Globális jelenségek
Igazad lehet, de a felszínmenti fluktuációk csak azokon a területeken jelentkeznek, ahol pl. városok tarkítják a tájat. 100 000 éve még ilyenek nem voltak, tehát akkoriban még a planetáris határrétegben is viszonylag egyenletesebb volt az eloszlás. (Más kérdés, hogy a növényzettel borított területeken éjjel kissé feldúsult, de a jég zárványaiban ez a hatás nem mutatkozik meg.)
Ezt leszámítva a tropopauzáig a turbulens átkeveredés miatt nagyjából megegyezik a légkör összetétele, nincs olyan jelentõs eltérés. (Ez ugyanaz, minthogy annak ellenére, hogy a légkör gázelegy, nem válik szét molekulasúly szerint.)
Szóval ez a probléma inkább csak a mai világban jelentkezik szerintem.
Ezt leszámítva a tropopauzáig a turbulens átkeveredés miatt nagyjából megegyezik a légkör összetétele, nincs olyan jelentõs eltérés. (Ez ugyanaz, minthogy annak ellenére, hogy a légkör gázelegy, nem válik szét molekulasúly szerint.)
Szóval ez a probléma inkább csak a mai világban jelentkezik szerintem.
Én arra gondoltam, hogy a 3700 méter magasan és a jégfelszínen mért CO2 szint talán jelentõsen is eltérhet egy idõben. Minthogy 100 ezer éve még nem mértek Mauna Loán, talán inkább pont a jégfelszín feletti mérések lennének irányadóak.
Az antarktiszi jégfuratminták zárványaiban lévõ koncentrációkat mérik. Az teljesen egyenértékû azzal a koncentrációval, ami akkor volt. A zárvány korát pedig annak helyébõl tudják kiszámolni (egy nem ekvidisztans idõskála vehetõ fel a jégfuratmintára egyértelmûen), méretétõl függõen változó, de elég nagy pontossággal.
A 100 000 éves ciklusokat nagyon jól magyarázza a csillagászati hatásokat leíró Milankovics-Batsák-elmélet. Azt is, hogy a melegedés gyorsabb (véletlenül így állnak össze a pályaelemek ciklusai). Ma ez az elfogadott álláspont, és igen, ezalapján egy lehûlési idõszaknak kell következnie
.
Az alacsony légkörben (a planetáris határrétegben) valóban jobban szór a CO2-szint, hisz pl. városokban több van. A határréteg fölött azonban - köszönhetõen a hosszú tartózkodási idejének - szinte teljesen egyenletesen oszlik el. És pl. a Mauna Loa Obszervatóriumban, Hawaiion, ami 3700(?) méter magasan van, ott már ezt az eloszlatott CO2-szintet tudják mérni.
A 100 000 éves ciklusokat nagyon jól magyarázza a csillagászati hatásokat leíró Milankovics-Batsák-elmélet. Azt is, hogy a melegedés gyorsabb (véletlenül így állnak össze a pályaelemek ciklusai). Ma ez az elfogadott álláspont, és igen, ezalapján egy lehûlési idõszaknak kell következnie
.Az alacsony légkörben (a planetáris határrétegben) valóban jobban szór a CO2-szint, hisz pl. városokban több van. A határréteg fölött azonban - köszönhetõen a hosszú tartózkodási idejének - szinte teljesen egyenletesen oszlik el. És pl. a Mauna Loa Obszervatóriumban, Hawaiion, ami 3700(?) méter magasan van, ott már ezt az eloszlatott CO2-szintet tudják mérni.
Egyébként jól látom, hogy jelenleg tulajdonképpen egy 100 ezer éves lehûlési periódus elején vagyunk?
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon mi váltja ki 100 ezer évente a CO2 szint és a hõmérséklet csúcsokat követõ csökenését!
Közben eszembe jutott egy sarkallatos kérdés: Jelenleg pontosan hol mérik a ~400 ppm-es értéket? Arra gondolok, hogy a CO2 felszíni eloszlása talán jobban szór, mint a légköri szint. S hogy valamilyen okból az Antarktiszon a jégfelszínen kisebb a koncentrációja. S talán emiatt gondoljuk, hogy 100 ppm-mel nagyobb a jelenlegi érték.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon mi váltja ki 100 ezer évente a CO2 szint és a hõmérséklet csúcsokat követõ csökenését!
Közben eszembe jutott egy sarkallatos kérdés: Jelenleg pontosan hol mérik a ~400 ppm-es értéket? Arra gondolok, hogy a CO2 felszíni eloszlása talán jobban szór, mint a légköri szint. S hogy valamilyen okból az Antarktiszon a jégfelszínen kisebb a koncentrációja. S talán emiatt gondoljuk, hogy 100 ppm-mel nagyobb a jelenlegi érték.
Egyébként mondassz valamit. Az elmúlt félmillió évre hogyan számolták ki a CO2-t? Mert van egy sanda gyanúm, hogy ez a jelenlegi érték (~400) nem példanélküli ebben az idõszakban. arra gondolok, hogy a grafikonon látható csúcsok (130e, 240e és 325e éve)valójában akár lehet, hogy elérték a 400, akár 500 ppm-es értéket is, csak borzasztóan rövid ideig. A grafikonból egyébként az tûnik ki, hogy a csúcsoknál a hõmérséklet együtt kezd nõni a CO2 szinttel. Továbba én belelátok egy egyensúlyi mechanizmust is. A CO2 szint és a hõmérséklet egy bizonyos ideig gyorsuló ütemben nõ, majd szépen visszatáncol. Mindezt circa 100 ezer éves cilusokban. Persze az is látható a grafikonon, hogy ezek a ~100 éves ciklosok is nyúlnak.
Én nem is mondtam, hogy a [co2]-emelkedés váltotta ki a melegedéseket, csak azt, hogy a T-vel erõsen korrelál. Egyébként meg úgy tudom, hogy mindkettõ ki tudja váltani a másikat egy bizonyos szintig:
1. Ha melegszik a levegõ, és vele az óceán, akkor onnan kiszabadul egy csomó CO2. /Valószínûleg eddig ez volt a "szokás"./
2. Ha nõ a [co2], az üvegházhatása miatt megemeli a T-t.
Hogy mennyire szoros az összefüggés a hatások között, azt nem tudom, fõleg a második a kérdéses.
Mindenesetre az biztos, hogy a mai viszonyok a légkör számára viszonylag újak, ezért lehetetlen elõrejelzni azt, hogy a jelenkori [co2]-növekedés mit okoz. De talán nem "eldobandó" feltételezés az, hogy a korreláció nagyjából megmaradhat; más kérdés, hogy a globális átlag T nem tudja lekövetni ezt a geológiai léptékben gyors növekedést (már ha követni "akarja" egyáltalán).
És persze sok egyéb kérdés felmerül az egyéb visszacsatolások miatt is.
1. Ha melegszik a levegõ, és vele az óceán, akkor onnan kiszabadul egy csomó CO2. /Valószínûleg eddig ez volt a "szokás"./
2. Ha nõ a [co2], az üvegházhatása miatt megemeli a T-t.
Hogy mennyire szoros az összefüggés a hatások között, azt nem tudom, fõleg a második a kérdéses.
Mindenesetre az biztos, hogy a mai viszonyok a légkör számára viszonylag újak, ezért lehetetlen elõrejelzni azt, hogy a jelenkori [co2]-növekedés mit okoz. De talán nem "eldobandó" feltételezés az, hogy a korreláció nagyjából megmaradhat; más kérdés, hogy a globális átlag T nem tudja lekövetni ezt a geológiai léptékben gyors növekedést (már ha követni "akarja" egyáltalán).
És persze sok egyéb kérdés felmerül az egyéb visszacsatolások miatt is.
Ez a grafikon például nem éppen a CO2 kiváltotta hõmérséklet-növekedésrõl tanúskodik, hanem éppen a fordítottjáról.
Link
És az egész antropogén eredetû globális felmelegedés hiszti ezen alapul...
Link
És az egész antropogén eredetû globális felmelegedés hiszti ezen alapul...
Addig sem biztos, hogy normális lesz az idõjárás. Oda kell figyelni a légköri nyomgázokra, ugyanis az interglaciálisoban megszokott volt, hogy pl. a [co2]=280-300ppm közötti maxot ért el, míg jelenleg 380-390ppm-nél tartunk, mely az iparosodás óta növekszik igen jelentõsen (Ez a többi nyomgázra is igaz). Azt is tudjuk, hogy a Negyedidõszakban a [co2]-és a globális átlag T erõsen korrelált volt.
Nagyon valószínû tehát, hogy e [co2]-növekedést késõbb a globális átlag T emelkedése fogja követni (már most is követheti, de ezt nem lehet egyértelmûen bizonyítani). Hogy ez regionális szinten, vagy más idõjárási elemek tekintetében mit jelent, az pl. a régió adottságaitól erõsen függ, de kiszámíthatatlan.
A médiahiszti pedig abból az okból érthetõ lehetne, hogy pl. a Kiotói Jegyzõkönyvben foglaltak szerint fõ alapelv, hogy a várható ember által okozott klímaváltozás megfékezésére irányuló intézkedések végrehajtása alól nem mentség az, hogy az elõrejelzések bizonytalanok.
/Persze ez nem kapcsolódik szorosan ehhez a témához, ez az ionoszféra-melegítés nekem továbbra is igen ködös./
A lényeg az akar lenni, hogy a média a hatalmakra nyomást szeretne gyakorolni, hisz köztudott, hogy egyébként a hatalmaknak nem érdekük a Kiotói Jegyzõkönyv betartása.
Jelenleg az irányelv, hogy általában az 1990-es évi országos átlag T-hez képest 2050-ig ne engedje az adott ország +2°C fölé menni az anomáliát (manapság ez tarthatatlannak tûnik, ezért tavaly +3°C-ra emelték ezt a határt). Ehhez tudósok szerint 430-450ppm-es [co2] lehetne megengedett legfeljebb, ezt kellene stabilizálni.
Ehhez Magyarország az 1985-'87-es szinthez képesti 6%-os kibocsátáscsökkentést vállalt. Ebben így mi (és fõleg az EU a 8%-kal) a világon élen járunk, mégis édes kevésnek tûnik.
Szóval a médiahiszti igazából erre is irányulna. (Legalábbis ma ezt tanultuk az egyetemen )
Nagyon valószínû tehát, hogy e [co2]-növekedést késõbb a globális átlag T emelkedése fogja követni (már most is követheti, de ezt nem lehet egyértelmûen bizonyítani). Hogy ez regionális szinten, vagy más idõjárási elemek tekintetében mit jelent, az pl. a régió adottságaitól erõsen függ, de kiszámíthatatlan.
A médiahiszti pedig abból az okból érthetõ lehetne, hogy pl. a Kiotói Jegyzõkönyvben foglaltak szerint fõ alapelv, hogy a várható ember által okozott klímaváltozás megfékezésére irányuló intézkedések végrehajtása alól nem mentség az, hogy az elõrejelzések bizonytalanok.
/Persze ez nem kapcsolódik szorosan ehhez a témához, ez az ionoszféra-melegítés nekem továbbra is igen ködös./
A lényeg az akar lenni, hogy a média a hatalmakra nyomást szeretne gyakorolni, hisz köztudott, hogy egyébként a hatalmaknak nem érdekük a Kiotói Jegyzõkönyv betartása.
Jelenleg az irányelv, hogy általában az 1990-es évi országos átlag T-hez képest 2050-ig ne engedje az adott ország +2°C fölé menni az anomáliát (manapság ez tarthatatlannak tûnik, ezért tavaly +3°C-ra emelték ezt a határt). Ehhez tudósok szerint 430-450ppm-es [co2] lehetne megengedett legfeljebb, ezt kellene stabilizálni.
Ehhez Magyarország az 1985-'87-es szinthez képesti 6%-os kibocsátáscsökkentést vállalt. Ebben így mi (és fõleg az EU a 8%-kal) a világon élen járunk, mégis édes kevésnek tûnik.
Szóval a médiahiszti igazából erre is irányulna. (Legalábbis ma ezt tanultuk az egyetemen
)
A Csiki-medencében élõket igyekszem megnyugtatni: a Golf-áramlat belátható idõn belül (ez évtizedeket jelent!) nem fog leállni, amivel az embereket riogatni próbálják. A szokásosnál hidegebb tél viszont elképzelhetõ, amirõl e fórumban többször is szó esett már. (Nincs az a tudós, aki holtbiztosan megjósolná az eljövendõ tél jellegét.) Aludjunk csak nyugodtan...
Újabb hir kapott szárnyra: most britt meteorologusok állitják azt, hogy az idei tél rendkivûl kemény lesz Oroszországban és Romániában, tehát akkor Magyarorszégon is. Ezt nemrég jelentették be a román hir televizion. Ez már valamit jelenthet , hogy a lengyelek után most a brittek is riadot fújnak. Valaki meg tudja erõsiteni ezt a hirt?
Kihangsulyozom ez nem a korábbi lengyel m. által bedobott hir!
Kihangsulyozom ez nem a korábbi lengyel m. által bedobott hir!
Hozzáteszem: a hír nem teljesen alaptalan. A termohalin mozgások már évtizedek óta lassulóban vannak. Azon lehet vitatkozni, hogy ez az olvadékvizek felszaporodása miatt van, vagy más okból.
Szerencsére? Figyelj csak, én nem nézem ki a sok Frankenstein-gyárosból, hogy õk programozott idõjárást akarnak. Nekik már az is elég, ha bele tudnak barmolni az idõjárásba... aztán idõvel majd idõvel úgyis egyre kifinomultabb lesz a módszer...
Ez a szokásos média-fogások része, tudományos alátámasztás nélkül.
Mondjuk a tavalyi helyzethez ( Link ) hasonlóan a Golf-gyûrûkhöz (amik le tudják kötni az áramlás akár 10%-nyi energiáját) hasonló meleg-foltok vannak az amerikai kontinens keleti partja elõtt, a nyílt óceánon: Link
Endre: Ne általánosíts, nem szokott, csak egy bizonyos évtizedeket átfogó ciklusban gyakoriságot mutatott.
Mondjuk ezek a helyzetek adták a borzasztó évi hozamok jó részét.
Mondjuk a tavalyi helyzethez ( Link ) hasonlóan a Golf-gyûrûkhöz (amik le tudják kötni az áramlás akár 10%-nyi energiáját) hasonló meleg-foltok vannak az amerikai kontinens keleti partja elõtt, a nyílt óceánon: Link
Endre: Ne általánosíts, nem szokott, csak egy bizonyos évtizedeket átfogó ciklusban gyakoriságot mutatott.
Mondjuk ezek a helyzetek adták a borzasztó évi hozamok jó részét.
Feláll a hátamon a szõr ettõl a mostani helyzettõl is!
Jön a front nyugatról, elmegy az ország keleti határáig, majd stop, és elkezd visszafelé menni és keletrõl kiderülni az ég.
Mintha mennék kocsival Budapest felé az M7-en, aztán egyszer csak Székesfehérvárnál fognám magam, satu, megfordulnék és szembe a forgalommal elindulnék visszafelé.
Borzalom!
Egy front sem tud jóideje elmenni az Urálig, mint ahogy szokott!
Jön a front nyugatról, elmegy az ország keleti határáig, majd stop, és elkezd visszafelé menni és keletrõl kiderülni az ég.
Mintha mennék kocsival Budapest felé az M7-en, aztán egyszer csak Székesfehérvárnál fognám magam, satu, megfordulnék és szembe a forgalommal elindulnék visszafelé.
Borzalom!
Egy front sem tud jóideje elmenni az Urálig, mint ahogy szokott!
"Nem tudom mire való a ... [moderátor] ENSZ, ha nem arra, hogy az ilyen és hasonló kísérletek megkezdésérõl népszavazásban, vagy más módon de kérje ki a világ lakosságának véleményét! "
Isten õrizz! A média és a mögötte álló háttérhatalom azt, és úgy hiszterizál, fogadtat el amit akar!
Annyira nevetséges, az hogy majd sugárzással én egy programozott idõjárási eseményt produkálok! Szerencsére ez sokkal bonyolultabb, hiszen egy sokismeretlenes egyenletrõl van szó, nem tudni mi lesz valójában a produktum. Egyébként addig lesz normális idõjárás, amíg az ember tudatosan nem tud, nem fog beleavatkozni! Errõl kellene tetõ alá hozni , és aláíratni minden országgal egyezményt, mert lassan tényleg lehetséges lesz az ilyen ordaskodás.
Isten õrizz! A média és a mögötte álló háttérhatalom azt, és úgy hiszterizál, fogadtat el amit akar!
Annyira nevetséges, az hogy majd sugárzással én egy programozott idõjárási eseményt produkálok! Szerencsére ez sokkal bonyolultabb, hiszen egy sokismeretlenes egyenletrõl van szó, nem tudni mi lesz valójában a produktum. Egyébként addig lesz normális idõjárás, amíg az ember tudatosan nem tud, nem fog beleavatkozni! Errõl kellene tetõ alá hozni , és aláíratni minden országgal egyezményt, mert lassan tényleg lehetséges lesz az ilyen ordaskodás.
Vajon mi eredmenyezne tartos anticiklont az Eszaki-tengeren? A polarfrontnak kellene modosulnia? Vagy az itt sokat emlegetett Golf-aramlat gyengulese okozna'?
Vajon egy "atlagos" jegkorszaki nyari napon hogy nezne ki a nyomasi mezo Europa es Eszak-Amerika kornyezeteben? Vajon hasznalhatnank-e azokat a kifejezeseket, amiket egy mostani elorejelzes eseten? (izlandi csigagyar, mediciklonok, labas hideg stb.)
Vajon egy "atlagos" jegkorszaki nyari napon hogy nezne ki a nyomasi mezo Europa es Eszak-Amerika kornyezeteben? Vajon hasznalhatnank-e azokat a kifejezeseket, amiket egy mostani elorejelzes eseten? (izlandi csigagyar, mediciklonok, labas hideg stb.)
nem tudom, az ionoszferaban mi alapjan adjak meg a homersekletet? nem tul ritka mar akkora magassagban az atmoszfera, hogy a "normal", gaztorvenybol kovetkezo meres megadhato legyen? szerintem ott mar molekula-homersekletek atlaga ertendo, az pedig az ionizacio miatt egyebkent is magas.
hogy ezt a szerkezetet fegyverkent akarjak-e alkalmazni, az mas kerdes, elsodlegesen a muholdak szempontjabol nem mindegy, milyen homersekletu az ionoszfera.
hogy ezt a szerkezetet fegyverkent akarjak-e alkalmazni, az mas kerdes, elsodlegesen a muholdak szempontjabol nem mindegy, milyen homersekletu az ionoszfera.
Sajnos igazad van! A baj csak az, hogy igazából egy sima gázlelõhely megtalálásával indult a történet. A kutató cég rájött, hogy a kitermelés és az USA-ba való szállítás nagyon komoly költségeket jelent. Megkértek egy fizikust, hogy segítsen újfajta technológiát kitalálni a költséghatékonyságra és ekkor jött a nagy felfedezés.....
Maga az antenna "park" a földgázmezõn fekszik és a gáz energiát alakítják át sugárzott hõvé...., majd szép lassan jött a feleszmélés az idõjárásra (Jet Stream-re) gyakorolt hatás, stb.
Maga az antenna "park" a földgázmezõn fekszik és a gáz energiát alakítják át sugárzott hõvé...., majd szép lassan jött a feleszmélés az idõjárásra (Jet Stream-re) gyakorolt hatás, stb.
Nem tudom mire való a ... [moderátor] ENSZ, ha nem arra, hogy az ilyen és hasonló kísérletek megkezdésérõl népszavazásban, vagy más módon de kérje ki a világ lakosságának véleményét! 
Nem volt még elég az emberiségre szabadított gyilkos és romboló technológiákból????? 
Nem volt még elég az emberiségre szabadított gyilkos és romboló technológiákból?????
Egy kis idézet "A legnagyobb ionoszféra-melegítõ képes arra, hogy 1200 km2-es kiterjedésben 27 000 °C-ra hevítse fel az ionoszférát. Az antennarendszer irányított (irányhatású), vagyis az elektromágneses hullámok tetszõleges irányba sugározhatók vele. A felmelegített ionoszféra mintegy 50 km-es körzetben megemelkedik (9. ábra). Ez a légköri nyomásviszonyokra, sõt a magaslégköri, nagy sebességû áramlásokra is visszahathat. A baj az, hogy nem ismertek a beavatkozás hosszú távon jelentkezõ következményei, ugyanis az idõjárásra gyakorolt hatása katasztrofális is lehet.
A társaságot érték már olyan vádak, hogy idõjárás-módosítással foglalkoznak. Egy újságcikkben például az olvasható, hogy a magaslégköri áramlások szokatlan eltolódása hideg légtömegeket nyomott D-re Alaszkában, amely következtében tornádó keletkezett Floridában. A berendezés esetleges fegyverként történõ alkalmazásának beláthatatlan következményei lehetnének. Képzeljünk el egy jelentõs katonai csoportosítást, amelynek hetekig, hónapokig a lehetõ legrosszabb idõjárási körülmények között kellene tevékenykednie (viharok, esõzések, áradások stb.). Nyilvánvaló, hogy az adott katonai erõ harc- és ütõképessége az eredeti töredékére csökkenne.
AZ IONOSZFÉRA- MELEGÍTÕ BERENDEZÉSEK KÉPESSÉGEI
A sajtóban és más forrásokban megjelent információk a HAARP képességeit lényegesen alacsonyabbnak tüntetik fel a valóságosnál. A nyilvánosság elõtt olyan fényben próbálják feltüntetni, mintha semmiben sem különbözne más, az ionoszféra felfûtését célzó kísérletektõl, melyeket a világ különbözõ helyein végeznek. Ezek közül néhány: Arecibo, Puerto Rico, Tromso, valamint Norvégia és Oroszország nagyobb obszervatóriumai. Az amerikai kormány egyik, 1990. évi jelentése azonban megállapítja, hogy az ionoszféra hirtelen és erõs rádiófrekvenciás besugárzása annak szokatlan mûködését okozza."
HAARP honlap: Link
Cikk: Link
A társaságot érték már olyan vádak, hogy idõjárás-módosítással foglalkoznak. Egy újságcikkben például az olvasható, hogy a magaslégköri áramlások szokatlan eltolódása hideg légtömegeket nyomott D-re Alaszkában, amely következtében tornádó keletkezett Floridában. A berendezés esetleges fegyverként történõ alkalmazásának beláthatatlan következményei lehetnének. Képzeljünk el egy jelentõs katonai csoportosítást, amelynek hetekig, hónapokig a lehetõ legrosszabb idõjárási körülmények között kellene tevékenykednie (viharok, esõzések, áradások stb.). Nyilvánvaló, hogy az adott katonai erõ harc- és ütõképessége az eredeti töredékére csökkenne.
AZ IONOSZFÉRA- MELEGÍTÕ BERENDEZÉSEK KÉPESSÉGEI
A sajtóban és más forrásokban megjelent információk a HAARP képességeit lényegesen alacsonyabbnak tüntetik fel a valóságosnál. A nyilvánosság elõtt olyan fényben próbálják feltüntetni, mintha semmiben sem különbözne más, az ionoszféra felfûtését célzó kísérletektõl, melyeket a világ különbözõ helyein végeznek. Ezek közül néhány: Arecibo, Puerto Rico, Tromso, valamint Norvégia és Oroszország nagyobb obszervatóriumai. Az amerikai kormány egyik, 1990. évi jelentése azonban megállapítja, hogy az ionoszféra hirtelen és erõs rádiófrekvenciás besugárzása annak szokatlan mûködését okozza."
HAARP honlap: Link
Cikk: Link
Engem igazából az érdekelne, hogy hogy csinálták. Ugyanis a Nap felszíne 6000K, és sokkal kisebb légrétegen kell átvinni azt a teljesítményt az ionoszféráig, mint ami teljesítményt innen ki kéne sugározni. A légkör tömegének ugyanis a fele az alsó 5,5-6km-en van. Tehát a 6000K-nek megfelelõ irradiancia alig "pár részecskén" megy át, tehát nem nagyon gyengül (az ionoszféra pont az elsõ nagyobb gyengülés, de persze természetes módon ez sem lehet melegebb 6000K-nél, nem vehet föl több sugárzást, mint ami beérkezik), míg innen elég nagy része elveszne az energiának. Ez akkora pontszerû behatás lenne, hogy ott az idõjárás azonnal átalakulna a környéken, hisz hihetetlenül melegedne az egész légoszlop … stbstb, szerintem hagyjuk is, nekem kamugyanús a dolog.
Ez egyébként mire jó? Ott kezdõdik az egész,hogy az ember minek avatkozik bele ilyenekbe? Kíváncsi lennék a válaszodra,de inkább privátba,mert lehet nem ide való ez.
Egy kis érdekesség: Tegnap este néztem egy érdekes filmet az alaszkai ionoszféra melegítõ létesítményrõl. Ezzel állítólag eltérítették az uralkodó Jet Stream-et is..... A létesítmény képes arra, hogy 1200 km2-es kiterjedésben 27 000 °C-ra hevítse fel az ionoszférát. Azért ez már durva!
Csak tudnám, hogy ezt a kutatók komolyan gondolják-e, vagy csak a média ferdítése az egész.
Korábban, amikor zonális telek voltak, gyakran tényleg január végén-februárban már tavaszodott, de az elmúlt 10 évben volt 1-2 eset, hogy március elején még kõkemény tél volt.
Persze, tavaszodhat januárban, ha októberben kezdõdik a tél
Korábban, amikor zonális telek voltak, gyakran tényleg január végén-februárban már tavaszodott, de az elmúlt 10 évben volt 1-2 eset, hogy március elején még kõkemény tél volt.
Persze, tavaszodhat januárban, ha októberben kezdõdik a tél
A naptevékenység vergõdését jól mutatja a sarki fény továbbra is, és immár szokatlanul gyenge megjelenése: Link
Valójában tavaly nyáron írták,nem sejtették,mi lesz itt az idén(a visszatekintõben országosan elemeztem az idei csapadékeloszlást).Bizony az adatokból sok mindent ki lehet hozni,hisz a statisztika elõkelõ helyen áll a hazugságranglistán 
.
Ugyanakkor annyit illett volna észrevenni,hogy 2004 óta már ismét egyre nedvesebbek az évek,valóban elszoktunk az utóbbi évtizedekben ettõl.Ugyanakkor a múltkor ecseteltem,hogy egyre szélsõségesebbek az évek csapadék szempontjából.1999,2005 és 2010 alighanem benne lehet az utóbbi évszázad 5-10 legesõsebbjében.A 2000-es és 2003-as pedig a legszárazabbak egyike.Az is igaz,hogy akár 1-2 év múlva ismét aszály lehet,nem nagyon látok bizosítékot ellene az elmúlt évek tapasztalatai alapján.
.Ugyanakkor annyit illett volna észrevenni,hogy 2004 óta már ismét egyre nedvesebbek az évek,valóban elszoktunk az utóbbi évtizedekben ettõl.Ugyanakkor a múltkor ecseteltem,hogy egyre szélsõségesebbek az évek csapadék szempontjából.1999,2005 és 2010 alighanem benne lehet az utóbbi évszázad 5-10 legesõsebbjében.A 2000-es és 2003-as pedig a legszárazabbak egyike.Az is igaz,hogy akár 1-2 év múlva ismét aszály lehet,nem nagyon látok bizosítékot ellene az elmúlt évek tapasztalatai alapján.
Régi lemez, hogy a különbözõ éghajlati modellek bemeneti felbontása és adatsûrûsége rettentõ gyér. Kvázi semmire sem jók. Maximum arra, hogy egy valag pénzt elköltsön pár nagyfejû a létrehozásukra. Ezt a Hahahát se tartom komoly dolognak. Kiváltképp, hogy nagyfejû akadémikusok trónolnak a projekten, akikrõl tudva levõ, hogy azon kívül, hogy ontják a publikációkat, valójában csak szöszmötölnek és felveszik a fizetésüket. Akkor is, ha rosszul szöszmötöltek...
Ezt most találtam Link
"Szakértõk szerint látványosan megváltozik hazánk idõjárása a következõ évtizedekben: nõ az átlaghõmérséklet, csökken a csapadék mennyisége."
"a csapadék mennyisége és a csapadékos napok száma viszont csökken. Megváltozik a nyár: több kánikulai nap lesz, kevesebb lesz a felhõ, és 50 százalékkal csökkenhet a nyári csapadékmennyiség – ami kevesebbszer és nagyobb adagokban hullik le. Így 60 százalékkal is nõhet az aszályok gyakorisága."
"Csakúgy, mint a csapadékmennyiségben, de itt is jelentõs a különbség: míg az elõzõ évszázad elején 613 milliméter, addig 2000-ben csak 203 milliméter csapadék hullott."
2010-ben meg úszik az ország.
"Szakértõk szerint látványosan megváltozik hazánk idõjárása a következõ évtizedekben: nõ az átlaghõmérséklet, csökken a csapadék mennyisége."
"a csapadék mennyisége és a csapadékos napok száma viszont csökken. Megváltozik a nyár: több kánikulai nap lesz, kevesebb lesz a felhõ, és 50 százalékkal csökkenhet a nyári csapadékmennyiség – ami kevesebbszer és nagyobb adagokban hullik le. Így 60 százalékkal is nõhet az aszályok gyakorisága."
"Csakúgy, mint a csapadékmennyiségben, de itt is jelentõs a különbség: míg az elõzõ évszázad elején 613 milliméter, addig 2000-ben csak 203 milliméter csapadék hullott."
2010-ben meg úszik az ország.
A csapadékos télhez egyértelmûen zonalitás kell a Skandináv-félszigeten. Ez ugyan viszonylag enyhe idõt jelent, tehát sík- és dombvidéken az esõ is gyakran bejátszik, de a hegyekben ilyenkor hízik igazán a hótakaró. (Az arrafelé rekordhideg 2009-2010-es tél viszont egyben rekordszáraz is lett.)
A nyár már nehezebb ügy, szerintem manapság pont ezért nincs ott kiterjedtebb jégtakaró. Két, ott eltöltött nyár során azt tapasztaltam, hogy a "hûvös, száraz" párosítás legfeljebb átmenetileg, az átvonult hidegfrontok mögött áll elõ. (Ahogy az itthon is kinéz tavasszal: erõs ÉNy-i szél, ragyogó napsütés, gomolyfelhõk, elszórtan futó záporral.) Viszont ez az óceáni irányítású felállás része, tehát 1-2 nap múlva már ott a következõ elõoldal és az újabb front, a maga nagy esõjével. A tartós száraz idõszakokat az tudja kialakítani, ha Skandináviára ráül az anticiklon - ez viszont egyben kontinentális jellegû, tehát az átlagnál melegebb idõt jelent... (Elméletileg tartós izlandi vagy északi-tengeri középpontú Ac lenne "jó", ami É-i áramlást stabilizálna Skandináviában, de a gyakorlatban ez nem szokott stabilnak bizonyulni.)
A nyár már nehezebb ügy, szerintem manapság pont ezért nincs ott kiterjedtebb jégtakaró. Két, ott eltöltött nyár során azt tapasztaltam, hogy a "hûvös, száraz" párosítás legfeljebb átmenetileg, az átvonult hidegfrontok mögött áll elõ. (Ahogy az itthon is kinéz tavasszal: erõs ÉNy-i szél, ragyogó napsütés, gomolyfelhõk, elszórtan futó záporral.) Viszont ez az óceáni irányítású felállás része, tehát 1-2 nap múlva már ott a következõ elõoldal és az újabb front, a maga nagy esõjével. A tartós száraz idõszakokat az tudja kialakítani, ha Skandináviára ráül az anticiklon - ez viszont egyben kontinentális jellegû, tehát az átlagnál melegebb idõt jelent... (Elméletileg tartós izlandi vagy északi-tengeri középpontú Ac lenne "jó", ami É-i áramlást stabilizálna Skandináviában, de a gyakorlatban ez nem szokott stabilnak bizonyulni.)
"Állandó" meridionalitás okozhatja a Skandináv-félszigeten a nyarak hûvösebbre fordulását?
Általában: milyen idõjárási felállás okozná Európa északi részén a telek csapadékosabbá, és a nyarak hidegebbé és szárazabbá válását, melyek véleményem szerint szükségesek egy ottani jégtakaró kialakulásához?
Arra szeretnék kilyukadni: minek kellene megváltoznia ahhoz, és hogyan, hogy újabb glaciális idõszak vegye kezdetét.
Általában: milyen idõjárási felállás okozná Európa északi részén a telek csapadékosabbá, és a nyarak hidegebbé és szárazabbá válását, melyek véleményem szerint szükségesek egy ottani jégtakaró kialakulásához?
Arra szeretnék kilyukadni: minek kellene megváltoznia ahhoz, és hogyan, hogy újabb glaciális idõszak vegye kezdetét.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65013 - 2010-09-23 14:03:15)
A szélsõség-kiegyenlítést alapvetõen az óceán biztosítja, függetlenül annak hõmérsékletétõl. A közepes szélességeken uralkodó nyugati szelek pedig a globális légkörzés részei, tehát elvileg nem állnak le attól, hogy változik egy tengeráramlás helyzete és hõmérséklete. (Észak-Amerikát sem az "óvja meg" a kiegyenlítõ hatástól, hogy a Csendes-óceánon nincs Golf-áramlat, hanem az, hogy a nyugati partjai mentén magas hegyláncok húzódnak.) Tehát nekünk elsõ közelítésben a hõmérséklet egyöntetû, minden évszakra érvényes csökkenését hozná a Golf-áramlat gyengülése, a szórásnak ettõl nem feltétlenül kell emelkednie. A részletekben jobban elmerülve persze számolhatunk azzal, hogy az izlandi minimum gyengül (csökken arrafelé az erõs ciklonokat kiváltó hõkontraszt, ill. a hidegebb tenger fölött könnyebben beül oda akár egy tartós anticiklon is), így valóban meridionalitás felé hajlik Európa idõjárása... de az "észak-amerikai" éghajlatot szerintem nálunk kizárja a földrajzi elhelyezkedés.
A szélsõség-kiegyenlítést alapvetõen az óceán biztosítja, függetlenül annak hõmérsékletétõl. A közepes szélességeken uralkodó nyugati szelek pedig a globális légkörzés részei, tehát elvileg nem állnak le attól, hogy változik egy tengeráramlás helyzete és hõmérséklete. (Észak-Amerikát sem az "óvja meg" a kiegyenlítõ hatástól, hogy a Csendes-óceánon nincs Golf-áramlat, hanem az, hogy a nyugati partjai mentén magas hegyláncok húzódnak.) Tehát nekünk elsõ közelítésben a hõmérséklet egyöntetû, minden évszakra érvényes csökkenését hozná a Golf-áramlat gyengülése, a szórásnak ettõl nem feltétlenül kell emelkednie. A részletekben jobban elmerülve persze számolhatunk azzal, hogy az izlandi minimum gyengül (csökken arrafelé az erõs ciklonokat kiváltó hõkontraszt, ill. a hidegebb tenger fölött könnyebben beül oda akár egy tartós anticiklon is), így valóban meridionalitás felé hajlik Európa idõjárása... de az "észak-amerikai" éghajlatot szerintem nálunk kizárja a földrajzi elhelyezkedés.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65012 - 2010-09-23 13:52:15)
Természetesen ez is benne van a pakliban. De ne felejtsük, hogy az Atlanti blocking nem törvényszerûen tolja el éghajlatunkat a kontinentalitás felé. Hiszen az "AB" és "Ae" helyzetek nem zárják ki egymást. Magyarul: lehetséges egy idõben anticiklon a Brit szigetek felett és tõlünk keletre, a kettõ között pedig egy többé-kevésbé kimélyült teknõ (kvázi CMw, vagy mCw helyzetek). Persze ez nem túl gyakori vagy stabil helyzet...
Természetesen ez is benne van a pakliban. De ne felejtsük, hogy az Atlanti blocking nem törvényszerûen tolja el éghajlatunkat a kontinentalitás felé. Hiszen az "AB" és "Ae" helyzetek nem zárják ki egymást. Magyarul: lehetséges egy idõben anticiklon a Brit szigetek felett és tõlünk keletre, a kettõ között pedig egy többé-kevésbé kimélyült teknõ (kvázi CMw, vagy mCw helyzetek). Persze ez nem túl gyakori vagy stabil helyzet...
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65011 - 2010-09-23 13:31:2
Szeke, ez ránk nézve azt jelentheti, hogy egyre inkább kontinentális jellegûvé válik hazánk idõjárása? Példának okárét télen farkasordító hideg (-30 fok alatt), nyáron pedig az eddigieknél is nagyobb hõség? Vagyis Észak-Amerika azonos szélességi körön fekvõ részeihez hasonló éghajlat alakulhat ki? A Golf-áramlat biztosította éghajlat szélsõség-kiegyenlítõ hatás esetleges csökkenésének/megszûnésének elképzelésem szerint a mostaninál is kirívóbb meridionális áramlási muszterek, illetve a már említett kontinentális éghajlat térnyerése lenne a következménye. Tévednék netán?
Szeke, ez ránk nézve azt jelentheti, hogy egyre inkább kontinentális jellegûvé válik hazánk idõjárása? Példának okárét télen farkasordító hideg (-30 fok alatt), nyáron pedig az eddigieknél is nagyobb hõség? Vagyis Észak-Amerika azonos szélességi körön fekvõ részeihez hasonló éghajlat alakulhat ki? A Golf-áramlat biztosította éghajlat szélsõség-kiegyenlítõ hatás esetleges csökkenésének/megszûnésének elképzelésem szerint a mostaninál is kirívóbb meridionális áramlási muszterek, illetve a már említett kontinentális éghajlat térnyerése lenne a következménye. Tévednék netán?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65010 - 2010-09-23 10:07:55)
Mielõtt elolvasnám a cikket: jó pár évvel ezelõtt tartottam a témában egy kiselõadást Pesten, a januári metnet szabadegyetemek egyikén. Akkor én találtam olyan mérési adatokat, amelyek bizony a norvégiai alábukó víztömegek sótartalmának egyételmû csökkenését állapították meg - mélytengeri mérésekrõl van szó. A Feröer-szigetek térségében megkérdõjelezhetetlen a tenger sótartalmának csökkenése. Bár ez még nem jelenti a Golf-áramlat halálát, de az biztos, hogy az áramlat változik. Az pedig valószínû, hogy a tengervíz édesedésével az alábukás tempója csökken. Az alábukás csökkenésével pedig az Észak-Atlantikumba szállított víztömegek torlódása jár együtt. Ha ez a folyamat elér egy szintet, az törvényszerûen vezet ahhoz, hogy a Golf-áramlat által szállított hõtöbblet alacsonyabb szélességeken adódik át a légkörbe - ezzel felthetõen átrendezve az uralkodó légköri képzõdmények elrendezõdését is. Ez pedig szükségszerûen befolyásolja Európa éghajlatát is.
Mielõtt elolvasnám a cikket: jó pár évvel ezelõtt tartottam a témában egy kiselõadást Pesten, a januári metnet szabadegyetemek egyikén. Akkor én találtam olyan mérési adatokat, amelyek bizony a norvégiai alábukó víztömegek sótartalmának egyételmû csökkenését állapították meg - mélytengeri mérésekrõl van szó. A Feröer-szigetek térségében megkérdõjelezhetetlen a tenger sótartalmának csökkenése. Bár ez még nem jelenti a Golf-áramlat halálát, de az biztos, hogy az áramlat változik. Az pedig valószínû, hogy a tengervíz édesedésével az alábukás tempója csökken. Az alábukás csökkenésével pedig az Észak-Atlantikumba szállított víztömegek torlódása jár együtt. Ha ez a folyamat elér egy szintet, az törvényszerûen vezet ahhoz, hogy a Golf-áramlat által szállított hõtöbblet alacsonyabb szélességeken adódik át a légkörbe - ezzel felthetõen átrendezve az uralkodó légköri képzõdmények elrendezõdését is. Ez pedig szükségszerûen befolyásolja Európa éghajlatát is.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65009 - 2010-09-23 09:08:36)
Svadasz szerint ez egy média-hack. Kitalált egy bolgger vmi hülyeséget féligazságokba csomagolta és késõbb már hivatkozási alapként futótûzként terjedt el a világon. Nem érdemes sokat rágódni rajta.
Svadasz szerint ez egy média-hack. Kitalált egy bolgger vmi hülyeséget féligazságokba csomagolta és késõbb már hivatkozási alapként futótûzként terjedt el a világon. Nem érdemes sokat rágódni rajta.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65008 - 2010-09-22 09:50:37)
Leginkább a 700 millió liter olajra... Mivel nincs rá tapasztalati adat, így mindenki mondhat rá bármit Szerintem ez a hatalmas (és környezeti szempontból katasztrofális) mennyiség egy áramlás tekintetében azonban csak csepp a tengerben. Komolyabb lenne a gond, ha a meleg víztömeg áramlása okán több jég olvadna el az É-i sarkon, így több édesvíz kerülne az áramlásba - ez viszont valóban boríthatná a Golf-áramlatot. Hogy ez most reális veszély-e, ill. az olajjal együtt bármit okozhat-e? Hm...
Leginkább a 700 millió liter olajra... Mivel nincs rá tapasztalati adat, így mindenki mondhat rá bármit
Szerintem ez a hatalmas (és környezeti szempontból katasztrofális) mennyiség egy áramlás tekintetében azonban csak csepp a tengerben. Komolyabb lenne a gond, ha a meleg víztömeg áramlása okán több jég olvadna el az É-i sarkon, így több édesvíz kerülne az áramlásba - ez viszont valóban boríthatná a Golf-áramlatot. Hogy ez most reális veszély-e, ill. az olajjal együtt bármit okozhat-e? Hm...
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65007 - 2010-09-22 09:44:31)
A Golf-áramlat vizének hõcsökkenése egy nagyon hosszú folyamat. Ahhoz, hogy ne tudja táplálni a skandináviai vizeket, sok mindennek kell bekövetkeznie, amit a fórum magas szinvonalú szakmai szerzõi a korábbi hozzászólásokban többször hangoztattak. A lengyel meteorológusoknak inkább a nyugatabbra kihúzódó szibériai anticiklon hideg levegõjétõl kellene tartaniuk. (A Gépház figyelmeztetését a legmesszebbmenõkig tudomásul veszem.)
A Golf-áramlat vizének hõcsökkenése egy nagyon hosszú folyamat. Ahhoz, hogy ne tudja táplálni a skandináviai vizeket, sok mindennek kell bekövetkeznie, amit a fórum magas szinvonalú szakmai szerzõi a korábbi hozzászólásokban többször hangoztattak. A lengyel meteorológusoknak inkább a nyugatabbra kihúzódó szibériai anticiklon hideg levegõjétõl kellene tartaniuk. (A Gépház figyelmeztetését a legmesszebbmenõkig tudomásul veszem.)
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65006 - 2010-09-22 09:29:54)
Köszi, a szöveget értem, csak nekem sántít azért a dolog a Golf-áramlat lelassulásával, átalakulásával kapcsolatban. Nem látom, hogy mire alapozzák ezt a feltételezést.
Köszi, a szöveget értem, csak nekem sántít azért a dolog a Golf-áramlat lelassulásával, átalakulásával kapcsolatban. Nem látom, hogy mire alapozzák ezt a feltételezést.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65005 - 2010-09-22 09:21:45)
Nem tudom komolyan venni ezt az anyagot. Ezektõl a Lengyel tudósoktól visszhangzik az egész sajtó, ami ezzel a témával foglalkozik.
Én egyelõre semmi jelét nem látom ennek az extrémitásnak amit õk várnak, állítanak...
Egy normál tél jelei vannak kibontakozóban semmi több...
Nem tudom komolyan venni ezt az anyagot. Ezektõl a Lengyel tudósoktól visszhangzik az egész sajtó, ami ezzel a témával foglalkozik.
Én egyelõre semmi jelét nem látom ennek az extrémitásnak amit õk várnak, állítanak...
Egy normál tél jelei vannak kibontakozóban semmi több...
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65004 - 2010-09-22 09:19:50)
Konkrétan nem tudom, hogy mi, de ez az amivel a Lengyelek rémisztgetnek, hogy az elmult 1000 év leghidegebb tele lehet az idei. A részleteket nem fordítottam le.
Más, a ciklon utáni lehülés, igen harmatosra fog sikeredni, legalábbis ahoz képest, hogy még 1-2 napja az átlag a 0 fokot súrolta, most meg már az 5 fokot is épphogy eléri. Én nem bánom
Konkrétan nem tudom, hogy mi, de ez az amivel a Lengyelek rémisztgetnek, hogy az elmult 1000 év leghidegebb tele lehet az idei. A részleteket nem fordítottam le.
Más, a ciklon utáni lehülés, igen harmatosra fog sikeredni, legalábbis ahoz képest, hogy még 1-2 napja az átlag a 0 fokot súrolta, most meg már az 5 fokot is épphogy eléri. Én nem bánom
Az, hogy a déli félteke jégborítottsága alig csökkent az utolsó jégkorszak vége óta, az az Antarktisz speciális elhelyezkedésének köszönhetõ. A kontinenst mind az óceánban, mind a légkörben teljesen zárt zonális áramlás veszi körül, alig lehetõséget adva a polárfront megszakadásának, és így meridionális hõcsere kialakulásának.
Ezzel szemben az északi féltekén a hõcsere jóval erõsebb tud lenni. Ez szintén némileg a szárazföldek speciális elhelyezkedése miatt van, ám ez egy másik speciális elhelyezkedés. Az Északi-sarkon ugyanis tengerjég van, aminek a széle hol jobban, hol kevésbé olvad el nyaranta, ezenkívül pedig a szárazföldek hol jobban, hol kevésbé havazódnak be telente. Egy-egy ilyen eseményt az albedóváltozás erõsít (hûlés -> jegesedés -> nagyobb albedó -> több visszavert energia -> hûlés; ill. fordítva). Ez az egyik oka, hogy a glaciális-interglaciális váltások elég "hirtelenek" tudnak lenni.
Az Észak-atlanti térségben egyébként véleményem szerint éppen a Golf-áramlat a sajátosság, õ az, ami sokat segít a szubtrópusi és a sarki hõkontraszt növelésében, tehát ez a fõ effektus. A szélrendszer mellett szükség van ehhez Észak-Amerikára is. Az Észak-atlanti áramlat északi vége pedig eléggé el tud kalandozni, ha pl. valamilyen hevesebb jégolvadás van a környéken. Ennek hatása nehezen számítható, de jelentõs lehet elsõsorban éppen Európára nézve, hiszen a légáramlásokat befolyásolja az óceánfelszín hõmérséklete.
Ezzel szemben az északi féltekén a hõcsere jóval erõsebb tud lenni. Ez szintén némileg a szárazföldek speciális elhelyezkedése miatt van, ám ez egy másik speciális elhelyezkedés. Az Északi-sarkon ugyanis tengerjég van, aminek a széle hol jobban, hol kevésbé olvad el nyaranta, ezenkívül pedig a szárazföldek hol jobban, hol kevésbé havazódnak be telente. Egy-egy ilyen eseményt az albedóváltozás erõsít (hûlés -> jegesedés -> nagyobb albedó -> több visszavert energia -> hûlés; ill. fordítva). Ez az egyik oka, hogy a glaciális-interglaciális váltások elég "hirtelenek" tudnak lenni.
Az Észak-atlanti térségben egyébként véleményem szerint éppen a Golf-áramlat a sajátosság, õ az, ami sokat segít a szubtrópusi és a sarki hõkontraszt növelésében, tehát ez a fõ effektus. A szélrendszer mellett szükség van ehhez Észak-Amerikára is. Az Észak-atlanti áramlat északi vége pedig eléggé el tud kalandozni, ha pl. valamilyen hevesebb jégolvadás van a környéken. Ennek hatása nehezen számítható, de jelentõs lehet elsõsorban éppen Európára nézve, hiszen a légáramlásokat befolyásolja az óceánfelszín hõmérséklete.
Azt tudjuk, hogy a jelenlegi interglaciális mintegy 12 000 éve kezdõdött, az oda vezetõ felmelegedés pedig mintegy 18 000 éve. Egy-egy interglaciális a negyedidõszakban durván 10 000 évig tartott, a glaciálisok pedig 90 - 100 000 évig. Ez a kb. 100 000 éves periódus nem csak a T-kben, hanem a jégborítottságban, a növénytakarókban, és bizony a legtöbb nyomgázban is megjelenik, méghozzá "fázishelyesen".
Vegyük most a CO2-t. A glaciálisokban a klímarekonstrukciók alapján 50-150(-200) ppm között ingadozott a CO2-szint, az interglaciálisokban pedig 280-300ppm-re szökött fel (és nem többre, ez fontos!). Változásai nagyrészt párhuzamosan futottak a T-változásokkal (bár egyes helyeken rövid ideig jelentõs eltérések is megjelentek, ám ezek 100-500 év alatt megszûntek, és nem szóltak bele a tendenciákba).
Ma a CO2 koncentrációja az iparosodás óta emelkedik, és kb. 380ppm-nél tartunk. Ugyanakkor az idõsorokon még nem mutatható ki jelentõs T-emelkedés, tehát a változások nagyobb idõlépcsõjûek. (Ezért gondoljuk, hogy az emberi tevékenység igenis jelentõs szerepet játszik a klímaváltozásban, mivel még közel hasonló CO2-szint sem volt a földtörténeti közelmúltban; s ha a T leköveti, az akár jelentõs globális melegedét is jelenthet.)
Ugyanez a jelenség persze a többi nyomgáz esetén is megfigyelhetõ.
A növényekbe épített szénbõl azért elég sok nem kerül vissza, még hosszú idõlépcsõ alatt sem. Létezhetnek nagyonsokmillió éves fosszíliák is. A klíma ennél jóval kisebb idõlépcsõn változik, és összefügg a CO2-szinttel. Tehát nem mondható el, hogy az adott idõlépcsõn a CO2 vissza is jut a levegõbe /egyszóval az általad említett hosszú táv egyszerûen túl hosszú/.
(Még egy apróság: a negyedidõszakban a felmelegedések mindig nagyon hirtelenek voltak, a lehûlések jóval lassabbak; ráadásul elõbbi elég stabil változás volt, utóbbi teli volt erõs megingásokkal.)
Vegyük most a CO2-t. A glaciálisokban a klímarekonstrukciók alapján 50-150(-200) ppm között ingadozott a CO2-szint, az interglaciálisokban pedig 280-300ppm-re szökött fel (és nem többre, ez fontos!). Változásai nagyrészt párhuzamosan futottak a T-változásokkal (bár egyes helyeken rövid ideig jelentõs eltérések is megjelentek, ám ezek 100-500 év alatt megszûntek, és nem szóltak bele a tendenciákba).
Ma a CO2 koncentrációja az iparosodás óta emelkedik, és kb. 380ppm-nél tartunk. Ugyanakkor az idõsorokon még nem mutatható ki jelentõs T-emelkedés, tehát a változások nagyobb idõlépcsõjûek. (Ezért gondoljuk, hogy az emberi tevékenység igenis jelentõs szerepet játszik a klímaváltozásban, mivel még közel hasonló CO2-szint sem volt a földtörténeti közelmúltban; s ha a T leköveti, az akár jelentõs globális melegedét is jelenthet.)
Ugyanez a jelenség persze a többi nyomgáz esetén is megfigyelhetõ.
A növényekbe épített szénbõl azért elég sok nem kerül vissza, még hosszú idõlépcsõ alatt sem. Létezhetnek nagyonsokmillió éves fosszíliák is. A klíma ennél jóval kisebb idõlépcsõn változik, és összefügg a CO2-szinttel. Tehát nem mondható el, hogy az adott idõlépcsõn a CO2 vissza is jut a levegõbe /egyszóval az általad említett hosszú táv egyszerûen túl hosszú/.
(Még egy apróság: a negyedidõszakban a felmelegedések mindig nagyon hirtelenek voltak, a lehûlések jóval lassabbak; ráadásul elõbbi elég stabil változás volt, utóbbi teli volt erõs megingásokkal.)
Másokat is foglalkoztat a téma,más fórumokon is szerepel.Két dolgot tennék az elhangzottakhoz.
A talajok (igaz a sziklás magashegységekben és sivatagokban nincs) szintén sok szerves anyagot (humusz) tartalmaznak és háromnegyedét borítják a felszínnek.
A másik a késleltetet hatás téma a bioszférában.A kiindulás: az energiamegmaradás.Vagyis amennyi energiát(C fotoszintézise)) elnyel a növényzet(tárol),akkor ugyanannyit vissza is juttat (korhadás,bomlás,erdõtüzek stb.)Ha minél több zöldnövényzet van,annál több oxigén termelõdik.Ha kevés az erdõ,azt mondjuk nõ a CO2,mert nincs ami kivonja belõle a szenet és O2 sem szabadul fel.Vagyis a sok zöld tisztítja a levegõt,megment a CO2 felszaporodásától.De amennyit megköt,hosszú távon ugyanannyit vissza is juttat az elõzõ fejtegetések szerint (ha nem fosszilializálódik), vagyis semmivel sem lesz a növényzet hatására kevesebb a CO2 és így nem menekülünk meg a felmelegedéstõl(nõ a CO2 és az üvegházhatás). Valójában itt jön a késleltetés : évmilliók alatt sok boimassza fosszilis energiahordozóvá,üledékké,talajjá lett.Most felgyorsult ezek visszapumpálása az ember által a légkörbe,de egyes körök szerint ezt a növényzet (mivel kevesebb az erdõ) nem tudja ismét megkötni.Vagyis az elsõ verzió szerint a bioszféra indifferens a légköri CO2 szempontjából (amennyit megköt,annyit visszaad?)
A második szerint késleltettet hatás révén visszahat,mert képes (ha nem is közvetlen jelentõs hõenergiát) visszafogni jelentõs CO2 mennyiséget,s ha az ember ezt nem szabadítja fel a továbbiakban,akkor akár lassú globális lehûlés lesz a vége(ennek ugyanúgy nem örülne sok ember,én sem).
Nüanszok (és a puffer,de azt ki méri meg?) dönthetik el,hogy most a CO2 nõ,vagy csökken a bioszféra hatására(persze még vulkánok is vannak),melegszik vagy hûl ettõl a klíma...
A talajok (igaz a sziklás magashegységekben és sivatagokban nincs) szintén sok szerves anyagot (humusz) tartalmaznak és háromnegyedét borítják a felszínnek.
A másik a késleltetet hatás téma a bioszférában.A kiindulás: az energiamegmaradás.Vagyis amennyi energiát(C fotoszintézise)) elnyel a növényzet(tárol),akkor ugyanannyit vissza is juttat (korhadás,bomlás,erdõtüzek stb.)Ha minél több zöldnövényzet van,annál több oxigén termelõdik.Ha kevés az erdõ,azt mondjuk nõ a CO2,mert nincs ami kivonja belõle a szenet és O2 sem szabadul fel.Vagyis a sok zöld tisztítja a levegõt,megment a CO2 felszaporodásától.De amennyit megköt,hosszú távon ugyanannyit vissza is juttat az elõzõ fejtegetések szerint (ha nem fosszilializálódik), vagyis semmivel sem lesz a növényzet hatására kevesebb a CO2 és így nem menekülünk meg a felmelegedéstõl(nõ a CO2 és az üvegházhatás). Valójában itt jön a késleltetés : évmilliók alatt sok boimassza fosszilis energiahordozóvá,üledékké,talajjá lett.Most felgyorsult ezek visszapumpálása az ember által a légkörbe,de egyes körök szerint ezt a növényzet (mivel kevesebb az erdõ) nem tudja ismét megkötni.Vagyis az elsõ verzió szerint a bioszféra indifferens a légköri CO2 szempontjából (amennyit megköt,annyit visszaad?)
A második szerint késleltettet hatás révén visszahat,mert képes (ha nem is közvetlen jelentõs hõenergiát) visszafogni jelentõs CO2 mennyiséget,s ha az ember ezt nem szabadítja fel a továbbiakban,akkor akár lassú globális lehûlés lesz a vége(ennek ugyanúgy nem örülne sok ember,én sem).
Nüanszok (és a puffer,de azt ki méri meg?) dönthetik el,hogy most a CO2 nõ,vagy csökken a bioszféra hatására(persze még vulkánok is vannak),melegszik vagy hûl ettõl a klíma...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat