Globális jelenségek
Link
Link
Coldest winter for more than 30 years... but Met Office defends its long range forecast
"Perhaps someone should ask workers at the Met Office to take a rain check on their optimism.
After predicting just a 20 per cent chance of a colder than average winter, they were left embarrassed again when official figures revealed it was the coldest for more than 30 years.
Read more: Link
"
Link
Bizony hihetetlen folyamtok játszódtak le ezen a télen, és milyen meglepõ egy igen hideg tél kerekedett ki belõle idén a kontinensen. Sok csapadékkal és kemény fagyokkal.
A jég növekedési üteme is szemrevaló: Link
A hó kiterjedése sem mindennapi:
Link
Az biztos, hogy rengeteg energiát kell felszabadítani, hogy ez a túlhûlt állapot felszámolódjon, és az is biztos, hogy sokkal hosszabb ideig fog elhúzódni mint ez elõzõ években.
Igen, alapvetõen egy ( mint már írtunk errõl) le nem vezetett energia többlet találta meg a kontinens és Ázsiát is ami itt adta ki minden "dühét" az elmúlt hónapokban.
Az, hogy egy ilyen állapot hogy képes visszafordulni? Nos, nekem errõl a véleményem az, hogy bizonyos áramlási rendszerek változnak meg. A jégkorszaknál egy darabig él az öngerjesztõ folyamat, de késõbb ez bizony visszafelé fog elsülni. Itt is gondolom több jelentõs tényezõ befolyásolja ezt. Az egyik és legfõbb tényezõ a csapadékhiány, mivel egyre nagyobb, hidegebb a hófelszín, így egyre nagyobb méretû anticiklonok képesek kialakulni felette, és ezek bizony igen kevés csapadékkal járnak. Ha a csapadék csökken, ugye az utánpótlása is csökkenni fog, illetve egyre nagyobb területen megszûnik. Ezek a folyamatok képesek visszafordítani a jégkorszakot véleményem szerint. Biztos, az Óceáni nagy vízkörzés, és a hõtranszportok is befolyásolják, sõt még a tengerek sótatalma is képes bizonyos folyamatok elindítására, illetve visszafordítására.
Persze ezt néhány sorba leírva igen gyorsnak tûnik de itt olykor több ezer, millió évrõl beszélünk, és bizony ilyenkor tûnik fel, hogy mennyire kevés még a tudásunk ehhez!
Az idei év egy "több szereplõs" szerencsés és izgalmas helyzet volt! És abban is biztos, vagyok hogy még lesz ilyen hasonló még a mi életünkben is, és bizony a 2006-07-es enyhe tél is elõfordul majd ismét, sõt lehet, hogy mindkét verzió még szélsõségesebben fog jelentkezni. Aki itt egyik vagy másik oldalon áll a felmelegedéssel vagy a lehûléssel kapcsoltban az bizony fog még pofont kapni az idõjárástól és biztos, hogy mind a két fél! A folyamatok rendkívül bonyolult pozitív és negatív visszacsatolások sorozata és ezt megmondani nem lehet, hogy a következõ tél, nyár milyen lesz, egyszerûen lehetetlen, láttuk az elmúlt éveket, hogy miként alakultak és láttuk a mostani évet is!
A jég növekedési üteme is szemrevaló: Link
A hó kiterjedése sem mindennapi:
Link
Az biztos, hogy rengeteg energiát kell felszabadítani, hogy ez a túlhûlt állapot felszámolódjon, és az is biztos, hogy sokkal hosszabb ideig fog elhúzódni mint ez elõzõ években.
Igen, alapvetõen egy ( mint már írtunk errõl) le nem vezetett energia többlet találta meg a kontinens és Ázsiát is ami itt adta ki minden "dühét" az elmúlt hónapokban.
Az, hogy egy ilyen állapot hogy képes visszafordulni? Nos, nekem errõl a véleményem az, hogy bizonyos áramlási rendszerek változnak meg. A jégkorszaknál egy darabig él az öngerjesztõ folyamat, de késõbb ez bizony visszafelé fog elsülni. Itt is gondolom több jelentõs tényezõ befolyásolja ezt. Az egyik és legfõbb tényezõ a csapadékhiány, mivel egyre nagyobb, hidegebb a hófelszín, így egyre nagyobb méretû anticiklonok képesek kialakulni felette, és ezek bizony igen kevés csapadékkal járnak. Ha a csapadék csökken, ugye az utánpótlása is csökkenni fog, illetve egyre nagyobb területen megszûnik. Ezek a folyamatok képesek visszafordítani a jégkorszakot véleményem szerint. Biztos, az Óceáni nagy vízkörzés, és a hõtranszportok is befolyásolják, sõt még a tengerek sótatalma is képes bizonyos folyamatok elindítására, illetve visszafordítására.
Persze ezt néhány sorba leírva igen gyorsnak tûnik de itt olykor több ezer, millió évrõl beszélünk, és bizony ilyenkor tûnik fel, hogy mennyire kevés még a tudásunk ehhez!
Az idei év egy "több szereplõs" szerencsés és izgalmas helyzet volt! És abban is biztos, vagyok hogy még lesz ilyen hasonló még a mi életünkben is, és bizony a 2006-07-es enyhe tél is elõfordul majd ismét, sõt lehet, hogy mindkét verzió még szélsõségesebben fog jelentkezni. Aki itt egyik vagy másik oldalon áll a felmelegedéssel vagy a lehûléssel kapcsoltban az bizony fog még pofont kapni az idõjárástól és biztos, hogy mind a két fél! A folyamatok rendkívül bonyolult pozitív és negatív visszacsatolások sorozata és ezt megmondani nem lehet, hogy a következõ tél, nyár milyen lesz, egyszerûen lehetetlen, láttuk az elmúlt éveket, hogy miként alakultak és láttuk a mostani évet is!
Közben Meteo linkelte a külföldi fórumba, hogy a Balti tenger fagyása miatt hajókat kell menteni. Úgy néz ki, hogy az õsszel kezdõdõ folyamatok most tetõznek be. Nem tudom, mi a véleményetek, de úgy tûnik, az eurázsiai kontinens hóborítottsága, illetve annak kezdete és csúcsra járatódásának ideje komoly befolyásoló tényezõ. Egyébiránt az általad említett, a blokk miatt északi pályára kényszerült markáns ciklon, illetve a szintén a kelet-európai síkságon át észak felé haladó medünk tovább növelheti a hóvastagságot. Az ottani vastag hótakaró elolvadása igen komoly hõmennyiséget fog igényelni, az átlaghoz viszonyított esetleges olvadás idõbeli csúszása pedig szintén kihathat a kontinens idõjárására. Arra akarok kilukadni, hogy az egyes negatív és pozitív visszacsatolások elemzésekor a hótakaró, annak fényelnyelõ, hõelvonó, és hidegkonzerváló sajátosságai miatt akár nagyléptékû klíma befolyásoló tényezõ lehet.
Ha már ennyire belementem a témába, úgy annyira kíváncsivá tesz az is, hogy egy ilyen, szinte öngerjesztõ folyamat (lásd jégkorszak) hogyan és miért fordul a visszájára, mi az az erõ, amely megfordítja a folyamatot. Na persze ha valaki ezt bebizonyítaná, gondolom esélyes lenne a Nobel díjra.
Ha már ennyire belementem a témába, úgy annyira kíváncsivá tesz az is, hogy egy ilyen, szinte öngerjesztõ folyamat (lásd jégkorszak) hogyan és miért fordul a visszájára, mi az az erõ, amely megfordítja a folyamatot. Na persze ha valaki ezt bebizonyítaná, gondolom esélyes lenne a Nobel díjra.
Igen-igen, én is szemmel követem a jégtakaró alakulását, ugyanis most tetõzik a jégvastagság ( Link ) és a kiterjedtség figyelemreméltó Link . Ahogyan még egy hónappal ezelõtt írtam, ilyen barents-tengeri jégborítottságot az elmúlt években nem lehetett tapasztalni, s csak a 90-es évek elõtt fordult elõ hasonló (vagy nagyobb persze). A GFS szerint 72 óránál érkezik oda egy nagyon erõs ciklon, ami befût, de ezzel együtt egy nagy adag hideget ránt le Grönland felõl még egy-két hétre. Ezek alapján azt mondanám, néhány nap múlva meglesz ott a legtöbb jég ezen a télen.
Hogy mi a fõ probléma, azt ez a videó azt hiszem jól illusztrálja:
Link
Ebbõl ered minden környezeti probléma.
Link
Ebbõl ered minden környezeti probléma.
Érdekes összefoglaló.
Nekem is van egy gondolatom ezzel kapcsolatban:
az európai idõjárás/klímát valószínûleg nagymértékben meghatározza az Atlanti-óceánon történõ folyamatok, mint pl. a NAO vagy az AMO. Utóbbi lényege, ha jól értem, tképpen az, hogy a polárfront (jet) hol helyezkedik el átlagosan. Lefordítva: ha északabbra megy (azaz pozítiv) akkor a frontok Tõlünk É-ra vonulnak ami nyáron kedvez a magasnyomás kialakulásának D felõl, télen pedig zonalításhoz, folyamatos elõoldali helyzetekhez vezet. A következményket tudjuk. Amennyiben délen van, azaz negatív az AMO, akkor nyáron jön a medárd, télen pedig a gyakori mediciklon képzõdés. Persze ez így nagyon sablonos, de nagy vonalakban igaz. És hozzátehetjük, hogy az AMO a 80-as évektõl emelkedett egészen 2005 környékéig (ami véletlenül egybeesik egy erõs felmelegedési idõszakkal)és azóta kicsit már csökkent...
Nekem is van egy gondolatom ezzel kapcsolatban:
az európai idõjárás/klímát valószínûleg nagymértékben meghatározza az Atlanti-óceánon történõ folyamatok, mint pl. a NAO vagy az AMO. Utóbbi lényege, ha jól értem, tképpen az, hogy a polárfront (jet) hol helyezkedik el átlagosan. Lefordítva: ha északabbra megy (azaz pozítiv) akkor a frontok Tõlünk É-ra vonulnak ami nyáron kedvez a magasnyomás kialakulásának D felõl, télen pedig zonalításhoz, folyamatos elõoldali helyzetekhez vezet. A következményket tudjuk. Amennyiben délen van, azaz negatív az AMO, akkor nyáron jön a medárd, télen pedig a gyakori mediciklon képzõdés. Persze ez így nagyon sablonos, de nagy vonalakban igaz. És hozzátehetjük, hogy az AMO a 80-as évektõl emelkedett egészen 2005 környékéig (ami véletlenül egybeesik egy erõs felmelegedési idõszakkal)és azóta kicsit már csökkent...
A letenyei Városi Könyvtár szervezésében "A globális felmelegedés helyi hatásai" címmel Anda Angéla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar tanszékvezetõ egyetemi tanára tartott elõadást a múlt pénteken.
Sajnos nem tudtam ott lenni, de egy ismerõsöm részt vett az elõadáson.
A Professzor Asszony korrektül elmondta, hogy melyek az üvegházhatást fokozó gázok, és ezek koncentrációja hogyan változott idõben. Azt is részletezte, milyen feltételezések és elméletek születtek a felmelegedést illetõen.
Szenzációként mondta el, hogy a szén-dioxid koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a vízgõzmennyiség csökkent, ami kompenzálhatja a szén-dioxid okozta melegedést.
Ilyen értelemben nagyon jó kis elõadás volt.
Amikor a végén kérdések és hozzászólások feltételére került sor, az ismerõsöm szót kért, és elmondta, hogy az európai térség néhány tizedfokos középhõmérsékletemelkedése esetleg arra vezethetõ vissza, hogy a kontinensen zajló légköri folyamatok jellege megváltozott az elmúlt kb. 1,5 évtizedben. Õ, aki 40 éve követi napról napra az idõjárási eseményeket, azt érzékelte, hogy a megelõzõ évtizedekre jellemzõ évszakos idõjárási jelleg jelentõsen megváltozott, megszaporodtak a "blockinghelyzetek", a nyugati áramlás dinamikája gyengébb lett.
Ezek a körülmények a nyári félévben hosszabban tartó anticiklonális helyzeteket eredményeznek, amelyekben gyakori pozitív hõmérsékleti anomáliát elõidézõ feltételek alakulnak ki.
Ezzel szemben az idõnként kialakuló hidegbetörések nem okoznak akkora negatív anomáliát(vagy esetleg rövidebb összesített idõtartamot fednek le), így éves viszonylatban a hõmérsékleti átlagok enyhén magasabb értéket mutatnak.
Érdemes lenne azt kutatni, hogy milyen okok vezettek a légköri események ily módon történõ megváltozásához?
Miért mûködik másképp az a rendszer, ami a kontinens vagy esetleg a félteke légköri történéseit szabályozza?
Úgy fest most a helyzet, mintha a korábbi idõjárási eseményekbõl kiragadtunk volna néhány atipikus epizódot, és egy évre valót összegyûjtve csupa ilyenekbõl raktuk volna össze ennek az "új klímának" az éves légköri eseményeit.
Erre a gondolatsorra a Professzor Asszony egy kicsit csodálkozva reagált. Ismerõsöm felette neki a kérdést, hogy ezekkel netalán újat mond?
Erre Õ azt válaszolta, hogy jóllehet vannak benne olyan részletek, amelyek bizonyos új elméletekben megjelennek, de igen, részben új dolgokat hallott.
Azzal kapcsolatban, amire vonatkozóan a Professzor Asszony is hangsúlyozta elõadásában, hogy a klímaváltozás kapcsán a szélsõséges idõjárási események száma szaporodik, ismerõsöm azt mondta, hogy ez a körülmény nem azt segíti, hogy a bizonyos növényfajok elterjedéséhez a környezeti körülmények nagyobb lehetõséget biztosítanának. Ellenkezõleg, ezek a szélsõségek pontosan szûkítik azokat.
Sajnos nem tudtam ott lenni, de egy ismerõsöm részt vett az elõadáson.
A Professzor Asszony korrektül elmondta, hogy melyek az üvegházhatást fokozó gázok, és ezek koncentrációja hogyan változott idõben. Azt is részletezte, milyen feltételezések és elméletek születtek a felmelegedést illetõen.
Szenzációként mondta el, hogy a szén-dioxid koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a vízgõzmennyiség csökkent, ami kompenzálhatja a szén-dioxid okozta melegedést.
Ilyen értelemben nagyon jó kis elõadás volt.
Amikor a végén kérdések és hozzászólások feltételére került sor, az ismerõsöm szót kért, és elmondta, hogy az európai térség néhány tizedfokos középhõmérsékletemelkedése esetleg arra vezethetõ vissza, hogy a kontinensen zajló légköri folyamatok jellege megváltozott az elmúlt kb. 1,5 évtizedben. Õ, aki 40 éve követi napról napra az idõjárási eseményeket, azt érzékelte, hogy a megelõzõ évtizedekre jellemzõ évszakos idõjárási jelleg jelentõsen megváltozott, megszaporodtak a "blockinghelyzetek", a nyugati áramlás dinamikája gyengébb lett.
Ezek a körülmények a nyári félévben hosszabban tartó anticiklonális helyzeteket eredményeznek, amelyekben gyakori pozitív hõmérsékleti anomáliát elõidézõ feltételek alakulnak ki.
Ezzel szemben az idõnként kialakuló hidegbetörések nem okoznak akkora negatív anomáliát(vagy esetleg rövidebb összesített idõtartamot fednek le), így éves viszonylatban a hõmérsékleti átlagok enyhén magasabb értéket mutatnak.
Érdemes lenne azt kutatni, hogy milyen okok vezettek a légköri események ily módon történõ megváltozásához?
Miért mûködik másképp az a rendszer, ami a kontinens vagy esetleg a félteke légköri történéseit szabályozza?
Úgy fest most a helyzet, mintha a korábbi idõjárási eseményekbõl kiragadtunk volna néhány atipikus epizódot, és egy évre valót összegyûjtve csupa ilyenekbõl raktuk volna össze ennek az "új klímának" az éves légköri eseményeit.
Erre a gondolatsorra a Professzor Asszony egy kicsit csodálkozva reagált. Ismerõsöm felette neki a kérdést, hogy ezekkel netalán újat mond?
Erre Õ azt válaszolta, hogy jóllehet vannak benne olyan részletek, amelyek bizonyos új elméletekben megjelennek, de igen, részben új dolgokat hallott.
Azzal kapcsolatban, amire vonatkozóan a Professzor Asszony is hangsúlyozta elõadásában, hogy a klímaváltozás kapcsán a szélsõséges idõjárási események száma szaporodik, ismerõsöm azt mondta, hogy ez a körülmény nem azt segíti, hogy a bizonyos növényfajok elterjedéséhez a környezeti körülmények nagyobb lehetõséget biztosítanának. Ellenkezõleg, ezek a szélsõségek pontosan szûkítik azokat.
Ez igaz, a civilizációs technológiai vívmányaink átmenetileg sehol se lesznek, jelenlegi szintünkön értve.
Ebben igazad van, errõl a föld körüli pályán keringõ nemzetközi ûrállomáson dolgozó személyzet az elsõdleges tapasztalatforrás.
Ugyan, így csak teljesebben körüljáródott a téma.
Ugyan, így csak teljesebben körüljáródott a téma.
Azért egy ilyen váltás nem volna piskóta, a civilizációnk jelenlegi fokán már komoly következményei lehetnének. Ugyanakkor nagyobb kihalásokkal magam sem nagyon hallottam, hogy összefüggésbe hozták volna.
Arra kivántam felhivni a figyelmet, hogy mostanában a Nap nem véd meg bennünket olyan mértékben a távoli csillagok felõl érkezõ kozmikus sugárzástól, mint máskor (amikor nincs ilyen hosszú napfoltminimum), mert központi csillagunknak most gyengébb a mágneses mezeje, egyfajta védõernyõként szolgált irányunkban. Elnézést kérek, ha nem fejeztem ki magam világosan az elõbbi hozzászólásomban.
Így van, csillagász körök a következõ pólusváltás idõszerûségét adták meg, a térerõsség csökkenése ennek a jele.
Abban is egyetértek, a pályavonal és tengelyferdeség változása az, ami az ághajlat-ingadozásokat adja, a mágneses tér változásai nem igazán.
Abban is egyetértek, a pályavonal és tengelyferdeség változása az, ami az ághajlat-ingadozásokat adja, a mágneses tér változásai nem igazán.
A földi mágneses tér gyengülésének a konkrét, fizikai oka valóban vitatott, de maga a jelenség nem meglepõ. Hiszen tudjuk, hogy a mágneses tér iránya geológiai idõskálán rendszeresen átfordul (az északi és a déli pólus helyet cserél), és az átmenetek a térerõsség jelentõs gyengülésével járnak együtt. Az egyes ciklusok hossza igen változó, jellemzõen néhány százezer, olykor viszont csak néhány tízezer év. Valószínû, hogy napjainkban a Föld épp egy, pár ezer év múlva bekövetkezõ pólusátfordulás felé tart, ezért csökken a térerõsség.
Ugyanakkor, mivel az elmúlt pár millió évben (tehát már viszonylag jól ismert klímájú idõszakban) is számos pólusátfordulás történt, valószínû, hogy ezek hatása az éghajlatra nem különösebben erõs. Az elõzõ évmilliók glaciális-interglaciális váltakozása mindenesetre gyakorlatilag egy az egyben a Föld pályaváltozásainak felel meg, a mágneses tér változásaival nem korrelálnak a paleoklíma-adatok.
Ugyanakkor, mivel az elmúlt pár millió évben (tehát már viszonylag jól ismert klímájú idõszakban) is számos pólusátfordulás történt, valószínû, hogy ezek hatása az éghajlatra nem különösebben erõs. Az elõzõ évmilliók glaciális-interglaciális váltakozása mindenesetre gyakorlatilag egy az egyben a Föld pályaváltozásainak felel meg, a mágneses tér változásaival nem korrelálnak a paleoklíma-adatok.
Ez egy nagyon jó meglátás, ugyanis a Nap nem csupán támad, hanem nagyon is védelmez minket, és van mitõl. Nemrég láttam errõl egy ismeretterjesztõ filmet, bár abban már olyasmit is felvetettek, hogy a föld mágneses mezeje valami ismeretlen oknál fogva gyengül az utóbbi évtizedekben, és az anomáliák talán az Atlanti-óceán térségében a déli féltekén aggasztóak. Node ez nem idevaló, csak annyit, hogy szerintem ez egy jó meglátás, de sajnos a filmben az idõjárási összefüggésekrõl nem esett szó.
A tartós napfolttevékenységi minimum magával vonta a Nap mágneses övezetének gyengülését. Ezzel a galaktikus kozmikus sugárzás erõsödött meg. Mivel bolygónk a Nap külsõ koronájában kering, a bennünket érintõ szoláris eredetû sugárzások hatása nem elhanyagolható. Jó lenne tudni, okozhat-e valamit a Föld légkörében a távoli csillagok felõl származó sugárözön (amely a fokozott naptevékenység miatt eddig háttérbe szorult).
Ez pontosan így van, azért részleteztem.
Végre a napfoltciklusokat ábrázoló diagramjain kitolták az eddig 2010-ig tartó tengelyhatárt.
Íme a pillangó-diagram: Link
Látszik, hogy éledezik csillagunk, ám nagyon lassan és furcsán, szinte az északi féltekére való korlátozódással, a déli félteke tovább alszik.
Végre a napfoltciklusokat ábrázoló diagramjain kitolták az eddig 2010-ig tartó tengelyhatárt.
Íme a pillangó-diagram: Link
Látszik, hogy éledezik csillagunk, ám nagyon lassan és furcsán, szinte az északi féltekére való korlátozódással, a déli félteke tovább alszik.
Hagy tegyem még hozzá (csak formalitás), hogy a "köznyelvben" gyakran szokták a Spörer-min kezdetétõl a Dalton végéig egységesen Maunder-minimumnak hívni (némileg tévesen, bár a nagyrészét az idõszaknak tényleg a Maunder-minimum tette ki), így már egybevág a kisjégkorszakkal a "bõvített" Maunder-minimum.
Ûûûû azannyát, pedig az van a programban írva Link
Lent az alján.
Bár felül meg 2010 van, szerintem bemásolták a múltévit és elfelejtették kijavítani.
Sóhaj!
Nagyon sajnálom, hogy nem tudok elmenni az elõadásra, de ígéret van rá, hogy felveszik a hanganyagot.
Majd beszámolok róla.
Lent az alján.
Bár felül meg 2010 van, szerintem bemásolták a múltévit és elfelejtették kijavítani.
Sóhaj!
Nagyon sajnálom, hogy nem tudok elmenni az elõadásra, de ígéret van rá, hogy felveszik a hanganyagot.
Majd beszámolok róla.
A Maunder-minum csak egy volt a több középkorban tapasztalt minimum közül.
Az elmúlt ezer évben volt Oort (XI.sz.), Wolf (XIV.sz.), Spörer (XV-XVI.sz.), Maunder (XVII.sz. vége és XVIII.sz eleje) és Dalton (XIX.sz. eleje) minimum.
Érdekesség, már neve is van a mostaninak, Eddy-minimum, he-he!
Az elmúlt ezer évben volt Oort (XI.sz.), Wolf (XIV.sz.), Spörer (XV-XVI.sz.), Maunder (XVII.sz. vége és XVIII.sz eleje) és Dalton (XIX.sz. eleje) minimum.
Érdekesség, már neve is van a mostaninak, Eddy-minimum, he-he!
Akad még egy nem elhanyagolható probléma. A hirhedt tartós lehûlés idõszakát 1550 és 1850 közé teszik, mig a naptevékenység huzamosan gyenge volta, a Maunder-féle minimum (amikor napfoltok legfeljebb elvétve voltak megfigyelhetõek) 1645-1715 között uralkodott. A kis jégkorszak tehát sokkal elõbb elkezdõdött és jóval több, mint egy évszázaddal tovább tartott a legyengült naptevékenységnél.
Nincs erõm hosszú érvelésekbe belekezdeni, így külön öröm, hogy leírtad azt, amit én is írtam volna.
A napciklusokban beálló változásokat lereagáló éghajlati változásokra lehet még a 7-10év is kevés.
Különben még akkor sem lehet általánosítani és kiragadott telekre viszonyítani (jó példa a Maunder-minimum idején fennálló kis jégkorszak közepette is idõnként elõforduló meleg évszakok, pl. tél nélküli telek).
A napciklusokban beálló változásokat lereagáló éghajlati változásokra lehet még a 7-10év is kevés.
Különben még akkor sem lehet általánosítani és kiragadott telekre viszonyítani (jó példa a Maunder-minimum idején fennálló kis jégkorszak közepette is idõnként elõforduló meleg évszakok, pl. tél nélküli telek).
Valószínûsíthetõ, hogy a napfoltciklus túl rövid ahhoz képest, amennyi változást elõidéz a globálsugárzásban. Szerintem tehát minimum 7-10. évig tartó "napfoltcsend" szükséges ahhoz, hogy a globális Tátlagban megmutatkozzon. A telekre gyakorolt hatása ennek pedig szinte teljesen ismeretlen, mint ahogy az antropogén változásoké is. A dolog tehát nem ilyen egyszerû 
.
.
" 2009. február 26. 17 óra
A globális felmelegedés helyi hatásai
vendégünk: Anda Angéla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar
tanszékvezetõ egyetemi tanára
A rendezvény támogatója: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma
A letenyei Városi Könyvtár szervezésében. "
Én Bp-en leszek, így sajnos nem tudok ott lenni az elõadáson, ráadásul egy jóbarátom sem tud elmenni külföldi útja miatt, pedig lenne egy-két érdekes kérdés az elõadóhoz.
Ez az én formám.
A globális felmelegedés helyi hatásai
vendégünk: Anda Angéla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar
tanszékvezetõ egyetemi tanára
A rendezvény támogatója: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma
A letenyei Városi Könyvtár szervezésében. "
Én Bp-en leszek, így sajnos nem tudok ott lenni az elõadáson, ráadásul egy jóbarátom sem tud elmenni külföldi útja miatt, pedig lenne egy-két érdekes kérdés az elõadóhoz.
Ez az én formám.
de az a furcsa hogy 2005-ben volt ezidáig a 21.században az egyetlen év amikor nálunk átlagosnál hûvösebb lett az év+a nyár sem volt forró.
Én is elkezdtem nézegetni ezeket a napfolt tevékenységeket.
Kíváncsian várom az összefüggéseket:
Ami biztos az elmult évben gyenge teleink voltak hazánkban, ugyanekkor a napfoltok száma 2007 tavaszán érte el a minimumot a Nap teljesen nyugodt volt, a napfoltok szinte teljesen eltûntek, az utolsót 2007 augusztusban látták. És ez egészen 2009 októberéig tartott:
Ennek ellenére a 2008-2009 -es télben ez a hosszantartó idõszak nem okozott hidegebb idõszakot, és úgy néz ki, hogy 2010-es tél sem lesz híres a hideg telérõl , mivel a szélsõségek kiátlagolódnak.
dec. átlag felett:
Link
jan átlag alatt:
Link
febr átlagosnak néz ki eddig (az elkövetkezõ napok 10-15 fokos értékei felhúzzák majd az átlagot:
Link
A hellyel közzel idõszerû váltásokat figyelmebe véve és ha a természet követi ezt a törvényszerûséget, akkor a következõ napfolt maximum 2011-12-ben esedékes, tehát egy átlagostól enyhébb éveknek kellene jönnie:
Az egyik legerõsebb napfolttevékenység 2000-2001-ben volt: A 2001. évi Napfoltmaximum eddigi legnagyobb Napkitörése 2000/07/17. én volt: Nos visszaemlékezhetük a 10 évvel ezelõtti erõsebb telekre 1999-2000, 2003
A mérések alapján az elmult 2-3 évben egy igen hosszú napfoltminimum volt tapasztalható.
Az alábbi összefüggéseket találhatjuk általánosan az összefüggésrõl:
"A XX. század leghidegebb teleibõl összeállíthatunk egy sorozatot: 1916–17, 1928–29, 1939–40, 1950–51, 1962–63, – , 1984–85. Bár a felsorolás nem tartja pontosan a naptevékenység 11 éves periodicitását, a felsorolt telek mindegyike a naptevékenységi minimumot közvetlenül megelõzõ idõszakra esett, és a 70-es évek egy kihagyásával minden minimum elõtt nagyon hideg telek voltak."
forrás:Link
Nos elvileg ez alapján az elmult teleinknek hideg teleknek kellett volna lennie (legalább valamelyiknek ezek közül: 2005-2006-2007-200
, azonban ezt a statisztikák nem támasztják alá egyelõre. Azaz teleink erõssége nincs összhangban a napfolt tevékenységi fázisokkal. Ne feledjük hogy a mérések alapján az elmult 1-2 év alatt igen hosszúra nyúlt a napfolt minimum, amitõl már 2008.-tól növekedést vártak, de nem így történt. A telekre ezért még hatványozottabban kellett volna hatnia az összefüggésnek. Azt sem szabad felejteni hogy globálisan is az elmult évek igen melegek voltak, sõt a legmelegebbike is ezekre az évekre datálható. Legalább ilyen hosszú napfoltminimum esetén nem szabad lett volna bekerülnünk az évszázad 5 legmelegebb éve közé
"A 2005-ös év volt eddig a legmelegebb a Földön, legalábbis a tizenkilencedik század vége, a tudományos módszerekkel történõ hõmérsékletmérések kezdete óta - jelentette kedden az amerikai ûrügynökség, a NASA. " forrás: Link
A statisztikák alapján ez épp a napfolt minimumot megelõzõ évek közé tartozott, mégis az évszázad legmelegebb tele volt.
Ráadásul az elkövetkezõ években erõsödõ napfolttevékenységre számíthatunk.
Link
Összességében eddig hazánkban (de még globálisan sem) én nem látok összefüggést a telek erõssége és a napfolt tevékenységek között (pl 2000-es évek napfolt maximum csúcsai és az erre az idõszakra tehetõ hidegebb havasabb telek sorozata, és a jelenlegi hosszú napfolt minimumokhoz kötõdõ legmelegebb évek a földön).
Kíváncsian várom az összefüggéseket:
Ami biztos az elmult évben gyenge teleink voltak hazánkban, ugyanekkor a napfoltok száma 2007 tavaszán érte el a minimumot a Nap teljesen nyugodt volt, a napfoltok szinte teljesen eltûntek, az utolsót 2007 augusztusban látták. És ez egészen 2009 októberéig tartott:
Ennek ellenére a 2008-2009 -es télben ez a hosszantartó idõszak nem okozott hidegebb idõszakot, és úgy néz ki, hogy 2010-es tél sem lesz híres a hideg telérõl , mivel a szélsõségek kiátlagolódnak.
dec. átlag felett:
Link
jan átlag alatt:
Link
febr átlagosnak néz ki eddig (az elkövetkezõ napok 10-15 fokos értékei felhúzzák majd az átlagot:
Link
A hellyel közzel idõszerû váltásokat figyelmebe véve és ha a természet követi ezt a törvényszerûséget, akkor a következõ napfolt maximum 2011-12-ben esedékes, tehát egy átlagostól enyhébb éveknek kellene jönnie:
Az egyik legerõsebb napfolttevékenység 2000-2001-ben volt: A 2001. évi Napfoltmaximum eddigi legnagyobb Napkitörése 2000/07/17. én volt: Nos visszaemlékezhetük a 10 évvel ezelõtti erõsebb telekre 1999-2000, 2003
A mérések alapján az elmult 2-3 évben egy igen hosszú napfoltminimum volt tapasztalható.
Az alábbi összefüggéseket találhatjuk általánosan az összefüggésrõl:
"A XX. század leghidegebb teleibõl összeállíthatunk egy sorozatot: 1916–17, 1928–29, 1939–40, 1950–51, 1962–63, – , 1984–85. Bár a felsorolás nem tartja pontosan a naptevékenység 11 éves periodicitását, a felsorolt telek mindegyike a naptevékenységi minimumot közvetlenül megelõzõ idõszakra esett, és a 70-es évek egy kihagyásával minden minimum elõtt nagyon hideg telek voltak."
forrás:Link
Nos elvileg ez alapján az elmult teleinknek hideg teleknek kellett volna lennie (legalább valamelyiknek ezek közül: 2005-2006-2007-200
, azonban ezt a statisztikák nem támasztják alá egyelõre. Azaz teleink erõssége nincs összhangban a napfolt tevékenységi fázisokkal. Ne feledjük hogy a mérések alapján az elmult 1-2 év alatt igen hosszúra nyúlt a napfolt minimum, amitõl már 2008.-tól növekedést vártak, de nem így történt. A telekre ezért még hatványozottabban kellett volna hatnia az összefüggésnek. Azt sem szabad felejteni hogy globálisan is az elmult évek igen melegek voltak, sõt a legmelegebbike is ezekre az évekre datálható. Legalább ilyen hosszú napfoltminimum esetén nem szabad lett volna bekerülnünk az évszázad 5 legmelegebb éve közé"A 2005-ös év volt eddig a legmelegebb a Földön, legalábbis a tizenkilencedik század vége, a tudományos módszerekkel történõ hõmérsékletmérések kezdete óta - jelentette kedden az amerikai ûrügynökség, a NASA. " forrás: Link
A statisztikák alapján ez épp a napfolt minimumot megelõzõ évek közé tartozott, mégis az évszázad legmelegebb tele volt.
Ráadásul az elkövetkezõ években erõsödõ napfolttevékenységre számíthatunk.
Link
Összességében eddig hazánkban (de még globálisan sem) én nem látok összefüggést a telek erõssége és a napfolt tevékenységek között (pl 2000-es évek napfolt maximum csúcsai és az erre az idõszakra tehetõ hidegebb havasabb telek sorozata, és a jelenlegi hosszú napfolt minimumokhoz kötõdõ legmelegebb évek a földön).
Egészen pontosan(OMSZ adat)jan. 27-én gyakorlatilag nem volt hó,míg 30-án reggel Kab-hegy 39,Tés 50 centi havat jelzett.Bõ két napig hulldogált le 40-50 cm,de magasabb hegycsúcsok is vannak.Ilyen intenzív hógyarapodás az idén sem nagyon volt tudtommal.
Bizony, ha lett volna egy néhány napos derült idõszak egy hideg vagy csak közepesen hideg anticiklonnal két havazás között, akkor lett volna csúnya világ.
Ez a kép "hiányzott" az alacsony átlaghoz Link Link Link
Lényegében pont a folyamatos hidegleszakadásoknak és az aktív ciklonképzõdésnek köszönhetõen nem lett hideg, vagyis a hideg miatt nem lett hideg.
Míg a meleg lett volna a magasban, akkor a meleg miatt lett volna lent hideg. Egy 2-3 hétig tartó hidegpárna nappal -4 éjjel -6 fokos értékekkel jól lehúzta volna az átlagot.
2002/2003 telém a Rax-hegy 1500 méteres magasságában -5,4 fokos januári átlagot hozott, míg most januárban ez az átlag -7,4 fok volt.
2 fokkal hidegebb.
Közben a Rax-tól nem messze lévõ szombathelyi állomáson a mostani január -2,2 fokon zárt, a 2003-as pedig -2,5 fokon.
Tehát most 2 fokkal hidegebb levegõvel fent volt melegebb lent.
Érdekes helyzet!
Ez a kép "hiányzott" az alacsony átlaghoz Link Link Link
Lényegében pont a folyamatos hidegleszakadásoknak és az aktív ciklonképzõdésnek köszönhetõen nem lett hideg, vagyis a hideg miatt nem lett hideg.
Míg a meleg lett volna a magasban, akkor a meleg miatt lett volna lent hideg. Egy 2-3 hétig tartó hidegpárna nappal -4 éjjel -6 fokos értékekkel jól lehúzta volna az átlagot.
2002/2003 telém a Rax-hegy 1500 méteres magasságában -5,4 fokos januári átlagot hozott, míg most januárban ez az átlag -7,4 fok volt.
2 fokkal hidegebb.
Közben a Rax-tól nem messze lévõ szombathelyi állomáson a mostani január -2,2 fokon zárt, a 2003-as pedig -2,5 fokon.
Tehát most 2 fokkal hidegebb levegõvel fent volt melegebb lent.
Érdekes helyzet!
Nem volt rendkívüli a T miatt(olvadt),de a Bakony hidegebb volt és kapott egy 30-ast.
A tavaly januári zalai oszlopdõlésekhez nem kellett "dühöngõ hóvihar", sem a hómennyiség, sem a szélerõsség nem volt rendkívüli. A gondot a hó erõsen tapadó jellege okozta, mivel a hõmérséklet mindvégig 0°C körül maradt, így a halmazállapot is pengeélen táncolt. Az akkori helyzetrõl egy részletes elemzés az OMSZ honlapján: Link
Tavaly nagyon hasonló volt a helyzet,bár volt hidegpárna. Csapadék és ciklon is volt és hóvihar is dühöngött rendesen.Zalában villanyoszlopok,a Bakonyban fák dõltek halomra a hóviharokban.Az ilyen inkább ciklonos teleken a hegyekben van sok hó és hideg.Az idei abban különbözik még,hogy síkvidéken is volt 2-szer komolyabb hótakaró,ha a tartósság egyes helyeken elég gyatra is volt.Valójában hó miatt van hideg,vagy a hideg miatt van a hó?(hol ezt,hol az hallom 
)Ezen a hófelszínen elõfordultak többször is -20 körüli hidegek,ezzel hidegebb is lett a tél a tavalyinál.Sokszor mondták tavaly,hogyha lenne hó,micsoda hidegek lehetnének.Most a hó ehhez megvolt.Sokszor azt veszem észre,ha valaki keveselli a hideget,a hóhiányra hivatkozik,ha esik sokat a hó,akkor meg pont azért nincs hideg(sok a felhõ).Szerencsétlen idõjárásnak egyszerre kellene hatalmas havazást és derült csikorgó -25 fokos hideget produkálnia 
.
)Ezen a hófelszínen elõfordultak többször is -20 körüli hidegek,ezzel hidegebb is lett a tél a tavalyinál.Sokszor mondták tavaly,hogyha lenne hó,micsoda hidegek lehetnének.Most a hó ehhez megvolt.Sokszor azt veszem észre,ha valaki keveselli a hideget,a hóhiányra hivatkozik,ha esik sokat a hó,akkor meg pont azért nincs hideg(sok a felhõ).Szerencsétlen idõjárásnak egyszerre kellene hatalmas havazást és derült csikorgó -25 fokos hideget produkálnia .
Felétek nem volt a legextrább , de hidd el itt bizony belevaló, havas, hideg telek közé tartozó volt! Igazad van! És igaza van a debreceni , vagy békéscsabai fórumosnak, ha azt mondja távoltól sem a legjobb telek közé tartozik az idei. Itt az volt, de hozzáteszem én nem szeretem számokkal, definíciókkal leírni a téli idõjárást, fenntartom magamnak a "jogot", hogy meghatározzam, számomra milyen is volt egy - egy tél. Ez az utóbbi 25 év TOP 5 telében mindenképp szerepel nálam. Hó, és hideg , és ezek tartóssága, egy szubjektív képlet, még egyéb benyomásokkal, tényezõkkel határozza meg számomra egy tél "minõségét". Talán érthetõ, nem biztos hogy a leghidegebb telek a nyerõk! Azt viszont hozzátenném, hogy ÉK-en leginkább igaz a "nagy hó, és mérges hideg" együttes, tehát nem véletlen , ha itt nagy hótakarók alakulnak ki, akkor az már szinte törvényszerûen hozza a hideg telet is. (Ez a nyugat dunántúlon nem biztos hogy ilyen párhuzamban , ennyire igaz legyen). Persze ez nem elég szakszerû meghatározás egy télre, de feltétlenül jobb számomra, mint csak a rideg számokra, statisztikára hagyatkozni.
Azt viszont hozzátenném, hogy ÉK-en leginkább igaz a "nagy hó, és mérges hideg" együttes, tehát nem véletlen , ha itt nagy hótakarók alakulnak ki, akkor az már szinte törvényszerûen hozza a hideg telet is. (Ez a nyugat dunántúlon nem biztos hogy ilyen párhuzamban , ennyire igaz legyen). Persze ez nem elég szakszerû meghatározás egy télre, de feltétlenül jobb számomra, mint csak a rideg számokra, statisztikára hagyatkozni.
A Tieitekbõl meg az,hogyha több hó esik a környéknél,vagy vagy Budapesten az átlagnál 3 fokkal hidegebb van,akkor itt a globális jégkor.Tavaly,tavalyelõtt és az idén is voltak havasabb és alig havas,hidegebb és enyhébb helyek az országban.Az sem igaz,hogy Veszprém megye vagy Pápa az egyedüli átlagos telû terület az országban az idén:Vas,GY-M-S,Zala,Csongrád,Békés,Hajdú,Sz-Sz-B,Szolnok,Bács-K. szerintem nem fog sokkal jobban kijönni e télbõl az átlagnál.Csak a saját anomáliatérképünket nézve
ec. 1-2 fok plusz anomália; Január 0-2 fok mínusz anomália;Február eddig -2 fok anomália,de valószínû inkább -1 fokkal zár.A hegyeket kivéve 0-1 fok mínusz anomália lesz országosan,de lehet egy-két hely pluszban is !
ec. 1-2 fok plusz anomália; Január 0-2 fok mínusz anomália;Február eddig -2 fok anomália,de valószínû inkább -1 fokkal zár.A hegyeket kivéve 0-1 fok mínusz anomália lesz országosan,de lehet egy-két hely pluszban is !
"Mégis azt hallja az ember,hogy bezzeg ez a tél így meg úgy.Már tavalyig sem bírunk visszaemlékezni..."
Nem kötözködésképpen írom, de az nem lehetséges, hogy ahol kemény télrõl beszélnek, ott az is volt a tél??? Nekem az írásaidból gyakran az jön le, hogy Pápa (vagy éppen Csesznek) adataiból minimum az egész ország, de még inkább az egész Föld idõjárására lehet következtetni.
Nem kötözködésképpen írom, de az nem lehetséges, hogy ahol kemény télrõl beszélnek, ott az is volt a tél??? Nekem az írásaidból gyakran az jön le, hogy Pápa (vagy éppen Csesznek) adataiból minimum az egész ország, de még inkább az egész Föld idõjárására lehet következtetni.
Épp errõl írtam a visszatekintõbe: tavaly Cseszneken kb. ugyanannyi hó esett mint az idei télen és 42 napig volt hó a mostani 51-el szemben.Talán hidegebb nem volt az ideinél,de Pápán jegyzem a T-t,itt talán 1 fokkal van a tavalyi télnél hidegebb(tavalyi tél kb. 1 fok,a mostani eddig 0 fok).Mégis azt hallja az ember,hogy bezzeg ez a tél így meg úgy.Már tavalyig sem bírunk visszaemlékezni... 
Ez a média hatása. Megfigyeltem nagyobb hír volt a "Buffallófalván" (USA) óránként két centis hó esik, mint az hogy DNY nálunk lepakolt 40 centit alig fél nap alatt, megjegyzem ez néhány éve történt egy idõben.... Igen, állandóan jönnek, "ilyen havazás száz éve nem volt" sztoryval, két évente... Kicsit emlékeztet arra, amikor a Réthly könyvben olvasni öt hat évenkét, hogy ilyen hidegre, melegre, hóra, jégre, a hetven éves emberek nem emlékeznek ugyanazon településen... Az ember ilyen, úgy tûnik.
Úgy vélem, hogy a mellékelt tanulmány részben nekem szól, köszönet érte. (Már a fejezetek cimszavainak csupa nagybetûi ontják az ellenszenvet...) Csak részben, mert nem vagyok és soha nem is voltam hive az antropogén eredetû okokra visszavezethetõ általános légkörmelegedésnek. A hatvanas, hetvenes években megjelent tudományos és ismeretterjesztõ irások ciklikus lehûlésekrõl és felmelegedésekrõl szóltak. Késõbb meglepõ fordulattal robbant be a köztudatba a fosszilis energiahordozók úgymond veszélye atmoszféránk hõmérsékleti viszonyainak alakulására nézvést. 1999-ben a Science júniusi-júliusi számában közöltek szerint 45 millió éve, amikor 5 fokkal melegebb volt a Föld átlaghõmérséklete, a légköri szén-dioxid mennyisége nem volt sokkal több a mainál. (Az IPCC-jelentést, ha befut, ennek szellemében fogom elolvasni.)
Ezt kéne elolvasnia minden "az ember okozta (drasztikus intézkedések híján feltartóztathatatlan) globális felmelegedés:tény"-hívõnek:
Link
Link
Mivel Amerikából minden télen érkeztek "bénító" hóvihar hírek,erõsen gyanítom,hogy túlzás,hogy 100 meg 300 évente vannak ilyen havazások.Több esett az biztos a megszokottnál,de az a baj,hogyha esik egy megyényi körzetben 1 méter,azt már úgy mondják,hogy a fél Államokban esett annyi,holott esett 10 államban 10-100 cm közt.
Szerintem legalább annyira szokatlan,ami Európában történt,fõleg a Volgográd-Kijev-Krakkó-Bécs-Bern-Bacelona vonaltól É-ra és Ny-ra.Ettõl délkeletre is átlagosnál 1-2 fokkal hidegebb és idõnként(inkább a hegyekben)hóban gazdagabb a tél,de ami északabbra van az nem sûrû eset.Egész télen tartós hidegek,É-on szerintem rekord hóval(most már -50 fok is),délnyugaton és a briteknél sorozatos hidegöblítések(most ott megint hidegebb van mint.pl. nálunk,pedig fordítva kéne lenni)és gyakori havazások,ha ott periodikusan el is olvad,mint a mi medencei havaink.
A mostani makroszinoptikus helyzet megint kísértetiesen emlékeztet arra,ami decemberben és januárban is megtörtént és hetekig mûködött: Szokatlanul alacsony légnyomás Nyugat-Európa felett és ez a ciklon az é-európai hideget az angolokon át a spanyolokig viszi,ott pedig ciklonsorozatot generál.Azok a mediterráneumból párás meleget löknek hol É,hol K felé rajtunk keresztül az ÉK-i vagy É-i AC-re és hatalmas havazásokat okoznak közép,kelet és észak térségeiben.Nálunk nem alakul ki olyan tartós hideg mint é-on,idõnként(mint ma is )esõ hull a medibõl.
Hiába kutatok emlékeimben:nem emlékszem 2-3 évtizedre visszamenõen ilyen télre. Mi lehet az OK ?
Szerintem legalább annyira szokatlan,ami Európában történt,fõleg a Volgográd-Kijev-Krakkó-Bécs-Bern-Bacelona vonaltól É-ra és Ny-ra.Ettõl délkeletre is átlagosnál 1-2 fokkal hidegebb és idõnként(inkább a hegyekben)hóban gazdagabb a tél,de ami északabbra van az nem sûrû eset.Egész télen tartós hidegek,É-on szerintem rekord hóval(most már -50 fok is),délnyugaton és a briteknél sorozatos hidegöblítések(most ott megint hidegebb van mint.pl. nálunk,pedig fordítva kéne lenni)és gyakori havazások,ha ott periodikusan el is olvad,mint a mi medencei havaink.
A mostani makroszinoptikus helyzet megint kísértetiesen emlékeztet arra,ami decemberben és januárban is megtörtént és hetekig mûködött: Szokatlanul alacsony légnyomás Nyugat-Európa felett és ez a ciklon az é-európai hideget az angolokon át a spanyolokig viszi,ott pedig ciklonsorozatot generál.Azok a mediterráneumból párás meleget löknek hol É,hol K felé rajtunk keresztül az ÉK-i vagy É-i AC-re és hatalmas havazásokat okoznak közép,kelet és észak térségeiben.Nálunk nem alakul ki olyan tartós hideg mint é-on,idõnként(mint ma is )esõ hull a medibõl.
Hiába kutatok emlékeimben:nem emlékszem 2-3 évtizedre visszamenõen ilyen télre. Mi lehet az OK ?
Köszönöm az kiegészítést, talán nem voltam elég alapos, de egyetértek teljesen . Egyébként Bastardinak nem nagyon olvasom az írásait (fõleg erõsen hiányos angol tudásom miatt), de amit itt hallok róla, az alapján úgy látom, hogy a "Dávid Mihályokhoz" képest sokkal "elõrébb" van, és most még nagyobbra nõtt az én szememben is . Épp azt értékelem, hogy mindig megpróbálja megkeresni a múltban a legjobban hasonlító teleket, és az alapján esélyeket latolgatni. Persze egy idõ után (mint a fáklya esetében) itt is megnõ a tévedés valószínûsége.
Az El Niño/La Niña hatását az észak-amerikai Keleti-part idõjárására egyetemen is tanultuk már, valamennyire tisztában vagyok vele, ezért is mondtam, hogy (számomra) nem meglepõ eme nagy tél, de most különösen erõs volt a ciklontevékenység is, valamint az áramlatok "rosszalkodása" (talán egymást segítõ hatások voltak ezek is), amit azért nem magyaráz annyira az El Niño/La Niña sem (számomra legalábbis), leginkább az áramlatok eltérülését nem, ami viszont szinte biztos, hogy rásegített a nagyobb hõkontrasztra, és ezzel az erõsebb ciklontevékenységre a Labrador-fsz-tõl nyugatra.
Mindemellett persze az El Niño/La Niña is nagyban segített, csak most nem volt "egyedül".
Csupán erre a pluszra szerettem volna rávilágítani, semmi túl komoly verifikáció nem volt szándékomban .
A másik odal meg a másik oldal, ismerjük, azzal nem is foglalkozom igazán…
. Egyébként Bastardinak nem nagyon olvasom az írásait (fõleg erõsen hiányos angol tudásom miatt), de amit itt hallok róla, az alapján úgy látom, hogy a "Dávid Mihályokhoz" képest sokkal "elõrébb" van, és most még nagyobbra nõtt az én szememben is . Épp azt értékelem, hogy mindig megpróbálja megkeresni a múltban a legjobban hasonlító teleket, és az alapján esélyeket latolgatni. Persze egy idõ után (mint a fáklya esetében) itt is megnõ a tévedés valószínûsége.Az El Niño/La Niña hatását az észak-amerikai Keleti-part idõjárására egyetemen is tanultuk már, valamennyire tisztában vagyok vele, ezért is mondtam, hogy (számomra) nem meglepõ eme nagy tél, de most különösen erõs volt a ciklontevékenység is, valamint az áramlatok "rosszalkodása" (talán egymást segítõ hatások voltak ezek is), amit azért nem magyaráz annyira az El Niño/La Niña sem (számomra legalábbis), leginkább az áramlatok eltérülését nem, ami viszont szinte biztos, hogy rásegített a nagyobb hõkontrasztra, és ezzel az erõsebb ciklontevékenységre a Labrador-fsz-tõl nyugatra.
Mindemellett persze az El Niño/La Niña is nagyban segített, csak most nem volt "egyedül".
Csupán erre a pluszra szerettem volna rávilágítani, semmi túl komoly verifikáció nem volt szándékomban
.A másik odal meg a másik oldal, ismerjük, azzal nem is foglalkozom igazán…
"melyet elsõsorban a gravitáció, súrlódások, tehetetlenségek befolyásolnak." - ezt félreérthetõen írtam le.
Nem a folyamatot befolyásolják a fent említett dolgok, hanem a folyamat vivõközegeit.
Nem a folyamatot befolyásolják a fent említett dolgok, hanem a folyamat vivõközegeit.
Maximum arra lehetne jutni, hogy mondjuk a tengervíz valamilyen paramétere okozza, de akkor meg az lenne a kérdés hogy azt mi okozza és elõbb vagy utóbb visszajutnánk a légkörhöz és a kör bezárulna, szerintem.
El kellene vonatkoztatni valamilyen mértékig a légkörtõl és a víztõl, ugyanis ezek "csak" az energiaközvetítõ szerepét játsszák. Érdemes lenne tisztán az energiaáramlást feltérképezni és a levegõt, vizet, szárazföldet csak annyira belevenni, amennyire alapvetõ paramétereik (fajsúly,fajhõ,hõvezetés,alap áramlási tulajdonságok) indokolják. Ugye minden folyamat az energia kiegyenlítése és a rendetlenség felé (entrópia-maximalizálás) hat, ez az elsõdleges irányító folyamat, melyet elsõsorban a gravitáció, súrlódások, tehetetlenségek befolyásolnak.
Az egyetemi fizikatanárunk mindig két dolgot hajtogatott ( miután 4 órában megtanította a differenciál, másik 4ben az intergálszámítást) ) :
1. a mai fizikusok alapvetõen nagyon elvesznek a részletekben és nem veszik észre az alapvetéseket
2. a szimmetria minden fizika alapja és azok az elméletek, melyek nem ezen alapulnak, vagy épp a szimmetria ellen "hatnak", minimálisan is nagyon erõs fenntartással kezelendõk és várhatóan hibásak is.
Nem tudom mennyire igaz, akkor elég hihetõnek tûnt
El kellene vonatkoztatni valamilyen mértékig a légkörtõl és a víztõl, ugyanis ezek "csak" az energiaközvetítõ szerepét játsszák. Érdemes lenne tisztán az energiaáramlást feltérképezni és a levegõt, vizet, szárazföldet csak annyira belevenni, amennyire alapvetõ paramétereik (fajsúly,fajhõ,hõvezetés,alap áramlási tulajdonságok) indokolják. Ugye minden folyamat az energia kiegyenlítése és a rendetlenség felé (entrópia-maximalizálás) hat, ez az elsõdleges irányító folyamat, melyet elsõsorban a gravitáció, súrlódások, tehetetlenségek befolyásolnak.
Az egyetemi fizikatanárunk mindig két dolgot hajtogatott ( miután 4 órában megtanította a differenciál, másik 4ben az intergálszámítást
) ) : 1. a mai fizikusok alapvetõen nagyon elvesznek a részletekben és nem veszik észre az alapvetéseket
2. a szimmetria minden fizika alapja és azok az elméletek, melyek nem ezen alapulnak, vagy épp a szimmetria ellen "hatnak", minimálisan is nagyon erõs fenntartással kezelendõk és várhatóan hibásak is.
Nem tudom mennyire igaz, akkor elég hihetõnek tûnt
Válasz lehet például az is, hogy az egyesült államok keleti partjai fölött egy hatalmas méretû, centrumával az Atlanti-óceánon tartózkodó mérsékelt égövi ciklon hidegszektora tartja uralma alatt huzamos északi áramlással (ismétlõdõ havazások, nagy hideg), s mint közismert, a terjedelmesebb ciklonok centruma lassabban mozdul el. Ezalatt Nyugat-Európában vagy éppen nálunk is a meleg szektor okoz enyhe idõt. Erre 1982/1983. telén volt példa. Azt akkor az El Nino hatásának tulajdonitották. Valóban, az ilyen és a kiugróan magas NAO-index idején uralkodó aktiv Atlanti-óceáni ciklontevékenység okát kellene megismerni, aminek megfejtéséhez magam már nem vállalkozom.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat