Globális jelenségek

Véleményem szerint nem meghatározható egyértelmûen, hogy az emberi tevékenység mennyire befolyásolja az idõjárást, hiszen nem tudhatjuk mi történne a Föld légkörébe pumpált hatalmas mennyiségû szén-dioxid nélkül. Egy biztos: a légkör hõmérséklete növekszik, és ebben az emberi tevékenység is szerepet játszik. Amondó vagyok bármekkora hatást is vállalunk, a hatása, a melegedés mértéke, folyamatosan gyorsulni fog. Melegedés: több erdõtûz -> több széndioxid -> további melegedés. Kevesebb növény, mely feldolgozná a szén-dioxidot. Szélsõséges idõjárás fokozódása: aszály, árvizek, szélviharok -> kipusztuló növényzet, még több szén-dioxid. Arrol meg már nem is beszélve, hogy ha netán egyszer csak elkezdenek kiolvadni Kanada mocsarai, és az a rengeteg metán a légkörbe kerül (20 szor erõsebb üvegházhatású gáz mint a szén-dioxid). A folyamat talán már megállíthatatlan, s szerintem sebessége négyzetesen növekszik. . .

Van egy olyan mondás,hogy: nyáron a ruhádat , télen az élelmedet el ne hagyd ! Sokan nem biztos, hogy tudatában vannak a jelentésével.Amikor még nem volt könnyû a távolságot legyõzni,bizony ilyesmire is gondolni kellett. Már akkor tisztában voltak vele,hogy nyáron bármikor jöhet váratlanul olyan hideg,amit meleg holmi nélkül nem lehet elviselni.Télen persze mindenki meleg ruhát vesz fel,de olyan hóakadályok jöhetnek,hogy élelem nélkül a vándor azt nem élné túl. Sajnos az elõbbi mostanában elég gyakori,bár néha megsülünk nyáron a forróságtól.Az utóbbi (hóviharok) is kezdenek megszaporodni(meg a téli szupercellák is ) és félõ, hogy e meridionalitás fennmaradása egy kegyetlen hóviharban fog télen testet ölteni...

A múltban is voltak ilyen évek.
A meteorológiai tartalommal bíró regulákat az emberöltõk alatt végigcsordogáló évek nagy részére (tehát nem mindegyikre) jellemzõ vonások alapján örökítették meg.
Az a "nyugati áramlás volt túlsúlyban" korszak elõtt is lehettek ilyen évek-évtizedek, sõt állítom voltak, pl. a középkori lehûlések (Maunder és egyéb minimumok), illetve a legutóbbi mélypont, az 1870-es évek. Akkor bizony igencsak erõs meridionális túlsúly uralkodott, egymás után sorjáztak a téli jegyeket is mutató nyarak (az 1860-80 közötti idõszakban több nyári hóvihar és kiterjedt nyári fagykár és egyéb nyalánkság volt soron, nálunk és a kontinensen is).

Köszönöm!

Még egy észrevétel, bár ez kényesebb téma, csak eszembe jutott.
Vannak a népi regulák az idõjárásra vonatkozóan, a Medárd, meg a vénasszonyok nyara, a májusi esõ aranyat ér, stb. .
Ezek arra utalnak, hogy régebben talán volt valamiféle szabályosság az idõjárás éves menetében.
Azt most ne nézzük, hogy a régi emberek mennyire figyelték jól meg, de az, hogy ezek a regulák léteznek, azt feltételezi, hogy van valami alapjuk.
Csak úgy senki nem találta volna ki, ha nem történik sok ilyen esemény, senkinek nem jutott volna eszébe csak úgy ilyeneket kitalálni.
Továbbmegyek: ha a mostani idõjárás lett volna régebben is, senkinek eszébe nem jutna kitalálni ilyen mondásokat, megfigyeléseket, mert most akkor esik amikor kedve szottyan, semmi szabályosság nincs.
Talán csak annyi, hogy télen nincs hõségnap és nyáron nem esik hó.
Azt gyanítom, hogy ez szintén a nyugat-keleti kontra észak-déli áramlási iránnyal függ össze, hiszen ezek a beragadó, egyhelyben tekergõ dögök teljességgel szabályozatlanok, mint térben mint idõben.
Amikor a nyugati áramlás volt túlsúlyban, volt évi menete az idõjárásnak.

Hosszútávú esélylatolgatások, #64847-re:

"Azt meg tudnád nézni, mikortól indult ez a "a mostani, csak épp az ellentétes irányban" kiugrás?
Szerintem 1993-95 körül kezdõdhetett."

Te is meg tudod nézni. Ahogy írtuk, a NAO-grafikonokon a pozitív (piros) csúcsok utalnak zonális, a negatív (kék) csúcsok meridionális irányításra:
Link

Valóban 1995 körül vált jellemzõbbé a negatív NAO, de nem került olyan tartós túlsúlyba, mint elõtte a pozitív. Az 1988-1995 közötti "nagyon zonális" periódushoz hasonló nem is volt több 1950-tõl mostanáig, az 1995 utáni helyzethez viszont többször is hasonlított a felállás, leginkább az 50-es, 60-as években. Az 1961-1990 közötti évtizedre egy az egyben nem lehet ráhúzni, hogy "zonalitásos" volt, igazán csak a 80-as évektõl vált azzá. De szerintem a grafikon magáért beszél.

10 éve lakunk itt Pápán családi házban,azóta(addig panelban laktunk) itt nem volt semmiféle nagy hideg vagy extrém hó telente.-18 foknál nem mértem kertvárosi környezetben kevesebbet (a pusztai reptér talán mért alighanem tavaly decemberben egy-két órán át) és 25 cm-nél több hóra sem emlékszem. Nekem (bár 1000 m-re a fejünk felett lehet,hogy nagyon hideg volt) egyáltalán nem a hideg és kemény tél jut eszembe errõl az évtizedrõl. A 850-es T-t valójában mióta mérik nálunk ? 50 vagy 100 év egyremegy: nem nagyon tudunk ezzel mire menni,de 2 m-es T-t már mérnek régóta,csak ehhez tudunk mi viszonyítani(éghajlati skálán) szerintem. Talán az Alpokból vannak 100 évekre visszamenõ T adatok (megfelel a 850 hPa-nak), azokat érdemes lenne vizsgálgatni, mert itt a medence T-je nagyon eltérhet mindkét irányban AC vagy C dominancia esetén.
Ha a sokat vitatott (állomáshelyezgetés,interpolálgatás,rossz mérés , eltérõ átlagszámítás) OMSZ adatsorokat nézem,Pápán az 1901-50-es évek évi átlaga 10,2 fok,1951-2008 pedig 10,4 fok. Igazából 50 éves átlagokban viszonyítva nem sok a változás,igazából nem is szignifikáns.Viszont ami emelkedés tapasztalható,az a tél miatt van.Magam is furcsállom,de a két idõsorban a jan-február mutat szignifikáns melegedést : jan. -1-rõl -0,2 fok,míg február +0,5-rõl +1,6 1951-2008-ban.A legnagyobb csökkenés szept-ben volt: 16,2 helyett 15,8 fok.Az utóbbi telek itt javítottak e siralmas statisztikán, enyhült a téli nagy +anomália,de még a zordság ide nem jött meg szerencsére. Sokszor leírtam már,hogy nálunk nem a nagy meleg,a szárazodás vagy az átlag 2 tizeddel emelkedése ad okot esetleges aggodalomra. Az idei év hozott hûvöset,kevesebb napsütést,sok esõt és szupercellát és viharokat: ezek sokkal nagyobb károkat okoztak szerintem mint a legenyhébb tél,legnagyobb szárazság vagy nyári hõség. Kiszámolta már valaki,hogy mennyibe kerül a mai energiaárak melllett országunknak a fûtési szezon átlaghoz képest 1 fokos csökkenése ? Szerintem százmilliárdok folynak ki olajra,fára,szénre,áramra pluszban az országból és válnak füstté,ha 1 fokos pozitív helyett negatív anomáia lesz októbertõl áprilisig !Sokszor tapasztalom,hogy a magyar honfitársak el sem tudják képzelni,hogy ne fûtsék (lásd távfûtési rendszerek) a 120 m2-es lakás egészét éjjel-nappal 23 fokra õsztõl tavaszig. Egy pulóver felvétele helyett bekapcsolják a fûtést. A közintéményekben,munkahelyeken adják a kakaót, úgyis más állja a számlát.
Az utóbbi évtizedekben szerintem abból adódik a téli enyhülés,hogy elmaradnak a régi kemény -5 és -10 fok körüli átlagú téli hónapok (lásd. 1929 vagy 1942).Már egyszer elemeztem,hogy 1985 utolsó kemény tél volt itt nyugaton.Ez sem közelítette meg a régi nagy hidegeket.De mentsen is meg ezektõl a teremtõ bennünket (én ettõl félek,nem a langyos téltõl), mert a romokban heverõ,tönkretett magyar társadalom nem a meleg nyártól és enyhe téltõl kerülhet padlóra (ha ennél még tud mélyebbre süllyedni) hanem éppen egy 1929-es típusú téltõl.

Ezt én is tudom, Zabart és Szécsényt nem nézve is megállja a helyét a megállapításom.
Úgy gondolom, hogy a 2000-es éveket megelõzõen ritkábbak voltak a kemény telek, igaz az a néhány (63-as, 69-es, 85-ös, 87-es) kemény tél kegyetlen volt.
Az elmúlt 10-15 évben nincsenek olyan borzadalmak, de sûrûbben vannak elég hideg telek.
Egyszer végignéztem a 30 év teleinek abszolút minimumait egy-egy állomásnál, és azt hiszem 6-8 évente volt -20 fok alatti hõmérséklet, jellemzõen -13-15 fokok szoktak lenni.
Az elmúlt 10 évben több alkalommal volt -20 fok alatti érték.

2003 telén Szeged -24,9 fok, Baja -26,6 fok, Sellye -25,4 fok.
2005 február Link Link , ez sem volt piskóta.
2001/2002 tele is kemény volt.
A 2006-os január végi hidegbetörés volt az utolsó, amikor napközben sokfelé volt -10 fok alatti maximum, azután jött néhány enyhe tél.

De abban igazad van, hogy az állomások ide-oda pakolgatása megnehezíti ezeket a vizsgálódásokat.

Floo : ezt írtad a hosszútávúban :

"Sõt, ha az abszolút minimumokat nézzük telente, akkor még azt is meg merem kockáztatni, hogy a telek az elmúlt 10 évben alacsonyabb értékeket produkáltak, mint a megelõzõ évtizedekben, vagy akár 50 évben."

Azért,azt ne felejtsd el,hogy néhány fagyzugos met.állomásnak csak pár éve ismerjük az adatait...elõtte szinte csak a nagyobb városokból tudhattunk ilyen adatokat...
Emlékszem : a 80-as években szinte mindig Paks vitte a prímet a legalacsonyabb minimumokat illetõen,késõbb ezt átvette Szécsény ,utána jött Zabar...
Szegeden pl. az utóbbi 30 évben 1987.jan.31-én volt a leghidegebb : -27,8 °C... ennek már 23 éve.

Na ez az,amit nem tudunk...és visszamenõleg sem,ha az elõzõ évekhez viszonyítunk a hõmérsékleti átlagokat tekintve! Nem beszélve arról,hogy a 850 HPa valamikor 1300 ,máskor meg 1600 m magasan van...
Ezért írtam lentebb,hogy nekünk,mezei halandóknak csak a 2m-es T alapján lehet viszonyítási alapunk arra vonatkozóan,hogy egy adott területen,annak sokévi átlagához képest milyen volt egy adott nap/hónap/évszak/év hõmérsékleti átlaga : melegebb volt,hidegebb,vagy átlagnak megfelelõ...?

Mennyi ezen a napon a 850-es sokévi átlag?

Nézzünk egy példát :
adott mondjuk egy nov.végi nap ,Szegeden A magasban enyhülés zajlik egy gyenge melegfrontnak köszönhetõen.
Talaj közelben viszont ebbõl semmit nem lehet megérezni,ui. ködfelhõ ereszkedik a városra,amely a nappali órákban sem oszlik fel.
2 m-es magasságban a napi átlaghõmérséklet 1,2 fok lett így ,míg 850HPa-n 5,2 °C.
A sokévi átlag T ,ezen a napon 3,2 °C ...
Na mármost : akkor,ez az elképzelt nap enyhébb,vagy hidegebb volt-e a szokásosnál...???

Teljesen egyetértek.A légkör magasabb részeinek más jellegû az idõjárása,mint a 2 m-en levõknek,s a különbség nem merül ki abban,hogy nagyobb tengerszint feletti magasságban hidegebb van.Télen nagyon jellemzõ például,hogy mikor az osztrák Alpokban 2000 m felett erõsen csökken a hõmérséklet,nálunk akkor fordul enyhébbre az idõ,és viszont.Emellett érzésem szerint a magaslégkör hõmérsékleti anomáliái hosszabb periódusúak,és nem a közönséges idõváltozások,hanem az éghajlatingadozás léptékébe tartoznak.Megfontolandó kérdés,hogy a téli negatív anomália és a mostani nyár sok konvektív csapadéka nincs-e összefüggésben egymással.

Ez kb. olyan, mint amikor valakinek két hétig hasmenése van, két hétig meg szorulása, akkor havi átlagban jó volt a széklete. Csak éppen a két véglet volt csak.
Én mindig is amondó voltam, hogy úgy önmagában globális felmelegedést, klímaváltozást vizsgálni adott idõszak 2 méteres átlaghõmérsékletébõl nem lehet.
Persze, az embereket az érdekli, hogy hány fok van ott, ahol élnek, viszont akik kutakodnak és próbálnak rájönni a miértre és a hogyanra is, azoknak ennél több kell.
Ha magát a klímaváltozást vizsgálod, akkor szükség van más adatokra is.

Természetesen értem és megértem,sõt elfogadom,amit írtok,de azt a száraz és rideg valóságot ne hagyjátok figyelmen kívül,hogy amikor az elmúlt évek hõmérsékleti átlagait hasonlítgatjuk egymáshoz,következtetéseket vonunk le az átlagtól való eltérésekhez mérten,akkor bizony a 2 m magasságban mért hõmérsékletek átlagához viszonyítunk!
Ilyen értelemben tehát,indifferens,hogy a magasabb légrétegekben milyen hõmérsékletek vannak-voltak.

Ádám tökéletesen leírta.
A magasban 1,5-2 fokkal hidegebb tél volt, mint a 2002/2003-as tél.
Borzalmas szerencsénk volt, hogy nem bírt kiderülni, mert megemlegettük volna. Szinte nem is nagyon volt olyan éjszaka, amikor estétõl reggelig az egész ország felett derült lett volna az ég.
Ezért nem lett alacsonyabb az átlag.
De a tél maga hideg volt, mint jellegében, mint ideszállított levegõjében.
Ha fölénk jön a tél 3 hónapjában 3 db meleg anticiklon, és egyenként eltanyázik felettünk 2-3 hétig, konzerválva a hideget, nappal -3 éjjel -7 fokkal, akkor bõven átlag alatt lettünk volna idelent a hûtõszekrényben, miközben a Kékestetõn meg az évszázad legmelegebb tele lett volna. Tehát egy enyhe telet tett volna hideggé a Kárpát-medence sajátossága.
Most egy nagyon hideg telet úsztunk meg az erõs ciklonaktivitás miatt.
Tehát ami miatt hideg volt fent, pont amiatt nem lett annyira hideg lent.

Igen, viszont vedd figyelembe, hogy igen mozgalmas idõjárásunk volt. A hideg vagy enyhe tél mindig viszonylagos. Mivel légkörünk akár néhány napra is képtelen volt megnyugodni, és gyakori volt a felhõs és a szél, az éjszakai minimumok nem tudták átlag alá vinni a telet. A mediterrán ciklonok sokasága jól példázza a keleti harmad egyes térségeinek gyengén pozitív anomáliáját. Mindettõl függetlenül, ahogy tavasz elején is ez volt a véleményem, nem volt enyhe telünk, de még csak átlagos sem, sõt, visszatekintve örülhetünk, hogy ennyivel megúsztuk, különösen, ha nem a T 2m-t, hanem a T850-et nézzük.

A 2009/10-es tél nem volt hideg. Az ország nagy részén átlagos volt,sõt a keleti harmadán az átlagosnál valamivel enyhébb!

Azért az mindenképpen érdekes, hogy a globális felmelegedés jegyében enyhébb telekrõl szóltak a próféciák.
Ehelyett 2001/2002, 2002/2003, 2004/2005 és 2009/2010 is elég hideg tél volt. A múlt év különösen élénken él emlékezetünkben.
Arról is lehetett hallani, hogy a melegedés kevesebb csapadékkal fog járni, szárazságtûrõbb haszonnövényeket kell termeszteni, az öntözõberendezéseket és csatornahálózatokat ennek megfelelõen modernizálni kell, gyakoribbá válnak az aszályok.
Erre nem kell mondani, ez az év pont az ellenkezõje.
Amikor 2003-2004 körül az aszály miatt bele akarták vezetni a Balatonba a Rábát, 1-2 év múlva meg vízben álltak a balatonfenyvesi nyaralók.
Mintha azt hinnék a szakemberek, hogy ha melegszik a klíma, akkor meleg lesz csak, ha szárazabb akkor mindig aszály lesz, ha a Balaton vízszintje lecsökken, akkor ez örökre így lesz és bele kell vezetni a vizet.
Mint ahogy a május-június végig esett, majd a július aszályos volt, aztán augusztus-szeptember megint esik vég nélkül, várhatóan az október megint aszályos lehet(?).
Végletek vannak.
Egyszer fent egyszer lent.
(Csak úgy hangosan gondolkodtam...)

Õ is azzal foglalkozott, de én Szabó Szilárdra gondoltam...most õ a profi benne. Utasi engem nem tanított szerencsére.

Surfer volt az a progi és Utasi Zoltán?

Nem vagyunk polihisztorok így nem érthetünk mindenhez, mindenesetre a Debreceni egytemen van egy haverom megkérdem hogy lehet-e automatizálni.
Elvileg ha valamennyi adatot felviszel , akkor interpollációval az összes rácspontra ki tudja számolni a rendszer, kérdés még hogy ezt tudjuk-e táblázatosan ábrázoni , illetve térképen az idõbeli tendencia lekövetketõ-e.

Jó 10-14 éve egy Surfel nevezetõ szotvert használtunk az egyetemen, sajnos ezt én már rég elfelejtettem mert egész más területre orientálódtam (területfejlesztés). Arra emlékzsem hogy nekem nagyon bekött ez a szoftver...asszim talajvízmélységet számoltunk vele bizonyos adatfelvételek alapján, de a légnyomás ugyanígy mûködik.

Érdemes lenne vele foglalkozni.

Igen én is gondolkodtam valami hasonlóban, csak hááõt én röviden ehhez lüke vagyok:-) Köszi szépen és Zolinak is a linket, lehet használni szerintem:-)

Talán ez segít:

Link

Itt ki lehet választani a kívánt koordinátákat, területet illetve az adatsor fajtáját, hogy havi bontásban legyen, vagy szezonális, hogy diagramm legyen, vagy rendesen oszlopokba rendezve helyezkedjenek el az adatok... 1948-tól napjainkig.

20 - 25 fõvel el lehetne indítani, én benne vagyok egy-egy Magyarországnyi területen 1-2 mérést csinálni. Térbeli és idõbeli nyomástendenciákat tudunk aplapul venni.

De levileg lehetne más megoldás is, automatozálás.
Megvan az alaptérkép, minden egyes nap térképét rá lehet vinni és interpolációval minden pontra meg lehet határozni a légnyomást.

Igazából ez térinformatika, majd utánaérdeklõdöm menyire kivitelezhetõ.

Link

Sajna angolul nem tudok olyan szinten, hogy ezt lefordítsam.
Pedig belemehetnél, kíváncsi lennék rá, mire gondolsz?!
Ha nem nyilvános, priviben is jöhet pár sorban.

Floo, ehhez hasonló kutatások több mint egy évtizede vannak. Az egy másik dolog, hogy nem hallasz róluk, vagy nem olvasol róluk. Nem mennék bele, hogy bizonyos "helyekrõl" miért nem lehet hallani ezekrõl .
Néhány folyóirat, amiben érdemes nézelõdni:
Journal of Climate
Climate Dynamics
Climatic Change
Geophysical Research Letters
Journal of Athmospheric Sciences
Monthly Weather Review
stb...
Link
Link

Most már vannak efelé irányuló kutatások, csak ez a folyamat több mint 10 éve tart, és még csak most kezdik észreveszegetni.
Egyébként igen, a tényt, amit írtam, megfigyelni marhakönnyû, nem is értem, a klimatológusoknak szemét miért nem bökte már ki.
Majd egyszer biztos lesz róla kutatási anyag vagy cikk, én is kíváncsian várom.

Tényleg régóta mondogatod, már akkor is, mikor még közel sem volt ilyen feltûnõ.
Tényleg nagyon fontos terület.
Tényleg kutatni kellene.

Szerintem vannak is ezzel kapcsolatos kutatások, de magát a tényt sokkal egyszerûbb kimutatni, mint kideríteni ennek az okait egy ilyen komplex, ide-oda visszacsatolgatós rendszerben, mint a légkör.

A kutatás programozással felgyorsítható, talán nem kell hozzá 40 év
Engem is felettébb érdekel, amint jutok valamire, szólok

....és 40 év múlva ülünk Diósd egy csodás panorámájú dombtetõjén, karosszékben, pipázgatunk, és eszembejut: "Lacikám, kiírtad már a WZ archívumából az elmúlt 170 évet?"
Válasz:
A) verzió: "Ki, épp tegnap végeztem vele, csak egy jegesmedve berontott a mögöttünk lévõ jégkunyhóba, és összetépte õket"
B) verzió: "Ki, csak a tegnapi homokvihar elõl menekülõ tevék összetaposták"

Pontosan azért nagy feladat, mert bizony sok mindent kell figyelni, egyszerûnek tûnik, de végigzongorázni 130 év 365 napját az igencsak sok:-)
Viszont csak így lehet valamit is megtudni errõl az igen összetett, bonyolult rendszerrõl! Abban mindenkinek igaza van, hogy a légkör és a klíma is mindig, állandó változásban van, ezt nem vitatja, senki! Azt, hogy ez mennyire kimutatható és milyen mértékben tér el, avagy nem is tér el, vagy csak egy újabb periódus, vagy akár egy szélsõséges kilengés, azt senki sem tudja! Mondom ha sok idõm lesz, akkor megcsinálom, hátha többet tudunk meg, de ez mikor lesz azt nem tudom megmondani, hisz állandóan rohanok magam után is, gondolom nem csak én vagyok így ezzel.
Addig is figyelek és lejegyzek mindent amit le lehet és talán kiderül valami, no nem most, hanem néhány év, vagy évtized múlva:-)

Szerintem is változott Floo idén rengeteg volt a mediterrán ciklon és ezért szegény alpokalja szépen kimaratt, de most augusztustól mintha kezdene visszaálni a normál rendszer.

Persze, egyszerû is és könnyen megoldható, csak ha Neked elfogyott a türelmed egy idõ után, akkor Nekem már azelõtt elfogyna, mielõtt belekezdenék.
Ezt még a nyár elején linkeltem be Link
Ezt meg most mentettem ki, a GFS hosszútávúból Link
Itt van a klímakutya elásva valahol.
De hogy ezt senki nem kutatja...
Ezt még valamelyik fórumozó, talán Dabrony mentette el õsrégrõl, na ezek tûntek el egyik pillanatról a másikra Link
A légkör nyugat-kelet irányú dinamikája állt le.
Szerintem!
Ezt állítottam évekkel ezelõtt is, most is.

Egyszerû és mindenkinek ajánlom:-)
Itt van a WZ archívuma egészen 1880 december 1-tõl.
Tessék kiválasztani a kontinensen egy vagy több rácspontot, és szépen mindennap megnézni a nyomási elrendezõdést, ebbõl egy analízist készíteni és lejegyezni, ha ez megvan akkor ugyanezt egy másik rácsponttal, és szintén lejegyezni, majd egy harmadikkal és szintúgy ha ez kész akkor jöhet az összehasonlítás, elemezés. Az elmúlt 130 évbõl szerintem már lehet következtetni, hogy milyen elrendezõdés uralkodott, és mikor és melyik rácsponton?
Tény sok hosszú munka, én már egyszer belekezdtem, de nem bírtam sokáig sajnos egyszer majd talán késõbb megismétlem:-)
Segítek itt a link:-)
Link

Hajrá!:-)

Idézet a Heves Megyei Hírlap mai számából:
" Tény, hogy a klímaváltozás egyre hevesebb zivatarokat eredményez, s ennek hatása az lehet, hogy gyakrabban látunk majd tornádót is - szögezte le Rázsi András, az OMSZ meteorológusa".

Nagyon szépen levezetted tévutakat a tavaszi fagykár-témán, köszönjük!

A második bekezdésed emberi viselkedési kapcsolódása más dolog, ám annyiban egyezik írásommal, a viszonyítási pontok felállítása nagyon kényes dolog, ugyanúgy hiba kiragadott jelleggel (szubjektív tapasztalásokkal megtámogatva) elmúlt 100évhez viszonyítani, mint az elmúlt 1000ev okán eleve eldobni mindent.

A tapasztalati klímaleírásokkal az a gond, hogy eleve a mûszerezés rohamos elterjedése és a kiterjedt kutatások azzal az idõszakkal egyezett meg, amikor is az elmúlt 10000év egyik nagy kakukktojása (a XIX.sz. végi erõs lehûlés) zajlott le illetve másztunk ki belõle.

Elõkerestem egy régi Fodor Zoli írást, nagy tanítónk a zonalítás-meridionalítás vizsgálati eredményét ecsetelte: Link

Évekkel ezelõtt én is már felvetettem, hogy olyan pontokat kell keresni, ahol tetten érhetõ lehet a változás.
Lehet itt mindenféle globális melegedésekkel riogatni meg összevissza beszélni, de kb. úgy kéne felderíteni ezt a klímaváltozást, mint ahogy egy krimiben felgöngyölítenek egy gyilkossági ügye, vagy mint a Helyszínelõk c. filmsorozatban.
Én pl. megkeresném azt a pontot, ahol a nyugati, atlanti ciklonok a legtöbb csapadékot kiadták magukból, és megkeresni azt, ahol a legkevesebbet, mondjuk Salzburg és Graz.
Elõbbinél torlódtak a nyugati frontok, utóbbinál nem, gyanítom elõbbinél volt több csapadék, utóbbinál kevesebb, meg kéne nézni ezen 2 település csapadékmennyiségét mondjuk 1960-90 között, meg 1995-2010-ig.
Node!
Mi van akkor, ha a salzburgi csapadéknál azt találjuk, hogy ugyanannyi. Lehet, mivel erõsen konvektívvé vált a csapadék, szerintem több a zivatar, sokkal egyeletlenebb az eloszlás, így a ritkább csapadék nagyobb intenzitású lett, és ugyanannyit pakol éve szinten, mint elõtte a sûrûbb esõ.
Könnyen becsapódhat az ember, mint ahogy becsapódtak azok a gyümölcstermesztõk is, akik a Dunántúl nyugati felének cseresznye termeszthetõségét vizsgálták a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatására.
Vették Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa állomásainak adatait, mégpedig valamelyik intervallumot több évtizeddel ezelõttrõl, meg az elmúlt 10 évét, és megnézték, milyen arányban változtak a tavaszi fagyok számban és erõsségben.
Kijött, hogy régebben a kanizsai állomás cseresznyevirágzás idején mért legalacsonyabb minimumainak átlaga -2,4 fok.
Zalaegerszegé -2,3 fok. Ez meg is felel a valóságnak, a kanizsai és az egerszegi állomás általában nagyon hasonló minimumokat mért derült éjjeleken.
Aztán jött a meglepi, az utolsó 10 évben a kanizsai állomás bedurvult -3,7 lett a minimumok átlaga a virágzáskor, az egerszegi meg -0,6 lett ! ! !
És nagy boldogan egy idei tavaszi elõadássorozaton, ahol a magyar gyümölcstermesztés krémje vett részt, az egyik elõadó elmondta, hogy bizony az adatok szerint a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatására Zalaegerszegen jobban lehet cseresznyét termeszteni, mint Nagykanizsán !!!!!!!!!!!
Bocsánat, az fel sem tûnt nekik, hogy annyira fel lettünk melegedve, hogy Nagykanizsán még úgysem lehet, hiszen közel 1,5 fokkal alacsonyabb minimumok lettek virágzáskor.
A zalaegerszegi minimumok több mint 1,5 fokos enyhülése nem térségi különbség, nem is globális melegedési, hanem feltették az állomást egy dombra!
Csak a gyümölcstermesztõ szakik ezzel nem számoltak, alátámasztva érezték volna a globális felmelegedést, hogy Egerszegen micsoda frankón lehet cseresznyét termeszteni. El tudták képzelni, hogy 45 km-en belül ekkora térségi érvényû különbség legyen ! !
A többiek elismerõen megtapsolták az elõadót, és nyugodtan mentek volna haza, ha nincs ott valaki, aki felállt, szót kért és felvilágosította õket...

Szóval rettentõ kényes téma ez, nagyon észnél kell lenni.

Arra, meg hogy régebben, 200 meg 300 meg 1000 meg 2000 évvel ezelõtt is voltak szélsõségek, meg hogy ez csak 15 év meg 20 év, egy pillanat a bolygónk klímájának életében, arra a már emlegetett példám: ha van egy ember, a faluban mindenki mintacsaládapának ismeri, otthon mintaférj, rendes, kedves, segítõkész, sosem ártott a légynek sem, aztán egyszer csak kirúgják a munkahelyérõl, a felesége megcsalja és kirabolják, bekattan, és megöli a feleségét meg a 3 gyerekét, meg 4 járókelõt is szitává lõ, arra nem mondja senki, hogy jaj de hát hiszen 100 meg 200 meg 2000 évvel ezelõtt is öltek, meg hiszen milyen jó ember volt, nem menti fel egy bíróság sem.
Ebben az esetben, hogy megállapítsuk, hogy ez normális-e vagy sem, nem kell várni még 20 évet, hogy na vajon még legyilkol-e 5 embert, egybõl lehet tudni, hogy hoppá, valami baj van. Legalábbis az illetõ nem olyan, mint volt elõtte.
Ezt két perc alatt meg lehet állapítani.
Aztán az, hogy ez normális-e vagy sem, volt-e régen 500-800-1000 éve ilyen vagy nem, miért van vagy miért nincs, meddig tart vagy meddig nem, az más tészta.

Kb. 100 éve van olyan szintû meteorológia, amire rá lehet fogni, hogy megfelelõen mûszerezett és megbízható leírásokat készít. Európa éghajlatát leírták már elég régen, a frontok jellemzõ vonulását, évszakos jellegét.
Ha elõvennénk egy 1955-ben vagy 1984-ben vagy 1992-ben íródott leírást, és összehasonlítanánk az elmúlt 1 év idõjárásával, hát homlokegyenest más!
Ha az 1995 utáni idõszakét írnánk le, az is totál más, mint elõtte!
Aztán hogy ez most volt-e régebben vagy nem, jó-e nekünk vagy nem, emiatt félnünk kell-e vagy sem, az más kérdés.

Részben ide tartozik,hogy miért 0 a hurrikánok és tájfunok száma augusztus elsõ felében és éves szinten is csak 5.Régebben emberek ezreinek halálát csak ezekhez kötöttük ill. a néha elõforduló nagyobb árvizekhez.Most ezrek haltak meg olyan helyeken a mérsékeltebb övben is ami nem gyakori:Födcsuszamlás(nem tájfun miatt Kínában),forróság(Oroszo.)szokatlan monszunesõ (Pakisztán).Európa egyéb részein is országonként tucatnyian,talán százak is meghaltak a viharokban,zivatarok miatt stb.A trópus meg csendes.Van valami összefüggés ?

Így van, sokat olvastam róluk (persze erõsen behatárolt lehetõségekkel), ám komplex és összetett vizsgálatuk izgatna igazán.
Egyelõre a valós és primer eredmények (a jégmintáktól az üledékmintákon át és stb. vizsgálati módszer által kiadott több ezer éves, SZINTE MEGEGYEZÕ hõmérsékleti adatsor) is alig jelennek meg a nagy lobbiérdekek között.

A geológiában a távolabbi múlt naptevékenységének és csapadékának megállapítására is vannak jól bevált módszerek. Persze ezek nem mondják meg, hogy 1123-ban hajszálpontosan 798 mm volt az éves csapadék, de a tendenciákat kiválóan meg lehet fogni. Naptevékenységre pl. ott vannak a földfelszínen a napsugárzás hatására keletkezõ izotópok, amiknek a mennyiségét mérhetjük az egyes rétegekben. Csapadékra pedig végképp változatosak a módszerek: tavak, folyók üledékképzõdésének változása, a növényvilág összetétele (pollenek alapján), fák növekedésének alakulása (évgyûrûkbõl, ez az ún. dendrokronológia)...

Egyszóval, én nem látom annyira reménytelennek a helyzetet.

Hú, álomkategória, ám nagyon jó lenne.
Sajna a naptevékenység vizsgálata csupán néhány évszázados múltra tekint vissza, a csapadékadatoké még rövidebb.
Valami mást kellene találni, ami ezt helyettesítené, mondjuk ezer évekre visszamenõleg.
A hõmérsékleti viszonyokra és légtér-összetételre már egyre korrektebb vizsgálatok folynak ezer éves spektrumokra, tovább kéne haladni.

Nem rossz ötlet a klímaváltozást a nyugati vs. meridionális irányítás arányainak változásában keresni, viszont egy komoly nehézséggel szembe fogunk találkozni. Méghozzá azzal, hogy a hõmérsékletrõl vagy a csapadékról még csak-csak vannak információink évszázadokra visszamenõen, azt viszont bajosan fogjuk megállapítani, hogy mondjuk 1900-ban a lehullott csapadék mekkora része esett óceáni frontból, és mennyi mediciklonból. Az 1970-1980-as években biztos több csapadékot adtak az óceáni frontok, mint most, de ki mondja meg, mi volt elõtte?

Persze a károsultakat nem vigasztalná, ha kiderülne, hogy 50 vagy 100 évvel ezelõtt is a mostanihoz hasonló felállás (gyengélkedõ zonalitás) volt jellemzõ. De ha a helyzet okait keressük, akkor nekünk errõl muszáj tudnunk, mert innen lehet tovább nyomozni. 50 éve volt ilyen? Akkor nézzük meg, mi történt a naptevékenységgel, az óceánokkal, a légkör összetételével, stb. 50 éve. 800 éve volt ilyen? Akkor nézzük meg, mi történt 800 éve, meg mi történt utána, ami helyrepofozta az óceáni irányítást.

Ötletem egyébként volna, hogyan lehetne a csapadék eredetét visszamenõleg kideríteni... már országon belül is sokat elárul, mennyire csapadékos mondjuk a Kisalföld a Dél-Dunántúlhoz képest. (Óceáni irányításnál a Kisalföld is jócskán kap, annak elmaradásakor relatíve "kiszárad"... errõl történetesen már OMSZ elemzést is láttam az elmúlt évtizedekre vonatkozóan.) Ha átlépjük a határokat, és mondjuk az Alpok északi és déli oldalán hulló csapadék mennyiségét hasonlítjuk össze, az még beszédesebb lehet.

Akkor nem változik semmi, eddig is ez volt, he-he!

Így van, azért volt ott a mosolyjel, he-he!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181076 - 2010-08-17 09:54:5

"Ez olyan dávidmihályos volt, benne van minden, nem tévedhetek, he-he!"

A szélsõségek pont arról szólnak, hogy kirohad minden és kiég minden. Ebben nincs semmi dávidmihályos, de a kevesebb csapadék nem biztos, hogy megállja a helyét.
Május-júniusban végig esett, utána 1 hónapig semmi csapi és ki volt égve a fû, azóta megint egyfolytában esik. Erre írtam, hogy sok csapadék idõszakos aszállyal.

"Ajjaj, ne kezd megint, he-he!"
Ha jól tudom, Te vagy a zászlóhordozója annak, hogy a MetNeten ne személyeskedjünk, úgyhogy kérlek tartsd is magad hozzá!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181075 - 2010-08-17 09:47:59)

Ajjaj, ne kezd megint, he-he!
A tudódok tudják mi fán terem a globális xy, amit a médián keresztül hallasz, a a gazdaságpolitikai nyomásgyakorlás szülte viccek, minden irányba mutatva.

Az alapáramlás meridionálissá válása ügyében semmi spanyolviasz nem született, csak az elmúlt 1000évben sokszor fordult ez elõ.

Az északi hemiszféra az elmúlt tízezer években (is) egy iszonyatos kavalkád színtere volt (glaciálisok-interglaciálisok), megállapítani belõle, hogy az épp kiragadott néhány száz évek a viszonyítási alapok, téves.
Épp az elmúlt néhány ezer év volt szokatlanul csendes, ez okozta a civilizációnk kialakulását.
Ebben is, csak az elmúlt 1000évben is voltak nagy "rohamok", ld. a XI-XIII.sz. körüli nagy bemelegedést, avagy XVI-XIX.sz közötti kis-jégkorszakot.
Tudomásul kellene venni, hogy az éghajlat folyamatos változásból áll, csak az elmúlt 100ezer évet nézve jégkorszakok és a közötte eltelt interglaciálisok váltakozásával.
Néhány tíz, esetleg száz év állandóságát egy porszemnyi idõskálájú ajándéknak kell csupán venni.

"Tehát nem kizárt, hogy a tudósok ismét tévedtek, és a melegedés(?) nem szárazabb, hanem csapadékosabb klímával fog járni.
Persze idõszakosan, mert közbe-közbe ékelõdhet olyan aszály, hogy minden kiég."

Ez olyan dávidmihályos volt, benne van minden, nem tévedhetek, he-he!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181074 - 2010-08-17 09:43:10)

Remélem látunk róla képeket, a tornádó besorolását illetõen lehet szerepe, mert egy fûzfa letörve az nem mérvadó, a kettétört betonoszlopok már igen!

Megy valaki a MetNet-rõl viharkárt felmérni?

Nyuli!
Persze, teljesen igazad van, azért tettem kérdõjelet a globális felmelegedés után, és én is régóta úgy gondolom, hogy a klímaváltozás, sõt, még pontosabban idõjárásváltozás a helyes szó rá, ugyanis nem is annyira a klíma, hanem inkább az idõjárárási események változása a lényeges.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181073 - 2010-08-17 09:42:54)

Ha idézed a teóriát, akkor pontosan idézd Arról van szó ugyanis, hogy HELYENKÉNT sokkal kevesebb csapadékra kell számítani, helyenként viszont sokkal többre; ráadásul a csapadék eloszlása sem lesz egyenletes, hanem szeszélyes, egyszerre nagy mennyiségekkel és száraz idõszakokkal. A "globális felmelegedés" pedig egy pongyola kifejezés, inkább maradjunk a klímaváltozásnál, mert ez jobban leírja, mi is történik. És ugye a vita annak mértékérõl és irányáról sem dõlt még el. Legalább annyi tanulmány van a globális lehülésrõl, mint a felmelegedésrõl, ahány modell (és ahány gazdasági érdekkör...), annyi output.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181070 - 2010-08-17 09:34:34)

Persze, csak a szétfagyott angol vezetékeket, a szétégett orosz erdõket, a miskolci árvízben károsultakat, a palermói áradat szenvedõit, a mezõhegyesi jégesõ károsultjait, stb. az csöppet sem vigasztalja, hogy valamikor 800 évvel ezelõtt is volt ilyen a klíma.
Persze könnyebb azt állítani, hogy nincs semmi meghülyülés, mert azt nem kell magyarázni és alátámasztani.

Egyébként ha már itt tartunk: sokfelé hallottuk, hogy a globális felmelegedés(?) meg a klímaváltozás kevesebb csapadékkal fog járni, fel kell éleszteni az öntözõrendszert, szárazságtûrõbb kultúrnövények jöhetnek elõtérbe a kevesebb csapadék miatt, hát erre fel csak esik csak esik és csak esik.
De amennyiben nekem van igazam, és a klímaváltozás valóban az, hogy a nyugat-keleti alapirányítás módosult észak-délire, tehát meridionálissá vált, ez csapadéktöbbletet kell, hogy hozzon, mert a hidegek leszakadása erõs ciklonaktivitást fog okozni, ami több csapadékkal jár.
Tehát nem kizárt, hogy a tudósok ismét tévedtek, és a melegedés(?) nem szárazabb, hanem csapadékosabb klímával fog járni.
Persze idõszakosan, mert közbe-közbe ékelõdhet olyan aszály, hogy minden kiég.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181067 - 2010-08-17 09:24:31)

Nem azt mondtam, hogy nincs megbolondulva az idõjárás, hanem azt, hogy nem elõször.