Globális jelenségek

Jól elszórakoztam a cikken. Van benne néhány igazság : pl. létezik a világon víz, jég, klíma, Antarktisz, Golf áramlat, stb. A cikk sületlenségek, sõt baromságok halmaza. A cikk szerinti indoklások :
3. pont : Aki ezt eredetiben leírta, növényt legfeljebb vázában, vagy virágcserépben látott egy felhõkarcoló 70. emeletén. Eltûnik a talajból az ásványi anyag ??? Hova, elviszik az ufók ??? Egy emberi behatás nélküli erdõben egyensúly van a beépített és lebontott anyagok terén, akár CO2-t, akár az ásványi anyagokat nézzük. Ezért is hibás az õserdõket a Föld tüdejének nevezni. Aki ilyet ír, annak annyi ismerete van a talajról, növényekrõl, hogy a kedvenc virága megsínyli, ha nem kap a cserepében évente új földet.
4. pont : 6000 m vastag jégtakaró ??? Hol alakult ki ? Milyen magas az Antarktisz legmagasabb pontja az óceánszinthez viszonyítva ? Cunami, ha elválik a kontinensrõl egy jégdarab ? Ha már az óceánban úszik és elolvad, emelkedik a vízszint ??? Szegény Archimedes forog a sírjában. Amúgy ha teljes terjedelmében óceánszint felettrõl érkezne az aktuális jégdarab, mint ahogy nem, és nem vitatjuk a méreteit, térfogata felülrõl bõven saccolva (m3) / óceánok felülete (m2) megadja a vízszintnövekedés nagyságát m-ben. Sacc/kb : bõven 1.E-6 m alatt.
5. pont : Leállítja a termohalin cirkulációt, mert felhígítja az óceánok vizét ??? keverék koncentráció számítása, ha a jéghegy anyagát desztvíznek vesszük : c=(m(jéghegy)*0,00+m(világóceán)*sókoncentráció(világóceán, átlagos)) / (m(jéghegy)+m(világóceán))
/anyagmegmaradás törvénye alapján/. A számításban szereplõ tömegek aránya sok nagyságrenddel eltérõ. Önmagában egy ilyen eseménynek kismértékû lokális hatása sem nagyon lehet.
A többi pont is hasonló marhaság, bõséges fantáziával fûszerezve.
A cikk írója vagy tudatosan követte el ezt a zagyvaságot, és õ is jót szórakozik a hozzászólásokon, vagy vissza kéne zavarni középiskolába, sõt általános iskolába. Bár ami nem megy, nem kell erõltetni.

Maximális tisztelettel : Lujó

Egy kis ajánlott olvasmány. Ha már találkoztatok vele, bocsesz. De azért érdemes végig olvasni.

Link

Szerintem azok szerint alapszik káoszelméleten az idõjárás, akik nem értenek hozzá
(Hûûûû mit kapok én ezért Nano-tól )

Az elõzõekhez is kapcsolódva: ajánlom mindenkinek ezt a cikket: Link /Tél Tamás - A Káosz Természetrajza - Természet Világa - 1998. szeptember/.
Lujó: a numerikus hiba természetesen ma még az elsõdleges, épp azt szerettem volna mondani, hogy az analitikus megoldás során a (nem numerikus, hanem mérési) hiba nem biztos, hogy olyan gyorsan terjedne, de legalábbis egzaktul számítható lenne (a cikk a II. rész végétõl kezdve is épp ezt tárgyalja). És itt a legvégén a másik: ha Usrin levegõt vesz, rajta van-e az attraktoron? Ha nincs, akkor az idõjárás ugyanazt fogja csinálni, mint ha nem vett volna levegõt.

Itt van még egy cikk, ez inkább meteorológiai vonatkozású, benne van a légköri konvektív mozgások attraktoráról egy kép is.
Link
Götz Gusztáv
A Pillangó-effektus (A Káosz Felfedezése A Meteorológiában)
Fizikai Szemle 1993/12. 487.o.

A választ megtalálod Salo hozzászólásában (#7252). A kutatások során természetesen NEM cél a végtelen pontosság, de ettõl még bõven értékes eredmények születhetnek. Mint ahogy a GFS-t sem kell a kukába dobni amiatt, hogy nem tudja 384 órás távon 100%-os biztonsággal elõrejelzni minden egyes pont idõjárását.

Valószínûleg a pillangó hatás és a hibaterjedés legalább is szegrõl-végrõl rokonok, de nem ugyanarról szólnak. Matek elõadóm, Sándor István a BME-n 30 éve mutatott be érdekességként egy 1000 (?,kb?) ismeretlenes lineáris egyenletrendszert, melynek minden gyöke 1 volt. Remélem jól emlékszem. Egy paraméter, REAL változóban, 1E-6 értékû hibája az egyenletrendszer megoldása során az utolsó kiszámított gyöknél 1+E6 nagyságrendû hibát okozott. Megemlített egy másik példát a Paksi erõmû hûtõvizének a Dunában terjedõ hõcsóvájának mozgását, eloszlását modellezték. A számítás eredményeként a Duna 100 km megtétele után a hozamához viszonyítva kis mennyiségû 40 oC-os víz hatására vagy befagyott, vagy felforrt. Az elõadása szerint ez nem pillangó effekt, hanem számítási módszertani hiba. Minden számítás során a hibaterjedést minimalizálni kell. Ezt legegyszerûbben az algoritmus választással lehet : pl. egy n ismeretlenes lin. egyenletrendszert aldetermináns/determináns módszerrel n! (faktoriális), míg bázistranszformációval nköb-bel arányos mûveletszámmal lehet megoldani. Saját tapasztalatom szerint egy Kirchof 1-2 törvényeket nemlineáris hálózaton megoldó Newton-Rapson módszerû iteráció alatt nem túl speciális esetben párszáz hurok esetén akár a csomóponti egyensúly is felborulhat, bõdületes marhaságokat produkálva végeredményként. Ez a méret és számítási igény pedig a poros nyomába sem ér bármelyik idõjárás elõrejelzõ modell bonyolultsága és változószámához képest (korábban kicsit szemléletesebben fogalmaztam, de valaki kimoderálta). Minden tiszteletem azoké a meteorológusoké, matematikusoké, programozóké, akik ezeket a legalább rövid távon használható modelleket megalkották. Egyébként saját, vízépítõ mérnöki szakmámban a pillangó effekt helyett a lokális kis mértékû paraméter változás - lokális hatás elvet tanítják. A globális dolgokról késõbb, holnap nyûgös napom lesz. Maximáli tisztelettel mindenkinek : Lujó

Igen, tulajdonképpen mindkettõtöknek igaza van, de a lényeg, hogy az analitikus megoldás (vagy megoldási módszer) megtalálásával sokkal pontosabbá válnának az elõrék. A pillangó-effektus éppen abból ered, ha jól tudom, hogy még csak közelítõ módszerek vannak, melynek hibaterjedése talán exponenciális(?) az idõben.
Na de ha minden igaz, tavaszi félévben errõl lesz egy elõadásunk, majd akkor kiokosodom rendesen.

Egy a lényeg: klímamodellek nélkül tuti nem fognak fejlõdni a klímamodellek és a meteorológia is jóval lassabban.

Rendben Usrin, akkor mondd meg nekem, miért fizetnek súlyos milliókat kormányok klímamodellekért?

Bár sértõ, személyeskedõ hangnemû a hozzászólásod, ezt annak tudom be, hogy te is a technikai optimizmus paradigmájában élsz. Azt gondolod, hogy a technika mindenre megnyugtató és végleges válaszokat, megoldásokat adhat. Erre azonban a történelem illetve a technika története alaposan rácáfolt már. Talán emiatt vagy ennyire frusztrált.

Ha kész a végtelen pontosságú modellünk, akkor veszek egy nagy levegõt, kifújom... és máris romba döntöm a végtelen pontosságot, mert ez a levegõvételem nem szerepelt a "tökéletes" bemenõ adatok között. (Lásd: pillangóeffektus.)

Te, mint a matematikához (fizikához) értõ ember tudod, hogy ahhoz végtelen sok mérés kéne. Gyakorlatban nem, mert ugye a légköralkotóknak ill a kölcsönhatásoknak is van egy karakterisztikus hosszuk és idejük. De - hogy egy kis képzavarral éljek - mindenképpen olyan sok mérés kell, mely "képzetben" sokkal közelebb van a végtelenhez, mint a megfogható számok. Így ez gyakorlatban kivitelezhetetlen. Közelítésekkel oldható meg, amire a NASA is vevõ lenne. De ez is csak elméletben. A gyakorlat már más tészta.

Amin én kiborultam az az, hogy ne is kutatgassunk itt, menjünk, oszt írjunk verseket, meg lantozzunk, mert egyébként a tudósok (akik egyébként nemis értenek ahhoz, amit csinálnak) csak mindent elbarmolnak. Nooormális?

Azért nagyon jó dolgot ír, hogy ezt rossz szándékból is fölhasználhatják, láttunk erre már egyébként is elég példát. A hiba abban van, hogy ha elõrejelezhetõvé válik a klíma, akkor a modelleredmény mondjuk úgy "végtelen pontos" lesz, és megkérdõjelezhetetlen. /Ehhez gondolom új matematikai konstrukció bevezetése kéne, melynek segítségével a légkört leíró egyenletrendszerek analitikusan megoldhatóvá válnak, a NASA néhány millió dollárt fölajánlott ezért a leendõ megfejtõnek./

Amíg csak közelítõleg tudjuk megoldani, addig az az irány, amit elõbb leírtam; plusz akkora hatalmat kell adni a tudós társadalom kezébe a mindenféle lobbikkal szemben, hogy ilyen rossz szándékú felhasználás lehetõsége ne nagyon merüljön föl. Ez lenne a másik lényeges.

Te szentséges tér-idõ-háló! Ezzel a lendülettel (felfogással) miért ne meneteljünk egyenesen vissza úgy 10-15 ezer évet?

Egy mélyebb, filozofikus gondolatot vetettél föl. Tegyük fel, hogy egy szépnek nem igazán nevezhetõ napon a klíma modellezhetõvé, elõrejelezhetõvé válik. Vajon lehetséges lesz-e ezen tudás kordában tartása? Vajon elkerülhetõ lesz-e, hogy az aktuális világhatalom - legyen az bárki - ezt ne saját hatalmának megerõsítésére, bebetonozására, illetve a tudás birtokában nem lévõ népek, nemzetek kihasználására fordítsa? A válasz szerintem egyértelmû NEM.

Következésképpen én még a klíma modellezésére tett kísérleteket sem támogatom. Elég olyan titokba barmoltak már bele a tudósok, amelynek következményeiért soha senki nem vállalta a felelõsséget.

József Attila írta egyik versében:
"Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg."

A másik oldala a dolognak: ugye a meteorológia arra törekszik, hogy minél hosszabb távon minél pontosabb elõrejelzést tudjon készíteni.
A "sima" modellek általában 10-15 napig látnak el legfeljebb.
A klímamodellek ötlete onnan ered, hogy ha az általános makroskálájú cirkuláció egy térségben nem változik, akkor ott az idõjárás hosszabb távon statisztikusan viselkedik. Tehát, ha hosszú idõ alatt a klímát szeretnénk kiszámolni, nem fontos a pontos idõjárás elõrejelzés. Hiszen a modellek által elõrejelzett helyzetek lesznek a valóságban is, csak nem ugyanakkor, de az átlagok, szórások erre "invariánsak". Tehát a modellkimenetek idõbeli átlaga, szórása a valóság idõbeli átlagához, szórásához közeledni fog (mert minden paraméternek az eloszlására érvényes a centrális határeloszlás tétele).
Tudom, hogy ennek ellenére is elég pontatlanok tudnak lenni a klímamodellek, ennek oka valószínûleg a "közepes" (pl. pár hónapos) idõskálán történõ ingadozások pontatlan leírása, valamint a sokszor túl ritka rácsfelbontás.
De valahol mindent el kell kezdeni. Ha nem csinál senki klímamodellt, mert nem támogatja senki pl. már az ötletet sem, akkor gyakorlatilag a meteorológia fejlõdése egyenlõvé válik az informatika fejlõdésével, és klímát sosem fogunk tudni elõrejelezni. Így legalább van mit fejleszteni, keresni és javítani bennük a hibákat, tökéletesíteni õket; meg ez akár segíthet felfedezni a légkör rejtett visszacsatolási mechanizmusait is. A múltat ma már elég pontosan leírják ezek a modellek is, ami alapján feltételezhetjük, hogy igenis jók valamire.
(Én emiatt hajlamos vagyok azt hinni, hogy ma már ezen a területen is megjelentek az "érdekképviseletek", hogy legyen "hokiütõ-gyártó" modell is.)

Azt a pénzt inkább költenék a meteorológiai szolgálat adathalmazának feldolgozására, vagy az állomásokra, vagy adjanak mondjuk nekem 3-4 állomást

Én azon csodálkozok, hogy klímamodellekért képes az állam fizetni pénzt.

Ha meg vagy gyõzõdve róla, hogy egy elmélet vagy modell hibás, akkor tényleg nem értem, miért itt morgolódsz ahelyett, hogy egy szakmai fórumon, valamelyik szakfolyóiratban kifejtenéd a cáfolatodat. Ott még el is jutna az érintettekhez, és építõvé válhatna a kritikád.

Személyesen hallgattam végig P. Bartholy Judit elõadását a klímamodellekrõl. És az egész az alapoknál hibádzik: a bemenõ adatok elégtelen mennyisége. De mint tudjuk, ez nem akadályozta meg, hogy milliókat öljenek a klímamodellek kidolgozásába illetve szemmel láthatóan azokat sem zavarja, akiknek csurrant-csöppent ezekbõl a horribilis összegekbõl - függetlenül attól, hogy ezek a klímamodellek már most nem jók semmire.

Egyébként ha úgy látod, hogy ennyire könnyû a semmit is publikálni, akkor végképp nem értem, hogy miért csak itt minõsíted a kutatók munkáját, és miért nem próbálod a megfelelõ helyen részletesen kifejteni a saját elképzeléseidet...

Persze, ilyen értelemben egy állami fenntartású egyetem is függ az államtól, de a dolgozók fizetése nem azon múlik, hogy egyes tudományos kérdésekre az A vagy a B választ tartják helyesnek. Sõt, bármilyen hihetetlen, a publikációikat nem kell ellenõriztetniük a fenntartóval, vezetéssel, miegyébbel.

Még egy félreértésedet szeretném eloszlatni: jópár kollégám, barátom, és jómagam is bíráltam már szakfolyóiratba szánt kéziratot. Ez NEM anyagi ellenszolgáltatásért történik, és a "nagytudású szerkesztõk" sem szólnak rá senkire, hogy az õ érdekükben a hülyeségeket is fogadjuk el... (A kiadók és folyóiratok közötti verseny miatt nem is lenne érdekük, hogy sorozatban hülyeségeknek adjanak teret.) Persze a tapasztalatom nem klímakutatásra vonatkozik, de kötve hiszem, hogy pont ott mûködnének máshogy a dolgok.

Elnézést, a csúcsosság értékei hülyeségek. (Rossz oszlopot másoltam be.)
A helyes értékek:
1961-1990: +0,06°C
2021-2050: -0,02°C
2071-2100: +0,40°C

Engedjétek meg, hogy egy konkrét eredményt megosszak veletek, s bár ez kiragadott példa, de higgyétek el, hogy a többieknek is hasonló dolog jött ki.
Az Athéni júliusi napi középhõmérsékletek hisztogramjának várható értékei, szórásai, ferdeségei és csúcsosságai a három normálidõszakban:
1961-1990: 24,43°C, 2,57°C, +0,45°C, -8683,86°C
2021-2050: 26,02°C, 2,38°C, +0,31°C, -15033,02°C
2071-2100: 28,77°C, 2,64°C, +0,39°C, -14884,61°C
Szélsõségek:
1961-1990: 6 db 31-32°C közötti, 1 db 32-33°C közötti napi középhõmérséklet a hisztogram végén.
2021-2050: 12 db 31-32°C, 6 db 32-33°C -||-.
2071-2100: 56 db 31-32°C, 49 db 32-33°C, 20 db 33-34°C, 9 db 34-35°C, 3 db 35-36°C, 7 db 36-37°C -||-.
Szerintetek ez hihetõ? A 2021-2050 még igen, de hogy onnan 2071-2100-ra ilyen értékek legyenek, ahhoz szerintem valami nagyon hirtelen beinduló pozitív visszacsatolásnak kellene lennie.
A hisztogram adatai (várható érték, szórás, ferdeség és csúcsosság) alapján annak a statisztikai valószínûsége, hogy ezek a szélsõségek ilyen aránytalanul változzanak, szélsõségesen kicsi, tippem szerint legfeljebb 10^-4 nagyságrendû (valahogy ki lehetne számolni konkrétan, még nem próbáltam). És mivel máshol is elõfordulnak ilyenek (jóval több helyen, mint az indokolt lenne), itt valami szisztematikus hiba lehet a rendszerben. Ez csak tipp ugyan, de érdemes lehet megvizsgálni.

(Tudom, hogy a légkör nem statisztikus, de a klíma az ilyen eloszlások terén valamilyen szinten statisztikusan viselkedik ilyen rövid távon, csak ezért mertem mondani).
Mindebbõl én csak annyit szerettem volna, amit szerintem amúgy is tud mindenki, hogy a modelleknek sem szabad feltétlenül hinni. De legalábbis fölül kéne vizsgálni õket.

(Elsõre kicsit nehezen értettem meg a hsz-ed.)
Én sosem feltételeztem, hogy itt bárki is üzletet akarna csinálni ebbõl. De ezzel: "További felmelegedés HELYETT stabil tendenciózus hõmérséklet csökkenés." azért nem értek egyet. Épp ez az, amit szeretnénk kideríteni. Az elõzõ példám pedig csak az utóbbi kétmillió évre vonatkozott, szerintem az õsi és a mai légkör "viselkedése" nem hasonlítható össze (konkrét választ nem viszont tudok a kérdésedre, utána kéne néznem, csak kevés az idõm).

Igazából nekem az az érzésem, hogy azok is, akik egyébként igazat mondanak (akár itt a hozzászólók, akár más, nem megélhetési - "rendes" - klímakutatók), mégis kiegészítésre szorul a mondandójuk. Nincs olyan tanulmány, amibe ne lehetne belekötni, akkor is, ha egyébként igazat mond:
"Az egyik oldalon közepesen képzett, megsüketített papagályok, akik váltakozó sorrendben ismételgetnek néhány általuk megértettnek vélt szakkifejezést, a másik oldalon a súlyos ellentmondásokra felhívó adatok tömege, a négy alapmûvelet és a jelenleg általánosan elismert fizikai törvények", mert a fizikai törvények is csatolt diffegyenletrendszert adnak a légkörre, és a csatolások nem mind ismertek.
Az a helyzet, hogy a klímamodellek is olyanokat mondanak, hogy sej-haj. Egy tantárgyra beadandóként az SMHI eredményeit kell Brüsszel és Athén esetében kiértékelnem.
Míg az 1961-1990-es idõszakban a napi minimum hõmérsékletek legkisebb értékei (-10/-5°C) januárban összesen a 30 év alatt kb. 30-50-szer fordultak elõ, a modellben fel sem merül, hogy hasonló értékek 2021-2050 között elõfordulhatnának újra. Athén esetében is hasonló a helyzet. Az osztályban a többiek más városokra más modellek eredményeit vizsgálják, náluk is dettó.
Ezek a modellek 2000-2005 körül futottak le. 2005-ig kb. alig van változás a pár éves mozgóátlagokban. 2005 után "hirtelen" eltûnnek a hideg szélsõségek, és megjelennek a meleg szélsõségek. Minden modellben, minden rácsponton! És ez a nem mindegy.
Így nehéz elhinni, hogy a világon bárki is értené a folyamatokat, hiába nem üzleti alapon kutat, akkor pedig itt, mi amatõrök, mit akarunk? Megmondom: az igazságot! De kinek lehet hinni? Sajnos szinte senkinek és semminek.

Csakakispest:
Igazad lehet, mégis a földtörténet során akkor volt gazdagabb az egész Föld élõvilága, amikor melegebb volt. A sivatag nem biztos, hogy eltûnik, hiszen ahhoz az kéne, hogy a nagy földi légkörzés leszálló ága onnan eltûnjön. Ahhoz pedig szerintem az kellene, hogy a Föld tengelydõlése jelentõsen megváltozzon. Szerintem a Szaharában nem lesz attól több a csapadék, anélkül pedig szerintem nemigen javulnának az életkörülmények.
A tudományban én is bízom, de a tudósok között sajnos már válogatni kell.
/Elnézést, ha az elõzõ félreértéseket okozott volna, nem az volt a szándékom!/

Azt is tudjuk, hogy a doktori fokozatú kuatatóktól elvárják, hogy ontsa a cikkeket. Publikációs kényszer alatt vannnak a kutatók, tudósok. Namármost ha valaki akkor is publikál, amikor éppen nem lenne különösebb mondandója, akkor az is törvényszerû, hogy a publikációk rengetegében egy nagy csomó baromság is lesz. És ezt a nagytudású szerkesztõk is tudják, de hát nekik is élni kell valamibõl...

Egy kutatóintézet, egyetem, bármi mindíg is függött a fenntartóitól. Ezt lehet vitatni, csak nem érdemes.

A rakéta a pentagonba csapódott, azt senki nem vitatta, hogy a tornyokba repülõk csapódtak.. de ez off...

Akkor nézd meg az eumet.hu-t is. Az már totál mást mutat.

"Igen. Utána meg kereshetné a családját. Vagy a családja õt... "

Sztem a nagy szólásszabadságosdinak ez lett a melékterméke, hogy mindenki százszámra gyárthatja az összeesküvéselméleteket. Belerepült egy utasszállító egy nagy toronyba a szemem elõtt, mégis legalább 50 hajmeresztõ elméletet hallottam már hogy milyen amerikai rakéta volt az valójában.
Azért mert soha ennyit nem tudott a viágról az átlagember, azt hiszi h még bonyolultabb mint amilyen valójában.

"Ehhez képest az idei átlaghõmérséklet Mo-n erõsen minuszos. (Aki nem hiszi, járjon utána nevet) "

én megnéztem a metneten 2010. év havi középhõmérséklet eltéréseinek térképeit és bõven a piros szin dominál a kék helyett. (csakúgy mint tavaly)

Akkor mit írjunk most ahhoz, hogy objektívek legyünk?

Egyébként én akkor is azt állítanám, ami az igazság, mégha felhúznak is egy lámpavasra!
Voltam is már felhúzva korábban. Nem volt jó érzés, de az objektivitásnak is ára van.

Nem frankócsákóságból írom, hanem egészen egyszerûen mást tapasztalok, más látok, és nem azokat amiket 10 éve a felmelegedéspárti apostolok írtak. Ennyire egyszerû az egész.

Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4484 - 2010-12-10 14:20:25)

Kénytelen vagyok kijavítani az állításodat. Egyáltalán nem azért nem értek egyet a "Felmelegedés-párt" véleményével, mert hogy ma annyira az ellenkezõ álláspont lenne a divat. Sõt, ha figyelemmel követed a médiát (pl. origo), mai napig ömlik belõle, hogy 2-3-4 meg ki tudja hány fokkal fog nõni a jövõben az átlaghõmérséklet. Ehhez képest az idei átlaghõmérséklet Mo-n erõsen minuszos. (Aki nem hiszi, járjon utána ) Most már nem merik azt állítani, hogy el fogunk sivatagosodni, mert mindenki kiröhögné õket, és elküldené a belvizes szántóra kaszálni... Most már azt mondják, hogy nagy esõzések lesznek, meg hõségriadók - miközben idén nyáron többször volt 20 fok, mint 40... Úgyhogy arról van csak szó, hogy inkább azt hiszem el, amit tapasztalok, és nem azt, amit mindenáron belém akarnak súlykolni.

Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4483 - 2010-12-10 14:12:20)

"Szerintem annyiban igaza van, hogy a konkrétan "felmelegedéspártiaknak" messze nincs igaza"

Ha ezt 10 évvel ezelõtt mondod, akkor felhúznak egy lámpavasra. Ha most írod, akkor te vagy a frankócsákó és mindjárt jön 17 ember aki ebben megerõsít.
Éppen arra a gusztustalanságra akarok ezzel rávilágítani, hogy olyan színû a köpönyeg, ahogy a nap süti. Az objektivitás nagyon ritka vendég a klímakutatásban, és sajnos ez itt is szépen megjelenik. Pedig nekünk nem múlik rajta támogatásunk.

Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4482 - 2010-12-10 14:03:20)

Szerintem annyiban igaza van, hogy a konkrétan "felmelegedéspártiaknak" messze nincs igaza, mert nem egyértelmû a felmelegedés, még ha globálisan "mindent" átlagolva igaz is, egy csomó terület akkor is éppenhogy hûl (ahogy mi, Európa is most épp).
Szóval a "klímaváltozás" ezerszer szerencsésebb kifejezés, és azzal szerintem kb. mindenki egyetért, hogy klímaváltozás van. Azaz a "nemtörténiksemmikülönös" pártiaknak sincs egyértelmû igaza, persze ehhez elõbb definiálni kéne, hogy nekik konkrétan mi is a különös. Az éves csapadékrekord? Az anglia évezredes decemberi hidegrekord? A soha nem látott orosz hõségrekord? A tegnapelõtti Sellyei Tmax rekord?
Rekord rekord hátán, persze lehet, hogy ez se különös
Szerintem tehát igen is van változás. Az viszont már megint egy bõvebb kérdés, hogy ezt mennyire okozza az ember, és konkrétan itt vannak a nagy viták és vádolgatások.
De már megint átlógtunk az éghajlatváltozás-témába nagyon

Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4481 - 2010-12-10 13:54:09)

Pontosan! Legalábbis részben ez az oka. De ha ezt tudod, akkor azt is, hogy a keleti oldalon illetve a Grönlandi-tengeren meg negatív anomália van (bivaly grönlandi AC stb). Éppen ezért nem értem, hogy az miért nem jut eszedbe, hogy ott meg éppenhogy kussolnivalójuk lenne. Vagyis értem, mert mostanában az a trend, hogy szídjuk a "felmelegedéstpáriakat". Pár éve meg az volt a divat, hogy kutyázzák a "nemtörténiksemmikülönöspártiakat". Aztán forog mindenki, mint a szélkakas. Amilyen a fõáramlat, úgy változnak a vélemények.

Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4480 - 2010-12-10 13:42:23)

Erre tippelnék:
Link

Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4479 - 2010-12-10 13:39:55)

Erre valók a fórumok. Legfeljebb kijavítunk, te pedig nem élsz majd tévhitben.

Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4478 - 2010-12-10 13:31:22)

Van egy tippem,de inkább nem mondom el, mert csak le leszek hülyézve érte.

Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4477 - 2010-12-10 13:26:14)

Tudod, hogy miért van most meleg Nuukban?

Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#4476 - 2010-12-10 13:16:49)

Nem baj, legalább azoknak, akik még fafejûen ragaszkodnak a globális felmelegedés "maszlaghoz", lesz egy pici kapaszkodójuk egy idõre...

Az üvegház hatás TÉNY, de véleményem szerint GLOBÁLIS önszabályozó rendszer. A jelenleg rendelkezésre álló adatok nem zárják azt ki, hogy a CO2 koncentráció mértéke az egész rendszerben igen elhanyagolható. Ha a CO2 koncentráció változása öngerjesztõen, exponenciális módon befolyásolná, növelné a globális átlaghõmérsékletet, a Föld már régen felforrt volna, megsült volna, de legalábbis az élet a Földön kihalt volna, vagy ki sem alakult volna. A GLOBÁLIS ÜVEGHÁZHATÁS RENDSZER-re szerintem a naptevékenység és annak változása gyakorolja (az egyik ?) legnagyobb hatást, ha már szegény napunk megteszi azt a szívességet, hogy fajlagos energia sugárzása (W/m2) földi távlatból nézve meglehetõsen stabil és a naptevékenység ciklikussága a földi légköri rendszeren nagyon jól nyomon követhetõ. Én rendkívüli módon tisztelem a TUDOMÁNY-t, de nem a 'tudományos' köntösbe bújtatott gátlástalan, erõszakos, üzleti célú ostobaságot (nem csak a meteorológiában, hanem saját szakmámban is). 25 évvel ezelõtt, mûegyetemista legénykoromban volt nagy duma : 'láttam én már professzort is hányni...'. Maximális tisztelettel (TUDÓSOKNAK ÉS MINDEN LELKES AMATÕRNEK) : Lujó
[mod.]

Én igen, de nyilván rosszul láttam.

Egyébként van a témában rengeteg szakfolyóirat, ahol új elméleteket lehet közölni, és régieket megcáfolni. Ezekhez bárki küldhet kéziratot, amit aztán elbírálnak, és ha nincs benne logikai bukfenc vagy ellentmondás a fizika törvényeivel, akkor megjelentetik. Próbálkoztatok már ezzel, vagy úgy gondoljátok, hogy nem is érdemes, mert a lobbiérdekek által vezérelt szerkesztõk úgysem hagynak szóhoz jutni? Komolyan, ha látnám, hogy valamelyikõtök elképzeléseit alaptalanul dobták vissza, akkor elkezdenék hinni az összeesküvésben, amire a hozzászólások 90%-a céloz valamilyen formában...

Igen. Utána meg kereshetné a családját. Vagy a családja õt...
Mocsok egy világ ez a mai, és mi "halandók" sosem fogjuk megtudni, hogy mivel kapcsolatban mi az igazság. Így mindenki csak a tanulmányaira, eszére, logikájára hagyatkozhat. Meg persze az értelmes emberek egymásra, az egymás közötti érvek-érvek elleni vitákra.

hát ez az. egy szürke egyetemi tanárnak sokkal nagyobb üzlet lenne elõjönnie azzal a felfedezéssel hogy a globális felmelegedést a mcdonalds és soros györgy találta ki. két nap alatt tudna olyan könyvet írni amit vinnének mint a cukrot.

Bocs, hogy nem szakmabeliként belepofázok a meteortológiába. A kutatókról, szakemberekrõl 90 % ARÁNYBAN AZ A VÉLEMÉNYEM, HOGY HALÁLUK UTÁN FEL FOGJÁK VÁLTANI jÉZUS kRISZTUST iSTEN JOBBJÁN. Elõtte veiszont a pankráció szabályai szerint döntik el az elsõ helyezést. Én nagyon drukkolok az elnyomott 10 %-nak. Lujó.... Eddigi tanulmányaim szerint a fizika törvényeivel szemben fellebbezésnek helye ninncs.

Jajmár!
Miért kell bántani a kutatókat?
Attól az 1-2 kivételtõl eltekintve mindegyik társadalmi munkából és önszorgalomból kutat õszintén, mindenféle érdek és sztereotípia nélkül

Bízol a tudományban? Láttál már non-profit kutatót? És non-profit kutatóintézetet?

oké látom te tudod mirõl beszélsz.

Én csak laikus vagyok, de azt gondolom errõl a globális felmelegedésrõl mint a népmesékrõl "valós alapokon nyugszik". Az üvegházhatás és az emberi co2 kibocsátás tények, azon h mennyiben és hogyan befolyásolja a globális éghajlatot vitatkozzanak a szakik.
Másfelöl én kötve hiszem h a tudósok, egyetemeken ezzel foglalkozók, ezt tanulók 99%-a nem a tudása legjobbját nyújtva a valóságot kutatja, hanem vmi média hype-ot támogatva talál ki esti meséket. Szóval bár minden nagy havazás után jól hangzik a "hol van itt flmelegedés?" én bízom a tudományban.

"Ez az élõvilág nagy részének azonban jó lenne, "

konkrétan az embernek

ne felejtsd el hogy egy jégkorszak ugyan lejjebb hozná a tundrát a Kárpátokig, ugyanakkor kissé javulnának az életviszonyok a szaharában.