Meteorológiai esélylatolgatások
A január-februári rekordmelegek sem jöttek át az elõréjén(ahogy tavaly sem látta elõre a tendenciát sem).A napi minimumok zömében negatívok nála márc. végéig,miközben elvétve volt csak fagy.
Dávid Misi bá kiadta az új elõréjét a tavaszra vonatkozóan. Dunántúli Napló közli is, akit érdekel olvassa el, akit meg nem az meg ne. Érdekes megközelítése -minden akalommal- a hosszútávú elõrejelzéseknek.
Egy cikk:
Soha ilyen tél nem volt Magyarországon
2007. március 2.,
Rendkívüli három hónapon vagyunk túl, melyet ráadásul egy szintén különleges õsz vezetett be. A múlt század elején rendszeresített meteorológiai mérések kezdete óta ilyen enyhe még nem volt a téli évszak hazánkban. Globális szinten viszont jóval kiegyenlítettebben alakult a szezon, hiszen az északi féltekén a nagy térbeli és idõbeli eltérések mellett kimondottan kemény, zord idõjárással találkozhattunk. A tavasz is szokatlanul melegen kezdõdik.
Alig volt tél az idén Ajánlat Aktuális idõjárás: esõ után szél és napsütés
Hihetetlen melegrekordok
A Kárpátok védtek meg a zord hidegtõl
Legmelegebb tél Németországban
Fél évezred legmelegebb õsze Európában
Széndioxid-megkötés: Magyarország potenciális ásványkincse
Rekord meleg év lesz 2007?
Újra támad a tél az USA-ban
Az óceánok menthetik meg a klímánkat
Új érvek a globális felmelegedés ellen
A hazai klímakutatók szerint nemzetgazdasági veszély fenyeget
Klímaváltozás - dosszié
Az [origo] idõjárás oldalai
Szembeszállnak a klímaváltozással
Ajánlat Kivonható a felesleges szén-dioxid a légkörbõl
A VAHAVA Program oldala
Új klímaegyezményt kötöttek Washingtonban
A kiotói egyezmény folytatását sürgeti az EU
Még mindig nincs tél
Képgaléria Önök küldték - képgalériák
A 2006-os rendkívüli õsz után igazuk lett azoknak a brit meteorológusoknak, akik hasonlóan meleg folytatást vártak. A 2006-2007-es tél meteorológiai adatainak elsõdleges feldolgozása alapján megállapítható, hogy a kontinens nyugati és középsõ vidékén a mérések kezdete, azaz nagyjából 1901 óta nem volt ilyen enyhe tél. A rendkívüli idõjárás tehát most már fél éve tart szinte folyamatosan a kontinens jó részén.
Térségünket szinte folyamatosan elkerülték a hideg légtömegek
Európában a nagy enyheség kiváltó oka kezdetben az volt, hogy szeptember után az Atlanti-óceán európai partjainál tartósan nagy kiterjedésû, markáns ciklonok mélyültek ki. Eközben a kontinens keleti szélén stabil anticiklonok épültek fel, így tartós délies áramlás alakult ki a kontinens középsõ területei felett. Január közepéig csupán néhány napra tudott sarkvidéki levegõ érkezni Közép-Európa fölé, de ezt gyors visszarendezõdés követte, és ismét hatalmas ciklon épült fel az atlanti térségben. A tél feléig az egész kontinensen tartott az enyheség, még Oroszország európai területén is alig fordultak elõ fagyok. Ugyanebben az idõszakban Észak-Amerika keleti részén szintén stabil délies légáramlatok okoztak rendkívül enyhe idõt. Egyes meteorológusok mindkét dolgot az erõsödõ El Nino, a világszerte idõjárási anomáliákat okozó jelenség számlájára írták.
Január végétõl változott a helyzet. Eleinte Skandinávia és Kelet-Európa felett alakultak ki ciklonok, majd késõbb Északkelet-Európa fölé helyezõdött igen stabil anticiklon. Az elõzõ következményeként a kontinens középsõ vidékén orkán erejû széllökések pusztítottak, miközben egyre téliesebbé vált az idõ Skandinávia egy részén és a Kelet-európai-síkságon - a stabil anticiklonnak köszönhetõen ezt a területet sarkvidéki hideg levegõ árasztotta el. A zord légtömeg többször elindult Közép-Európa felé, de a Kárpátok és az Alpok vonulatánál délebbre nem jutott. Ennek köszönhetõen hazánkban szinte megszakítás nélkül, egyenletesen enyhe volt az idõ, míg a szintén rekord enyhe telet megtapasztalt Nyugat-Európában, de még a szomszédos Szlovákiában is voltak több napig tartó periódusai a télnek. Hetekig csak egy-kétszáz kilométer választotta el hazánkat az igazi téltõl, a Tisza felsõbb szakaszain például méteres hó hullott.
Példátlan értékek
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az egész tél középhõmérséklete mintegy 4 fokkal volt magasabb az átlagosnál. Ez a több mint százéves múltra visszatekintõ mérések alapján abszolút példa nélküli! Különösen enyhe volt a január. Az év elsõ hónapjában 6,2 (!) fokkal haladtuk meg az átlagot, ezek március végének megfelelõ értékek. Emlékezetes a január 13-án Sopronban mért rekorddöntõ 17,8 fok: ez az érték április második felének a szokásos hõmérséklete.
Más jellegû anomália, hogy rendkívül szárazon indult a tél, decemberben helyenként semmi (!) csapadék nem hullott. Januárban és februárban sokfelé - különösen északon és nyugaton - "bepótolta magát a természet", de az Alföld közepén tovább tartott a csapadékhiány.
Nagyobb léptékben kiegyenlítettebb volt a tél
Ha az egész északi féltekét nézzük, már sokkal kiegyensúlyozottabb volt az elmúlt három hónap idõjárása. Európában a tél közepén bekövetkezett nagy fordulat 5-6 fokkal az átlag alatti hõmérsékleteket eredményezett Skandinávia északi és keleti vidékein, a Baltikumban és Oroszországban. Ugyanilyen erõteljes változás érte el Észak-Amerika keleti vidékét is, gondoljunk csak az Erie-tó szinte teljes - igen ritka - befagyására. A Távol-keleten pedig az egész tél hõmérséklete az átlagos körül alakult, sõt helyenként egy-két fokkal átlag alatt maradt.
Az elmúlt napokban Európa egyes országaiban már megjelentek elõzetes összefoglalók. Ezek szerint Németországban is rekordot döntött az idei tél. Még nyugatabbra, Hollandiában is kiemelkedõen enyhe idõjárás jellemezte a téli idõszakot. Nyugat- és Közép-Európában más országok esetében is hasonló eredményekre van kilátás, az összesítések most készülnek.
Vegyes hatások, sok még a kérdõjel
Magyarországon összességében rendkívül szerencsésen zajlott le a rekord meleg tél. Az egyenletes enyheségnek, az erõsebb hidegbetörések elmaradásának köszönhetõen a növényzet korán elindult hajtásai egyelõre nem károsodtak, a tavaszi kockázatok pedig talán már nem sokkal nagyobbak, mint "normális" években. A rovarvilág és más kártevõk, kórokozók esetleges túlszaporodásának következményeit még nehéz lenne megbecsülni.
A gazdaság számára egyértelmûen "telitalálat" volt az elmúlt három hónap idõjárása. Az energia-megtakarítás, az útfelfagyások elmaradása vagy a megrövidült építõipari uborkaszezon rendkívül nagy megtakarításokat hozott mind az államháztartás, mind a háztartások számára.
A tél egyenlegének pontos elkészítése még sok elemzést kíván az egyes szakterületek szakemberei részérõl. Mindenesetre a stratégiai klímaelemzõket inkább aggodalommal, mint örömmel töltik el a szélsõséges események. Ez a tél jelentõs érv lehet a klímaváltozás hívei számára, de semmiképpen se felejtsük el, hogy a klíma egy hosszabb idõszak jellemzõje.
Szokatlanul meleg a tavaszkezdet is
Már a meteorológiai tavasz elsõ napja is szokatlanul melegen indult, a hõmérsékletek mintegy 5 fokkal haladták meg az ilyenkor szokásos értékeket. A változékony idõ továbbra is átlag feletti hõmérsékletekkel párosul, már megint hetekkel megelõzi magát az idõjárás. Az elmúlt napok esõzései mindenesetre nagyon jót tettek a télen kialakult aszály hatásai ellen, örüljünk a következõ napok esõinek, záporainak is.
A jelenlegi kilátások szerint ez a tendencia a jövõ héten is megmarad: a változékony, de egyre melegedõ idõben a jövõ hét közepére már jóval 15 fok feletti értékek is várhatók, melyek nem koratavaszi, inkább április eleji értékek (errõl itt olvashat részleteket). Ebbõl persze még nem következtethetünk egy meleg tavaszra vagy pláne egy meleg évre. És ne felejtsük el: a veszélyes tavaszi fagyok idõszaka még elõttünk van!
Kérjük kedves olvasóinkat, írják meg véleményüket, tapasztalataikat az idõjárással és a klímaváltozással kapcsolatosan. Ha szokatlan jelenséget tapasztalnak, fényképezzék le és küldjék be képgalériánk számára, az [email protected] címre.
[origo]
Bocs a hosszért
Soha ilyen tél nem volt Magyarországon
2007. március 2.,
Rendkívüli három hónapon vagyunk túl, melyet ráadásul egy szintén különleges õsz vezetett be. A múlt század elején rendszeresített meteorológiai mérések kezdete óta ilyen enyhe még nem volt a téli évszak hazánkban. Globális szinten viszont jóval kiegyenlítettebben alakult a szezon, hiszen az északi féltekén a nagy térbeli és idõbeli eltérések mellett kimondottan kemény, zord idõjárással találkozhattunk. A tavasz is szokatlanul melegen kezdõdik.
Alig volt tél az idén Ajánlat Aktuális idõjárás: esõ után szél és napsütés
Hihetetlen melegrekordok
A Kárpátok védtek meg a zord hidegtõl
Legmelegebb tél Németországban
Fél évezred legmelegebb õsze Európában
Széndioxid-megkötés: Magyarország potenciális ásványkincse
Rekord meleg év lesz 2007?
Újra támad a tél az USA-ban
Az óceánok menthetik meg a klímánkat
Új érvek a globális felmelegedés ellen
A hazai klímakutatók szerint nemzetgazdasági veszély fenyeget
Klímaváltozás - dosszié
Az [origo] idõjárás oldalai
Szembeszállnak a klímaváltozással
Ajánlat Kivonható a felesleges szén-dioxid a légkörbõl
A VAHAVA Program oldala
Új klímaegyezményt kötöttek Washingtonban
A kiotói egyezmény folytatását sürgeti az EU
Még mindig nincs tél
Képgaléria Önök küldték - képgalériák
A 2006-os rendkívüli õsz után igazuk lett azoknak a brit meteorológusoknak, akik hasonlóan meleg folytatást vártak. A 2006-2007-es tél meteorológiai adatainak elsõdleges feldolgozása alapján megállapítható, hogy a kontinens nyugati és középsõ vidékén a mérések kezdete, azaz nagyjából 1901 óta nem volt ilyen enyhe tél. A rendkívüli idõjárás tehát most már fél éve tart szinte folyamatosan a kontinens jó részén.
Térségünket szinte folyamatosan elkerülték a hideg légtömegek
Európában a nagy enyheség kiváltó oka kezdetben az volt, hogy szeptember után az Atlanti-óceán európai partjainál tartósan nagy kiterjedésû, markáns ciklonok mélyültek ki. Eközben a kontinens keleti szélén stabil anticiklonok épültek fel, így tartós délies áramlás alakult ki a kontinens középsõ területei felett. Január közepéig csupán néhány napra tudott sarkvidéki levegõ érkezni Közép-Európa fölé, de ezt gyors visszarendezõdés követte, és ismét hatalmas ciklon épült fel az atlanti térségben. A tél feléig az egész kontinensen tartott az enyheség, még Oroszország európai területén is alig fordultak elõ fagyok. Ugyanebben az idõszakban Észak-Amerika keleti részén szintén stabil délies légáramlatok okoztak rendkívül enyhe idõt. Egyes meteorológusok mindkét dolgot az erõsödõ El Nino, a világszerte idõjárási anomáliákat okozó jelenség számlájára írták.
Január végétõl változott a helyzet. Eleinte Skandinávia és Kelet-Európa felett alakultak ki ciklonok, majd késõbb Északkelet-Európa fölé helyezõdött igen stabil anticiklon. Az elõzõ következményeként a kontinens középsõ vidékén orkán erejû széllökések pusztítottak, miközben egyre téliesebbé vált az idõ Skandinávia egy részén és a Kelet-európai-síkságon - a stabil anticiklonnak köszönhetõen ezt a területet sarkvidéki hideg levegõ árasztotta el. A zord légtömeg többször elindult Közép-Európa felé, de a Kárpátok és az Alpok vonulatánál délebbre nem jutott. Ennek köszönhetõen hazánkban szinte megszakítás nélkül, egyenletesen enyhe volt az idõ, míg a szintén rekord enyhe telet megtapasztalt Nyugat-Európában, de még a szomszédos Szlovákiában is voltak több napig tartó periódusai a télnek. Hetekig csak egy-kétszáz kilométer választotta el hazánkat az igazi téltõl, a Tisza felsõbb szakaszain például méteres hó hullott.
Példátlan értékek
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az egész tél középhõmérséklete mintegy 4 fokkal volt magasabb az átlagosnál. Ez a több mint százéves múltra visszatekintõ mérések alapján abszolút példa nélküli! Különösen enyhe volt a január. Az év elsõ hónapjában 6,2 (!) fokkal haladtuk meg az átlagot, ezek március végének megfelelõ értékek. Emlékezetes a január 13-án Sopronban mért rekorddöntõ 17,8 fok: ez az érték április második felének a szokásos hõmérséklete.
Más jellegû anomália, hogy rendkívül szárazon indult a tél, decemberben helyenként semmi (!) csapadék nem hullott. Januárban és februárban sokfelé - különösen északon és nyugaton - "bepótolta magát a természet", de az Alföld közepén tovább tartott a csapadékhiány.
Nagyobb léptékben kiegyenlítettebb volt a tél
Ha az egész északi féltekét nézzük, már sokkal kiegyensúlyozottabb volt az elmúlt három hónap idõjárása. Európában a tél közepén bekövetkezett nagy fordulat 5-6 fokkal az átlag alatti hõmérsékleteket eredményezett Skandinávia északi és keleti vidékein, a Baltikumban és Oroszországban. Ugyanilyen erõteljes változás érte el Észak-Amerika keleti vidékét is, gondoljunk csak az Erie-tó szinte teljes - igen ritka - befagyására. A Távol-keleten pedig az egész tél hõmérséklete az átlagos körül alakult, sõt helyenként egy-két fokkal átlag alatt maradt.
Az elmúlt napokban Európa egyes országaiban már megjelentek elõzetes összefoglalók. Ezek szerint Németországban is rekordot döntött az idei tél. Még nyugatabbra, Hollandiában is kiemelkedõen enyhe idõjárás jellemezte a téli idõszakot. Nyugat- és Közép-Európában más országok esetében is hasonló eredményekre van kilátás, az összesítések most készülnek.
Vegyes hatások, sok még a kérdõjel
Magyarországon összességében rendkívül szerencsésen zajlott le a rekord meleg tél. Az egyenletes enyheségnek, az erõsebb hidegbetörések elmaradásának köszönhetõen a növényzet korán elindult hajtásai egyelõre nem károsodtak, a tavaszi kockázatok pedig talán már nem sokkal nagyobbak, mint "normális" években. A rovarvilág és más kártevõk, kórokozók esetleges túlszaporodásának következményeit még nehéz lenne megbecsülni.
A gazdaság számára egyértelmûen "telitalálat" volt az elmúlt három hónap idõjárása. Az energia-megtakarítás, az útfelfagyások elmaradása vagy a megrövidült építõipari uborkaszezon rendkívül nagy megtakarításokat hozott mind az államháztartás, mind a háztartások számára.
A tél egyenlegének pontos elkészítése még sok elemzést kíván az egyes szakterületek szakemberei részérõl. Mindenesetre a stratégiai klímaelemzõket inkább aggodalommal, mint örömmel töltik el a szélsõséges események. Ez a tél jelentõs érv lehet a klímaváltozás hívei számára, de semmiképpen se felejtsük el, hogy a klíma egy hosszabb idõszak jellemzõje.
Szokatlanul meleg a tavaszkezdet is
Már a meteorológiai tavasz elsõ napja is szokatlanul melegen indult, a hõmérsékletek mintegy 5 fokkal haladták meg az ilyenkor szokásos értékeket. A változékony idõ továbbra is átlag feletti hõmérsékletekkel párosul, már megint hetekkel megelõzi magát az idõjárás. Az elmúlt napok esõzései mindenesetre nagyon jót tettek a télen kialakult aszály hatásai ellen, örüljünk a következõ napok esõinek, záporainak is.
A jelenlegi kilátások szerint ez a tendencia a jövõ héten is megmarad: a változékony, de egyre melegedõ idõben a jövõ hét közepére már jóval 15 fok feletti értékek is várhatók, melyek nem koratavaszi, inkább április eleji értékek (errõl itt olvashat részleteket). Ebbõl persze még nem következtethetünk egy meleg tavaszra vagy pláne egy meleg évre. És ne felejtsük el: a veszélyes tavaszi fagyok idõszaka még elõttünk van!
Kérjük kedves olvasóinkat, írják meg véleményüket, tapasztalataikat az idõjárással és a klímaváltozással kapcsolatosan. Ha szokatlan jelenséget tapasztalnak, fényképezzék le és küldjék be képgalériánk számára, az [email protected] címre.
[origo]
Bocs a hosszért
Ugy fest a dolog,több futást összegezve,hogy hosszabb távon visszatér a hõmérséklet az évszaknak megfelelõ értékre.
Igen, és az egyre nagyobb beesési szöge a napnak, már egyre jobban melegíti az É-i féltekét, ha a NY i irányítás gyengülne is.
Link
Kell a fenének átlagos tavasz -1-es T850-nel

Érdekes, hogy az a 3 futás és a sok fenti futás átlagán fut végig most az összes futás, egészségtelenül kevés szórással
Dexion: A kiegyenlítõdésben sohasem hittem, ám lehet, hogy van benne valami
Kell a fenének átlagos tavasz -1-es T850-nel


Érdekes, hogy az a 3 futás és a sok fenti futás átlagán fut végig most az összes futás, egészségtelenül kevés szórással

Dexion: A kiegyenlítõdésben sohasem hittem, ám lehet, hogy van benne valami

Mostmár nagyon kiváncsi vagyok a következõ futásra, mert már elég biztosan adja egy ideje a lehûlést a hosszútávú végén. Az az érzésem, hogy látunk még havat a közeljövõben, és ez lehet, hogy összefüggésben van az amerikai fölmelegedéssel.
Szivesen elküldöm a táblázatot, amibõl csináltam.
Másrészt tudom hogy matematikailag támadható, amit csináltam, de semmivel se jobban, mint a te elméleted.
Másrészt tudom hogy matematikailag támadható, amit csináltam, de semmivel se jobban, mint a te elméleted.

A GFS ma 10-tõl a -10ig persze 850-es T-re gondolok, már mutatott mindent. Tuti nem lesz igaza, szerintem marad a meleg idõ.
Hát remélem én is, hogy nem! Ha eddig nem jött, akkor novemberig már ne is jöjjön!
Ennek a futásnak az esélye nagy, de annak a 3 kis fáklyatagnak kicsi
5%-ot viszont már megadtam neki (tartós már napok óta, hogy 1-1 fáklyatag csinál ilyet). Csak mi ez???

Link
3 súlyosan eltévedt futás... Tény, hogy a profik se járnak már erre, de valaki megmagyarázná, ez milyen makroszinoptikus helyzet, ami most képes lenne ránkhúzni hideget? Operatív ilyet csinál...
3 súlyosan eltévedt futás... Tény, hogy a profik se járnak már erre, de valaki megmagyarázná, ez milyen makroszinoptikus helyzet, ami most képes lenne ránkhúzni hideget? Operatív ilyet csinál...
Dexion! Az elmúlt 3 futás a fáklyán egyre inkább az átlaghoz erõsen konvergáló modelleket mutat, a korábbi jelentõsebben átlag feletti elõrejelzésekhez képest. Ha ez történe az a Te elméleted támasztaná alá.
Ahogy én észrevettem térben megvolt a kiegyenlítés egész télen hisz É-Amerikában milyen hidegek voltak végig miközben itt enyhe idõ volt.
Ez az egy dolog, ami hibádzik a dologban... Hiszen a hidegleszakadásnak is vannak következményei, amelyek a kialakult helyzet fennmaradását erõsítik. Igen bonyolult rendszerrõl beszélünk ám 
A jó öreg pillangó-effektus...

A jó öreg pillangó-effektus...
Erre nem vennék mérget, ugyanis az óceán hõraktározási képességét ismerve lehetnek hosszabb távú hatások, ami visszahathat a légkörre. De azt nem hiszem, hogy mindig a kiegyenlítésre törekszik. Szóval bonyolult a rendszer, nem is megyek bele jobban mert összezavarodom

Ez egyszerû matematika talán... Hiszen ha 12 "0"-ást vagy "1"-est (0 - hûvösebb 1 - enyhébb pl.) sorsolunk ki abszolút váletlenül, akkor 1-1 esetben egyezne meg mind a 12. 4094 esetben pedig változó arányban lennének, legnagyobb valószínûséggel az, hogy viszonylag megegyezik a 0 és 1 aránya. Szerintem a kiegyenlítõdés csupán ennyi... 10000 "0"-ás vagy "1"-es esetén már az esélyek nagyon-nagyon közelítik az 50-50%-ot.
Na most az, hogy mind a 10000 "0"-ás legyen, ahhoz hihetetlen szerencse (pech?) kell, de nem zárható ki. 12 esetbõl már 4096 az 1-hez, hogy kijön, és erõs pozitív vagy negatív anomáliávar zárjuk azt az évet.
A lényeg, hogy az idõjárás már nem tudja, hogy milyen idõ volt 2-3 hónapja, és nem törekszik az idõbeli kiegyenlítõdésre (térben is igaz ez a dolog).
Na most az, hogy mind a 10000 "0"-ás legyen, ahhoz hihetetlen szerencse (pech?) kell, de nem zárható ki. 12 esetbõl már 4096 az 1-hez, hogy kijön, és erõs pozitív vagy negatív anomáliávar zárjuk azt az évet.
A lényeg, hogy az idõjárás már nem tudja, hogy milyen idõ volt 2-3 hónapja, és nem törekszik az idõbeli kiegyenlítõdésre (térben is igaz ez a dolog).
Dexion, azt is meg kéne nézni, hogy mi van pl. az USA-ban. Mert érzésem szerint ott meg negatív anomália volt az utóbbi hónapokban. Ha már kiegyenlítõdésrõl beszélünk, akkor miért csak idõben nézzük, térben miért nem? A mi meleg hónapjainkat miért nem az amerikai hideg egyenlíti ki, miért éppen az itt következõ hidegebb idõszak? Vagy a légkör egyszerre "figyeli" a térbeli és az idõbeli kiegyenlítõdést is?
Ja, nagyon fontos:
a számítások a T850-re vonatkoznak, nem a talajmenti hõmésékletre.
a számítások a T850-re vonatkoznak, nem a talajmenti hõmésékletre.
A legutóbbi hasonló meleg idõszak után (az valamelyik márciusban ért véget, este megmondom)
a november 4.5, a december 5.5 fokkal volt hidegebb (T850) az átlagnál, igy majdnem 10 fok többlet tûnt el két hónap alatt.
a november 4.5, a december 5.5 fokkal volt hidegebb (T850) az átlagnál, igy majdnem 10 fok többlet tûnt el két hónap alatt.
Nem mondom,hogy nem most egyenlítõdik ki a jégkori hideg,de ezzel nem megyünk semmire.Másrészt a hõtöbblet Pápán 2 hónap alatt volt 12 fok és nem fél év alatt 10.Fél év alatt már 20 foknál tartunk.Ha ez ebben az évben "kiegyenlítõdne",akkor az elkövetkezõ 10 hónapban átlag alatt kéne lenni havonta 2 fokkal.
Ha igy maradna, akkor az évi átlag 2-3 fokkal lenne a szokásos felett. Mivel eddig a legnagyobb eltérés talán +0.6 fok volt éves szinten, igy egy ilyen kiugró szélsõségre igen kicsi esélyt látok.
Egyébként nem egy év alatt, febr elején két változatról irtam:
1. 8-9 hónap alatt egyenlítõdik ki szélsõségekkel tarkítva (70%)
2. 12-14 hónap alatt, lassan egyenlítõdik ki (30%)
De ha tévedek, és mégis ilyen meleg marad, akkor úgy jártam
és kész
Egy mondatod említésre méltó külön is:
"Ha be is jön, amit írsz, az csak véletlen" - attól, hogy valamit nem lehet tudományosan igazolni (és én nem is tudom eléggé a matekot hozzá), még nem biztos hogy véletlen.
Való igaz, hogy az elõrejelzésem többnyire megérzés, de legalább számok alapján éreztem meg
Egyébként nem egy év alatt, febr elején két változatról irtam:
1. 8-9 hónap alatt egyenlítõdik ki szélsõségekkel tarkítva (70%)
2. 12-14 hónap alatt, lassan egyenlítõdik ki (30%)
De ha tévedek, és mégis ilyen meleg marad, akkor úgy jártam
és kész

Egy mondatod említésre méltó külön is:
"Ha be is jön, amit írsz, az csak véletlen" - attól, hogy valamit nem lehet tudományosan igazolni (és én nem is tudom eléggé a matekot hozzá), még nem biztos hogy véletlen.
Való igaz, hogy az elõrejelzésem többnyire megérzés, de legalább számok alapján éreztem meg

Cassano,
elképzelhetõ ez is, ám 1998 óta gyûlt össze ez a többlet, méghozzá oly módon, hogy 2006 nyarán nagyjából 0-n álltunk.
Az eddigi kiegyenlítõdések - nyilván nem 0-ra, hanem +3 és -3 fok közé mondjuk - mind lezajlottak 8-9 hónapon belül - méghozzá úgy hogy sok meleg után 1-2 átlagos hónap jön, majd csak utána a csattanó -, erre (is) alapoztam az elõrejelzést.
elképzelhetõ ez is, ám 1998 óta gyûlt össze ez a többlet, méghozzá oly módon, hogy 2006 nyarán nagyjából 0-n álltunk.
Az eddigi kiegyenlítõdések - nyilván nem 0-ra, hanem +3 és -3 fok közé mondjuk - mind lezajlottak 8-9 hónapon belül - méghozzá úgy hogy sok meleg után 1-2 átlagos hónap jön, majd csak utána a csattanó -, erre (is) alapoztam az elõrejelzést.
Gcsaba: Nem kell szégyellned magad, szerintem nem "fikáztál" le semmit.
Én értem, hogy mit mond Dexion és nem állítom, hogy nincs igaza, csak úgy gondolom, az, hogy az elmúlt fél évben több, mint 10 fok hõtöbbletet kaptunk, még nem jelenti azt, hogy a következõ fél év átlagos, vagy az alatti hõmérsékletû lesz. Lehetséges, hogy a kiegyenlítõdés nem az év hátralévõ részében megy végbe, hanem 10 vagy több év alatt. Sõt, az is lehet, hogy a mostani pozitív anomália "egyenlíti ki a számlát" valamilyen régebbi hideg periódus miatt.
Én értem, hogy mit mond Dexion és nem állítom, hogy nincs igaza, csak úgy gondolom, az, hogy az elmúlt fél évben több, mint 10 fok hõtöbbletet kaptunk, még nem jelenti azt, hogy a következõ fél év átlagos, vagy az alatti hõmérsékletû lesz. Lehetséges, hogy a kiegyenlítõdés nem az év hátralévõ részében megy végbe, hanem 10 vagy több év alatt. Sõt, az is lehet, hogy a mostani pozitív anomália "egyenlíti ki a számlát" valamilyen régebbi hideg periódus miatt.
É-Amerika megint kap egy kis hideget a héten,utána viszont bemelegedni látszik,kiváncsi vagyok ez nálunk hogy fog mutatkozni....
A héten folytatódni látszik a zonalitás, mellyel egyre enyhébb léghullámok érkeznek hozzánk. A hét közepén nem zárom ki a 18-19 fokot sem, ez ám a tavasz
Várhatóan a hét vége felé ÉNy-iasra fordul a szél és ezzel kicsit visszaesik majd a hõmérséklet,

Bizony ezzel értek egyet. A szélsõségek kiegyenlítõdésére _nem_ törekszik az idõjárás, egyszerûen abból kifolyólag, hogy nincs memóriája.
"igy fenntartom az egy hónappal ezelõtti elõrejelzésem, miszerint az év végéig összességében mostmár az átlagnál hûvösebb, szélsõségesen ingadozó átlagú (azaz mondjuk az átlagnál 2 fokkal melegebb hónapot egy átlagnál 3 fokkal hidegebb követ majd és/vagy forditva) T850 várható"
Mire alapozod azt a feltevésedet, hogy az átlagtól való eltérésnek éppen egy év alatt kell kiegyenlítõdnie? Ez azt jelentené, hogy minden évben ugyanannyi az átlag. Nem lehet elégszer ismételni: néhány hónap idõjárásának elemzésébõl semmilyen következtetést nem lehet levonni a jövõre vonatkozóan. Ha be is jön, amit írsz, az csak véletlen.
Mire alapozod azt a feltevésedet, hogy az átlagtól való eltérésnek éppen egy év alatt kell kiegyenlítõdnie? Ez azt jelentené, hogy minden évben ugyanannyi az átlag. Nem lehet elégszer ismételni: néhány hónap idõjárásának elemzésébõl semmilyen következtetést nem lehet levonni a jövõre vonatkozóan. Ha be is jön, amit írsz, az csak véletlen.
Itt egy újabb eshetõség, ugyanis a gfs hosszútávon kivette a jóidõt és késõ téli idõt mutat olykor hózáporokkal és havazással is.
Egyetértek, amúgy a modelleket elnézve nagy csapadék a továbbiakban nem várható, idõnként záporok azért elõfordulhatnak, a hõmérséklet is az ilyenkor szokásos felett alakul. (Jelenlegi modellfutások alapján!)
nekem megmutatta nemrég egy idõjárás iránt érdeklõdõ személy a Dávid-naptárat.(kár,hogy nem szkenneltem be) nem hiszek benne,mert azért ilyen távlatokba jelezni nagy hiba,de talán annyit hogy õ viszont átlagos tavasszal és nyárral számol. a kiugrás negatív irányba tél elején fog jelentkezni akkor vagy 4-5 fokkal fog az átlag alá menni a T. Majd meglátjuk márcsak 8-9 hónap.

Az aladin modell remek, jó kis záporesõ volt nálam most este, helyi csapadék (2 mm), ez a modell ide a Közép-tiszavidékre és Heves és Szolnok megye erre a részére már tegnapelõtt óta folyamatosan ide számolta ezt a záporocskát. megnéztem a radart de semmi !
Megvan a statisztika, rekord, azaz a legmelegebb tél volt az idén !
Az omsz szerint a tavasz is jó eséllyel melegebb lesz az átlagostól ! Márciusban valószínûleg hetekig 15 fok körül alakul majd a Tmax ! És egyelõre esély sincs gyökeres változásra !
Katasztrófa ! Sajnos már a földön nagyon nem lesz hova költözni, pedig mennék.
Megvan a statisztika, rekord, azaz a legmelegebb tél volt az idén !
Az omsz szerint a tavasz is jó eséllyel melegebb lesz az átlagostól ! Márciusban valószínûleg hetekig 15 fok körül alakul majd a Tmax ! És egyelõre esély sincs gyökeres változásra !
Katasztrófa ! Sajnos már a földön nagyon nem lesz hova költözni, pedig mennék.
Látom már nyárról is latolgatnak néhányan. Kiváncsi leszek én is erre a nyárra. Az angol met szolgálat hosszútávújának a címét ha esetleg valaki tudja, linkelje már be. Köszönöm elõre is.
Nézegetem a GFS friss futását (12 órás), s gyakorlatilagcsütörtökig biztosan szép tavaszi idõ lesz melegedéssel. Ezen a napon akár 15-18 fok is simán lehet a legmelegebb helyeken a déli órákban.
Ami pedig a nagyobb léptékû idõjárási eseményeket illeti, abban sem látszik semmi érdemi változás, a következõ egy hétben marad a zonalitás és a 6 hónapja gyakorlatilag változatlan az átlagosnál melegebb idõ.
Ami pedig a nagyobb léptékû idõjárási eseményeket illeti, abban sem látszik semmi érdemi változás, a következõ egy hétben marad a zonalitás és a 6 hónapja gyakorlatilag változatlan az átlagosnál melegebb idõ.