Hydroinfo
Kint voltam a Kettõs-körös partján III.fokú árvízvédelmi készültség van. Beszélgettem az ott dolgozó vízügyesekkel.
Elmondták, hogy sok dolguk ugyan nincs, de elég sok a víz a gát oldalában. Nagy a belvíz(kép), és az elmúlt idõszakban lehullott csapadék sem hiányzott igazán.
A szélnek viszont örülnek, mivel segíti a száradást.
Tegnap óta látványosan 1 m emelkedett, de így is jól látható kb. 3-4m-re van a gát tetejétõl.(kép)
Talán épp most tetõzik, így nem igen várnak már további emelkedést.
Az elkészített képeket a képtárba feltöltöm, Kettõs-Körös III.foknál címû mappába.
Elmondták, hogy sok dolguk ugyan nincs, de elég sok a víz a gát oldalában. Nagy a belvíz(kép), és az elmúlt idõszakban lehullott csapadék sem hiányzott igazán.
A szélnek viszont örülnek, mivel segíti a száradást.
Tegnap óta látványosan 1 m emelkedett, de így is jól látható kb. 3-4m-re van a gát tetejétõl.(kép)
Talán épp most tetõzik, így nem igen várnak már további emelkedést.
Az elkészített képeket a képtárba feltöltöm, Kettõs-Körös III.foknál címû mappába.
2005.04.29 - 11:11
Folyamatosan áradnak a Körösök
Már 3 folyón, a Fekete-, a Fehér- és a Kettõs-Körösön van legmagasabb, harmadfokú árvízvédelmi készültség. A Fekete-Körös csütörtök este a román-magyar határnál 815 centiméterrel tetõzött, és reggelre 20 centimétert apadt.
A Sebes-Körösön másodfokú, a Hármas-Körösön és a Berettyón pedig elsõfokú a készültség. Folyamatosan emelkedik a Sajó, a Takta, és a Maros vízszintje is. Országszerte 1700 kilométeren védekeznek az árvíz ellen a vízügyesek. A belvíz fõként az alföldi, és az észak-magyarországi megyéket sújtja. A vízzel elöntött területek nagysága itt már elérte a 75 ezer hektárt.
Forrás: HírTV
Folyamatosan áradnak a Körösök
Már 3 folyón, a Fekete-, a Fehér- és a Kettõs-Körösön van legmagasabb, harmadfokú árvízvédelmi készültség. A Fekete-Körös csütörtök este a román-magyar határnál 815 centiméterrel tetõzött, és reggelre 20 centimétert apadt.
A Sebes-Körösön másodfokú, a Hármas-Körösön és a Berettyón pedig elsõfokú a készültség. Folyamatosan emelkedik a Sajó, a Takta, és a Maros vízszintje is. Országszerte 1700 kilométeren védekeznek az árvíz ellen a vízügyesek. A belvíz fõként az alföldi, és az észak-magyarországi megyéket sújtja. A vízzel elöntött területek nagysága itt már elérte a 75 ezer hektárt.
Forrás: HírTV
Jannesz: nagyon jó térkép! Dél-erdély tényleg nagyon sokat kapott. olyan jó ez a hydrinfo oldal, hogy betettem a bookmark-ba is.
Nao: ezen a képen jól kivehetõ a vajdasági, illetve bánáti árvíz oka, és a veszélyeztetett területek.
Link
Link
Köszi nao!
Én azért mondtam, hogy nincs még nagy baj, mert februárban jóval feljebb volt a folyó, készítettem akkor is képeket.
Kali fel is rakta a saját lapjára.
Most azért csalóka a kép, mert legalább 4-5m magasság van a gát tetejéig. Itt a 70-es évek árvízei után nagyon magasra emelték a gátakat és kettõs ikergát megtámasztást alkalmaznak több vonalon.
SZia.
Én azért mondtam, hogy nincs még nagy baj, mert februárban jóval feljebb volt a folyó, készítettem akkor is képeket.
Kali fel is rakta a saját lapjára.
Most azért csalóka a kép, mert legalább 4-5m magasság van a gát tetejéig. Itt a 70-es évek árvízei után nagyon magasra emelték a gátakat és kettõs ikergát megtámasztást alkalmaznak több vonalon.
SZia.
Kuzmi!
nagyon jók a képek. kössz az infót.
szerintem azért ez "rendesen" meg van áradva. a hidas képeken látszik fõleg, hogy még kb. 2 méter hiányzik. ez persze sok, de azért ez nagyon magas vízszint. nem véletlen a harmad fokú készültség.
más forrásból hallva tényleg "bánáti" árvízról beszéltek. tehát tényleg a déli részek áradnak. ez az oka, hogy a magyarországi szakaszok szerencsésen kimaradtak a "jóból".
nagyon jók a képek. kössz az infót.
szerintem azért ez "rendesen" meg van áradva. a hidas képeken látszik fõleg, hogy még kb. 2 méter hiányzik. ez persze sok, de azért ez nagyon magas vízszint. nem véletlen a harmad fokú készültség.
más forrásból hallva tényleg "bánáti" árvízról beszéltek. tehát tényleg a déli részek áradnak. ez az oka, hogy a magyarországi szakaszok szerencsésen kimaradtak a "jóból".
Sziasztok!
Egyáltalán nincs itt még olyan nagy baj, a folyó most érte el a gátak szélét. Bõven van hely még a víznek.
Készítettem 19 képet, itt érhetitek el:
Link
Ha változna a helyzet, akkor ismét megnézem.
Egyáltalán nincs itt még olyan nagy baj, a folyó most érte el a gátak szélét. Bõven van hely még a víznek.
Készítettem 19 képet, itt érhetitek el:
Link
Ha változna a helyzet, akkor ismét megnézem.
kösz Jannesz,
hát igen: Máramaros, Székelyföld, Partium, Bánát... sok a lehetõség és mind Erdélyben van
hát igen: Máramaros, Székelyföld, Partium, Bánát... sok a lehetõség és mind Erdélyben van

Nao: szerintem az "évszázados áradás" nem Erdélyben, hanem Bánát/Bánság térségben van, csak egységesen Erdélynek szokták nevezni a Romániához került országrészt. Az ottan eredõ folyók már nem jönnek be Magyarországra, hanem a Vajdaságon keresztül folynak a Dunába/Tiszába.
A Körösök az Erdélyi-szigethegységben erednek, jóval északabbra.
A Körösök az Erdélyi-szigethegységben erednek, jóval északabbra.
Tiszabecsenél 1 nap múlva kezd el emelkedni a víz mint hogy leesett a vízgyûjtön, a Szamosnál ez még több talán 1,5-2 nap is megvan a többit nem tudom
nem vagyok egyáltalán szakértõ a témában, ezért egy kérdésem lenne.
ma reggel a rádió azt mondta, hogy évszázados áradás van Románia erdélyi részében, vagyis a hozzánk tartozó vízgyûjtõn. olvasom a beírásokat és Kuzmi ma reggeli jelentését a Körös helyzetrõl az Észlelési naplóban.
mégis kérdezem, hogy létezik, hogy egy évszázados áradás ennyivel késõbb "jelentkezik" nálunk? kérdezem azért, mert mindig az szokott lenni, hogy ott esik, itt meg árad, vagy itt jobban, vagy legalább annyira. itt szinte mindig elõbb, vagy egyidõben szoktuk érzékelni, hogy Erdélyben nagy esõ (hóolvadás) volt.
másik kérdés, hogy ha "évszázados" szintek vannak, akkor mi várható nálunk (Körös, Maros, Tisza)?
ma reggel a rádió azt mondta, hogy évszázados áradás van Románia erdélyi részében, vagyis a hozzánk tartozó vízgyûjtõn. olvasom a beírásokat és Kuzmi ma reggeli jelentését a Körös helyzetrõl az Észlelési naplóban.
mégis kérdezem, hogy létezik, hogy egy évszázados áradás ennyivel késõbb "jelentkezik" nálunk? kérdezem azért, mert mindig az szokott lenni, hogy ott esik, itt meg árad, vagy itt jobban, vagy legalább annyira. itt szinte mindig elõbb, vagy egyidõben szoktuk érzékelni, hogy Erdélyben nagy esõ (hóolvadás) volt.
másik kérdés, hogy ha "évszázados" szintek vannak, akkor mi várható nálunk (Körös, Maros, Tisza)?
Jókora árhullám indult a Körösökön. Szerintem Szarvasnál eléri a III. fokú készültségi szintet.
Meg is lesz a 100 ebben a hónapban, és én is reménykedem abban, hogy még idén -hosszú évek után- végre meg kell engedni a Siót, mert meghaladtuk a 110 centit.
Én is néztem,hogy 98 a Balcsi ,még ebben a hónapban meglehet a 100.Ha csapadékos május lesz, a végéig akár 110 fölé is mehetünk.
Huu nem semmi esõt betett Ékre és a Tiszára a Gfs hétfõ keddre, ha bejön neki, ráfuthat az árhullám a mostanira
(Vásárosnaménytól) szerintem a tavasz legélesebb helyzete állhat elõ

Örömmel látom, hogy a hydroinfo a Szegedi vízállás elõrejelzése már 770cm fölé várja a vízszintet a jövõhétre! Már most 736cm, kinntvan a víz!
Holnap kimegyek a Kettõs-Köröshõz, megnézem ahogy árad.
Legalább is itt azt mondják, hogy erõsen árad. Készítek pár felvételt és felrakom a képtárba.
Ha valakit érdekel...
Legalább is itt azt mondják, hogy erõsen árad. Készítek pár felvételt és felrakom a képtárba.
Ha valakit érdekel...
2005.04.19 - 17:57
Jön az újabb árhullám
Bár a magyarországi folyószakaszok többségén stagnál, vagy gyengén apad a vízállás, a következõ két napra elõrejelzett csapadék hatására a Dunán és a Tiszán is újabb árhullámok alakulnak ki. A Fehér-Körösön I. fokú készültséget meghaladó árhullám kialakulására lehet számítani, ez a a Hármas-Körösre is kihat - közölte az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi fõigazgatóság kedden.
A Tiszán levonuló árhullám keddre elhagyta Szolnokot, a vízszint lassan apad, a Dunán is a lassú apadás a jellemzõ, a Zagyva árhulláma Apcnál hajnalban 336 centiméterrel tetõzött, Hatvannál még árad, reggel 8 órakor 348 centiméter volt.
A reggel 8 órai állapot szerint készültséget 813 kilométer hosszúságú védvonalon tartanak, ebbõl II. fokú a készültség 71 kilométeren a Zagyva felsõ szakaszán Szentlõrinckáta felett. A Tisza mentén Kisköre és a déli országhatár között, valamint a mellékfolyók közül a Bodrog a Zagyva, és a Maros torkolati szakaszán, illetve a Hármas-Körös mentén I. fokú készültséget tartanak 742 kilométeren.
A készültségben levõ védvonalakon az igazgatóságok figyelõ- és õrszolgálatot látnak el. A Zagyva felsõ szakaszán ezen felül az árvízvédelmi gátakba épített zsilipeket idõben lezárták, a Maconkai tározó ürítõ zsilipjét nyitották - áll a közleményben.
A Zagyva felsõ vízgyûjtõjén hétfõn lehullott nagy mennyiségû csapadék Mátrakeresztest és Szuhát elöntötte, ezen kívül kisebb kiterjedésben mezõgazdasági területek kerültek víz alá. A hirtelen áradás utakat, hidakat is megrongált, Mátrakeresztest katasztrófa sújtotta területté nyilvánították - emlékeztetnek. Az árvízvédekezés becsült költsége január 1-jétõl göngyölítve 784 millió forint.
A csatornákban megemelkedett a vízszint, az elöntött területek nagysága nõtt. A belterületek, mezõgazdasági területek és a szivattyútelepek védelme érdekében több szivattyútelepet folyamatos üzemben kell mûködtetni, ezért több szakaszon másod-, illetve egy szakaszon harmadfokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. Belvízvédekezés jelenleg a KÖVIZIG területén, összesen 35 szakaszon folyik. Ebbõl 29-ben I. fokozaton, 5-ben II. fokozaton és 1-ben III. fokozaton.
Az elöntött terület nagysága jelenleg 49.700 hektár, az elõzõ napi érték mintegy kétszerese, amelybõl 27.400 hektár a vetés-szántó. Az elmúlt napon 74 szivattyútelep és 2 mobil szivattyú üzemelt, 4 millió köbméter belvizet emeltek át. Összesen 39 belvíztározóban 50 millió köbméter vizet tároznak, az üzemelõ tározók szabad kapacitása 45,5 millió köbméter.
A belvízvédekezés napi kalkulált költsége megközelítõleg 7,2 millió forint, január 1-tõl göngyölítve 1,357 milliárd forint. Az árvíz- és belvíz-védekezési munkákban 500 fõ vett részt. Az ár- és belvíz-védekezési munkák becsült költsége, január 1-jétõl göngyölítve összesen 2,141 milliárd forint.
Forrás: Híradó Online
Jön az újabb árhullám
Bár a magyarországi folyószakaszok többségén stagnál, vagy gyengén apad a vízállás, a következõ két napra elõrejelzett csapadék hatására a Dunán és a Tiszán is újabb árhullámok alakulnak ki. A Fehér-Körösön I. fokú készültséget meghaladó árhullám kialakulására lehet számítani, ez a a Hármas-Körösre is kihat - közölte az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi fõigazgatóság kedden.
A Tiszán levonuló árhullám keddre elhagyta Szolnokot, a vízszint lassan apad, a Dunán is a lassú apadás a jellemzõ, a Zagyva árhulláma Apcnál hajnalban 336 centiméterrel tetõzött, Hatvannál még árad, reggel 8 órakor 348 centiméter volt.
A reggel 8 órai állapot szerint készültséget 813 kilométer hosszúságú védvonalon tartanak, ebbõl II. fokú a készültség 71 kilométeren a Zagyva felsõ szakaszán Szentlõrinckáta felett. A Tisza mentén Kisköre és a déli országhatár között, valamint a mellékfolyók közül a Bodrog a Zagyva, és a Maros torkolati szakaszán, illetve a Hármas-Körös mentén I. fokú készültséget tartanak 742 kilométeren.
A készültségben levõ védvonalakon az igazgatóságok figyelõ- és õrszolgálatot látnak el. A Zagyva felsõ szakaszán ezen felül az árvízvédelmi gátakba épített zsilipeket idõben lezárták, a Maconkai tározó ürítõ zsilipjét nyitották - áll a közleményben.
A Zagyva felsõ vízgyûjtõjén hétfõn lehullott nagy mennyiségû csapadék Mátrakeresztest és Szuhát elöntötte, ezen kívül kisebb kiterjedésben mezõgazdasági területek kerültek víz alá. A hirtelen áradás utakat, hidakat is megrongált, Mátrakeresztest katasztrófa sújtotta területté nyilvánították - emlékeztetnek. Az árvízvédekezés becsült költsége január 1-jétõl göngyölítve 784 millió forint.
A csatornákban megemelkedett a vízszint, az elöntött területek nagysága nõtt. A belterületek, mezõgazdasági területek és a szivattyútelepek védelme érdekében több szivattyútelepet folyamatos üzemben kell mûködtetni, ezért több szakaszon másod-, illetve egy szakaszon harmadfokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. Belvízvédekezés jelenleg a KÖVIZIG területén, összesen 35 szakaszon folyik. Ebbõl 29-ben I. fokozaton, 5-ben II. fokozaton és 1-ben III. fokozaton.
Az elöntött terület nagysága jelenleg 49.700 hektár, az elõzõ napi érték mintegy kétszerese, amelybõl 27.400 hektár a vetés-szántó. Az elmúlt napon 74 szivattyútelep és 2 mobil szivattyú üzemelt, 4 millió köbméter belvizet emeltek át. Összesen 39 belvíztározóban 50 millió köbméter vizet tároznak, az üzemelõ tározók szabad kapacitása 45,5 millió köbméter.
A belvízvédekezés napi kalkulált költsége megközelítõleg 7,2 millió forint, január 1-tõl göngyölítve 1,357 milliárd forint. Az árvíz- és belvíz-védekezési munkákban 500 fõ vett részt. Az ár- és belvíz-védekezési munkák becsült költsége, január 1-jétõl göngyölítve összesen 2,141 milliárd forint.
Forrás: Híradó Online
Jelentem már 96cm a Balaton, alakul ez szépen.
Holnap még jön egy újabb csapadékos nap...
Holnap még jön egy újabb csapadékos nap...
Érdekes, hogy az Évi Vízállástáblába csak 93 cm került be. Lehet, hogy annak az adatait korábbi idõpontban mérik?
Jelenleg a Balaton elérte a 94cm-t.Szépen haladunk a 100cm felé.Még egy csapadékos idõszak/pl a vasárnap hétfõ/ és máris közelítünk a méteres értékhez.
Ha pedig ez az "elõ-Medárd" még kitartana egy darabig, és követné egy átlagos Medárd, akkor elérhetnénk a kívánatosnak aposztrofált 110-et is.
Az egy hét kicsit utópisztikusnak tûnik számomra, bár ki tudja.... Én lennék megelégedve a legjobban, ha így lenne, ugyanis egy üveg chiantiban fogadtam még korábban, hogy idén meglesz a 100 cm. És szeretném mielõbb kortyolgatni....
Kell is emelkednie, hiszen "ráesett" kb. 30 mm. Ez legalább 3 centis emelkedés, + a befolyás, no meg ami -remélhetõleg- még ezen a héten jön hozzá.
Éppen erre való a lefolyási tényezõ, a területre hulló csapadék és a területrõl való lefolyás hányadosa. Minél nagyobb ez az érték, annál nagyobb hányada folyik le a csapadéknak Ez a domborzat mellett a talaj fajtájától, növényzettõl, és a talajnedvességi viszonyoktól is függ. Ezek közül leginkább a legutóbbi a változékony. Tartósan csapadékos idõben a talaj, mivel nedvességgel telitõdik, az ilyenkor lehulló csapadék nagyobb része folyik le, mint szárazabb idõszakban hulló csapadék esetében. Ennek következtében a lefolyás igen szélsõségesen szokott viselkedni. Ha valakit érdekel, tudok mutatni a Balatonra hulló csapadék és hozzáfolyás grafikonokat.
Bakonyvár biztosan van benne valami,mert az elmúlt években/aszályosabb/ a pince elõtti vízfogóban nem volt víz. Most már megjelent,pedig a tél száraz volt itt. Kb 2km-re lakom a víztõl. Nyáron nemcsak a vízfelület párolgása miatt csökken a vízszint,hanem mert a réteg,vagy talajvizek kiegyenlítõdnek a meder és a Balaton környéki terület között,s ennek a párologtató/elszívó/ hatása is közrejátszik a vízszint ingadozásában.Szerintem.
Nekem logikusnak tûnne, ha így lenne és tényleg magyarázat lenne a néha nem igazán érthetõ vízszintváltozásokra.
Nekem az az érzésem,hogy van a csapadékon/belehulló és belefolyó/,a párolgáson kívül egy 3. tényezõ is a B. vízszintjének befolyásolásában.Ez megmagyarázná a csapadékviszonyoktól néha független vízszintingadozást.Valami összefüggés lehet a talaj és rétegvizekkel.Szárazságban intenzíven "elszívnak",csapadékos periódus után sokáig táplálnak valami mederbõl induló "források" révén ?Lehetséges ez ?