Meteorológiai esélylatolgatások

Még annyit, hogy valószínûsítem: a nyár folyamán ismétlõdõ, igen heves és fõként konvektív csapadékhullás lesz, mely révén mérséklõdik, megszûnik a csapadék-deficit. Emellett kifejezetten hektikus, erõsen hullámzó hõmérséklet menetet feltételezek.

Ez is egy lehetséges forgatókönyv, elemei nálam is ugyanazok, mint nálad -azonban én kissé óvatosabb vagyok az idõrendiséggel. Amit elég bátran ki lehet jelenteni, az az, hogy valamikor júniusban beüt majd a keményvonalas kánikula, az említett 32-37, 33-38 fokokkal (esetleg 38+ ?)
Ha mindenképp tippelni kell, azt mondom, hogy a hónap közepénél elõbb ez nem következik be, a jövõ hét végére felsejlõ hõség még nem "az igazi" lesz. A nagyjából 10 napos kutyameleget viszont simán el tudom képzelni a hónap második felében, melyet természetesen majd lehûlés követ a végén, vagy július elején.
A több hetes strandidõ valóban júliusban, még inkább augusztusban esedékes -ezzel semmi meglepõt nem mondtam.

Fokozatosan kiteljesedõ nyári idõre számítok júniusban, eleinte mérsékelten meleg- 30 fok labilis záporos zivataros idõt várok, gyakran lesznek még hatással ránk közelünkben ólálkodó ciklonok illetve hoznak létre közelünken gyenge alacsony nyomású területeket DNY és ÉK irányból is, illetve összeáramlási zónát felettünk majd ezek egyre kevésbé lesznek jellemzõek, 15 -e elõtt is lehet már hõséghullám, de 15 -e után lesz a csúcsa 32-37 fokokkal és igen fülledt idõvel. Valamikor a hónap végén egy hidegfront hoz gyökeres fordulatot, szeles, hûvös idõt, de néhány napra még visszatérhet a hõség július elején, szerintem a következõ tartós hõségperiódus inkább augusztus elsõ felében esélyes, de az nem lesz extrém.

"Klasszikus szépségû" szinoptikai helyzeteket ad az ECMWF mostani futása. Az e hét szombatra mutatott hátoldali helyzet, majd a hétfõi -a kint, az Atlanti óceánon örvénylõ ciklon "benyúl" a blokkoló AC alá, és alacsony nyomású nyúlványából mediciklon lesz a közelünkben- hej, de gyönyörû!
Ha télen alakult volna ki, várhatnánk a havas napokat.
Jövõ hét közepétõl az említett atlanti ciklon valamivel "közelebb táncol", elõoldala kezd hatással lenni ránk. Én úgy látom egyébként, hogy ezután stagnál, sõt némi retrográd mozgásba kezd, és jelentõsen gyengül. Hátoldala egyelõre távol marad tõlünk, viszont itt hagyja meleg levegõjét: jövõ pénteken kezd "megnyalni" a délrõl felnyúló melegnyelv. Ez elég keskenynek imponál a délkelet-európai ciklon hûvösebb levegõje, és az atlanti légörvény hátoldala közé szorulva. Összességében úgy látom, igen jó esélyünk van néhány nap telivér nyárra, de a hõség egyelõre nem fog tartósodni -ennek még nem jött el az ideje.

A következõ 10 nap során jó eséllyel az általad felvázoltakból (teknõ elõ- és hátoldal, illetve izzasztó gerinc hátoldal) egyaránt kaphatunk egy-egy adagot. Nagyjából az általam legvalószínûbbnek tartott forgatókönyv a következõ: a pénteki hidegfront után átmeneti hátoldali viszonylagos nyugalom, majd vasárnaptól a front hullámot vet és elvileg ekkor következhet a KÜN, hétfõn - most még nehezen meghatározható területi eloszlásban - akár több 10 mm-nyi csapadékkal. Keddre várhatóan már csak elszórt záporok lesznek a front mögötti friss levegõben, majd szerdától jöhet a gerinc, ami - bár ez már súrolja a 10 napos reálisan elõrejelezhetõ tartományt - június 2. hétvégéjén - remélhetõen elindíthatja a STRANDRA, MAGYAR! tipikusan a nyári hónapokra jellemzõ mozgalmat.

Kizárólag statisztikai értelemben elkészítettem a nyárra várható kilátásokat!
Az elmúlt években az utóbbi 30 év átlagának megfelelõen alakultak a nyári átlagok, míg az átlagosnál hidegebb, 21 fok alatti nyári átlag (Budapest) 2005 óta nem volt. Miközben 1990 óta 4 alkalommal fordult elõ hidegebb nyár.
Hasonlóan érdekes a csapadék kérdése. 2000 óta egyértelmûen csapadékosabbak lettek a nyarak. Míg 200 mm feletti csapadék a korábbi évtizedekben 6-7 évente fordult elõ, addig 2000 óta 6 alkalommal. A csapadékeloszlásban azonban ugrásszerûen megnõtt a konvektív csapadék szerepe, s így már korántsem annyira kedvezõ a kép. Tavaly 200 mm alatt maradt a nyári csapadék.
Összességében az utóbbi éveknél hûvösebb és csapadékos nyárra számítok.
(Mivel az elmúlt tél szinte pontosan megfelelt a statisztikai várakozásnak, akkor lepõdnék meg, ha ismét a statisztika jönne be )

Ezt részben tartom, azért részben mert nem pont így fogalmaztam, ez nagyjából olyan 30-40 mm-t jelentene az elsõ 5-6-7 napban, az ország nagy részén(persze ez nem 100%, h így lesz, de a helyzet ezt sztem magában hordozza). Erre sztem jó esély van, az más kérdés, h lehetnek olyan helyek ahol marad a jelentõs csapadékhiány (pl. Komárom, Dunakanyar, Nógrád ill. északi határvidék), de országos szinten aszályról, vagy aszály közeli helyzetrõl már rég nem beszélhetünk. Kíváncsi vagyok a májusi országos átlagos csapadék anomáliára is(81-10-hez), hol lesz végül, most kb. 80-90% közé tippelem.

És azt továbbra is tartod, hogy június elejére az ország nagy részén csapadékügyileg "helyreáll a világ rendje"? Vagyis megszûnik a szárazság. Mert most nagyon visszavettek a modellek.

Egyébként nézetem szerint éppen az elõzõekben vázolt, speciális északatlanti cirkulációból következik az idõjárásunkat uralma alatt tartó, két nagy akciócentrum: az azori maximum és az izlandi minimum. Az állandó jellegû, rendszerint igen aktív Izland környéki ciklonrendszer a sarkvidéki és szubtrópusi légtömegek nagy szögben való ütközésekor fellépõ igen erõs örvénylések következménye. Az azori maximum eredete is a speciális északatlanti cirkulációra megy vissza véleményem szerint. Ez az AC tulajdonképp a térítõi magasnyomás északabbra helyezõdött darabja. Azért alakul ki a szokottnál magasabb szélességen, mert a partvonal már taglalt kényszerhatása folytán az óceánon végighúzódó délies légmozgás csak itt nyer olyan nyugati komponenst az észak felé növekvõ coriolis erõ által, hogy képes legyen rátorlódni az elõtte elterülõ légtömegekre, megemelve azok nyomását.
Végül újfent rá kell térni a sarki hidegbázis "elfogyásának" kérdésére. A megnyilatkozásokból látom, többen úgy képzelik, hogy télen keletkezik valamekkora hidegtömeg a sarkvidéken, ami a nyár folyamán elszállíttatás révén kifogy: kiáramlik alacsonyabb szélességekre, új pedig a sarki nyáron már nem keletkezik. Magam részérõl kicsit komplikáltabbnak látom a dolgot. A helyben keletkezõ légtömeg hõmérsékletét végsõ soron az energiamérleg szabja meg: a besugárzás és a kisugárzás egyenlege. Ahogy egyik kollégánk nagyon helyesen megállapította, kisugárzás akkor is van, mikor süt a nap -legfeljebb a besugárzás nagyobb mértékû. De ez nincs feltétlenül és mindig így. Világosban is lehet negatív a sugárzó energia mérlege. Nincsenek adataim a nyári sarkvidék energiamérlegére nézve. Bizonyos tényekbõl, közvetetten arra következtetek, hogy ez nagyjából a nulla körül ingadozik -részint kicsit fölötte, részint picivel alatta. Viszont figyelembe kell venni a jég olvadásából származó hõelvonást különösen a sarki nyár elsõ felében. Májusban, júniusban bizony képzõdhet még sarki hideg légtömeg, és ránk is szakadhat. Ezután már valóban nem jellemzõ, de augusztus végén, amint kicsit is csökken a napállás, már generálódik, és felénk is indul a poláris hideglevegõ (aug. 20. utáni lehûlés)
Az biztos, hogy nyáron az északeurázsiai "pót" hidegbázis teljesen eltûnik: ezért nem kapunk nyáron hideget keletrõl. Az az északkeleti áramlás, mely télen kutyahideget hozott volna, nyáron mérsékelten meleg légtömegeket mozgat. A grönlandi belföldi jégtakaró miatt nyáron ez a régió válik a sarkvidék hidegpontjává, nem csoda, hogy a komoly lehûléseket nem ék, hanem ény felõl kapjuk a nyári hónapokban.

A nagy nyitány, vagy nem!?

Egyelõre fõként a gfs-ben, de másodsorban az ecm ens--ben a hétvégétõl, de fõként a jövõ hét elejétõl felsejlik egy esetleges "nagy nyitány", már ami a legalább regionális vagy félországra kiterjedõ keményvonalas konvekciót illeti. Egyes elõrejelzésekben masszív teknõ Ny-Eu felett, makáns jet és stabil MNSZ fölöttünk ... a konvektív álmoskönyv szerint ez nem csak Cu hum-ra lenne elég.
Persze még nincs (vagy nem sok) értelme (van) karatézni az indexekkel, de ha ez vagy ehhez hasonló makrokép tényleg létrejönne, akkor jó esély nyílna szervezett konvektív rendszerek kialakulására. Ebbõl azonban még lehet jó kis hûvös teknõ közép vagy hát, míg hõséges gerinc is ...

Ilyenformán az északi félteke hidegbázisa télen két részbõl tevõdik össze: az arktikus, ill. az észak-eurázsiai hidegbázis.
Tehát, adott 3 komponens, úgymint a stacionárius grönlandi hidegmag és AC (mely szintén geográfiai-orográfiai okokra vezethetõ vissza), az észak-eurázsiai (szibériai) hidegbázis, és a kettõt elválasztó atlantikus délnyugati szélrendszer, mely az említett nagy ütközési szög miatt rendellenesen mélyen nyomul bele az arktikus hideg légsapkába, és biztosítja, többek között, Eurázsia északnyugati partvidékének téli jégmentességét. (Az észak-eurázsiai hidegpool ellenben ugyancsak rendellenesen messze terjed dél felé -egészen a közepes szélességekig)
Íme, ezek a mi téli idõjárásunk alapkondiciói: az egész meglehetõsen "ortopéd", legalábbis az antarktikussal összehasonlítva.(Innen a mi téli idõjárásunkra tipikus MASZFEJ: délkeleten hideg, északnyugaton enyhe)
A fent említett 3 komponens ereje, fejlettsége évenként változik.
Lehet, hogy mindhárom erõs, avagy mindegyik gyenge -közte pedig az összes lehetséges variáció és permutáció. Ezért van, hogy egyik télen szinte kizárólagos a szibériai hideghullámok uralma, a másikon hírük sincs, hanem é-ény-i, sarki-tengeri léghullámok hozzák a havas idõt. Azután elõfordul, természetesen, hogy egészében véve enyhe a tél (túl erõs atlanti komponens, generálisan fejletlen hidegbázis)
Az elmúlt télen mindhárom komponens erõsnek mutatkozott. Makacsul a helyén volt a nyugati(grönlandi) hidegmag, "folyt ki a hideg az óceánra". Az atlantikus délnyugati szélrendszer olyannyira hatalmasra fejlõdött, hogy a Kara-tengeren túlra ûzte a sarki jeget (északi zonalitás) És a szibériai hidegbázis is szokatlan nagyságot ért el: ennek egyik oka a Kelet-Szibériában korán kialakult, vastag hótakaró. A másik éppen az elõbb említett északi zonalitás: ez az alacsony szélességek meleg levegõjét az Arktisz fölé sodorta, a melegadvekció messze elkerülte az északázsiai szárazföld központi részét. A lassan duzzadó és dél felé mozduló szibériai hidegtömeg azután a coriolis effektus révén nyugat felé fordult, és drasztikusan rászakadt Kelet és Közép-Európára. Ilyen módon a sarki hideg áttételen keresztül, s hosszú kerülõúton jutott hozzánk, menet közben óriási területen oszlott el. Talán ez az oka, hogy a hideghullám bár nagyon erõs volt, de nem tartott sokáig.

A sarki hidegbázis kérdése bonyolult és felvillanyzó, amivel érdemes bõvebben foglalkozni. Legelsõsorban úgy látszik, hogy az Északi-sark hidegsapkájának Európához közeli része "hasadt", két részre osztott. Ez a formáció és a belõle következõ cirkuláció nagyban eltér a Déli-sark viszonyaitól. Oka geográfiai és orográfiai: az észak felé áramló szubtrópusi légtömegeket a coriolis erõ jobb kéz, azaz kelet felé igyekszik kitéríteni. Ez az áramlás az Atlanti-óceán középvonalában a határtalan sík vízfelszínen könnyen és gyorsan halad, a kelet felé való elhajlást azonban az ott elhelyezkedõ kontinensek -Afrika északi része, és Európa- nagyban akadályozzák. Fenti szárazföldeken sok a partvidékkel párhuzamos hegylánc, ezért a hatás még kifejezettebb. A déli légmozgások keletre való kanyarodása ezért egészen az Északi-fokig meglehetõsen akadályoztatott. Mindennek az a következménye, hogy a meleg légáramlás (és tengeráramlás) nagy szögben rohan bele a sarki hidegtömegbe (ellentétben az Antarktisz viszonyaival, ahol a kelet felé való hajlás akadálytalansága miatt az alacsonyabb szélességek meleg levegõje szépen odasimul a hidegsapka széléhez, szinte tangenciálisan találkozik azzal). A nagy szögben "bevágódó" meleg légáramlás osztja két részre az Arktisz hidegtömegét egy nyugatira, melyet az egyszerûség kedvéért nevezhetünk grönlandinak, és egy keletire: a szibériaira.
Szibéria problematikája különösen érdekes. Itt a tartós, vastag hótakaró miatt rendkívül kifejezett a "jégszekrény" effektus. Télen a sarki hidegbázis ennek folytán Eurázsiában hatalmas "toldalékot" kap dél felé. Ez tulajdonképpen Észak-Amerikában is létrejöhetne, azonban egyrészt említett szárazföld jóval kevésbé kiterjedt az ázsiainál, másrészt észak-déli nyitottsága lehetõvé teszi a gyakori melegadvekciót a lehûlõ térségekre. Ezzel szemben Észak-Ázsia dél felõl teljesen zárt a Himalája, ill. az Eurázsiai-hegységrendszer többi tagja által.(Hamarosan folytatom)

Igen, most már én is látom, figyelmetlen voltam. De köszönöm,hogy felhívtad a figyelmem. Amúgy az "azt akartad hinni" címû rész szerintem nem csak rám vonatkozik, hanem sokan másokra is, csak ellenkezõ (+) elõjellel. Pl.: sokan 300 órával elõre perzselõ kánikulát vizionálnak, amikor az még 5000x változhat. Az ilyen "dávidmihályoskodások"-ról már nem is beszélve: Április végén bekukkantott a 30 fok, és máris minden rekordot megdöntõ szaharai nyárról értekeztek néhányan. Mint ahogy minden másról az életben, így az idõjárásról is nehéz minden elfogultság nélkül beszélni... De nem akartam vitatkozni veled, csak elmondtam a meglátásom. További szép napot neked is és mindenkinek.

Az a térkép, amire te azt hitted (azt AKARTAD hinni), hogy hõmérsékleti anomáliát jelöl, az az ECMWF és a GFS közötti különbséget jelzi az 500 hPa-os szint geopotenciáljára vonatkoztatva. ECMWF 500 hPa geopot. - GFS 500 hPa geopot. Egyáltalán megnézted mi van a térképeken???

Ehhez annyit szólnék hozzá, hogy emlékeim szerint az idei télen nem a hidegbázis erõsségével volt gond, hanem azzal hogy igen távol helyezkedett el a súlypontja tõlünk, ebbõl szinte következett, hogy "meglesz ennek a böjtje", annak ellenére, hogy lényegében az áramlásikép nem módosult, ezért is volt egy alíg több, mint 2 hetes periódus csupán, hiszen a hidegmag java távol volt, az abból mintegy kipréselõdött leszakadt részek elszigetelõdtek és a köryezettel folytatott transzport peremciklonokkal mediciklonokkal gyorsan felolvasztotta azt. Sokan latolgatják, hogy jelen blockingos áramlási kép a szélsõséges idõjárásnak kedvez, Meglátásom szerint 2-2.5 hetes periódusokban kell számolnunk a jövõt is, én úgy érzem a jelenleg közel évszaknak megfelelõ enyhe, csapadékos idõ a várható belobbanó hõséghez képest szélsõségnek fog hatni, (különösen amikor június/július fordulóján köszönhet majd vissza), mert minden vélt tendencia elõbb utóbb megvalósul, kinek menetrendszerint, kinek váratlanul, de e következménye is legfeljebb csak átmeneti lesz.

Nekem nem egyértelmû a zónalitás, ÉNY i ciklon irányítás belátható idõn belül, viszont, ha a jelenlegi áramlási kép marad fent minimum 2 hétig, azaz a GFS szerinti szcenárió valósulna meg, gyakorlatilag lenullázza magát a sarki hidegbázis (T850 nullás izoterma alatti terület eltûnése), onnantól kezdve a legkisebb módosulással is durva rekorddöngetõ hõségbetörés vár DK-Közép-Európára nyár derekán.
Gyakorlatilag zsinórban szakad le Európára a sarki hidegbázis, de már annyira erõtlenek Tél-tábornok próbálkozásai, hogy nem tudnak egy 20 fok alatti Tmaxot is összehozni nálunk...

Én is figyeltem már, a ciklon tevékenység Ény Európára tevõdne át, itt tartósabb délies áramlással pedig megjöhetne az igazi, kemény nyár.Vannak azért eltérések a modellek között, de többnyire a meleg felé tendál az összes.

Örülök neki. Szinte vártam ezt a reakciót. De ha már vetted a fáradtságot,hogy írj, akkor kiokíthattál volna,hogy miért is írtam akkora baromságot...

"Amúgy az ECMWF-es linked legalsó térképe engem arra enged következtetni, hogy a Földön összességében több most a negatív anomália ill. az átlag közeli érték, mint a pozitív... "



Bearanyoztad az estémet!

Én is szemezek már ezzel egy ideje. Ahogy többen is említették nem lenne meglepõ egy hûvös csapadékos június kezedet után egy berobbanó hõség. Mellesleg június elsõ 5-6 napján az ország nagy részén lejöhet a júniusi átlagos csapadékmennyiség harmada, fele, néhol akár több is. (ez elég szép fõként, h ez a legcsapadékosabb hónapunk kb. 60-80 mm-es átlagokkal) A május eleji SZR (33.3 Bugac, Törökszentmiklós) miden bizonnyal megdõl a június 5-7-e utáni héten, kérdés, h hol áll meg ...

Esti mese kategória 1 hétre elõre érdemes nézni, komolyabban venni. Ami 168 órán túl van, az még sokat változhat. Amúgy az ECMWF-es linked legalsó térképe engem arra enged következtetni, hogy a Földön összességében több most a negatív anomália ill. az átlag közeli érték, mint a pozitív...

Medárd környékén markáns felmelegedés kezdõdhet, ami akár tartós hõhullámot is hozhat: Link Link T850hPa: Link (közel lesz a 20°C os izoterma) Tmax2m: Link Az ECMWF is hasonlóan számol, de egyelõre még nem ilyen markánsan: Link

Kezd már engem is érdekelni, hogy van-e reális alapja annak, hogy a hidegmag északon nincs ill. hogy elpazarlódik. Télen is sokszor azt hallottam, hogy nem lesz hideg, meg sehol sincs hidegmag, nem kell félni a téltõl. Aztán lett egy február... Aztán a kontinensre befészkelõdött hideg(mag) pár nap alatt szertefoszlott. Ez olyan szerintem, mint a tengeri jég mennyiségébõl következtetni a várható jövõheti idõjárásra. Azt hiszem az idõjárás rendszere egy kicsit összetettebb, minthogy a tengeri jég négyzetkilométereibõl, vagy a hidegmagok vélt vagy valós voltából ki lehetne következtetni. Vannak olyanok, akik a bolygók vagy csillagok állásából következtetik ki, hagy ne mondjam, hogy milyen eredménnyel. Sokak kedvenc Miska bácsija ellen szólt egy szakember vagy 20-25 éve a tv-ben. Azzal illusztrálta D.M. elõrejelzéseinek eleve lehetetlen megvalósulását, hogy a kávéscsészébe tejszínt öntött és ezzel szemléltette a kaotikus rendszerek elõrejelzési nehézségeit. A Miska pártiak a tudományos csillagászaton alapuló elõrejelzések ellenvetéseként a kávéscsészét lesajnálták és D.M. megdicsõült. Sajnos, ha mi is ilyen mindössze hidegmagos, jégkiterjedéses analógiákra alapozzuk a hosszútávú esélylatolgatásainkat ilyen kétes dicsõségben lesz(lehet) csak részünk. Lehet, hogy bejön, de a légkör, mint millióismeretlenes egyenletrendszer vagy mint kaotikus rendszer attól még nem ilyen egyszerûen leképezhetõ.
Másrészt azt hiszem, hogy a Sarkkörön túl nyáron is összességében sugárzási deficit van, vagyis a besugárzás hõje kisebb, mint a kisugárzásé, hisz a napállás talán olyan sincs, mint nálunk decemberben. Persze ez összességében jóval több a téli majdnem 0 besugárzásnál, de nálunk télen nem attól melegszik az idõ, mert nagyobb a besugárzás a kisugárzásnál, hanem a melegadvekciótól(közepes szélességekrõl). Vagyis az áramlási muszterek ill. a makroszinoptikai felállás dönti el hogy a hidegmag hol van és mekkora. Ha kiürül, szerintem könnyen utánpótlódhat a deficit miatt akár nyáron is. Ehhez viszont nem csak Európa, hanem Amerika és Ázsia musztereit is nézni kell. Ha ott is meridionalitás jellemzõ, akkor valóban átmenetileg kiürülhet a hidegmag és akkor hátradõlhetnek a globális felmelegedés hívei: ugye mi megmondtuk... Vagyis nem kell hidegbetöréstõl tartani, jöhetnek a hõhullámsorozatok. Csakhogy (ha nem is fogom az elméletüket bizonyítani vagy cáfolni) az elmondottakból következik az is, hogy ugyanolyan sematikus kép az is, hogy egy dologtól: CO2 koncentráció függ az éghajlat.

Nekem is eszembe jutott 2006 nyara az ECMWF legfrissebb futását böngészve. Abban a relációban merült ez fel, hogy akkor (is) poláris légtömegek betörésével, kifejezetten hûvös idõvel kezdõdött a nyár. Aztán, ennek szöges ellentéteként, június közepétõl olyan 40 napos kánikula vette kezdetét, hogy majd' belepusztultam. Életemnek ha nem is a legmelegebb, de biztosan a leghosszabb hõségidõszaka volt.
Ez persze szélsõséges kimenetel, megismétlõdése nem valószínû.Elvileg másféle folytatás is elképzelhetõ: ott van például 1962 képtelenül hideg nyara, mikor július közepéig többször is elárasztott minket a sarki hideg, és még az említett hónapban is elõfordultak talajmenti fagyok az Északi-középhegységben. Természetesen, az ilyen nyári idõszak újbóli megjelenése sem valószínû. Az igazság valahol e két végpont között lesz, ezzel persze semmi falrengetõt nem mondtam. Azonban meg merem kockáztatni, hogy a március végi, majd április végén újra jelentkezõ igen meleg idõszak a nyár elsõ felében "vissza fog köszönni". Lehet, hogy már júniusban, de július közepéig bezárólag nagy valószínûséggel. Az erõs hõséget aligha ússzuk meg a nyáron, viszont könnyen lehet, hogy nem ez adja majd a teljes évszak jellegét.
Az április legutolsó napjaiban elkezdõdött, rekordokat halomra döntõ meleg komolyan megijesztett. Õszintén szólva a 2000-es nyarat juttatta eszembe, akkor április közepétõl nem tágított a kellemetlenül magas hõmérséklet. Azért "mellékgondolatként" ott járt a fejemben, hátha mégis másfelé fordulnak majd idén a dolgok. Ez utóbbi látszik most megvalósulni: benne van a pakliban a másfelé, adott esetben a teljesen másfelé fordulás lehetõsége. Hosszas megfigyeléseim arra tanítottak, s tanítanak ebben az esetben is, hogy minden idõjárási analógia sántít. Illetve, vannak nagyon hasonló szcenáriók, a folyamatok sokszor ugyanazon az úton járnak egyik évben mint a másikban. Egy darabig azon járnak, aztán "gondol egyet" az idõjárás, és hirtelen letér az útról. És sohasem tudhatjuk elõre, mikor tér le. Ha nem így volna, nagyon könnyû lenne az idõjárás hosszútávú elõrejelzése.
A sok "mese" után beszéljünk a kézzelfogható dolgokról: a modellfutásból feltûnõ a meridionális muszterek folytatódó uralma, valamint a légköri képzõdmények retrográd mozgási hajlama. A most még Skandinávia felett idõzõ AC "visszalép" Izland térségébe, e hosszasan fennálló, magas szélességen elhelyezkedõ anticiklon elõoldali hideg levegõje nyilván hatással lesz a kontinens idõjárására. Az atlanti ciklonok nem mozdulnak el kelet felé, elõoldaluk nem hat ránk jelen ECMWF futás szerint. Mindez együttesen inkább hûvös idõt sejtet még akkor is, ha nem veszem figyelembe a mutatott hidegleszakadást, és a közelünkben képzõdött légörvényt.
Végül szólni kell a hidegbázis "elpazarlásáról". Ezt bonyolult kérdésnek látom, amit érdemes csínján kezelnünk. Az Északi-sarkvidéket említve igen nagy területrõl beszélünk, ahol sok minden elõfordulhat és történhet. Az egyszer-kétszer Európára szakadó poláris légtömeg nézetem szerint még semmit sem jelent a hidegbázisra nézve. A meridionális áramlási képek hemiszférikus uralma, ha hosszan tart, elvileg tényleg megcsappantja a sarki hidegtömegeket, hiszen ilyenkor kifejezett az é-d-i hõtranszport. Kérdés, hogy a mostani makrocirkuláció megfelel-e ezen kritériumnak. További kérdés a sarki hidegtömegek keletkezése. Nyilvánvaló, hogy ehhez a téli félévben sokkal kedvezõbbek a feltételek. De állíthatjuk-e, hogy a sarki "nappal" idején ilyenek nem jöhetnek létre, hidegmag nem képzõdhet? Nem tudom. Annyi biztos, hogy a július elejétõl augusztus közepéig tartó idõszakban nálunk nagyon ritka a sarkvidéki légtömegek beáramlása. De kivétel persze ebben is akad.

Azt hiszem, némi analógia felfedezhetõ az idei és a 2006. év idõjárása között. A meteorológiai nyár akkor kimondottan rossz idõt hozott be is nézett a 0 fokos izoterma, de a folytatás annál jobbra sikerült a nyárkedvelõk szemszögébõl. A hidegbázis maradékainak elpazarlása éppenséggel egy késõbbi, túlnyomórészt meleg folytatás elõjele is lehet. Egy június eleji elõrehozott Medárd korántsem vetít elõre hûvös nyarat, sõt

Szép lett volna, azonban a nagy modellek GFS/ECM szerint egybehangzóan egy gyenge felmelegedést követõen a jövõ hét közepétõl 2 hullámban szakad ránk a hidegbázis maradéka, ami októberi idõt eredményez, valószínû 2-3 napos fûtésindítást okozva a nyári szezon kezdetére, s 2-ról 3 ára a 0 fokos T850 izoterma is megnyalhat, hatására sajnos reális veszélye van, hogy újabb fagyokat kapjunk , de remélem finomodik még addig mert kicsit már elegem van a 2012 es idõjárásból....

Érdekes helyzet. Nagyjából vasárnapig keleties áramlás lesz, ami hétfõn megszûnik, utána pedig nem látható áramlás. Egy bárikus mocsár-helyzet jelei fedezhetõek fel a modellekben.

Így igaz, a rekorddöntögetõ meleg egyhamar nem tér vissza, ugyanis az északkelet felõl érkezõ hûvösebb levegõ és a hét végén kialakuló sekély ciklonális mezõ együttes hatására a hõmérséklet valamivel a sokévi átlag alá csökken, és a jövõ héten valószínû visszamelegedés sem látszik olyan mértékûnek (max. 10-12 fok lehet 850 hPa szinten), hogy napközben 26-27 foknál többet mérjenek majd. A friss (GFS) fáklya által felvázolt kora nyári folytatásra befizetnék - szélsõségektõl mentes, kellemes idõ, gyakori frissítõ záporokkal, zivatarokkal.

Érdekes képet mutatnak a következõ 10 nap makroszinoptikai folyamatai. Jelenleg még gyenge zonalitás látható az Atlanti-óceánon, az azori AC és a tõle északra elhelyezkedõ alacsony nyomás között nyugatias a légmozgás. Ciklonok láncolata látszik az óceán közepétõl Közép-Európán át a Mediterráneumig. Ugyanakkor a Skandináv-félszigettõl északra is ciklon képzõdik, hátoldalán erõsödõ magasnyomással: délre mozduló poláris légtömeggel kell itt számolnunk. Említett magasnyomás szerdára "szétfûzi" az óceántól a Földközi-tengerig húzódó, ény-dk irányú kisnyomású csatornát. Egyik fele kint marad az Atlanti-óceánon, és gyengül is. A másik Kelet-Európa ill. a Fekete-tenger fölé helyezõdik, és az említett skandináv anticiklonnal karöltve é-ék-re fordítja az áramlást Közép-Európában. Azaz, a zonalitás rövid, erõtlen próbálkozása után megint jellegzetes meridionális kép alakul ki.
Mit jelent mindez ránk nézve? Nagyobb mennyiségû esõre addig van kilátás, míg a már említett több középpontú ciklonrendszer él és a közelünkben van -tehát, nagyjából e hét szerdáig. Ezt követõen a nyomási mezõ gyors átrendezõdése valószínûsíthetõ, elõtérbe kerül az északi anticiklon hatása. Ekkor már kiadós csapadék nem néz ki, ellenben viszonylag tartós északias áramlást mutat a modell, 10C alatti T850 hõmérsékletekkel: ez nem engedi "elgaloppozni" a maximum hõmérsékleteket. Az idõszak vége felé a magasnyomás behúzódik a kontinens belsejébe, és a tõle ny-ény-ra elhelyezkedõ ciklonnal közös áramlásában újra meleg légtömegek indulnak meg felénk. Azonban a modell szerint igencsak átmeneti dologról van szó, s továbbra sem árt északra figyelnünk. Izland, illetve a Norvég-tenger felett makacsul ott van az AC, mely az azorival összekapcsolódva meridionális AC hidat tart fenn az óceán fölött. Ettõl keletre, Skandinávia fölött ciklon képzõdik a hónap legutolsó 1-2 napján. A tegnapi futás szerint a ciklon alaposan kimélyül, olyan az ábra, mintha egyenesen ránk akarna szakadni a sarki hideg. A legfrissebb verzió viszonylag gyenge észak-európai ciklonnal számol. Mindenesetre érdemes lesz a meteorológiai nyár kezdõ napjaira koncentrálni. Nem kizárt, hogy nem éppen nyári idõjárással indul majd a szezon.

A problémán valójában egy jelenleg elõre nem látott tartós, erõs zónális váltás tudna segíteni, ami által a nedvesség az óceánok, tengerek felõl nem vontatottan, kerülõutakon, ÉK -i sarkvidéki légtömegek hátán tudna bejönni, ám egy erõs azori AC az év e szakaszában ezt is áthúzhatja azzal, hogy a ciklonok pályája ilyenkorra már túlságosan északra kerül,
Ami ezen igazán segíthetne az egy 2010 es helyzet, amikor egy gyenge azori AC és egy erõs ÉK irányítás van jelen amibe beleszaladnak és amiben megtörnek a ciklonok a Közép-Eu térség felett, viszont azért egy meglehetõsen kiszámíthatatlan, hûvös nyári szezonnal fizetnénk. Jelen elõrejelzések alapján ilyen forgatókönyvnek viszont nagyon kicsi a valószínûsége.


Lentebbi hozzászólásom verifikációjára pedig már nem is kell sokat várni, inkább középtávú latolgatásként értendõ, hiszen az alacsony nyomású, labilis idõszak jövõ héten eljön és például a GFS mindemellett éppen az É-Dunántúlra minimális (1-2 mm) csapadékkal számol.

Jelen helyzetekbõl nekem nem az jön le, hogy a következõ idõszakban frontátvonulásokhoz vagy mediciklonokhoz HCS-k hez kötõdõen a jövõben kiadós esõkre lehetne számítani, leginkább a konvektív csapadék lesz a jellemzõ, már hol egyáltalán lesz, ami területileg eleve is elég szeszélyes eloszlású. a frontátvonulásokhoz kötõdõ konvektív események ide a Dunántúlra láthatóan most nem igérnek semmit, mivel a hideg levegõ talajszinten erõs széllel túl hamar betör, mire a front idáig bhatol, már nincs olyan alacsony nyomású páradús légpajzs, ami ezt vissza tudná tartani az egyszerû száraz nyomáskiegyenlítõdéssel szemben , és területi sajátosságainkból adódóan ez a szelesebb területeken, mint a Dunántúl északi része ez semmi jóval nem kecsegtet mert idõ elõtt alávágja még az esetlegesen meginduló feláramlásokat is. Tehát maradna még a front elõtti labilitás okozta zivatarok, ha a hidegfront valami okból elakad, legyengül, a ciklon okkludálódott besodródó légcseppként marad vissza (bárikus mocsár),
Ezeknél már a csapadékesélyeket alapvetõan az dönti el, hogy a térségben van -e korábbról tárolt nedvesség bázis, amitõl az alsó légréteg páratartalma magas és ez megemelkedik. Jelen elõzményeket számításba véve kizárólag a szállított nedvességtartalomra lehetne szorítkozni, hozzáadott érték a talajból, növényzetbõl most gyakorlatilag már nincs. kellõ nedvesség pedig a frontok mentén létrejövõ kicsapódásból, erõsebb ciklonok által szállított nedves légtömegekbõl adódna csak, amelyek problémáiról fentebb írtam. Ezért azt gondolom, hogy az ilyen helyzetekbõl sem számíthatunk számottevõ égi áldásra, legfdeljebb ott, ahol egyébkéntsincs ekkora gond. Gigaerõs labilitás ugyan létrehozhat koncentrált minicellákat a csekély nedvességbõl, pl tavakból, vagy rosszabb eseben pyrocumulusból helyi hatások által, de az ezek által okozott csapadékok össz terület eloszlásban elhanyagolhatóak lesznek. Vagyis az aszályos idõszakot a korábbi idõszak pozitív visszacsatolódása illetve a párolgási mérleg további romlása csak egyre súlyosbítani fogják a következõ hónapok különösen a már egyébként is sínylõdõ térségekben.

A folytatódó meridionalitás/blockinghelyzetek miatt én is úgy látom, hogy az elõttünk álló nyáron viszonylag gyakran váltakozhatnak majd kánikulai, illetve mérsékelten meleg, majdhogynem hûvös idõszakok. Ami a csapadékesélyeket illeti, ebben a tekintetben talán nem lennék annyira pesszimista, viszont az is igaz, hogy nyár lévén, a lehulló csapadék területi eloszlása igen szeszélyes lehet, illetve a gyakran feltámadó erõs, hol északias, hol pedig déli/délkeleti szél ismételten hamar kiszárítja a talajt, ami a kevés égi áldásban részesült helyeken esetenként szinte "sivatagi" jellegû szárazságot eredményezhet. A nyárias jellegû idõjárás végével kapcsolatban még nincs határozott álláspontom, bár halkan azért megjegyezném, hogy ritkán fordul elõ kétszer egymás után, hogy a legnagyobb kánikula a meteorológiai nyár legvévén kövtkezne be, és utána még szinte másfél hónapig tartósan 25 fok felett alakuljanak a nappali csúcsok. Ez tisztán statisztikai megközelítés, verifikálás majd leghamarabb 4 hónap múlva

Elõzmények a visszatekintõben, ahol Kárpát-medencei hatásról írok a csapadékgócok felszámolódását tekintve nem csak térbeli, hanem most már idõtartományban is a GFS-ENS fáklyákon... .

A nyári szezonban sem számítok másra, csak gyengélkedõ idõszakosan felálló zónalitásra, majd a blocking - keleti irányítás elõretörésére. Ez alapján tõbbször számítok a hideg sarkvidéki bázis bemasszírozódására Közép Európa térségébe, a Kárpát -medencében "egybõl hátoldallal" döntõen É- ÉK irányból viharos széllel ámde csekély csapadékkal, majd hõhullámokra DK irányítással. Ez alapján egy átlagnál melegebb nyárra számítok, sok helyen az átlag 40% is alíg elérõ csapadékkal, amelybõl júniusban az ország ÉNY i területit kivéve akár a 80-120% ot is elérheti, a nyár hátralevõ részében pedig 20-60% ra számítok. Nagy tmax rekord döntögetésre nem számítok, mivel a meleg kánikulai idõszakok nem lesznek 5-7 napnál hosszabbak, gyakran lesz élénk a szél de legalább 6 ilyen idõszakra tippelek, közötte nagyon szeles 20 és 27 fok közötti enyhe- mérsékelten meleg idõszakokra számítok. Ezt követõen szeptemberben akár augusztus utolsó napjaiban jövõ menetrendszerinti hidegbepréselés hirtelen beköszöntõ hideg idõt hozhat majd, de a hidegbázis a fennálló makrokép miatt nem tud majd töltõdni, így október közepén számítok egy tartós, kiegyenlített meleg 20-25 fokos idõszakra.

Emiatt a sarkvidéki jegesedés állását október elejére jóval kb 5% al a 2006-2007 es extrém minimum alatt várom.

Milyen lesz a 2012-es nyár idõjárása, az 1981-2010-es átlagokhoz képest?

Erre a kérdésre én természetesen most sem tudom a választ, de megpróbálom egy csokorba összegyûjteni, h fõként a szezonális elõrék alapján mit várhatunk, ill. mi az, ami még beleférhet egy ilyen elõrejelzés hibatartományába és mi az ami már meglepetés ill. nagy bukta.
Mindez óhatatlanul szubjektív, önkényes módon, saját megfelelési kritériumokkal.

A fórumozók itt nem nagyon nyilatkoztak (legalábbis én nem találtam) határozottan az idei nyárról, így most a szezonális elõrék alapján készült a várakozási csokor. A nevezés május közepén lezárult, így a késõbbi friss szezonális elõrék már nem játszanak. A csokor összeállításánál tekintetbe vettem, h amennyire lehet 3 havi átlagról(JÚN-AUG) beszéljek és csak utaljak a havi különbségekre, hisz jól tudjuk, h minél nagyobb átlagot tekintünk annál kisebb a hónapokból kilógó anomáliák elõfordulása ill. hatása.

A 2 amerikai és a nagy európai közül kettõ inkább szárazabb és melegebb nyárral kalkulál, míg a CFS2 szintén inkább melegebb, de õ már inkább átlag körüli netán kissé a fölötti csapadékkal számol. Van tehát egy határozott különvélemény már ami a 3 havi csapi átlagot illeti.

Régi amerikai:
Átlagosnál határozottan vagy jóval melegebb (kb. +1, +2.5 fok, esetleg több), jóval szárazabb (kb. átlag 40-70%-a) 3 hónapot sugall (ettõl a modellverziótól ha minden igaz búcsúzunk, jövõre már nem fut)

Új amerikai:
Átlagnál kissé melegebb (+0.5, +1 fok), átlag körüli vagy kissé több csapadékú (kb. 85-125%)

Európai
Átlagnál határozottan melegebb (kb. +1, +2, esetleg több), átlagnál szárazabb (kb. 50-80%)


Ezen belül a júniust adják a legcsapadékosabbra, ami vagy átlag körülit, vagy azt meghaladót jelent, míg a júliust a legszárazabbra.

Összességében a várakozási csokor eredõje talán a következõ lehet T szempontjából:
2012 JÚN-AUG kb. 0.8 és 2.0 fok közötti pozitív anomáliával (1981-2010) zárhat
Csapadék:
2012 JÚN-AUG kb. 60-90% át hozhatja a 81-2010-es átlagos mennyiségnek

Az elõrékbõl adódó egyértelmû bombameglepetés egy átlagnál határozottabban hûvösebb nyár lenne(-0.5 vagy alatta).
Az átlagosnál jóval csapadékosabb nyár két elõre alapján szintén bombameglepetés lenne, de a CFS2 alapján már nem.

A félrenézés, félreértelmezés jogát fenntartom, nekem ez jött le a nyárral kapcsolatban, most tavasszal, szeptemberben meglátjuk mi történt (svadasz tippjére még kíváncsi lennék, de ha jól sejtem õ sem számol forró nyárral)

A cfs1-es:
Link
A cfs2-es:
Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#106952)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#106951)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#106950)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#106949)

Most viszont már napok óta az látszik, hogy a jövõ héten egy nagykiterjedésû ciklon települ ránk, és az enyhe nedves levegõben - ha ez valóban így alakul, akár 4-5 napig tartó, gyakorlatilag országos KÜN alakulhat ki. Így jó eséllyel az eddig még szárazság sújtotta helyeken is jelentõsen mérséklõdhet a csapadékhiány a kiadós -nak köszönhetõen.

Látszott a front elõtt is, hogy a hét végéig nem nagyon lesz felmelegedés.

Egy általános forgatókönyvet vázoltam fel.
Az elõttünk álló pár nap hûvös és többször, fõleg K-en csapadékos lesz. Utána néhány napos eseménytelen, fokozatosan melegedõ idõt várok, erõsödõ gomolyfelhõképzõdéssel, majd záporok, zivatarok is megjelennek, mire elérjük azt a bizonyos hõfokot.

Jó pár napra lehet arra szükség,péntekig a szerencsés helyeken lehet néhol 20 fokos maximum. Sokkal hosszabbnak tûnik most már a hideg idõszak a korábban vártakhoz képest.

"...sekély ciklonális HATÁSOK jellemezte..." (kimaradt egy lényeges szó az elõbb)

Derick: Az ECM ens elég száraz a többi modellhez képest közép- és hosszútávon, viszont a légnyomás szerinte is enyhén csökkenõ tendenciát mutat. Én úgy érzem, valamiért nem fogja meg most ez a modell a konvektív csapadékot.
Én azt várom, hogy a mostani esõs idõszak után pár napos csapadékszünet jön, felmelegszünk 22, 27 fok környékére, onnan pedig kezdõdik a KÜN. (3-5 napig tartó)

U.i. Most nézem a friss ECM fáklyát, csütörtök, péntek tájékán elkezdtek mozgolódni a tagok. Ez azért érdekes, mert elõször a JMA szellõztette meg ezt a dolgot, brutál ciklont rakott rá a Kárpát-medencére. [esõ]

A májusi csapit illetõen a fõváros és a Dunakanyar van igazán elmaradva: Link Valóban úgy tûnik, h az 55-60 mm körüli májusi országos átlagos csapi a hónap második felében a legtöbb helyen (60-80%) meglehet, és a lemaradt részek is felzárkózhatnak a záporos, zivataros idõszakokban, sõt esetleg egy-két sekély ciklon is betalálhat a késõbbiekben, persze ez még bõven változhat. Ha így lenne, ahogy a mostani ens-ek, elõrék adják akkor még jókor jönne a csapadék, sok locsolást meg lehetne spórolni vele, netán országosan összegezve egy átalgnál csapadékosabb hónap is kifuthatna, bár ezt kijelenteni még kissé korai.

Számomra a H-val kezdõdõ versenyzõ tippje komoly támpontot nyújtana, ami a hosszútávot illeti.

Szerencsére folytatódni látszik a változékony idõjárás. Nagyon jól jön ez a mostani hûvösebb, csapadékos idõszak, a jövõ héten fokozatosan melegedõ, ám sekély ciklonális jellemezte idõszak látszik, így az esõt, záport fokozatosan felváltják a zivatarok, felhõszakadásokkal.

Próbálok a jövõ hét elején jelentkezni a szokásos nyár elõtti csokorral(Milyen lesz....). (a fórumozók véleménye, szezonális elõrék alapján jún-aug T és csapi anomália) Ha minden igaz a CFS 1. verzió elõréit utoljára használjuk fel itt, mert az júniustól megszûnik.
megj.: Kis off: Az OMSZ-ban fut egy maxiking nevû tippverseny és ott a nyárra vonatkozó két absz. szélsõérték 36.7 és 40.9, mindkettõt itt is jelenlévõ fórumozó tippelte (az egyik nick s-sel a másik m-el kezdõdik)

Az analógiát én abban látom, hogy 2 évvel ezelõtt - ugyanúgy, mint idén - kimondottan meridionális áramlási muszterek uralkodtak. Ami a konkrét idõszakot, azaz május közepét illeti, ott viszont elég nagy eltérést látok abban, hogy jelenleg nincs - és középtávon (ld. pld. ECM vagy GEM) gyakorlatilag nem is alakul ki erõsebb blokkoló brit AC. Az irányító szerepet egy erõs ciklon veszi át, középpontjával Norvégia nyugati partjai közelében. Így északnyugati áramlással rövid szünet után a jövõ hét közepén ismét igen hûvös, tengeri sarkvidéki eredetû levegõ éri el a Kárpát-medencét, amely csak lassan melegszik a továbbiakban. Ezzel viszont még inkább elpazarlódik az amúgy is gyenge sarkvidéki hidegbázis, így 1 hét múlva a -10 fokos izotermát már nagyítóval kell majd keresni, azaz a továbbiakban már nem lesz minek leszakadni. Ûrtávlatban egyenletes eloszlású, ciklonális jellegûre hajazó nyomási mezõ kialakulását tartom valószínûnek (május vége, június eleje), a meleg, labilis rétegzõdésû légtömeg kedvezõ feltételeket teremt majd erõs záporok, zivatarok kialakulásához. Így viszont nem 2010-hez, hanem az egy évvel korábbi állapotokhoz hasonló idõjárási helyzetek kialakulását tartom inkább valószínûnek a meteorológiai nyár elsõ heteiben

Ez a téma inkább a visszatekintõbe illene, bár az idei nyár latolgatására keresünk analógiát.

Már kíváncsiságból végigtekertem az 1976 év GFS Kartenarchiv térképeit:
Május eleje közepe hasonló makroképet és idõjárási helyzetet mutat, mint a jelenlegi, utána jellemzõ volt a blocking, de egy két ciklon átfûzõdött rajta hidegcseppként, labilizálva a légkört. május végén a Kárpát medencében gyenge elõoldali peremhelyzetet, illetve bárikus mocsárhelyzetet létrehozva ami bizonyosan zivatarokkal járt, majd június közepén egy északkeleti HCS labilizálhatta a légkört, s okozott ÉK en 1-2 napos lehûlést, mindent egybevetve ez az 5-10 fok között mozgó T850 -el egész kiegyensúlyozott koranyári (a szárazsággal társulva nagy napi hõingással szubjektíven érzékelt tartós jóidõvel), de korántsem kánikulai júniusra következtet.
Kánikula a hónap végén alakult ki erõs AC blocking ÉNY peremére felkúszó hõhullámmal majd a hideg levegõ ÉK irányban való kerülésével átmeneti visszaesést követõen július közepére esett a stabil hõségidõszak 20-ai tetõzéssel (18 fokos T850), a hónap végére jelentõsen visszaesett a hõmérséklet, az augusztus már csak mérsékelten meleg idõt hozott még egy 20 -án induló gyengébb meleghullámmal, majd szeptember 1 én hidegbetöréssel. Merõben más makrohelyzet, és ebbõl adódóan kevés csapadék mellett a hõmérséklet menetében erõs analógiát látok a 2010 es évvel.

Számomra a blockinghajlam, ill. a meridionális áramlási képek totális uralma karöltve a szubtrópusi légtömegek közelségével az 1976 júniusihoz hasonló idõjárást vetítenek elõ. Akkor hatalmas, és rendkívül stabil AC épült fel Nyugat-Európa felett, melyet nagy részben meleg levegõ töltött ki. Ezért ott, és a Kárpát-medencében is, tartós, korai kánikula volt, sok napsütéssel, szárazsággal. Az anticiklon keleti oldalán ezzel szemben igen hideg sarki légtömegek árasztották el ismétlõdõ jelleggel az európai Oroszországot -ott csapadékos, szeles, 10 fok körüli, kevéssel az alatti maximumokkal járó idõjárás uralkodott. A hónap közepe táján az AC kissé nyugatabbra mozdult, és elõoldali északias áramlásának hideg levegõjébõl egy erõsebb hullám betört a Kárpát-medencébe. Viharos széllel érkezett az igen hûvös, száraz levegõ, mely gyorsan nyugalomba jutva talajmenti fagyokat okozott az Északi-középhegység térségében. Ezután viszont, mintha mi se történt volna, visszatért a nagy meleg néhány napon belül. Valami ilyesféle szcenárió lebeg a szemem elõtt, s az elõttem szólóval egyetértésben elképzelhetõnek tartok olyan nyárelõt, mikor hõségnapok váltakoznak egy-egy 5C körüli minimumhõmérsékletet hozó nappal. Persze az 1976-os nyár igen különleges eset volt, változatlan formában való megismétlõdése nem valószínû. Ellenben alapvetõ jellegzetességei: meridionalitás, és az atlanti hatás hiánya, kimaradó "európai nyári monszun" feltehetõleg idén nyáron újra jelentkeznek. Természetesen elképzelhetõ, hogy pár héten belül más irányba fordulnak a makroszinoptikai folyamatok, de jelenleg ez a hajlam látszik, s elég erõsnek látszik.
Egyébként 1976-ban nagyon érdekesen folytatódott a nyár: a nyugat-európai AC meggyengült és visszahúzódott, hátoldali forró levegõje messze került tõlünk. Az elõoldalon terjengõ hidegebb, nedvesebb légtömegek hatása alá kerültünk júliusban, tartósan. A nyár eleji huzamos nagy forróság többé már nem is tért vissza.
Annyi analógiát látok a fentiekkel az idei évre vonatkoztatva, hogy szinte elkerülhetetlennek tartom a júniusi korai, goromba hõhullámot. Az sem elképzelhetetlen (bár nem nagyon valószínû), hogy 1976-hoz hasonlóan nyár elsõ felében jön el a hõmérsékleti csúcspont. Mindenesetre az április végi rendkívüli meleg bizonyára visszaköszön majd a nyáron, lehet, többször is.