Meteorológiai esélylatolgatások
Hát, nem tudom... de a GFS szerint éppen hogy csak pozitívban leszünk egy hét múlva ilyenkor...
Köszönöm szépen a kiegészítést, igen így igaz, általánosan számolva 0,6 0,7 fokos hõmérséklet csökkenés 100 méterenként.
Még valami eszembe jutott, csak, hogy teljes legyen a kép, míg télen a mi szélességünkön 850hPa-os szinten állandó, addig nyáron már a nappali órákban is emelkedik, éjjel csökken azon a szinten is a hõmérséklet.
Erre gondolok és most segítségül veszek külföldi fáklyát a személtetés érdekében.
Link
Link
A felsõ linken ez már jól látható, míg a budapesti fáklyán egyelõre nem látszik a napi menet, hisz még nincs itt az ideje és a napállás sem teszi lehetõvé, majd májustól.
Még valami eszembe jutott, csak, hogy teljes legyen a kép, míg télen a mi szélességünkön 850hPa-os szinten állandó, addig nyáron már a nappali órákban is emelkedik, éjjel csökken azon a szinten is a hõmérséklet.
Erre gondolok és most segítségül veszek külföldi fáklyát a személtetés érdekében.
Link
Link
A felsõ linken ez már jól látható, míg a budapesti fáklyán egyelõre nem látszik a napi menet, hisz még nincs itt az ideje és a napállás sem teszi lehetõvé, majd májustól.
"Ha keleti hideg az áramlás akkor az adott 850hPa-os szinthez nem kell hozzáadni semmit szinte 1-2 fokot. Ha északi akkor 4-7 fokot, ha nyugati akkor 6-10 fokot is célszerû, ez óceáni légtömegeknél."
Egy lényeges paramétert kifelejtettél, illetve a kirúgódásnál részben érintetted: a magassági szél okozta átkeveredést. Ez talán a legfontosabb dolog a téli félévben. Erõs északnyugati áramlásnál, amikor az alsó 1-2 km-es légrétegben jó 15-20 m/s-os szelek fújdogálnak, hidegfront után, nappali órákban akár télen is meg tudjuk közelíteni a 850 + 1 fok/100 m-es értéket.
Egy lényeges paramétert kifelejtettél, illetve a kirúgódásnál részben érintetted: a magassági szél okozta átkeveredést. Ez talán a legfontosabb dolog a téli félévben. Erõs északnyugati áramlásnál, amikor az alsó 1-2 km-es légrétegben jó 15-20 m/s-os szelek fújdogálnak, hidegfront után, nappali órákban akár télen is meg tudjuk közelíteni a 850 + 1 fok/100 m-es értéket.
Még valami!
Ezeket a bugyuta hõmérséklet térképeket tessen már elfelejteni semmi köze sincs a valósághoz:
Pl:
Link
Link
Link
Egy kis segítség:
Ha keleti hideg az áramlás akkor az adott 850hPa-os szinthez nem kell hozzáadni semmit szinte 1-2 fokot. Ha északi akkor 4-7 fokot, ha nyugati akkor 6-10 fokot is célszerû, ez óceáni légtömegeknél.
Ha anticiklon van felettünk és erõs a kiszáradás nagy a kirugódás akkor ez az érték ez meleg anticiklonnál 15-18 fok nyáron. Tavasz, õsz általában 10-15 fok pluszt jelent, télen változó az adott körülménytõl függõ, hidegpárna, vagy épp napos idõ. stb.
Ezek általánosságban jól mûködnek itt a medencében, tény a magassággal változnak az értékek általában csökken az eltérés, hozzájárul a domborzat és az adott tájegység viszonyai mint pl párolgás, talaja állapot( hó), nedvességi tényezõ, vízrajz.
Ezeket a bugyuta hõmérséklet térképeket tessen már elfelejteni semmi köze sincs a valósághoz:
Pl:
Link
Link
Link
Egy kis segítség:
Ha keleti hideg az áramlás akkor az adott 850hPa-os szinthez nem kell hozzáadni semmit szinte 1-2 fokot. Ha északi akkor 4-7 fokot, ha nyugati akkor 6-10 fokot is célszerû, ez óceáni légtömegeknél.
Ha anticiklon van felettünk és erõs a kiszáradás nagy a kirugódás akkor ez az érték ez meleg anticiklonnál 15-18 fok nyáron. Tavasz, õsz általában 10-15 fok pluszt jelent, télen változó az adott körülménytõl függõ, hidegpárna, vagy épp napos idõ. stb.
Ezek általánosságban jól mûködnek itt a medencében, tény a magassággal változnak az értékek általában csökken az eltérés, hozzájárul a domborzat és az adott tájegység viszonyai mint pl párolgás, talaja állapot( hó), nedvességi tényezõ, vízrajz.
Hmm ennél sokkal elõnytelenebb helyzetbõl volt a héten 16-20 fok Vas-Zala megye területén.
Ez biztató:
Link
Ez anticiklon amit mutatnak a modellek ránk húzódik és megfelelõ száraz légréteg lesz felettünk valamint 5-6 fok lesz 850hPa-os szinten akkor a 10-15 fok bizony kevéske, én alsó hangon 15-20 fokról beszélek most. Ez a mostani állapot, de már több futás adja, így bízom benne. Rekordokról még korai beszélni, meglátjuk.
Egyébként a rekordtól mindössze 1,3 fokra voltunk pénteken, csak, hogy megemlítsem a várakozásomat, ami egész jó volt:-)
Ez biztató:
Link
Ez anticiklon amit mutatnak a modellek ránk húzódik és megfelelõ száraz légréteg lesz felettünk valamint 5-6 fok lesz 850hPa-os szinten akkor a 10-15 fok bizony kevéske, én alsó hangon 15-20 fokról beszélek most. Ez a mostani állapot, de már több futás adja, így bízom benne. Rekordokról még korai beszélni, meglátjuk.
Egyébként a rekordtól mindössze 1,3 fokra voltunk pénteken, csak, hogy megemlítsem a várakozásomat, ami egész jó volt:-)
Nem lenne rossz így,de amíg a modellek ellátnak 10-15 fok közötti maximumokat várnak csak a modellek,20 fokot sehol nem látok egyelõre. 
Ha minden jól megy akkor az utolsó komolyabb hidegbetörés megtörténik a napokban és utána tartós tavasz is kialakulhat március elsõ napjaitól. No nem azt mondom, hogy nem lehet még egy -egy hidegöblítéske, de lassan kimondhatjuk, hogy március már durva dolgokat nem okozhat. Gondolok országos havazásra vagy kemény fagyokra, tartósan.
Mire is alapozom?
Szerencsére a szibériai hidegmag széthullott atomjaira, és az északi hidegmag is gyengülõ félben van, köszönhetõ a ciklonális tevékenységnek.
Az azori jó helyen lesz és utat enged a déli-délnyugati áramlási mezõknek:
Link
Közben látható hogy északon a ciklon tevékenység miatt a hideg nagy része szétszakad, felszámolódik, nincs már egybefüggõ erõs hidegbázis, így nagy mennyiségû hideg légtömeg nem juthat érvényre, ami nálunk már komoly dolgokat okozna.
Link
Az indexek is erre engednek következtetni, egy határozott ciklontevékenységre és bizony az erõs hidegbázis gyengülésére.
Link
Link
A fáklyatagok is:
Link
Link
Ráadásul a grönlandi hidegmag most sokat erõsödik ami a ciklonális tevékenység fõ motorja volt és lesz is a következõkben.
Link
Északon-északkeleten a hidegbázis viszont gyengül:
Link
Link
Link
Az áramlási mezõ elõrejelzés is egy nyugat-keleti irányt mutat:
Link
Kevés esélyt teremtve a mediterrán ciklon képzõdésre és ezáltal, komolyabb havazás kialakulására.
Számomra az elõjelek végre elhozzák a nagybetûs tavasz lehetõségét, vigyázat nem tényszerûségét, egyelõre lehetõségrõl van szó, remélem ezt már innen nem buktázzuk el:-)
Egy hét múlva ilyenkor már országos viszonylatban is elõfordulhat 20 fok körüli maximum, ejj de szép ezt kimondani:-)
Mire is alapozom?
Szerencsére a szibériai hidegmag széthullott atomjaira, és az északi hidegmag is gyengülõ félben van, köszönhetõ a ciklonális tevékenységnek.
Az azori jó helyen lesz és utat enged a déli-délnyugati áramlási mezõknek:
Link
Közben látható hogy északon a ciklon tevékenység miatt a hideg nagy része szétszakad, felszámolódik, nincs már egybefüggõ erõs hidegbázis, így nagy mennyiségû hideg légtömeg nem juthat érvényre, ami nálunk már komoly dolgokat okozna.
Link
Az indexek is erre engednek következtetni, egy határozott ciklontevékenységre és bizony az erõs hidegbázis gyengülésére.
Link
Link
A fáklyatagok is:
Link
Link
Ráadásul a grönlandi hidegmag most sokat erõsödik ami a ciklonális tevékenység fõ motorja volt és lesz is a következõkben.
Link
Északon-északkeleten a hidegbázis viszont gyengül:
Link
Link
Link
Az áramlási mezõ elõrejelzés is egy nyugat-keleti irányt mutat:
Link
Kevés esélyt teremtve a mediterrán ciklon képzõdésre és ezáltal, komolyabb havazás kialakulására.
Számomra az elõjelek végre elhozzák a nagybetûs tavasz lehetõségét, vigyázat nem tényszerûségét, egyelõre lehetõségrõl van szó, remélem ezt már innen nem buktázzuk el:-)
Egy hét múlva ilyenkor már országos viszonylatban is elõfordulhat 20 fok körüli maximum, ejj de szép ezt kimondani:-)
Anarkit szeretném alátámasztani: a közvetett hatások közvetettek ( (: ), tehát jelenlétük nem garantál semmit, lehetõséget ad, ráadásul azt is csak nagyon-nagyon alaposan megvizsgálva és többszörös kapcsolással. Erre két jó példám van, meg egy harmadik is, ami gondolom ezekbõl sakkoz.
Tél elején szoktak menni ezerrel a jégtakaró-vizsgálatok, kiemelten a Kara- és Barents-tenger vidékére. Nos, ezen a télen kritikán aluli teljesítményt mutattak be és még most is elképesztõ lemaradásban vannak: Link Link Tehát a nagy jégtakaró-fejtegetéseket is érdemes fenntartásokkal kezelni, mert bár jó visszajelzés arról, hogy a sarki hidegmag milyen lendülettel regenerálódik, de az elmúlt hetek azt bizonyítják, hogy ez sem szükséges feltétele a télnek, durva jéghiány mellett durva tél üthet be hozzánk, annyira, hogy még a Dunát is robbantják (ez az értesülésem pontos?). Ezt a legtöbben itt a fórumon is tudják (hogy nem kell kardba dõlni kevés jég láttán és nem kell hólapát-bizniszbe fektetni, ha átlag felett a jégkiterjedtség), de akik nem tudják, jegyezzék meg
A másik egy keveset emlegetett dolog, a sztratoszférikus hõmérséklet (T 10hPa), mely ha nagyon alacsony, akkor bizony lenyomja a légköri képzõdményeket és emiatt ciklonok uralkodnak a térség felett. Ez egész december-januárban -70 körül volt (miközben -20 és -30 között van az átlag, de 0 köré is felugorhat). A csattanó: így volt ez január vége és február közepe között is. Ezt a paramétert persze nem ismerem eléggé, de ez sem készpénz (meg itt a térbeli sajátosságok is csalókák lehetnek).
Nézzük meg a NAO és az AO indexeket! Link Link Bár az AO index nagyon alacsony volt, az az egész északi hemiszférára vonatkozik! A számunkra relevánsabb(nak hitt) NAO index 0 közelébe csökkent, éppen hogy csak belenyalt a negatív tartományba! Pedig ez jelenti az izlandi minimum és az azori maximum közötti különbséget! Nos, lehet ugyan, hogy egyes, Európára kemény téli helyzetet hozó makrofelállások negatív AO és 0 környéki NAO mellett jönnek létre, viszont lehet, hogy sokan nem néztek volna ki ilyen kemény téli helyzetet 0 környéki NAO mellett! Tanulságos lehet ez is.
Utolsónak a CFS-t hagytam: mint láttuk, durván pozitív anomáliával számolt folyamatosan, mígnem már a nagyobb (GFS, ECMWF) modellek hatáskörébe ért a lehûlés, na akkor fordult velük a CFS is. Ezzel azt tanácsolom a januári pozitív anomália mellett a CFS-t hirtelen istenítõ tagoknak, hogy erõteljes hullámzásuk indokolatlan, a CFS viselkedése hasonló egy gloálmodelléhez, néha rövid távra is (10-20 nap) téved, pedig szezonális elõrejelzésre van programozva. És elhihetitek, nem a modell lett hülyébb január vége felé haladva. Tanulság: ott sem mérvadó a kemény pozitív/negatív anomália, szimplán az a valószínûbb, jelenlegi legjobb tudásunk szerint. Még én is kétségbe vontam egy idõben a CFS hitelességét, amikor megláttam, hogy (egyébként tényleg gyenge minõségû) kimenetek is készülnek egy változatából, 8000 órára elõre, 12 órás felbontásban T850 / légnyomás paraméterekkel.
A napfolttevékenység is lehetne egy tényezõ, ezt azonban nem ismerem, ráadásul olyan naiv vagyok, hogy nem is gondolok komolyabb hatást tõle, mint a NAO és AO indexek felé képzett közvetett hatásában, ami Euróa idõjárásával is csak közvetett viszonyban áll, nem hogy a Kárpát-medencéével (egy mettársalgós hófan még innen is egy közvetett szint, aki a -25-ös T850 mellett is leosztályozza kettesre a telet, mert õ kevés havat kapott és a hófúvás is akkor volt, amikor épp elutazott).
Tanulság: ezen közvetett tényezõk vizsgálata fontos, szükségszerû, ellenben nem képzik szükséges avagy elégséges feltételét egy kövér, kemény, havas európai téli periódushoz.
Remélem nem baj, hogy ide is beillesztettem a lényegi mondanivalót, a mettársalgóból hamar kikopik, a téma pedig erõsen hosszútávú esélylatolgatás (verifikálása).
Tél elején szoktak menni ezerrel a jégtakaró-vizsgálatok, kiemelten a Kara- és Barents-tenger vidékére. Nos, ezen a télen kritikán aluli teljesítményt mutattak be és még most is elképesztõ lemaradásban vannak: Link Link Tehát a nagy jégtakaró-fejtegetéseket is érdemes fenntartásokkal kezelni, mert bár jó visszajelzés arról, hogy a sarki hidegmag milyen lendülettel regenerálódik, de az elmúlt hetek azt bizonyítják, hogy ez sem szükséges feltétele a télnek, durva jéghiány mellett durva tél üthet be hozzánk, annyira, hogy még a Dunát is robbantják (ez az értesülésem pontos?). Ezt a legtöbben itt a fórumon is tudják (hogy nem kell kardba dõlni kevés jég láttán és nem kell hólapát-bizniszbe fektetni, ha átlag felett a jégkiterjedtség), de akik nem tudják, jegyezzék meg
A másik egy keveset emlegetett dolog, a sztratoszférikus hõmérséklet (T 10hPa), mely ha nagyon alacsony, akkor bizony lenyomja a légköri képzõdményeket és emiatt ciklonok uralkodnak a térség felett. Ez egész december-januárban -70 körül volt (miközben -20 és -30 között van az átlag, de 0 köré is felugorhat). A csattanó: így volt ez január vége és február közepe között is. Ezt a paramétert persze nem ismerem eléggé, de ez sem készpénz (meg itt a térbeli sajátosságok is csalókák lehetnek).
Nézzük meg a NAO és az AO indexeket! Link Link Bár az AO index nagyon alacsony volt, az az egész északi hemiszférára vonatkozik! A számunkra relevánsabb(nak hitt) NAO index 0 közelébe csökkent, éppen hogy csak belenyalt a negatív tartományba! Pedig ez jelenti az izlandi minimum és az azori maximum közötti különbséget! Nos, lehet ugyan, hogy egyes, Európára kemény téli helyzetet hozó makrofelállások negatív AO és 0 környéki NAO mellett jönnek létre, viszont lehet, hogy sokan nem néztek volna ki ilyen kemény téli helyzetet 0 környéki NAO mellett! Tanulságos lehet ez is.
Utolsónak a CFS-t hagytam: mint láttuk, durván pozitív anomáliával számolt folyamatosan, mígnem már a nagyobb (GFS, ECMWF) modellek hatáskörébe ért a lehûlés, na akkor fordult velük a CFS is. Ezzel azt tanácsolom a januári pozitív anomália mellett a CFS-t hirtelen istenítõ tagoknak, hogy erõteljes hullámzásuk indokolatlan, a CFS viselkedése hasonló egy gloálmodelléhez, néha rövid távra is (10-20 nap) téved, pedig szezonális elõrejelzésre van programozva. És elhihetitek, nem a modell lett hülyébb január vége felé haladva. Tanulság: ott sem mérvadó a kemény pozitív/negatív anomália, szimplán az a valószínûbb, jelenlegi legjobb tudásunk szerint. Még én is kétségbe vontam egy idõben a CFS hitelességét, amikor megláttam, hogy (egyébként tényleg gyenge minõségû) kimenetek is készülnek egy változatából, 8000 órára elõre, 12 órás felbontásban T850 / légnyomás paraméterekkel.
A napfolttevékenység is lehetne egy tényezõ, ezt azonban nem ismerem, ráadásul olyan naiv vagyok, hogy nem is gondolok komolyabb hatást tõle, mint a NAO és AO indexek felé képzett közvetett hatásában, ami Euróa idõjárásával is csak közvetett viszonyban áll, nem hogy a Kárpát-medencéével (egy mettársalgós hófan még innen is egy közvetett szint, aki a -25-ös T850 mellett is leosztályozza kettesre a telet, mert õ kevés havat kapott és a hófúvás is akkor volt, amikor épp elutazott).
Tanulság: ezen közvetett tényezõk vizsgálata fontos, szükségszerû, ellenben nem képzik szükséges avagy elégséges feltételét egy kövér, kemény, havas európai téli periódushoz.
Remélem nem baj, hogy ide is beillesztettem a lényegi mondanivalót, a mettársalgóból hamar kikopik, a téma pedig erõsen hosszútávú esélylatolgatás (verifikálása).
És az ilyen dél-európai ciklonok északi oldalán szokott bedõlni hozzánk a kontinentális hideg, ha a Keleteurópai-síkság észeki részén adott a hideg AC. Az igaz, hogy kezd hihetõvé válni a délies légmozgás azon abszolút triviális meggondolásból kifolyólag, hogy -legalábbis tartósan- õsz óta nem volt ilyen. Addig azonban az északkeleti hideg "lõ még majd egyet" nézetem szerint. Az elõoldali langymelegek pedig március második felében! 
Így van.Bár átmeneti(1-3napos) hideg öblitések lehetnek még persze,de tartós kemény téli idõre már nem számítok.
----
A tél vagy tavasz várásról annyit mind2 tábornak,hogy a GFS-en bár és még csak üveggömb!(200ó felett) tartományban,de megjelentek igazi tartós tavaszi idõre utaló jelek egyes modellfutásokon.
Én ezt fõként a portugáliai,spanyolországi tengerpartok mentén beinduló ( egyenlõre még csak gyenge) ciklon tevékenységben látom. Aminek elõoldalán (klaszikus esetben) szokott bedõlni európába a meleg. Nem bíztatni avagy szomorítani szeretnék itt mindenkit. Csupán szólók, hogy lassan itt lesz az ideje azt a térséget is figyelemmel követni.
----
A tél vagy tavasz várásról annyit mind2 tábornak,hogy a GFS-en bár és még csak üveggömb!(200ó felett) tartományban,de megjelentek igazi tartós tavaszi idõre utaló jelek egyes modellfutásokon.
Én ezt fõként a portugáliai,spanyolországi tengerpartok mentén beinduló ( egyenlõre még csak gyenge) ciklon tevékenységben látom. Aminek elõoldalán (klaszikus esetben) szokott bedõlni európába a meleg. Nem bíztatni avagy szomorítani szeretnék itt mindenkit. Csupán szólók, hogy lassan itt lesz az ideje azt a térséget is figyelemmel követni.
Azt gondolom, hogy nagyon távoli még az a 200 óra feletti idõszak. Február vége felé erõs, tartós hidegre már kevés az esély. Csatlakozva Ferri meglátásához, nagy hideget nem várok már, még errefelé sem itt a Bükk alatt.
Atyaég, az ecm operatív 216 és 240 órára elõvette a 2 héttel ezelõtti Vojejkov-tengely másolatát, nem hiszek a szememnek, mégis igaz lehet a kétfélidõs téli mérkõzés?
Mondjuk az ens még nem adja, de a múltkorit is az operatív kezdte megfogni...
Mondjuk az ens még nem adja, de a múltkorit is az operatív kezdte megfogni...
A hõmérsékleti fáklyán én sem láttam nagy zuhanást febr.27.-ig, a szinoptikai térképek különbözõ kimeneteleket mutatnak. Azt hiszem, jelen esetben némileg mellõznünk kell a globálmodelleket, ugyanis ezek a kontinentális hideg elõretörését relatíve nehezen fogják meg. Józan ítélõképességünkre kell most hagyatkoznunk. Azt a megállapításodat elfogadom, hogy a hideg -amennyiben visszatér- nem lesz olyan szélsõséges, mint a napokban volt. Valljuk be, az Észak-Afrikában is hóesést okozó hidegbetörés, na és a velencei csatornák befagyása enyhén szólva nem mindennapi esemény, rövid idõn belüli megismétlõdése tényleg valószínûtlen. Ilyen óriási expanziójára a szibériai hidegnek én se gondolok. Azt ellenben könnyen el tudom képzelni, hogy a hónap vége felé, talán még március elsõ napjaiban is jócskán elõfordulnak nálunk -10, esetleg -15 C alatti minimumok.
Mire alapozom az ismételet mélypont elképzelését? Elsõsorban arra a tényre, hogy -amint Bakonyvár is megállapította- az ilyen hideghullámok nem tudnak egyik napról a másikra teljesen eliminálódni, a vaskos anomália idõbelileg is "vastag". A hideg idõszakon belül természetesen vannak kevésbé hideg napok, de tapasztalat szerint a komoly hidegelárasztás hosszasan hullámzó, általában negatív hõanomáliát hozó periódust indít el.
Az é-ény-i légáramlás, ahogy a mostani példa is mutatja, okozhat enyhülést, azonban ez legtöbbször átmeneti. Hosszú idõn át fennálló délies illetve nyugatias légmozgások esetén télen az idõ múlásával mind enyhébbre fordul az idõjárás. Az északiassal más a helyzet: inkább elõbb, mint utóbb hideglevegõt kezd szállítani.
Elvileg lehetne olyan forgatókönyv is, hogy az északnyugati irányítás a nyugati irányába lép tovább, végül valódi zonalitás alakul ki. Azt hiszem, ebben az esetben ezt gyakorlati biztonsággal kizárhatjuk. Egyrészt a tél végének cirkulációs viszonyai nemigen alkalmasak a huzamos zonalitásra, másrészt figyelembe kell vennünk az elmúlt idõszak történéseit: eléggé valószínûtlen, hogy a csaknem 2 hónapig tartó zonalitás ill. félblocking a megszûnése után kb. 3 héttel tartósan visszaálljon.
Szóval, eléggé biztos vagyok abban, hogy emelkedést követõen a hõmérsékletgörbe lefelé tendáló szakaszba lép valamikor február végén (esetleg március legelején). A hideglevegõ jöhet kelet felõl, mint eddig, de érkezhet északról is. A lényeg, hogy a mára kialakult makroszinoptikai helyzet aligha tekinthetõ a tavasz nyitányának, inkább az utolsó (utolsó elõtti?) enyhébb intermezzója ez a télnek.
Tulajdonképpen nem szándékom veled polemizálni, hiszen Te is elhúzódó hideg idõszakot vártál. Arra reagáltam -ami egyébként száz percentesen igaz is- hogy a modellek egyelõre tényleg nem mutatják a kemény fagy visszatérését.
Mire alapozom az ismételet mélypont elképzelését? Elsõsorban arra a tényre, hogy -amint Bakonyvár is megállapította- az ilyen hideghullámok nem tudnak egyik napról a másikra teljesen eliminálódni, a vaskos anomália idõbelileg is "vastag". A hideg idõszakon belül természetesen vannak kevésbé hideg napok, de tapasztalat szerint a komoly hidegelárasztás hosszasan hullámzó, általában negatív hõanomáliát hozó periódust indít el.
Az é-ény-i légáramlás, ahogy a mostani példa is mutatja, okozhat enyhülést, azonban ez legtöbbször átmeneti. Hosszú idõn át fennálló délies illetve nyugatias légmozgások esetén télen az idõ múlásával mind enyhébbre fordul az idõjárás. Az északiassal más a helyzet: inkább elõbb, mint utóbb hideglevegõt kezd szállítani.
Elvileg lehetne olyan forgatókönyv is, hogy az északnyugati irányítás a nyugati irányába lép tovább, végül valódi zonalitás alakul ki. Azt hiszem, ebben az esetben ezt gyakorlati biztonsággal kizárhatjuk. Egyrészt a tél végének cirkulációs viszonyai nemigen alkalmasak a huzamos zonalitásra, másrészt figyelembe kell vennünk az elmúlt idõszak történéseit: eléggé valószínûtlen, hogy a csaknem 2 hónapig tartó zonalitás ill. félblocking a megszûnése után kb. 3 héttel tartósan visszaálljon.
Szóval, eléggé biztos vagyok abban, hogy emelkedést követõen a hõmérsékletgörbe lefelé tendáló szakaszba lép valamikor február végén (esetleg március legelején). A hideglevegõ jöhet kelet felõl, mint eddig, de érkezhet északról is. A lényeg, hogy a mára kialakult makroszinoptikai helyzet aligha tekinthetõ a tavasz nyitányának, inkább az utolsó (utolsó elõtti?) enyhébb intermezzója ez a télnek.
Tulajdonképpen nem szándékom veled polemizálni, hiszen Te is elhúzódó hideg idõszakot vártál. Arra reagáltam -ami egyébként száz percentesen igaz is- hogy a modellek egyelõre tényleg nem mutatják a kemény fagy visszatérését.
Én is jól emlékszem a "kétpúpú" telekre, ám a tények felõl megözelítve én nem látom jelét annak, hogy belátható idõn belül visszatérne a rekorddöntögetõ fagyos idõ. Mind ennek, mind pedig egy erõteljesebb + tartósabb felmelegedésnek nem adok 20%-nál többet (mondjuk a 2. zord periódusnak valamivel többet), de egy átlagos, az évszaknak nagyjából megfelelõ folytatás február végéig azért még mindig szerintem a legvalószínûbb forgatókönyv. Néhány napos, akár izmosabb hidegöblítések bármikor becsúszhatnak egészen áprilisig, viszont a most éppen vége felé közeledõ hideg periódus ebben a formában szerintem már aligha fog megismétlõdni. (ha netán mégis, azaz a mostanihoz hasonló szélsõséges hideg 5-6 napnál tovább mégiscsak újra megvetné a lábát térségünkben, úgy elõre vállalom a buktát)
Te Jó ég!
Egy MetNet õskövület visszaért!
Remélem hoztál magaddal egy adag meleget
Egyébként egy február végi március eleji 1-1,5 hetes hideg periódus után március 10-tõl lehet olyan meleg is, hogy feledésbe merül a megelõzõ hideg.
Egy MetNet õskövület visszaért!
Remélem hoztál magaddal egy adag meleget
Egyébként egy február végi március eleji 1-1,5 hetes hideg periódus után március 10-tõl lehet olyan meleg is, hogy feledésbe merül a megelõzõ hideg.
Egyetértek, sok példa elhangzott róla, hogy az ütõs, legendás telek 2 nagy hideghullámból álltak és 1,5-2 hónap hideget hoztak (3 hónap is lehetett, de olyan nem ugrik be).Sajnos tudunk olyanról, hogy a márciusi nap olyan gyenge volt, mint a júliusi harmat. 87 januárjára olyan hideg március jött (10 zord nap Pápán, 8-án -19 fok), aminek máskor a téli hónapokban fele sem jön be. 2005-ben a nudli télelõ után a kemény februárt hideg és havas március követte egészen 15-ig errefelé. Tipikus volt 85 is, a januárit követõ februári hideghullámmal...stb.
Bár nem kívánom a zord napokat, de félek, hogy még nem vehetünk érzékeny búcsút tõlük. Itt a 15. zord nap is megvolt és most -7,9-et mutat már a hõmérõ...
Bár nem kívánom a zord napokat, de félek, hogy még nem vehetünk érzékeny búcsút tõlük. Itt a 15. zord nap is megvolt és most -7,9-et mutat már a hõmérõ...
Teljesen valószínû egy újabb hideg február végére, március elejére.
Most este mértem, 37 cm vastag a jég a kerti tavamon. Itt március közepéig-végéig nem nagyon lesz horgászat. Elég erõteljesen tele van már a púpom a téllel!
Most este mértem, 37 cm vastag a jég a kerti tavamon. Itt március közepéig-végéig nem nagyon lesz horgászat. Elég erõteljesen tele van már a púpom a téllel!
Igen!
A kérdés az, hogy még belecsúszik-e ebbe a most induló blokk második felébe, akkor nem kell március elejéig várni vele, akkor február második felében-végén is bejöhet.
Ejj de nem hiányzik már az a hideg, bár szerencsére február végén már ha kisüt a nap, pozitív hõmérséklet lesz.
Viszont a növények nem nagyon fognak megindulni egy darabig.
A kérdés az, hogy még belecsúszik-e ebbe a most induló blokk második felébe, akkor nem kell március elejéig várni vele, akkor február második felében-végén is bejöhet.
Ejj de nem hiányzik már az a hideg, bár szerencsére február végén már ha kisüt a nap, pozitív hõmérséklet lesz.
Viszont a növények nem nagyon fognak megindulni egy darabig.
Nagyon messze van még, az ultra-üveggömb-tartományban, de egyre több modell egyre több kimenete kezdi el alátámasztani egy hóvégi hidegcsepp kialakulását ill. magát a hidegbetörést, -8, -10 °C körüli maximum T-vel. Érdemes lesz figyelni a tendenciákat.
Ugyanazon a pályán mozognak a gondolataink: én is kettõs mélypontú hideghullámot feltételezek már jó ideje. Az elsõ most ér véget, a másodikat a hónap vége felé várom, s ez véleményem szerint éppolyan durva fagyokat hozhat, mint az elsõ adag. A Vojejkov-tengely valószínûleg még egyszer összeáll március elejéig, a száraz, szélsõségesen fagyos szibériai levegõ pedig megint felénk lódul. Mindenesetre sokkal valószínûbbnek gondolom a fenti forgatókönyvet, mint a most megindult enyhülés folytatódását, tavaszi enyheségeket február utolsó harmadára és március elejére. A viszonylagos közelmúltból 1986 februárját lehet említeni, akkor is ilyen "kétpúpú" fagyhullám volt, meglepõen zord idõvel a hónap utolsó napjaiban. A vége anticiklonális, csendes, aránylag hideg idõ lehet március elsõ felében, az igazi tavaszt -könnyen lehet- idén Sándor, József, Benedek hozza. Mindez persze csak találgatás -de tapasztalatokkal van megtámogatva. Másfajta forgatókönyvek meglepetésként érnének.
Õszintén szólva én hiszek az ilyen periódusos dolgokban. A 2003-as és 2005-ösre emlékszem is. 2005-ben épp síelni indultunk Szlovéniába március 10-e táján. Hatalmas hó volt. 
De mivel a hó mellett még inkább nyárfan vagyok, felmerült bennem a kérdés, hogy van-e további analógia az ilyen brutális szibériai hidegelárasztásos telek és az õket követõ nyár milyensége között? Ez már jóslás kategória, vagy van valamiféle összefüggés azért?
De mivel a hó mellett még inkább nyárfan vagyok, felmerült bennem a kérdés, hogy van-e további analógia az ilyen brutális szibériai hidegelárasztásos telek és az õket követõ nyár milyensége között? Ez már jóslás kategória, vagy van valamiféle összefüggés azért?
Egy ilyenre én is számítok még, pont a te általad leírt dolgok miatt. Tehát hozhat a március még brutális hóvihart is akár.
Megfigyelhetõ, hogy nem összevissza jönnek teljesen kaotikusan az idõjárási események, hanem 2-2,5 hetes blokkok követik egymást, minden blokkban analóg események zajlanak.
Természetesen az analóg nem azt jelenti, hogy tegyük fel háromszor ismétlõdik ugyanaz a hidegbetörés, ugyanúgy 15 centi hóval, ugyanúgy -4,8 fokon esik a hó és ugyanúgy -21,2 fok lesz utána, ha kiderül, mind a 3 alkalommal, hanem pl. hidegbetörés elõbb keletre, ránk majd nyugatra, stb, stb.
Tehát lehet tudni, hogy amint lezárul egy 2,2-5 hetes blokk, jön a váltás, akkor ami utána lesz, az a jelleg is 2-2,5 hétig fog tartani.
Abból számítok még egy kemény hidegbetörésre március elején, ahogy írod, hogy:
1985 január 8 Link
1985 február 12 Link
1987 január 12 Link
1987 január 30 Link
2003 január 8 Link
2003 február 1 Link
2005 január 27 Link
2005 március 28 Link
A február eleji zord periódus nem tud visszatérni, csak a március eleji napálláshoz és idõjáráshoz képest zord, mint ahogy az átlag februárhoz képest ez a mostani is zord.
És mint ahogy a 2005-ös február elsõ 10 napja is durva értékeket -20-27 fokokat hozott talajközelben, a márciusi már csak amolyan márciusi durvát, -10-19 fokok voltak.
Szóval ezekbõl kiindulva nem lepõdök meg, ha visszatér még az északi sark egyet március elején, mint ahogy visszatért a belinkelt térképek tanúsága szerint a nagyobb hidegeket hozó teleken is mégegyszer.
Természetesen az analóg nem azt jelenti, hogy tegyük fel háromszor ismétlõdik ugyanaz a hidegbetörés, ugyanúgy 15 centi hóval, ugyanúgy -4,8 fokon esik a hó és ugyanúgy -21,2 fok lesz utána, ha kiderül, mind a 3 alkalommal, hanem pl. hidegbetörés elõbb keletre, ránk majd nyugatra, stb, stb.
Tehát lehet tudni, hogy amint lezárul egy 2,2-5 hetes blokk, jön a váltás, akkor ami utána lesz, az a jelleg is 2-2,5 hétig fog tartani.
Abból számítok még egy kemény hidegbetörésre március elején, ahogy írod, hogy:
1985 január 8 Link
1985 február 12 Link
1987 január 12 Link
1987 január 30 Link
2003 január 8 Link
2003 február 1 Link
2005 január 27 Link
2005 március 28 Link
A február eleji zord periódus nem tud visszatérni, csak a március eleji napálláshoz és idõjáráshoz képest zord, mint ahogy az átlag februárhoz képest ez a mostani is zord.
És mint ahogy a 2005-ös február elsõ 10 napja is durva értékeket -20-27 fokokat hozott talajközelben, a márciusi már csak amolyan márciusi durvát, -10-19 fokok voltak.
Szóval ezekbõl kiindulva nem lepõdök meg, ha visszatér még az északi sark egyet március elején, mint ahogy visszatért a belinkelt térképek tanúsága szerint a nagyobb hidegeket hozó teleken is mégegyszer.
Ez érdekes okfejtés, de mire alapozod? Az északnyugati irányítás - ha a Te számításaidat veszem alapul - valamikor március 5-e tájékán érhet véget, és meglehet, hogy akár ismét visszatérhet az AC-dominancia és a lábas hideg valamilyen formában, de azzal nem értek egyet, hogy - már csak a magas napállás miatt is - a február elejihez hasonló zord periódus visszatérjen.
Hm-hm!
A jövõ hét közepén elindulni látszik egy újabb északnyugatias irányítású idõszak Link
Ez a hideg blokk is 2-2,5 hétig tart, az említett északnyugatias irányítás is 2-2,5 hétig fog tartani, azután arra számítok, hogy vissza fog térni a hideg, akár szintén rendkívüli hideg formájában.
Amennyiben így lesz, spórolnunk kell a fával, mert márciusban is keményen fûteni kell.
A jövõ hét közepén elindulni látszik egy újabb északnyugatias irányítású idõszak Link
Ez a hideg blokk is 2-2,5 hétig tart, az említett északnyugatias irányítás is 2-2,5 hétig fog tartani, azután arra számítok, hogy vissza fog térni a hideg, akár szintén rendkívüli hideg formájában.
Amennyiben így lesz, spórolnunk kell a fával, mert márciusban is keményen fûteni kell.
Értem! Igaz Te jóval alaposabb elemzést végeztél a tagok elemzésével és ez jó.
Bár az Ecm is az op. +5 tag verzióját támogatja. Igaz a tegnapi JMA ha jól néztem épp fölénk várná a ciklon középpontját, igaz kevés csapadékkal. Okéé jogos, még várni kell hogy pontosabb képet kapjunk az eseménnyel kapcsolatosan.
Bár az Ecm is az op. +5 tag verzióját támogatja. Igaz a tegnapi JMA ha jól néztem épp fölénk várná a ciklon középpontját, igaz kevés csapadékkal. Okéé jogos, még várni kell hogy pontosabb képet kapjunk az eseménnyel kapcsolatosan.
Azért ennyire nem rossz a helyzet, illetve meglátásom szerint 96 órán túl nem is célravezetõ az elõrejelzett csapadékmennyiségeket nézni, elsõsorban a 00UTC-s 20+1+1 futás által kirajzolt nyomási elrendezõdésekbõl vontam le következtetéseket.
22 tagból 10 várja azt, hogy a ciklon középpontja rajtunk halad át, míg további 7 mediterrán peremciklon képzõdésével is számol. A fõfutással és kontrollfutással együtt összesen 5 tag várja a középpont Kárpát-medencétõl keletre történõ elhaladását.
Egy nagy havazásos helyzet benne van a pakliban, most figyelni kell milyen irányba változnak a modellfutások. Szokás szerint csak 24-48 órával az esemény elõtt lehet majd reális képünk a várható végkifejletrõl...
22 tagból 10 várja azt, hogy a ciklon középpontja rajtunk halad át, míg további 7 mediterrán peremciklon képzõdésével is számol. A fõfutással és kontrollfutással együtt összesen 5 tag várja a középpont Kárpát-medencétõl keletre történõ elhaladását.
Egy nagy havazásos helyzet benne van a pakliban, most figyelni kell milyen irányba változnak a modellfutások. Szokás szerint csak 24-48 órával az esemény elõtt lehet majd reális képünk a várható végkifejletrõl...
Ha a GFS operatív által támogatott verzió jönne be, az brutális hófúvásos helyzetet eredményezne errefelé...
Mind2 modell (Ecm,gfs) operatívja már több futás óta azt támogatja mint a mostani is, hogy tõlünk ék-re megy el a skandi ciklon a középpontjával. Ledob 3-5cm havat és gyorsan tovább is vonul. 1-2 pertubált tag támogatja csak az általad 45%-os eséllyel támogatott lehetõséget. Nálam így néz ki: tõlünk ék-re vonul el 80%, rajtunk 15%, a maradék bármi más.
Ami változás hogy a 06h-s futás is tovább hûtött a hét közepére, ahogyan azt a 00h-s is tette.
Hidegség! Ez az én meglátásom, szigorúan a modellek op. futására alapozva. Remélem bejön a 45%-od !!
Ami változás hogy a 06h-s futás is tovább hûtött a hét közepére, ahogyan azt a 00h-s is tette.
Hidegség! Ez az én meglátásom, szigorúan a modellek op. futására alapozva. Remélem bejön a 45%-od !!
Jövõ hét szerdán az idei rekordhideg február egy újabb felvonásához érkezhetünk el, melynek jegyében ezúttal az ország északi részét (is) betemetheti a hó. Skandinávia irányából egy viszonylag mély ciklon indul el D-DK felé, pályájától függõen tõlünk északkeleti irányban, vagy a Kárpát-medence nyugati részén áthaladva távozik majd.
A legutóbbi 2-3 GFS futás ensemble tagjait áttekintve 4 forgatókönyv tûnik lehetségesnek, ezek közül a két hóbõséggel kecsegetetõ verziót támogatja leginkább az ENS:
1. GFS operatív által valószínûsített változat szerint a ciklonközéppont Nyugat-Ukrajnán, esetleg Kárpátalján át halad majd ÉNy-DK irányban, elsõsorban az északi, északkeleti országrészben lehetne 5-15cm friss hóra számítani. Link Ennek ENS alapján vett matematikai valószínûsége kb. 15%.
2. A ciklon mozgása az elõzõnél déliesebb irányt vesz, középpontja a Dunántúl felett, vagy a Duna vonalában végighaladva érint minket. Az eredmény országos havazás, jellemzõen 15-25cm hóval. Link Pillanatnyilag ez a legesélyesebb forgatókönyv, 45%.
3. A Kárpát-medencét érintõ ciklon hátoldalán ismét nagy mennyiségû, kontinentális eredetû hideg levegõ éri el a Földközi-tenger nyugati medencéjét, ahol ennek hatására mediterrán ciklon képzõdik. A ciklongenezis helye lehet a Genovai-öböl vagy az Adriai-tenger térsége is. Az immáron két alacsony nyomású képzõdmény közös áramlási rendszerében kiterjedt csapadékmezõk alakulnak ki, melynek következtében másfél nap leforgása alatt 20-40cm friss hó hullik. Ez a helyzet 2010 január végéhez, vagy egy enyhébb kiadású 2003 februárhoz lenne hasonlítható. Link vagy Link vagy Link Valószínûség: 35%
4. Északi származású ciklonunk egészen más pályát követ (jóval keletebbre történik "leszakadása"), a nagyobb havazás elmarad: Link Jelenleg ennek csupán 5%-os esélyt adnék.
Ráadásképpen: a hónap elsõ 10 napjának országos átlaghõmérsékélete -10.9°C volt... (brrrr)
A legutóbbi 2-3 GFS futás ensemble tagjait áttekintve 4 forgatókönyv tûnik lehetségesnek, ezek közül a két hóbõséggel kecsegetetõ verziót támogatja leginkább az ENS:
1. GFS operatív által valószínûsített változat szerint a ciklonközéppont Nyugat-Ukrajnán, esetleg Kárpátalján át halad majd ÉNy-DK irányban, elsõsorban az északi, északkeleti országrészben lehetne 5-15cm friss hóra számítani. Link Ennek ENS alapján vett matematikai valószínûsége kb. 15%.
2. A ciklon mozgása az elõzõnél déliesebb irányt vesz, középpontja a Dunántúl felett, vagy a Duna vonalában végighaladva érint minket. Az eredmény országos havazás, jellemzõen 15-25cm hóval. Link Pillanatnyilag ez a legesélyesebb forgatókönyv, 45%.
3. A Kárpát-medencét érintõ ciklon hátoldalán ismét nagy mennyiségû, kontinentális eredetû hideg levegõ éri el a Földközi-tenger nyugati medencéjét, ahol ennek hatására mediterrán ciklon képzõdik. A ciklongenezis helye lehet a Genovai-öböl vagy az Adriai-tenger térsége is. Az immáron két alacsony nyomású képzõdmény közös áramlási rendszerében kiterjedt csapadékmezõk alakulnak ki, melynek következtében másfél nap leforgása alatt 20-40cm friss hó hullik. Ez a helyzet 2010 január végéhez, vagy egy enyhébb kiadású 2003 februárhoz lenne hasonlítható. Link vagy Link vagy Link Valószínûség: 35%
4. Északi származású ciklonunk egészen más pályát követ (jóval keletebbre történik "leszakadása"), a nagyobb havazás elmarad: Link Jelenleg ennek csupán 5%-os esélyt adnék.
Ráadásképpen: a hónap elsõ 10 napjának országos átlaghõmérsékélete -10.9°C volt... (brrrr)
Látszik a fény az alagút végén,bár meglepõ lenne ha kevésbé zord és hosszú formában még nem látogatna meg minket a hideg téli idõ,ilyen elõzmények után. AO: Link és NAO: Link hosszú idõ után,fõleg az elõbbi erõsen elkezdett felfelé szórni. Az eddig is látszott már az elmúlt napokban,hogy a ciklonok jövõ hét elején már át tudják törni az AC hídat: Link Link és a ciklonok veszik át az uralmat ÉNY Európában. Emellett a brit blocking egyelõre megmarad,de mind a GFS-en már több futásban látszott és az ECM ens-en szépen követhetõ,ahogy 120 és 240 óra között a brit blockingból,átalakul a kép félzonalitásba,illetve a keleti blocking megmaradna,de nyugat-ÉNY Európából eltûnnének az AC-ok 240 órára. 120 óra ->Link 192 óra -> Link 240 óra-> Link Ettõl még kellemes meleg idõ nem lesz,de legalább a sok zord nap után átlag közelire mérséklõdhet a hideg,téli idõ.
Érdekes a CFS szezonális elõrejelzés. Ez a három futás mind friss (!): Link Link Link a különbség az közöttük, hogy egyre frissebb adatokból dolgoznak. Az elsõ kép még a január 10-19-ei adatokat tekinti kiinduló helyzetnek, a második-harmadik 10-10 nappal késõbbit nyilván. Érdekes a kemény fordulat, gyakorlatilag totális fordulás volt tapasztalható (elfogyott a kék színárnyalat!). Ezentúl a hasonló totális tévedéseket is érdemes lehet felvenni a CFS-t megbízhatónak kikiáltó, felületesen elemzõk számára. Na persze nem ennyire: Link 
Érdekesség! A jégtakaró kiterjedtsége rekordközeli mértékben alacsony: Link Link még a stabil grönlandi terület is negatívban Link összeredményen is meglátszik ( Link ), pedig van pozitív anomália is Link (nem is kicsi). További infó, hogy a magaslégköri, sztratoszférikus T is nagyon alacsony, nem változott január eleje óta. Tanulság: mégis lehet hideg nálunk és egész Európában is
Érdekesség! A jégtakaró kiterjedtsége rekordközeli mértékben alacsony: Link Link még a stabil grönlandi terület is negatívban Link összeredményen is meglátszik ( Link ), pedig van pozitív anomália is Link (nem is kicsi). További infó, hogy a magaslégköri, sztratoszférikus T is nagyon alacsony, nem változott január eleje óta. Tanulság: mégis lehet hideg nálunk és egész Európában is
A makroszinoptikus elrendezõdésekhez: Most elõször láttam olyan mediterrán ciklont, amely egészen déli pályán mozgott. Már korábban is feltételeztem, hogy egy gigászi keletrõl jövõ hidegbetörés a Genovai-öböltõl sokkal délebbre generálhat mediciklont, ezt most végig is nézhettük. Ami meglepett, hogy ebbõl mi is kaptunk nem is akármennyi csapadékot.
Véleményem szerint a március eleje fog ismét ordasabb téli betörést hozni ezután, 2006-hoz és 2005-höz hasonlóan. Az archív térképeken is az ilyen idõjárású februárok után ott van a március eleji hidegbetörés, véleményem szerint most sem lesz ez másképp.
Így van, tartós jelleggel semmiféleképpen nem érdemes számolni átlagos feletti hõmérsékletekkel térségünkben (sem).
A mediterrán ciklongenezis elhalásával szárazabb hetek is könnyen összejöhetnek.
Így egy vontatott, március második felében talán megérkezõ, lassú tavaszodás képe vetül elém.
A mediterrán ciklongenezis elhalásával szárazabb hetek is könnyen összejöhetnek.
Így egy vontatott, március második felében talán megérkezõ, lassú tavaszodás képe vetül elém.
Persze elõfordulhat a nyári félévben is Vojejkov-tengelyre emlékeztetõ légnyomás-eloszlási kép. De ez természetesen nem jár olyan idõjárási következményekkel, mint a klasszikus, téli nyugat-eurázsiai AC híd. Egy nélkülözhetetlen elem, mondhatni létfeltétel hiányzik ilyenkor: a nagytömegû kontinentális hideglevegõ.
Egyébként itt felvetõdik egy érdekes kérdés: vajon melyik az elsõdleges -a légnyomás-eloszlási, légáramlási kép (azaz a légköri képzõdmények) vagy a légtömegek mozgása, milyensége? Természetesen ezek kölcsönhatásban vannak, mégis, én ez utóbbit tekintem döntõnek. Épp a mostanihoz hasonló esetekben, mikor észak-északkeleten nagy tömegû, igen hideg levegõ halmozódik fel, és ez dél-délnyugat felé tért hódit, nemegyszer máskülönben reménytelennek tûnõ elõoldali-zonális légáramlási képek mintegy varázsütésre, "pillanatok alatt" hátoldalivá válnak. Ha a hidegtömegnek van expanziós hajlama a mi irányunkban, akkor elér minket akkor is, ha a megelõzõ cirkulációs kép esetleg egész mást sugall a számunkra.
Feltétlen meg kell emlékeznem arról, hogy nemrégiben Anarkinak volt egy remek meglátása, amit én is száz százalékban osztottam: az erõsen lefelé tendáló AO csak enyhén csökkenõ, stagnáló NAO mellett keleti hidegelárasztást sejtet. Ez utóbb tökéletesen beigazolódott.
Végül, ami a távolabbi kilátásokat illeti: ezt az Eurázsia nyugati részébe magát befészkelõ szibériai hidegtömeget nehéz lesz innen "kipöckölni". Az enyhe, nedves tengeri levegõ nyilván próbálkozik majd, de ez jó ideig inkább havazásokat fog okozni, semmint jelentõs, tartós melegedést. Az utóbbihoz tendenciaszerûen erõsödõ atlanti ciklontevékenység, és az északkeleti AC gyengülése, visszahúzódása kellene. Nos, február elején, és ilyen elõzmények mellett -hogy ti. hónapokig tartó zonalitás fordult teljesen a visszájára- ilyen forgatókönyv jó közelítéssel kizárható. Osztom azt a véleményt, hogy legalább 2 hétig téli lesz az idõ, a hangsúly a "legalább" szón van. A hideg március-elõ is eszembe jutott, de ezt nem erõltetem, nehogy valakik elfogultnak tartsanak.
A nyugati szerzõk persze "Voejkov"-nak ismerik Vojejkovot, de az én generációm tagjai, akiket bevezettek az orosz nyelv rejtelmeibe, tudják, hogy ez az "e" bizony "je"-nek ejtendõ.
A néhai orosz elnök se Elcin volt, hanem Jelcin.
Egyébként itt felvetõdik egy érdekes kérdés: vajon melyik az elsõdleges -a légnyomás-eloszlási, légáramlási kép (azaz a légköri képzõdmények) vagy a légtömegek mozgása, milyensége? Természetesen ezek kölcsönhatásban vannak, mégis, én ez utóbbit tekintem döntõnek. Épp a mostanihoz hasonló esetekben, mikor észak-északkeleten nagy tömegû, igen hideg levegõ halmozódik fel, és ez dél-délnyugat felé tért hódit, nemegyszer máskülönben reménytelennek tûnõ elõoldali-zonális légáramlási képek mintegy varázsütésre, "pillanatok alatt" hátoldalivá válnak. Ha a hidegtömegnek van expanziós hajlama a mi irányunkban, akkor elér minket akkor is, ha a megelõzõ cirkulációs kép esetleg egész mást sugall a számunkra.
Feltétlen meg kell emlékeznem arról, hogy nemrégiben Anarkinak volt egy remek meglátása, amit én is száz százalékban osztottam: az erõsen lefelé tendáló AO csak enyhén csökkenõ, stagnáló NAO mellett keleti hidegelárasztást sejtet. Ez utóbb tökéletesen beigazolódott.
Végül, ami a távolabbi kilátásokat illeti: ezt az Eurázsia nyugati részébe magát befészkelõ szibériai hidegtömeget nehéz lesz innen "kipöckölni". Az enyhe, nedves tengeri levegõ nyilván próbálkozik majd, de ez jó ideig inkább havazásokat fog okozni, semmint jelentõs, tartós melegedést. Az utóbbihoz tendenciaszerûen erõsödõ atlanti ciklontevékenység, és az északkeleti AC gyengülése, visszahúzódása kellene. Nos, február elején, és ilyen elõzmények mellett -hogy ti. hónapokig tartó zonalitás fordult teljesen a visszájára- ilyen forgatókönyv jó közelítéssel kizárható. Osztom azt a véleményt, hogy legalább 2 hétig téli lesz az idõ, a hangsúly a "legalább" szón van. A hideg március-elõ is eszembe jutott, de ezt nem erõltetem, nehogy valakik elfogultnak tartsanak.
A nyugati szerzõk persze "Voejkov"-nak ismerik Vojejkovot, de az én generációm tagjai, akiket bevezettek az orosz nyelv rejtelmeibe, tudják, hogy ez az "e" bizony "je"-nek ejtendõ.
A néhai orosz elnök se Elcin volt, hanem Jelcin.
Tény, hogy nem naptár függõ, de az idõjárási négytérségi makrocirkulációs elrendezõdések mégis a téli féléveben adnak olyan lehetõségeket amelyek szerint inkább ilyenkor alakulhat ki.
Ehhez kell a szibériai maximum megerõsödése amely a hófelhalmozódással ha nem is egyelõ, de nagyságrendi mértékben növekszik. Az azori anticiklon nyáron fejlettebb és északabbra van mint télen, de télen a cikklonális szerep miatt mindig északra-északkeletre tolódók, nyúlik, mozog mint a "polip karja" fõként így alakul ki. Ami a lényege ilyenkor, hogy egymás hatásait erõsítik és ekkor a legkeményebb az egész év folyamán, de nagyon ritka vendég, de most szépen klasszikusnak kialakult, meg is kapta Európa a magáét:-)
Sajnos lassan gyengül és ki-ki terjeszti jelenlétét gyakran a tavaszi elsõ hónapjára is. Nem mondom, hogy idén is ez lesz de esély megvan egy átlagnál hidegebb, havasabb márciusra.
Ehhez kell a szibériai maximum megerõsödése amely a hófelhalmozódással ha nem is egyelõ, de nagyságrendi mértékben növekszik. Az azori anticiklon nyáron fejlettebb és északabbra van mint télen, de télen a cikklonális szerep miatt mindig északra-északkeletre tolódók, nyúlik, mozog mint a "polip karja" fõként így alakul ki. Ami a lényege ilyenkor, hogy egymás hatásait erõsítik és ekkor a legkeményebb az egész év folyamán, de nagyon ritka vendég, de most szépen klasszikusnak kialakult, meg is kapta Európa a magáét:-)
Sajnos lassan gyengül és ki-ki terjeszti jelenlétét gyakran a tavaszi elsõ hónapjára is. Nem mondom, hogy idén is ez lesz de esély megvan egy átlagnál hidegebb, havasabb márciusra.
Persze,néhány évvel ezelõtt szeptemberben volt. Ez nem nem naptár függõ.
Egy valami még mindig kimaradt, és ha ez nincs meg akkor most nekünk ez a kemény zord telünk itt nincs.
A ciklonokról, azoriról, szibériairól szó volt eddig is, de kulcsot egyikõtök sem említett! Mégpedig azt ami megtörtén ez elsõ kisebb hidegöblítésként január 20 körül, hogy a skandináv anticiklon egy hidat képezett egészen Alaszkáig. Ha ez a rendszer nem alakul ki akkor a két hidegmag fent északon az anticiklonok miatt nem válik ketté! Ez segítette a kettéválást és ez erõsítette tovább a szibériai minimum meglétét, miközben még az azorival összekapcsolódva az északi ágát az izlandi minimum beállította helyére. Így záródott be a kör. Így érkezhetett Európára ez a rettentõ hideg légtömeg.
A legzordabb februárok idején is ez volt a helyzet:
1929 skandináv anticiklon majd Voejkov:
Link
Link
1956:
Skandináv anticiklon majd Voejkov:
Link
Link
1954:
Link
Link
Csak néhány példa és látható, hogyan lakul ki.
Ez nagyon kell az ilyen zord idõ kialakulásához.
Ha azt veszem alapul, hogy ez a helyzet általában tartós akkor bizony még hosszú hideg idõszakra készülhetünk fel.
Egyelõre én telet látok még legalább 2 hétig, aztán meglátjuk.
A ciklonokról, azoriról, szibériairól szó volt eddig is, de kulcsot egyikõtök sem említett! Mégpedig azt ami megtörtén ez elsõ kisebb hidegöblítésként január 20 körül, hogy a skandináv anticiklon egy hidat képezett egészen Alaszkáig. Ha ez a rendszer nem alakul ki akkor a két hidegmag fent északon az anticiklonok miatt nem válik ketté! Ez segítette a kettéválást és ez erõsítette tovább a szibériai minimum meglétét, miközben még az azorival összekapcsolódva az északi ágát az izlandi minimum beállította helyére. Így záródott be a kör. Így érkezhetett Európára ez a rettentõ hideg légtömeg.
A legzordabb februárok idején is ez volt a helyzet:
1929 skandináv anticiklon majd Voejkov:
Link
Link
1956:
Skandináv anticiklon majd Voejkov:
Link
Link
1954:
Link
Link
Csak néhány példa és látható, hogyan lakul ki.
Ez nagyon kell az ilyen zord idõ kialakulásához.
Ha azt veszem alapul, hogy ez a helyzet általában tartós akkor bizony még hosszú hideg idõszakra készülhetünk fel.
Egyelõre én telet látok még legalább 2 hétig, aztán meglátjuk.
Úgy látom, elég jól értjük egymást. Valóban "szkanderezésrõl" van szó, két szembenálló hadsereg harcáról. Az általam feltételezett hullám nyugati oldalán ott van az (északra terjeszkedett) azori AC+ az izlandi minimum peremciklonjai. Ha ez a páros gyõz, akkor enyhe, atlanti óceáni jellegû nálunk az idõ. A keleti oldalon ott a szibériai maximum+ a mediciklonok. Ezen páros uralomra jutása olyan idõjárást okoz, mint amilyen most van.
Mikor megjelent a bõdült mediciklon (én szintén felfigyeltem rá), mely felkanyarodhatott volna ránk, az annak a jele volt, hogy a mérleg kezd az utóbb említett páros javára billenni. Végül mégsem tudott diadalmaskodni, az ellenoldal újra "lenyomta az asztalra a kezét" - átmenetileg visszatért az ény-i irányítás. Ezért maradt végül messze délkeleten az ígéretes mediciklon. Valószínûleg igazatok van abban, ha már akkor tért hódított volna felénk az északkeleti hideg, kevésbé zord formát öltött volna. Hiszen a hideg anticiklonban a kisugárzás nap mint nap növeli a fagyot.
Egyébként amit mûvelünk, az nem más, mint makrocirkulációs szemlélet alkotás. Megengedem, más nézetek is lehetnek, melyek éppolyan jól megfelelnek a tényeknek, mint az én elgondolásaim. Mindenesetre remek agytorna ez.
Mikor megjelent a bõdült mediciklon (én szintén felfigyeltem rá), mely felkanyarodhatott volna ránk, az annak a jele volt, hogy a mérleg kezd az utóbb említett páros javára billenni. Végül mégsem tudott diadalmaskodni, az ellenoldal újra "lenyomta az asztalra a kezét" - átmenetileg visszatért az ény-i irányítás. Ezért maradt végül messze délkeleten az ígéretes mediciklon. Valószínûleg igazatok van abban, ha már akkor tért hódított volna felénk az északkeleti hideg, kevésbé zord formát öltött volna. Hiszen a hideg anticiklonban a kisugárzás nap mint nap növeli a fagyot.
Egyébként amit mûvelünk, az nem más, mint makrocirkulációs szemlélet alkotás. Megengedem, más nézetek is lehetnek, melyek éppolyan jól megfelelnek a tényeknek, mint az én elgondolásaim. Mindenesetre remek agytorna ez.
Hárman összehoztátok a helyzet elemzését, számomra azonban még mindig hiányzik valami.
Klímaátlagban az azori anticiklon télen délebbre van, mint nyáron. Ilyen, a klímaátlaghoz közeli forgatókönyvvel zajló teleken az azori orr ritkább, de ha van, akkor egészen délnyugatról nyúlik be hozzánk. Ugyanakkor a téli félévben általában erõsebb az izlandi minimum is, mint nyáron. Ezek miatt átlagosan a tél elsõ felében, két-harmadában õk ketten határozzák meg idõjárásunkat.
Most azonban szinte a tél eleje óta az azori anticiklon hajlamos volt észak felé húzódni, gyakran a Brit-szigeteket közelítette meg. Ez okozta a szokásos nyugati helyett a gyakrabban északnyugati áramlást fölöttünk. Ilyen szempontból tehát nem normálisan viselkedett már a légkör.
A szibériai anticiklon a tél folyamán amúgy rendesen fejlõdött, ahogy "illik" a klímaátlag szerint is.
Januárban már világossá vált, hogy milyen irányba mehet a tél (csak a modellek állandóan megkavarták többségünket ). A szibériai anticiklon meghódította a Kelet-európai-síkságot, miközben a nyugat-európai anticiklon be-benyúlt Európába. A még mindig erõs izlandi minimum ciklonjai emiatt Skandinávia fölé érve furcsán kezdtek viselkedni. A ciklonok ugyan tovább mentek ÉK felé, de a két AC közötti teknõben újabban megjelentek leszakadó ciklonok is, amik általában tõlünk keletre mentek el, a Kárpátokon kívül. A túlságosan kelet felé nyúló nyugati AC így tehát a Floo-féle "belepiszkítós" mediket nem engedte létrejönni, hanem ezek a keleti leszakadások voltak helyette. Õk meg az "anyaciklon" hûvösebb, de nem túl hideg levegõjét vitték a Balkán-fsz felé, tehát igazi erõs hidegleszakadás nem volt.
A két AC aztán addig-addig szûkítette a teret, míg összezártak, és kialakult a Vojejkov-tengely.
(Eddig mindannyian nagyjából jól írtátok le a helyzetet, eddig csak kisebb kiegészítések kedvéért írtam. Most jön az, amit hiányolok.)
A két AC összezárása már korábban, január közepe felé is majdnem megtörtént, de akkor még tevékenykedtek a fent említett ciklonok, amik tehát az akkor még erõs izlandi minimumból származtak. Ezek a ciklonok Skandinávia fölé érkezésükkor a elsõsorban a nyugati AC-t visszább húzódásra kényszerítették (a keleti valamivel stabilabb volt), így idõrõl idõre kissé újra tágult a rés.
Node! Az izlandi minimum jan. 25-e körül látványosan gyengülni kezdett, és kissé nyugatabbra is tolódott. Ezzel a mozzanattal kimaradt egy ciklon, s azalatt a hosszabb idõ alatt, ami így rendelkezésre állt, már össze tudott kapcsolódni a két AC.
Ezek után nem történt semmi különleges, a Vojejkovra jellemzõ idõjárást élünk meg (maga a Vojejkov az, ami ritkán jön létre ilyen szépen). Ugyanis, amikor a két AC összezár, az Égei- vagy a Fekete-tenger térségében otthagy egy leszakadt ciklont. Az egykori gerinc helyén megindul a keleti áramlás a tengely déli oldalán, így az a hideg, ami a gerinctõl keletre összegyûlik (és általában szorosan összekapcsolódik a szibériai hidegmaggal), megindul Közép-, majd Nyugat-Európa felé (és a kapcsolat miatt általában még utánpótlása is van).
Tény, hogy ez gyakrabban okoz száraz hideget nálunk, de ha a tengely egy kicsit északabbra van, akkor a hideg hatására pár napon belül meginduló mediciklonok csapadéka elérheti az országot (délen nagyobb, észak felé egyre kisebb mennyiségekkel).
Nos: ha ez alapján kéne a jövõt latolgatnunk, akkor szerintem az lehet a kulcs, hogy a tengelyt mikor töri át ÉNY felõl egy ciklon. Mostanra azért mélyebbek lettek a nyeregpontok, nem olyan szép összefüggõ a tengely (bár a nyomás mindenhol magas a tengely mentén). Szóval ha az izlandi minimum (tartósabban) erõsödni kezd, akkor elõbb-utóbb megjelenik majd egy olyan ciklon, ami áttörheti.
A mostani GFS fõfutás máshogyan törné át a tengelyt, egy sarki hidegleszakadás észak felõl vágná ketté, miközben az amúgy is elég gyenge izlandi minimum teljesen eltûnne, és izlandi AC jönne létre. Ez így elég furcsa helyzet lenne, nyilván nem is ez lesz (192 óránál kezdõdik egyébként). A GFS ENS alapján viszont elég nagy a valószínûsége annak, hogy a tengely nyugati végén erõsen megemelkedik a nyomás, így brit, vagy nyugat-európai AC lehet, de emellett nálunk továbbra is inkább ÉK-i áramlás lenne. (Igazából ilyen latolgatásba nagyon nem mernék belemenni, úgyhogy itt abbahagytam .
Klímaátlagban az azori anticiklon télen délebbre van, mint nyáron. Ilyen, a klímaátlaghoz közeli forgatókönyvvel zajló teleken az azori orr ritkább, de ha van, akkor egészen délnyugatról nyúlik be hozzánk. Ugyanakkor a téli félévben általában erõsebb az izlandi minimum is, mint nyáron. Ezek miatt átlagosan a tél elsõ felében, két-harmadában õk ketten határozzák meg idõjárásunkat.
Most azonban szinte a tél eleje óta az azori anticiklon hajlamos volt észak felé húzódni, gyakran a Brit-szigeteket közelítette meg. Ez okozta a szokásos nyugati helyett a gyakrabban északnyugati áramlást fölöttünk. Ilyen szempontból tehát nem normálisan viselkedett már a légkör.
A szibériai anticiklon a tél folyamán amúgy rendesen fejlõdött, ahogy "illik" a klímaátlag szerint is.
Januárban már világossá vált, hogy milyen irányba mehet a tél (csak a modellek állandóan megkavarták többségünket
). A szibériai anticiklon meghódította a Kelet-európai-síkságot, miközben a nyugat-európai anticiklon be-benyúlt Európába. A még mindig erõs izlandi minimum ciklonjai emiatt Skandinávia fölé érve furcsán kezdtek viselkedni. A ciklonok ugyan tovább mentek ÉK felé, de a két AC közötti teknõben újabban megjelentek leszakadó ciklonok is, amik általában tõlünk keletre mentek el, a Kárpátokon kívül. A túlságosan kelet felé nyúló nyugati AC így tehát a Floo-féle "belepiszkítós" mediket nem engedte létrejönni, hanem ezek a keleti leszakadások voltak helyette. Õk meg az "anyaciklon" hûvösebb, de nem túl hideg levegõjét vitték a Balkán-fsz felé, tehát igazi erõs hidegleszakadás nem volt.A két AC aztán addig-addig szûkítette a teret, míg összezártak, és kialakult a Vojejkov-tengely.
(Eddig mindannyian nagyjából jól írtátok le a helyzetet, eddig csak kisebb kiegészítések kedvéért írtam. Most jön az, amit hiányolok.)
A két AC összezárása már korábban, január közepe felé is majdnem megtörtént, de akkor még tevékenykedtek a fent említett ciklonok, amik tehát az akkor még erõs izlandi minimumból származtak. Ezek a ciklonok Skandinávia fölé érkezésükkor a elsõsorban a nyugati AC-t visszább húzódásra kényszerítették (a keleti valamivel stabilabb volt), így idõrõl idõre kissé újra tágult a rés.
Node! Az izlandi minimum jan. 25-e körül látványosan gyengülni kezdett, és kissé nyugatabbra is tolódott. Ezzel a mozzanattal kimaradt egy ciklon, s azalatt a hosszabb idõ alatt, ami így rendelkezésre állt, már össze tudott kapcsolódni a két AC.
Ezek után nem történt semmi különleges, a Vojejkovra jellemzõ idõjárást élünk meg (maga a Vojejkov az, ami ritkán jön létre ilyen szépen). Ugyanis, amikor a két AC összezár, az Égei- vagy a Fekete-tenger térségében otthagy egy leszakadt ciklont. Az egykori gerinc helyén megindul a keleti áramlás a tengely déli oldalán, így az a hideg, ami a gerinctõl keletre összegyûlik (és általában szorosan összekapcsolódik a szibériai hidegmaggal), megindul Közép-, majd Nyugat-Európa felé (és a kapcsolat miatt általában még utánpótlása is van).
Tény, hogy ez gyakrabban okoz száraz hideget nálunk, de ha a tengely egy kicsit északabbra van, akkor a hideg hatására pár napon belül meginduló mediciklonok csapadéka elérheti az országot (délen nagyobb, észak felé egyre kisebb mennyiségekkel).
Nos: ha ez alapján kéne a jövõt latolgatnunk, akkor szerintem az lehet a kulcs, hogy a tengelyt mikor töri át ÉNY felõl egy ciklon. Mostanra azért mélyebbek lettek a nyeregpontok, nem olyan szép összefüggõ a tengely (bár a nyomás mindenhol magas a tengely mentén). Szóval ha az izlandi minimum (tartósabban) erõsödni kezd, akkor elõbb-utóbb megjelenik majd egy olyan ciklon, ami áttörheti.
A mostani GFS fõfutás máshogyan törné át a tengelyt, egy sarki hidegleszakadás észak felõl vágná ketté, miközben az amúgy is elég gyenge izlandi minimum teljesen eltûnne, és izlandi AC jönne létre. Ez így elég furcsa helyzet lenne, nyilván nem is ez lesz (192 óránál kezdõdik egyébként). A GFS ENS alapján viszont elég nagy a valószínûsége annak, hogy a tengely nyugati végén erõsen megemelkedik a nyomás, így brit, vagy nyugat-európai AC lehet, de emellett nálunk továbbra is inkább ÉK-i áramlás lenne. (Igazából ilyen latolgatásba nagyon nem mernék belemenni, úgyhogy itt abbahagytam
.
Egyébként teljesen egyetértünk, azonban -nehogy tényleg tévútra vezessek akárkit is- még egyszer leírom, mire gondolok. A zonális légmozgást persze hogy a megerõsödött azori maximum és az izlandi minimum közösen tartja fenn, és nem a szibériai maximum -ezt ki kell hangsúlyozni. A szibériai magasnyomásnak moduláló szerepe van, a következõk értelmében:
az atlanti-óceáni áramlásnak van egy válfaja, mikor is az áramlási irány fölöttünk nem nyugati, hanem északnyugati, az AC inkább nyugaton van, mintsem délen. A frontok sorozata ennek elõoldalán vonul ény-rõl dk-re, ezek azonban a tiszta zonalitáshoz hasonlóan fõleg tengeri levegõt mozgatnak. Az idõjárás viharos, záporos jellege is hasonló. Ezt nevezzük félblocking, vagy északnyugati irányításos helyzetnek. Meglátásom az, hogy abban, hogy a tiszta zonalitás félblockingra módosul van nagy, talán döntõ szerepe a szibériai maximum erõsödésének az elõzõ kommentemben leírtak szerint.
A szinoptikai kép nyomon követése megerõsített a gyanúmban: december második felében, januárban mindig akkor indult teknõsödés, az áramlás meridionálisba fordulása, mikor az erõs AC megjelent északkeleten. Másrészrõl, ennek visszahúzódásával rendre zonálisabbá vált a cirkuláció.
Hogy a félblockingnak, északnyugati irányításnak köze van az északkeleti magasnyomáshoz és hidegtömeghez, azt az ilyenkor nagyon kifejezett ék-dny irányú hõgradiens is valószínûsíti.
az atlanti-óceáni áramlásnak van egy válfaja, mikor is az áramlási irány fölöttünk nem nyugati, hanem északnyugati, az AC inkább nyugaton van, mintsem délen. A frontok sorozata ennek elõoldalán vonul ény-rõl dk-re, ezek azonban a tiszta zonalitáshoz hasonlóan fõleg tengeri levegõt mozgatnak. Az idõjárás viharos, záporos jellege is hasonló. Ezt nevezzük félblocking, vagy északnyugati irányításos helyzetnek. Meglátásom az, hogy abban, hogy a tiszta zonalitás félblockingra módosul van nagy, talán döntõ szerepe a szibériai maximum erõsödésének az elõzõ kommentemben leírtak szerint.
A szinoptikai kép nyomon követése megerõsített a gyanúmban: december második felében, januárban mindig akkor indult teknõsödés, az áramlás meridionálisba fordulása, mikor az erõs AC megjelent északkeleten. Másrészrõl, ennek visszahúzódásával rendre zonálisabbá vált a cirkuláció.
Hogy a félblockingnak, északnyugati irányításnak köze van az északkeleti magasnyomáshoz és hidegtömeghez, azt az ilyenkor nagyon kifejezett ék-dny irányú hõgradiens is valószínûsíti.
Te sem panaszkodhatsz, kevesen látják át ennyire a légkörzést, mint Te!
Egyébként valóban, gyakorlatilag tõlünk délnyugatra-nyugatra volt egy anticiklon, meg messze északkeleten.
Az északkeleti által leforgatott hideg északkeleti áramlással kellett hogy jöjjön ide, míg a nyugati anticiklon következtében északnyugati áramlást kaptunk.
Ezt nevezhetjük egy légköri szkanderversenynek, addig-addig szkandereztek, amíg az északkeleti AC jött ki "gyõztesen" a buliból.
Még valami: azt figyeltem meg, hogy amikor régebben északnyugati irányítás volt nyugat-délnyugat-európai anticiklon nélkül, abban az esetben mondjuk tartott 2-2,5 hétig egy ilyen északnyugati irányításos blokk, akkor az idõszak vége felé az áramlás elkezdett "kiegyenedni" elõbb nyugatiasra, majd délnyugatira.
Általában két verzió szokott ebbõl kisülni: az egyik, hogy a délnyugati áramlással még enyhébb idõ jön az amúgy is enyhe északnyugati után, vagy pedig mediterrán ciklon generálódik, ami maga mögé ránt egy kis hideget, lesz egy nagy esõ, a végén átmegy hóba, és az enyhe idõt hidegebb, de nem túl hideg váltja fel.
Ez a "kiegyenedés" ez most elmaradt a blokkoló anticiklon miatt.
Valamikor a nagy hideg bejövetele elõtt azt hiszem 3 hete egy szombati napra az ECM egy komolyabb mediterrán ciklont várt napokig, és hogy beterít bennünket.
Aztán túl erõs volt az áramlás, aminek a sodra lenyomta a ciklont alánk, így nem tudott felkanyarodni.
Akkoriban Wetsommal arról beszélgettünk, hogy ha az a mediterrán ciklon akkor kialakul, lerántott volna maga mögé egy adag hideget, és kicsit oldotta volna a fent északkeleten gyülemlõ hideg okozta feszültséget, abban az esetben nem biztos, hogy ilyen durva hideg árasztotta volna el Európát, legalábbis belepiszkított volna egy kicsit a dologba.
A jövõre nézve abban teljesen igazad van, hogy amennyi hideg van még mindig északon, ha csak a harmada leszalad ide, akkor is téli idõ lesz még akár hetekig.
Egyébként valóban, gyakorlatilag tõlünk délnyugatra-nyugatra volt egy anticiklon, meg messze északkeleten.
Az északkeleti által leforgatott hideg északkeleti áramlással kellett hogy jöjjön ide, míg a nyugati anticiklon következtében északnyugati áramlást kaptunk.
Ezt nevezhetjük egy légköri szkanderversenynek, addig-addig szkandereztek, amíg az északkeleti AC jött ki "gyõztesen" a buliból.
Még valami: azt figyeltem meg, hogy amikor régebben északnyugati irányítás volt nyugat-délnyugat-európai anticiklon nélkül, abban az esetben mondjuk tartott 2-2,5 hétig egy ilyen északnyugati irányításos blokk, akkor az idõszak vége felé az áramlás elkezdett "kiegyenedni" elõbb nyugatiasra, majd délnyugatira.
Általában két verzió szokott ebbõl kisülni: az egyik, hogy a délnyugati áramlással még enyhébb idõ jön az amúgy is enyhe északnyugati után, vagy pedig mediterrán ciklon generálódik, ami maga mögé ránt egy kis hideget, lesz egy nagy esõ, a végén átmegy hóba, és az enyhe idõt hidegebb, de nem túl hideg váltja fel.
Ez a "kiegyenedés" ez most elmaradt a blokkoló anticiklon miatt.
Valamikor a nagy hideg bejövetele elõtt azt hiszem 3 hete egy szombati napra az ECM egy komolyabb mediterrán ciklont várt napokig, és hogy beterít bennünket.
Aztán túl erõs volt az áramlás, aminek a sodra lenyomta a ciklont alánk, így nem tudott felkanyarodni.
Akkoriban Wetsommal arról beszélgettünk, hogy ha az a mediterrán ciklon akkor kialakul, lerántott volna maga mögé egy adag hideget, és kicsit oldotta volna a fent északkeleten gyülemlõ hideg okozta feszültséget, abban az esetben nem biztos, hogy ilyen durva hideg árasztotta volna el Európát, legalábbis belepiszkított volna egy kicsit a dologba.
A jövõre nézve abban teljesen igazad van, hogy amennyi hideg van még mindig északon, ha csak a harmada leszalad ide, akkor is téli idõ lesz még akár hetekig.
Azért tévútra ne vigyétek a dolgot.
A december-januári óceáni irányítás kulcsa az erõs azori, zonális AC volt ( Link ), ami megadta - mint szinte mindig! - a nyugat-keleti irányításnak a hajtóerõt.
Az teljesen más helyzet volt, mint a mostani délnyugat-északkeleti tengelyû blokkoló AC.
Azaz az egész "pálfordulást" az okozta, hogy az északkeleti AC megerõsödött és szépen uralma alá hajtotta a kontinensünket, egyszerûen elvágta és felõrölte a zonális irányítás hajtóerejét és összekapcsolódott azzal az azori orral, ami addig a zonalitást hordozta.
A december-januári óceáni irányítás kulcsa az erõs azori, zonális AC volt ( Link ), ami megadta - mint szinte mindig! - a nyugat-keleti irányításnak a hajtóerõt.
Az teljesen más helyzet volt, mint a mostani délnyugat-északkeleti tengelyû blokkoló AC.
Azaz az egész "pálfordulást" az okozta, hogy az északkeleti AC megerõsödött és szépen uralma alá hajtotta a kontinensünket, egyszerûen elvágta és felõrölte a zonális irányítás hajtóerejét és összekapcsolódott azzal az azori orral, ami addig a zonalitást hordozta.
Nagyon éles szemû, jó megfigyeléseid vannak mint mindig, kérlek szépen. A hosszas enyhe idõt valóban északnyugati irányítás okozta, és nem tisztán nyugati, vagy pláne délnyugati. Az északnyugat-európai AC kirobbanthatatlanul a helyén van, az is igaz. Azzal viszont már nem értek egyet, hogy ez forgatta le ránk a mostani nagy hideget.
Most elõadom az én verziómat (már többször leírtam, de az északnyugati irányítás témája idõrõl-idõre elõkerül ebben a szezonban, s nem véletlenül)
A rendkívül hideg, száraz levegõ természetesen a szibériai anticiklonból származik, és k-ék-i áramlással érte el Európát. Ez az AC a tél folyamán végig elég fejlett volt, és többször is megpróbált tért hódítani nyugat felé, de mindig visszehúzódott, mielõtt fagyos levegõje elérhetett volna minket. Idõleges megerõsödései ellenben azt eredményezték, hogy a nyugatias áramlással érkezõ óceáni enyhe légtömegek ezen AC nyugati peremén kénytelenek voltak észak felé fordulni, tehát az áramlás meridionális komponenst nyert. Úgy képzelem, hogy emiatt az egyébként nagyjából lineáris, zonális áramlási szalag vetett egy hullámot: a hullám nyugati oldalán, Nyugat és Közép-Európában másodlagosan fordult északnyugatira az áramlás. A coriolis-effektus következtében az északnyugati áramlástól nyugatra-délnyugatra növekszik a légnyomás, és kész is az általad említett AC az atlanti partoknál. Elég furcsa módon az én olvasatomban az ény-i irányítás elsõdleges oka nem az azori maximum megerõsödése és észak felé terjeszkedése -ahogy elsõ ránézésre mindenki gondolja- hanem éppenséggel a szemközti oldal: a szibériai-keleteurópai AC! Erre a gondolatra az az általam sokszor megfigyelt jelenség vezetett, hogy makacsul zonális, enyhe telek rendszerint úgy végzõdnek, hogy a nyugati áramlás északnyugatira módosul: februárra felépül a sokat emlegetett atlanti-parti AC, és ennek elõoldalán most már északnyugati áramlással ér el minket a maritim, néha poláris-maritim levegõ. Minderre semmi más magyarázat nincs, mint az ilyenkor virágkorát élõ szibériai maximum nyugati áramlást belengetõ effektusa. Idén is a fenti forgatókönyv érvényesült volna, ha a szibériai hidegtömeg nem kezd komoly expanzióba ny-dny felé. A hideg elõretörése miatt messze keleten a délies áramlás keletire, északkeletire fordult -így a fent említett, nyugati áramlási szalag által vetett hullám hurokká záródott: déli szakaszából mediciklonok lettek, míg északi részén megközelítette egymást, s végül összekapcsolódott a nyugati és keleti AC: Vojejkov-tengely.
Abban neked teljesen igazad van, hogy a tartós zonalitás nem mindig generál hideghullámot, vannak mindvégig nyugati áramlásos, enyhe telek. A zonalitás, mint egyetlen tényezõ, segíti a hidegfelhalmozódást a magas szélességeken, a hidegmagok kiképzõdését. Azonban ennek más faktorai is vannak, pl. a ciklonok behatolása a sarkvidékre ellene dolgozik a hideg anticiklonok kialakulásának, nemkülönben a kis hómennyiség vagy a talaj nem kellõen átfagyott volta a tundraövben. Tehát a dolog nem ennyire egyszerû.
Hogy a jelenlegi zord idõhöz vezetõ folyamat meg is fordulhat, szétkapcsolódhat a Vojejkov-tengely, és mi újra a nyugateurópai AC északnyugati áramlásos elõoldalán, óceáni levegõben találjuk magunkat? Elõfordulhat, de õszintén szólva nem túl valószínû. Itt jön a képbe egy elég nehezen megfogható tényezõ, amit az idõjárás emlékezetének nevezhetnénk. Nagyon profánul, "parasztiasan" mindössze arról van szó, hogy az északnyugati irányítás "kitöltötte az idejét", "fenékig ürítette a poharat". Kicsit szabatosabban fogalmazva, felélte az õt létrehozó alapkondiciókat, ezért valószínûleg jó ideig nem fog újra jelentkezni.
Utolsó megjegyzésed nagyon tanulságos, szinte iskolapélda. Egy hideg január és egy enyhe január 850 hepán vett középhõmérséklete közel azonos volt. Csak az elsõ esetben a magasban szárnyaló tengeri hidegben alakult ki ez a havi közép, a másodikban ellenben a kontinens belsejébõl ide cammogó talpas hidegben. Én idén értettem meg az érkezõ levegõfajta döntõ jelentõségét a T850-es fáklyák értelmezésében. Jó lenne, ha végre mindenki felfogná, mirõl van itt szó.
Most elõadom az én verziómat (már többször leírtam, de az északnyugati irányítás témája idõrõl-idõre elõkerül ebben a szezonban, s nem véletlenül)
A rendkívül hideg, száraz levegõ természetesen a szibériai anticiklonból származik, és k-ék-i áramlással érte el Európát. Ez az AC a tél folyamán végig elég fejlett volt, és többször is megpróbált tért hódítani nyugat felé, de mindig visszehúzódott, mielõtt fagyos levegõje elérhetett volna minket. Idõleges megerõsödései ellenben azt eredményezték, hogy a nyugatias áramlással érkezõ óceáni enyhe légtömegek ezen AC nyugati peremén kénytelenek voltak észak felé fordulni, tehát az áramlás meridionális komponenst nyert. Úgy képzelem, hogy emiatt az egyébként nagyjából lineáris, zonális áramlási szalag vetett egy hullámot: a hullám nyugati oldalán, Nyugat és Közép-Európában másodlagosan fordult északnyugatira az áramlás. A coriolis-effektus következtében az északnyugati áramlástól nyugatra-délnyugatra növekszik a légnyomás, és kész is az általad említett AC az atlanti partoknál. Elég furcsa módon az én olvasatomban az ény-i irányítás elsõdleges oka nem az azori maximum megerõsödése és észak felé terjeszkedése -ahogy elsõ ránézésre mindenki gondolja- hanem éppenséggel a szemközti oldal: a szibériai-keleteurópai AC! Erre a gondolatra az az általam sokszor megfigyelt jelenség vezetett, hogy makacsul zonális, enyhe telek rendszerint úgy végzõdnek, hogy a nyugati áramlás északnyugatira módosul: februárra felépül a sokat emlegetett atlanti-parti AC, és ennek elõoldalán most már északnyugati áramlással ér el minket a maritim, néha poláris-maritim levegõ. Minderre semmi más magyarázat nincs, mint az ilyenkor virágkorát élõ szibériai maximum nyugati áramlást belengetõ effektusa. Idén is a fenti forgatókönyv érvényesült volna, ha a szibériai hidegtömeg nem kezd komoly expanzióba ny-dny felé. A hideg elõretörése miatt messze keleten a délies áramlás keletire, északkeletire fordult -így a fent említett, nyugati áramlási szalag által vetett hullám hurokká záródott: déli szakaszából mediciklonok lettek, míg északi részén megközelítette egymást, s végül összekapcsolódott a nyugati és keleti AC: Vojejkov-tengely.
Abban neked teljesen igazad van, hogy a tartós zonalitás nem mindig generál hideghullámot, vannak mindvégig nyugati áramlásos, enyhe telek. A zonalitás, mint egyetlen tényezõ, segíti a hidegfelhalmozódást a magas szélességeken, a hidegmagok kiképzõdését. Azonban ennek más faktorai is vannak, pl. a ciklonok behatolása a sarkvidékre ellene dolgozik a hideg anticiklonok kialakulásának, nemkülönben a kis hómennyiség vagy a talaj nem kellõen átfagyott volta a tundraövben. Tehát a dolog nem ennyire egyszerû.
Hogy a jelenlegi zord idõhöz vezetõ folyamat meg is fordulhat, szétkapcsolódhat a Vojejkov-tengely, és mi újra a nyugateurópai AC északnyugati áramlásos elõoldalán, óceáni levegõben találjuk magunkat? Elõfordulhat, de õszintén szólva nem túl valószínû. Itt jön a képbe egy elég nehezen megfogható tényezõ, amit az idõjárás emlékezetének nevezhetnénk. Nagyon profánul, "parasztiasan" mindössze arról van szó, hogy az északnyugati irányítás "kitöltötte az idejét", "fenékig ürítette a poharat". Kicsit szabatosabban fogalmazva, felélte az õt létrehozó alapkondiciókat, ezért valószínûleg jó ideig nem fog újra jelentkezni.
Utolsó megjegyzésed nagyon tanulságos, szinte iskolapélda. Egy hideg január és egy enyhe január 850 hepán vett középhõmérséklete közel azonos volt. Csak az elsõ esetben a magasban szárnyaló tengeri hidegben alakult ki ez a havi közép, a másodikban ellenben a kontinens belsejébõl ide cammogó talpas hidegben. Én idén értettem meg az érkezõ levegõfajta döntõ jelentõségét a T850-es fáklyák értelmezésében. Jó lenne, ha végre mindenki felfogná, mirõl van itt szó.
Egy kicsit helyesbítenék!
Több helyen olvastam, hogy most "isszuk a levét" az enyhe decembernek és januárnak, és az akkori zonalitás miatt gyûlt északon a hó és a hideg, ez vezetett a mostani kemény télhez.
Te is írod, hogy "megdönthetetlennek látszó zonális rezsim elõzte meg".
Amennyiben így lenne, hogy a hosszú zonális hónapokat mindig ilyen hidegek követik ugyanazon oknál fogva, ebben az esetben egy rendkívül enyhe tél sem lehetne, hisz mindig ilyesmi hidegbetörések lennének utána.
Régebben telek múltak el hó és hideg nélkül, enyheséggel, mégsem gyûlt északon a hideg, illetve ami gyûlt, az kicserélõdött idõnként, illetve ha gyûlt is a hideg északon, nem volt anticiklon, ami leforgassa.
A kulcsszó itt véleményem szerint az anticiklon, ami a Nyugat-európai partoknál tanyázott heteken-hónapokon át, és annak a bivalyerõs anticiklonnak az északi és keleti felén északnyugati áramlással haladó frontok okoztak enyhe idõt a kontinens ezen részén.
Ezt én álzonalitásnak nevezném.
Ha nem tévedek, igazi zonális idõszakban nem anticiklon uralkodik Európa nyugati felén és az óceán felett.
Ha jól emlékszem, késõbb ugyanaz az anticiklon forgatta le ezt a hideget északkeletrõl, ami elõtte az enyhe idõt okozta.
Ugyanaz az anticiklon nem engedte, hogy idõrõl-idõre egy-egy front mögött leszaladjon egy kis hideg, idõnként kicserélve az északi hidegbázist, ezzel meggátolva, hogy északon zavartalanul gyûljön a hideg.
Egy ideig tartotta a tetõt az északnyugati áramlás, majd amikor már a tetõ nem bírta, beszakadt és befolyt a hideg Európára.
Az anticiklon, ami az enyheséget okozta december-januárban, a mai térképeken is ugyanott van Link , meg 10 nap múlva is majdnem ugyanott lesz Link
Egyrészt bármikor foghatja magát és újra elkezdheti az északi és északkeleti felén görgetni a ciklonokat, de ami fontosabb, szerintem olyan nagy váltás nem történt.
Bár arra már nem emlékszem, hogy amikor az enyhe idõszak volt, akkor is volt-e északkeleten az a bivalyerõs másik anticiklon.
Egyébként a januári középhõmérséklet az 1500 méteren (tehát hozzávetõlegesen 850 Hpa-on) lévõ ausztriai Rax állomáson (Bécstõl délnyugatra 80 km-re) -2,8 fok volt, miközben az emlékezetes 2003-as januárban -2,9 fok, tehát azonos 850 mellett volt ez egy enyhe tél lent, míg az egy hideg tél lent.
Több helyen olvastam, hogy most "isszuk a levét" az enyhe decembernek és januárnak, és az akkori zonalitás miatt gyûlt északon a hó és a hideg, ez vezetett a mostani kemény télhez.
Te is írod, hogy "megdönthetetlennek látszó zonális rezsim elõzte meg".
Amennyiben így lenne, hogy a hosszú zonális hónapokat mindig ilyen hidegek követik ugyanazon oknál fogva, ebben az esetben egy rendkívül enyhe tél sem lehetne, hisz mindig ilyesmi hidegbetörések lennének utána.
Régebben telek múltak el hó és hideg nélkül, enyheséggel, mégsem gyûlt északon a hideg, illetve ami gyûlt, az kicserélõdött idõnként, illetve ha gyûlt is a hideg északon, nem volt anticiklon, ami leforgassa.
A kulcsszó itt véleményem szerint az anticiklon, ami a Nyugat-európai partoknál tanyázott heteken-hónapokon át, és annak a bivalyerõs anticiklonnak az északi és keleti felén északnyugati áramlással haladó frontok okoztak enyhe idõt a kontinens ezen részén.
Ezt én álzonalitásnak nevezném.
Ha nem tévedek, igazi zonális idõszakban nem anticiklon uralkodik Európa nyugati felén és az óceán felett.
Ha jól emlékszem, késõbb ugyanaz az anticiklon forgatta le ezt a hideget északkeletrõl, ami elõtte az enyhe idõt okozta.
Ugyanaz az anticiklon nem engedte, hogy idõrõl-idõre egy-egy front mögött leszaladjon egy kis hideg, idõnként kicserélve az északi hidegbázist, ezzel meggátolva, hogy északon zavartalanul gyûljön a hideg.
Egy ideig tartotta a tetõt az északnyugati áramlás, majd amikor már a tetõ nem bírta, beszakadt és befolyt a hideg Európára.
Az anticiklon, ami az enyheséget okozta december-januárban, a mai térképeken is ugyanott van Link , meg 10 nap múlva is majdnem ugyanott lesz Link
Egyrészt bármikor foghatja magát és újra elkezdheti az északi és északkeleti felén görgetni a ciklonokat, de ami fontosabb, szerintem olyan nagy váltás nem történt.
Bár arra már nem emlékszem, hogy amikor az enyhe idõszak volt, akkor is volt-e északkeleten az a bivalyerõs másik anticiklon.
Egyébként a januári középhõmérséklet az 1500 méteren (tehát hozzávetõlegesen 850 Hpa-on) lévõ ausztriai Rax állomáson (Bécstõl délnyugatra 80 km-re) -2,8 fok volt, miközben az emlékezetes 2003-as januárban -2,9 fok, tehát azonos 850 mellett volt ez egy enyhe tél lent, míg az egy hideg tél lent.
Jelen latolgatásom hangsúlyozottan nem modelleredményeken alapszik, (hisz túlterjed az azok által belátható idõintervallumon) hanem megfigyeléseken és a tények mérlegelésén.
Floo azon megállapítása jól hangzik, hogy a hirtelen enyhébõl zordra váltott idõ ugyanúgy visszaválthat enyhére. P. kapitány várakozása, miszerint a február eleji mély negatív anomáliát majd nyilván pozitív követi a hónap második felében, szintén egészen hihetõ.
Én mégis inkább Szeke vélekedését teszem magamévá. A január végén bekövetezett makroszinoptikai váltást hosszú, és megdönthetetlennek látszó zonális rezsim elõzte meg. Hogy ez ennyire meg tudott fordulni, számomra azt jelenti, hogy a váltás fizikai alapjai nagyon erõsek és stabilak. Megfigyeléseim is azt mutatják, hogy a kontinentális hidegnek január végén, február elején kezdõdött elõretörése és uralma betonbiztos (ld. 1929, 1956, 1986 februárja)
A továbbiakban arra számítok, hogy a szélsõséges hideg enyhül majd, de az idõjárás téli jellege bõven fennmarad. Legvalószínûbb egy kevésbé változékony, csendes, viszonylag száraz, azonban legkevésbé sem tavasziasan enyhe idõszak a hónap vége felé.
Floo azon megállapítása jól hangzik, hogy a hirtelen enyhébõl zordra váltott idõ ugyanúgy visszaválthat enyhére. P. kapitány várakozása, miszerint a február eleji mély negatív anomáliát majd nyilván pozitív követi a hónap második felében, szintén egészen hihetõ.
Én mégis inkább Szeke vélekedését teszem magamévá. A január végén bekövetezett makroszinoptikai váltást hosszú, és megdönthetetlennek látszó zonális rezsim elõzte meg. Hogy ez ennyire meg tudott fordulni, számomra azt jelenti, hogy a váltás fizikai alapjai nagyon erõsek és stabilak. Megfigyeléseim is azt mutatják, hogy a kontinentális hidegnek január végén, február elején kezdõdött elõretörése és uralma betonbiztos (ld. 1929, 1956, 1986 februárja)
A továbbiakban arra számítok, hogy a szélsõséges hideg enyhül majd, de az idõjárás téli jellege bõven fennmarad. Legvalószínûbb egy kevésbé változékony, csendes, viszonylag száraz, azonban legkevésbé sem tavasziasan enyhe idõszak a hónap vége felé.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat