Meteorológiai esélylatolgatások
Korszakalkotó
cikk távelõrejelzés témában "Hari Seldon" tollából a Légkör új számában: Link
=> "A decemberi országos havi átlaghõmérséklet elõrejelzése távkapcsolatok alapján"
Bár erõs vulkánkitörések bekavarhatnak, egész jó módszernek tünik, melynek fizikai magyarázatát még nagy erõkkel keresik

=> "A decemberi országos havi átlaghõmérséklet elõrejelzése távkapcsolatok alapján"
Bár erõs vulkánkitörések bekavarhatnak, egész jó módszernek tünik, melynek fizikai magyarázatát még nagy erõkkel keresik

Ha jól látom, GFS koma elégé belehúzott a lehûlésbe jövõ héten... Vasárnaptól 5-6 napig max 20-25 fok lenne országosan... Jól látom, hogy ez csak egy mélyebbre szaladt futás, vagy lehet, hogy nekik lesz igazuk? Persze, kell a felfrissülés, de azért a 20 fok az már kicsit hûvös az év ezen szakában...
Teljesen igaz, hogy meridionális hatások nyomták le a nyugati szeleket és ez kisebb periódusok kivételével egyre tartósabb és gyakoribb, talán a kilencvenes évek elejétõl. Voltak ilyenek régebben is és nagyon valószínû, hogy a régi, híres szélsõséges évek is ezzel voltak összefüggésben. A sok óceáni front meg ciklon, meg a már megemlegetett "felhõátvonulások" ritkulása törvényszerû, hogy É-D-i ill. keleties áramlások gyakorivá válásához vezet. Ezek meg enyhe,esõs helyett szárazabb és zordabb vagy éppen melegebb idõjáráshoz vezetnek az átlaghoz képest és nagy hõkontrasztokhoz. Persze azt nem mondom, hogy szélsõséges lett emiatt az idõjárás, mert azonnal fejemhez vágnak egy Réthly kötetet.
Csakhogy ezzel feltaláltuk a klimatológiai spanyol viaszt. Kisiskolásoknak is tudni illik, hogy Európa éghajlatára hogyan hat az óceáni és ugye az É-Atlanti áramlat... Igazából az a kérdés, hogyha valóban a makroszinoptikai helyzetek katalógusát átírhatjuk (kimutatta már ezt vajon egy profi klimatológus vagy csak megérzések vannak ?), akkor azt is tudnunk kéne, hogy mi áll mögötte. Sajnos van két vérpofi csapat amelyik két végletben gondolkodik. Az egyik bármi történik globális felmelegedést emleget, a másik szerint meg bármi történik, az nem éghajlatváltozás csak egy kis szokásos idõjárási kilengés, mert az éghajlat örök, max. millió évek alatt módosul.
Valójában kimutatható a Golf és egyéb áramlások szignifikáns megváltozása vagy csak én nem hallottam felõle ? Persze ezt állandóan emlegetik (hideg édesvíz meg sarki jég elolvadásának hatása) ,de ez már tény ( és milyen paraméterei vannak?) vagy csak a jövõbe vetített riogatás ?

Valójában kimutatható a Golf és egyéb áramlások szignifikáns megváltozása vagy csak én nem hallottam felõle ? Persze ezt állandóan emlegetik (hideg édesvíz meg sarki jég elolvadásának hatása) ,de ez már tény ( és milyen paraméterei vannak?) vagy csak a jövõbe vetített riogatás ?
Mondok valamit: bár a következõ legfeljebb statisztikai tény (ha annak vehetõ egyáltalán), de amennyre vissza tudok emlékezni, olyan gyakran fordult elõ, hogy hosszútávú latolgatásainknál véleményem szerint figyelembe vehetõ.
Szóval, tapasztalatom szerint a július közepétõl augusztus elejéig terjedõ idõszakban az erõs délies légmozgás rendkívül ritka (nem is nagyon emlékszem ilyenre)
Eléggé állandósult, stabil idõjárást hoz rendszerint ez az idõszak, fölöttünk sekély ciklonális mezõvel,mérsékelt meleggel, helyi záporokkal-zivatarokkal, gyenge keleties légmozgással. Néha AC peremhelyzet is elõfordul tartós é-ény-i áramlással, inkább száraz, kissé hûvös idõvel.
Augusztus elejétõl általában melegszik, és lassan változékonyabbra fordul az idõ. Kezdetben anticiklonális hatások uralkodnak sok napsütéssel, késõbb déli-délnyugati áramlással mind melegebb, nedvesebb légtömegek érkeznek, mígnem a szituáció az augusztus 20. körüli hidegfront prefrontálisává fajul.
Hangsúlyozom, a fenti csupán egy gyakori forgatókönyv, nem biztos, hogy idén is így lesz (bár az AC peremhelyzet a több napos é-ény-i áramlással már látszik a modelleken a hónap második dekádjára) Idén nyáron a hõmérsékleti hullámhegyek magasabbak, a hullámvölgyek sekélyebbek az átlagosnál, mégis, úgy látom, maga a hullámvonal az átlagos és jellemzõ helyen van.
Végül még annyit, hogy a 70-es, 80-as évtizedben a nyári hónapokban tartós délies áramlás nem, vagy csak nagy ritkán fordult elõ. Voltak prefrontális délnyugati szelek 1, 2, 3 napig. Aztán berobogott a hf az óceánról, mielõtt 30C fölé ugorhattak volna a maxik.
Állítom, hogy az utóbbi 20 év hõhullámainak közvetlen oka a tartóssá vált meridionalitás, ill. a nyugatias áramlások gyengélkedése.
Szóval, tapasztalatom szerint a július közepétõl augusztus elejéig terjedõ idõszakban az erõs délies légmozgás rendkívül ritka (nem is nagyon emlékszem ilyenre)
Eléggé állandósult, stabil idõjárást hoz rendszerint ez az idõszak, fölöttünk sekély ciklonális mezõvel,mérsékelt meleggel, helyi záporokkal-zivatarokkal, gyenge keleties légmozgással. Néha AC peremhelyzet is elõfordul tartós é-ény-i áramlással, inkább száraz, kissé hûvös idõvel.
Augusztus elejétõl általában melegszik, és lassan változékonyabbra fordul az idõ. Kezdetben anticiklonális hatások uralkodnak sok napsütéssel, késõbb déli-délnyugati áramlással mind melegebb, nedvesebb légtömegek érkeznek, mígnem a szituáció az augusztus 20. körüli hidegfront prefrontálisává fajul.
Hangsúlyozom, a fenti csupán egy gyakori forgatókönyv, nem biztos, hogy idén is így lesz (bár az AC peremhelyzet a több napos é-ény-i áramlással már látszik a modelleken a hónap második dekádjára) Idén nyáron a hõmérsékleti hullámhegyek magasabbak, a hullámvölgyek sekélyebbek az átlagosnál, mégis, úgy látom, maga a hullámvonal az átlagos és jellemzõ helyen van.
Végül még annyit, hogy a 70-es, 80-as évtizedben a nyári hónapokban tartós délies áramlás nem, vagy csak nagy ritkán fordult elõ. Voltak prefrontális délnyugati szelek 1, 2, 3 napig. Aztán berobogott a hf az óceánról, mielõtt 30C fölé ugorhattak volna a maxik.
Állítom, hogy az utóbbi 20 év hõhullámainak közvetlen oka a tartóssá vált meridionalitás, ill. a nyugatias áramlások gyengélkedése.
A julius végi meleghullám talán úgy következik majd be, ahogy irtad, viszont úgy gondolom, akkortájt jelennek meg az elsõ jelek augusztusra vonatkozolag. Tendenciát kell figyelni, ami egyelõre nem alakult ki: elképzelhetõ egy szokásos elõoldali helyzet (nem túlságosan tartos), de akár az is, hogy egy AC helyezõdik fölénk, védve a "hidegtõl" ény-ról és folyamatos, igaz gyengébb dny-i áramlással befûtenének nálunk (ény/dk megosztottságú Europa). Mindkét szcenário már megjelent a GFS-en a honap vége felé. Ezek szerint mindkettöre van/lesz hajlam.
Utolsó mondatodhoz még annyit, hogy nemcsak "visszaáll a szárazság és hõség, mintha elõtte mi sem történt volna", de nagyon hirtelen is áll vissza, vagy keletkezik újonnan.
Az én tizen-huszonéves koromban (70-es, 80-as évek) sokkal többet "szöszmötölt" az idõjárás, mielõtt kialakult volna egy (mostaniaknál jóval mérsékeltebb) nyári hõhullám.
Újabban a "semmibõl" törnek elõ brutális erõvel a felmelegedések.
Mindennek okát az áramlási muszterek gyakoriságának megváltozásában látom: a zonalitás visszaszorult, s legalábbis a kontinens vonatkozásában, rendszerint meridionális az erõsebb, sebessebb légmozgás. Ez nyáron játszi könnyedséggel ránk rántja az ilyenkor viszonylag közeli észak-afrikai pool-ból a forró, száraz levegõt.
A zonalitás és meridionalitás periódikus váltakozása (Namias ciklus), a cikluson belül a két fázis aránya döntõ sajátossága az éghajlatnak. Ebben bármilyen komolyabb eltolódás kimeríti az éghajlatváltozás fogalmát akkor is, ha a többi faktor egyébként konstans maradt.
Az okok taglalása igen messzire vezetne, itt mindössze annyit kívánok megjegyezni, hogy a változásban más tényezõk is könnyen közrejátszhatnak (és játszanak is), mint a széndioxid köncentráció növekedése a légkörben.
Még egy dolog, ami gyakran eszembe jut: az ilyen afrikai melegáramlásoknál nyilván titáni erõk mozdulnak meg, mert a szintén elég nagy Földközi-tenger mintha nem nagyon mérsékelné a fölötte átkelõ légtömegek forróságát és szárazságát. Érdekes kérdés, mi volna, ha ezek a légtömegek végig szárazföldön vonulva érnének el minket.
Az én tizen-huszonéves koromban (70-es, 80-as évek) sokkal többet "szöszmötölt" az idõjárás, mielõtt kialakult volna egy (mostaniaknál jóval mérsékeltebb) nyári hõhullám.
Újabban a "semmibõl" törnek elõ brutális erõvel a felmelegedések.
Mindennek okát az áramlási muszterek gyakoriságának megváltozásában látom: a zonalitás visszaszorult, s legalábbis a kontinens vonatkozásában, rendszerint meridionális az erõsebb, sebessebb légmozgás. Ez nyáron játszi könnyedséggel ránk rántja az ilyenkor viszonylag közeli észak-afrikai pool-ból a forró, száraz levegõt.
A zonalitás és meridionalitás periódikus váltakozása (Namias ciklus), a cikluson belül a két fázis aránya döntõ sajátossága az éghajlatnak. Ebben bármilyen komolyabb eltolódás kimeríti az éghajlatváltozás fogalmát akkor is, ha a többi faktor egyébként konstans maradt.
Az okok taglalása igen messzire vezetne, itt mindössze annyit kívánok megjegyezni, hogy a változásban más tényezõk is könnyen közrejátszhatnak (és játszanak is), mint a széndioxid köncentráció növekedése a légkörben.
Még egy dolog, ami gyakran eszembe jut: az ilyen afrikai melegáramlásoknál nyilván titáni erõk mozdulnak meg, mert a szintén elég nagy Földközi-tenger mintha nem nagyon mérsékelné a fölötte átkelõ légtömegek forróságát és szárazságát. Érdekes kérdés, mi volna, ha ezek a légtömegek végig szárazföldön vonulva érnének el minket.
Nem azt akartam mondani, hogy a nyár további részében már nem valószínû nagy hõség. Sõt állítom, hogy augusztusban lesz még egy hõhullám, bár ennek mértéke természetesen még kérdéses: az "épp hogy csak-tól" a 2010-es orosz poklot megközelítõ hosszúságú és forróságú idõszakig minden lehetséges.
Csupán annyit feltételezek, hogy a soron következõ (júl. 20. környéki) felmelegedés nem fog a mostanihoz mérhetõ hõhullámmá fejlõdni. A "fertelmes" hõség -ha jön- késõbb jön.
Csupán annyit feltételezek, hogy a soron következõ (júl. 20. környéki) felmelegedés nem fog a mostanihoz mérhetõ hõhullámmá fejlõdni. A "fertelmes" hõség -ha jön- késõbb jön.
Sajnos semmi garanciát nem látok arra vonatkozóan, hogy egy egy-két hetes hõhullám utám nem jöhet egy hasonló augusztusban. 2007-ben aug. 20 után egy hétig, amikor éppen a Bükk és Zemplén táján jártam majd megfõttünk a 35 feletti forróságban. (Igaz,a Dunántúl akkor nem volt olyan meleg).2011-ben már volt júliusban egy 8 napos hõségperiódusom, aztán hideg és csapadékos idõ jött, de aug. 20. után egy újabb egy hetes hõség és még forró nap is lett. 1992 augusztus vége is nemhogy enyhülõ, inkább fokozódó hõséget ill. forróságot hozott. Sajnos az utóbbi években hiába vannak a vad szupercellák és nyári fagylaló hidegbetörések, úgy visszaáll a szárazság vagy hõség, mintha elõtte mi sem történt volna...

A GFS jelenlegi futása szerint a brit ciklon, ami elõoldalán felénk indítja a forró levegõt júl. 20. környékén, elég gyorsan Skandinávia fölé helyezõdik, ezért a hõség nálunk néhány napra korlátozódna. Igaz, mögötte gyorsan kimélyül egy újabb, szintén Britannia felett. (Úgy látszik, idén nyáron hajlama van a cirkulációnak angliai központú ciklonokra)
Ez utóbbi ciklonnak már beragadhat hozzánk az elõoldali melegáramlása -azonban ez hangsúlyozottan feltételezés csupán, mert a modell még nem mutat ilyesmit, nem is lát el odáig. Ezzel az erõvel az is elképzelhetõ, hogy a második ciklon is gyorsan vonul kelet felé, s újra hátoldalra kerülünk.
Mikor a modellek nem igazítanak útba, akkor kell elõvenni az "ezüstözött" arányérzéket.
Nekem azt súgja az idõjárási arányérzékem, hogy ha a mostani hõhullám letörik, és tartósabban hûvösebb (mérsékelten meleg) idõ köszönt be, akkor jöhet ugyan 10 nap múlva melegedés, pár napos kánikula, azonban a meleghullám ereje, tartóssága meg sem közelíti az elõbbiét. A jelenlegi hõségidõszak a 2007 júliusihoz mérhetõ (még ha alacsonyabban is tetõzött némileg), az ilyenek nem jönnek 10 naponként. Az idõjárás kompenzációs hajlama nemigen teszi ezt lehetõvé -ha nem így volna, már ide költözött volna a Szahara (vagy Grönland)
A napállásról általad leírtakkal száz percentesen egyetértek. Semmit se számít -de nemcsak szeptember közepéig, de jóval tovább. Szerintem megérhetjük, hogy október második felében is befigyel 1-1 hõségnap (volt már rá példa). A napállás csupán november elejétõl "véd meg" a 25C fölötti maxiktól.
Ez utóbbi ciklonnak már beragadhat hozzánk az elõoldali melegáramlása -azonban ez hangsúlyozottan feltételezés csupán, mert a modell még nem mutat ilyesmit, nem is lát el odáig. Ezzel az erõvel az is elképzelhetõ, hogy a második ciklon is gyorsan vonul kelet felé, s újra hátoldalra kerülünk.
Mikor a modellek nem igazítanak útba, akkor kell elõvenni az "ezüstözött" arányérzéket.
Nekem azt súgja az idõjárási arányérzékem, hogy ha a mostani hõhullám letörik, és tartósabban hûvösebb (mérsékelten meleg) idõ köszönt be, akkor jöhet ugyan 10 nap múlva melegedés, pár napos kánikula, azonban a meleghullám ereje, tartóssága meg sem közelíti az elõbbiét. A jelenlegi hõségidõszak a 2007 júliusihoz mérhetõ (még ha alacsonyabban is tetõzött némileg), az ilyenek nem jönnek 10 naponként. Az idõjárás kompenzációs hajlama nemigen teszi ezt lehetõvé -ha nem így volna, már ide költözött volna a Szahara (vagy Grönland)
A napállásról általad leírtakkal száz percentesen egyetértek. Semmit se számít -de nemcsak szeptember közepéig, de jóval tovább. Szerintem megérhetjük, hogy október második felében is befigyel 1-1 hõségnap (volt már rá példa). A napállás csupán november elejétõl "véd meg" a 25C fölötti maxiktól.
A GFS is pedzegeti napok ota a julius 20-a utáni újabb meleget. Nyilván ûridõ, de már most látszik, hogy az ény-i áramlás nem bir majd tartosan fennállni és a forro levegõ szinte ott fog állni készenlétben arra várva, hogy Nyugat- vagy Kelet-Európa felé induljon.
Az a napállásos dolog meg azt hittem tavaly augusztus végén el lett vetve örökre... úgy látszik van még követõje.
Július végén semmi jelentõsége, max. szeptember közepétõl.
Az a napállásos dolog meg azt hittem tavaly augusztus végén el lett vetve örökre... úgy látszik van még követõje.

Jövõ hétre átalakulás látszik már egy ideje illetve várható volt hogy "kifullad" a hõség egy idõ után,meglepetés egyáltalán hogy eddig kitartott egyhuzamban. ÉNY-i irányításé lehet majd a fõszerep egy idõre,a ciklonok eljuthatnak majd Európa északi részére,Skandinávia-Németország-Lengyelország területéig,frontjaik pedig változatosabbá,mérsékelten meleggé tehetik majd az idõt,ugyanakkor egyelõre úgy látszik komoly csapadékkal sajnos nem járnak majd.
Ugyanakkor hatalmas bázisa van/marad egész Dél-Európában a melegnek,nekünk kulcs fontosságú helyen DNY Európában is illetve attól délre. Éppen ezért a várható átmeneti váltás után,július második felét követõen,pár hét mérsékeltebb idõ után,nem lenne meglepetés ha augusztusra,addigra már az alacsonyabb Nap állás miatt,várhatóan gyengébb kivitelben visszatérne még egy idõszakra a forró idõ.
Ugyanakkor hatalmas bázisa van/marad egész Dél-Európában a melegnek,nekünk kulcs fontosságú helyen DNY Európában is illetve attól délre. Éppen ezért a várható átmeneti váltás után,július második felét követõen,pár hét mérsékeltebb idõ után,nem lenne meglepetés ha augusztusra,addigra már az alacsonyabb Nap állás miatt,várhatóan gyengébb kivitelben visszatérne még egy idõszakra a forró idõ.
Tényleg megvalósulni látszik lassan, amit eddig a GFS pedzegetett, látótávon belül ért a változás. Meglepõ módon már tegnap szivárgott egy kis adag nedves levegõ a Balkánra, ennek hatására volt DK-en erõs a gomolyképzõdés.
Az eddigi száraz forróság kulcsa ez volt. A Balkán porszáraz volt, a délkeleti áramlás pedig onnan hozta a légtömegeket.
Az általam áhított folyamat, az AC északabbra húzódása lassan elkezdõdik, ezek a nyugati zivatarok azért fokozatosan feljebb paskolják az anticiklont. Ennek határása az eddig üres Balkán is labilizálódik, a Cape térképeket ajánlom a folyamat lekövetésére. Ettõl még nem lenne labilis a légoszlop, ám nedvesség is érkezik, mivel a zivatarrendszerekbõl a következõ napokban is szivárog ki a nedvesség és "alattomos" módon, a Kárpátokat megkerülve (ahogyan tegnap is láthattuk) DK felõl is támadja majd lassan a medencét.
Az eddigi száraz forróság kulcsa ez volt. A Balkán porszáraz volt, a délkeleti áramlás pedig onnan hozta a légtömegeket.
Az általam áhított folyamat, az AC északabbra húzódása lassan elkezdõdik, ezek a nyugati zivatarok azért fokozatosan feljebb paskolják az anticiklont. Ennek határása az eddig üres Balkán is labilizálódik, a Cape térképeket ajánlom a folyamat lekövetésére. Ettõl még nem lenne labilis a légoszlop, ám nedvesség is érkezik, mivel a zivatarrendszerekbõl a következõ napokban is szivárog ki a nedvesség és "alattomos" módon, a Kárpátokat megkerülve (ahogyan tegnap is láthattuk) DK felõl is támadja majd lassan a medencét.

Jövõ hét közepétõl meg is valósul ez a "jó móka": az AC, melynek hátoldalán jelen pillanatban, s még pár napig rendkívül forró észak-afrikai levegõt kapunk, tényleg megindul észak felé, és a Skandináv-félsziget keleti része fölé helyezõdik a GFS legfrissebb futása szerint. Ezáltal az áramlás keleties komponenst nyer fölöttünk, már nem közvetlenül Afrikából érkeznek hozzánk a légtömegek. Persze azt mondani se kell, hogy a k-dk áramlás nyáron még mindig igen meleg idõt jelent, ha nem is szélsõségesen forrót. A 20-s T850 lekerül ugyan rólunk, de továbbra is ez, valamint a 15-ös közötti területbe esünk a modell szerint -ez bizony kánikulai meleg 2m-re vonatkoztatva. Hogy a sekély ciklonális mezõ mennyire húzódik ránk keletrõl, kérdés. Gyanítom, hogy jövõ héten még nem válik idõjárásunk meghatározójává. A sivatagi szél alábbhagyásával a nedvesebb, magasban valamivel hûvösebb levegõben javulnak a csapadékképzõdés esélyei, de szerintem ez csupán elszórt záporokhoz, zivatarokhoz lesz elég a következõ hét második felében. Kiadósabb, nagy területre kiterjedõ konvektív csapadékhullást eléggé kizártnak tartok.
Érdemi változás, a hõség jelentõs csökkenése jelen futás szerint júl. 12.-tõl (jövõ utáni hét csütörtök) néz ki. Ekkorra azt a makroszinoptikai helyzetet mutatja a GFS, melyet már kb. 10 napja újra és újra felvet: a kontinens északi, északkeleti részén megerõsödõ ciklonok, és a magasnyomás észak felé való kiterjedése az Atlanti-óceánon. Mindennek következtében komolyan megindulna felénk a "felmentõ sereg": a poláris-maritim légtömegek ény-ról. Hangsúlyozni kell természetesen, hogy 300 órás "ûrtávlatról" van szó. Sajnos, ez nem azt mondja elsõsorban, hogy ekkor majd vége lesz a kánikulának -sokkal inkább, hogy addig biztosan eltart. Az még csaknem két hét, talán mégis burnuszt kéne beszerezni...
Érdemi változás, a hõség jelentõs csökkenése jelen futás szerint júl. 12.-tõl (jövõ utáni hét csütörtök) néz ki. Ekkorra azt a makroszinoptikai helyzetet mutatja a GFS, melyet már kb. 10 napja újra és újra felvet: a kontinens északi, északkeleti részén megerõsödõ ciklonok, és a magasnyomás észak felé való kiterjedése az Atlanti-óceánon. Mindennek következtében komolyan megindulna felénk a "felmentõ sereg": a poláris-maritim légtömegek ény-ról. Hangsúlyozni kell természetesen, hogy 300 órás "ûrtávlatról" van szó. Sajnos, ez nem azt mondja elsõsorban, hogy ekkor majd vége lesz a kánikulának -sokkal inkább, hogy addig biztosan eltart. Az még csaknem két hét, talán mégis burnuszt kéne beszerezni...
37 fok már lehet, holnap meg lesz valahol az országban! Sajnos komoly van esélye a 40-nek.
Azt figyelem, hogy Veszprém térségébe az ECM miért számol szélsõségesebb mxikat, mint az Alföld közepére. ebbõl azt gondolom hogy:
Azért, mert bár az elmúlt hetekben több volt a csapadék, de ezen a területen csak a talaj felsõ rétegére volt elég ami pár nap hõség alatt elfüstöl, míg az Alföldön kiadósabb zivatarok is voltak. (amelyek eloszlása elég szélsõséges, a futóhomok víztartása lényegesen rosszabb- kevesebb erdõ, mit párologtató felület stb, mint ellenérvek). Mindenesetre ha a meleg inkább a Dunántúlt célozza, én nem tartom valószínûnek, hogy itt 40 fok közelébe emelkedik a hõmérséklet, másrészt a levegõ nedvességtartalma elég nagynak bizonyul, nem egy markáns tisztító hidegfront hátoldalábõl lett a hõség hirtelen, mint 2007- ben (azt megelõzõen arra emlékszem 3 napig még a 20-22 fokot is alíg értük el Bp-en ***, a levegõ vastagon már porral és párával telt, ami gyengíti, szórja a sugárzást, + azt látom, hogy a tõlünk északra elhelyezkedõ hullámzó frontrendszer idõnként, kb 2-3 naponként beleköphet kisebb adag hûvösebb levegõt ebbe a forró mocsárba, ami visszavetheti 3-4 fokkal, illetve ezt a GFS/ENS térképein elõrejelzett záporok- zivatarok is jelzik.
szóval olyan 37.0 és 37.6 közé várom a tetejét 4-5 én, vagy 8 án ami a fülledtség miatt sokkal inkább gyilkos hõségnek fog tûnni mint a 2007 es.
*** jól emlékszem 2007július közepére, mivel éppen akkor egy nyári fertõzés miatt én már ekkor 40,8 fokkal megdöntöttem az egyéni rekordomat, nem gondoltam volna hogy ez 1 hét múlva Magyarország absz. maximumával is megtörténik, remélem 100 év múlva lesz hozzá szerencsém legközelebb
Azért, mert bár az elmúlt hetekben több volt a csapadék, de ezen a területen csak a talaj felsõ rétegére volt elég ami pár nap hõség alatt elfüstöl, míg az Alföldön kiadósabb zivatarok is voltak. (amelyek eloszlása elég szélsõséges, a futóhomok víztartása lényegesen rosszabb- kevesebb erdõ, mit párologtató felület stb, mint ellenérvek). Mindenesetre ha a meleg inkább a Dunántúlt célozza, én nem tartom valószínûnek, hogy itt 40 fok közelébe emelkedik a hõmérséklet, másrészt a levegõ nedvességtartalma elég nagynak bizonyul, nem egy markáns tisztító hidegfront hátoldalábõl lett a hõség hirtelen, mint 2007- ben (azt megelõzõen arra emlékszem 3 napig még a 20-22 fokot is alíg értük el Bp-en ***, a levegõ vastagon már porral és párával telt, ami gyengíti, szórja a sugárzást, + azt látom, hogy a tõlünk északra elhelyezkedõ hullámzó frontrendszer idõnként, kb 2-3 naponként beleköphet kisebb adag hûvösebb levegõt ebbe a forró mocsárba, ami visszavetheti 3-4 fokkal, illetve ezt a GFS/ENS térképein elõrejelzett záporok- zivatarok is jelzik.
szóval olyan 37.0 és 37.6 közé várom a tetejét 4-5 én, vagy 8 án ami a fülledtség miatt sokkal inkább gyilkos hõségnek fog tûnni mint a 2007 es.
*** jól emlékszem 2007július közepére, mivel éppen akkor egy nyári fertõzés miatt én már ekkor 40,8 fokkal megdöntöttem az egyéni rekordomat, nem gondoltam volna hogy ez 1 hét múlva Magyarország absz. maximumával is megtörténik, remélem 100 év múlva lesz hozzá szerencsém legközelebb
Ha számszerûsíteni kell, akkor most 39.5 és 40.5 közé tippelem az absz. maxot a következõ 8-10 napban.
A GFS továbbra is makacsul fel-feldobja az észak-északkelet-európai fejlettebb ciklonok lehetõségét. Igaz, eleinte túlzottan keletre (Észak-Oroszország, Ural elõtere) helyezi ezeket, így hátoldali hidegáramlásuk nem hat ránk, érdemben nem csökkenti a közép-európai nagy meleget. Júl. 12.-tõl már a Skandináv-félsziget fölött látszik ilyen ciklon, és a hûvösebb levegõ északnyugatról erõsen megközelít, majd elér minket.
Persze, itt ûrtávlatról van szó, de a modell közel 10 napja "hajtogatja" a fenti makroszinoptikai helyzetet, úgy látszik, a globális cirkuláció tartalmaz bizonyos hajlamot erre. "Józan paraszti ésszel" is lehet valami ilyesféle forgatókönyvre gondolni: erõs hõhullámokban is van bizonyos ingadozás, 7-10 naponta szokott lenni a poláris-maritim légtömegeknek valami próbálkozása (még ha rendre hamvába hullnak is ezek a próbálkozások)
Hosszú évek tapasztalata mondatja velem, hogy júl. második dekádjában gyakori a tartós északi, északnyugati légmozgás, mely viszonylag stabil, de csak mérsékelten meleg (esetleg hûvöskés) idõvel jár. Szóval, júl. 10.-e környékén érdemes lesz nyitva tartani a szemünk.
Könnyen el tudok képzelni olyan szcenáriót, hogy a "pokoli" két hét után lényegesen mérsékeltebb, változékony, idõnként csapadékos idõjárás köszönt be július végéig, augusztus elejéig. Augusztusban szinte biztos, hogy jön még egy hosszabb meleg idõszak, de a hõség lehet, már nem éri el a közeljövõben várhatót.
Persze, itt ûrtávlatról van szó, de a modell közel 10 napja "hajtogatja" a fenti makroszinoptikai helyzetet, úgy látszik, a globális cirkuláció tartalmaz bizonyos hajlamot erre. "Józan paraszti ésszel" is lehet valami ilyesféle forgatókönyvre gondolni: erõs hõhullámokban is van bizonyos ingadozás, 7-10 naponta szokott lenni a poláris-maritim légtömegeknek valami próbálkozása (még ha rendre hamvába hullnak is ezek a próbálkozások)
Hosszú évek tapasztalata mondatja velem, hogy júl. második dekádjában gyakori a tartós északi, északnyugati légmozgás, mely viszonylag stabil, de csak mérsékelten meleg (esetleg hûvöskés) idõvel jár. Szóval, júl. 10.-e környékén érdemes lesz nyitva tartani a szemünk.
Könnyen el tudok képzelni olyan szcenáriót, hogy a "pokoli" két hét után lényegesen mérsékeltebb, változékony, idõnként csapadékos idõjárás köszönt be július végéig, augusztus elejéig. Augusztusban szinte biztos, hogy jön még egy hosszabb meleg idõszak, de a hõség lehet, már nem éri el a közeljövõben várhatót.
Én úgy érzem, hogy Derick mester már a jövõ hét vége felé/az azt követõ napokra kacsintgat.

Ugyan nem extra-hosszútávú (nincs rá idõm), ám ebbe gyorsan beleszólok.
Nemhogy a nagyvadra, még a 40 fokra is csak 10-15 % esélyt adok.
Oka a 2007-es helyzettel szemeben nedvesség-telítettebb talaj és a kb. 2 fokkal alacsonyabban várható t850.
Ennek erdõjeként a jövõ hét közepén a 38-39°C közötti csúcsokat körvonalazok.
Nemhogy a nagyvadra, még a 40 fokra is csak 10-15 % esélyt adok.
Oka a 2007-es helyzettel szemeben nedvesség-telítettebb talaj és a kb. 2 fokkal alacsonyabban várható t850.
Ennek erdõjeként a jövõ hét közepén a 38-39°C közötti csúcsokat körvonalazok.
Egyetértek! Annyit fûznék hozzá még csak csöndben, még csak halkan, de a legfrisebb ens-ek és operatívok alapján, a pozitív hõmérsékleti nagyvad is veszélybe kerülhet (legalábbis a beállítása), bár még igen kicsi az esélye (10-15%-nál sztem nem több). 2007-ben történt Kiskunhalason, hogy egy július 20-ai napon 41.9 fokig emelkedett a hõmérséklet.
Érvek mellette:
-tartós 20-22 fok körüli (+/-1-2 fok) 850
-"hõkatlanná" váló medence
-szinte a legmagasabb napállás
Érvek ellene:
- az elmúlt idõszak csapadékai nedvesítették a talaj felsõ részét, növényzetet így egy darabig késleltethetik a talaj felsõ 10-20 cm-nek erõs kiszáradását (természetesen a homokos, löszös pusztákon ennek kisebb a jelentõsége)
-nem lesz olyan tartós a hõség
- nedvesebb levegõ érkezik és beindul a gomolyosodás (ez bár csökkenti az extrém maxok esélyét, de kifejezetten rossz az elviselhetõség szempontjából ( magasabb RH) mert a nedvesebb levegõ a min-okat is magasabban -rekordmagasan- tartja/tarthatja)
Összességében sztem nem valószínû, h megdöntjük vagy beállítjuk a 2007-es absz. rekordot, de 1-2 fokra jó eséllyel megközelíthetjük.
Érvek mellette:
-tartós 20-22 fok körüli (+/-1-2 fok) 850
-"hõkatlanná" váló medence
-szinte a legmagasabb napállás
Érvek ellene:
- az elmúlt idõszak csapadékai nedvesítették a talaj felsõ részét, növényzetet így egy darabig késleltethetik a talaj felsõ 10-20 cm-nek erõs kiszáradását (természetesen a homokos, löszös pusztákon ennek kisebb a jelentõsége)
-nem lesz olyan tartós a hõség
- nedvesebb levegõ érkezik és beindul a gomolyosodás (ez bár csökkenti az extrém maxok esélyét, de kifejezetten rossz az elviselhetõség szempontjából ( magasabb RH) mert a nedvesebb levegõ a min-okat is magasabban -rekordmagasan- tartja/tarthatja)
Összességében sztem nem valószínû, h megdöntjük vagy beállítjuk a 2007-es absz. rekordot, de 1-2 fokra jó eséllyel megközelíthetjük.
Bátor kijelentés, hogy minimum 38 lesz az országos Tmax, mindenesetre meglátjuk!
Thermometer, én nem a hõhullám tényét vonom kétségbe, hanem az intenzitását. Ezen pedig szerintem bõven lehet vitatkozni. Én a legmasszívabb hõhullámok így pl a 2007-es sznoptikai helyzetének tükrében vagyok szkeptikus.
Thermometer, én nem a hõhullám tényét vonom kétségbe, hanem az intenzitását. Ezen pedig szerintem bõven lehet vitatkozni. Én a legmasszívabb hõhullámok így pl a 2007-es sznoptikai helyzetének tükrében vagyok szkeptikus.
ECMWF legújabb verziója (operatív) szerint vasárnaptól jövõ hét csütörtökig lenne határainkon belül a 20 fokos T850. Ezen öt nap közül csupán egy van (vasárnap), mikor a közelünkben egyáltalán létezik a 24-es izoterma: ez nagyjából Ausztria területén, az Alpok északi oldalán, bizonnyal fõnhatásra. Tehát, 22-24 fokos T850-ek tartós megjelenését ez a futás nem mutatja. Mindezekkel együtt rettenetesen befûtenek nekünk a jövõ héten, sorozatban, többfelé lesznek forró napok -s ebbõl a szempontból édesmindegy, meglesz-e a 40 C vagy sem.
Most a GFS se hûti a kedélyeket: az AC elõoldali helyzetet messze keletre tette, szinte az Ural elõterébe, ez így nincs ránk hatással: nálunk marad a megrekedt meleg levegõ ki tudja, meddig.
Ezúttal nem állom meg, hogy ne OFF-oljak kicsit. Ez egyik tábor számára: nem kell erõltetni a hõséget, úgyis jön az. Aki a "krematórium" szekerét tolja, annak nyilván van nagy teljesítményû légkondija, jó mély hûvös pincéje, esetleg nyakig a Balatonba merülve tölti ezeket a napokat (vagy nyaral a tengerparton?) Máshogy ugyanis nehéz elviselni a megvalósulni készülõ poklot -fõleg a nagyváros beton és aszfalttengerében, pl. Budapesten.
A másik tábornak: semmire se megyünk azzal, ha "dafke" kétségbe vonjuk a keményvonalas hõhullám tényét, kapaszkodunk minden, valamivel enyhébb modellfutásba. Sajnos, ha valami egy héten belülre jött az ECMWF-en, abban már NINCS PARDON.
Most a GFS se hûti a kedélyeket: az AC elõoldali helyzetet messze keletre tette, szinte az Ural elõterébe, ez így nincs ránk hatással: nálunk marad a megrekedt meleg levegõ ki tudja, meddig.
Ezúttal nem állom meg, hogy ne OFF-oljak kicsit. Ez egyik tábor számára: nem kell erõltetni a hõséget, úgyis jön az. Aki a "krematórium" szekerét tolja, annak nyilván van nagy teljesítményû légkondija, jó mély hûvös pincéje, esetleg nyakig a Balatonba merülve tölti ezeket a napokat (vagy nyaral a tengerparton?) Máshogy ugyanis nehéz elviselni a megvalósulni készülõ poklot -fõleg a nagyváros beton és aszfalttengerében, pl. Budapesten.
A másik tábornak: semmire se megyünk azzal, ha "dafke" kétségbe vonjuk a keményvonalas hõhullám tényét, kapaszkodunk minden, valamivel enyhébb modellfutásba. Sajnos, ha valami egy héten belülre jött az ECMWF-en, abban már NINCS PARDON.
Annyiban látni módosulást tegnaphoz képest(ECM op. megint "hûvösebbre" sikerült mint az ens),hogy jelen állás szerint a hét közepéig tarthat a keményvonalas száraz hõség 20 fok körüli T850-el,majd szerda-csütörtök táján közelítheti meg a 15 fokos T850 északról és nyugatról,ezzel együtt változékonyabbá téve a jövõ hét második felének idõjárását,ugyanakkor a kifejezetten meleg 30 fok körüli Tmax-ok maradhatnak majd.
[szia! légy szíves, kerüld innentõl kezdve az 1 mondatos, a fórumba nem illõ, sokszor kérdésekbõl álló hozzászólásaidat! (a hozzászólás törölve lett) köszönöm! mod.]
Minimum 38 fok lesz az országos Tmax, ez 100 %, a 39 fokra is van legalább 50 %, de a legalább kerekített 40 fokra is van vagy 25 % esély.
Az ECMWF op. már sok-sok napja adja a 20-22 fokos T850-et vasárnaptól-keddig, ilyenkor a GFS-t az ENS tagokkal együtt nemes egyszerûséggel bele lehet dobni a kukába.
Az ECMWF op. már sok-sok napja adja a 20-22 fokos T850-et vasárnaptól-keddig, ilyenkor a GFS-t az ENS tagokkal együtt nemes egyszerûséggel bele lehet dobni a kukába.
A wetterzén belül ez nem ENS amit linkeltem?
Az általad linkelt térképeken sem látok az országot beterítõ, tõlünk északra túlnyóló 20-as izotermákat, csak "nyaldosni" fogja az országot a 20-as T850.
38-40 fokokhoz napokon keresztül kell bõven 20 fok fölötti T850, illetve ideig óráig 23-24 is.
Mindjárt megteszem tétjeimet. :-)
Egy 2007-es szintû hõhullámhoz nem lesz adott egy masszív teknõ, vagy ciklonális mezõ ami lenyúlna Izlandtól Portugáliáig. Ennek hiányában nem lesz meg a masszív elõoldali áramlás, mi föltornázná a bejósolt meleget hozzánk.
Az általad linkelt térképeken sem látok az országot beterítõ, tõlünk északra túlnyóló 20-as izotermákat, csak "nyaldosni" fogja az országot a 20-as T850.
38-40 fokokhoz napokon keresztül kell bõven 20 fok fölötti T850, illetve ideig óráig 23-24 is.
Mindjárt megteszem tétjeimet. :-)
Egy 2007-es szintû hõhullámhoz nem lesz adott egy masszív teknõ, vagy ciklonális mezõ ami lenyúlna Izlandtól Portugáliáig. Ennek hiányában nem lesz meg a masszív elõoldali áramlás, mi föltornázná a bejósolt meleget hozzánk.
Ja, hogy GFS-t nézel.
ECMWF (ens. atlag baloldalon, operativ jobb oldalon):
1. 00 UTC: Link nyugat, delnyugatrol jön be a 20 fokos izoterma
2. 00 UTC: Link az ország nyugati felén bent van a 20-as izoterma, ens. átlag szerint is.
3. 00 UTC: Link 20+ még dél, délnyugaton, operativban északnyugaton is.
4. 00 UTC: Link ens. átlagban már az országtól délre a 20++, operativban még böven bent, s még 5-én is.
Sajnos nem látom a 36 fokos tippedet Kockás játékában
ECMWF (ens. atlag baloldalon, operativ jobb oldalon):
1. 00 UTC: Link nyugat, delnyugatrol jön be a 20 fokos izoterma
2. 00 UTC: Link az ország nyugati felén bent van a 20-as izoterma, ens. átlag szerint is.
3. 00 UTC: Link 20+ még dél, délnyugaton, operativban északnyugaton is.
4. 00 UTC: Link ens. átlagban már az országtól délre a 20++, operativban még böven bent, s még 5-én is.
Sajnos nem látom a 36 fokos tippedet Kockás játékában

Az ENS elõréket végignézve itt Link , egyszer sem látok 850-en 20 fokos izotermát nálunk.
A 35+ meg lehet, de 36 fölé nem gondolom, hogy menne a hõmérséklet. A 40-hez 3-4 napig kellene 20+ T850 és egy két napig 23-24. Ez jelenleg esélytelen.
A 35+ meg lehet, de 36 fölé nem gondolom, hogy menne a hõmérséklet. A 40-hez 3-4 napig kellene 20+ T850 és egy két napig 23-24. Ez jelenleg esélytelen.
Az egy kiugró operativ futás volt.
A továbbra sem kiugró, ens.átlag által is támogatott júl. 1-2-3-i 20, 21, esetleg 22 fokos T850-t sem tartod lehetségesnek? Az azért csak közelebb van a júl. 7-nél, és böven 35 fok feletti T-kre adna lehetöséget (akár kerekített 40-re is, söt...)
A továbbra sem kiugró, ens.átlag által is támogatott júl. 1-2-3-i 20, 21, esetleg 22 fokos T850-t sem tartod lehetségesnek? Az azért csak közelebb van a júl. 7-nél, és böven 35 fok feletti T-kre adna lehetöséget (akár kerekített 40-re is, söt...)
Nos a 7-i 22-24 fokos izotermából már az ECM szerint sem lesz semmi. (szerencsére)
A szerdai szórás is sokat szelídült, továbbra is azt mondom, nem lesz elegendõ kontraszt a 20+ izotermák berántására.
A szerdai szórás is sokat szelídült, továbbra is azt mondom, nem lesz elegendõ kontraszt a 20+ izotermák berántására.
Ezen már elmosolyodtam... a bolondját akarja járatni velünk az idõ!?
Mindnesetre vasárnap illetve hétfõn már most látszik egy 22-es T850 nyugaton, viszont majd ezen napokon dõl el, vajon kedden ill. szerdán is hasonló lesz-e a helyzet. Továbbá annyira a GFS-nek sem örülnék, 300 ora fölött egy francia-brit sekély ciklon mintaszerûen felhúzná a 25-öst a medence felé. Szóval még bõven vannak ütõs "kártyái" annak az atlanti AC ill. a partvidéki esetleges majdani ciklonoknak. Nyilván ûridõ, amit felhoztam, de a tendeciákat kell figyelni, esetleg a jövõ hét elejétõl.

Mindnesetre vasárnap illetve hétfõn már most látszik egy 22-es T850 nyugaton, viszont majd ezen napokon dõl el, vajon kedden ill. szerdán is hasonló lesz-e a helyzet. Továbbá annyira a GFS-nek sem örülnék, 300 ora fölött egy francia-brit sekély ciklon mintaszerûen felhúzná a 25-öst a medence felé. Szóval még bõven vannak ütõs "kártyái" annak az atlanti AC ill. a partvidéki esetleges majdani ciklonoknak. Nyilván ûridõ, amit felhoztam, de a tendeciákat kell figyelni, esetleg a jövõ hét elejétõl.
A nagy kérdés, mint ilyenkor mindig, hogy számszerûsítve kb. hol lehet majd a csúcs 2 m-en.
Az ökölszabály szerint ugyebár T850 + 17-18 fok simán játszik.
Tavaly az augusztus végi, vagy pl. a 2008 szeptember eleji kánikula idején végleg eldobhattuk a sokak által éveken át szajkózott fórumos szlenget, miszerint "nem tud eléggé kirúgódni, nem elég magas a napállás, hosszúak már az éjszakák" stb-stb-stb. Ezekben az idõszakokban 21-22 fokos T850 mellett voltak 38-39 fokok. Most meg pláne: június-július fordulója van, tehát legmagasabb napállás, leghosszabb nappal, leginkább ki tud rúgódni stb.
Idén eddig a két komolyabb hõhullámnál a következõ volt:
- május 1-2.: 16-18 fokos T850 mellett 33-34 fok;
- pár nappal ezelõtt: 18-20 fokos T850 mellett 36-37 fok.
Érdekességképpen, a 2007-es csúcsok csúcsához, a 40-42 fokokhoz 23-24 fokos T850 már elég volt...
Most tehát az ECM által várt 21-22 fokok mellett bizony a 38-40 közötti tartomány jó eséllyel meglehetne a szokásos frekventált helyeken.
Az ökölszabály szerint ugyebár T850 + 17-18 fok simán játszik.
Tavaly az augusztus végi, vagy pl. a 2008 szeptember eleji kánikula idején végleg eldobhattuk a sokak által éveken át szajkózott fórumos szlenget, miszerint "nem tud eléggé kirúgódni, nem elég magas a napállás, hosszúak már az éjszakák" stb-stb-stb. Ezekben az idõszakokban 21-22 fokos T850 mellett voltak 38-39 fokok. Most meg pláne: június-július fordulója van, tehát legmagasabb napállás, leghosszabb nappal, leginkább ki tud rúgódni stb.
Idén eddig a két komolyabb hõhullámnál a következõ volt:
- május 1-2.: 16-18 fokos T850 mellett 33-34 fok;
- pár nappal ezelõtt: 18-20 fokos T850 mellett 36-37 fok.
Érdekességképpen, a 2007-es csúcsok csúcsához, a 40-42 fokokhoz 23-24 fokos T850 már elég volt...
Most tehát az ECM által várt 21-22 fokok mellett bizony a 38-40 közötti tartomány jó eséllyel meglehetne a szokásos frekventált helyeken.
Illetve némileg igen,az ECM friss futásában szombatra igaz Ausztria fölé egyelõre,de újdonságként már 25 fokot vár T850-en,azaz tovább melegített,ennek fejében érdekes lehet a folytatás,mit vár jövõ hétre...
Egy modellnek sincs, és nem is volt soha olyan egy olyan tagja sem, ami pontosan elõrejelzi a majdan bekövetkezõ hõmérsékletet. (5-7 napra, 1 fokos pontossággal)
A tagok döntõ többsége mindig téved
A valószínûségi elõréket miért butították le grafikusan?

A valószínûségi elõréket miért butították le grafikusan?

Magyarul a tagok döntõ többsége téved: Link
Most már kezd csatlakozni ehhez a GFS is,illetve a JMA is hasonlót vár. Nem maradt sok kérdés jövõ hétre...

Ezzel a 240 óránál látható térképpel van egy kis probléma:
Az a ciklon, ami kvázi berántja a meleget Észak-Afrikából, meg sem fogja közelíteni az 50. szélesség fokot. A 22-24 fokos izotermák, azaz a 2007-es hõhullám elõfeltétele volt, hogy Július 15-én kb. a 48. szélességi fokig táncolt egy ciklon az Atlanti óceán felett. Ennek a ciklonnak az elõoldalán tudott a Marokkói forróság a Kárpát medencébe áramlani.
Az elkövetkezõ napokban azonban ciklon nem csúszik az 55. szélességi fok alá, így nem tud majd akkora hullámot sem generálni, ami behozná a 22-24 fokos izotermákat hozzánk.
De július 7-én verifikálunk
Az a ciklon, ami kvázi berántja a meleget Észak-Afrikából, meg sem fogja közelíteni az 50. szélesség fokot. A 22-24 fokos izotermák, azaz a 2007-es hõhullám elõfeltétele volt, hogy Július 15-én kb. a 48. szélességi fokig táncolt egy ciklon az Atlanti óceán felett. Ennek a ciklonnak az elõoldalán tudott a Marokkói forróság a Kárpát medencébe áramlani.
Az elkövetkezõ napokban azonban ciklon nem csúszik az 55. szélességi fok alá, így nem tud majd akkora hullámot sem generálni, ami behozná a 22-24 fokos izotermákat hozzánk.
De július 7-én verifikálunk

GFS valóban nem számol most hétvégre ilyen magas T850-el, a 20-as is épphogy megérint. Keddre pedig a Balkánra retirál a 20C-os T850, nyugati határainknál lesz a 15-os (persze, ez még mindig hõséget jelent, de csak kvázi zavartalan napsütés mellett), Alsó-Ausztriában pedig a 10-es izoterma. Szerdára-csütörtökre nagyjából maradna fenti izoterma-eloszlás, a 15-ös talán picikét visszaleng nyugat felé. Mindenebbõl az következik, a modell nyugati határainknál lefékezõdõ, majd feloszló gyenge hidegfronttal számol jelenlegi futásában.
Lesliecius: lehet valami hasonló, de az idõjárásban soha semmi nem ismétlõdik meg változatlan formában.
Lesliecius: lehet valami hasonló, de az idõjárásban soha semmi nem ismétlõdik meg változatlan formában.
Én bizonyos módosulásokat vélek felfedezni az eddigiekhez képest a GFS jelen futásában, azonban alapvetõ változást nem. Tovább tartja júl. elsõ dekádjáben az északnyugat, majd északkelet-európai anticiklonokat (azori maximum mellett) és a közel-keleti légnyomási minimumot. Annyi az eltérés, hogy az északi magasnyomást valamivel keletebbre helyezte, és elhagyta a skandináv hidegcseppeket. A jövõ hét eleji hidegfrontot "eltörpítette" ugyan, de izoterma-térkép alapján ez ott fog ólálkodni nyugati határainknál, átvonulásának esélye még nem esett mindenestül kútba.
Lényeges, hogy ameddig ellát a modell, nemigen mutat délies légmozgást, a kibírhatatlanul forró szubtrópusi levegõ helyett kibírhatóan meleg szárazföldi légtömegek uralma néz ki, mely helyzet idõnkénti konvektív csapadékot is lehetõvé tesz (tehet)
Lényeges, hogy ameddig ellát a modell, nemigen mutat délies légmozgást, a kibírhatatlanul forró szubtrópusi levegõ helyett kibírhatóan meleg szárazföldi légtömegek uralma néz ki, mely helyzet idõnkénti konvektív csapadékot is lehetõvé tesz (tehet)