Trenberth was speaking as an individual even though he was introduced in the press conference as an IPCC lead author; I was told that the media was exaggerating or misrepresenting his words, even though the audio from the press conference and interview tells a different story (available on the web directly); and that Dr. Trenberth was accurately reflecting conclusions from the TAR, even though it is quite clear that the TAR stated that there was no connection between global warming and hurricane activity. The IPCC leadership saw nothing to be concerned with in Dr. Trenberth’s unfounded pronouncements to the media, despite his supposedly impartial important role that he must undertake as a Lead Author on the upcoming AR4.
It is certainly true that “individual scientists can do what they wish in their own rights”, as one of the folks in the IPCC leadership suggested. Differing conclusions and robust debates are certainly crucial to progress in climate science. However, this case is not an honest scientific discussion conducted at a meeting of climate researchers. Instead, a scientist with an important role in the IPCC represented himself as a Lead Author for the IPCC has used that position to promulgate to the media and general public his own opinion that the busy 2004 hurricane season was caused by global warming, which is in direct opposition to research written in the field and is counter to conclusions in the TAR. This becomes problematic when I am then asked to provide the draft about observed hurricane activity variations for the AR4 with, ironically, Dr. Trenberth as the Lead Author for this chapter. Because of Dr. Trenberth’s pronouncements, the IPCC process on our assessment of these crucial extreme events in our climate system has been subverted and compromised, its neutrality lost. While no one can “tell” scientists what to say or not say (nor am I suggesting that), the IPCC did select Dr. Trenberth as a Lead Author and entrusted to him to carry out this duty in a non-biased, neutral point of view. When scientists hold press conferences and speak with the media, much care is needed not to reflect poorly upon the IPCC. It is of more than passing interest to note that Dr. Trenberth, while eager to share his views on global warming and hurricanes with the media, declined to do so at the Climate Variability and Change Conference in January where he made several presentations. Perhaps he was concerned that such speculation – though worthy in his mind of public pronouncements – would not stand up to the scrutiny of fellow climate scientists.
I personally cannot in good faith continue to contribute to a process that I view as both being motivated by pre-conceived agendas and being scientifically unsound. As the IPCC leadership has seen no wrong in Dr. Trenberth’s actions and have retained him as a Lead Author for the AR4, I have decided to no longer participate in the IPCC AR4.
Sincerely, Chris Landsea"
Link
Is the airborne fraction of anthropogenic CO2 emissions increasing?
Is the airborne fraction of anthropogenic CO2 emissions increasing?
Wolfgang Knorr
Department of Earth Sciences, University of Bristol, Bristol, UK
Several recent studies have highlighted the possibility that the oceans and terrestrial ecosystems have started loosing part of their ability to sequester a large proportion of the anthropogenic CO2 emissions. This is an important claim, because so far only about 40% of those emissions have stayed in the atmosphere, which has prevented additional climate change. This study re-examines the available atmospheric CO2 and emissions data including their uncertainties. It is shown that with those uncertainties, the trend in the airborne fraction since 1850 has been 0.7 ± 1.4% per decade, i.e. close to and not significantly different from zero. The analysis further shows that the statistical model of a constant airborne fraction agrees best with the available data if emissions from land use change are scaled down to 82% or less of their original estimates. Despite the predictions of coupled climate-carbon cycle models, no trend in the airborne fraction can be found.
Knorr, W. (2009), Is the airborne fraction of anthropogenic CO2 emissions increasing?, Geophys. Res. Lett., 36, L21710, doi:10.1029/2009GL040613.
"Essenhigh (2009), Professor of Energy Conversion at The Ohio State University, addresses the residence time (RT) of anthropogenic CO2 in the air. He finds that the RT for bulk atmospheric CO2, the molecule 12CO2, is ~5 years, in good agreement with other cited sources (Segalstad, 199
, while the RT for the trace molecule 14CO2 is ~16 years. Both of these residence times are much shorter than what is claimed by the IPCC. "
"Essenhigh (2009) points out that the IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) in their first report (Houghton et al., 1990) gives an atmospheric CO2 residence time (lifetime) of 50-200 years . This estimate is confusingly given as an adjustment time for a scenario with a
given anthropogenic CO2 input, and ignores natural (sea and vegetation) CO2 flux rates. "
"Sundquist (1985) compiled a large number of measured RTs of CO2 found by different methods. The list, containing RTs for both 12CO2 and 14CO2, was expanded by Segalstad (199, showing a total range for all reported RTs from 1 to 15 years, with most RT values ranging from 5 to 15 years. Essenhigh (2009) emphasizes that this list of measured values of RT compares well with his calculated RT of 5 years (atmospheric bulk 12CO2) and ~16 years (atmospheric trace 14CO2). Furthermore he points out that the annual oscillations in the measured atmospheric CO2 levels would be impossible without a short atmospheric residence time for the CO2 molecules. "
Link
Ensemble reconstruction constraints on the global carbon cycle sensitivity to climate
Anthropogenic global warming is likely to be amplified by positive feedback from the global carbon cycle; however, the magnitude of the climate sensitivity of the global carbon cycle, and thus of its positive feedback strength, is under debate. By combining a probabilistic approach with an ensemble of proxy-based temperature reconstructions and pre-industrial CO2 data from three ice cores, this climate sensitivity is now shown to be much smaller than previously thought.
David C. Frank, Jan Esper, Christoph C. Raible, Ulf Buntgen, Valerie Trouet, Benjamin Stocker, & Fortunat Joos. Ensemble reconstruction constraints on the global carbon cycle sensitivity to climate. Nature, 2010; 463 (7280): 527 DOI: 10.1038/nature08769.
"Dr. Frank says: “for every degree Celsius of warming, natural ecosystems tend to release an extra 7.7 parts per million of CO2 to the atmosphere (the full range of their estimate was between 1.7 and 21.4 parts per million).
This stands in sharp contrast to the recent estimates of positive feedback models, which suggest a release of 40 parts per million per degree; the team say with 95% certainty that value is an overestimate.”
"
Link
Link
“In fact there are no predictions by IPCC at all. And there never have been. The IPCC instead proffers 'what if' projections of future climate that correspond to certain emissions scenarios,” Trenberth wrote in journal Nature's blog on June 4, 2007. Trenberth also admitted that the climate models have major shortcomings because “they do not consider many things like the recovery of the ozone layer, for instance, or observed trends in forcing agents. There is no estimate, even probabilistically, as to the likelihood of any emissions scenario and no best guess."
Link
"Hurricane expert Christopher W. Landsea of NOAA's National Hurricane Center, was both an author a reviewer for the IPCC's 2nd Assessment Report in 1995 and the 3rd Assessment Report in 2001, but resigned from the 4th Assessment Report after charging the UN with playing politics with Hurricane science. Landsea wrote a January 17, 2005 public letter detailing his experience with the UN: "I am withdrawing [from the un] because I have come to view the part of the IPCC to which my expertise is relevant as having become politicized. In addition, when I have raised my concerns to the IPCC leadership, their response was simply to dismiss my concerns." "I personally cannot in good faith continue to contribute to a process that I view as both being motivated by pre-conceived agendas and being scientifically unsound," Landsea added.
In addition, a Greenpeace activist co-authored a key economic report in 2007. Left unreported by most of the media was the fact that Bill Hare, an advisor to Greenpeace, was a lead co- author of a key economic report in the IPCC's 4th Assessment. Not surprisingly, the Greenpeace co-authored report predicted a gloomy future for our planet unless we follow the UN's policy prescriptions.
The UN IPCC's own guidelines explicitly state that the scientific reports have to be "change[d]" to "ensure consistency with" the politically motivated Summary for Policymakers."
'"I was at the table with three Europeans, and we were having lunch. And they were talking about their role as lead authors. And they were talking about how they were trying to make the report so dramatic that the United States would just have to sign that Kyoto Protocol," Christy told CNN on May 2, 2007. - Alabama State Climatologist Dr. John Christy of the University of Alabama in Huntsville, served as a UN IPCC lead author in 2001 for the 3rd assessment report and detailed how he personally witnessed UN scientists attempting to distort the science for political purposes.'
Link
"January 17, 2005
Dear colleagues,
After some prolonged deliberation, I have decided to withdraw from participating in the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC). I am withdrawing because I have come to view the part of the IPCC to which my expertise is relevant as having become politicized. In addition, when I have raised my concerns to the IPCC leadership, their response was simply to dismiss my concerns.
With this open letter to the community, I wish to explain the basis for my decision and bring awareness to what I view as a problem in the IPCC process. The IPCC is a group of climate researchers from around the world that every few years summarize how climate is changing and how it may be altered in the future due to manmade global warming. I had served both as an author for the Observations chapter and a Reviewer for the 2nd Assessment Report in 1995 and the 3rd Assessment Report in 2001, primarily on the topic of tropical cyclones (hurricanes and typhoons). My work on hurricanes, and tropical cyclones more generally, has been widely cited by the IPCC. For the upcoming AR4, I was asked several weeks ago by the Observations chapter Lead Author – Dr. Kevin Trenberth – to provide the writeup for Atlantic hurricanes. As I had in the past, I agreed to assist the IPCC in what I thought was to be an important, and politically-neutral determination of what is happening with our climate.
Shortly after Dr. Trenberth requested that I draft the Atlantic hurricane section for the AR4’s Observations chapter, Dr. Trenberth participated in a press conference organized by scientists at Harvard on the topic “Experts to warn global warming likely to continue spurring more outbreaks of intense hurricane activity” along with other media interviews on the topic. The result of this media interaction was widespread coverage that directly connected the very busy 2004 Atlantic hurricane season as being caused by anthropogenic greenhouse gas warming occurring today. Listening to and reading transcripts of this press conference and media interviews, it is apparent that Dr. Trenberth was being accurately quoted and summarized in such statements and was not being misrepresented in the media. These media sessions have potential to result in a widespread perception that global warming has made recent hurricane activity much more severe.
I found it a bit perplexing that the participants in the Harvard press conference had come to the conclusion that global warming was impacting hurricane activity today. To my knowledge, none of the participants in that press conference had performed any research on hurricane variability, nor were they reporting on any new work in the field. All previous and current research in the area of hurricane variability has shown no reliable, long-term trend up in the frequency or intensity of tropical cyclones, either in the Atlantic or any other basin. The IPCC assessments in 1995 and 2001 also concluded that there was no global warming signal found in the hurricane record.
Moreover, the evidence is quite strong and supported by the most recent credible studies that any impact in the future from global warming upon hurricane will likely be quite small. The latest results from the Geophysical Fluid Dynamics Laboratory (Knutson and Tuleya, Journal of Climate, 2004) suggest that by around 2080, hurricanes may have winds and rainfall about 5% more intense than today. It has been proposed that even this tiny change may be an exaggeration as to what may happen by the end of the 21st Century (Michaels, Knappenberger, and Landsea, Journal of Climate, 2005, submitted).
It is beyond me why my colleagues would utilize the media to push an unsupported agenda that recent hurricane activity has been due to global warming. Given Dr. Trenberth’s role as the IPCC’s Lead Author responsible for preparing the text on hurricanes, his public statements so far outside of current scientific understanding led me to concern that it would be very difficult for the IPCC process to proceed objectively with regards to the assessment on hurricane activity. My view is that when people identify themselves as being associated with the IPCC and then make pronouncements far outside current scientific understandings that this will harm the credibility of climate change science and will in the longer term diminish our role in public policy.
My concerns go beyond the actions of Dr. Trenberth and his colleagues to how he and other IPCC officials responded to my concerns. I did caution Dr. Trenberth before the media event and provided him a summary of the current understanding within the hurricane research community. I was disappointed when the IPCC leadership dismissed my concerns when I brought up the misrepresentation of climate science while invoking the authority of the IPCC. Specifically, the IPCC leadership said that Dr. Trenberth was speaking as an individual even though he was introduced in the press conference as an IPCC lead author; I was told that the media was exaggerating or misrepresenting his words, even though the audio from the press conference and interview tells a different story (available on the web directly); and that Dr. Trenberth was accurately reflecting conclusions from the TAR, even though it is quite clear that the TAR stated that there was no connection between global warming and hurricane activity. The IPCC leadership saw nothing to be concerned with in Dr. Trenberth’s unfounded pronouncements to the media, despite his supposedly impartial important role that he must undertake as a Lead Author on the upcoming AR4.
It is certainly true that “individual scientists can do what they wish in their own rights”, as one of the folks in the IPCC leadership suggested. Differing conclusions and robust debates are certainly crucial to progress in climate science. However, this case is not an honest scientific discussion conducted at a meeting of climate researchers. Instead, a scientist with an important role in the IPCC represented himself as a Lead Author for the IPCC has used that position to promulgate to the media and general public his own opinion that the busy 2004 hurricane season was caused by global warming, which is in direct opposition to research written in the field and is counter to conclusions in the TAR. This becomes problematic when I am then asked to provide the draft about observed hurricane activity variations for the AR4 with, ironically, Dr. Trenberth as the Lead Author for this chapter. Because of Dr. Trenberth’s pronouncements, the IPCC process on our assessment of these crucial extreme events in our climate system has been subverted and compromised, its neutrality lost. While no one can “tell” scientists what to say or not say (nor am I suggesting that), the IPCC did select Dr. Trenberth as a Lead Author and entrusted to him to carry out this duty in a non-biased, neutral point of view. When scientists hold press conferences and speak with the media, much care is needed not to reflect poorly upon the IPCC. It is of more than passing interest to note that Dr. Trenberth, while eager to share his views on global warming and hurricanes with the media, declined to do so at the Climate Variability and Change Conference in January where he made several presentations. Perhaps he was concerned that such speculation – though worthy in his mind of public pronouncements – would not stand up to the scrutiny of fellow climate scientists.
I personally cannot in good faith continue to contribute to a process that I view as both being motivated by pre-conceived agendas and being scientifically unsound. As the IPCC leadership has seen no wrong in Dr. Trenberth’s actions and have retained him as a Lead Author for the AR4, I have decided to no longer participate in the IPCC AR4.
Sincerely, Chris Landsea"
Link
Is the airborne fraction of anthropogenic CO2 emissions increasing?
Is the airborne fraction of anthropogenic CO2 emissions increasing?
Wolfgang Knorr
Department of Earth Sciences, University of Bristol, Bristol, UK
Several recent studies have highlighted the possibility that the oceans and terrestrial ecosystems have started loosing part of their ability to sequester a large proportion of the anthropogenic CO2 emissions. This is an important claim, because so far only about 40% of those emissions have stayed in the atmosphere, which has prevented additional climate change. This study re-examines the available atmospheric CO2 and emissions data including their uncertainties. It is shown that with those uncertainties, the trend in the airborne fraction since 1850 has been 0.7 ± 1.4% per decade, i.e. close to and not significantly different from zero. The analysis further shows that the statistical model of a constant airborne fraction agrees best with the available data if emissions from land use change are scaled down to 82% or less of their original estimates. Despite the predictions of coupled climate-carbon cycle models, no trend in the airborne fraction can be found.
Knorr, W. (2009), Is the airborne fraction of anthropogenic CO2 emissions increasing?, Geophys. Res. Lett., 36, L21710, doi:10.1029/2009GL040613.
"Essenhigh (2009), Professor of Energy Conversion at The Ohio State University, addresses the residence time (RT) of anthropogenic CO2 in the air. He finds that the RT for bulk atmospheric CO2, the molecule 12CO2, is ~5 years, in good agreement with other cited sources (Segalstad, 199
, while the RT for the trace molecule 14CO2 is ~16 years. Both of these residence times are much shorter than what is claimed by the IPCC. ""Essenhigh (2009) points out that the IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) in their first report (Houghton et al., 1990) gives an atmospheric CO2 residence time (lifetime) of 50-200 years . This estimate is confusingly given as an adjustment time for a scenario with a
given anthropogenic CO2 input, and ignores natural (sea and vegetation) CO2 flux rates. "
"Sundquist (1985) compiled a large number of measured RTs of CO2 found by different methods. The list, containing RTs for both 12CO2 and 14CO2, was expanded by Segalstad (199
, showing a total range for all reported RTs from 1 to 15 years, with most RT values ranging from 5 to 15 years. Essenhigh (2009) emphasizes that this list of measured values of RT compares well with his calculated RT of 5 years (atmospheric bulk 12CO2) and ~16 years (atmospheric trace 14CO2). Furthermore he points out that the annual oscillations in the measured atmospheric CO2 levels would be impossible without a short atmospheric residence time for the CO2 molecules. "Link
Idén bekövetkezett a polarsplit, amikor az északi sarki hidegmag több részre szakad, és e részek dél felé indulnak, helyébe pedig dél felõl melegebb levegõ áramlik. Ilyenkor mindig kemény telek alakulnak ki, és ez, ha jól tudom, nagyjából ciklikus, 3-6 évente bekövetkezik.
1998.12.10: Link
1999.01.10: Link
1999.01.31 (Erõs blocking is közrejátszott): Link
1999.02.20 (Kezd regenerálódni a sarkvidék, elég hamar): Link
Aztán:
2002.12.10: Link
2003.01.10: Link
2003.02.10 (Jóval gyengébb, mint '99, és itt nem is ez a kiváltó ok): Link
Aztán:
2002.12.10: Link
2007.01.10: Link
2007.01.31: Link
2007.02.20 (Számunkra rossz helyre kerültek végül a hidegmagok): Link
És most:
2009.11.10: Link
2009.12.10 (Sokkal erõsebb szétválás és korábban is, de számunkra rossz helyen a hidegmagok): Link
2010.01.10: Link
Ma (Másodszor válik szét): Link
Mindent egybevéve az utóbbi keményebb telek közül most van a legerõsebb polarsplit. Kétlem, hogy ezt a napfoltok befolyásolnák. Amúgy továbbra is alig van napfolt, elõbb-utóbb, ha ez tartósabban fennáll, már valóban lehet hatása, de azt kimutatni finoman szólva nem lenne egyszerû.
1998.12.10: Link
1999.01.10: Link
1999.01.31 (Erõs blocking is közrejátszott): Link
1999.02.20 (Kezd regenerálódni a sarkvidék, elég hamar): Link
Aztán:
2002.12.10: Link
2003.01.10: Link
2003.02.10 (Jóval gyengébb, mint '99, és itt nem is ez a kiváltó ok): Link
Aztán:
2002.12.10: Link
2007.01.10: Link
2007.01.31: Link
2007.02.20 (Számunkra rossz helyre kerültek végül a hidegmagok): Link
És most:
2009.11.10: Link
2009.12.10 (Sokkal erõsebb szétválás és korábban is, de számunkra rossz helyen a hidegmagok): Link
2010.01.10: Link
Ma (Másodszor válik szét): Link
Mindent egybevéve az utóbbi keményebb telek közül most van a legerõsebb polarsplit. Kétlem, hogy ezt a napfoltok befolyásolnák. Amúgy továbbra is alig van napfolt, elõbb-utóbb, ha ez tartósabban fennáll, már valóban lehet hatása, de azt kimutatni finoman szólva nem lenne egyszerû.
Jóska!
Mi a helyzet a napfoltokkal?
Mert az a gyanúm, az idei tél az elmúlt több mint egy év gyenge napfolttevékenységének az erednénye.
Az, hogy szokottnál erõsebb a tél az északi féltekén a jégtérképnél jobban mutatja a hótérkép, amely szerint nem csupán Európában, hanem Észak-Amerikában is meglepõen délen van a hóhatár. Márpedig a kettõ általában ellentétesen mûködik. Ráadásul most a brit szigetek éppen hómentesek, bár idén arrafelé is szokatlanul sok volt eddig a hó.
Mindenesetre szezon végén csinálok majd egy 20 városos összehasonlítást 1990-ig visszamenõleg.
Mi a helyzet a napfoltokkal?
Mert az a gyanúm, az idei tél az elmúlt több mint egy év gyenge napfolttevékenységének az erednénye.
Az, hogy szokottnál erõsebb a tél az északi féltekén a jégtérképnél jobban mutatja a hótérkép, amely szerint nem csupán Európában, hanem Észak-Amerikában is meglepõen délen van a hóhatár. Márpedig a kettõ általában ellentétesen mûködik. Ráadásul most a brit szigetek éppen hómentesek, bár idén arrafelé is szokatlanul sok volt eddig a hó.
Mindenesetre szezon végén csinálok majd egy 20 városos összehasonlítást 1990-ig visszamenõleg.
Gondolom, 2007-re gondolsz, mert 2006 januárjában komoly fagyok voltak, a 2006-07-es tél volt rendkívül enyhe.
Amit most az eumet.hu vázol, az szerintem nem éghajlaváltozást követeztet, hanem szélsõségekkel gazdagodó idõjárást: zivatar karácsonykor, szibériai hideg január végén, miután 2006-ban jóformán csak elvétve voltak fagyok télen.
A jövõ évit semmiképpen sem, még az ideit sem túlzottan.
Egyébként nem teljesít az olyan rosszul, csak középszerû formáját hozza eddig: Link
Mindezt annak ellenére teszi, hogy az északi-sarkvidéken pillanatnyilag a sokéves átlag alatti hõmérsékletek uralkodnak: Link
Wow, 1 másodperccel elõztem meg Snowhuntert
Egyébként nem teljesít az olyan rosszul, csak középszerû formáját hozza eddig: Link
Mindezt annak ellenére teszi, hogy az északi-sarkvidéken pillanatnyilag a sokéves átlag alatti hõmérsékletek uralkodnak: Link
Wow, 1 másodperccel elõztem meg Snowhuntert
Régen volt szó az északi jégtakaróról, hát mit ne mondjak elégé gyengén teljesít, nem rég láttam, egy diagramot amin még a 2006-2007-es alá bukott(!), szerintetek ez befolyásolhatja a jövõ évi telet?
Link Ezen a kis videón mindenki megtekintheti mely területekrõl rendelkezünk hõmérsékleti adatokkal az elmúlt 150 évben, és hogyan is készülnek a globális hõmérsékleti adatsorok. Csak ajánlani tudom 
Egy-egy 5x5 fokos adatpont értékét az idõszak kezdetén gyakran egyetlen állomásból határozták meg, az 1961-90-es átlag alapján. Gyakori probléma, hogy az 1850 körül még természetes környezetben vagy kisvárosban lévõ állomás 1961-re hõszigethatás alá került, ezért a valósnál magasabb emelkedõ trendet mutat.
Egy-egy 5x5 fokos adatpont értékét az idõszak kezdetén gyakran egyetlen állomásból határozták meg, az 1961-90-es átlag alapján. Gyakori probléma, hogy az 1850 körül még természetes környezetben vagy kisvárosban lévõ állomás 1961-re hõszigethatás alá került, ezért a valósnál magasabb emelkedõ trendet mutat.
Az esetek döntõ többségében biztosan nem hazudnak, jóval összetettebb kérdés ez ennél. Viszont olyan esetet is könnyen tudnék mondani, ahol a körülményekbõl adódóan egyértelmûnek tûnt a szándékos félrevezetés.
A globális hõmérsékleti adatsorokat jelen pillanatban alig 1000 db állomás adataiból frissítik hónapról-hónapra (lásd itt: Link ). Engem személy szerint annyira érdekelt az IPCC által használt HadCRUT3 adatsor összeállítása és fõbb tulajdonságai, hogy "szétszedtem", majd a saját számítógépemen a szakmai folyóiratokban megjelent eredeti publikációk alapján sikerült reprodukálnom az anomália térképeiket. A felszíni megfigyelésekbõl számított adatsorok pontossága az elmúlt 30 évben kielégítõ lehet, ugyanis igen erõsen együtt mozog a mûholdas megfigyelésekkel, amelyek nem terheltek inhomogenitásokkal, valamint a városiasodás okozta hõszennyezéssel.
Az 1850-1970 idõszak pontosságában a látottak alapján már korántsem vagyok ennyire biztos. A CRU által használt kalkulációs séma magában hordozza a felmelegedési folyamat túlbecslését hosszú távon (150 év alatt).
Errõl a grafikonról ki tudjátok-e találni mi lehet a gond? Várom a tippeket
Apró segítség: a globális hõmérsékleti adatsorokat egy általában 5x5 fokos felbontású anomália mezõ segítségével állítják össze. Minden egyes hónapra vonatkozóan meghatározzák a különféle területek anomáliáját, amit az adott rácspont környékére esõ állomások átlagtól való eltérései alapján határoznak meg.
A globális hõmérsékleti adatsorokat jelen pillanatban alig 1000 db állomás adataiból frissítik hónapról-hónapra (lásd itt: Link ). Engem személy szerint annyira érdekelt az IPCC által használt HadCRUT3 adatsor összeállítása és fõbb tulajdonságai, hogy "szétszedtem", majd a saját számítógépemen a szakmai folyóiratokban megjelent eredeti publikációk alapján sikerült reprodukálnom az anomália térképeiket. A felszíni megfigyelésekbõl számított adatsorok pontossága az elmúlt 30 évben kielégítõ lehet, ugyanis igen erõsen együtt mozog a mûholdas megfigyelésekkel, amelyek nem terheltek inhomogenitásokkal, valamint a városiasodás okozta hõszennyezéssel.
Az 1850-1970 idõszak pontosságában a látottak alapján már korántsem vagyok ennyire biztos. A CRU által használt kalkulációs séma magában hordozza a felmelegedési folyamat túlbecslését hosszú távon (150 év alatt).
Errõl a grafikonról ki tudjátok-e találni mi lehet a gond? Várom a tippeket
Apró segítség: a globális hõmérsékleti adatsorokat egy általában 5x5 fokos felbontású anomália mezõ segítségével állítják össze. Minden egyes hónapra vonatkozóan meghatározzák a különféle területek anomáliáját, amit az adott rácspont környékére esõ állomások átlagtól való eltérései alapján határoznak meg.
Nem olvastad el a cikket? Bastardi csak belinkelte, nem õ írta. A grafikon is a cikkbõl van, nem tõle. Picit figyelmesebben
Persze, de vannak ennél egyszerûbb módok is
Na mindegy, vissza az eredetihez: továbbra sem látom a bizonyítékát annak, hogy bastardi igazat mond, pl semmi ellenszámítás nincs, csak egy grafikon, ami ... mitõl is lenne igaz?
Na mindegy, vissza az eredetihez: továbbra sem látom a bizonyítékát annak, hogy bastardi igazat mond, pl semmi ellenszámítás nincs, csak egy grafikon, ami ... mitõl is lenne igaz?
Oszd meg és uralkodj...
A történelemben már sokszor bizonyította, hogy mûködik!
A történelemben már sokszor bizonyította, hogy mûködik!
Meg, de azt nem hiszem hogy az usa kormánya szándékosan "gyártana" magának egy pár tíz vagy százmilliós ellenszenvezõ csoportot.
Azt pláne nem, hogy ne tudott volna a manipulációról, ha mégis szándékosan csinálták.
Azt meg aztán végképp nem, hogy majd egy bulvárlap szintû újság tudja meg...
Azt már inkább, hogy a sunday timesnak a kormányuk súgott hogy még egy ellenérvet gyárthasson a klimaváltozással együttjáró egyezmények ellen, de ez esetben a noaa jelentése mégis igaz.
Ja és még vmi: ugye kb 6000 állomás méricskél most itt-ott a világban. Nem egy pilótavizsgás dolog összegyûjteni az adataikat 15 évre visszamenõleg és ellenõrizni kinek van igaza. Ezt biztos megtették páran és nem hiszem hogy eddig senki nem jött volna rá ha hazudtak volna.
Továbbra sem hiszem, hogy a noaa hazudik.
Azt pláne nem, hogy ne tudott volna a manipulációról, ha mégis szándékosan csinálták.
Azt meg aztán végképp nem, hogy majd egy bulvárlap szintû újság tudja meg...
Azt már inkább, hogy a sunday timesnak a kormányuk súgott hogy még egy ellenérvet gyárthasson a klimaváltozással együttjáró egyezmények ellen, de ez esetben a noaa jelentése mégis igaz.
Ja és még vmi: ugye kb 6000 állomás méricskél most itt-ott a világban. Nem egy pilótavizsgás dolog összegyûjteni az adataikat 15 évre visszamenõleg és ellenõrizni kinek van igaza. Ezt biztos megtették páran és nem hiszem hogy eddig senki nem jött volna rá ha hazudtak volna.
Továbbra sem hiszem, hogy a noaa hazudik.
Simán hihetõ hogy ezt is manipulálták. Elég csak 2001.09.11.re gondolni...
Nagyon naivan látod, sajnos. Semmi sem manipulálhatatlan, és a globális felmelegedés profetizálásának is megvan az érdekeltségi köre.
Arról nem is beszélve, hogy pont a klímaváltozást meg annak az emberi okait legjobban tagadó usa-ban hogy mûködhetne egy ilyen és ekkora szervezet ilyen manipulációkkal? Nem jött volna rá senki? Nem döntötték volna meg azonnal ezt a kitalációt hogy ezzel atombiztos kibúvót szolgáltassanak maguknak a kiotói jegyzõkönyv alól pl? Eleve ez nem egy kormányszerv? Miért hagyta volna nekik bárki, hogy hazugságokkal kavarjanak be a saját kormányuknak és tegyék minden (sötét)zöld ellenségévé?
Azért ezt nem ártana bizonyítani is, plusz megnézni néhány adatsort a valószinûleg hideg/meleg- "érzékeny" paraméterekbõl: hótakarós napok száma, havazások száma, nyáron extrém magas Tmin-ek száma, középhõmérsékletek emelkedése, stb.
A viszonyítási alap meg lehetne kétféle: egyrészt kijelölt idõszakok, pl 1970-2000, 1910-1941, 1850-1880 és még 2-3, illetve lehetne csúszóátlag: az utolsó 10-30-50 év átlaga mondjuk 100 évre visszamenõleg. Ez már adna egy képet a változásokról.
A viszonyítási alap meg lehetne kétféle: egyrészt kijelölt idõszakok, pl 1970-2000, 1910-1941, 1850-1880 és még 2-3, illetve lehetne csúszóátlag: az utolsó 10-30-50 év átlaga mondjuk 100 évre visszamenõleg. Ez már adna egy képet a változásokról.
A hazugság korában élünk! :-(
Ezért válik a téma sajnos egyre jelentéktelenebbé!
Ez is bizonyos érdekképviseletek tudatos munkájának eredménye szvsz.
Ezért válik a téma sajnos egyre jelentéktelenebbé!
Ez is bizonyos érdekképviseletek tudatos munkájának eredménye szvsz.
Egyáltalán nem lepõdnék meg a dolgon. Az éghajlatváltozás-globális felmelegedés téma már rég túl ment a környezetvédelmi kérdésen. Kõkemény üzletpolitika és befektetési célponttá vált. Így bármilyen hazugságot el tudok képzelni ezügyben.
Link Bastardi blogjából.
Link
A NOAA állítólag manipulálta a historikus adatokat, hogy az alátámassza a felmelegedés elméletét. Nem olvastam még végig, de ha jól látom, ez a lényege!
Ha ez igaz, az nem kicsit kemény!!
Link
A NOAA állítólag manipulálta a historikus adatokat, hogy az alátámassza a felmelegedés elméletét. Nem olvastam még végig, de ha jól látom, ez a lényege!
Ha ez igaz, az nem kicsit kemény!!
Még egy megjegyzés, nagyon röviden:
"A termelõdõ vízgõz jó része idõvel gondolom az óceánokban köt ki."
Szerintem a mesterséges vízgõzkibocsátás pont azért nem komoly tényezõ, mert egy kipufogott H2O-molekula már átlag 10 nap elteltével a Föld felszínén találhatja magát folyadékként. (Ezért minõsül "környezetbarátnak" a hidrogénhajtású autó, ha a hidrogénjét nem fosszilis energiával állították elõ.) Elvben 10 nap a vízgõz tartózkodási ideje a légkörben, vagyis pl. egy óceánról elpárolgó molekula ennyi idõ alatt hullik ki csapadékként. Mi pedig a természetes párolgás mellé hiába bocsátunk ki további vízgõzadagot: amíg a hõmérséklet állandó, addig a légkör ugyanannyi vízgõzt képes magában tartani, tehát a többletnek pont ugyanúgy ki kell hullania.
(Pontosabban: ha a légkör pont ugyanannyi vízgõzt képes magában tartani, mint korábban, akkor a kibocsátási többlet miatt a körforgásnak némileg fel kell gyorsulnia, hogy a légkörbe idõegység alatt bejutó és kihulló mennyiség továbbra is egyenlõ maradhasson. Ennek persze már lehet hatása az idõjárásra, de hogy ez miben nyilvánulhat meg, az még az üvegházhatásnál is sokkal bizonytalanabb téma...)
"A termelõdõ vízgõz jó része idõvel gondolom az óceánokban köt ki."
Szerintem a mesterséges vízgõzkibocsátás pont azért nem komoly tényezõ, mert egy kipufogott H2O-molekula már átlag 10 nap elteltével a Föld felszínén találhatja magát folyadékként. (Ezért minõsül "környezetbarátnak" a hidrogénhajtású autó, ha a hidrogénjét nem fosszilis energiával állították elõ.) Elvben 10 nap a vízgõz tartózkodási ideje a légkörben, vagyis pl. egy óceánról elpárolgó molekula ennyi idõ alatt hullik ki csapadékként. Mi pedig a természetes párolgás mellé hiába bocsátunk ki további vízgõzadagot: amíg a hõmérséklet állandó, addig a légkör ugyanannyi vízgõzt képes magában tartani, tehát a többletnek pont ugyanúgy ki kell hullania.
(Pontosabban: ha a légkör pont ugyanannyi vízgõzt képes magában tartani, mint korábban, akkor a kibocsátási többlet miatt a körforgásnak némileg fel kell gyorsulnia, hogy a légkörbe idõegység alatt bejutó és kihulló mennyiség továbbra is egyenlõ maradhasson. Ennek persze már lehet hatása az idõjárásra, de hogy ez miben nyilvánulhat meg, az még az üvegházhatásnál is sokkal bizonytalanabb téma...)
"Tehát ha az utóbbi 30-40 évben megfigyelt melegedést az ember okozta volna, akkor a legtöbb besugárzást magának tudó trópusi légkörben, 7-8 km-es magasságban kellett volna a hõmérsékletnek leginkább emelkednie."
Erre is reagálnék, kicsit más nézõpontból, mint ZMarton. A közlekedési lámpás hasonlatod azért sántít, mert kihagytad azt a tényezõt, hogy a "városközpontban" (a légkör legalján) helyezkednek el legsûrûbben a "lámpák" (üvegházgáz-molekulák), kifelé pedig egyre hosszabb szakaszokon lehet akadálytalanul haladni. Ez esetben bizony a városközpontban lesz a dugó. Ráadásul a légkörben a molekulák mennyiségének kifelé való csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy kisebb nyomáson eleve keskenyebbek az elnyelési sávok. Mintha pl. a piros autók a külsõ városrészben már átmehetnének a piros lámpánál is.
Ez alapján én megint nem a teljes elméletet dobnám el, hanem azt járnám körül alaposabban, hogy miért is hozták ki a számítások a magasabb légrétegek erõsebb melegedését. Lehet, hogy csupán itt van a kutya elásva... persze nyilván egy errõl szóló vita nem lenne annyira "médiaképes", mint a manapság divatos "máris itt a globális felmelegedés vagy hülyeség az egész?" típusú összecsapások.
Félreértés ne essék: ahogy korábban többször leírtam ebben a fórumban, magam is kételkedem abban, hogy a felmelegedés ténye máris bizonyítható lenne az adatokból, és bármilyen, általunk furcsának vélt idõjárási jelenséget erre kellene ráfognunk. A "klímaszkeptikus" ellenérvek viszont gyakran még gyengébb lábakon állnak. Szerintem egyelõre nem érdemes mindenáron pro vagy kontra bizonyítékokat keresni. Ehhez tényleg túl kevés az információnk, túl sok hibával terheltek az adataink, és az is könnyen elképzelhetõ, hogy a légkörben eleve csak hosszabb "válaszidõvel" jelenik meg a többlet-CO2 hatása. (Akár a jég olvadáshõ-igénye, akár egy még ismeretlen visszacsatolás, akár egy most épp ellentétes irányban ható természetes ingadozás miatt.)
Ahhoz viszont épp eleget tudunk, hogy kimondhassuk: a felmelegedés veszélye valós, ez pedig bõven megindokolja a tervezett óvintézkedéseket - vagyis a kibocsátások csökkentését, ami mellesleg pl. az energiaellátás biztonságát is növelheti a Föld jó részén.
Erre is reagálnék, kicsit más nézõpontból, mint ZMarton. A közlekedési lámpás hasonlatod azért sántít, mert kihagytad azt a tényezõt, hogy a "városközpontban" (a légkör legalján) helyezkednek el legsûrûbben a "lámpák" (üvegházgáz-molekulák), kifelé pedig egyre hosszabb szakaszokon lehet akadálytalanul haladni. Ez esetben bizony a városközpontban lesz a dugó. Ráadásul a légkörben a molekulák mennyiségének kifelé való csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy kisebb nyomáson eleve keskenyebbek az elnyelési sávok. Mintha pl. a piros autók a külsõ városrészben már átmehetnének a piros lámpánál is.
Ez alapján én megint nem a teljes elméletet dobnám el, hanem azt járnám körül alaposabban, hogy miért is hozták ki a számítások a magasabb légrétegek erõsebb melegedését. Lehet, hogy csupán itt van a kutya elásva... persze nyilván egy errõl szóló vita nem lenne annyira "médiaképes", mint a manapság divatos "máris itt a globális felmelegedés vagy hülyeség az egész?" típusú összecsapások.
Félreértés ne essék: ahogy korábban többször leírtam ebben a fórumban, magam is kételkedem abban, hogy a felmelegedés ténye máris bizonyítható lenne az adatokból, és bármilyen, általunk furcsának vélt idõjárási jelenséget erre kellene ráfognunk. A "klímaszkeptikus" ellenérvek viszont gyakran még gyengébb lábakon állnak. Szerintem egyelõre nem érdemes mindenáron pro vagy kontra bizonyítékokat keresni. Ehhez tényleg túl kevés az információnk, túl sok hibával terheltek az adataink, és az is könnyen elképzelhetõ, hogy a légkörben eleve csak hosszabb "válaszidõvel" jelenik meg a többlet-CO2 hatása. (Akár a jég olvadáshõ-igénye, akár egy még ismeretlen visszacsatolás, akár egy most épp ellentétes irányban ható természetes ingadozás miatt.)
Ahhoz viszont épp eleget tudunk, hogy kimondhassuk: a felmelegedés veszélye valós, ez pedig bõven megindokolja a tervezett óvintézkedéseket - vagyis a kibocsátások csökkentését, ami mellesleg pl. az energiaellátás biztonságát is növelheti a Föld jó részén.
Az egyensúlykereséssel egyetértek, a Föld légköre tulajdonképpen soha sem éri el az elméletileg kiszámítható egyensúlyi állapotot, csupán mindenféle tekintetben oszcillál körülötte. A legnagyobb ingadozásokat viszont minden esetben az idézi elõ, ha valamilyen hatás az elméleti egyensúlyi helyzetet (ami körül az ingadozás történik) eleve megváltoztatja. A nagy eljegesedések idején ilyen volt a kontinensek elrendezõdésének változása vagy éppen a Föld pályaelemeinek periodikus ingadozása. Az elmúlt pár ezer évben az alapvetõ körülményekben nem történt érdemi változás, a közeljövõben viszont (pont ahogy ZMarton írja) ilyen lehet a légkör összetételének módosítása.
Ezt már Hidegségnek is szerettem volna leírni: ennyire nem kell, nem szabad mereven keresni az esetleges felmelegedést az éghajlati adatsorokban. Létezik ezernyi egyéb hatás (pl. naptevékenység ingadozása, óceáni vízkörzés több éves vagy évtizedes természetes ciklusai), ami a hõmérséklet ingadozásához vezet. Ezek nyilván nem szûnnek meg létezni akkor sem, ha beindul egy erõsödõ üvegházhatás. Ehelyett az új trend összeadódik a korábban is létezõ ingadozásokkal, vagyis egyik évrõl, évtizedrõl a másikra akár még csökkenni is tud a hõmérséklet, hosszabb távon viszont a hullámzásból egy melegedõ összkép áll össze.
A melegedés utóbbi években megfigyelt hiánya miatt az egész elméletet elutasítani kb. annak felel meg, mintha a szép márciusi kitavaszodás (folyamatosan emelkedõ napi középhõmérsékletek) után egy kósza áprilisi HF miatt kijelentenénk, hogy mégsem melegedünk, tehát idén elmarad a nyár.
A melegedés utóbbi években megfigyelt hiánya miatt az egész elméletet elutasítani kb. annak felel meg, mintha a szép márciusi kitavaszodás (folyamatosan emelkedõ napi középhõmérsékletek) után egy kósza áprilisi HF miatt kijelentenénk, hogy mégsem melegedünk, tehát idén elmarad a nyár.
Nem vagyunk mi nagyon különbözõ hullámhosszon szerintem, legalábbis azon a téren, biztos nem, hogy abban egyetértünk, hogy nagyon pici szegmensét ismerhetjük a világunk bonyolult és összekapcsolódó rendszereiben lezajló folyamatoknak.
"...mivel nem véletlen volt eddig a tapasztalt keretek között."
Épp nem olyan rég olvastam (már nem tudom hol), hogy mint Bolygónk mai képe, mint az azon létrejövõ élet milliónyi "véletlen" összjáték eredménye. Azért is írom így, hogy "véletlen", mert a publikációban éppen ezen volt a hangsúly!
Remélem, érthetõ, hogy ezt most nem a kötekedés, hanem a további bizonytalankodás kedvéért írtam!
"...mivel nem véletlen volt eddig a tapasztalt keretek között."
Épp nem olyan rég olvastam (már nem tudom hol), hogy mint Bolygónk mai képe, mint az azon létrejövõ élet milliónyi "véletlen" összjáték eredménye. Azért is írom így, hogy "véletlen", mert a publikációban éppen ezen volt a hangsúly!
Remélem, érthetõ, hogy ezt most nem a kötekedés, hanem a további bizonytalankodás kedvéért írtam!
... vagy amig meg nem fordul az áramlás és melegebb levegõ nem a jég fölé áramlik lehûlni, hanem marad mondjuk Eu vagy USA felett.
Az olvadó jég az egyik legnagyobb fék és tehetetlenség szerintem.
1 kg jég elolvadásához 337 kJ kell, ez kb 300 kg levegõ hõmérsékletét tudná 1 fokkal emelni (fajhõ 1,01 kJ/kg), ami olyan 240 köbmétert jelent.
Azaz ( 1 millárddal szorozva ) egymillió tonna jég olvadása 240 km3 levegõt hût 1 fokkal.
Még 1000-el szorozva: 1 millárd tonna jég olvadása 240 000 km3 levegõt hût 1 fokkal.
Ehhez képest csak Grönland évi 273 milliárd tonna jeget veszít ( Link ), ami összesen 273 * 240 000 km3 levegõ, az 10 km magassággal számolva 2600x2600x10 km, azaz a grönlandi jég olvadása miatt van 1 fokkal hidegebb Európa nagy részén.
Azt meg tudjuk, hogy évi 1 fok hõmérséklet-emelkedés elég sok változást okozna.
Ezért mondom, hogy fogalmunk sincs, mi mit okoz, mert a jég nagyon nyeli a meleget, amíg még számottevõ mennyiség van belõle.
1 kg jég elolvadásához 337 kJ kell, ez kb 300 kg levegõ hõmérsékletét tudná 1 fokkal emelni (fajhõ 1,01 kJ/kg), ami olyan 240 köbmétert jelent.
Azaz ( 1 millárddal szorozva ) egymillió tonna jég olvadása 240 km3 levegõt hût 1 fokkal.
Még 1000-el szorozva: 1 millárd tonna jég olvadása 240 000 km3 levegõt hût 1 fokkal.
Ehhez képest csak Grönland évi 273 milliárd tonna jeget veszít ( Link ), ami összesen 273 * 240 000 km3 levegõ, az 10 km magassággal számolva 2600x2600x10 km, azaz a grönlandi jég olvadása miatt van 1 fokkal hidegebb Európa nagy részén.
Azt meg tudjuk, hogy évi 1 fok hõmérséklet-emelkedés elég sok változást okozna.
Ezért mondom, hogy fogalmunk sincs, mi mit okoz, mert a jég nagyon nyeli a meleget, amíg még számottevõ mennyiség van belõle.
Biztosan van tehetetlensége a rendszernek, illetve a termelõdõ vízgõz jó része idõvel gondolom az óceánokban köt ki, dehát majd kiderül.
Nem azt mondom hogy megalkottam a tuti elméletet, csak azt, hogy nagyjából fogalmunk sincs, mi számit és mi nem, illetve ugye az õsi mondás alapján ( "az a jó fizikus aki tudja mikor mit kell elhanyagolni" ) nem vagyunk jó fizikusok, hiszen fogalmunk sincs, hogy az éghajlat szempontjából melyik nagyon kicsi paraméternek (CH4 koncentráció, tengervíz hõmérséklete, vagy akár a szélsebességek változásai vagy bármi más) van jelentõsége, nem tudjuk, milyen folyamatok és csatolások vannak, nem ismerjük az ok-okozati összefüggéseket és így tovább.
Ezért nagyon bátor dolog kijelenteni, hogy bármilyen kis mennyiségû anyag (CO2) akármilyen kis változása elhanyagolható.
Azt tartom valószinûnek, amit korább irtam: ha a paraméterek valamelyike kimozdul mondjuk az elmúlt 1000 évben megszokott keretbõl - legyen ez a CO2 vagy vízgõz vagy metán vagy akármi - akkor annak biztosan lesz következménye, mivel nem véletlen volt eddig a tapasztalt keretek között.
Nem azt mondom hogy megalkottam a tuti elméletet, csak azt, hogy nagyjából fogalmunk sincs, mi számit és mi nem, illetve ugye az õsi mondás alapján ( "az a jó fizikus aki tudja mikor mit kell elhanyagolni" ) nem vagyunk jó fizikusok, hiszen fogalmunk sincs, hogy az éghajlat szempontjából melyik nagyon kicsi paraméternek (CH4 koncentráció, tengervíz hõmérséklete, vagy akár a szélsebességek változásai vagy bármi más) van jelentõsége, nem tudjuk, milyen folyamatok és csatolások vannak, nem ismerjük az ok-okozati összefüggéseket és így tovább.
Ezért nagyon bátor dolog kijelenteni, hogy bármilyen kis mennyiségû anyag (CO2) akármilyen kis változása elhanyagolható.
Azt tartom valószinûnek, amit korább irtam: ha a paraméterek valamelyike kimozdul mondjuk az elmúlt 1000 évben megszokott keretbõl - legyen ez a CO2 vagy vízgõz vagy metán vagy akármi - akkor annak biztosan lesz következménye, mivel nem véletlen volt eddig a tapasztalt keretek között.
Remélem nem gond, ha a magam egyszerû nyelvén mégis folytatom, bár továbbra sem a tudományos megközelítés tükrében...
Lehet "valamilyen" jelentõsége...
Viszont, ha "mereven" követjük ezt a gondolatmenetet, akkor ebbõl az is következhetne, hogy évente lineárisan vagy mittudomén exponenciálisan valamennyivel növekedni kellene a globális hõmérsékletnek, ami ugye (ha nem tévedek) 2000? óta nem növekedett...
Lehet persze azt is mondani, hogy ez még "belefér" az elméletbe így is, itt jönnének a visszacsatolások?
---------
Más:
Érdekes, hogy vannak kutatók, akik az urbanizáció által keltett mikroklíma jelenséget megkérdõjelezik, ugyanakkor globális mértékben pedig elismerik az ember szerepét a változás okozójaként.
Lehet "valamilyen" jelentõsége...
Viszont, ha "mereven" követjük ezt a gondolatmenetet, akkor ebbõl az is következhetne, hogy évente lineárisan vagy mittudomén exponenciálisan valamennyivel növekedni kellene a globális hõmérsékletnek, ami ugye (ha nem tévedek) 2000? óta nem növekedett...
Lehet persze azt is mondani, hogy ez még "belefér" az elméletbe így is, itt jönnének a visszacsatolások?
---------
Más:
Érdekes, hogy vannak kutatók, akik az urbanizáció által keltett mikroklíma jelenséget megkérdõjelezik, ugyanakkor globális mértékben pedig elismerik az ember szerepét a változás okozójaként.
Tudna valaki linkelni egy olyan diagramot ahol a jégborítás változása van rajta (meg az elmúlt évek)
évente 4%-al több napsugárzás "válik" helyett évente a 9-10 km közötti 1 km vastag rétegben 4%-al több napsugárzás "válik" üvegházhatássá.
Igen, azt elszámoltam.
Viszont a világ kõolajfogyasztása napi 85 millió hordó, ez C8H16-al számolva:
85 millió hordó / nap * 365 nap/év * 0.111 t/hordó * 0.15 ( kb ennyi tömegszázaléka hidrogén) * 9 (2 kg hidrogénbõl 18 kg víz lesz) / 1000 t / km3 (1 g víz telít 1 m3 levegõt -35 fokon normál nyomáson, de inkább kevesebb) = 4649000 km3/év, ez a föld felszínének egy százaléka 1 km vastagon. Mivel a víz fajhõje négyszerese a levegõének, ez azt jelenti, hogy évente 4%-al több napsugárzás "válik" üvegházhatássá, ennek ezért lehet jelentõsége.
Viszont a világ kõolajfogyasztása napi 85 millió hordó, ez C8H16-al számolva:
85 millió hordó / nap * 365 nap/év * 0.111 t/hordó * 0.15 ( kb ennyi tömegszázaléka hidrogén) * 9 (2 kg hidrogénbõl 18 kg víz lesz) / 1000 t / km3 (1 g víz telít 1 m3 levegõt -35 fokon normál nyomáson, de inkább kevesebb) = 4649000 km3/év, ez a föld felszínének egy százaléka 1 km vastagon. Mivel a víz fajhõje négyszerese a levegõének, ez azt jelenti, hogy évente 4%-al több napsugárzás "válik" üvegházhatássá, ennek ezért lehet jelentõsége.
Nem akartam beleszólni, de tulajdonképp végig sem gondoltam (és lehet nincs is igazam...), mégis a repülõgépes hasonlatod elsõ olvasatra olyan volt, mintha egy mokkáskanál sót dobnánk az óceánba...
A kõolajszármazékok égetésekor vízgõz keletkezik, pl a kerozin egyik fajtája:
C14H30 + 29 O2 = 14 CO2 + 15 H2O
, igy termel vizet, méghozzá olyat, ami eddig nem volt a légkörben.
Elszámoltam egy nagyságrendet, igy 200 év jött volna ki.
C14H30 + 29 O2 = 14 CO2 + 15 H2O
, igy termel vizet, méghozzá olyat, ami eddig nem volt a légkörben.
Elszámoltam egy nagyságrendet, igy 200 év jött volna ki.
Várjunk már egy picit... mi az, hogy "gõzt termel"?
Visz magával vizet is? Mert a kerozinban úgy tudom, nincs víz?
Én azt hittem, a gõz, ami a kerozin égésekor keletkezik, az már az eleve levegõben levõ nedvesség kicsapódása, akarom mondani felforrása a sugárhajtómûveken keresztül. Vagy tévedek? Szerintem a gépek nem visznek fel magukkal extra vizet, hanem a már fent levõ nedvességet alakítják át....
Szerk: már késõ, elolvastam
Ha jól értem, ezt Te is végiggondoltad
Visz magával vizet is? Mert a kerozinban úgy tudom, nincs víz?
Én azt hittem, a gõz, ami a kerozin égésekor keletkezik, az már az eleve levegõben levõ nedvesség kicsapódása, akarom mondani felforrása a sugárhajtómûveken keresztül. Vagy tévedek? Szerintem a gépek nem visznek fel magukkal extra vizet, hanem a már fent levõ nedvességet alakítják át....
Szerk: már késõ, elolvastam
Ha jól értem, ezt Te is végiggondoltad
Pár megjegyzés:
1. A vízpára fajhõje 4,18 kJ/kgK, a levegõé ennek negyede, azaz ha a CO2 emelkedése emeli 1%-al az átlag páratartalmat, akkor annak a hõtároló képességben 4% növekedés a következménye.
2. "Annyiban állásponttól függetlenül gyakorlatilag minden kutató egyetért, hogy a CO2 koncentráció iparosodás elõtti szintrõl ennek kétszeresére (280-ról 560ppm-re) emelkedése ÖNMAGÁBAN 0.5-0.7°c globális felmelegedést okozna 1750 és 2100 között"
Ez pusztán elméletek eredménye, amik pont ugyanakkora hibákat hordozhatnak magukban (vagy még nagyobbakat), mit a GFS mondjuk 15 napra elõre vagy bármi más 10 napnál távolabbra szóló elõrejelzés. Azaz jó esetben is a "vagy igaz vagy nem" a legerõsebb állítás az elmélet helyességére. Pláne mert kb. fogalmunk nincs hogy a CO2-T emelkedés közül melyik okozta melyiket.
3. "Tehát ha az utóbbi 30-40 évben megfigyelt melegedést az ember okozta volna, akkor a legtöbb besugárzást magának tudó trópusi légkörben, 7-8km-es magasságban kellett volna a hõmérsékletnek leginkább emelkednie"
Az ember alapvetõen az alsó 200 m-es légkört szennyezi és melegíti, ennek egyrészt idõ kell mire feljut 7-8 km magasra, másrészt feljutás elõtt egy jó része el is nyelõdik, azaz ebbõl talán nem következik hogy az emberi szennyezésnek 7 km magasan kellene legjobban melegítenie a légkört.
4. "Így viszont a metánmolekulák "munkanélküliekké" válnak."
Ez igy egyszerûen nem igaz, mert ettõl még azt a fotont, ami a metánmolekulát éri, el fogja nyelni. És mivel a koncentráció mindhárom gáz (CO2,H2O,CH4) esetében nagyon kicsi, nem fogják egymást kiárnyékolni, a hõelnyelés összeadódik.
Egyébként is nem az a kérdés hogy az emberi termelés maga melegíti-e az éghajlatot, hanem hogy mikor kapcsol be egy vissza nem fordítható pozitív, esetleg negatív visszacsatolást. Erre vonatkozóan pedig az égvilágon semmilyen információ és bizonyíték nincs, ami ennek a visszacsatolásnak a meglétét vagy a bekapcsolódását vagy az addig lévõ idõt bizonyítaná, cáfolná.
Szerintem nagy hiba azt hinni hogy bármilyen klimatológiai elmélet megalapozott lehet és a valósággal való bármilyen egyezés nem a véletlen mûve, amikor ma gyakorlatilag semmit nem tudunk az éghajlatról, a visszacsatolásokról, kapcsolatokról és a pontos elõrejelzések maximum 5 napra terjednek.
Egy viszont biztos: az elmúlt mondjuk 1000 évben az éghajlathoz szerintünk kapcsolódó paraméterek (légkör/vizek összetétele, hõmérséklete, áramlási minták stb) és az éghajlat egy többé-kevésbé állandó egységet alkotott úgy, hogy a legtöbb érték (összetétel, hõmérséklet stb) alig változott.
Ehhez képest manapság pl a CO2 érték (és még biztos sok más is, amit nem méricskélünk) az emberi tevékenység miatt egyre inkább kicsúszik az elmúlt 1000 évben megszokott kereteibõl és ennek garantáltan lesz következménye.
1. A vízpára fajhõje 4,18 kJ/kgK, a levegõé ennek negyede, azaz ha a CO2 emelkedése emeli 1%-al az átlag páratartalmat, akkor annak a hõtároló képességben 4% növekedés a következménye.
2. "Annyiban állásponttól függetlenül gyakorlatilag minden kutató egyetért, hogy a CO2 koncentráció iparosodás elõtti szintrõl ennek kétszeresére (280-ról 560ppm-re) emelkedése ÖNMAGÁBAN 0.5-0.7°c globális felmelegedést okozna 1750 és 2100 között"
Ez pusztán elméletek eredménye, amik pont ugyanakkora hibákat hordozhatnak magukban (vagy még nagyobbakat), mit a GFS mondjuk 15 napra elõre vagy bármi más 10 napnál távolabbra szóló elõrejelzés. Azaz jó esetben is a "vagy igaz vagy nem" a legerõsebb állítás az elmélet helyességére. Pláne mert kb. fogalmunk nincs hogy a CO2-T emelkedés közül melyik okozta melyiket.
3. "Tehát ha az utóbbi 30-40 évben megfigyelt melegedést az ember okozta volna, akkor a legtöbb besugárzást magának tudó trópusi légkörben, 7-8km-es magasságban kellett volna a hõmérsékletnek leginkább emelkednie"
Az ember alapvetõen az alsó 200 m-es légkört szennyezi és melegíti, ennek egyrészt idõ kell mire feljut 7-8 km magasra, másrészt feljutás elõtt egy jó része el is nyelõdik, azaz ebbõl talán nem következik hogy az emberi szennyezésnek 7 km magasan kellene legjobban melegítenie a légkört.
4. "Így viszont a metánmolekulák "munkanélküliekké" válnak."
Ez igy egyszerûen nem igaz, mert ettõl még azt a fotont, ami a metánmolekulát éri, el fogja nyelni. És mivel a koncentráció mindhárom gáz (CO2,H2O,CH4) esetében nagyon kicsi, nem fogják egymást kiárnyékolni, a hõelnyelés összeadódik.
Egyébként is nem az a kérdés hogy az emberi termelés maga melegíti-e az éghajlatot, hanem hogy mikor kapcsol be egy vissza nem fordítható pozitív, esetleg negatív visszacsatolást. Erre vonatkozóan pedig az égvilágon semmilyen információ és bizonyíték nincs, ami ennek a visszacsatolásnak a meglétét vagy a bekapcsolódását vagy az addig lévõ idõt bizonyítaná, cáfolná.
Szerintem nagy hiba azt hinni hogy bármilyen klimatológiai elmélet megalapozott lehet és a valósággal való bármilyen egyezés nem a véletlen mûve, amikor ma gyakorlatilag semmit nem tudunk az éghajlatról, a visszacsatolásokról, kapcsolatokról és a pontos elõrejelzések maximum 5 napra terjednek.
Egy viszont biztos: az elmúlt mondjuk 1000 évben az éghajlathoz szerintünk kapcsolódó paraméterek (légkör/vizek összetétele, hõmérséklete, áramlási minták stb) és az éghajlat egy többé-kevésbé állandó egységet alkotott úgy, hogy a legtöbb érték (összetétel, hõmérséklet stb) alig változott.
Ehhez képest manapság pl a CO2 érték (és még biztos sok más is, amit nem méricskélünk) az emberi tevékenység miatt egyre inkább kicsúszik az elmúlt 1000 évben megszokott kereteibõl és ennek garantáltan lesz következménye.
Nem tudom elképzelni, hogy mi, emberek ebbe az egyensúly-keresésbe érdemben - hosszabb távon - bele tudnánk szólni.
Légkörünk folyton-folyvást keresi az egyensúlyt és törekszik, hogy meg is tartsa azt. (A hõmérsékleti kilengések arra utalnak, hogy kevés sikerrel - nagyon, de nagyon hosszú folyamatról lehet szó.) Ez lehet szerintem az alapmagyarázata az éghajlatingadozások egész sorára. Hogy miért teszi, erre kellene megtalálnunk a választ. Ilyenképpen értelmetlen éghajlatváltozásról, mint fogalomról beszélnünk.
Magam részérõl hidegség álláspontját érzem hozzám közelebbnek. Nem, nem mennék bele tudományos fejtegetésekbe, annyira nem asztalom a téma, csupán mint hétköznapi ember gondolkodom el a kérdésen... Másrészrõl én nagyon szeretem, olvasni írásaitokat, pro-kontra véleményeket még ha egy kicsit olykor "komolyabb" hangnemre is váltotok. Tanulságos, igen jól érthetõen jártok körbe dolgokat.
Miért is érzem én (hétköznapi ember lévén), mondjuk úgy, hogy hidegség álláspontja közelebb áll (nekem!) a realitáshoz? Nos, mi emberek hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy mindent és bármikor irányíthatunk, mindenre kihathatunk, kontrollálhatunk stb. Ami valószínû egy bizonyos mértékig igaz is, s talán nincs ez máshogy klíma ügyileg sem. (Gondolok itt például az oroszok havazás "szabályzó" elképzeléseire, ami talán be is fuccsol...) Bizonyos, hogy egy kölcsönhatás részeként ily módon is hatunk a környezetünkre. Azt, hogy ilyen gigantikus méretekben is képesek vagyunk "beleszólni", az már-már enyhén szólva sztem kicsit "nagyképûség" is lehetne. Ha így is van, engem nem gyõztek meg még errõl... Gyerekkoromra visszaemlékezvén (70-es évek) egyes tudósok jégkorszak víziókkal riogattak, még az általános iskolában is esett róla szó! Floo sokszor felveti, hogy a szélsõségek növekedése esetleg lehetne egy irányadó. Hát, õszintén, nem tudom. Mindig elõttem marad bátyám pécsi esküvõjérõl (80-as évek) hazatérvén Villányban utolért jégesõ, félöklömnyi jégdarabokkal, máskor itt a városban a hirtelen lezúduló nagy esõktõl kiöntõ patakok, szintén gyerekkoromban derékig érõ hófalakban gázolás stb Sorolhatnám! Állíthatom, voltak akkor is szélsõségek és megkockáztatom, voltak a világ más pontjain is rendkívüli hidegek, melegek, csapadékok...
Nem, szerintem nagyon keveset tudunk még a bolygónkról, nem is beszélve a minket körülvevõ világegyetemrõl ahhoz, hogy kijelenthessük végkövetkeztetésként az Ember felelõsségét vagy uralmát mindenek felett. Mindemellett nem becsülöm alá a környezet védelmének szükségességét! Továbbá nagyon fontosnak tartom, mint régebben is írtam róla, hogy komoly tudományos módszerekkel, mérésekkel kell vizsgálni a kérdést. Azt viszont nem hiszem, ha egy "bármilyen" komoly folyamat, változás beindulna az éghajlatok, a Bolygónk életének alakulásában, arra képesek lennénk hatást gyakorolni. Kérlek benneteket bocsássátok meg nem nekem ezt a "tudománytalan" hozzászólást, ez csupán az én hétköznapi véleményem a témáról. Ígérem mostanában csakis olvasni fogom inkább a Ti szakmai érveléseiteket!
Miért is érzem én (hétköznapi ember lévén), mondjuk úgy, hogy hidegség álláspontja közelebb áll (nekem!) a realitáshoz? Nos, mi emberek hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy mindent és bármikor irányíthatunk, mindenre kihathatunk, kontrollálhatunk stb. Ami valószínû egy bizonyos mértékig igaz is, s talán nincs ez máshogy klíma ügyileg sem. (Gondolok itt például az oroszok havazás "szabályzó" elképzeléseire, ami talán be is fuccsol...) Bizonyos, hogy egy kölcsönhatás részeként ily módon is hatunk a környezetünkre. Azt, hogy ilyen gigantikus méretekben is képesek vagyunk "beleszólni", az már-már enyhén szólva sztem kicsit "nagyképûség" is lehetne. Ha így is van, engem nem gyõztek meg még errõl... Gyerekkoromra visszaemlékezvén (70-es évek) egyes tudósok jégkorszak víziókkal riogattak, még az általános iskolában is esett róla szó! Floo sokszor felveti, hogy a szélsõségek növekedése esetleg lehetne egy irányadó. Hát, õszintén, nem tudom. Mindig elõttem marad bátyám pécsi esküvõjérõl (80-as évek) hazatérvén Villányban utolért jégesõ, félöklömnyi jégdarabokkal, máskor itt a városban a hirtelen lezúduló nagy esõktõl kiöntõ patakok, szintén gyerekkoromban derékig érõ hófalakban gázolás stb Sorolhatnám! Állíthatom, voltak akkor is szélsõségek és megkockáztatom, voltak a világ más pontjain is rendkívüli hidegek, melegek, csapadékok...
Nem, szerintem nagyon keveset tudunk még a bolygónkról, nem is beszélve a minket körülvevõ világegyetemrõl ahhoz, hogy kijelenthessük végkövetkeztetésként az Ember felelõsségét vagy uralmát mindenek felett. Mindemellett nem becsülöm alá a környezet védelmének szükségességét! Továbbá nagyon fontosnak tartom, mint régebben is írtam róla, hogy komoly tudományos módszerekkel, mérésekkel kell vizsgálni a kérdést. Azt viszont nem hiszem, ha egy "bármilyen" komoly folyamat, változás beindulna az éghajlatok, a Bolygónk életének alakulásában, arra képesek lennénk hatást gyakorolni. Kérlek benneteket bocsássátok meg nem nekem ezt a "tudománytalan" hozzászólást, ez csupán az én hétköznapi véleményem a témáról. Ígérem mostanában csakis olvasni fogom inkább a Ti szakmai érveléseiteket!
Ha tudsz mutatni egy olyan adatsort vagy grafikont, ahol az is látszik, hogy a CO2 elnyelési sávjainak alakja, szélessége milyen lesz különbözõ koncentrációk mellett, és ebbõl kiderül, hogy 100 ppm differencia csak jelentéktelen változáshoz vezet, akkor elfogadom, hogy ez semmiség. Viszont ha 0 és 300 ppm között 7°C különbség adódik a Föld egyensúlyi hõmérsékletére, akkor gyanítom, hogy legalábbis nem minden esetben van így. Ekkor a "100 ppm semmiség" önmagában nem állja meg a helyét, legalább annyit illik igazolni, hogy 300 ppm táján és felette már erõsen ellapul a koncentráció vs. egyensúlyi T görbéje.
"A metán elnyelési tartománya jóval kisebb, ráadásul mindkettõt 100%-ban lefedi a vízgõz."
Ez ellenben már a linkelt grafikon alapján sem igaz: kösd össze függõleges egyenesekkel a metán és a vízgõz görbéjét, láthatod, hogy a metáncsúcsok hullámhosszainál nincs 100%-on a vízgõz elnyelése.
"A metán elnyelési tartománya jóval kisebb, ráadásul mindkettõt 100%-ban lefedi a vízgõz."
Ez ellenben már a linkelt grafikon alapján sem igaz: kösd össze függõleges egyenesekkel a metán és a vízgõz görbéjét, láthatod, hogy a metáncsúcsok hullámhosszainál nincs 100%-on a vízgõz elnyelése.
Az a bibi a hokiütõ-diagrammal, és így az egész globális xxx dologgal, hogy egy alapjában is rendkívül hideg idõszakot (1870-es évek, az elmúlt több ezer év egyik leghidegebb idõszaka) tekintenek benne alapnak és ahhoz viszonyítanak elõre-hátra, ráadásul felszíni mérõállomások adatával.
Amik esetében az elmúlt száz évben látható emelkedési trendben az urbanizáció okozta hõszennyezés nem volt vizsgálva, ezt teszik kérdõjelessé a troposzférikus mérések.
Azaz valóban emelkedünk, ám mihez viszonyítva és milyen adatokkal számolva?
Amik esetében az elmúlt száz évben látható emelkedési trendben az urbanizáció okozta hõszennyezés nem volt vizsgálva, ezt teszik kérdõjelessé a troposzférikus mérések.
Azaz valóban emelkedünk, ám mihez viszonyítva és milyen adatokkal számolva?
Az 1961-1990-es sokévi átlaghoz képest viszonyítani a globális felmelegedést például nem szerencsés, mivel az egy hûvösebb idõszak volt, szemben a 20-as-30-as évekkel.
Meg aztán ott van a másik dolog, mennyiben valós ez a felmelegedés, mennyire mérhetõ, a mérések valóban melegedést mutatnak-e hosszabb távon is.
De szerintem sokkal fontosabb lenne azt vizsgálni, hogy az idõjárási szituációkban, a frontokban történt-e változás!?
De errõl senki, vagy csak nagyon kevesen beszélnek.
Lehet vitatkozni, hogy 4 tized vagy 6 tized, majdnem tökmindegy, de az nagyon nem, ha valóban több lett a szélsõség.
Persze korábban is voltak, csak a kérdés, hogy amennyiben korábban csak epizódjelleggel történtek a szélsõségek, most meg rendszeresen elõfordulnak, akkor ez minek tulajdonítható!?
Meg aztán ott van a másik dolog, mennyiben valós ez a felmelegedés, mennyire mérhetõ, a mérések valóban melegedést mutatnak-e hosszabb távon is.
De szerintem sokkal fontosabb lenne azt vizsgálni, hogy az idõjárási szituációkban, a frontokban történt-e változás!?
De errõl senki, vagy csak nagyon kevesen beszélnek.
Lehet vitatkozni, hogy 4 tized vagy 6 tized, majdnem tökmindegy, de az nagyon nem, ha valóban több lett a szélsõség.
Persze korábban is voltak, csak a kérdés, hogy amennyiben korábban csak epizódjelleggel történtek a szélsõségek, most meg rendszeresen elõfordulnak, akkor ez minek tulajdonítható!?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat