2025. július 19., szombat

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#7416
Nekem is nagyon tetszett a cikk. Igazából számomra azt a tényt világította meg, hogy a klimatológiai "elit" számára a valódi eredményeket mutató klímakutatás helyett (vagy optimistábban szólva "mellett") olyan munkájuk legyen, melyre a közönség (mármint nem a többi meteorológus) azt mondhatja, hogy "ez nekünk szól", s ezzel máris irányíthatóvá váltunk az "elit" által.
Másrészt pl. a klímapolitika "kialakulását" is jobban megértettem a cikkbõl, meg stb.

Egyébként való igaz, hogy a svadasz által a jómúltkor itt linkelt 2010. augusztusi trieszti konferencia valódi eredménnyel járt ugyan, de egy hozzá nem értõ ember abból, amit a konferencia kimondott, azt mondaná, hogy "nem haladtunk, ráadásul nem is értjük".
Ilyen szempontból a tudósok mintha két táborra szakadtak volna. Ha a másik tábor függetlenedni tud az elõzõleg említett elittõl, akkor õk maguknak dolgozva valódi eredményeket fognak elérni, és ott lyukadhatunk ki, hogy pl. az IPCC a tudós társadalomban gyakorlatilag elveszik, durván mondva "bulvár-klimatológusokká" válnak.
Ami félõ, hogy az IPCC "hatalma" akkora, hogy valóban hasonló dolog fog történni: az újságok világában is a bulvárújságok a legolvasottabbak.

Sze: svadasz hsz-a: Link .
#7415
Még most tudtam elolvasni, érdekes cikk, sok dolgot tisztázott, ám ugyanakkor bennem újabb kérdéseket indított.
Kíváncsi lennék itt sokak véleményére is.

Ez tetszett: "A másik megjegyzésem a globális átlaghõmérséklet jelenleg gyakran mutatott ezer éves diagramját illeti. Nincs olyan meteorológus (legalábbis remélem, hogy nincs), akinek ez a görbe (akár hokiütõvel, akár anélkül) tetszene, s persze hozzáteszem, hogy nincs semmiféle hokiütõ elmélet. ... Egyáltalán, a globális átlaghõmérséklet is egy nonszensz. Nem meteorológusok találták ki (azoknak a hátán égnek állt a szõr tõle), hanem azok a médiatanácsadók, akiket a Nobel-díjas IPCC igénybe vett. Az volt a legfontosabb szempontjuk, hogy olyan indikátort válasszanak, mely közérthetõ. Ezért döntöttek úgy, hogy „fõ indikátorként”a globálisan átlagolt felszíni hõmérsékletet fogják használni. Ez egy nagyon marha döntés volt, mert ez a paraméter: 1) pontosan nem definiálható, 2) nem eléggé érzékeny a globális klíma rendszerében bekövetkezõ változásokra, és 3) a kiszámításához a globális meteorológiai megfigyelõ rendszer nem nyújt elég jó adatfedést, 4) az esetek nagyobb részében nem tükrözheti a konkrét változásokat, és 5) nem is passzol a problémához." nevet
#7414
Tõlem is jó kis globális felmelegedést kapnak, utána meg jégkorszakot laza
#7413
Köszönöm a hasznos linket, kitöltöttem a dokumentumot.

A szöveges mezõkben kaptak tõlem "hideget-meleget" kacsint
#7412
Ide is beteszem tjani társalgós linkjét: Link
#7411
Találtam egy cikket, remélem sokaknak tetszik. Link nevet Május 7.-én 19-kor lesz egy ezzel kapcsolatos film is a NatGeo Channel mûsorán .
#7410
Ehavi Természet Világa hoz egy írást Czelnai R. tollából klímaváltozás kapcsán, online elérhetõ:
Link
#7409
Azért ez nem ilyen egyszerû. Kíváncsi lennék az egyes pontokban fellépõ szórásokra is. Mert ugye a 1981-2010-es átlag is rendelkezik valamilyen szórással, magasabb rendû momentumokkal. Ugyanígy a pontok egyenként is. Ezekbõl pedig eloszlásfüggvények gyárthatók, amiknek az "átfedései" /pl. a szorzataik várható értéke, szórása, stb./ mondják meg az egyes értékek valószínûségeit. A mi esetünkben ez a következõt jelenti: ha század °C pontossággal mondjuk meg a 2011 márciust (pl, de akármelyik másikat is), akkor ahhoz rendelhetõ egy valószínûség (mekkora a valószínûsége annak, hogy századra kerekítve tényleg annyi amennyi?). Én ilyet még sosem láttam semmilyen tanulmányban sem. De még a gyakrabban használt "fordított" felírást sem (a valószínûséget mondják meg elõbb, 95, vagy 99% a szokás, és ahhoz mondják meg az intervallumot, amin belül van 95/99% vsz-gel).
Gyanítom, ha ezeket leírnák, kiderülne, hogy a globális hûlés/melegedés valószínûsége 1-2%-on belül 50-50-re jönne ki.
#7408
Ez egyáltalán nem meglepõ. A nem manipulált - értsd IPCC - adatok szerint a földön általános lehûlés kezdõdött már jópár éve. Egyszer majdcsak megérti mindenki. vidám
#7407
UAH Global Temperature Anomaly 1979-2011: Link
2011. március:
Globális: -0,1°C
Északi félteke: -0,07°C
Déli félteke: -0,13°C
Trópusi övezet: -0,35°C
#7406
Kicsit túloz a cikk: a zöld területek az antarktiszi polárfront térségében vannak, ahol télen egyáltalán nem hûl le jelentõsen a levegõ, így ott a lokális idõjárásnak nagy a szerepe. A sédbúza érzékenyen reagál a hõmérséklet-változásra, így elképzelhetõnek tartom, hogy a cikknek van alapja. Ez egy idõben rövid klímaváltozás, hiszen a 60-as években némileg valóban hûvösebb volt. (Nem éreztem a cikkben semmi "hangulatkeltést", ezért én úgy fogtam föl, mint egy érdekességet, de igazán nincs jelentõsége)

Az azonban nem biztos, hogy a globális hõmérséklet emelkedése okozta a jelenséget, az Antarktisz speciális helyzete miatt, ha van némi "klimatikus" melegedés, az nem hozható összefüggésbe egyértelmûen a globális folyamatokkal, a cikkben ez az egy kiugró probléma van.
#7405
Jaj...
#7404
Zöldül az Antarktisz a klímváltozás hatására:
Link
#7403
Nekem akkor is úgy tûnik, hogy nincsen benne a pozitív január végi-februári anomália - például ha három havi mozgó átlag, akkor még nyilván nem látszik (és másféle átlagnak nem is lenne értelme, mert nem 4 érték határozza meg egy év anomáliáját, annál finomabb a felbontása). Bár már csak szõrszálhasogatás, de szerintem 2011-bõl még egy januárnyit sem hasított ki a grafikon. Amit linkeltem, azon pedig látszik, hogy a komoly negatív anomáliát nullás és pozitív szakaszok váltották fel ( Link ). Idõvel úgyis kiderül nevet
#7402
Az évforduló inkább már a december-január-februáré lehet.
#7401
Akkor ami kevés kék átnyúlik 2011-re, az a november-december-január átlagolt értéke lehet?
#7400
A kulcs a három havi átlagolt érték.
#7399
Hát azon a térképen, amit én betettem, a piros a pozitív, a kék a negatív, és én 2011 elején semmi pirosat nem látok.
Persze lehet, hogy a február még nincs feldolgozva, a március meg pláne nincs, és lehet a február már pozitívba hajló, bár én úgy emlékszem, hogy zonális, nyugati áramlás nem nagyon volt az idén.
#7398
Link
Pont, hogy 2011 elejéig tartott, nem? Pontosabban az erõs negatív anomália. Most már lassan pozitívban vagyunk.
#7397
Úgy nézem, frissült a NAO-indexes diagram Link , már 2011 elejére is be van húzva a kékség.
Lassan ott tartunk, hogy az elmúlt 60 év (azért csak annyi, mert addig van a diagram) legdurvább negatív indexes idõszakát éljük.
És nem úgy tûnik, mintha vége akarna lenni.
#7396
UAH Global Temperature Anomaly 1979-2011: Link
2011-02: -0,02°C
#7395
Link
#7394
Link
#7393
És ennek mi a jelentõsége?
Gondolom, ha szántál rá egy mondatot, csak van neki.
Nekem eddig nem sikerült rájönnöm.
#7392
Ha már felvetõdik a gyanú, az máris siker. Bocs, hogy belevau. kacsint
#7391
Egy dolgot nem sikerült eldöntenem a cikk végén: tõled tanult H. Mariann, vagy te tanultál tõle? Nagyon feltûnõ a hasonlóság a szójárásban...
#7390
Sóhaj Link
#7389
Bár az egy érdekes kérdés, hogy a Hadley cella kitágulása az állandó esõk övére milyen hatással van..
#7388
Azért az is tény, hogy 950-ben már a MWP jócskán folyamatban volt.
#7387
(
Csak mellékesen, én úgy tudom, hogy ekkorra a maják birodalma már több kisebb részre volt szétesve, mint pl. Magyarország 1305 körül. A három legnagyobb rész egymással amúgy is gyakran háborúzott, de a szárazság miatt bekövetkezõ termõföldvesztés soha nem látott méretû háborút indított a három nagy rész között, sõt, a három területen pedig jókora polgárháború vette kezdetét.
Azt érdemes tudni, hogy a majáknak városállamaik voltak, s egy-egy városállamban az uralkodókat istennek tekintették. A kirobbanó háborúk miatt a nép a területrõl elvándorolt, és a Yucatán-félsziget északi részén alapítottak új városállamokat. Ez i.sz. 850-900 között volt, majd 950-tõl az egész Közép-Amerika etnikai és kulturális átalakuláson ment keresztül, ami csaknem eltûntette a maja társadalmat. Ezzel kezdõdött a posztklasszikus korszaka, mely a Kolumbusz elõtti közép-amerikai kultúrák utolsó fázisa.
Sok kutató úgy tartja (és számomra ez a logikus), hogy egy egységes maja birodalom pusztán a szárazságok miatt nem omlott volna össze, sõt, a legtöbben átvészelték volna. A legtöbb akkori civilizáció eltûnését a 950 körül megindult etnikai "átrendezõdés" tûtette el.
Bocs a féloffért.
)
#7386
Egy most megjelent tanulmány szerint a toltékok s az aztékok uralmának vége egybeesik hosszabb szárazságokkal, ezt dendrokronológiai módszerekkel rakták egybe. Rövid cikk angolul a SciAm oldalán:
Link
A cikk ugyan nem említi a majákat, de a nevezett állam fénykora vége felé iszonyat módon megnõtt az eltartandó (nem paraszt) réteg nagysága a társadalomban, így egyre nagyobb területeket kellett bevonni a mezõgazdasági termelésbe, a korábbi folyóvölgyek helyett már a körülöttük lévõ hegyoldalakra is felmentek termelni, kivágták az erdõket, így az akkor is belépett idõszakos szárazodással egyidejûleg az idõrõl idõre érkezõ heves esõk szépen le is mosták a talajt, igen rövid idõ alatt meghiúsítva a termelést...
#7379
Na akkor 2010 után ettõl már csak jobb jöhet. Az idén már csak madzagot használnak semmi többet? A változás tendenciája kiváló.
#7378
Az OzoneNetwork mûsorát néztem most egy ideig, a globális felmelegedés és a klímaváltozás szó elhangzási aránya szerintem mindent ver.
#7377
Ez marhajó Link laza laza
#7376
Ajánlatos mindenkinek egyszer végignézni ezt a filmet:

Link havazas
#7375
Link nevet
#7374
Elnézést, hogy csak angolul van, de érdekes egy video... ahogy szokták mondani, kommentár nélkül:

Link
#7373
Svadász elõadása kapcsán: a polar split tulajdonképpen a polár dzset kettéválása.
#7372
Végre egy értelmes a kormányból, a sok illészoltán, meg bencsikjános után! Link El a kezekkel a magyar erdõktõl! Egy mozgalmat megérdemelne a "gyökérellenesség", tüzeljék a szutykot, szemetet, de hagyják békén az erdeinket ezek a megélhetési , megújuló zöldmaffiák! Borsodban akar megfagyni a szerencsétlen? Itt a sok szén , lignit, nem mindegy hogy elégetjük e vagy sem, az USA Kina, India ..stb egy szemet sem hajlandó lemondani a karbon alapú energiáról, nem fogja õket érdekelni semmi. Magyarország lignit készletének a 10 % - át , Német, vagy Lengyel ország közel 50 % hasznosítja, illetve fogja hasznosítani. A "globális felmelegedés" címû boszorkánypör még el fog tartani súlyos évekig, közben erdeink gallyerdõvé devalválódnak, a Matolcsik meg hozzák a Nabucco gázt a nyakunkra... A fát nem tudjuk megfizetni a megújulás miatt, a gázt meg majd annyiért adják , amennyiért akarják. Ha lesz sok nem fizetõ, majd megfizettetik azzal aki még fizet! Kicsit ébredni kéne, nekem elegem van abból hogy egyre ocsmányabb világ felé sodródunk, és hátugye cseppekbõl áll a tenger.. nevet
[mod.]
#7371
Valóban 2010 lett az eddigi legmelegebb év? Félmondat volt, hallottam valami minõségi mûsorból, meg hogy nem olyan nehéz megállítani a globális felmelegedést...
#7370
A jet stream margójára: Az 1979-2001-es idõszakban az északi polar Jet 2 km/éves átlaggal húszódott észak felé (amely a hemiszférikus hidegsapka zsugorodásával azonos jelenség). Ellenben a 2007-8-9-es években ez a trend megváltozott.
#7369
Bill Turrell eredményeirõl(sótartalom csökkenés): Link
#7368
Az általad linkelt anyagban valóban SSS (sea surface salinity) növekedésról olvasni, de az Atlanti Óceán középsõ területein. Én amikor a sótartalom csökkenésére gondoltam, akkor a Norvég tengerrõl, a Feröer szk. környékének mélytengeri áramlásairól beszéltem. Ezekben pedig, ha nem is apokaliptikus ütemben, de csökken a sótartalom. De a két jelenség nem zárja ki egymást, sõt... még lehet, hogy össze is függ.

Arra gondolok, hogy a THC gyengülésének pontosan ilyen tünetcsoport lehet az elsõ jele...
#7367
NAO definíció: Link

Utolsó észlelés

2025-07-19 00:36:10

Ercsi

16.8 °C

22500

RH: 75 | P: 1012.4

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

143184

Hírek, események

Szerdán hidegfront érkezik

Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51

pic
A hét eleji kánikulát egy, a hét közepén érkező hidegfront zárja le.