Meteorológiai esélylatolgatások

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#122972)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#122971)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#122970)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#122969)

Továbbra sem látszik számottevõ változás a csapadék terén, a fáklya is jól ki van száradva, hiába áll vissza jövö hét dereka felé az átlagos,vagy kicsit talán alacsonyabb hõmérséklet, sok helyen tovább fokozódik az eddig is katasztrófális méreteket öltõ aszály...

Valami konkrétabbal elõ tudnál jönni, mert ez egyelõre = D.M.

Ennyi erõvel én is írhatom: Minden bizonnyal véget ér az aszály augusztus elején, és nagy valószínûséggel igen meleg szeptember következhet.

Tartok attól, hogy augusztus elsõ fele sem hoz nagy váltást, és marad az aszály.

Az augusztus 20 körüli makrováltás nagyon gyakori, talán az egyik leggyakoribb mintázat. Egyre nagyobb esélyét látom egy kimondottan hûvös szeptembernek...

Érdekes,amíg a GFS veszettül ragaszkodik egy csütörtöki hidegfronthoz,addig az ECM ebbõl semmit sem lát!Náluk inkább hõségnapok sorozata jönne!Valahogy a GFS jobban tetszik nekem!

No tessék, pont ma délután frissült a térkép, és el is illant a nagy pozitív anomália

Azt nem tudom, hogy mennyire szól bele a melegebb SST (szerintem azért itt sem egyenes arányosság van), de bizony a 2-3 fok simán megvan az Adrián Link

Mindenesetre észak-Kisalföldet meg szokta lokálisan áztatni a DK/K áramlás, sõt Pozsonyt is. Viszont én szintén szép kis cellákat várok Közép- és Kelet-Mo.-ra. Szép képek fognak születni, de remélem mégszebb csapadékösszegek.

Még a kéthetes kánikula idején olvastam egy osztrák napilapban, hogy az Adriai- és a Földközi-tenger 2-3 foknál melegebb a sokévi átlagnál, azaz a nyár közepéhez képest szokatlanul erõs és hosszú életû mediciklonnak véleményem szerint - a már leírtak mellett - a felhevült tengervíz is az egyik fõ hajtóereje lehet. Fõleg szerda tájékán igen durva dolgok is lehetnek, ahogy Cassano elmondta, a nyugati, délnyugati megyék szabályosan úszhatnak majd, de mi következik majd ezután? A zivatarhajlam számottevõ gyengülése leghamarabb jövõ péntektõl vagy szombattól képzelhetõ el, amikor az északira forduló áramlással kissé hûvösebb, egyben szárazabb levegõ szivárog térségünkbe. Kánikulai meleg az inkább lefelé szóró GFS-fáklya szerint augusztus elsõ napjaiban sem valószínû, így végsõ soron könnyen lehet majd ebbõl egy "szendvics" nyár, azaz az eleje és a vége forró, közte pedig amolyan átlagos, jellegtelen, legfeljebb a heves kovektív események által emlékezetessé tett hetek sorozatával. Éljen tehát a jövõ heti KÜN

Legyen így, és akkor neked is igazad volt!

-------------

A jövõ heti mediciklon genezise tulajdonképpen már szombaton elkezdõdik Genova térségében. Késõbb fejlõdik azonban csak ki Olaszország déli részeinél, amikor is a leszakadó hideg levegõ utánpótlása megszûnik. Ekkor kezd el majd intenzíven alakulni a ciklon, amelynek mélyülését valóban egy hidegcsepp is segíti.
A Földközi-tenger középsõ medencéjében kiteljesedõ, tehát klasszikus mediterrán eredetû ciklon középpontjával lassan a Kárpát-medence felé araszolna, ám beleütközik a tõlünk É-ra kialakuló erõs AC-hídba.
Ez garantálja számunkra a meleg, fülledt, zivataros idõt a jövõ hétre.

Nagybetûs KÜN van a láthatáron!

A hcs által generált sekély ciklon összejöhet.

Jövõ héten a T850 rásímul a 15 fokos vonalra a fáklyákon, ez már önmagában jó jel!
Mellé a sekély medicica, ami nekifeszül az északi AC-nak.
NY,DNY hatalmas felhõszakadásokra készülhet, keleten pedig akár otromba szupercellák is lehetnek majd... Középfölde átmenetet képez, képzeletben tónusozzátok az általam felvázolt primitív képet.

Szokatlanul nagy az egyetértés az ECMWF és a GFS között: mindkettõ mutatja a jövõ hét elsõ felében a mediciklont a Genovai-öböl, illetve Közép és Dél-Itália fölött. Igaz, nem túl izmos a légörvény, de nyár derekán milyen medicicit várjunk? Mindenesetre a mutatott cirkulációs kép könnyen valóra válhat.
Ezután kialakulna a július második felére olyannyira jellemzõ felállás: fölöttünk sekély alacsony nyomású mezõ, ettõl északra AC, nálunk délutáni zivatarok gyenge k-ék-i áramlással.
Késõbb északiason keresztül északnyugatira fordul az áramlás a GFS ûrtávlatija szerint. Még augusztus elsõ napjaiban is a 10 fokos T850 "nyalogatna" é-ény-ról. Egyre inkább úgy fest, hogy vagy nem lesz már erõs hõhullám ezen a nyáron, vagy ha igen, a tavalyihoz hasonlóan késõn érkezik: augusztus közepén, második felében.
Egyébként nem tudom, másnak feltûnt-e: a modellek szeretnek apró ciklonokat elhelyezni az azori AC belsejébe. Elég sajátos -érdekelne, valós dologról van-e szó, vagy csak a numerikus "agy" bomlik ilyen módon.

Na látod már a medet?
Az izobárokon már tegnap is ott volt a görbület, a ma esti futáson még szignifikánsabban megjelenik. Egy sekély medicica alakul ki, ami késõbb a Balkánon töltõdik és feloszlik, átadva a helyet a lokális záporoknak, zivataroknak. Most ez tûnik valószínûnek.

Csak óvatosan fogalmazzunk a "nyár" kifejezéssel, mert lassan nem is emlékszünk arra, milyen a mo-i nyár
Az elmúlt évszázad bp-i átlaga 20,6 fok, amit utoljára 2005-ben nem értünk el, azóta viszont mindig 21 fok felett volt az átlag.
A nyár közepi hûvösebb idõ viszont gyakran elhúzódó nyárral jár, hiszen elõbb-utóbb (10/7) kiépül egy tartósabb antiiklon.

Túlzás, hogy ciklon, inkább egy hidegörvény kavarja majd a vizet...

Nem elõször látok olyan szcenáriót a modelleken, miszerint a jövõ hét elején egy mediciklon mélyül ki a Földközi-tenger középsõ medencéjében, amely ÉK felé halad és sekély ciklonként, vagy eleinte inkább egy hidegcseppként tartósan a Balkánon marad. Nem tud északra mozdulni, mivel beleütközik a tõlünk ászakra lévõ AC-ba.

Meleg, nyári, de csapadékos, kifejezetten izgalmas idõszak lenne ebbõl.

Megtörtént! ECM visszarakta Link ,sok csapadék jövõ hét eleje pár napos melegedés,majd ismét front!GFS visszatért gyengébb frontok,kellemes idõ!
Kard ki kard!

Link továbbra sem nyár, pontosabban a kellemesebb fajtából.
Koczkás, az õszies idõt a tegnapi ECM futás alapján írtam nem a mai gfs alapján, a többi stimmelt

A lényeg, hogy nem lesz forróság...és egy újabb hét anélkül...

Se nem esõs, sem nem hûvös, se nem õszi.... a többi stimmel.
Link

A "zivatarhajlam" megmarad, szerintem ezt említeni sem kellene az év eme szakában, hiszen egészen a 90 -es évek végéig ez a nyári idõjárás alapvetõ jellegzetessége volt, legrosszabb esetben is 2-3 naponta jöttek zivatarfelhõk villámlással és dörgéssel, bár az akkor is elõfordult, hogy akár 2 hétig sem volt értékelhetõ csapadék belõle. Most már az sem ritka, hogy 2 hétig a közelbe sem jön zivatar.

Az nem jön le a modellekbõl, hogy országos jelentõségû csapadékot, vagy akár lokálisan hevesebb eseményeket ígérnének a következõ idõszakban.

Nem mindennapi fejtörõ, de talán a friss ECM ENS valamit elárul a várható fejlõdési irányról: AC híd peremén sekély ciklonális mezõk, fokozatos (vissza)melegedés, de fennmaradó zivatarhajlam. Csûrik-csavarják a modellek, de egyvalaminek a valószínûsége jelentõsen csökkenni látszik: egy hosszabb "õszies" idõszaké, hál´Istennek

Megint megy a huza-vona!ECm bedobta ezt a ciklonos variációt,erre szépen a GFS igazodott hozzá,mire ECM egybõl kivette!
Következõ lépés GFS kiveszi ECM visszarakja!???Nem lennék meglepõdve!
Mindenesetre ismét lehet tesztelni a modelleket,melyik jobb,melyik lát meg elõbb dolgokat!

Szerk: Szóval az ECM már ki is gyógyult belõle...

Augusztus elejére megérkezik Ny-Európába is a nyár, statisztikailag sem valószínû, hogy legalább 2 hetes hõségidõszak nélkül múljon el Németországban, de a forró levegõ DK felõl sem adja fel, Az ECM 20 fok alatti TMax várakozásai és a hetesesõ nekem nem tûnik reális verziónak, de közte egy kis hûvösebb légcsepp beragadása emiatt térségünkbe adott ami legfeljebb nyári zivatarokra lehet jó, annak is a nyugati oldalán ami feltehetõleg el sem ér minket, átmeneti NY-K megosztottság, AC-AS katyvasz, helyenként 22 fok mellett szemerkélõ esõ kijöhet belõle a Dunántúlon, vagy AC-cast os, majdnem száraz zivatarok, de szerintem abbõl hamar "ki fogunk gyógyulni". elhúzódó, kissé homályos, bágyatag kánikulai idõszakra számítok magas felhõalapokkal csaknem egész Augusztusban, nagy konvektív attrakció a szezon vége felé valószínû. Egy 2004 es folytatás kezd körvonalazódni

Az ECM úgy döntött, igazodik a GFS nyárias futásához, ez most erõsen meglepett, azt hittem, fordítva lesz: Link
Bár lényeges eltérések vannak, a GFS szerint 25-e körülre érne csak ide a hónapnak megfelelõ idõ, az ECM már hétvégétõl húzza a mézesmadzagot, így a helyzet még mindig nem olyan tiszta.

Így van, a következõ hét idõjárás egyelõre egy óriási talány, mindenesetre az ECM véleményem szerint kissé túloz, fõleg ami az "õszies" idõszak várható hosszát és a várható csapadékösszegeket illeti. Érdekes forgatókönyvvel jött elõ a GEM, miszerint a Délnyugat-Európa feletti és a Kelet-európai síkság feletti középpontú AC között (átmenetileg?) egy híd jönne létre, hozzánk pedig északkelet/kelet felõl jönne be a meleg. Az AC-peremhelyzet, illetve a veszteglõ, majd lassan helyben szétesõ hidegfront által hátrahagyott nedvesség viszont továbbra is kedvezõ helyzetet teremthet helyi heves záporok, zivatarok kialakulásához. Azaz a jövõ hét nagy részében (leszámítva talán az elsõ 1-2 napot) meleg, vagy igen meleg, de továbbra is változékony idõt látom a legvalószínûbb "befutó" forgatókönyvnek július vége felé.
Szerk.: közben az ECM is lemondott a "feketelevesrõl", azaz ciklon-hátoldal helyett gyenge AC-hidat helyez kilátásba, fokozatos melegedéssel. A GFS-fáklya is ebbe az irányba mutat, vagyis, átmeneti megtorpanás után legkésõbb a jövõ hét közepére tartósabban is visszatérhet a hamisítatlan nyári idõ, egyelõre szélsõséges forróság nélkül, szerencsére.

Hát igen,végre van esély komoly csapadékra a jövõ hét végétõl.A fáklyák is ezt támasztják alá,Link Link
Mindenesetre helyén kell kezelni,mivel még majdnem egy hét távolságban van.

Egy mediciklon nem lenne rossz. Jól megáztatná az országot remélhetõleg. Amúgy az ECM tényleg sokadik futásra adja.

Kérdéses erõsen,hogy mi is köszönt be. Annyi tûnik egyelõre nagyon valószínûnek,hogy péntekig egyre melegszik az idõ,majd jövõ szombat táján egy a mostanihoz hasonló hidegfront érkezhet. Utána teljes káosz egyelõre,de az ECM nem elsõ futásra hozza,hogy a hf déli végén egy mediterrán ciklon képzõdhet,ami "zsákutcába kerülve" fölénk helyezõdhet,mivel Kelet illetve DNY -Európában forró száraz AC épülhet fel,majd a ciklon feltöltõdése után ezeknek hatása lehetne majd ránk. Szóval a hétvégátõl minden lehet és annak az ellenkezõje is,de korántsem biztos,hogy tartósan õszi idõ következhet...

most már egyre biztosabban kijelenthetõ hogy 1 hét múlva beköszönt egy idõre az õsz Link sokadik futás adja, esõs, szeles, hûvös idõ, a pech hogy 22.-tõl nyaralok, igaz nem nyílt vízhez, így annyira nem bánt.

Az ECMWF és a GFS legújabb, lényegi eltérést nem mutató futása szerint nem kezdõdik újra a forrónapok sorozata jövõ hét második felében és a hét végén. A hõség próbálkozik ugyan (pl. jövõ csütörtökön), azonban próbálkozása csupán 1-2 hõségnapra futja, minduntalan közbeszólnak a hûvösebb léghullámok -a hõhullámot okozó makroszinoptikai helyzet tartósan nem tér vissza (egyelõre)
A GFS ûrtávlatban, a hónap vége felé mutat huzamos melegedõ tendenciát, ez feltételezhetõ ugyan, de az idõtáv miatt még korántsem biztos.
Igazából számítani lehetett erre a forgatókönyvre. Ha egy hõhullám határozottan letörik, akkor néhány napon belül nem tér vissza, és viszonylag hosszabb, változékony, hûvösebb periódus veszi kezdetét, több hidegfronttal. Ez tapasztalati szabály, melyben ritkán csalatkozunk. Mellesleg, fordított elõjellel ugyanez vonatkozik a téli hideghullámokra is.
Nézzük most már, mi mondható a modellek látókörén túli, távolabbi jövõrõl. Ami bizton állítható, az az, hogy ilyen mértékû hõségeket hozó nyár nem egykönnyen adja meg magát. Október végéig minden valószínûség szerint találkozunk még egy-két, az átlagnál jóval melegebb idõszakkal.
Legvalószínûbbnek azt tartom, hogy a GFS ûrtávlatijával összhangban augusztus elsõ felében többé-kevésbé strandidõ lesz, majd jön a szokásos aug. 20. körüli lehûlés. Fentieket arra alapozom, hogy a hõmérséklet hullámzása idén nyáron a leggyakrabban elõforduló tipus szerinti. Emellett a tavalyi forgatókönyvet sem vethetjük el: vontatott, ,meg-megszakított felmelegedés még augusztus elején is, majd hõhullám a hónap második felében.
Bár ez jórészt intuíció, de ideírom: véleményem szerint a szeptember összeségében átlag közeli hõmérsékletû és csapadékú lesz.

ecm már 2. futás óta számolja zsinórban a hûvösebb idõt jövõ hét végére, eddig csapongott össze vissza, hol sivatagi meleg hol hûvösebb, de lehet most már beáll erre a verzióra, amúgy most esõt is ad dögivel, ez már inkább október lenne mint július. Link (lefelé görgetve látható)
persze még baromi messze van, de ez a hosszútávú vagy mi..

Én magam részérõl augusztus 20 áig szintén tapasztalat és adatsorok alapján azt várom , hogy visszatér a kánikula, de a félblokkingos mintázat (észak Atlanti-brit AC) nem nagyon adja fel egyelõre várakozásaimmal ellentétben s addig Nyugat Európa térségébe nemigen érkezhet meg a nyár (Tõlünk északra igencsak elsápad a T850 térkép), itt pedig változékony idõt, erõs de rövid elõoldalakat, vagy esetleg 1 hetes masszív hõségeket kaphatunk, mint június közepétõl... Nagyjából augusztus elsõ hetére várok egy komolyabb hõséget, és ez terjedhet át valószínûleg Ny-Európára majd, (ha egyáltalán átterjed) 65 % eséllyel ezt feltételezve, itt lassan-lassan keleti- északkeleti áramlás juthat uralomra. Tehát egy erõs 36-38 fokos felütéssel érkezõ, majd fokozatosan enyhülõ, de egyre szárazabb idõszak veszi kezdetét, ami nagyjából 20 -áig szerintem kitart, ennek ellenére idõrõl idõre lesznek zivataros napok, de azok számottevõ csapadékot nem adnak, ezt követõen HCS et és változékonyabb idõt várok, de augusztus legvégétõl kb szeptember elsõ hetéig várok egy kánikulai záróakkordot. Ez esetben szélsõséges, gyakran szeles szeptemberi idõt várok 12 és 31 fokos Tmax között a hónap elejét leszámítva

35 % eséllyel, azonban marad a jelenlegi makrokép, visszatér ugyan idõrõl-idõre a punnyasztó fülledt meleg, de idõ elõrehaladtával a Dunántúlon egyre kevesebb napsütésben bízhatunk. Augusztus második felétõl pedig fellép a genovai ciklonra való hajlam, ez esetben jellemzõen unalmas borongós szeptember lehet 15-23 fokokkal

Egyetértek, hogy az ECM friss operatívja igencsak ORSC és a jövõ hét eleji lehûlést követõ elsõ hõhullámot is átmenetinek (max. 2-3 naposnak látom), majd jöhet az Általad említett átlagos napok sorozata. Azután viszont (gondolok itt fõleg július utolsó, illetve augusztus elsõ napjaira, véleményem szerint (ez még nem támaszkodik konkrét modell-kimenetelekre, hanem inkább az eddigi tapasztalataimra, illetve statisztikai adatsorokra) visznylag jó eséllyel tartósabban is visszatérhet a kánikula, azaz nyárnak természetesen nincs vége, csak tart egy hosszabb szünetet és ígéri, visszatér teljes pompájában
ZöldVillám: és mit vársz a meteorológiai nyár hátralevõ heteiben? Lesz még szerinted is újabb felvonása, illetve felvonásai a most véget ért kánikulának?

Korábbi hsz kr treagálva az az érdekes meglátásom, hogy sokkal inkább van eszközünk latolgatásra az õszi idõszakban a várható telet iletõen mintsem amikor a tél végébõl, a tavaszból próbálunk a nyárra következtetni. Ezek a szubjektív tapasztalatos azonban sok esetben egybeenek õseink népi megfigyeléseivel, avagy az éghajlatunk manapság mégsem változott meg annyira egyrészrõl, másrészrõl vannak korlátai, harmadrészt az ilyen közismert megfigyeléseknek kb a felét elfelejtettük, s így már nem állja meg a helyét, amúgy kicsit Dodonnai jóslatok, pl a Sándor József Benedekhez hozzátartozik, hogy alkalmasint havat is hoznak, ha elõtte szokatlanul meleg idõjárás uralkodott... A lényeg hogy az év bizonyos idõszakában nem közömbös az idõjárás, hanem változás van és ezt többnyire valamennyire a statisztikák, (numerikus eszközök) is lekövetik.

Az említett októberhez tartozó megfigyelés, ha a teljes október enyhe, elõoldali szituációt hordoz magában akkor a tél felütése kemény zord, ami beleszól a decemberi januári átlagba is, ugyanakkor egy nyárias õszelõ gyakran vetít elõre kemény októberi fagyokat, hátoldali helyzetet és esetenként egy hirtelen, erõs lehûléshez társuló korai havazást, (de többnyire utána nyugalomba jutó hátoldali helyzettel), majd enyhébb januárt a népi megfigyelések szerint is, azonban azt pl nem írja le, hogy milyen gyakorisággal állnak be makroszinoptikai váltások, avagy egy átlag nem takarja az idõjárás szélsõségességét ld. 2009 december!

Én megérzésem szerint az átlagosnál kissé hûvösebb szeptembert, októberi vénasszonyok nyarát majd kemény novemberi felütés verziót várom idénre

A hétvégi visszamelegedést követõen hétfõn végre jön egy rendes lehûlés. Ezután azonban 20-a környékén ismét visszatérnek a hõségnapok, jó esetben csak 1-2, majd átlagos idõ veheti kezdetét. Ami a csapadékot illeti, marad a "regionális" jelleg, lesz aki jól jár, lesz aki nem.

Az ECMWF op. teljesen elszállt, ránk zúdítja a Szaharát, totálisan átrendezve az eddig prognosztizált helyzetet. Nem sok esélyt látok most erre, az ECMWF fáklyán a szórás legtetején lesz az operatív.

Biztosan rosszul érzékeled. Semmiféle szarkazmus nem volt benne. Tetszett a tanulmány. Természetesen a helyén kell kezelni, de a cikk szerzõje is hasonlóképpen viszonyul hozzá. Várjuk a következõ évek eredményeit.

Amit az õszelõ anticiklonális, meleg, száraz voltának, valamint a zonalitás hiányának a télközép idõjárására gyakorolt hatásáról írsz, tökéletesen pontos és találó. Magam is így látom a dolgot. Az összefüggés olyan mértékig feltûnõ és nyilvánvaló, hogy õszintén szólva csodálom, hogy csak néhányunk tett említést róla.
Ha szeptember, ill. október eleje tartósan anticiklonális, pontosabban, anticiklon hátoldali meleg, száraz délkeleti szelekkel, akkor az alacsonyabb légnyomás, zonalitás, valamint az azt követõ sarki hidegelárasztás október végére, november elejére marad. Ez sokszor idõ elõtti havat, fagyot hoz említett idõszakban, de a korai hideg hamar enged, és a tél közepe ilyenkor tartósan zonális, enyhe.
Ezzel szöges ellentétben változékony, nyugati-északnyugati áramlású, többé-kevésbé csapadékos,hûvös õszelõt követõen október második felére november elejére áll elõ magasnyomású, keleties szelekkel járó idõjárás (vénasszonyok nyara, majd ködök október végén, novemberben), s ezután a télközép gyakran blockingos, havas, zord.
A jelenség okát, mint már írtam, a Namias-ciklusokban látom, egész pontosan e ciklusoknak a sarki hidegbázis fejlettsége, reakciókészsége általi meghatározottságában.
A napfolttevékenység témájához annyit teszek hozzá, hogy a nap által kibocsájtott részecske ill. elektromágneses sugárzás cikluson belüli ingadozása igazoltan hat a földi légköre, fõként a magaslégkörre. Ezért igazából nem az szorul bizonyításra, hogy a naptevékenység hat az idõjárásra -ellenkezõleg, az szorulna bizonyításra, hogy nem hat, és miért nem hat.
Nem is értem a témát feszegetõk rovására ismétlõdõen tett gunyoros megnyilvánulásokat. Az igaz, említett hatások még nincsenek tudományos alapossággal megvizsgálva, ennek ellenére mégsem intézhetjük el kézlegyintéssel a dolgot.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ha valamely probléma megközelítésére alternatív útjaink is vannak, az csak elõnyös lehet. A nagyszerû felfedezések (s a numerikus modell ezek közé tartozik) általában magukban hordják azt a veszélyt, hogy abszolutizálják õket. Érvényességi körükön kívül is megpróbálják alkalmazni, mindent velük akarnak megoldani. Pedig, ahogy tanult, egykori mesterem mondta többször is: nem szabad egyetlen metódust, technikát sem kizárólagosként kezelni. Bár nem vagyok a kérdés profi szakértõje, elképzelhetõnek tartom, hogy a numerikus modellek hamnarosan elérik fejlõdésük végsõ határát. Persze, lehet még növelni az input adatok mennyiségét, finomítani a meglévõ programokon, újakat írni. Elképzelhetõ, hogy az elõrejelezhetõség jelenlegi, 2 hetes limitjét ezáltal sikerül, mondjuk, 3 hétre feltornázni. A lényegen mindez nem változtat: numerikus modellekkel több mint valószínû, a jövõben sem lehet majd több hónapra prognosztizálni, pláne nem napi bontásban. A módszernek ekkora az érvényességi köre, és kész.
Mind emiatt kell figyelemmel kísérni az alternatív prognosztikai eljárásokat, például az említett prediktor módszert. Attól nem kell megijedni, hogy légkörfizikai alapjai egyelõre nem teljesen kimunkáltak. A tudománytörténet számos példáját õrzi annak, mikor elméletileg kevéssé, vagy semennyire sem alátámasztott metódusok a gyakorlatban jól beváltak. Az elméleti háttér késõbb tisztázódhat, mint ahogy a zavaros, de praktikus eredményeket hozó alkimia is egzakt kémiává változott korunkra.
Persze, prediktorokkal sem lehet napi bontású elõrejelzéseket készíteni 2 héten túlra. Azonban ha a módszer kifejlõdik, jellemzõ makroszinoptikai helyzeteket láthatunk elõre, talán néhány hónapra is. S ez mindannyiunk hasznára válik.

Lehet, rosszul érzékelem, de mintha szarkazmus bújkálna a szavaidban. Pedig ez a prediktor dolog nem feltétlenül megmosolyogni való. A numerikus légköri modelleknek olyan biztos az elméleti alapja, és gyakorlati alkalmazásuk olyan fényes eredményt hozott, ami feltétlenül kivívja az egzakt elmék szimpátiáját. A tisztességes fizikus ill. mérnöki szemléletmód számára az ilyen prediktorok használata -legalábbis a numerikus modellel összehasonlítva- nem kellõképpen igazolt, kissé gyanús és kétes dolog. Ez a viszonyulás valamennyire érthetõ, akceptálható is.

A 2002-es számú hozzászólásban (2005-10-30 20:27:25) már érintettem ezt a témát, vagy valami hasonlót, de pusztán szubjektív megfigyelések alapján. Nekem mindenesetre úgy tûnt akkoriban, hogy inkább szeptember második fele, október elsõ fele és január, illetve október és január között lehet valamilyen törvényszerûen kifejezhetõ összefüggés. Fõként azt véltem tapasztalni, hogy ezen egy-másfél hónap erõsen anticiklonális jellege, szárazsága, illetve átlagosnál melegebb idõjárása (elõoldal vagy zonalitás hiánya a környékünkön) után a január sokkal enyhébb (zonálisabb irányítású) volt általában (itt, a Kárpát-medencében). Még februárba is átnyúlóan.
Szerintem ezt a témát még érdemes lenne tovább vizsgálgatni. Például a légnyomást, az áramlás irányát, erõsségét (mondjuk a 850-es szinten) , a 850 hPa-os szint hõmérsékleteinek átlagtól való eltéréseinek összefüggéseit is. Az október-január összefüggéseit is.
Persze az sincs kizárva, hogy a következõ harminc évben a cikkben vázolt összefüggések már nem is lesznek érvényesek. Mindenesetre ebbõl nem szabad kindulni.

Nem ide tartozik, de nekem Thermometerhez hasonlóan úgy tûnik, hogy a napfoltciklussal is létezhet szorosabb összefüggés, pontosabban a Nap állapota és a földi légkörzés állapota között. ((Jó volna napi szinten a Nap bizonyos szintjeirõl valamilyen örvényességi, áramlási térkép. Nagyjából 11.2 évenként ebben is biztosan lehetnek szabályos váltakozások.)) Ha ennek megvizsgálására volna valakinek tudása, ereje és ideje, akkor abból újabb, talán nagyobb léptékû felfedezések születhetnének. Legalábbis szerintem. Pl. 1929, 1940 és 1942, 1954, 1964, 1976, 1987, 1998, 2010. A nehézség ebben az is, hogy ami átlag 11.2 év, az az idõjárásban lehet, hogy 10 vagy 12 évnek adódik. De ha nem az átlaghoz, hanem a Nap tényleges állapotához viszonyítunk, talán jobb eredmények születhetnek. Nagyon nem értek hozzá... Ha nem csak Voejkov-tengelyeket keresünk télen, hanem például évi csadadékösszegeket és egyéb adatokat is összehasonlítunk, talán egészen szép összefüggések is adódhatnak. Például az 1998-as és 2010-es év csapadékos jellege ugyanazzal lehet összefüggésben, mint más években a tél erõsen negatív hõmérsékleti anomáliái (Voejkov-féle áramlási viszonyai).

Elolvastam, jó felismerés, érdekes cikk, kíváncsi leszek idén hogy alakul.
( A rákövetkezõ cikket pedig Brigi írta. )

Tök jó! Kiguvadt szemekkel figyeljük a szeptemberi prediktort!