Meteorológiai esélylatolgatások
Amit írsz, az önmagában logikus, jól fölépített gondolatmenet, és tkp. a tapasztalat is alátámasztja, engem azonban mégis piszkál valami 
.
"én mégsem tartom valószínûnek, hogy dél-délnyugatról beáramló enyhe légtömegek huzamosan az átlagosnál jóval enyhébb idõt okozzanak a Kárpát-medencében. A Kelet-Európai-síkságot eléggé kitöltötte a fagyos levegõ, és nálunk is jócskán fagypont alatt marad a hõmérséklet az ország keleti felében."
Ilyenkor gyakran fordul elõ, hogy a Kárpátok vonulata válik a talajon a fagyos és a meleg légtömeg határává. Az, hogy a talajon mennyire tud a ciklon ellenében "visszafolyni" a hideg, az alsó 1-2 km-ben a nyomás-gradiens vízszintes vetületének nagyságától függ. Ha ez túl nagy, akkor az erõs szél miatt hatékony az átkeverés, és a meleg a Kárpátokig kitöltheti talajon is a medencét. A "lásd mai nap"-ra azt mondanám, hogy a melegfront még csak most megy át, másrészt a hidegfront közvetlen környezetében a szél erõsebb, így a bemelegedés alacsony szinten közvetlenül a front elõtt következik be legnagyobb eséllyel, ami még arrébb van (holnap este felé lesz kb.).
Mindemellett ezek a bemelegedések ilyenkor általában a gyors hátoldalra kerülés (ahogy lentebb írod is) miatt is csak átmenetiek a magasban, de a megmaradó ciklonális hatás miatt általában nem jön vissza a hidegpárna, sem a lábas hideg a talajon, így a HF érdemi lehûlést gyakran nem is hoz.
Még annyit, hogy ilyenkor nagyon kell figyelni a keleti AC nyugati szélén lévõ ütközõzóna mozgását. Nem rég óta, de néhány modellfutáson már-már a zonalitásra emlékeztetõ sûrû hullámzás jelenik meg, amit az ütközõzóna ingadozása okozhat. (Ezt onnan lehet fölismerni, hogy csak szûk területen, az ütközõzóna közelében lévõ "néhány" rácsponthoz tartozó fáklyán jelenik meg.) Abból, hogy jelen esetben az ütközõzóna viszonylag nagy terület fölött mozog, arra következtetek, hogy az AC egyáltalán nem olyan stabil, mint ahogy azt a benne lévõ igen magas nyomásból gondolnánk, legalábbis a peremét nagyon könnyen kikezdik a ciklonok. Igaz, a most támadó ciklon sem piskóta, mindenesetre a nagy nyomás-gradiens minden, csak nem stabil, ráadásul az AC-t rombolja.
Hogy mindez a mostani helyzetben mit okoz konkrétan, arra most nem mernék tippelni, de számomra hihetõbbek azok a kimenetek, amik az AC-k elõbb-utóbb bekövetkezõ gyengülésnek (ha nem is leépülésnek) indulását mutatják; ha mégis stabil marad a helyzet, akkor inkább újra kiújuló északkeleti AC-val valósulhatna meg, nem a mostani állapotában maradna végig.
/Amikor ezt írtam, a hsz-ed végét még nem olvastam egyébként. A zonalitás megjelenése egyelõre újdonság lenne, legalábbis eddig nem elsõsorban ezt támogatták a fáklyatagok, ezzel szerintem még várni kell, én egyelõre csak, mint esetleges lehetõséget, látom./
A szezon eleji szendvics teles várakozások és Hari Seldon elõrejelzése viszont vagy a december 20-22 utáni zonalitást, vagy (fõleg utóbbi) egy tartós elõoldalt kívánna, miközben a modellek még nem mozdultak el jelentõsen egyiknek a tartós bekövetkezése felé sem. A kettõ közül a szendvics tél az, ami nagyobb mozgásteret enged (januárra is átcsúszhat a meleg rész), a Hari Seldon-módszer viszont lassan meginogni látszik az idei tél esetében (legalább lesz mivel összehasonlítani azt az egy régi kivételt).
."én mégsem tartom valószínûnek, hogy dél-délnyugatról beáramló enyhe légtömegek huzamosan az átlagosnál jóval enyhébb idõt okozzanak a Kárpát-medencében. A Kelet-Európai-síkságot eléggé kitöltötte a fagyos levegõ, és nálunk is jócskán fagypont alatt marad a hõmérséklet az ország keleti felében."
Ilyenkor gyakran fordul elõ, hogy a Kárpátok vonulata válik a talajon a fagyos és a meleg légtömeg határává. Az, hogy a talajon mennyire tud a ciklon ellenében "visszafolyni" a hideg, az alsó 1-2 km-ben a nyomás-gradiens vízszintes vetületének nagyságától függ. Ha ez túl nagy, akkor az erõs szél miatt hatékony az átkeverés, és a meleg a Kárpátokig kitöltheti talajon is a medencét. A "lásd mai nap"-ra azt mondanám, hogy a melegfront még csak most megy át, másrészt a hidegfront közvetlen környezetében a szél erõsebb, így a bemelegedés alacsony szinten közvetlenül a front elõtt következik be legnagyobb eséllyel, ami még arrébb van (holnap este felé lesz kb.).
Mindemellett ezek a bemelegedések ilyenkor általában a gyors hátoldalra kerülés (ahogy lentebb írod is) miatt is csak átmenetiek a magasban, de a megmaradó ciklonális hatás miatt általában nem jön vissza a hidegpárna, sem a lábas hideg a talajon, így a HF érdemi lehûlést gyakran nem is hoz.
Még annyit, hogy ilyenkor nagyon kell figyelni a keleti AC nyugati szélén lévõ ütközõzóna mozgását. Nem rég óta, de néhány modellfutáson már-már a zonalitásra emlékeztetõ sûrû hullámzás jelenik meg, amit az ütközõzóna ingadozása okozhat. (Ezt onnan lehet fölismerni, hogy csak szûk területen, az ütközõzóna közelében lévõ "néhány" rácsponthoz tartozó fáklyán jelenik meg.) Abból, hogy jelen esetben az ütközõzóna viszonylag nagy terület fölött mozog, arra következtetek, hogy az AC egyáltalán nem olyan stabil, mint ahogy azt a benne lévõ igen magas nyomásból gondolnánk, legalábbis a peremét nagyon könnyen kikezdik a ciklonok. Igaz, a most támadó ciklon sem piskóta, mindenesetre a nagy nyomás-gradiens minden, csak nem stabil, ráadásul az AC-t rombolja.
Hogy mindez a mostani helyzetben mit okoz konkrétan, arra most nem mernék tippelni, de számomra hihetõbbek azok a kimenetek, amik az AC-k elõbb-utóbb bekövetkezõ gyengülésnek (ha nem is leépülésnek) indulását mutatják; ha mégis stabil marad a helyzet, akkor inkább újra kiújuló északkeleti AC-val valósulhatna meg, nem a mostani állapotában maradna végig.
/Amikor ezt írtam, a hsz-ed végét még nem olvastam egyébként. A zonalitás megjelenése egyelõre újdonság lenne, legalábbis eddig nem elsõsorban ezt támogatták a fáklyatagok, ezzel szerintem még várni kell, én egyelõre csak, mint esetleges lehetõséget, látom./
A szezon eleji szendvics teles várakozások és Hari Seldon elõrejelzése viszont vagy a december 20-22 utáni zonalitást, vagy (fõleg utóbbi) egy tartós elõoldalt kívánna, miközben a modellek még nem mozdultak el jelentõsen egyiknek a tartós bekövetkezése felé sem. A kettõ közül a szendvics tél az, ami nagyobb mozgásteret enged (januárra is átcsúszhat a meleg rész), a Hari Seldon-módszer viszont lassan meginogni látszik az idei tél esetében (legalább lesz mivel összehasonlítani azt az egy régi kivételt).
Átnézve a számomra elérhetõ modelleket 200 óra idõtávig, a következõ összkép áll elõttem: az összes modell a teljes idõtartamban fenntartja az igen fejlett északkelet-európai anticiklont, centrumában az 1050 hpa-t rendszerint elérõ, néha meg is haladó légnyomással.
Ciklontevékenység fenti anticiklontól nyugatra és délre mutatkozik. Tendenciának látszik, hogy az atlanti alacsony nyomás az anticiklon-óriás délnyugati peremén a Földközi-tenger medencéje felé húzódik, s ott gyakrabban-ritkábban kisebb-nagyobb fejlettségû mediciklonokat hoz létre.
Ez mindenképpen "hideg" makroszinoptikai kép, tartósabb nyugat-délnyugati lémozgás híján, annál gyakoribb keleti komponensû áramlással. Bár a nyugat felõl közeledõ cikloncentrumokkal a makroszinoptikai képet akár elõoldaliként is értékelhetnénk, én mégsem tartom valószínûnek, hogy dél-délnyugatról beáramló enyhe légtömegek huzamosan az átlagosnál jóval enyhébb idõt okozzanak a Kárpát-medencében. A Kelet-Európai-síkságot eléggé kitöltötte a fagyos levegõ, és nálunk is jócskán fagypont alatt marad a hõmérséklet az ország keleti felében. Ilyen esetben a ciklon elõoldalán általában hideg levegõ mozog a talaj közelében délkeleti széllel, s Kárpát-medence nagy részén alacsony marad a T2m a magasban zajló melegedés ellenére (lásd mai idõjárás)
Mikor az atlanti alacsony nyomás "beszorul" az északkeleti AC alá és mediciklonokat produkál, ezek kelet felé haladva észak-északnyugati oldalukon könnyen ránk húzhatják a kontinentális hideget. A jelenség a leghidegebb téli idõszakok sajátja, és valóban az ominózus 1993 novemberi makrocirkulációra (és számos másra, pl. a hatvanas évek második felébõl) emlékeztet.
Nagy vonalakban ez tehát az alaphelyzet, azonban ezen belül elég nagy "mozgástér" van. Elõfordulhat száraz, ködfelhõs hideg, de mediciklonos vegyes csapadék, komolyabb havazás is. A legfrissebb futások általában viszonylag szárazak, de a közelmúltban volt sokkal nedvesebb, ciklonális változat is.
Lehet átlagos, esetleg idõnként azt kissé meg is haladó hõmérséklet, de kifejezett (bár nem extrém) hideg sem zárható ki a következõ 10 napban. Ami szinte kizártnak vehetõ, az a délnyugati áramlásos, átlagnál jóval enyhébb idõjárás a következõ idõszakban, és karácsonykor.
Ûrtávlatban valóban az északkelet-európai AC leépülése, zonalitás megjelenése látszik a két ünnep között. Tulajdonképp nagyon is szokásos ez a forgatókönyv, véleményem szerint idén is elég nagy valószínûsége van. Azt azonban nem hiszem, hogy a december végén beinduló nyugati áramlás ilyen elõzmények mellett tartósodna, és január túlnyomó részének idõjárását meghatározná. Ennek egyrészt a sokéves tapasztalat, másrészt a GFS által makacsul mutatott északkelet-európai hidegek ellentmondanak. Ha megvalósul a zonalitás, feltehetõen epizódszerû lesz, melyet viszonylag hamar újabb blocking követhet.
Könnyen lehet, hogy revideálnunk kell "szendvics" télre, átlagosnál magasabb hõmérsékletekre vonatkozó elõzetes elképzeléseinket.
Ciklontevékenység fenti anticiklontól nyugatra és délre mutatkozik. Tendenciának látszik, hogy az atlanti alacsony nyomás az anticiklon-óriás délnyugati peremén a Földközi-tenger medencéje felé húzódik, s ott gyakrabban-ritkábban kisebb-nagyobb fejlettségû mediciklonokat hoz létre.
Ez mindenképpen "hideg" makroszinoptikai kép, tartósabb nyugat-délnyugati lémozgás híján, annál gyakoribb keleti komponensû áramlással. Bár a nyugat felõl közeledõ cikloncentrumokkal a makroszinoptikai képet akár elõoldaliként is értékelhetnénk, én mégsem tartom valószínûnek, hogy dél-délnyugatról beáramló enyhe légtömegek huzamosan az átlagosnál jóval enyhébb idõt okozzanak a Kárpát-medencében. A Kelet-Európai-síkságot eléggé kitöltötte a fagyos levegõ, és nálunk is jócskán fagypont alatt marad a hõmérséklet az ország keleti felében. Ilyen esetben a ciklon elõoldalán általában hideg levegõ mozog a talaj közelében délkeleti széllel, s Kárpát-medence nagy részén alacsony marad a T2m a magasban zajló melegedés ellenére (lásd mai idõjárás)
Mikor az atlanti alacsony nyomás "beszorul" az északkeleti AC alá és mediciklonokat produkál, ezek kelet felé haladva észak-északnyugati oldalukon könnyen ránk húzhatják a kontinentális hideget. A jelenség a leghidegebb téli idõszakok sajátja, és valóban az ominózus 1993 novemberi makrocirkulációra (és számos másra, pl. a hatvanas évek második felébõl) emlékeztet.
Nagy vonalakban ez tehát az alaphelyzet, azonban ezen belül elég nagy "mozgástér" van. Elõfordulhat száraz, ködfelhõs hideg, de mediciklonos vegyes csapadék, komolyabb havazás is. A legfrissebb futások általában viszonylag szárazak, de a közelmúltban volt sokkal nedvesebb, ciklonális változat is.
Lehet átlagos, esetleg idõnként azt kissé meg is haladó hõmérséklet, de kifejezett (bár nem extrém) hideg sem zárható ki a következõ 10 napban. Ami szinte kizártnak vehetõ, az a délnyugati áramlásos, átlagnál jóval enyhébb idõjárás a következõ idõszakban, és karácsonykor.
Ûrtávlatban valóban az északkelet-európai AC leépülése, zonalitás megjelenése látszik a két ünnep között. Tulajdonképp nagyon is szokásos ez a forgatókönyv, véleményem szerint idén is elég nagy valószínûsége van. Azt azonban nem hiszem, hogy a december végén beinduló nyugati áramlás ilyen elõzmények mellett tartósodna, és január túlnyomó részének idõjárását meghatározná. Ennek egyrészt a sokéves tapasztalat, másrészt a GFS által makacsul mutatott északkelet-európai hidegek ellentmondanak. Ha megvalósul a zonalitás, feltehetõen epizódszerû lesz, melyet viszonylag hamar újabb blocking követhet.
Könnyen lehet, hogy revideálnunk kell "szendvics" télre, átlagosnál magasabb hõmérsékletekre vonatkozó elõzetes elképzeléseinket.
Ma délután az AROME is megjelenítatt a Dunántúl K-i felén egy konvergencián kialakult erõsebb csapadékot. A mai csapadék centruma láthatóan az általam vártnál kb 50-80 km el keletebbre tolódott, Holnap kora reggeltõl az intenzívebb csapadék érkezésével sehol nem számítok tartósabb, d.e. 10-11 órát is túlélõ szilárd halmazállapotra legfeljebb Szlovákiában, vagy szorosan a határ mentén.
A tegnap 12Z-s GFS-ENS eléggé elszállós futás lehetett. A fáklya (fõleg a nyomásfáklya) képe abban a futásban eléggé zonalitásra hajazó képet mutatott: szinte mindegyik tag 2-3 napos ciklussal ingadozott, miközben az átlag szorosan 1015hPa-nál, ill. a T850 a sokévi átlag mentén futott. Arra lyukadtam ki, hogy ez megtévesztõ lehet. Bár volt olyan tag, ami tényleg beindította volna ûrtávlatban a zonalitást, a legtöbb tag esetén a közvetlen közelünkben lévõ ütközõzóna ide-oda vándorlása okozta az ingadozást.
A mostani GFS-ben ennek azonban nyoma sincs. Figyelve hosszú távon az átlagot, a dec. 21-25-e közötti átmeneti idõszak után 26-ától úgy tûnik, ismét a ciklonális hatás valósulhat meg, az idõ elõrehaladtával egyre inkább hátoldallal.
A GEM-nél az ütközõzóna jóval szélsõségesebben ugrál, a GFS futásain az ingadozást már tegnap is jóval nehezebb volt kivenni, mint nála. Õ és a NOGAPS még az ünnepeg elõtt visszahozza az erõs ciklonális hatást, karácsonyra hátoldallal, majd azután ismét erõs melegedéssel a magasban, ami az AC miatt könnyen lehet hidegpárna.
A NAEFS hasonló az elõzõ kettõhöz, de mintha egy picit hidegebb lenne a tagok átlaga.
Összességében egyébként nehéz megmondani, hogy mi lesz 20-a után, akkortól elég nagy a szórás, a kontinens körül pedig inkább a klimatológiai normális felé mozdulnak a modellek. Makrováltás lehetséges 20-a után, mivel jelen futások alapján úgy tûnik, leépülhet az északkeleti AC. Ez az izlandi ciklon és az azori anticiklon erõsödésével együtt a zonalitás 20-a után kezdõdõ lassú térnyerésének esélyét alapozná meg.
(Bocs, hogy nem linkelgettem, de korábban reggel néztem át a modelleket, most csak gyorsan leírtam, ami akkor megfogalmazódott bennem.)
A mostani GFS-ben ennek azonban nyoma sincs. Figyelve hosszú távon az átlagot, a dec. 21-25-e közötti átmeneti idõszak után 26-ától úgy tûnik, ismét a ciklonális hatás valósulhat meg, az idõ elõrehaladtával egyre inkább hátoldallal.
A GEM-nél az ütközõzóna jóval szélsõségesebben ugrál, a GFS futásain az ingadozást már tegnap is jóval nehezebb volt kivenni, mint nála. Õ és a NOGAPS még az ünnepeg elõtt visszahozza az erõs ciklonális hatást, karácsonyra hátoldallal, majd azután ismét erõs melegedéssel a magasban, ami az AC miatt könnyen lehet hidegpárna.
A NAEFS hasonló az elõzõ kettõhöz, de mintha egy picit hidegebb lenne a tagok átlaga.
Összességében egyébként nehéz megmondani, hogy mi lesz 20-a után, akkortól elég nagy a szórás, a kontinens körül pedig inkább a klimatológiai normális felé mozdulnak a modellek. Makrováltás lehetséges 20-a után, mivel jelen futások alapján úgy tûnik, leépülhet az északkeleti AC. Ez az izlandi ciklon és az azori anticiklon erõsödésével együtt a zonalitás 20-a után kezdõdõ lassú térnyerésének esélyét alapozná meg.
(Bocs, hogy nem linkelgettem, de korábban reggel néztem át a modelleket, most csak gyorsan leírtam, ami akkor megfogalmazódott bennem.)
Nekem az a véleményem a következõ, kb. fél hónap idõjárásától, hogy pengeélen fognak táncolni a havas helyzetek. Az egyre erõsödõ, nyugatról kóstolgató ciklonok mégsem tudnak majd mit kezdeni a keletre-északkeletre bebetonozott anticiklonnal és az azt kitöltõ hideg levegõvel. Ennek eredményeképp, mivel az óceánon sorozatban képzõdnek majd a szebbnél szebb alacsony nyomású képzõdmények..., azok nem a helyes északi úton haladnak majd tovább, hanem a mediterrán térségbe szorulnak és ott haladnak kelet felé.
Ennek a folyamatnak az lehet az eredménye, hogy északi markáns hideg híjján +5 - -5 között hullámzó T850hPa mellett csapadékos idõjárásra számítok. Idõnként nagy havazásokkal, illetve azt elmosó nagy esõkkel. Benne lehet az országos nagy mennyiségû hó lehetõsége is.
Az túlzott izgalomra hajlamos emberek szerezzék be a nyugtatókat.
Ennek a folyamatnak az lehet az eredménye, hogy északi markáns hideg híjján +5 - -5 között hullámzó T850hPa mellett csapadékos idõjárásra számítok. Idõnként nagy havazásokkal, illetve azt elmosó nagy esõkkel. Benne lehet az országos nagy mennyiségû hó lehetõsége is.
Az túlzott izgalomra hajlamos emberek szerezzék be a nyugtatókat.
Az általad mára ÉNy-ra várt csapadékot, a 4-5 centi havat nemigen értem, hiszen mára csapadék nem várható, legfeljebb jelentéktelen pilinckázás, de inkább az sem. Aztán valamikor szombaton délelõtt kezdõdhet a csapadékhullás, szerintem már alapban folyékony (talajon: ónos) formában; szerencsével, megfelelõ rétegzõdés mellett eleinte lehet akár hó is.
A különbség most hogy tõlünk ÉK re helyezkedik el a lábas hideg, és sokkal kisebb a dinamizmusa. 93 ban éppen mellettünk szakadt le és a holdudvarában hozta a hideget tehát nem lehet igazából melegfrontra gondolni csak egy hirtelen generálódott gyenge medire, most pedig masszív elõoldal feszül már megnyugodott kevésbé hideg (közelünkben fõleg csak lábból álló) légtömegeknek, azaz könnyedén rácsúszik egy inverziót létrehozva . Amúgy figyelemreméltó az is hogy a mai napsütés a Dunántúlon már pozitívba akár +4 +5 fokig is felkapta a TMaxokat a T850 es értékek ellenére.
Vagyis egyre inkább úgy néz ki a forgatókönyv hogy holnap ÉNY tájainkon lehet egy 4-5 centi látványnak ami aztán helybõl esõbe vált valamikor az éjszakai-hajnali órákban- ennek ellenére ez még szombat reggelre lefagyhat, ÉK en és Dunakanyarban, ÉK khg alacsonyabb területein kritikusba vághatja a helyzetet, hogy egy egész napos akár 10-15 mm es fagyott esõ + ónosesõ koktél is benne van a pakliban. Sajnos jövõ hét elején is necces a helyzet, mert csak lassan óvakodik be a hideg ami megint egy inverziós felállást sejtet, így légrétegzettségen és tizedeken fog múlni, hogy egy adott helyen esõ vagy hó fog hullni, itt most északon s talán északnyugat felé is kicsit jobb helyzetben lehetünk, (de jellemzõ lesz a gyenge vegyes, vagy ónos csapadék, ami erõsebb intenzitásnál válthat stabil havazásba), mint az ország többi része ahol nappal tartósabban gyenge pozitív hõmérsékletek fognak továbbra is uralkodni ami inkább eszi, mint gyarapítja a hétvégét esetleg túlélõ vagy a hét elején leesõ havat. Magam részérõl a fehér Karácsony valószínûsége a jövõ heti esélyek alapján nagyrészt 300 m alatti szinteken 10-25%, az ünnepek körül részben ûrtávlati modellfutások másrészt tapasztalatok alapján viszont átmeneti, -5 -7 fokos T850 es hidegbetörés várható ami 50% eséllyel legalább 25 ére virradóra havat hozhat, ám ez sem lesz hosszú életû.
Vagyis egyre inkább úgy néz ki a forgatókönyv hogy holnap ÉNY tájainkon lehet egy 4-5 centi látványnak ami aztán helybõl esõbe vált valamikor az éjszakai-hajnali órákban- ennek ellenére ez még szombat reggelre lefagyhat, ÉK en és Dunakanyarban, ÉK khg alacsonyabb területein kritikusba vághatja a helyzetet, hogy egy egész napos akár 10-15 mm es fagyott esõ + ónosesõ koktél is benne van a pakliban. Sajnos jövõ hét elején is necces a helyzet, mert csak lassan óvakodik be a hideg ami megint egy inverziós felállást sejtet, így légrétegzettségen és tizedeken fog múlni, hogy egy adott helyen esõ vagy hó fog hullni, itt most északon s talán északnyugat felé is kicsit jobb helyzetben lehetünk, (de jellemzõ lesz a gyenge vegyes, vagy ónos csapadék, ami erõsebb intenzitásnál válthat stabil havazásba), mint az ország többi része ahol nappal tartósabban gyenge pozitív hõmérsékletek fognak továbbra is uralkodni ami inkább eszi, mint gyarapítja a hétvégét esetleg túlélõ vagy a hét elején leesõ havat. Magam részérõl a fehér Karácsony valószínûsége a jövõ heti esélyek alapján nagyrészt 300 m alatti szinteken 10-25%, az ünnepek körül részben ûrtávlati modellfutások másrészt tapasztalatok alapján viszont átmeneti, -5 -7 fokos T850 es hidegbetörés várható ami 50% eséllyel legalább 25 ére virradóra havat hozhat, ám ez sem lesz hosszú életû.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#145241)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#145240)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#145239)
Nem semmi, esküszöm nem olvastam a kommented, de én is ezt írtam le tegnap: Link
Annyi a különbség talán, hogy akkor tõlünk még DK-re is nagyon hideg volt, így könnyebb dolga volt az AC-nak. Annyira erõs volt a lábas hideg, hogy még az ország DNy-i csücskében is havazott, nem is kevés.
Most sajnos nincs ekkora hidegbázis keletre: fõleg a már itt levõ hidegpárnára és az esetleges ciklongenezis után ÉK-rõl berántandó további hidegre számíthatunk, ami jobb esetben is csak az ország ÉK-i részén okozhat többszöri havat - ami így is sokszor át fog váltani vegyesbe/ónosba, ha a jelenlegi futások jönnek be.
Persze még nem biztos, hogy így jönnek be - az országos esõtõl az ország nagyobbik felét betakaró hóra is van némi esély, szépen szórnak még a fáklyát. A makrofelállás tartóssága hosszú ideig tartó AC-ciklon harcot, felettünk keveredési zónát mutatnak, ami miatt 1 dolog tutibiztos: a sok csapadék.
És ez már önmagában jó hír
Annyi a különbség talán, hogy akkor tõlünk még DK-re is nagyon hideg volt, így könnyebb dolga volt az AC-nak. Annyira erõs volt a lábas hideg, hogy még az ország DNy-i csücskében is havazott, nem is kevés.
Most sajnos nincs ekkora hidegbázis keletre: fõleg a már itt levõ hidegpárnára és az esetleges ciklongenezis után ÉK-rõl berántandó további hidegre számíthatunk, ami jobb esetben is csak az ország ÉK-i részén okozhat többszöri havat - ami így is sokszor át fog váltani vegyesbe/ónosba, ha a jelenlegi futások jönnek be.
Persze még nem biztos, hogy így jönnek be - az országos esõtõl az ország nagyobbik felét betakaró hóra is van némi esély, szépen szórnak még a fáklyát. A makrofelállás tartóssága hosszú ideig tartó AC-ciklon harcot, felettünk keveredési zónát mutatnak, ami miatt 1 dolog tutibiztos: a sok csapadék.
És ez már önmagában jó hír
Jó észrevétel!
Igen komoly s hasonlóság 1993-hoz.
Emiatt a jövõ heti európai makrohelyzetet össze-vissza dobálni is kezdték a modellek.
A jövõ heti harcuk kimenetele el dönti majd a kérdést, 3-4 nap múlva talán már körvonalazható is lesz.
Igen komoly s hasonlóság 1993-hoz.
Emiatt a jövõ heti európai makrohelyzetet össze-vissza dobálni is kezdték a modellek.
A jövõ heti harcuk kimenetele el dönti majd a kérdést, 3-4 nap múlva talán már körvonalazható is lesz.
Nem véletlen, hogy a magyarországi idõjárásra egy szóval sem utaltam. Szerintem is csupán a masszív É-ÉK-európai anticiklon az, ami következménye lehet a kis jégborításnak. Az 1500 km-rel odébb lévõ Magyarországon viszont ettõl még rengeteg különbözõ helyzet kialakulhat, amik között enyhék is jócskán akadnak. Lásd pl. az erõs elõoldalakat jelzõ modellfutásokat Rudolfking hozzászólásában: északkeleten rendre ott van az 1050 hPa-os Ac, legtöbbször Skandinávia felé is "orrot" növesztve, de a mi idõjárásunkba ez közvetlenül nem szól bele.
Úgy tûnik, az erõs elõoldal hidegpárna-szaggató módban eldõlni látszik:
ECM: Link GFS: Link szél: Link és Link ebbõl maximum az északkeleti csücsökben lesz hidegpárna, bár ha esõ jön, könnyen átmelegszik ott is a helyzet, hiszen nem lesz ideje kialakulni a vastag, ellenálló rétegnek... Persze kezdeti ónosesõ bárhol lehet az országban.
Távolabbi kilátások: elképzelhetõ, hogy a ciklon gyõzelme után az AC visszavág, de pl. a friss ECMWF szerint a meccs nagyon nem lefutott: Link ! A GFS medit vár lehetetlen helyen, masszív elõoldallal Link majd Link majd a zonális irányítás beindulásával. Utóbbinak egyelõre sovány esélyt adnék, nem sok ilyen verziót láttam még az operatívon, bár nem lehetetlen, mert simul a fáklya az átlaghoz, pici a szórás... Link a nyomás pedig 1010 hPa körül szóródik: bizony nem AC-hatás és hidegpárna stb. stb.
ECM: Link GFS: Link szél: Link és Link ebbõl maximum az északkeleti csücsökben lesz hidegpárna, bár ha esõ jön, könnyen átmelegszik ott is a helyzet, hiszen nem lesz ideje kialakulni a vastag, ellenálló rétegnek... Persze kezdeti ónosesõ bárhol lehet az országban.
Távolabbi kilátások: elképzelhetõ, hogy a ciklon gyõzelme után az AC visszavág, de pl. a friss ECMWF szerint a meccs nagyon nem lefutott: Link ! A GFS medit vár lehetetlen helyen, masszív elõoldallal Link majd Link majd a zonális irányítás beindulásával. Utóbbinak egyelõre sovány esélyt adnék, nem sok ilyen verziót láttam még az operatívon, bár nem lehetetlen, mert simul a fáklya az átlaghoz, pici a szórás... Link a nyomás pedig 1010 hPa körül szóródik: bizony nem AC-hatás és hidegpárna stb. stb.
Viszont azt a novembert elég enyhe december követhette, mert ahogy a cirkulációt visszanézem, elég hosszú ideig zonális vagy ahhoz hasonló áramlás jellemezte. Talán pont ez volt az az év, amikor volt az a számomra mai napig emlékezetes idõjárás jelentés, hogy "amilyen hidegen búcsúzott a november, olyan enyhén kezdõdik a december" vagy valami hasonló.
Egyébként a most GFS és ECM fõfutások által vázolt jövõ hét végi helyzetek igen hasonlítanak a legendás 1993 novemberében meg is történt helyzethez: akkor volt makacs böhöm AC tõlünk keletre, azt napokig folyamatosan ostromolta a nedves enyhe óceáni levegõ, de beletört a bicskája és november közepére fél méteres hó borította a délnyugati országrészt, Pesten is 30 cm felett jártunk. Tehát létezik ilyen idõjárási helyzet, milyen szép lenne, ha 19 év múltával ismét bejönne, ráadásul decemberben...
Igen-igen, nézegettem sokat a T2m diagramjait a GFS-nek, de csak arra tudok jutni, hogy elképesztõen pontatlanok. Eddig is egy napra elõre 4-5 °C-okat tévednek, de ekkora idõtávra valószínûleg a hó miatt számolnának 0-ba ütközéssel (amit Salo is írt, klasszikus "moszkvai" effektus), hó viszont nálunk nincs túl sok
Ami az érdekes helyzet, az ugye 15-e, Link eszerint lesz szél, de ez kevés lehet egy esetleges hómezõk feletti gyors ködképzõdés megakadályozásához, alig süt a nap, szóval tényleg lehet belõle hidegpárna, de a nyakam rá, hogy ezt a GFS buta tagjai nem látják (hiszen nyilván nem ismerik ezt a helyzetet). Látszik is az operatívon egyébként, hogy a francia-spanyol ciklon Link errefelé haladása közben nem tud pozitív T850-et sodorni fölénk, nincs elég ereje. Ez talajon valóban hidegpárnát jelenthet. Ha ez a ciklon hozzánk közelebb halad el (elõzõ futás!), akkor bõven kellemes meleg üthet be, és mivel 180 óráról beszélünk, még a létrejövetel és útvonal is kérdéses.
Vicc a végére: 180 óra felett a GFS bedurvul, a ciklonok (mediciklonokkal) összekapcsolódnak, és egy izlandi-brit-földközi-tengeri közös ciklonrendszer északi ágán húzzák be a hideget és a felkanyarodó csapadékzónák meg a havat. A végére egyedül marad egy mediciklon és bedurrant a Kárpát-medencébe is, kemény keveredési zónával, majd valami aprócska hideg ország fölé helyezésével.
A hosszan elnyúló ciklonrendszert már többször láttam az operatívon és az ECMWF-en is, ezek elõoldaltól keleti (délkeleti!) hidegbeszivárgással is járhatnak, hóval esõvel egyéb érdekességekkel. Ez a verzió nyilván csak egy a sok közül, mik elõ nem fordulhatnak
Ami az érdekes helyzet, az ugye 15-e, Link eszerint lesz szél, de ez kevés lehet egy esetleges hómezõk feletti gyors ködképzõdés megakadályozásához, alig süt a nap, szóval tényleg lehet belõle hidegpárna, de a nyakam rá, hogy ezt a GFS buta tagjai nem látják (hiszen nyilván nem ismerik ezt a helyzetet). Látszik is az operatívon egyébként, hogy a francia-spanyol ciklon Link errefelé haladása közben nem tud pozitív T850-et sodorni fölénk, nincs elég ereje. Ez talajon valóban hidegpárnát jelenthet. Ha ez a ciklon hozzánk közelebb halad el (elõzõ futás!), akkor bõven kellemes meleg üthet be, és mivel 180 óráról beszélünk, még a létrejövetel és útvonal is kérdéses.
Vicc a végére: 180 óra felett a GFS bedurvul, a ciklonok (mediciklonokkal) összekapcsolódnak, és egy izlandi-brit-földközi-tengeri közös ciklonrendszer északi ágán húzzák be a hideget és a felkanyarodó csapadékzónák meg a havat. A végére egyedül marad egy mediciklon és bedurrant a Kárpát-medencébe is, kemény keveredési zónával, majd valami aprócska hideg ország fölé helyezésével.
A hosszan elnyúló ciklonrendszert már többször láttam az operatívon és az ECMWF-en is, ezek elõoldaltól keleti (délkeleti!) hidegbeszivárgással is járhatnak, hóval esõvel egyéb érdekességekkel. Ez a verzió nyilván csak egy a sok közül, mik elõ nem fordulhatnak
Érdekes a fáklya, még késõbb, 20-án valami történik. Ezt korábbi fáklyán is megfigyeltem. 15-e és 20-a között a T2m-ek vígan 0 fölé szaladnak, míg a 20-a utáni következõ melegedésnél alulról beleütköznek, és (pár kivétellel) nem mennek fölé, hanem ott megállnak. Ez alapján azt gondolnám, ezek a tagok 20-ára havazással, vastagabb hótakaró kialakulásával számolnának. Ez az elõzõ futásban egybevágott a másik fáklya csapadékával, most nem igazán.
(Egyébként az elsõnek linkelt kép azóta frissült, és már nem tõlünk nyugatra, hanem tõlünk délre rakta a ciklont, ami teljesen más idõjárás lenne ).
Azokkal értek egyet, akik szerint hidegpárna nem nagyon lesz. Nincs AC-uralom kilátásban, akkor sem, ha átmenetileg a széle fölénk húzódhat, tartós, akár erõs áramlás lehet végig, valamint a közelünkben lévõ ciklonok, frontok is be-bezavarhatnak. Így legfeljebb egy-egy csendesebb éjszaka fordulhat elõ erõs beködölés, ami "szerencsés" esetben másnap még kitarthat.
10m-es és 850hPa-s Szélfáklyák: Kisalföld: Link Link , Dunántúli-dg: Link Link , Dél-Alföld: Link Link , Nógrádi-m: Link Link , Nyírség: Link Link .
(Egyébként az elsõnek linkelt kép azóta frissült, és már nem tõlünk nyugatra, hanem tõlünk délre rakta a ciklont, ami teljesen más idõjárás lenne
).Azokkal értek egyet, akik szerint hidegpárna nem nagyon lesz. Nincs AC-uralom kilátásban, akkor sem, ha átmenetileg a széle fölénk húzódhat, tartós, akár erõs áramlás lehet végig, valamint a közelünkben lévõ ciklonok, frontok is be-bezavarhatnak. Így legfeljebb egy-egy csendesebb éjszaka fordulhat elõ erõs beködölés, ami "szerencsés" esetben másnap még kitarthat.
10m-es és 850hPa-s Szélfáklyák: Kisalföld: Link Link , Dunántúli-dg: Link Link , Dél-Alföld: Link Link , Nógrádi-m: Link Link , Nyírség: Link Link .
Verifikálás.
Elsõ fejezet: Link
A november tél nélkül zajlott le. Az enyhe, száraz idõ és az "önmagához képest" gyenge, de a napos idõhöz képest mégiscsak hideg felhõtakaró harcával teltek a hetek, egy-egy kisebb csapadékot okozó fronttal.
A teknõképzõdés megtörtént a hónap végén, amibõl végül is komoly tél lett, de már csak decemberben.
Az orosz viszonyok a vártnak megfelelõen alakultak.
Második fejezet: Link
1. Elõoldal, melegrekord megvolt, a szerencsések zivatart is átélhettek.
2. Az elsõ adag hideg még nem okozott komoly havazást, itt-ott azért már megmutatta magát a tél.
3. Kétlépcsõs lett a lehûlés, 2-án kaptunk egy kis elõoldalt, vagy nevezzük inkább megtorpanásnak. Link --> Link
4. Aztán meg is jött a hideg és a hó annak rendje és módja szerint, az általam vártnál komolyabb hideg szakadt le, hiszen -10 fok alatti T850 érkezett hazánk fölé.
Tehát a markáns elõoldali melegedést követõ erõs lehûlés sikeresen összejött, a csapadékmennyiségre sem lehet panasz országos átlagban. A 10 napos eltérésre kattintani dec. 7-nél: Link
Nagy fail, hogy az ország ÉNy-i felét részesítettem elõnyben havazás szempontjából, mediciklon sorozatnál ilyen mondatokat rövidtávon is fölösleges bevállalni, nem még két hetes prognózisnál...
5. No, ebbe a visszarendezõdés témába kissé már beletört a bicskám. Abban igazam lett, hogy újraindul az ÉNy-i ciklontevékenység, ám elõször az atlanti AC túlságosan északi helyzete, aztán a mostanra kiújuló észak-atlanti AC-híd húzta keresztül számításaimat. De...és a folytatásról majd egy másik hozzászólásban.
Elsõ fejezet: Link
A november tél nélkül zajlott le. Az enyhe, száraz idõ és az "önmagához képest" gyenge, de a napos idõhöz képest mégiscsak hideg felhõtakaró harcával teltek a hetek, egy-egy kisebb csapadékot okozó fronttal.
A teknõképzõdés megtörtént a hónap végén, amibõl végül is komoly tél lett, de már csak decemberben.
Az orosz viszonyok a vártnak megfelelõen alakultak.
Második fejezet: Link
1. Elõoldal, melegrekord megvolt, a szerencsések zivatart is átélhettek.
2. Az elsõ adag hideg még nem okozott komoly havazást, itt-ott azért már megmutatta magát a tél.
3. Kétlépcsõs lett a lehûlés, 2-án kaptunk egy kis elõoldalt, vagy nevezzük inkább megtorpanásnak. Link --> Link
4. Aztán meg is jött a hideg és a hó annak rendje és módja szerint, az általam vártnál komolyabb hideg szakadt le, hiszen -10 fok alatti T850 érkezett hazánk fölé.
Tehát a markáns elõoldali melegedést követõ erõs lehûlés sikeresen összejött, a csapadékmennyiségre sem lehet panasz országos átlagban. A 10 napos eltérésre kattintani dec. 7-nél: Link
Nagy fail, hogy az ország ÉNy-i felét részesítettem elõnyben havazás szempontjából, mediciklon sorozatnál ilyen mondatokat rövidtávon is fölösleges bevállalni, nem még két hetes prognózisnál...
5. No, ebbe a visszarendezõdés témába kissé már beletört a bicskám. Abban igazam lett, hogy újraindul az ÉNy-i ciklontevékenység, ám elõször az atlanti AC túlságosan északi helyzete, aztán a mostanra kiújuló észak-atlanti AC-híd húzta keresztül számításaimat. De...és a folytatásról majd egy másik hozzászólásban.
Épp a két fõvárosi diagram jó példa, 8-10 fokos enyhülés 850hPa-on, ami a felszínen alig 2-3 fokos enyhülést ad ki. Klasszikus inverzió.
Tapasztalható volt néhány olyan futás is, melyen erõs elõoldali, déli áramlással dõl a meleg hozzánk. Egy ilyen változat is maximum 1-2 napos késleltetéssel, de úgy kipucolná a hideget, hogy csak ragyogna a nap és lenne jó pár helyen 10+ °C Persze ehhez elég sûrû izobárok kellenek, de ez már bõven elég: Link (GFS 00Z: erõs déli áramlás, +4°C T850 és a T2m is felröppen hidegpárna után 1 nappal).
Tehát a dinamika esélye bõven-bõven adott lehet. Bizonyítás: Link (nincs erõs AC-hatás) és Link (nagyon magas ENS T850 átlag, 0 felett!)
q.e.d.
A keleti hideg becsorgás is csak akkor jöhet létre, hogy ha hazánk idõjárását inkább a keleti AC határozza meg. Ez egész valószínûtlen, hogy 180 óra környékén létrejön, de késõbb (és elõtte is egy rövid ideig) van rá esély.
Ami addig lesz, az bizony déli-keleti-délkeleti áramlású mediciklonok erõs enyhüléses (esõs) és havas változatai lesznek...
Tehát a dinamika esélye bõven-bõven adott lehet. Bizonyítás: Link (nincs erõs AC-hatás) és Link (nagyon magas ENS T850 átlag, 0 felett!)
q.e.d.
A keleti hideg becsorgás is csak akkor jöhet létre, hogy ha hazánk idõjárását inkább a keleti AC határozza meg. Ez egész valószínûtlen, hogy 180 óra környékén létrejön, de késõbb (és elõtte is egy rövid ideig) van rá esély.
Ami addig lesz, az bizony déli-keleti-délkeleti áramlású mediciklonok erõs enyhüléses (esõs) és havas változatai lesznek...
Annyiban nem volt igazam, hogy nincs számottevõ különbség a két modell 850hPa-s beenyhítésén. Ez mindkettõn megjelenik. (figyelmetlen voltam)
Egyetértek az elõttem szólókkal, nincs annyi dinamika a kontinens idõjárásában, ami érdemben ki tudná söpörni innen hideg légtömeget a következõ hetekben.
Egy valami tudná, egy mediterrán ciklon, ám a hónap hátralévõ részében sok esély nem kínálkozik rá.
Egy valami tudná, egy mediterrán ciklon, ám a hónap hátralévõ részében sok esély nem kínálkozik rá.
Pont errõl írtam a társalgóba... Hiába nem vág egybe látszólag az ECMWF által elõrevetített hideg téli idõ, pl. a GFS fáklyán megjelenõ kb 14-15-tõl várható erõs melegedéssel (természetesen a magasban), mindkettõnek igaza van. Erõs front nélkül a Kárpátmedencébõl nehéz lesz kisöpörni ezt a hideget, mely a következõ napokban csak fokozódni fog. Ehhez "holmi kis" 850-es melegedés önmagában nem elég. Hiszen az ÉK Európában kiépülõ 1055-1060hPa-s anticikon folyamatosan tekeri majd be hozzánk K felõl talajon a hideget.
Minden attól függ, hogy miképp fog elhelyezkedni a várhatóan tõlünk keletre elhelyezkedõ bivalyerõs anticiklon. Ha esetleg délkeletrõl kapunk levegõt az anticiklon peremén - ahogy néhány modellfutás ez pedzegeti - akkor talajközelben az itt lévõnél jóval hidegebb levegõ is érkezhet, hiába lenne a magasban néhány fokos melegedés.
Azért ez a zordság sem fog ám azért annyira tartós lenni, kb 10 naposnak mondható majd, mivel nagyon úgy néz ki h a jövõ hét végétõl kopogtat a felmelegedés a változékony csapadékos idõvel együtt. Persze ebben is benne lehetnek majd átmeneti hó esések de közel sem ilyen hõmérsékletek mellet.Ez kb december 15-tõl, aztán h a december utolsó 10 napja hogy fog teljesiteni az kérdés.
Jó lenne tudni, hogy a híresen zord teleken milyen lehetett a jégkiterjedés a sarkvidéken. Most, hogy rekordkevés volt a jég és rettegtetik a népeket a globális felmelegedéstõl ránk köszöntött az utóbbi évtizedek egyik leghidegebb decembere. Ilyen zord dec. elejére nem emlékszem, általában dec. közepe vagy vége-második fele szokott ilyen zord lenni. Az elkövetkezõ hét a további havazások és zord napok jegyében telik majd és a -20 fok sem kizárt. Bár sportot ûznek sokan a jégkiterjedés sasolásából és a sarki hidegmagok elemzésébõl, de a mi telünknek az az érzésem nagyon kevés köze van ezekhez. (míg más tájakat gondolom azért befolyásol,de inkább északabbra)
A "szibériai" anticiklon hajlamát a nyugati terjeszkedésre (1050 hPa Moszkvánál, rendre visszaépülõ magas nyomás Skandinávia felett) szerintem a Barents- és Kara-tengeri jéghiány miatt adják a modellek. Normál jégviszonyok esetén hiába havazódik és hûl ÉK-Európa, ez nem elég ahhoz, hogy az említett tengerekhez képest jelentõs hõkontrasztot adjon. Olyankor csak Szibéria képes arra, hogy körös-körül jóval enyhébb légtömegekkel határolt hidegmagot építsen. A mostani, jégmentes tengerhez képest viszont ÉK-Európa hõkontrasztja is elegendõ egy masszív Ac-hez. (Ráadásul õsszel a nagy szabad tengerfelszín még a szárazföld behavazódását is segíthette... több hóval pedig eleve könnyebben indul be a "hûtõszekrény".)
Ha aztán a következõ 1-2 hétben mégsem valósul meg a modellek által adott makrofelállás, akkor újra elgondolkozhatunk, hogy tényleg olyan fontos-e a jégkiterjedés... A gyanakvásom alapja, hogy az elmúlt napokban-hetekben a "hiányos jegû" tengerek felett is vidáman kialakult az anticiklon: Link
Ha aztán a következõ 1-2 hétben mégsem valósul meg a modellek által adott makrofelállás, akkor újra elgondolkozhatunk, hogy tényleg olyan fontos-e a jégkiterjedés... A gyanakvásom alapja, hogy az elmúlt napokban-hetekben a "hiányos jegû" tengerek felett is vidáman kialakult az anticiklon: Link
Szép estét kivánok! Az utolsó kérdésre keresem a választ magam is. Ismereteim szerint a sztratoszférikus hideg levegõ a troposzférikus, poláris anticiklonhoz tartozik, rendszerint ahhoz kapcsolódik. És ez teljesen megszokott jelenség a mélyponton, negativ indexszel rendelkezõ NAO-val. Korábbi várakozásomnak megfelelõen a naptevékenység szunnyadóba merült (napfoltok hiján megfogyatkoznak a napkitörések, gyengébb a szoláris eredetû, fõleg a trópusi térséget megcélzó UV-, illetve a pólusokra irányuló plazmafelhõk - a galaktikus sugárzás viszont erõsödik, amely elsõsorban a pólusra fejt ki hûtõ hatást). Ez az a helyzet, amikor télen az északi sarkkör mentén a sztratoszférában és a troposzférában egyaránt felhalmozódik a hideg levegõ, amelyet gyengébb ciklonok is kedvezõ lehetõséget kinálnak a hidegadvekciónak, a permanens hideg levegõtömegek alacsonyabb szélességekre jutásához.
Az utolsó kérdésre keresem a választ magam is. Ismereteim szerint a sztratoszférikus hideg levegõ a troposzférikus, poláris anticiklonhoz tartozik, rendszerint ahhoz kapcsolódik. És ez teljesen megszokott jelenség a mélyponton, negativ indexszel rendelkezõ NAO-val. Korábbi várakozásomnak megfelelõen a naptevékenység szunnyadóba merült (napfoltok hiján megfogyatkoznak a napkitörések, gyengébb a szoláris eredetû, fõleg a trópusi térséget megcélzó UV-, illetve a pólusokra irányuló plazmafelhõk - a galaktikus sugárzás viszont erõsödik, amely elsõsorban a pólusra fejt ki hûtõ hatást). Ez az a helyzet, amikor télen az északi sarkkör mentén a sztratoszférában és a troposzférában egyaránt felhalmozódik a hideg levegõ, amelyet gyengébb ciklonok is kedvezõ lehetõséget kinálnak a hidegadvekciónak, a permanens hideg levegõtömegek alacsonyabb szélességekre jutásához.
Úgy látom, 192 óránál változás körvonalazható Európa idõjárásában. A jelenlegi erõs blocking helyzet hidege felettünk "nyugszik", jövõ héten sem lesz túl magas a nyomás felettünk, elszórtan havazgathat itt-ott, pár centis lepleket ehet meg napközben a nap. Két tényezõ szinte biztos: az egyik a nagyon-nagyon erõs kelet-európai anticiklon. Erre gyakorta január közepéig kell várni, idén mintha húznák felfelé a magasnyomást... Nem ritka az 1060-as középpont sem! Alatta már-már a T850 szintjén is megjelenik a kemény hideg, de talajszinten -20 az átlagos. Link (Moszkva) látszik, hogy az idõszak közepétõl ott a kemény hideg, a T850 mégsem esik átlagos alá, de szépen magától -10 alá csorog (tehát képzõdik a hûtõszekrény, nem keleti áramlás az oka). A fáklyán továbbá ott a légnyomás: 1050 fölé is fel-felugrik! Pedig ez Moszkva, tõle keletre van (általában) az AC középpontja.
Második tényezõ: nem mondhatjuk azonban, hogy az óceánnak is kisimulnak a ráncai (izobárjai), a NAO ugyan erõsen negatívba zuhan ( Izland: Link 1030-as AC, elismerésem! ), a középjövõben viszont felfelé ível: Link Ezzel együtt tehát ismét beindul a csigagyár és Közép-Európa beszorul a kettõ közé! GFS most nagyon beteg szorítást jelez: Link ECMWF jóval gyengébben (általában a GFS is ilyenekkel jön, a mostani futás csak szép példa akar lenni a beszámolómhoz (: ): Link
Ezzel kapcsolatban az látszik, hogy nagyon nem mindegy, melyik lesz az erõsebb, vagy hogyan enged át ciklonokat, nyer teret, gyengül/erõsödik/leválik stb. A GFS hol a fõ ciklonrendszerrõl lefûzõdõ ciklonokat hoz be Közép-Európára, a mediterrán térségen át (ez brutális havazásokkal, kemény esõs helyzetekkel is járhat, ilyen a mostani is, ezúttal -10 fokban dõl a hó: Link Link ). Brit térségtõl délkeletre, Franciaországnál látszik is: Link ott van az alacsony nyomás esélye. Persze mielõtt még mindenki 50 cm havakat lát, sokféle futás jött már ki, és nagyon sok közülük bizony masszív elõoldalt, olykor +5 környéki T850-et is hozhat. Ezek könnyen hátoldali irányításba fordulhatnak ide a medencére, így az esõ hóba válthat, stb. A spanyol-azori térségben sem épül ki 1020-1025 hPa-nál erõsebb anticiklon, így nem tolja északnak a blokkot áttörõ ciklonokat, hogy nálunk tartós délnyugati-nyugati áramlást tudjanak hozni, ráadásul ehhez bõven erõs a kelet-európai anticiklon. A skandináv térség is nagyon lelkes, összeomló anticiklonjai napok alatt újraépülnek a GFS operatív újabb és újabb futásait végigpörgetve.
Ebbõl tehát egyvalami látszik: nem jön tartós, nyugati berendezkedés, nem látom helyét stabil, hidegpárnás közép-európai anticiklonnak (mely amúgy talán az egyik leggyakoribb téli makroszinoptikai szitu), bár ezek bármelyike elõfordulhat, fennállhat. Nagyon kedvezõ helyzetben vannak a télfanatikusok, mert ugyan már bõven benne vagyunk az elsõ kemény téltámadásban, enyhe, stabil helyzeteknek nyoma sincs. Sorra kapjuk az olyan helyzeteket, melyek adottak egy havas szituációhoz, ennél többet most nem merek (és szerintem nem is lehet) mondani.
Esélylatolgatásaim hatása nagyjából december 20-ig állja meg a helyét, ennél távolabbi idõtartamra nem merném megvédeni.
Kérdés a végére: Link ez mit jelent? Tavaly is nézegettem, idén is nézegetem, mintha a ciklonosodást indokolná, de akkor ilyen hideg sztratoszférikus hõmérséklet hogy állhat fel éves NAO minimumrekorddal? Vagy itt valami nagyon összetett, kis korrelációjú, bonyolult dologról van szó?
Második tényezõ: nem mondhatjuk azonban, hogy az óceánnak is kisimulnak a ráncai (izobárjai), a NAO ugyan erõsen negatívba zuhan ( Izland: Link 1030-as AC, elismerésem! ), a középjövõben viszont felfelé ível: Link Ezzel együtt tehát ismét beindul a csigagyár és Közép-Európa beszorul a kettõ közé! GFS most nagyon beteg szorítást jelez: Link ECMWF jóval gyengébben (általában a GFS is ilyenekkel jön, a mostani futás csak szép példa akar lenni a beszámolómhoz (: ): Link
Ezzel kapcsolatban az látszik, hogy nagyon nem mindegy, melyik lesz az erõsebb, vagy hogyan enged át ciklonokat, nyer teret, gyengül/erõsödik/leválik stb. A GFS hol a fõ ciklonrendszerrõl lefûzõdõ ciklonokat hoz be Közép-Európára, a mediterrán térségen át (ez brutális havazásokkal, kemény esõs helyzetekkel is járhat, ilyen a mostani is, ezúttal -10 fokban dõl a hó: Link Link ). Brit térségtõl délkeletre, Franciaországnál látszik is: Link ott van az alacsony nyomás esélye. Persze mielõtt még mindenki 50 cm havakat lát, sokféle futás jött már ki, és nagyon sok közülük bizony masszív elõoldalt, olykor +5 környéki T850-et is hozhat. Ezek könnyen hátoldali irányításba fordulhatnak ide a medencére, így az esõ hóba válthat, stb. A spanyol-azori térségben sem épül ki 1020-1025 hPa-nál erõsebb anticiklon, így nem tolja északnak a blokkot áttörõ ciklonokat, hogy nálunk tartós délnyugati-nyugati áramlást tudjanak hozni, ráadásul ehhez bõven erõs a kelet-európai anticiklon. A skandináv térség is nagyon lelkes, összeomló anticiklonjai napok alatt újraépülnek a GFS operatív újabb és újabb futásait végigpörgetve.
Ebbõl tehát egyvalami látszik: nem jön tartós, nyugati berendezkedés, nem látom helyét stabil, hidegpárnás közép-európai anticiklonnak (mely amúgy talán az egyik leggyakoribb téli makroszinoptikai szitu), bár ezek bármelyike elõfordulhat, fennállhat. Nagyon kedvezõ helyzetben vannak a télfanatikusok, mert ugyan már bõven benne vagyunk az elsõ kemény téltámadásban, enyhe, stabil helyzeteknek nyoma sincs. Sorra kapjuk az olyan helyzeteket, melyek adottak egy havas szituációhoz, ennél többet most nem merek (és szerintem nem is lehet) mondani.
Esélylatolgatásaim hatása nagyjából december 20-ig állja meg a helyét, ennél távolabbi idõtartamra nem merném megvédeni.
Kérdés a végére: Link ez mit jelent? Tavaly is nézegettem, idén is nézegetem, mintha a ciklonosodást indokolná, de akkor ilyen hideg sztratoszférikus hõmérséklet hogy állhat fel éves NAO minimumrekorddal? Vagy itt valami nagyon összetett, kis korrelációjú, bonyolult dologról van szó?
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142595)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142594)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142593)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142592)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142591)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142590)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#142589)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#14258
Még nov. 20-án írtam is egy kommentben, hogy persze lehet lyukas még a tél, attól, hogy dec. téli. Így dupla lyukas lenne, csak 1-2 héttel elcsúszik a lyuk januárra és rövidül a meleg.Elsõ tél:okt., 1.lyuk: nov., 2. tél: dec., 2.lyuk: jan.,3.tél.:febr.
Az utóbbi 1000 magyarországi télbõl, ha volt is egyforma, de elég kevés. Valójában mindenre lehet viszont sok év alatt hasonlót találni, de ugyanolyat nehezen.
Az utóbbi 1000 magyarországi télbõl, ha volt is egyforma, de elég kevés. Valójában mindenre lehet viszont sok év alatt hasonlót találni, de ugyanolyat nehezen.
Lassan bizony update-elni kellene a latolgatásomat, ugyanis a helyzet kiélezõdni látszik, a december eleji téltámadás komolyra fordul.
Az a meglepõ számomra, hogy nagy kiterjedésû, összefüggõ, igazán hideg (t850 -10) légtömeg nincs is a közelben, csak foltokban kisebb területeken. Márpedig azt figyeltem meg, hogy ennek híjján igen ritkán áll elõ komoly havas helyzet, leginkább locsi-pocsi szokott lenni az ország nagy részén.
Most oltári szerencsés ciklonpályákat vázolnak a modellek, ezek a napok lehet piros betûsként kerülnek majd be az évkönyveinkbe.
Komolyabb eszmefuttatást most ne várjatok, 3 órája ébredtem a mandulamûtétembõl, így ez a latolgatás is bravúr most tõlem.
Az a meglepõ számomra, hogy nagy kiterjedésû, összefüggõ, igazán hideg (t850 -10) légtömeg nincs is a közelben, csak foltokban kisebb területeken. Márpedig azt figyeltem meg, hogy ennek híjján igen ritkán áll elõ komoly havas helyzet, leginkább locsi-pocsi szokott lenni az ország nagy részén.
Most oltári szerencsés ciklonpályákat vázolnak a modellek, ezek a napok lehet piros betûsként kerülnek majd be az évkönyveinkbe.
Komolyabb eszmefuttatást most ne várjatok, 3 órája ébredtem a mandulamûtétembõl, így ez a latolgatás is bravúr most tõlem.
Szerintem a december elsõ felében beköszöntõ hideg nem akadálya egy lyukas jellegû télnek, 1997/98 ban volt december elsõ felében hasonló idõ 2 egymást követõ hidegbetöréssel, novemberi enyheséget követõen (némi különbség, hogy idén novemberben habár volt egy keményebb tél támadás az október végén történt és nem láttunk egész országra kiterjedõ -5 fokos izotermát, de akkor is döntõen jóval enyhébb volt a T850 es is). Ezt követõen meglehetõsen enyhe tavaszi január közepe és február elejét követõen még egész márciusban tombolt a TÉL. Ugyan egy hasonló szcenáriót gondolok megvalósulni a '98 asnál némileg hidegebb decemberrel viszont kicsit enyhébb februárral, enyhébb de szélsõséges márciussal, de itt az említett telet csak példának hoztam, az ideinek egyébként makroszinoptikai szempontból nem sok köze lesz hozzá.
Megvan az eredeti hozzászólás (nem itt, hanem a társalgóban volt). Meglepõdtem magamon, mert megfeledkeztem arról, hogy nem csak decemberre, hanem a télre is adtam tippet... 
"136303. 2012-11-20 09:39:52
Bakonyvár
(Pápa)
Úgy látszik eddig, hogy a 23-25-i makrováltás és a lyukas tél esélyei lecsappantak. Ennek csak örülök, hisz megjött az esélye egy decemberi télnek, ami után vagy januári télies folytatás, és korai tavasz jön vagy enyhe évkezdet, ami személy szerint tetszetõsebb, mint a márciusig tartó zimankó vagy sem ilyen, sem olyan tél. Katalin nem nagyon hoz már telet,így Karácsony fehér és hideg esélyei jók. Ha decemberig marad mostani átlagos és száraz késõ õsz, akkor Mikulás nagy eséllyel megrázza szakállát, ami az utóbbi évtizedben kevésszer volt. Itt ugyan elõfordult egy-két havas hét decemberben 2000 óta,de összességében nem volt emlékeim szerint igazi fehér Karácsonyunk vagy zord decemberünk, így statisztikailag már kijárna Ény-nak is...
Nem tartott sosem örökké az enyheség ( még 2007 januárban is volt itt hó és -7 fok egyszer ), így elhiszem a modelleknek, hogy dec. elején beindulnak Tél tábornok csapatai. "
"136303. 2012-11-20 09:39:52
Bakonyvár
(Pápa)
Úgy látszik eddig, hogy a 23-25-i makrováltás és a lyukas tél esélyei lecsappantak. Ennek csak örülök, hisz megjött az esélye egy decemberi télnek, ami után vagy januári télies folytatás, és korai tavasz jön vagy enyhe évkezdet, ami személy szerint tetszetõsebb, mint a márciusig tartó zimankó vagy sem ilyen, sem olyan tél. Katalin nem nagyon hoz már telet,így Karácsony fehér és hideg esélyei jók. Ha decemberig marad mostani átlagos és száraz késõ õsz, akkor Mikulás nagy eséllyel megrázza szakállát, ami az utóbbi évtizedben kevésszer volt. Itt ugyan elõfordult egy-két havas hét decemberben 2000 óta,de összességében nem volt emlékeim szerint igazi fehér Karácsonyunk vagy zord decemberünk, így statisztikailag már kijárna Ény-nak is...
Nem tartott sosem örökké az enyheség ( még 2007 januárban is volt itt hó és -7 fok egyszer ), így elhiszem a modelleknek, hogy dec. elején beindulnak Tél tábornok csapatai. "
Voltunk így egypáran, de én hónapokkal elõre ritkán jósolgatok, most is csak decemberre értettem, januárra még nem mernék jósolni sem. Már tavaly vártam egy keményebb telet, de másképp indult és ha meg is jött, már késõn és elég rövid lett... Szerencsére. ... Most viszont korán kezdi, és ha tartós vendég lesz, akkor kamatostul megfizethetjük tüzelõben azt, amit eddig õsszel megtakarítottunk. 
Különben az eredeti fejtegetést nov.20-án reggelrõl nem tudom elõbányászni. Csak nekem mûködik össze-vissza (vagy rejtélyesen) a keresõfunkció ?
Különben az eredeti fejtegetést nov.20-án reggelrõl nem tudom elõbányászni. Csak nekem mûködik össze-vissza (vagy rejtélyesen) a keresõfunkció ?
68542. (elõzmény: 68541. Ferri)(szál: 68516) 2012-10-09 09:10:39 - Link
Idézem a linkben írtakat:
"Írtam tegnap a met.társalgóban, most megerõsítem, a 2001/2002-es tél az, amire hajazónak tûnhet a most következõ.
Azaz november végén megérkezõ tél, decemberben és január elsõ felében felettünk tobzódva, majd január végére elillanva, esetleg még februárban rövidke idõszakokra vissza-vissza köszönve, ám lényegében elbúcsúzva.
Ez az elillanás még nagyon bizonytalan, a korai tél az, ami valószínûbb."
68616. (elõzmény: 68553. Snowhunter) 2012-11-06 14:48:21 - Link
Idézem a linkben írtakat:
"Maradt a saját, végleges számításom +0,2 (+0,2 +-0,3).
Azaz Hari Seldon által meghatározott decemberi prediktor az átlagos hõmérséklet körüli decembert körvonalaz.
Így tarthatom az október közepén körvonalazott -1-2 közötti (1-2 fokkal átlag alatti) decemberi országos közepet.
Várom a Mester megerõsítését!"
Elõször kísértem részletes figyelemmel a Hari Seldon tanulmányában lévõ prediktort és az azt alkotó folyamatokat.
Idézem a linkben írtakat:
"Írtam tegnap a met.társalgóban, most megerõsítem, a 2001/2002-es tél az, amire hajazónak tûnhet a most következõ.
Azaz november végén megérkezõ tél, decemberben és január elsõ felében felettünk tobzódva, majd január végére elillanva, esetleg még februárban rövidke idõszakokra vissza-vissza köszönve, ám lényegében elbúcsúzva.
Ez az elillanás még nagyon bizonytalan, a korai tél az, ami valószínûbb."
68616. (elõzmény: 68553. Snowhunter) 2012-11-06 14:48:21 - Link
Idézem a linkben írtakat:
"Maradt a saját, végleges számításom +0,2 (+0,2 +-0,3).
Azaz Hari Seldon által meghatározott decemberi prediktor az átlagos hõmérséklet körüli decembert körvonalaz.
Így tarthatom az október közepén körvonalazott -1-2 közötti (1-2 fokkal átlag alatti) decemberi országos közepet.
Várom a Mester megerõsítését!"
Elõször kísértem részletes figyelemmel a Hari Seldon tanulmányában lévõ prediktort és az azt alkotó folyamatokat.
"68718. 2012-11-20 20:10:22
Jelentem! - Válasz - Új hozzászólás | privát üzenet
avatar
Bakonyvár
(Pápa)
Reggel pár modell átfutása után arra jutottam, hogy dec. elején bekopogtat a tél (másodszor, hisz okt. végén még az ajtót is ököllel berepesztette, ami olyan kézsérüléshez vezetett szegénynek, hogy hat hétre gipszbe tették... Úgy látom, hogy egyre többen vannak ezen a véleményen, de míg egyesek már 25-étõl várják, én inkább elseje után (GFS nem hoz a közelünkbe 0 fokos T850-et sem belátható ideig). A népi megfigyelések (Katalin locsogása) s a statisztika (örökké nem lehet ény-on sem fekete a Karácsony) alapján decemberre csapadékosabb és átlagnál hidegebb idõt várok - amiben már nem osztják rengetegen a véleményem.
Egy hétig nem látnak a modellek ide csapadékot és az utóbbi két hét csak 3,3 mm-t hozott Pápára. Ilyen csapadékszegény november (30 mm eddig, az is fõleg az elsõ héten)után nem hiszem, hogy csapadékszegény lesz a december is, bár ezt egzakt tudományos érvekkel nem tudom alátámasztani. Sajnos... elismerem, hogy volt olyan Karácsony, amikor elõtte egy héttel szépen bejött a hó és hideg (pár éve) és kijelentettem, hogy a modellek által várt 30 fokos melegedés 2 nap alatt nem következhet be. Aztán lett 35 fokos melegedés és mélyfekete Karácsony... zivatar hány ... Lehet örökké mellé fognom... ? "
Gondolkodtam, hogy írjak-é én is egy tudós hozzászólást, de úgy gondoltam, hogy mivel napi 500 új hozzászólás születik tél ügyben, nem írok egy 501.-et, hanem a 2 héttel ezelõtti sajátomat megnézem. Továbbra sem tudok hozzátenni semmit, a tél eddig menetrendszerûen igazodott hozzá.
Jelentem! - Válasz - Új hozzászólás | privát üzenet
avatar
Bakonyvár
(Pápa)
Reggel pár modell átfutása után arra jutottam, hogy dec. elején bekopogtat a tél (másodszor, hisz okt. végén még az ajtót is ököllel berepesztette, ami olyan kézsérüléshez vezetett szegénynek, hogy hat hétre gipszbe tették... Úgy látom, hogy egyre többen vannak ezen a véleményen, de míg egyesek már 25-étõl várják, én inkább elseje után (GFS nem hoz a közelünkbe 0 fokos T850-et sem belátható ideig). A népi megfigyelések (Katalin locsogása) s a statisztika (örökké nem lehet ény-on sem fekete a Karácsony) alapján decemberre csapadékosabb és átlagnál hidegebb idõt várok - amiben már nem osztják rengetegen a véleményem.
Egy hétig nem látnak a modellek ide csapadékot és az utóbbi két hét csak 3,3 mm-t hozott Pápára. Ilyen csapadékszegény november (30 mm eddig, az is fõleg az elsõ héten)után nem hiszem, hogy csapadékszegény lesz a december is, bár ezt egzakt tudományos érvekkel nem tudom alátámasztani. Sajnos... elismerem, hogy volt olyan Karácsony, amikor elõtte egy héttel szépen bejött a hó és hideg (pár éve) és kijelentettem, hogy a modellek által várt 30 fokos melegedés 2 nap alatt nem következhet be. Aztán lett 35 fokos melegedés és mélyfekete Karácsony... zivatar hány ... Lehet örökké mellé fognom... ? "
Gondolkodtam, hogy írjak-é én is egy tudós hozzászólást, de úgy gondoltam, hogy mivel napi 500 új hozzászólás születik tél ügyben, nem írok egy 501.-et, hanem a 2 héttel ezelõtti sajátomat megnézem. Továbbra sem tudok hozzátenni semmit, a tél eddig menetrendszerûen igazodott hozzá.
Újra átnézve a rendelkezésemre álló modelleket azt mondhatom, hogy a kontinensünket illetõ makrocirkulációs kép alapjában változatlan: északkeleten, északon AC, és szintén anticiklon délnyugaton. A két magasnyomású terület között több középpontú ciklonrendszer a kontinens centrumában. Legutóbbi hozzászólásom idején a dilemma az volt, vajon hosszabb távon a délnyugati magasnyomás és a tõle északra, északkeletre elhelyezkedõ ciklon(ok), vagy az északi anticiklon közép-európai ill. mediterrán ciklonokkal karöltve határozzák-e meg idõjárásunkat. Azaz, a félblocking majd zonalitás, vagy pedig centrális illetõleg mediterrán ciklon-hatás, majd északi, északkeleti hidegbeáramlás felé mennek a folyamatok.
Jelen állapot szerint egyedül jövõ hét kedden mutatkozik -gyakorlatilag az összes modellen- a félblocking, északnyugati irányítás kezdeménye. Azonban egységesek a modellek abban is, hogy ez kezdemény is marad: már szerdára újra közép-európai és mediterrán cikloncentrumokat mutatnak. Onnantól kezdve se félblocking, se zonalitás nem látszik egyetlen modellen sem.
Bizonyos tendencia mutatkozik az észak-északkeleti AC fokozatos megerõsödésére, az egyik verzió szrint 168 órán túl ez, és a délnyugati anticiklon összekapcsolódna tõlünk északra, Vojejkov tengely jönne létre. A többi modell ilyesmit nem mutat, cikloncentrumokat viszont igen, Skandináviától egészen a Földközi-tengerig.
Összefoglalva: tartós nyugatídélnyugati áramlás, következésképp nálunk huzamos enyhe idõ most nem néz ki. Mediterrán illetve közép-európai ciklonok elõoldalai hatnak majd ránk, azonban viszonylag gyorsan hátoldalra is kerülünk. Mindez változékony, gyakran csapadékos idõt sejtet, változó halmazállapotú csapadékkal: bizonyos idõszakokban esõ fog esni, de aránylag tartós, tiszta hóesés is elképzelhetõ országunk nagy területén. Jelenleg úgy tûnik, hogy huzamosan nyugodt, csendes idõ egy hét-tíz napon belül nincs kilátásban, s mai állás mellett hosszú távon inkább a lehûlés, hideghullám felé tendál az idõjárás.
Jelen állapot szerint egyedül jövõ hét kedden mutatkozik -gyakorlatilag az összes modellen- a félblocking, északnyugati irányítás kezdeménye. Azonban egységesek a modellek abban is, hogy ez kezdemény is marad: már szerdára újra közép-európai és mediterrán cikloncentrumokat mutatnak. Onnantól kezdve se félblocking, se zonalitás nem látszik egyetlen modellen sem.
Bizonyos tendencia mutatkozik az észak-északkeleti AC fokozatos megerõsödésére, az egyik verzió szrint 168 órán túl ez, és a délnyugati anticiklon összekapcsolódna tõlünk északra, Vojejkov tengely jönne létre. A többi modell ilyesmit nem mutat, cikloncentrumokat viszont igen, Skandináviától egészen a Földközi-tengerig.
Összefoglalva: tartós nyugatídélnyugati áramlás, következésképp nálunk huzamos enyhe idõ most nem néz ki. Mediterrán illetve közép-európai ciklonok elõoldalai hatnak majd ránk, azonban viszonylag gyorsan hátoldalra is kerülünk. Mindez változékony, gyakran csapadékos idõt sejtet, változó halmazállapotú csapadékkal: bizonyos idõszakokban esõ fog esni, de aránylag tartós, tiszta hóesés is elképzelhetõ országunk nagy területén. Jelenleg úgy tûnik, hogy huzamosan nyugodt, csendes idõ egy hét-tíz napon belül nincs kilátásban, s mai állás mellett hosszú távon inkább a lehûlés, hideghullám felé tendál az idõjárás.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat