Globális jelenségek
Tudni : A CO2 emelkedése KÖVETTE a felmelegedést, anélkül, hogy további felmelegedést generált volna(metánhidrátbó felsabaduló metán/oxidáció/CO2). Olvasd visszamenõleg nagyobb tartományban ezt a fórumot. Azt szerintem nyugodtan feltételezheted, hogy ezen fórumon hozzászóló, linkeket elhelyezõk nincsenek üzleti kapcsolatban egyik oldallal sem. További felmelegedés HELYETT stabil tendenciózus hõmérséklet csökkenés. A hétfejû (77 fejû ? 777 fejû ?) strucc még egy fejét a homokba dugja. A témával kapcsolatban csak annyit : már ebben a 'vitában' majdnem a saját szakmámban érzem magam. Az egyik oldalon közepesen képzett, megsüketített papagályok, akik váltakozó sorrendben ismételgetnek néhány általuk megértettnek vélt 'szakkifejezést', a másik oldalon a súlyos ellentmondásokra felhívó adatok tömege, a négy alapmûvelet és a jelenleg általánosan elismert fizikai törvények. Azt nem kell hangsúlyoznom, hogy az Isten tudja milyen érdekek által vezérelt globális propaganda gépezet melyik oldalon van. Nagyon sok kérdés fogalmazódott meg bennem, de most 3 sör után csak egy közülük: Ha a jelenleg nagyságú és kis mértékben növekvõ CO2 koncentráció ilyen mértékû globális hõmérséklet emelkedést eredményez, hogyan fordulhatott elõ hajdanán, a föld õsi, gyakorlatilag csak nitrogént és CO2-t tartalmazó légköre lehetõvé tette a vízgõz lecsapódását, a víz földfelszíni megjelenését, az élet kialakulását. Talán a nap arcpiruló szégyenében néha félrefordította a fejét, hogy a Földet ne melegítse ? A Nap ból a Földre jutó energia mennyiség (W/m2) ingadozása nem lehet igazán jelentõs, pár évtizede garantáltan mért, az esetleges érdemi
ingadozás a médiában napciklusonként megfagyunk/megsülünk hisztéria kampányt váltana ki. Bontottam még egy sört, mindenkinek egészségére ! Lujó.
ingadozás a médiában napciklusonként megfagyunk/megsülünk hisztéria kampányt váltana ki. Bontottam még egy sört, mindenkinek egészségére ! Lujó.
Azt se felejtsük el azonban, hogy az ember elõtti korszakban az interglaciálisokban rendszeresen 280-300ppm köré emelkedett a CO2-koncentráció, és nem tovább. (A jégkorban pedig 100-200 között ingott). A CO2-koncentráció és a T általában jól együtt mozgott, de nem tudni, melyik követte a másikat.
Az biztos, hogy a jégkorszak/interglaciális-határokon valamilyen, a jéggel kapcsolatos pozitív visszacsatolás lép mûködésbe, a két egyensúly között ugráltatva az éghajlatot. (Levegõkémián tanultuk, hogy) Az új, a légkör számára szokatlanul magas CO2-koncentráció által okozott kis mértékû hõmérséklet-emelkedés akár elég lehet ahhoz, hogy ez a pozitív visszacsatolás a következõ alkalommal elmaradjon, vagy csak jóval késõbb jelentkezzen, ezáltal a jégkor is elmaradjon, vagy legalábbis megrövidüljön.
Ez az élõvilág nagy részének azonban jó lenne, mivel (a mérsékelt övben) a jégkorszakok idején sokkal kisebb volt a biodiverzitás, és a jégkor beköszöntekor mindig egy kisebb kihalás játszódott le. A mai ember nem élt a jégkorban, így valószínûnek tartom, hogy nem igazán tudnánk alkalmazkodni, elsõsorban azért, mert az élelmeink (fõleg a növények de a legtöbb állat sem) sem élnek meg a jégen.
Az biztos, hogy a jégkorszak/interglaciális-határokon valamilyen, a jéggel kapcsolatos pozitív visszacsatolás lép mûködésbe, a két egyensúly között ugráltatva az éghajlatot. (Levegõkémián tanultuk, hogy) Az új, a légkör számára szokatlanul magas CO2-koncentráció által okozott kis mértékû hõmérséklet-emelkedés akár elég lehet ahhoz, hogy ez a pozitív visszacsatolás a következõ alkalommal elmaradjon, vagy csak jóval késõbb jelentkezzen, ezáltal a jégkor is elmaradjon, vagy legalábbis megrövidüljön.
Ez az élõvilág nagy részének azonban jó lenne, mivel (a mérsékelt övben) a jégkorszakok idején sokkal kisebb volt a biodiverzitás, és a jégkor beköszöntekor mindig egy kisebb kihalás játszódott le. A mai ember nem élt a jégkorban, így valószínûnek tartom, hogy nem igazán tudnánk alkalmazkodni, elsõsorban azért, mert az élelmeink (fõleg a növények de a legtöbb állat sem) sem élnek meg a jégen.
A természetes szén-dioxid forgalom az emberi tevékenység által kibocsátottnak a többszöröse egy esztendõ alatt. Hosszabb távon (évezredek alatt) valószinûleg ez (is) szabályozhatja a klimatikus (jelentõs mértékû) lehûléseket és felmelegedéseket. Kérdés viszont, mennyire hatékony az antropogén eredetû szén-dioxid kibocsátás az éghajlatra.
Az idézõ jelek, kötõjelek a hozzászólásaimban valamilyen karakterkódokkal helyettesítõdtek. Lehet, hogy én vagyok a balfék???
Feltehetõen nem ugyanarról beszélünk. Lehet, hogy nem fogalmaztam elég pontosan, sajnos sûrûn elõfordul. Nem az általános emberi tevékenység hatását kérdõjeleztem meg a környezetre, vízrajzra, hanem a globális hõmérsékletváltozás és a csapadékviszonyok megváltozásának az okát nem tudom egyértelmûen összekapcsolni az emberi CO2 kibocsátással.
Lehet látszólagos összefüggést keresni, és talán lehet hogy találni is pl. a japánok halfogyasztásának csökkenése és a dél-amerikai indiánok koleszterin szintjének növekedése között. Két, lineárisnak tekinthetõ trendû, azonos idõszakra vonatkozó rövid mérési idõtartamot felölelõ adatsor között mindenképpen található látszólagos összefüggés, esetleg akár 1,00 körüli korelláció még akkor is, ha ordít róla, hogy bármilyen ok-okozati összefüggést keresni a két idõsor eredményei között baromság. Én azt állítom, hogy egy idõben rövid adatsort elemezni a teljes rendelkezésre álló adatsor bemutatása és az értékek változásának okainak feltárása nélkül felelõtlenség. Egy adatsorból csak a saját következtetéseimet igazolni látszó tartományt bemutatni hamisítás, tudományos szinten szakmai és lehet hogy súlyos gazdasági bûncselekmény.
Az elõzõ hozzászólásomban szereplõ hidrológiai eseményekrõl kb. 15 évvel ezelõtt a Hidrólógiai Közlönyben olvastam. Szerepelt benne emlékeim szerint az is, hogy a Fertõ tó valamelyik kiszáradása után néhány évvel a szokásos méreténél sokkal nagyobbra növekedett, környékbeli falvakat elöntve.
Ebben a fórumban többek között terjedelmi okokból csak néhány kiragadott példát lehet említeni, részletes szakmai vitát folytatni, adatok tömegét bemutatni, ok-okozati összefüggéseket feltárni, bizonyítani lehetetlen.
Ez ismétlés, de saját vízépítõ mérnöki munkám során gyakran fordul elõ, hogy valamit elemeznem kell, felhajtva az összes hozzáférhetõ adatot és ADATHELYESSÉG VIZSGÁLATOT IS VÉGZNEM KELL (estem már pofára elégszer valóságosnak hitt hibás adatok miatt hamis következtetésekre jutva). Dolgozok több hetet, hónapot egy témán, meg kell értenem, és fel kell használnom, esetleg FELÜLBÍRÁLNOM a társszakmák adatait, következtetéseit, eredményeit (a négy alapmûvelet és fizikai megmaradási törvények valószínûleg a társszakmákban is érvényesek, bár ki tudja, nem értek hozzá, nem az én szakmám, szokták néhányan mondani…). Napokat, heteket töltök a dokumentálással, hogy minden egyes állításom, következtetésem (nem kiragadott) adatokkal, fizikai – kémiai törvényekkel bizonyított legyen. A végeredmény : a nagy tudású jól fizetett döntéshozó kiragad a munkából egy fél sort végeredményként és dönt. Saját érdekei és/vagy szaktudása alapján.
Összességében amúgy nem a zéróeredményû „tudományos” kutatásokra fordított forrásokat sajnálom, az elenyészõ. Az iszonyatos kár akkor keletkezik, ha az erõltetett, több mint megkérdõjelezhetõ „tudományos következtetésekre” hivatkozva irdatlan pénzeket fordítanak a nem létezõ veszélyek elhárítására. Azért a pénzért nagyon sokan nagyon sokáig dolgoztak, és látni kell, ahogy a szélnek szórják.
Az ilyen öncélú, eredményeit, következtetéseit tényszerû adatokkal súlyosan megkérdõjelezhetõ erõltetett „tudományos” kutatás számomra olyan, mintha az az ominózus sündisznó a drótkefén elvbõl tovább erõlködne. Ha valakinek (pl. a megélhetési klímakutatók) ez az érdeke, ám tegye, csak a „tudományos következtetési” alapján eltékozolt forrásokat ne az egész világnak kellene megfizetni.
Maximáis tisztelettel minden MetNet rajongónak : Lujó.
Utóirat : Kösz a linket, nagyon jó, elmentettem !
Lehet látszólagos összefüggést keresni, és talán lehet hogy találni is pl. a japánok halfogyasztásának csökkenése és a dél-amerikai indiánok koleszterin szintjének növekedése között. Két, lineárisnak tekinthetõ trendû, azonos idõszakra vonatkozó rövid mérési idõtartamot felölelõ adatsor között mindenképpen található látszólagos összefüggés, esetleg akár 1,00 körüli korelláció még akkor is, ha ordít róla, hogy bármilyen ok-okozati összefüggést keresni a két idõsor eredményei között baromság. Én azt állítom, hogy egy idõben rövid adatsort elemezni a teljes rendelkezésre álló adatsor bemutatása és az értékek változásának okainak feltárása nélkül felelõtlenség. Egy adatsorból csak a saját következtetéseimet igazolni látszó tartományt bemutatni hamisítás, tudományos szinten szakmai és lehet hogy súlyos gazdasági bûncselekmény.
Az elõzõ hozzászólásomban szereplõ hidrológiai eseményekrõl kb. 15 évvel ezelõtt a Hidrólógiai Közlönyben olvastam. Szerepelt benne emlékeim szerint az is, hogy a Fertõ tó valamelyik kiszáradása után néhány évvel a szokásos méreténél sokkal nagyobbra növekedett, környékbeli falvakat elöntve.
Ebben a fórumban többek között terjedelmi okokból csak néhány kiragadott példát lehet említeni, részletes szakmai vitát folytatni, adatok tömegét bemutatni, ok-okozati összefüggéseket feltárni, bizonyítani lehetetlen.
Ez ismétlés, de saját vízépítõ mérnöki munkám során gyakran fordul elõ, hogy valamit elemeznem kell, felhajtva az összes hozzáférhetõ adatot és ADATHELYESSÉG VIZSGÁLATOT IS VÉGZNEM KELL (estem már pofára elégszer valóságosnak hitt hibás adatok miatt hamis következtetésekre jutva). Dolgozok több hetet, hónapot egy témán, meg kell értenem, és fel kell használnom, esetleg FELÜLBÍRÁLNOM a társszakmák adatait, következtetéseit, eredményeit (a négy alapmûvelet és fizikai megmaradási törvények valószínûleg a társszakmákban is érvényesek, bár ki tudja, nem értek hozzá, nem az én szakmám, szokták néhányan mondani…). Napokat, heteket töltök a dokumentálással, hogy minden egyes állításom, következtetésem (nem kiragadott) adatokkal, fizikai – kémiai törvényekkel bizonyított legyen. A végeredmény : a nagy tudású jól fizetett döntéshozó kiragad a munkából egy fél sort végeredményként és dönt. Saját érdekei és/vagy szaktudása alapján.
Összességében amúgy nem a zéróeredményû „tudományos” kutatásokra fordított forrásokat sajnálom, az elenyészõ. Az iszonyatos kár akkor keletkezik, ha az erõltetett, több mint megkérdõjelezhetõ „tudományos következtetésekre” hivatkozva irdatlan pénzeket fordítanak a nem létezõ veszélyek elhárítására. Azért a pénzért nagyon sokan nagyon sokáig dolgoztak, és látni kell, ahogy a szélnek szórják.
Az ilyen öncélú, eredményeit, következtetéseit tényszerû adatokkal súlyosan megkérdõjelezhetõ erõltetett „tudományos” kutatás számomra olyan, mintha az az ominózus sündisznó a drótkefén elvbõl tovább erõlködne. Ha valakinek (pl. a megélhetési klímakutatók) ez az érdeke, ám tegye, csak a „tudományos következtetési” alapján eltékozolt forrásokat ne az egész világnak kellene megfizetni.
Maximáis tisztelettel minden MetNet rajongónak : Lujó.
Utóirat : Kösz a linket, nagyon jó, elmentettem !
"idõjárás hõmérsékleti és csapadék szélsõségeirõl csak annyit, hogy magyar írásos dokumentumok szerint pl. a Velencei tó és a Fertõ tó többször, gyakorlatilag teljesen kiszáradt."
A 200 évvel ezelõtti tavakat ne hasonlítsuk a maiakhoz, mert köszönõ viszonyban sem voltak egymással. Ha a háromszor akkora felületû víztükör mongyuk a felére zsugorodott akkor mondhatták anno h kvázi kiszáradt (közben a mainál mégiscsak nagyobb maradt).
Link
Mellesleg már az árpád-korban 100 ezer km !! csatornarendszer volt az Alföldön Kisalföldön, pedig akkor megvolt a Tisza/Duna ártere.
Ha nagyobb távlatokba nézel vissza bejöttünk ide 895-ben, kiirtottuk az alföld erdeit, lecsapoltuk a mocsárvilágot, ezzel kiszárítottuk a tavak többségét. Én ezt eléggé nehzen tudom másra, mint az emberi tevékenységre visszavezetni.
Érdemes megnézni ugyanezt Erdélyben a mezõségi tóvidéken (mára 2-3 tava maradt).
A 200 évvel ezelõtti tavakat ne hasonlítsuk a maiakhoz, mert köszönõ viszonyban sem voltak egymással. Ha a háromszor akkora felületû víztükör mongyuk a felére zsugorodott akkor mondhatták anno h kvázi kiszáradt (közben a mainál mégiscsak nagyobb maradt).
Link
Mellesleg már az árpád-korban 100 ezer km !! csatornarendszer volt az Alföldön Kisalföldön, pedig akkor megvolt a Tisza/Duna ártere.
Ha nagyobb távlatokba nézel vissza bejöttünk ide 895-ben, kiirtottuk az alföld erdeit, lecsapoltuk a mocsárvilágot, ezzel kiszárítottuk a tavak többségét. Én ezt eléggé nehzen tudom másra, mint az emberi tevékenységre visszavezetni.
Érdemes megnézni ugyanezt Erdélyben a mezõségi tóvidéken (mára 2-3 tava maradt).
Egyetértek az írásoddal, jómagam is néhány abszurdummal alátámasztva rámutattam a témával kapcsolatban az emberi butaságra, a boszorkányság korát idézõ hisztériára, a látszatproblémára adott nagyon rossz, a környezetre jóval károsabb hatásokra egy régebbi hozzászólásomban.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65952 - 2010-12-06 16:15:32)
"de az biztos hogy egy olyan rendszerbe nyúltunk bele"
Pont ez a nem biztos, illetve ez a legnagyobb vita tárgya, hogy a mi "belenyúlásunk" egyáltalán okoz-e bármi olyat, amit mondjuk az embertõl független folyamatok (naptevékenység, vulkáni tevékenység etc) okoznak.
Amúgy meg ez nem a jó fórum, meg is kérem a modikat, dobjanak tán át minket az Éghajlatváltozás címûbe
"de az biztos hogy egy olyan rendszerbe nyúltunk bele"
Pont ez a nem biztos, illetve ez a legnagyobb vita tárgya, hogy a mi "belenyúlásunk" egyáltalán okoz-e bármi olyat, amit mondjuk az embertõl független folyamatok (naptevékenység, vulkáni tevékenység etc) okoznak.
Amúgy meg ez nem a jó fórum, meg is kérem a modikat, dobjanak tán át minket az Éghajlatváltozás címûbe
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65951 - 2010-12-06 16:00:36)
Nem csak a fúrások, de már mintegy 50 éve mérések is bizonyítják (Hawaii elõször, majd másutt is).
Az hogy itt hidegebb lesz simán belefér. A felmelegedés, ugyanis a Golf áramlat gyengülését( és úgy általában a nagy tengeri szállítószalag) eredményezi, ami itt Európában egyenlõ a hideggel. Ugy New York és Róma egy szélességi fokon van csak nekik nincs Golf-áramlatuk.
És egyébként a globális felmelegedés csak a köznyelven forog. A tudomány világában inkább globális éghajlatváltozás, éppen a hatások kiszámíthatatlansága és változatossága miatt.
Szóval tényleg belefér a lehülés is:-) A lehülés járhat hófelhalmozódással, ami megváltoztatja az albedót ésa többi.
A felmelegedés okozhatja a sakvidéki metán kiszabadulását ami extrém esetben +10 fokkal növelheti a Föld átlaghõmérsékletét. Tehát nem felmelegedés, de az biztos hogy egy olyan rendszerbe nyúltunk bele, aminek a htása nagyon kockázatos, és amit visszaállítani nemigen tudunk.
Nem csak a fúrások, de már mintegy 50 éve mérések is bizonyítják (Hawaii elõször, majd másutt is).
Az hogy itt hidegebb lesz simán belefér. A felmelegedés, ugyanis a Golf áramlat gyengülését( és úgy általában a nagy tengeri szállítószalag) eredményezi, ami itt Európában egyenlõ a hideggel. Ugy New York és Róma egy szélességi fokon van csak nekik nincs Golf-áramlatuk.
És egyébként a globális felmelegedés csak a köznyelven forog. A tudomány világában inkább globális éghajlatváltozás, éppen a hatások kiszámíthatatlansága és változatossága miatt.
Szóval tényleg belefér a lehülés is:-) A lehülés járhat hófelhalmozódással, ami megváltoztatja az albedót ésa többi.
A felmelegedés okozhatja a sakvidéki metán kiszabadulását ami extrém esetben +10 fokkal növelheti a Föld átlaghõmérsékletét. Tehát nem felmelegedés, de az biztos hogy egy olyan rendszerbe nyúltunk bele, aminek a htása nagyon kockázatos, és amit visszaállítani nemigen tudunk.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65950 - 2010-12-06 09:53:0
A global warming ipari lobbi bármely évrõl „bebizonyítja” neked, hogy ez volt az eddigi legmelegebb (lásd az általam tegnap itt belinkelt idevágó kötelezõ olvasmányt), bár egyik fõideológusuk és szélhámosuk, Smith egy idei interjújában beismerte, hogy kb. 10 éve megállt a globális felmelegedés, sõt – nem szignifikáns – lehûlés figyelhetõ meg. Amúgy szuper egy elmélet ez: az idei, Magyarországon kimagaslóan a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb évet is majd a globális felmelegedés bizonyítékaként tálalják azok, akik évtizedek óta az elsivatagosodást vártak/várnak már a 2000-es évek elsõ évtizedeire is. Az elmélet alapja is mókás, hiszen az alfája és omegája az, hogy ha a jégfuratok bizonyítják, hogy múltban a felmelegedéseket a CO2 koncentrációjának növekedése követte, akkor a jövõben a CO2 növekedését majd felmelegedés követi… Nem az ártalmatlan CO2 kibocsátásának csökkentésére kellene dollár ezermilliárdokat költeni, hanem a valódi környezetszennyezés ellen! Amúgy én azok véleményét osztom, akik szerint véget ért az elsõsorban a naptevékenység okozta melegedõ periódus, és éppen egy globális lehûlésbe való átmenet idõszakát éljük. És az idei hideg, havas tél is inkább ezt a várakozást fogja erõsíteni, semmint a Hadley Központ és társai lassan de biztosan kimúló elméletét.
A global warming ipari lobbi bármely évrõl „bebizonyítja” neked, hogy ez volt az eddigi legmelegebb (lásd az általam tegnap itt belinkelt idevágó kötelezõ olvasmányt), bár egyik fõideológusuk és szélhámosuk, Smith egy idei interjújában beismerte, hogy kb. 10 éve megállt a globális felmelegedés, sõt – nem szignifikáns – lehûlés figyelhetõ meg. Amúgy szuper egy elmélet ez: az idei, Magyarországon kimagaslóan a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb évet is majd a globális felmelegedés bizonyítékaként tálalják azok, akik évtizedek óta az elsivatagosodást vártak/várnak már a 2000-es évek elsõ évtizedeire is. Az elmélet alapja is mókás, hiszen az alfája és omegája az, hogy ha a jégfuratok bizonyítják, hogy múltban a felmelegedéseket a CO2 koncentrációjának növekedése követte, akkor a jövõben a CO2 növekedését majd felmelegedés követi… Nem az ártalmatlan CO2 kibocsátásának csökkentésére kellene dollár ezermilliárdokat költeni, hanem a valódi környezetszennyezés ellen! Amúgy én azok véleményét osztom, akik szerint véget ért az elsõsorban a naptevékenység okozta melegedõ periódus, és éppen egy globális lehûlésbe való átmenet idõszakát éljük. És az idei hideg, havas tél is inkább ezt a várakozást fogja erõsíteni, semmint a Hadley Központ és társai lassan de biztosan kimúló elméletét.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65947 - 2010-12-05 23:45:42)
Nem kínos nekik, mert ha Európa hideg is, a Föld átlaghõmérséklete akkor is 2010-ben volt eddig a legmagasabb, legalább 10 fokkal
Ha 2011 hidegebb lenne Európában, akkor meg 2011 lenne az eddigi legmelegebb év a világon.
Ha egy kegyetlen tél lesz, akkor meg Európában hideg a tél, de ez is azt bizonyítja, hogy a Föld melegszik.
Inkább lenne fél fokkal hidegebb év, csak ezek a szélsõségek tûnnének el a fenébe.
A britek már kitalálhattak volna valamit, hogy azokat a környékükön tanyázó anticiklonokat beljebb lökjék.
Elképesztõen stabilak azok az anticiklonok ott, hónapok óta akárhány órára kattint az ember a GFS hosszútávúban, anticiklon a brit-szigetek környékén már elképzelhetetlen. Mintha odaragasztották volna õket.
És amíg azok ott vertek tábort, sajnos nagyon durva tél várhat ránk.
Vagy nagyon havas vagy nagyon hideg. Egyik sem hiányzik.
Nem kínos nekik, mert ha Európa hideg is, a Föld átlaghõmérséklete akkor is 2010-ben volt eddig a legmagasabb, legalább 10 fokkal
Ha 2011 hidegebb lenne Európában, akkor meg 2011 lenne az eddigi legmelegebb év a világon.
Ha egy kegyetlen tél lesz, akkor meg Európában hideg a tél, de ez is azt bizonyítja, hogy a Föld melegszik.
Inkább lenne fél fokkal hidegebb év, csak ezek a szélsõségek tûnnének el a fenébe.
A britek már kitalálhattak volna valamit, hogy azokat a környékükön tanyázó anticiklonokat beljebb lökjék.
Elképesztõen stabilak azok az anticiklonok ott, hónapok óta akárhány órára kattint az ember a GFS hosszútávúban, anticiklon a brit-szigetek környékén már elképzelhetetlen. Mintha odaragasztották volna õket.
És amíg azok ott vertek tábort, sajnos nagyon durva tél várhat ránk.
Vagy nagyon havas vagy nagyon hideg. Egyik sem hiányzik.
Nem vagyok az emberi CO2 kibocsátás miatti globális felmelegedés képviselõje, az egészet mókusvakításnak tartom. Az „emberi CO2 kibocsátás okozta” idõjárás hõmérsékleti és csapadék szélsõségeirõl csak annyit, hogy magyar írásos dokumentumok szerint pl. a Velencei tó és a Fertõ tó többször, gyakorlatilag teljesen kiszáradt. Utoljára valamikor az 1860-as évek közepén történt, amikor az emberi tényezõ a CO2 szintben még elhanyagolható volt. Pont.
Minden tiszteletem azoknak, akik egy nyílt rendszeren (a Föld légköre, globális idõjárás) ismeretlen számú változóval, iszonyatos számú térbeli adattal, mérnöki gyakorlatban elképzelhetetlen adathiánnyal számolva bolygószinten hellyel-közzel 5-7 napra elfogadható meteorológiai elõrejelzéseket képesek készíteni. Vízépítõ mérnökként gyakran kell megoldanom zártnak tekinthetõ fizikai rendszeren néhányezer ismeretlenes másodfokú egyenletrendszert, ami olykor érdekes eredményeket (baromságokat) produkál, ha a számításokban a hibaterjedést (talán valahol itt kezdõdik a káoszelmélet) a lehetõségek szerint nem minimalizálom.
Saját szakmámban a 90-es évek közepén találkoztam a globális felmelegedés business-hez hasonló jelenséggel : A Kiskunságon a Fertõ tóhoz, vagy a Velencei tóhoz képest csak pocsolyának minõsíthetõ néhány, párszáz m2-es szikes tó kiszáradását néhány ifjú titán a 200-400 m-es mélységbõl történõ ivóvíztermelésre fogta. A végeredmény a bõdületes számítási és szakmai hibák (nincs terjedelem és nem itt a helye részletezni) ellenére: évekre megakadályozták több település ivóvízellátásának fejlesztését olyan indokkal, hogy „nincs elég víz, mert a jelenlegi ivóvíztermelés mértéke is károsítja a környezetet”. A legvégsõ végeredmény : Néhány ember öncélú, minõsíthetetlenül ostoba szakmai kijelentésbõl nagyon jól megélt, összességében iszonyatos károkat okozva.
Egyik legjobb példája ennek az ún. „megújuló energia források”, amelyek ténylegesen NÖVELIK A CO2 KIBOCSÁTÁST. Saját szakmámban gyakorlatilag folyamatosan üzemelõ energia átalakító berendezések (szivattyúk, kompresszorok) üzemeltetésével foglalkozom, ahol a primer és szekunder energiaszint gyakorlatilag konstans, egyedüli energia megtakarítást kizárólag az átalakító berendezések hatásfokának javítása jelenthet. Kizárólag az elavult, vagy paramétereiben a rendszer igényeihez rosszul illesztett berendezések cseréjével tapasztalataim szerint esetenként 10 – 50 %-os energia megtakarítást lehet elérni. Megtérülési idõ általában fél év – 4 év. Hasonlat, bár minden hasonlat sánta : Nem mindegy üzemanyag fogyasztásra pl, hogy egy üzemanyag – energia folyamatos átalakítást egy 76 oktánszámú benzinre tervezett UAZ motor, egy 86-ra tervezett LADA motor, vagy egy TDI motor végzi.
Az elrettentõ példa : Hatalmas támogatást adnak Unió szerte az úgynevezett „megújuló” energiaforrások felhasználására. Ezek tényleges megtérülési ideje (15) – 30 – 50 – 100 év is lehet, akkor is, ha a banki kamatot nem számoljuk.
Egy példa : sajnos a jelenlegi szabályozás szerint, ha van egy elavult technológiával épült, áthûlõ falszerkezetû és a silány nyílászárók miatt a városi levegõt melegítõ lakásod, sokkal könnyebben és sokkal magasabb támogatást kaphatsz napkollektorra, szélkerékre, napelemekre, talajhõ fûtésre, mint hõszigetelésre, nyílászáró cserére.
A biodízel, bioetanol elõállítása pedig kb. azonos energia felhasználást jelent, mint az elõállított üzemanyag energia tartalma. Az energia fû pedig önmagában bûncselekmény : A szalma, kukoricaszár ott rohad a földeken, mert mindenféle energetikai felhasználása gazdaságtalan. A mezõgazdasági területek „energiatermelésbe való bevonása” kizárólag a termõterületek túltermelés miatti élelmiszer-termelésbõl való kivonását jelenti. Az elõbbiekben nem vettem figyelembe azt sem, hogy a mezõgazdaság világszerte hatalmas állami támogatásokat kap, amit nem más, mint az ipar termel ki, Isten tudja, hogy mekkora CO2 kibocsátást okozva.
Hõszivattyús fûtés : A megyénkben van egy nagyhírû kútfúró mester, aki hõszivattyús talajhõ fûtési rendszerekhez üzleti alapon bárkinek fúr kutakat. Nekem is ajánlkozott. A saját házát gázzal fûti. Áttérés a hõszivattyús fûtésre a magas beruházási és áramköltség miatt csak akkor térülne meg, ha véglegesen elfogyna a gáz, a szén és a fa. A gáz és minden más energiahordozó ára együtt mozog. A hõszivattyús fûtési rendszer beruházási költségét jelentõsen támogatják. Az elõbbiekben említett támogatások paradox módon növelik a tényleges CO2 kibocsátást : anyagi forrásokat vonnak el a tényleges, sokkal nagyobb energia megtakarítást biztosító beruházások elõl. Az elõbbiek miatt : az általános iskolában tanult négy alapmûvelet és a középiskolában tanított energia megmaradási törvények alkalmazásával bárki észreveheti a hasbaakasztást az ún. „megújuló energia” felhasználásával kapcsolatban. Általában azonban az érdekelt lobbi elhallgatja a reális értékelést lehetõvé tevõ adatokat.
Összességében : környezetkímélõ energia egyetlen van : amit nem fogyasztunk el.
A fosszilis energia hordozók túlzott felhasználása nem azért veszélyes, mert megváltoztatja a klímát, hanem mert a készlet egyszer elfogy.
Utóirat : Manapság a mindent lehengerlõ propaganda áradatban ember legyen a talpán, aki (ráadásul nem szakmabeliként) képes a szelektíven adagolt, esetleg tudatosan manipulált információkból a valóságra következtetni. Bár a meteorológiában szakmán kívüli vagyok, de szerintem a szerencsétlen CO2-ra fogni a jelenlegi klímaváltozást olyankor, amikor elméletileg is tisztázatlan a klímára ismeretlen áttételekkel lényegesen nagyobb hatást gyakorló napfolttevékenység hatása, számomra azonos azzal, amikor valamikor Mária Terézia idejében a Fertõ tó aktuális kiszáradását a Répce vizét Bõsárkány felé terelõ vízimolnárra kenték. Szegény molnár sorsáról nincsen információm...
Minden tiszteletem azoknak, akik egy nyílt rendszeren (a Föld légköre, globális idõjárás) ismeretlen számú változóval, iszonyatos számú térbeli adattal, mérnöki gyakorlatban elképzelhetetlen adathiánnyal számolva bolygószinten hellyel-közzel 5-7 napra elfogadható meteorológiai elõrejelzéseket képesek készíteni. Vízépítõ mérnökként gyakran kell megoldanom zártnak tekinthetõ fizikai rendszeren néhányezer ismeretlenes másodfokú egyenletrendszert, ami olykor érdekes eredményeket (baromságokat) produkál, ha a számításokban a hibaterjedést (talán valahol itt kezdõdik a káoszelmélet) a lehetõségek szerint nem minimalizálom.
Saját szakmámban a 90-es évek közepén találkoztam a globális felmelegedés business-hez hasonló jelenséggel : A Kiskunságon a Fertõ tóhoz, vagy a Velencei tóhoz képest csak pocsolyának minõsíthetõ néhány, párszáz m2-es szikes tó kiszáradását néhány ifjú titán a 200-400 m-es mélységbõl történõ ivóvíztermelésre fogta. A végeredmény a bõdületes számítási és szakmai hibák (nincs terjedelem és nem itt a helye részletezni) ellenére: évekre megakadályozták több település ivóvízellátásának fejlesztését olyan indokkal, hogy „nincs elég víz, mert a jelenlegi ivóvíztermelés mértéke is károsítja a környezetet”. A legvégsõ végeredmény : Néhány ember öncélú, minõsíthetetlenül ostoba szakmai kijelentésbõl nagyon jól megélt, összességében iszonyatos károkat okozva.
Egyik legjobb példája ennek az ún. „megújuló energia források”, amelyek ténylegesen NÖVELIK A CO2 KIBOCSÁTÁST. Saját szakmámban gyakorlatilag folyamatosan üzemelõ energia átalakító berendezések (szivattyúk, kompresszorok) üzemeltetésével foglalkozom, ahol a primer és szekunder energiaszint gyakorlatilag konstans, egyedüli energia megtakarítást kizárólag az átalakító berendezések hatásfokának javítása jelenthet. Kizárólag az elavult, vagy paramétereiben a rendszer igényeihez rosszul illesztett berendezések cseréjével tapasztalataim szerint esetenként 10 – 50 %-os energia megtakarítást lehet elérni. Megtérülési idõ általában fél év – 4 év. Hasonlat, bár minden hasonlat sánta : Nem mindegy üzemanyag fogyasztásra pl, hogy egy üzemanyag – energia folyamatos átalakítást egy 76 oktánszámú benzinre tervezett UAZ motor, egy 86-ra tervezett LADA motor, vagy egy TDI motor végzi.
Az elrettentõ példa : Hatalmas támogatást adnak Unió szerte az úgynevezett „megújuló” energiaforrások felhasználására. Ezek tényleges megtérülési ideje (15) – 30 – 50 – 100 év is lehet, akkor is, ha a banki kamatot nem számoljuk.
Egy példa : sajnos a jelenlegi szabályozás szerint, ha van egy elavult technológiával épült, áthûlõ falszerkezetû és a silány nyílászárók miatt a városi levegõt melegítõ lakásod, sokkal könnyebben és sokkal magasabb támogatást kaphatsz napkollektorra, szélkerékre, napelemekre, talajhõ fûtésre, mint hõszigetelésre, nyílászáró cserére.
A biodízel, bioetanol elõállítása pedig kb. azonos energia felhasználást jelent, mint az elõállított üzemanyag energia tartalma. Az energia fû pedig önmagában bûncselekmény : A szalma, kukoricaszár ott rohad a földeken, mert mindenféle energetikai felhasználása gazdaságtalan. A mezõgazdasági területek „energiatermelésbe való bevonása” kizárólag a termõterületek túltermelés miatti élelmiszer-termelésbõl való kivonását jelenti. Az elõbbiekben nem vettem figyelembe azt sem, hogy a mezõgazdaság világszerte hatalmas állami támogatásokat kap, amit nem más, mint az ipar termel ki, Isten tudja, hogy mekkora CO2 kibocsátást okozva.
Hõszivattyús fûtés : A megyénkben van egy nagyhírû kútfúró mester, aki hõszivattyús talajhõ fûtési rendszerekhez üzleti alapon bárkinek fúr kutakat. Nekem is ajánlkozott. A saját házát gázzal fûti. Áttérés a hõszivattyús fûtésre a magas beruházási és áramköltség miatt csak akkor térülne meg, ha véglegesen elfogyna a gáz, a szén és a fa. A gáz és minden más energiahordozó ára együtt mozog. A hõszivattyús fûtési rendszer beruházási költségét jelentõsen támogatják. Az elõbbiekben említett támogatások paradox módon növelik a tényleges CO2 kibocsátást : anyagi forrásokat vonnak el a tényleges, sokkal nagyobb energia megtakarítást biztosító beruházások elõl. Az elõbbiek miatt : az általános iskolában tanult négy alapmûvelet és a középiskolában tanított energia megmaradási törvények alkalmazásával bárki észreveheti a hasbaakasztást az ún. „megújuló energia” felhasználásával kapcsolatban. Általában azonban az érdekelt lobbi elhallgatja a reális értékelést lehetõvé tevõ adatokat.
Összességében : környezetkímélõ energia egyetlen van : amit nem fogyasztunk el.
A fosszilis energia hordozók túlzott felhasználása nem azért veszélyes, mert megváltoztatja a klímát, hanem mert a készlet egyszer elfogy.
Utóirat : Manapság a mindent lehengerlõ propaganda áradatban ember legyen a talpán, aki (ráadásul nem szakmabeliként) képes a szelektíven adagolt, esetleg tudatosan manipulált információkból a valóságra következtetni. Bár a meteorológiában szakmán kívüli vagyok, de szerintem a szerencsétlen CO2-ra fogni a jelenlegi klímaváltozást olyankor, amikor elméletileg is tisztázatlan a klímára ismeretlen áttételekkel lényegesen nagyobb hatást gyakorló napfolttevékenység hatása, számomra azonos azzal, amikor valamikor Mária Terézia idejében a Fertõ tó aktuális kiszáradását a Répce vizét Bõsárkány felé terelõ vízimolnárra kenték. Szegény molnár sorsáról nincsen információm...
Vicc!
"A számítások alapján a leghidegebb tartományok szinte teljesen eltûnnek majd: soha nem lesz mínusz 15 foknál hidegebb."
Ezzel a mondattal az egész cikk komolytalanná válik.
Bár a HVG-ben a fügeültetvényrõl írt cikkben azt nyilatkozzák a szakemberek kivirõl, hogy nem lehet termeszteni ("Önmagában nem rossz ötlet a fügetermesztés, bár azzal számolni kell, hogy az idõjárási szélsõségek kockázata jelentõsen megnõtt az utóbbi években - mondták a HVG-nek a gödöllõi Szent István Egyetem trópusi és szubtrópusi mezõgazdasági tanszékén. Az egyetemi szakértõk szerint inkább azzal lehet a baj, hogy amennyiben sikeresen áttelel és be is érik a gyümölcs, leszedése után két nap alatt szétfolyik és piacképtelen lesz. A feldolgozásban lehet a nagyobb perspektíva - vélték a tanszéken. A bemutatókertben tervezett kivitermelést már sokkal kockázatosabbnak tartják a szakértõk, amihez Lux Róbert, a Magyar Zöldség -Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke azt is hozzáteszi, hogy a kivi a magas hõigényen kívül rendkívül sok vizet kíván, ami az eredményes termesztést Magyarországon szinte lehetetlenné teszi. Ráadásul mire beérne, az import olyan áron érkezik be, amivel nem lehet versenyezni."), közben itt Becsehely-Letenye-Lenti térségében, és másfelé az országban is évi 50-100 kilót teremnek a kivik (akár öntözés nélkül is), szóval ezek után ezekbe a cikkekbe is kerülhetnek mindenféle hülyeségek.
-15 fok akkor is lehet, ha 5 fokkal magasabb az éves átlaghõmérséklet.
Ezek a klímamodellek fogalmam sincs, hogy hogyan mûködnek, de kiindulva az eddig munkájukból és a tudósok elõrejelzéseibõl, szerintem gõzük sincs semmirõl.
A tapasztalatok szerint az 1950-es évektõl a 90-es évek elejéig inkább zonális jellegû idõjárás volt, kiegyenlítettebb, kevésbé szélsõséges, majd a 90-es évek elejétõl-közepétõl meridionálisabb, szélsõségesebb.
Hogy mitõl vagy miért azt sem tudjuk, hogy meddig azt sem, tehát ha fogja magát, és 2014-ben visszaváltozik zonálisra, akkor bukott az egész elõrejelzés.
Most kezdik komolyan észrevenni, hogy szélsõségesebb lett az idõjárás a megelõzõ idõszakhoz képest (persze voltak régebben is szélsõségek, csak epizódjelleggel, most pedig a gyakoriságuk nõtt), pedig ez már lassan 15 éve megy.
Amikor melegebb évek jöttek, azt hitték melegebb lesz és száraz, közben az elmúlt 10 évben a téli extrém lehûlések száma megnõtt.
Erre most azt írják, hogy csökkenni fog: "Kevesebb extrém fagy"
Az elmúlt 10 év melegebb volt, mint az 1961-1990 közötti 30 év átlaga, de a teleken gyakoribb volt a -20-25 fokos hõmérséklet.
Igaz, nem voltak akkora telek, mint az 1950-1990 közötti idõszakban, de sûrûbben voltak elég hidegek.
Meg közben voltak nagyon enyhék is.
2 éve vagy 3 éve január 1 és május vége között errefelé esett az 5 hónap alatt 100 mm, ez most az idén egy hét alatt, vagy 2-3 nap leesik, sõt, akár néhány nap alatt a többszöröse is.
Ezek után mi a fészkes fenét lehet itt elõrejelezni.
2000-ben abszolút csapadékminimum rekord, 2010-ben abszolút csapadékmaximum rekord dõlt illetve dõlhet meg.
2007-ben abszolút(?) melegrekord dõlt meg, az idei télen az elõrejelzések alapján nem zárom ki, hogy összejöhet egy abszolút hidegrekord.
Mi ebben a szabályosság és mi ebben az elõrejelezhetõ?
Akármi, akármikor és akármennyi lehet.
"A számítások alapján a leghidegebb tartományok szinte teljesen eltûnnek majd: soha nem lesz mínusz 15 foknál hidegebb."
Ezzel a mondattal az egész cikk komolytalanná válik.
Bár a HVG-ben a fügeültetvényrõl írt cikkben azt nyilatkozzák a szakemberek kivirõl, hogy nem lehet termeszteni ("Önmagában nem rossz ötlet a fügetermesztés, bár azzal számolni kell, hogy az idõjárási szélsõségek kockázata jelentõsen megnõtt az utóbbi években - mondták a HVG-nek a gödöllõi Szent István Egyetem trópusi és szubtrópusi mezõgazdasági tanszékén. Az egyetemi szakértõk szerint inkább azzal lehet a baj, hogy amennyiben sikeresen áttelel és be is érik a gyümölcs, leszedése után két nap alatt szétfolyik és piacképtelen lesz. A feldolgozásban lehet a nagyobb perspektíva - vélték a tanszéken. A bemutatókertben tervezett kivitermelést már sokkal kockázatosabbnak tartják a szakértõk, amihez Lux Róbert, a Magyar Zöldség -Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke azt is hozzáteszi, hogy a kivi a magas hõigényen kívül rendkívül sok vizet kíván, ami az eredményes termesztést Magyarországon szinte lehetetlenné teszi. Ráadásul mire beérne, az import olyan áron érkezik be, amivel nem lehet versenyezni."), közben itt Becsehely-Letenye-Lenti térségében, és másfelé az országban is évi 50-100 kilót teremnek a kivik (akár öntözés nélkül is), szóval ezek után ezekbe a cikkekbe is kerülhetnek mindenféle hülyeségek.
-15 fok akkor is lehet, ha 5 fokkal magasabb az éves átlaghõmérséklet.
Ezek a klímamodellek fogalmam sincs, hogy hogyan mûködnek, de kiindulva az eddig munkájukból és a tudósok elõrejelzéseibõl, szerintem gõzük sincs semmirõl.
A tapasztalatok szerint az 1950-es évektõl a 90-es évek elejéig inkább zonális jellegû idõjárás volt, kiegyenlítettebb, kevésbé szélsõséges, majd a 90-es évek elejétõl-közepétõl meridionálisabb, szélsõségesebb.
Hogy mitõl vagy miért azt sem tudjuk, hogy meddig azt sem, tehát ha fogja magát, és 2014-ben visszaváltozik zonálisra, akkor bukott az egész elõrejelzés.
Most kezdik komolyan észrevenni, hogy szélsõségesebb lett az idõjárás a megelõzõ idõszakhoz képest (persze voltak régebben is szélsõségek, csak epizódjelleggel, most pedig a gyakoriságuk nõtt), pedig ez már lassan 15 éve megy.
Amikor melegebb évek jöttek, azt hitték melegebb lesz és száraz, közben az elmúlt 10 évben a téli extrém lehûlések száma megnõtt.
Erre most azt írják, hogy csökkenni fog: "Kevesebb extrém fagy"
Az elmúlt 10 év melegebb volt, mint az 1961-1990 közötti 30 év átlaga, de a teleken gyakoribb volt a -20-25 fokos hõmérséklet.
Igaz, nem voltak akkora telek, mint az 1950-1990 közötti idõszakban, de sûrûbben voltak elég hidegek.
Meg közben voltak nagyon enyhék is.
2 éve vagy 3 éve január 1 és május vége között errefelé esett az 5 hónap alatt 100 mm, ez most az idén egy hét alatt, vagy 2-3 nap leesik, sõt, akár néhány nap alatt a többszöröse is.
Ezek után mi a fészkes fenét lehet itt elõrejelezni.
2000-ben abszolút csapadékminimum rekord, 2010-ben abszolút csapadékmaximum rekord dõlt illetve dõlhet meg.
2007-ben abszolút(?) melegrekord dõlt meg, az idei télen az elõrejelzések alapján nem zárom ki, hogy összejöhet egy abszolút hidegrekord.
Mi ebben a szabályosság és mi ebben az elõrejelezhetõ?
Akármi, akármikor és akármennyi lehet.
Sûrû hõségriadók, óriási esõzések - ilyen lesz a hazai éghajlat
Link [ozonenetwork.hu]
Link [ozonenetwork.hu]
Az tényleg komoly, hogy ekkora durva csak 68-69ben volt utoljára...
Bastardi elméleteinek egyik fõ alapja ez amúgy, a másik a naptevékenység (és van még pár faktor persze).
Bastardi elméleteinek egyik fõ alapja ez amúgy, a másik a naptevékenység (és van még pár faktor persze).
Hát Kedves Danka, ha nem mászunk ki ebbõl a kék negatív NAO-ból Link , akkor nemhogy fügét, de még a végén semmit sem lehet normálisan termeszteni.
A lopások ellen a tervünk az, hogy kitesszük a kerítésre az én képemet, és attól úgy megrémülnek a lopók, hogy a hely közelébe sem jönnek többé
Amilyen szegény csóró vagyok most, már akkor is mérhetetlenül boldog leszek, ha csak egyszerûen meg tudnék belõle élni.
Visszatérve a NAO-indexes grafikonra, szerintetek merrefelé tartunk?
Ekkora kék rész utoljára 1969 környékén volt, amikor az a kegyetlen tél volt. A 90-es évek elejétõl jól látni, hogy az index erõsen negatív felé tendál.
De a mostani durva kék anomáliának vajon mikor lesz vége?
A lopások ellen a tervünk az, hogy kitesszük a kerítésre az én képemet, és attól úgy megrémülnek a lopók, hogy a hely közelébe sem jönnek többé
Amilyen szegény csóró vagyok most, már akkor is mérhetetlenül boldog leszek, ha csak egyszerûen meg tudnék belõle élni.
Visszatérve a NAO-indexes grafikonra, szerintetek merrefelé tartunk?
Ekkora kék rész utoljára 1969 környékén volt, amikor az a kegyetlen tél volt. A 90-es évek elejétõl jól látni, hogy az index erõsen negatív felé tendál.
De a mostani durva kék anomáliának vajon mikor lesz vége?
Jó volt a riportod. Miként fogjátok megoldani, hogy kellõképpen védjétek éjjel nappal a területet a lopásoktól? És miként oldjátok meg, hogy mások ne lássanak ebben bizniszt, és lemásolva titeket százak kezdik termeszteni a fügét?
Pár év múlva gazdag leszel.
Pár év múlva gazdag leszel.
"A Meteorológiai Világszervezet (WMO) december 2-án teszi közzé becslését a 2010-es év globális átlaghõmérsékletére vonatkozóan."
Ezt talán 2011-ben, a szükséges mérési adatok birtokában kéne megtenni... Nem véletlen szeretnék hamarabb - a globális anomália zuhanórepülésben van õsz közepe óta: Link Ennek oka:
Ezt talán 2011-ben, a szükséges mérési adatok birtokában kéne megtenni... Nem véletlen szeretnék hamarabb - a globális anomália zuhanórepülésben van õsz közepe óta: Link Ennek oka:
2010 a legmelegebb év? Ezt sem a szárazföldi, sem a mûholdas megfigyelések nem támasztják alá. Arról nem is beszélek, hogy még vége sincs az évnek és már errõl szólnak a sajtóközlemények.
Az IPCC által használt HadCRUT3 adatsor szerint 2010 a 4. vagy 5. legmelegebb év lesz. Link Már az elsõ 10 hónap is jóval alacsonyabb értéken áll, mint 1998.
1998: 0.548
2005: 0.482
2009: 0.443
2010 elsõ 10 hónapja: 0.499
2010 várható értéke: 0.455-0.470, a La Nina által okozott lehûlés elõrehaladottságától függõen.
Összességében az idei év hõmérsékleti viszonyai közelebb állnak a tavalyi évhez, mint a melegrekordot tartó 1998-hoz.
Az IPCC által használt HadCRUT3 adatsor szerint 2010 a 4. vagy 5. legmelegebb év lesz. Link Már az elsõ 10 hónap is jóval alacsonyabb értéken áll, mint 1998.
1998: 0.548
2005: 0.482
2009: 0.443
2010 elsõ 10 hónapja: 0.499
2010 várható értéke: 0.455-0.470, a La Nina által okozott lehûlés elõrehaladottságától függõen.
Összességében az idei év hõmérsékleti viszonyai közelebb állnak a tavalyi évhez, mint a melegrekordot tartó 1998-hoz.
Nem annyira lehetetlen, mint az elõzõ években: a kelet-európai-szibériai és az észak-amerikai nagy melegek rendesen megdobhatták a globális átlagot. Max a harmadik helyre lehet esély, de szerintem akkor sem lesz közel az elsõ két évhez.
Ettõl függetlenül a cikk stílusa valóban hagy kívánnivalót maga után.
Bakonyvár: Õszinte részvétem!
Ettõl függetlenül a cikk stílusa valóban hagy kívánnivalót maga után.
Bakonyvár: Õszinte részvétem!
Bakonyvár:Fogadd mély részvétem, megnyugvást kívánok! 
2010 a legmelegebb év? Valakinek de jó üzlet ez!
2010 a legmelegebb év? Valakinek de jó üzlet ez!
Részvétem! Írásoddal egyetértek,valóban ez a hülyeség kora! Az a baj hogy a globális törekvések mindig együttjárnak egyfajta bolsevizálással. Az eszme (látszólag) változik, de a dolog lényege nem! Még az európai népeket sem lehet egy kalap alá venni, nemhogy távoli kultúrákat. Egy ilyen ürgét zártosztályra kellene küldeni, aki rovarokkal akar tömni egy olyan országot (többek között), aki jelenlegi népességének háromszorosát képes lenne élelmezni mezõgazdasági adottságai lévén. A harmadik világot kicsit magára kellene hagyni, bármennyire gonoszul is hangzik ez. Nem élelmiszersegélyeket, fegyvereket, hanem az adott terület népességeltartó képességét kellene megteremteni, és azt nem túllépni mesterséges, nyugati "segítséggel" (sic!!!!),inkább hal helyett hálót elvet következetesen alkalmazni. A mai korban oly jellemzõ, hogy egy - egy területét a földnek túlszaporodja az emberiség, aztán jön néhány év természetes eredetû aszály, vagy egyéb, és az élelmiszer segélyeken tengõdõ, és valamicskét termelõ társadalom összeomlik, éhinség,éhhalál, járványok, háborúk...stb . A nagy okosok pedig a mi lelkiismeretünkre próbálnak hatni, bûntudatot ébreszteni, pedig õk követnek el jóvátehetetlen hibákat. Tudom ez nem ilyen egyszerû...
Hosszú szünet (édesanyám ápolása majd halála miatt)után ismét hozzászólnék.
A kis bakonyi faluban gyermekkoromban egészen szüleim betegségéig úgy éltünk,hogy amit lehet ésszerûen magunk állítsunk elõ és mindig annyit fogyasszunk,amennyire szükség van és semmilyen luxust nem követtünk. Ez a valamikor primitívnek kikiáltott önellátó gazdálkodás.Sokat voltunk az erdõn és mezõn,a jó levegõ mellett persze a monoton munka nem tett jót a szervezetnek,de még mindig jobb annál amit most teszek(kuksolok egy képernyõ elõtt).Vásárolni csak ruhanemût(bár azt is a helyi takáscéh elõállította valamikor)cukrot,fûszert,szappant stb. szoktunk, a falu a
húst,tejet,bort,pálinkát,gabonát,tojást,zöldséget,gyümölcsöt,fát,követ,szenet,szenet,téglát elõállította(ha nem helyben,esetleg a szomszéd faluban).Ma kocsiba száll a falusi és az "olcsó" benzinnel elmegy egy közeli nagyvárosba bevásárolni és amit ott vesz,az lehet hogy külföldön vagy más földrészen állították elõ,pedig otthon is megtermelhetõ.A gyerekek nem mennek fel a cseresznyefára,hanem benyúlnak a hûtõbe a déligyümölcsért és banánért.Liba,csirke vagy disznóhúst frissen már nem nagyon esznek,csak fagyasztva vagy vizezve (Tuscotechnikák).Valaha annyit ettünk,amennyi kellett és ételmaradék nem került a kukába.Ma telepakolják a nagybevásárláskor(ha futja rá,bár egyre kevesebben teszik) a hûtõket és fagyasztókat,de így is annyit vesznek,hogy sok a szemétre(régen trágyadomb volt meg komposzt) kerül mert nem eszik meg a szavatosság lejárta elõtt.Én próbálom a régi technikákat életben tartani,mindig annyit veszünk és eszünk ,hogy élelem a szemétre ne kerüljön és sok mindent magunk termelünk.
Szerintem az emberiség egyik fele kétszer annyit eszik,mint kéne és a másik ,éhezõ felének bõven elég lenne a feles mennyiség.Másrészt az élelem már a termelõknél,a kereskedõknél és végül a fogyasztóknál eleve tönkre megy, mielõtt megennék,mert ezer km-eket utaztatják és tárolgatják drága pénzen.És ezek után jönnek a vendéglõk kidobott(jobb esetben állatok elé dobott) méregdrága készételeinek megatonnái.
A lényeg: a Föld ilyen "pocsék" klíma mellett is bõven elláthatja az emberiséget élelemmel éhezés nélkül és nem kéne bogarakat és hernyókat enni.Egyébként az lenne az igazi biológiai katasztrófa,ha a hatmilliárd ember rávetné ezekre magát: furcsa lenne a világ rovarok meg egyéb csúszómászók nélkül.Közben meg annyi a vad az erdõkben,hogy a vadászok csömört kaptak a lelövöldözésüktõl és ráuntak a húsukra Magyarországon.Nincs az a mennyiség vendégvadászból,aki lelövöldözhetné õket.Állandóan arról hallok riportokat,hogy már tönkreteszik a földeket,bemennek a településekre és sok balesetet okoznak az utakon.Ez az igazi hülyeség kora !
Az,hogy pár centit emelkedett a világtenger(akkor lesz csak baj,ha Velence eltûnik) vagy kevesebb 10 %-al a jég,vagy egy fokkal magasabb az átlaghõmérséklet csekélység ezekhez képest.Ráadásul én a melegnek (kevesebb kell szélességünkön fûtõanyagból és jobb a termés a melegebb évben mint a hidegben)több hasznát látom,bár a síelõknek biztosan hiányzik a sok hó meg a zimankó.Az idei évben(már 1400 mm felett vannak a hegyek:Bakony,Mecsek,Mátraerdõ)annyi esõ esett,hogy remélem a sivatagriogatók egy idõre elhallgatnak.Nagyok a szélsõségek ugyan,de ha a 10-20 %-a megsemmisül is a termésnek az egyik országban,a másik ugyanannyival többet állít elõ,így éhezéstõl pl. az idei évben sem beszélhetünk,bár vagy 50 éve nem volt ilyen kára mezõgazdaságunknak.
Vannak riasztó és eszement dolgok világunkban,de nem azzal foglalkozik sok felheccelt , ami a lényeg , hanem olyannal,ami valakinek az érdekében áll...
A kis bakonyi faluban gyermekkoromban egészen szüleim betegségéig úgy éltünk,hogy amit lehet ésszerûen magunk állítsunk elõ és mindig annyit fogyasszunk,amennyire szükség van és semmilyen luxust nem követtünk. Ez a valamikor primitívnek kikiáltott önellátó gazdálkodás.Sokat voltunk az erdõn és mezõn,a jó levegõ mellett persze a monoton munka nem tett jót a szervezetnek,de még mindig jobb annál amit most teszek(kuksolok egy képernyõ elõtt).Vásárolni csak ruhanemût(bár azt is a helyi takáscéh elõállította valamikor)cukrot,fûszert,szappant stb. szoktunk, a falu a
húst,tejet,bort,pálinkát,gabonát,tojást,zöldséget,gyümölcsöt,fát,követ,szenet,szenet,téglát elõállította(ha nem helyben,esetleg a szomszéd faluban).Ma kocsiba száll a falusi és az "olcsó" benzinnel elmegy egy közeli nagyvárosba bevásárolni és amit ott vesz,az lehet hogy külföldön vagy más földrészen állították elõ,pedig otthon is megtermelhetõ.A gyerekek nem mennek fel a cseresznyefára,hanem benyúlnak a hûtõbe a déligyümölcsért és banánért.Liba,csirke vagy disznóhúst frissen már nem nagyon esznek,csak fagyasztva vagy vizezve (Tuscotechnikák).Valaha annyit ettünk,amennyi kellett és ételmaradék nem került a kukába.Ma telepakolják a nagybevásárláskor(ha futja rá,bár egyre kevesebben teszik) a hûtõket és fagyasztókat,de így is annyit vesznek,hogy sok a szemétre(régen trágyadomb volt meg komposzt) kerül mert nem eszik meg a szavatosság lejárta elõtt.Én próbálom a régi technikákat életben tartani,mindig annyit veszünk és eszünk ,hogy élelem a szemétre ne kerüljön és sok mindent magunk termelünk.
Szerintem az emberiség egyik fele kétszer annyit eszik,mint kéne és a másik ,éhezõ felének bõven elég lenne a feles mennyiség.Másrészt az élelem már a termelõknél,a kereskedõknél és végül a fogyasztóknál eleve tönkre megy, mielõtt megennék,mert ezer km-eket utaztatják és tárolgatják drága pénzen.És ezek után jönnek a vendéglõk kidobott(jobb esetben állatok elé dobott) méregdrága készételeinek megatonnái.
A lényeg: a Föld ilyen "pocsék" klíma mellett is bõven elláthatja az emberiséget élelemmel éhezés nélkül és nem kéne bogarakat és hernyókat enni.Egyébként az lenne az igazi biológiai katasztrófa,ha a hatmilliárd ember rávetné ezekre magát: furcsa lenne a világ rovarok meg egyéb csúszómászók nélkül.Közben meg annyi a vad az erdõkben,hogy a vadászok csömört kaptak a lelövöldözésüktõl és ráuntak a húsukra Magyarországon.Nincs az a mennyiség vendégvadászból,aki lelövöldözhetné õket.Állandóan arról hallok riportokat,hogy már tönkreteszik a földeket,bemennek a településekre és sok balesetet okoznak az utakon.Ez az igazi hülyeség kora !
Az,hogy pár centit emelkedett a világtenger(akkor lesz csak baj,ha Velence eltûnik) vagy kevesebb 10 %-al a jég,vagy egy fokkal magasabb az átlaghõmérséklet csekélység ezekhez képest.Ráadásul én a melegnek (kevesebb kell szélességünkön fûtõanyagból és jobb a termés a melegebb évben mint a hidegben)több hasznát látom,bár a síelõknek biztosan hiányzik a sok hó meg a zimankó.Az idei évben(már 1400 mm felett vannak a hegyek:Bakony,Mecsek,Mátraerdõ)annyi esõ esett,hogy remélem a sivatagriogatók egy idõre elhallgatnak.Nagyok a szélsõségek ugyan,de ha a 10-20 %-a megsemmisül is a termésnek az egyik országban,a másik ugyanannyival többet állít elõ,így éhezéstõl pl. az idei évben sem beszélhetünk,bár vagy 50 éve nem volt ilyen kára mezõgazdaságunknak.
Vannak riasztó és eszement dolgok világunkban,de nem azzal foglalkozik sok felheccelt , ami a lényeg , hanem olyannal,ami valakinek az érdekében áll...
A klímaváltozást sokan próbálták tagadni régebben, legalábbis csak legyintettek rá egyet, hogy régen is voltak szélsõségek, meg a klíma mindig is ilyen volt Magyarországon.
Derick sokat ír a fórumokban arról, hogy "minden idõk" legcsapadékosabb éve lehet az idei Link
De!
Miközben Magyarországon nagyon sok állomás átlépte az 1000 mm-t, többszáz mm-el az átlag felett, a magasabban fekvõ állomások pedig 1100-1300 méter körül is járhatnak, Graz meteorológiai állomása 340 m tszf. magasságban, a csapadékos Alpokban októberrel bezárólag volt kerek 750 mm, azóta pedig valószínû, hogy nem lépte át a sokéves átlagot, ami 820 mm.
Na ez a klímaváltozás.
Ahol sok szokott esni, ott van egy átlagos év, ahol kevés, ott meg rekord.
Aztán, hogy ez néhány tizeddel, urambocsá fél fokkal alacsonyabb átlagon esik, vagy magasabb átlagon, az már részletkérdés.
Derick sokat ír a fórumokban arról, hogy "minden idõk" legcsapadékosabb éve lehet az idei Link
De!
Miközben Magyarországon nagyon sok állomás átlépte az 1000 mm-t, többszáz mm-el az átlag felett, a magasabban fekvõ állomások pedig 1100-1300 méter körül is járhatnak, Graz meteorológiai állomása 340 m tszf. magasságban, a csapadékos Alpokban októberrel bezárólag volt kerek 750 mm, azóta pedig valószínû, hogy nem lépte át a sokéves átlagot, ami 820 mm.
Na ez a klímaváltozás.
Ahol sok szokott esni, ott van egy átlagos év, ahol kevés, ott meg rekord.
Aztán, hogy ez néhány tizeddel, urambocsá fél fokkal alacsonyabb átlagon esik, vagy magasabb átlagon, az már részletkérdés.
Utánanéztem, a metánkoncentráció tényleg emelkedett valamennyit a legutóbbi 3 évben: Link
Viszont a légköri metán mennyiségének megötszörözõdése sem okozhatna 0.8-1.0°c-os felmelegedést. Az összefüggés logaritmikus: az "elsõ" 1.75ppm-nyi mennyiség hozzáadása válthatna ki 0.15°c globális átlaghõmérséklet emelkedést, a következõ 1.75ppm azonban már nem melegítene ennyit, a 3, 4. és 5. "adag" pedig még kevesebbet.
A metánkoncentráció megötszörözõdése a létezõ legrosszabb forgatókönyv, ami elõfordulhat. Reálisan 0.3-0.35°c-kal növelné meg a felszínközeli globális hõmérsékletet (amennyiben a visszacsatolások eredõje nulla).
Viszont a légköri metán mennyiségének megötszörözõdése sem okozhatna 0.8-1.0°c-os felmelegedést. Az összefüggés logaritmikus: az "elsõ" 1.75ppm-nyi mennyiség hozzáadása válthatna ki 0.15°c globális átlaghõmérséklet emelkedést, a következõ 1.75ppm azonban már nem melegítene ennyit, a 3, 4. és 5. "adag" pedig még kevesebbet.
A metánkoncentráció megötszörözõdése a létezõ legrosszabb forgatókönyv, ami elõfordulhat. Reálisan 0.3-0.35°c-kal növelné meg a felszínközeli globális hõmérsékletet (amennyiben a visszacsatolások eredõje nulla).
Ide is beteszem, van róla szó benne klímaváltozásról és globális felmelegedésrõl is
A Kossuth Rádió netes oldalán meg lehet hallgatni a fügeültetvényes riportunkat Link
A 15:30-as mûsornál van, az idõpontra kattintva elindul a lejátszás, majd fent a felsõ fejlécen lévõ csúszkán be kell állítani 17:05-re, és onnan jövünk
A Kossuth Rádió netes oldalán meg lehet hallgatni a fügeültetvényes riportunkat Link
A 15:30-as mûsornál van, az idõpontra kattintva elindul a lejátszás, majd fent a felsõ fejlécen lévõ csúszkán be kell állítani 17:05-re, és onnan jövünk
A metánkoncentráció az utóbbi 3 évben újra emelkedni kezdett, de bebizonyították, hogy nem a metán-hidrátból szabadul fel, tehát valószínûleg egy nagyobbra sikerült fluktuáció.
Az is lényeges, hogy a metánkoncentráció változásait még nem sikerült magyarázni, sem természetes, sem antropogén eredetû változásokkal. Ráadásul azon rendkívül kevés nyomgáz közé tartozik, ahol az utóbbi évtizedekben az antropogén kibocsátás jó 1 nagyságrenddel kisebb, mint a természetes források általi kibocsátás.
Az utolsó bekezdésben a feltételezést én szívesen kijavítanám 4-5-szörösre emelkedésre 2-szeres helyett, ugyanis a metán-hidrátban lévõ metán mennyisége a légkörben lévõének kb. 4-5-szöröse. Tehát jó közelítéssel 0,8-1°C-ot is tudna emelni akár.
Ja és mellesleg a legfõbb antropogén metánkibocsátók a rizsföldek és a kérõdzõk (szerves anyagok anaerob bomlása).
Az is lényeges, hogy a metánkoncentráció változásait még nem sikerült magyarázni, sem természetes, sem antropogén eredetû változásokkal. Ráadásul azon rendkívül kevés nyomgáz közé tartozik, ahol az utóbbi évtizedekben az antropogén kibocsátás jó 1 nagyságrenddel kisebb, mint a természetes források általi kibocsátás.
Az utolsó bekezdésben a feltételezést én szívesen kijavítanám 4-5-szörösre emelkedésre 2-szeres helyett, ugyanis a metán-hidrátban lévõ metán mennyisége a légkörben lévõének kb. 4-5-szöröse. Tehát jó közelítéssel 0,8-1°C-ot is tudna emelni akár.
Ja és mellesleg a legfõbb antropogén metánkibocsátók a rizsföldek és a kérõdzõk (szerves anyagok anaerob bomlása).
A metán 23-szor erõsebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Az állítás igaz, csak értelmezni kellene. Jelen pillanatban a légkör szén-dioxid tartalma 0.0385%, metántartalma pedig mindössze 0.000175%.
Mint említettem, az üvegházgázok koncentrációjának növekedése logaritmikus hõmérséklet emelkedést eredményez. Link Link
Ha feltételezzük, hogy a felszínközeli légkör hõmérsékletváltozásaihoz kapcsolódó visszacsatolások egyenlege nullához közeli, akkor a CO2 szint megkétszerezõdése (280ppm-rõl 560ppm szintre) 0.8-1.2°c-os mértékû globális felmelegedést váltana ki. A jelenlegi koncentráció mellett 1ppm CO2 hozzáadása a légkörhöz 0.0038°c-os felmelegedésért lenne felelõs (a meredekség a légkörben lévõ mennyiség emelkedésével folyamatosan csökken).
Nos, a metán "23-szor erõsebb". 1ppm metán hozzáadása az elõzõ érték huszonháromszorosát jelentené, tehát kb. 0.087°c-ot. Ne feledjük azonban, hogy metánból NAGYSÁGRENDEKKEL kevesebb van a légkörben, mint CO2-ból. A metánkoncentráció jelenlegi értéke mindössze 1.75 ppm (vagy 1750ppb - ezzel a mértékegységgel bizonyára ijesztõbbnek tûnik a számadat). A metánkoncentráció - ellenben a szén-dioxiddal - nem emelkedik egyértelmûen: Link
Tegyük fel, hogy megismétlõdik az 1980-as évek gyors metánfelszabadulása, és ez 100 éven át tart - 2100-ra kétszeresére emelve a metán légköri mennyiségét. 1.75ppm mennyiségû metán felszabadulása 0.15°c-kal emelné a globális átlaghõmérsékletet 100 év alatt. Rémisztõ lehetõség...
Az állítás igaz, csak értelmezni kellene. Jelen pillanatban a légkör szén-dioxid tartalma 0.0385%, metántartalma pedig mindössze 0.000175%.
Mint említettem, az üvegházgázok koncentrációjának növekedése logaritmikus hõmérséklet emelkedést eredményez. Link Link
Ha feltételezzük, hogy a felszínközeli légkör hõmérsékletváltozásaihoz kapcsolódó visszacsatolások egyenlege nullához közeli, akkor a CO2 szint megkétszerezõdése (280ppm-rõl 560ppm szintre) 0.8-1.2°c-os mértékû globális felmelegedést váltana ki. A jelenlegi koncentráció mellett 1ppm CO2 hozzáadása a légkörhöz 0.0038°c-os felmelegedésért lenne felelõs (a meredekség a légkörben lévõ mennyiség emelkedésével folyamatosan csökken).
Nos, a metán "23-szor erõsebb". 1ppm metán hozzáadása az elõzõ érték huszonháromszorosát jelentené, tehát kb. 0.087°c-ot. Ne feledjük azonban, hogy metánból NAGYSÁGRENDEKKEL kevesebb van a légkörben, mint CO2-ból. A metánkoncentráció jelenlegi értéke mindössze 1.75 ppm (vagy 1750ppb - ezzel a mértékegységgel bizonyára ijesztõbbnek tûnik a számadat). A metánkoncentráció - ellenben a szén-dioxiddal - nem emelkedik egyértelmûen: Link
Tegyük fel, hogy megismétlõdik az 1980-as évek gyors metánfelszabadulása, és ez 100 éven át tart - 2100-ra kétszeresére emelve a metán légköri mennyiségét. 1.75ppm mennyiségû metán felszabadulása 0.15°c-kal emelné a globális átlaghõmérsékletet 100 év alatt. Rémisztõ lehetõség...
A légkörben megtalálható metánmennyiség többszörösének felszabadulásától tartanak. Link
Azt sem hiszem.
Véleményem szerint a CO2 inkább jelzés a hõméréskleti változásokra, mint indukáló tényezõ.
A furatvizsgálatokat Péter máris taglalta általánosságban, többet én se tudok hozzátenni.
Véleményem szerint a CO2 inkább jelzés a hõméréskleti változásokra, mint indukáló tényezõ.
A furatvizsgálatokat Péter máris taglalta általánosságban, többet én se tudok hozzátenni.
A jégfurat zárványaiban lévõ levegõ kémiai összetételébõl lehet következtetni a hõmérsékletre. Ezen belül pl. az oxigén 18-as és 16-os ziotópjainak arányából. (A 18-as oxigént a növények juttatják a levegõbe, méghozzá annál többet, minél melegebb van.)
A mérési módszert nem ismerem (de egyébként az O-18-cat az öreg fákban és a fosszíliákban lehet pontosabban mérni, ezért azt hiszem a jégfurat esetén pl. a metánt és a CO2-t is figyelembe veszik.)
A mérési módszert nem ismerem (de egyébként az O-18-cat az öreg fákban és a fosszíliákban lehet pontosabban mérni, ezért azt hiszem a jégfurat esetén pl. a metánt és a CO2-t is figyelembe veszik.)
Á, ennyire még sosem fogtam vissza magam.
Mivel a mi éghajlatunkon korlátozottan téltûrõ növényekkel van szerencsém foglalkozni, így lépten-nyomon ezekbe a marhaságokba botlok, és ezek idõnként kiborítják a bilit.
Csak azt nem tudom, hogy ezek a média ferdítései, vagy valóban a klimatológiai szakma így gondolja?!
Most nem csak a bogárevésre, hanem a többi melegedõs meg klímaváltozós cikkre és szakemberek nyilatkozataira gondolok.
Mivel a mi éghajlatunkon korlátozottan téltûrõ növényekkel van szerencsém foglalkozni, így lépten-nyomon ezekbe a marhaságokba botlok, és ezek idõnként kiborítják a bilit.
Csak azt nem tudom, hogy ezek a média ferdítései, vagy valóban a klimatológiai szakma így gondolja?!
Most nem csak a bogárevésre, hanem a többi melegedõs meg klímaváltozós cikkre és szakemberek nyilatkozataira gondolok.
Kíváncsi lennék, ha az ENSZ Mezõgazdasági és Élelmezési Szervezetének fõvezérei elé tennék egy tányér légyszargombóclevest, párolt gilisztát lótücsök pörkölttel és rakott krumplibogárral, mit lépnének rá.
Értem. Az viszont nem zárható ki, hogy egy lehetséges folyamatban lévõ lehûlési trendet "leárnyékolhat" ideig óráig a CO2 szint antropogén növekedése. Vagy a 380 ppm-es szintet sem tartod mérvadónak?
És erre a hõmérséklet-diagrammra milyen módszertannal következtetnek? Mert ugye ezek CO2 szintbõl származtatott adatok.
Ez CO2-diagram.
Íme egy jégfuratok hõmérsékleti ábrázolása: Link
Szerintem õ is túlképzeli az emberiség szerepét, az Északi-hemiszféra elmúlt, zaklatott év-százezrei alatt sokkal nagyobb változásokat él át újra és újra, mint az emberiség elmúlt 5-10ezer évében tapasztalt (a glaciális-interglaciális változásokhoz viszonyítva) kisebb interglaciális ingadozások.
Azaz személy szerint a globális klíma-lobbi képviselõjét látom benne.
Íme egy jégfuratok hõmérsékleti ábrázolása: Link
Szerintem õ is túlképzeli az emberiség szerepét, az Északi-hemiszféra elmúlt, zaklatott év-százezrei alatt sokkal nagyobb változásokat él át újra és újra, mint az emberiség elmúlt 5-10ezer évében tapasztalt (a glaciális-interglaciális változásokhoz viszonyítva) kisebb interglaciális ingadozások.
Azaz személy szerint a globális klíma-lobbi képviselõjét látom benne.
Ugyanakkor az utóbbi négy interglaciális - már ami ezt az ábrát illeti: Link - egyre rövidülõ idõtartamú, a jégkorszakok pedig egyre hoszabbak.
És a Ruddiman hipótézis?
És a legkeméyebb dió: a glaciálisokat bevezetõ CO2 szint csökkenés oka, vagy következménye a hõmérséklet csökkenésének?
És a Ruddiman hipótézis?
És a legkeméyebb dió: a glaciálisokat bevezetõ CO2 szint csökkenés oka, vagy következménye a hõmérséklet csökkenésének?
De úgy a globális felmelegedés kifejezést mintha kezdenék hanyagolni.
Kellett nekik egy évtized, amire észbekaptak, hogy inkább van klímaváltozás, mint felmelegedés.
Kellett nekik egy évtized, amire észbekaptak, hogy inkább van klímaváltozás, mint felmelegedés.
Egyik vég nélküli hír 2050-bõl: "aki nem tudja megenni saját macskáját és kutyáját..." .
Ez hogyan folytatódhat erre kíváncsi lennék. Fûszerezési, vagy lelki tanácsok?
Ez hogyan folytatódhat erre kíváncsi lennék. Fûszerezési, vagy lelki tanácsok?
..."Nem tudjuk megállítani az elszabaduló klímaváltozást!..."
Link
Ez a szélsõséges videó csúcspontja! Ilyenek ezek a klímaváltozások, nem lehet csak úgy megállítani.. Ha belegondolunk mekkora szerencse, hogy nem tudják megállítani! Mi lenne lenne ha meg tudnák állítani? A földtörténet utolsó másodperce...
A tavalyi koppenhágai klímacsúcs hófúvásában rostokoló hívõk savanyú ábrázatát hozzáképzelve, valóban tragikomikus dolog ez!
Link
Ez a szélsõséges videó csúcspontja! Ilyenek ezek a klímaváltozások, nem lehet csak úgy megállítani..
Ha belegondolunk mekkora szerencse, hogy nem tudják megállítani! Mi lenne lenne ha meg tudnák állítani? A földtörténet utolsó másodperce...A tavalyi koppenhágai klímacsúcs hófúvásában rostokoló hívõk savanyú ábrázatát hozzáképzelve, valóban tragikomikus dolog ez!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat