Meteorológiai esélylatolgatások
Mellesleg talán ennek lehet egyik indoka, hogy a GFS az éjféli meg a reggeli futásban adta ezt a lehûlést. Addig viszont egyszer sem, és persze mindezt 4 napon túl. A különbség ebbõl adódik, az eumet szimplán, tisztán csak GFS alapú, míg KP meg nem.

Úgy látszik a jövõ hét idõjárása meglehetõsen bizonytalan: míg Pártai Lucia reggel a TV-ben vasárnaptól több napos lehülést, átlag, sõt 25 fok alatti T Max-okat jósolt, KP a ma reggeli elõréjében további kemény, 32-37 fokos kánikulát jósol. A két elõrejelzés köszönõviszonyban sincs egymással.
Link
A mi sivatagi hõségeink és szárazságunk teljesen eltörpül, mert az angolonál több, mint 50 éve nem látott árvízek vannak, és még 2-3 hétig nem változik a helyzet, szóval lehet, hogy történelmük legdurvább árvize készül. London víz alatt?
Ami még ennél is rosszabb, hogy Bastardi szerint ugyan Augusztus 10 után õk végre "kiszáradnak", itt viszont úgy tûnik, továbbra is marad a száraz forró idõ
(
A mi sivatagi hõségeink és szárazságunk teljesen eltörpül, mert az angolonál több, mint 50 éve nem látott árvízek vannak, és még 2-3 hétig nem változik a helyzet, szóval lehet, hogy történelmük legdurvább árvize készül. London víz alatt?
Ami még ennél is rosszabb, hogy Bastardi szerint ugyan Augusztus 10 után õk végre "kiszáradnak", itt viszont úgy tûnik, továbbra is marad a száraz forró idõ

Úgy néz ki, hogy nekem is alaposan módosítanom kell az elõrémet, ugyanis a tegnap még elég határozottan kirajzolódó újabb hõhullám elég nagy valószínûséggel elmarad. Tartós délnyugati áramlás és Ac hátoldali helyzet híján a hõség képtelen lesz az elkövetkezõ 8-10 napban befészkelõdni a Kárpát-medencébe. Különben mind az ecmwf, mind a GEM 130 órán túl tartós zonalitást mutatott már tegap is, 2-3 naponként frontátvonulással, közte rövid életû Ac-gerincekkel. Összefoglalva tehát: ha lesz is 30 fok feletti csúcshõmérséklet, ez inkább a délkeleti részekre lesz jellemzõ, a Dunántúlon ez elég ritka lesz. Én személy szerint nem bánnám, ha ez így is maradna a nyár végéig :-)
Bocsesz, délután kicsit kész voltam...
3 hete egy 3 napos nyaralást már nagyon megszívtam, akkor jött az a bizonyos HIdegfront (júli 4-5-6) .Elõtte és utánna is nyár volt, ezen 3 napon viszont minõsíthetetlen idõjárás, szél és hideg.Semmit nem tudtunk csinálni.Gyomaendrõdre mennék egyébként(Békés megye)Igen a fáklya szerint bármi lehet, de valami saját megérzés, számítás,stb?Tudom ez nem szentírás, de mégis...

3 hete egy 3 napos nyaralást már nagyon megszívtam, akkor jött az a bizonyos HIdegfront (júli 4-5-6) .Elõtte és utánna is nyár volt, ezen 3 napon viszont minõsíthetetlen idõjárás, szél és hideg.Semmit nem tudtunk csinálni.Gyomaendrõdre mennék egyébként(Békés megye)Igen a fáklya szerint bármi lehet, de valami saját megérzés, számítás,stb?Tudom ez nem szentírás, de mégis...
Te sem vagy gyenge
1; azt sem mondtad hogy hova mész nyaralni, csak feltételezhetõ hogy nyílván belföldre ha nem emelted ki külön.
2; Ehun nézd meg a fáklyát Link és majd meglátod miért nem mondott neked senki semmit, ugyanis 20 fok ide vagy oda nem mindegy, fõleg ha ez a T850.
3; amolyan átrendezõdés elõtti kaotikus makroszinop elõrék látnak mostanában napvilágot a modellek kimenetén, de ha már mindenképpen hallani akarsz valamit akkor annyi elmondható hogy nagy valószínûséggel nem lesz olyan forró idõ mint most volt.

1; azt sem mondtad hogy hova mész nyaralni, csak feltételezhetõ hogy nyílván belföldre ha nem emelted ki külön.
2; Ehun nézd meg a fáklyát Link és majd meglátod miért nem mondott neked senki semmit, ugyanis 20 fok ide vagy oda nem mindegy, fõleg ha ez a T850.
3; amolyan átrendezõdés elõtti kaotikus makroszinop elõrék látnak mostanában napvilágot a modellek kimenetén, de ha már mindenképpen hallani akarsz valamit akkor annyi elmondható hogy nagy valószínûséggel nem lesz olyan forró idõ mint most volt.
Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy amikor hónapokkal elõre kérdeztek idõjárást, akkor szerintem rossz helyen kapizsgálunk, ha a talaj jelenlegi hõmérsékletét firtatjuk...
Jobb helyen kapizsgálunk, ha a Golf áramlat-ot, az egyenlítõi öv óceánhõmérsékleteit illetve a passzátszeleket vizslatjuk.
Jobb helyen kapizsgálunk, ha a Golf áramlat-ot, az egyenlítõi öv óceánhõmérsékleteit illetve a passzátszeleket vizslatjuk.
Az is nyilvánvaló, hogy a tropikus öv óceántömege áramlatai segítségével távkapcsolattokon keresztül végsõ fokon az egész bolygó éghajlatát irányítja.
Aki tehát hosszútávú esélylatolgatás helyett hosszútávú elõrejelzést akar, az kezdheti forgatni az oceanográfiai szakirodalmat... :-)
Az óceán egy nagy fogaskerék, amihez egy sokkal kisebb fogaskerék, az atmoszféra csatlakozik...
Aki tehát hosszútávú esélylatolgatás helyett hosszútávú elõrejelzést akar, az kezdheti forgatni az oceanográfiai szakirodalmat... :-)
Az óceán egy nagy fogaskerék, amihez egy sokkal kisebb fogaskerék, az atmoszféra csatlakozik...
Folytatom:
Meggyõzõdésem, hogy a föld komplett éghajlatának legeslegfontosabb kulcsa a beérkezõ szoláris energia, illetve az ezt az energiát elnyelõ, tároló és a légkör felé közvetítõ világóceán, annak is a tropikus része.
Ennek legékesebb bizonyítéka volt, amikor úgy 100 évvel ezelõtt, valahol a Mexikói öböl térségében intenzív vulkáni tevékenység következtében nagymennyiségû por és hamu került az atmoszféra magasabb rétegeibe. Ez a por körbeért a Földön, abban a trópusi övben, ahol a szoláris energia zömét a Föld kapja. A rákövetkezõ 2-3 évben pedig globális hõmérséklet csökkenést regisztráltak.
Meggyõzõdésem, hogy a föld komplett éghajlatának legeslegfontosabb kulcsa a beérkezõ szoláris energia, illetve az ezt az energiát elnyelõ, tároló és a légkör felé közvetítõ világóceán, annak is a tropikus része.
Ennek legékesebb bizonyítéka volt, amikor úgy 100 évvel ezelõtt, valahol a Mexikói öböl térségében intenzív vulkáni tevékenység következtében nagymennyiségû por és hamu került az atmoszféra magasabb rétegeibe. Ez a por körbeért a Földön, abban a trópusi övben, ahol a szoláris energia zömét a Föld kapja. A rákövetkezõ 2-3 évben pedig globális hõmérséklet csökkenést regisztráltak.
Hogyne.. de gondold csak végig... ha a pályaelemek nagyléptékû és nagyon lassú változása affelé tolja az egész hidroszférát, hogy nagyobb szoláris energiát nyeljen el, akkor ez a tendencia lépcsõzetesen, vagy folyamatosan, de akkor is érvényesül.
Jelenleg egy olyan folyamat zajlik, amelyben az arktikus öv és a trópusi öv szoláris energiabevétele erõsen széttart. Az arktikus öv egyre kevesebb szoláris energiát kap a köv. 10000 évben, míg a trópusi öv egyre többet.
Ez ugyebár azt jelenti, hogy a trópusi öv inszolációs energiája egy egyre hidegebb arktikus övvel lép kölcsönhatásba. Mégegyszer mondom, ez egy 10.000 éves távlat.
Jelenleg egy olyan folyamat zajlik, amelyben az arktikus öv és a trópusi öv szoláris energiabevétele erõsen széttart. Az arktikus öv egyre kevesebb szoláris energiát kap a köv. 10000 évben, míg a trópusi öv egyre többet.
Ez ugyebár azt jelenti, hogy a trópusi öv inszolációs energiája egy egyre hidegebb arktikus övvel lép kölcsönhatásba. Mégegyszer mondom, ez egy 10.000 éves távlat.
Ha az átlagosnál melegebb télnek volt hatása a mostani meleg periódusra akkor miért ne lehetne a mostani pozitív anomáliánka hatása a télre? Ez a hatás pedig nem feléttlenül az, hogy nagyon hideg, vagy nagyon meleg lesz. Lehet, hogy átlagos lesz.
11 hónapja tart a pozitív hõmérsékleti anomália. Nem fog végtelenségig tartani. Lesz váltás. Én remélem már õsszel megjön, de egyenlõre nincs jele.
Mindenesetre ha nem egy szép visszaváltás lesz, hanem egy markáns váltás - több fokkal esik majd vissza a havi középhõmérséklet az elõzõ hónaphoz képest - akkor sajna pici esély lesz, hogy megfogja majd a modellem. Egyetlen egy szezonális elõrejelzõ modellrõl sem tudok - vagy legalábbis nyilvánosról nem, mely a szélsõséges, vagy extrém hirtelen bekövetkezõ változásokat megfogja (lásd a 2006/2007 tele).
Viszont nagyon bizonyos vagyok abban, hogy még idén véget ér. Ahhoz, hogy ez a pozitív anomáliasor megtörjön nem kell nagy ördöngõség. Sõt lehet, hogy önmaga lesz a kiváltója. Gondolok itt arra, hogy a felmelegedett talajra õsszel, késõ õsszel érkezõ hideg légtömegek jó lehetõséget adnak a labilis légköri körülmények megteremtéséhez. Jó kis konvektív csapi, mely segíthet hûteni a talajt. Vagy éppen a most jó 25-27 fokos Földközi-tengerre is gondolhatok. A mediterrán térségbe betörõ hideg légtömegek generálhatnak jó kis ciklonokat, vagy a fölé érkezõ magassági hidegcseppeknek adhat jó kis tápanyagot, így ezek a ciklonok jócskán hûthetik a vizét - lehet hogy már õsszel. Ráadásul ezen ciklonok ha nem is érintenek esetleg minket, hátoldalukon hideg levegõ áramolhat hazánk fölé, mely segítheti a további hûlés.
De hogy ne csak itteni tájak forgatókönyveit nézzem, nézzük az óceánt.
Jelenleg átlagos, vagy átlagosnál hidegebb az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérséklete a 40-45. szélességtõl délre, sõt középpen is van egy szép kis negatív anomália a ciklonok miatt. Ugyanakkor pozitív anomália Labradornál és Grönlandtól DK-re található. Ezek a feltételek fõleg az õszi idõszakban akár a meleg tengeráramlatok gyengülésével is járhat - (nem egy világvége gyengülésre gondolok). Konkrétabban szólva, az a pozitív anomália jó ott Grönlandtól DK-re hiszen az õsszel hûlõ jégkontinens és a melegtengervíz kapcsolata jó lehetõséget adhat majd a gyakoribb ciklon keletkezéshez. Azonban ezen ciklonok elõoldalán az óceáni vízfelszín hõmérséklete átlagos vagy az alatti, így átlagosnál több energiát nem tud majd szállítani.
Persze ha feltételezzük, hogy egy szép ciklonos õsz kezdõdik, akkor kezdetben még jöhetnek ránk nyugodtan átlagosnál melegebb hónapok, hiszen meleg még van a mediterrán térségben és a talaj is meleg, szóval ha beindul a légkörzés még kezdetben gyakran szálíthat átlaosnál melegebb levegõt, de egyben remélhetõleg csapadékot is. Remélhetõleg többször hátoldalra is kerülhetünk. Emellett tovább hûlhet az óceán felszíni vízhõmérséklete, ergó kisebb esélllyel alakulhat ki erõs ciklon. stb stb... lehet tovább fejtegetni a lehetõségeket és el is juthatunk egy átlagos, vagy akár átlagosnál hidegebb tél kialakulásának feltételeihez. Az idõjárás folyamatai hogyna és miként mire hat ismeretes, a kulcs kérdés többnyire az idõ és a sebessség, illetve hogy milyen mértékben fejtõdik ki a hatás.
Számos forgatókönyv lehetséges, melyek közül párat próbáltam felvillantani most, és ezek mint a természetes belsõ rendszerébõl fakadóan hozhat átlagosnál hidegebb havi anomáliákat is a késõbbiekben, vagy melegebbet is akár (ez utóbbire nagyon példát nem hoztam
).
Nem kellenek óriási nagy dolgok, hatalmas külsõ tényezõk, vagy földi dolgok, hogy magától a mérleg nyelve egyik vagy másik oldalra billenjen.
A télig van még 4-5 hónap. Ezalatt az idõ alatt még rengeteg dolog fog történni az idõjárásban. A szép az, hogy közvetetten mindig ott lesz valamely idõjárási eseménynek anomáliánka kiváltó okaként az akár több hónappal azelõtti esemény is.
11 hónapja tart a pozitív hõmérsékleti anomália. Nem fog végtelenségig tartani. Lesz váltás. Én remélem már õsszel megjön, de egyenlõre nincs jele.
Mindenesetre ha nem egy szép visszaváltás lesz, hanem egy markáns váltás - több fokkal esik majd vissza a havi középhõmérséklet az elõzõ hónaphoz képest - akkor sajna pici esély lesz, hogy megfogja majd a modellem. Egyetlen egy szezonális elõrejelzõ modellrõl sem tudok - vagy legalábbis nyilvánosról nem, mely a szélsõséges, vagy extrém hirtelen bekövetkezõ változásokat megfogja (lásd a 2006/2007 tele).
Viszont nagyon bizonyos vagyok abban, hogy még idén véget ér. Ahhoz, hogy ez a pozitív anomáliasor megtörjön nem kell nagy ördöngõség. Sõt lehet, hogy önmaga lesz a kiváltója. Gondolok itt arra, hogy a felmelegedett talajra õsszel, késõ õsszel érkezõ hideg légtömegek jó lehetõséget adnak a labilis légköri körülmények megteremtéséhez. Jó kis konvektív csapi, mely segíthet hûteni a talajt. Vagy éppen a most jó 25-27 fokos Földközi-tengerre is gondolhatok. A mediterrán térségbe betörõ hideg légtömegek generálhatnak jó kis ciklonokat, vagy a fölé érkezõ magassági hidegcseppeknek adhat jó kis tápanyagot, így ezek a ciklonok jócskán hûthetik a vizét - lehet hogy már õsszel. Ráadásul ezen ciklonok ha nem is érintenek esetleg minket, hátoldalukon hideg levegõ áramolhat hazánk fölé, mely segítheti a további hûlés.
De hogy ne csak itteni tájak forgatókönyveit nézzem, nézzük az óceánt.
Jelenleg átlagos, vagy átlagosnál hidegebb az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérséklete a 40-45. szélességtõl délre, sõt középpen is van egy szép kis negatív anomália a ciklonok miatt. Ugyanakkor pozitív anomália Labradornál és Grönlandtól DK-re található. Ezek a feltételek fõleg az õszi idõszakban akár a meleg tengeráramlatok gyengülésével is járhat - (nem egy világvége gyengülésre gondolok). Konkrétabban szólva, az a pozitív anomália jó ott Grönlandtól DK-re hiszen az õsszel hûlõ jégkontinens és a melegtengervíz kapcsolata jó lehetõséget adhat majd a gyakoribb ciklon keletkezéshez. Azonban ezen ciklonok elõoldalán az óceáni vízfelszín hõmérséklete átlagos vagy az alatti, így átlagosnál több energiát nem tud majd szállítani.
Persze ha feltételezzük, hogy egy szép ciklonos õsz kezdõdik, akkor kezdetben még jöhetnek ránk nyugodtan átlagosnál melegebb hónapok, hiszen meleg még van a mediterrán térségben és a talaj is meleg, szóval ha beindul a légkörzés még kezdetben gyakran szálíthat átlaosnál melegebb levegõt, de egyben remélhetõleg csapadékot is. Remélhetõleg többször hátoldalra is kerülhetünk. Emellett tovább hûlhet az óceán felszíni vízhõmérséklete, ergó kisebb esélllyel alakulhat ki erõs ciklon. stb stb... lehet tovább fejtegetni a lehetõségeket és el is juthatunk egy átlagos, vagy akár átlagosnál hidegebb tél kialakulásának feltételeihez. Az idõjárás folyamatai hogyna és miként mire hat ismeretes, a kulcs kérdés többnyire az idõ és a sebessség, illetve hogy milyen mértékben fejtõdik ki a hatás.
Számos forgatókönyv lehetséges, melyek közül párat próbáltam felvillantani most, és ezek mint a természetes belsõ rendszerébõl fakadóan hozhat átlagosnál hidegebb havi anomáliákat is a késõbbiekben, vagy melegebbet is akár (ez utóbbire nagyon példát nem hoztam

Nem kellenek óriási nagy dolgok, hatalmas külsõ tényezõk, vagy földi dolgok, hogy magától a mérleg nyelve egyik vagy másik oldalra billenjen.
A télig van még 4-5 hónap. Ezalatt az idõ alatt még rengeteg dolog fog történni az idõjárásban. A szép az, hogy közvetetten mindig ott lesz valamely idõjárási eseménynek anomáliánka kiváltó okaként az akár több hónappal azelõtti esemény is.
A bokkeno az, hogy ezek a tenyezok (a Fold tomegeloszlasa ill. a Naprendszerben levo poranyag mennyisege) nem egyik evszakrol a masikra, hanem sok millio ev alatt valtoznak meg olyan mertekben, ami kihatassal lehet az eghajlatra. De a Fold palyaelemeinek periodikus valtozasanal (ld. Milankovic-ciklusok) is tobb ezer ev ez az idoskala.
Az ustokosoket meg en sem ertem, hogy kerultek kepbe a hivatkozott szovegben, "ok" aztan biztos nem fognak szignifikans mennyisegu csillagkozi port termelni.
Az ustokosoket meg en sem ertem, hogy kerultek kepbe a hivatkozott szovegben, "ok" aztan biztos nem fognak szignifikans mennyisegu csillagkozi port termelni.

Ohh, bocs :-)
Akkor a válasz az óceánban keresendõ... mint mondtam az a légkör "hosszútávú memóriára"...
Akkor a válasz az óceánban keresendõ... mint mondtam az a légkör "hosszútávú memóriára"...
Atyaúristen
Nem akartam ezzel elõhozakodni de nézz rá egy kicsit az infómra is majd
Egyben igazad van: a Napból érkezõ sugárzás nem konstans. Azonban ahhoz hogy ezen változások akár csak a legkisebb mértékben a pornak legyen köszönhetõ olyan por ill gázkoncentráció kellene amik csak csillagkeletkezési régiók kivételes tartományaiban vannak jelen. Nos, azt bizton állíthatom hogy decemberig nem fogunk ilyennek a közelébe kerülni
Az interplanetáris anyag teljesen más tészta, és több nagyságrendel nagyobb sûrûséget képvisel, de ennek sincs (jelenleg) semmi olyan hatása a napsugárzásra ami befolyásolná a klímát. Szóval még mindig várom a választ arra hogy miféle változások okozhatnak ilyen változást egy ilyen rövid idõskálán.
A bevcsillt meg jó volt hallgatni anno 4 félévig


Egyben igazad van: a Napból érkezõ sugárzás nem konstans. Azonban ahhoz hogy ezen változások akár csak a legkisebb mértékben a pornak legyen köszönhetõ olyan por ill gázkoncentráció kellene amik csak csillagkeletkezési régiók kivételes tartományaiban vannak jelen. Nos, azt bizton állíthatom hogy decemberig nem fogunk ilyennek a közelébe kerülni

A bevcsillt meg jó volt hallgatni anno 4 félévig

Nanovich, józan paraszti ésszel gondold át, melyik a valószínûbb:
1. A Napból a Földre jutó sugárzás konstans.
VAGY
2. A Napból a földre jutó sugárzás állandóan ingadozik, melynek több lehetséges magyarázata is van.
Az elsõ nyilvánvalóan hülyeség, ergo a másodiknak kell igaznak lennie... :-)
Azt vitatni, hogy nincs csillagközi por pedig téged minõsít... :-)
Mint ahogyan az is az iskolai naivitások sorába tartozik, hogy a világûrt a nagy büdös semmi tölti ki...
Ide kattints:
Link
Ezután:
Bevezetés a csillagászatba 2.(tavaszi) félév:
6. A Föld forgásának és keringésének bizonyítékai. Pályaelem-változások és jégkorszakok.
Milankovics-Bacsák elmélet. A bolygók klimatikus változásai.
A ZIP-ben pedig a 40-45 körül van a lényeg
1. A Napból a Földre jutó sugárzás konstans.
VAGY
2. A Napból a földre jutó sugárzás állandóan ingadozik, melynek több lehetséges magyarázata is van.
Az elsõ nyilvánvalóan hülyeség, ergo a másodiknak kell igaznak lennie... :-)
Azt vitatni, hogy nincs csillagközi por pedig téged minõsít... :-)
Mint ahogyan az is az iskolai naivitások sorába tartozik, hogy a világûrt a nagy büdös semmi tölti ki...
Ide kattints:
Link
Ezután:
Bevezetés a csillagászatba 2.(tavaszi) félév:
6. A Föld forgásának és keringésének bizonyítékai. Pályaelem-változások és jégkorszakok.
Milankovics-Bacsák elmélet. A bolygók klimatikus változásai.
A ZIP-ben pedig a 40-45 körül van a lényeg
Sziasztok. Az lenne a kérdésem valamelyik szakavatott, öreg motoroshoz,hogy a jövõhétre mi a legvalószinübb?Én csütörtöktõl vasárnapig nyaralnék egy kicsit (aug.2-5).Tudom, messze van, de mégis...Köszönöm!

Igen de azt te is átlátod, hogy a talaj felsõ 2 méteres rétege legfeljebb a mikroklímára van jelentõs hatással, de egy hidegbetörés elég, hogy elnyelje, mint pufferhatást. A tengervíz felszíni hõmérséklete már komolyabb puffer lehet, de megintcsak az a kérdés, mennyire felszíni ez a meleg réteg.
Az elsõ nekem nem mûködik kicsomagolás után sem. De szerintem mindegy is mert nem a mechanizmusra vagyok kíváncsi, mert az teljesen nyílvánvaló hogy ha a pályaelemek elegendõ mértékben megváltoznak akkor változik a klíma is. De ez szerinted hogy befolyásolja az elkövetkezõ telet? Erre lennék én kíváncsi!
A második link alatt találhato iromyány olvasását az alábbi mondatok után azonnal beszüntettem már az elején: "A másik elképzelés arra utal, hogy a Földre érkezõ napsugárzás változásai onnan erednek, hogy naprendszerünk idõnként csillagközi porfelhõn halad át. Feltételezik, hogy az ilyen üstökös anyagából származó felhõkön való áthaladás megnöveli a Földre jutó napsugárzás energiahozamát, mivel a napsugarak szórása révén olyan energiamennyiségeket is juttat hozzánk, melyek különben eltávoztak volna az ûrbe."

A második link alatt találhato iromyány olvasását az alábbi mondatok után azonnal beszüntettem már az elején: "A másik elképzelés arra utal, hogy a Földre érkezõ napsugárzás változásai onnan erednek, hogy naprendszerünk idõnként csillagközi porfelhõn halad át. Feltételezik, hogy az ilyen üstökös anyagából származó felhõkön való áthaladás megnöveli a Földre jutó napsugárzás energiahozamát, mivel a napsugarak szórása révén olyan energiamennyiségeket is juttat hozzánk, melyek különben eltávoztak volna az ûrbe."

Az anomália kihatását úgy értettem, hogy a 11 hónapja tartó HPA idején a talaj jelentõsen átmelegedett (bár nem tudom, mekkora a hõkapacitása és a tehetetlensége) és sok helyütt (bár ez inkább változó) a tengervíz hõmérséklete is az átlagos felett van, ami szintén hõpuffert jelent. Tehát "most" egy eleve magasabb T-szintrõl indulunk a télbe, tehát ha a logikám nem csal - ami persze nagyon is lehetséges
-, akkor most egy ideig egy erõs negatív anomáliának kéne következnie, hogy a meleg ellen hasson, ráadásul olyan mértékben, hogy legalábbis a normálnívó visszaállhasson.

A föld belsõ tömegátrendezõdései közvetlenül hatnak a föld pályaelemeire. A föld pályaelemei pedig a besugárzást határozzák meg döntõ mértékben. De ezek nagyságrenileg sokkal nagyobb léptékû folyamatok, mint a légkör perturbációi.
Még mielõtt elkezdek csúnyákat mondani
megtudnád mondani hogy a 2. és 3. pont hogyan hat ki a légkörre? Konkrétan a mostani télre...(egyenlõre hagyjuk a másik kettõt)

Pitom mondaná erre, hogy a jelenlegi helyzet is része egy egyensúlyi állapot felé törekvõ rendszernek. Ergo, megvan az oka ennek a stabil tengelyálapotnak is. Hogy mi ben rejlik? hát ez az... :-)
4. és a Naptevékenység.
Szerintem ez a 4 elem határozza meg döntõ mértékben a sokkal kisebb tehetetlenségû rendszer, a légkör aktuális állapotát
Szerintem ez a 4 elem határozza meg döntõ mértékben a sokkal kisebb tehetetlenségû rendszer, a légkör aktuális állapotát
De vajon mitõl lett ilyen kõstabil az AC-k és ciklonok elhelyezkedési rendszere Európában? Lassan már az idejét sem tudom, mióta, de kis eltéréssel egy Madrid-Szentpétervár (nagyon laza!) átlótól Ény-ra folyamatos a ciklontevénykenység, ettõl DK-re pedig 1-1 nagyon rövid és gyenge betöréstõl eltekintve az AC-k uralkodnak.
Emlékszem, az egész tél errõl szólt Írországban: ciklon ciklon ciklon ciklon BRRRRRR... akkor hogy utáltam, most meg hogy kéne
(
Szóval a mértéktelenség semmibõl sem jó: hidegbõl, esõbõl, szélbõl és meleg száraz idõbõl sem.
Tehát, miért lehet vajon hónapok óta ez a bebetonozódás....?
Emlékszem, az egész tél errõl szólt Írországban: ciklon ciklon ciklon ciklon BRRRRRR... akkor hogy utáltam, most meg hogy kéne

Szóval a mértéktelenség semmibõl sem jó: hidegbõl, esõbõl, szélbõl és meleg száraz idõbõl sem.
Tehát, miért lehet vajon hónapok óta ez a bebetonozódás....?
Véleményem szerint nem. Azért nem, mert a HPA és a téli hónapok milyensége is alrendszerekhez tartoznak. Véleményem szerint döntõ mértékben határozza meg ezeket az alrendszereket
1. a földi vízkörzés hosszútávú memóriája - azaz az óceán, ésaz ebbe a rendszerbe kódolt frekvenciák (ilyen az El- nino is)
2. a Föld pályaelemeinek nagyon apró de mégsem elhanyagolható változásai
3. A Föld belsõ tömegátendezõdései
1. a földi vízkörzés hosszútávú memóriája - azaz az óceán, ésaz ebbe a rendszerbe kódolt frekvenciák (ilyen az El- nino is)
2. a Föld pályaelemeinek nagyon apró de mégsem elhanyagolható változásai
3. A Föld belsõ tömegátendezõdései
Így van Ferri, úgy tûnik, itt a Dél-Alföldön egyedül szerdán maradhat kevéssel 30 fok alatt a maximumhõmérséklet, tehát itt nem várható számottevõ felfrissülés. A holnapi hõhullám is itt fog tetõzni, a 38, 40 fokot is megközelíthetjük.
És ami rossz hír, hogy már körvonalazódóban van az újabb, nagyon erõs hõség. A fáklyatagok szinte mindegyike 20 fok körül halad majd" 1 héten keresztül, sõt a hozzám vonatkozó diagramm 25 fokos 850-es T-vel is riogat. Ha ez bejön, akkor augusztus is 35, 40 fokokkal kezdõdhet.
És ami rossz hír, hogy már körvonalazódóban van az újabb, nagyon erõs hõség. A fáklyatagok szinte mindegyike 20 fok körül halad majd" 1 héten keresztül, sõt a hozzám vonatkozó diagramm 25 fokos 850-es T-vel is riogat. Ha ez bejön, akkor augusztus is 35, 40 fokokkal kezdõdhet.
Tudom, hogy rettenetesen messze van, de tendenciáját tekintve lehet-e valamiféle kihatással ez a HPA - hosszantartó pozitív anomália
- a téli hónapokra? Vagy ez az anomália csupán egy statisztikai adat és akár egy októberi jelentõsebb hidegbetörés is negatívba tudja fordítani?

most hallottam a rádióban, hogy az idõjósok szerint az augusztus és a szeptember is melegebb lesz az átlagostól. Nekem ezzel nem is lenne semmi bajom, de a csapadék csak nem akar jönni :-((((
Svadasz - remek elemzések, ez profi munka ám a javából :-) Ami a következõ tíz napot illeti, a hét legnagyobb részében nem kell hosszantartó kánikulától tartani, kivéve Magyarország déli, délkeleti harmadát, ahol kedden és pénteken (1-1 hidegfront elõtt) bizony újra 35 fok felé kúszhat a nappali csúcs. Viszont a hét legvégétõl - most durván számítva 4-5 napon keresztül egy újabb, a mostanihoz hasonló erejû hõhullám jelei mutatkoznak. A légköri képzõdmények elhelyezkedése pedig (ahogy ezt már svadasz) is leírta, ismétlõdõ délnyugati helyzeteket (Südwestlage) produkálhat, rekordokat döntögetõ hõséggel. Jó lenne, ha az augusztus "csak" +1,5 C pozitív anomáliával zárna majd, sajnos több elõjel arra utal, hogy ez akár több is lehet majd...
HRMI ? (Hosszantartó rendkívül meleg idõszak)
(Mondjuk múlt vasárnaptól)

Én a télnél fogtam mellé
, de nagyon nagyon - ahogy az látható is a lentebbi linken. Hát vannak extrém helyzetek melyeket nem lehet megfogni, vagy legalábbis nem teljesen.

Éppen azt írtam lent, hogy ha jelentõsebb változás nem lesz, akkor akár újra 2 fokkal, vagy többel is melegebb lehet az agusztus.
A következõ 360 órában (2 hétben) úgy néz ki, hogy marad az ilyenkor szokásos anticiklon és a szokásosnál magasabb geopotenciális értékek az (északi) Atlanti-óceán déli része felett és marad a geopotenciális minimum Grönland és attól keletre esõ területek felett, valamint az átlagosnál alacsonyabb légnyomás Európa északnyugati részei felett.
Ennek az anticiklonnak a keleti felére fûzõdhetnek le, szakadhatnak le a ciklonok. Ha ez megtörétni, vagyis teknõ nyúlik le az Ibériai-félsziget nyugati részéhez, újabb meleg légtömegeket "húhat" fel Afrika északi része fölül.
A modell futás mindegyike átlagosnál magasabb hõmérsékletet jelez elõre a Balkán-félszigettõl keletre, délkeletre. Rossz hír továbbá, hogy maga a Balkán-félsziget talaja is kellõen felhevült. A Földközi-tenger viszonylagos kicsisége véget szerencsére könnyebben tudja akár egy hét alatt is pár fokkal hûteni a különbözõ idõjárási események, vagy éppen melegíteni.
Egy következõ hõhullám során ismét gyorsabban és könnyebben tud felmelgedni majd a levegõ a meleg száraz talajfelszín felett.
Jelenlegi makroszinoptikus helyzetbe az erõs geopotenciális különbség az Atlanti-óceán felett biztosítja a nyugat-keleti, illetve az északnyugati-délkeleti áramlást - ez jó olyan szempontból hogy hûti az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérsékletetét a megefelelõ helyeken - és így néha kvázi a polárfront kiegyenesedik, néha behullámzik. Ezen hullámok teknõje rendszerint vagy Európa nyugati, vagy közép-nyugati részeire húzódnak (DNY-i áramlást teremtve) és elõsegítik a nagymennyiésgõ meleg levegõ északabbra áramlását.
Szóval egyenlõre elsõsorban augusztus elfsõ felére úgy tûnik jófelételek mutatkoznak még mindig arra, hogy átlagosnál melegebb léghullámok érkezzenek hazánk fölé.
A következõ 360 órában (2 hétben) úgy néz ki, hogy marad az ilyenkor szokásos anticiklon és a szokásosnál magasabb geopotenciális értékek az (északi) Atlanti-óceán déli része felett és marad a geopotenciális minimum Grönland és attól keletre esõ területek felett, valamint az átlagosnál alacsonyabb légnyomás Európa északnyugati részei felett.
Ennek az anticiklonnak a keleti felére fûzõdhetnek le, szakadhatnak le a ciklonok. Ha ez megtörétni, vagyis teknõ nyúlik le az Ibériai-félsziget nyugati részéhez, újabb meleg légtömegeket "húhat" fel Afrika északi része fölül.
A modell futás mindegyike átlagosnál magasabb hõmérsékletet jelez elõre a Balkán-félszigettõl keletre, délkeletre. Rossz hír továbbá, hogy maga a Balkán-félsziget talaja is kellõen felhevült. A Földközi-tenger viszonylagos kicsisége véget szerencsére könnyebben tudja akár egy hét alatt is pár fokkal hûteni a különbözõ idõjárási események, vagy éppen melegíteni.
Egy következõ hõhullám során ismét gyorsabban és könnyebben tud felmelgedni majd a levegõ a meleg száraz talajfelszín felett.
Jelenlegi makroszinoptikus helyzetbe az erõs geopotenciális különbség az Atlanti-óceán felett biztosítja a nyugat-keleti, illetve az északnyugati-délkeleti áramlást - ez jó olyan szempontból hogy hûti az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérsékletetét a megefelelõ helyeken - és így néha kvázi a polárfront kiegyenesedik, néha behullámzik. Ezen hullámok teknõje rendszerint vagy Európa nyugati, vagy közép-nyugati részeire húzódnak (DNY-i áramlást teremtve) és elõsegítik a nagymennyiésgõ meleg levegõ északabbra áramlását.
Szóval egyenlõre elsõsorban augusztus elfsõ felére úgy tûnik jófelételek mutatkoznak még mindig arra, hogy átlagosnál melegebb léghullámok érkezzenek hazánk fölé.
Valaki (most hirtelen nem tom ki volt az) itt nemrégiben azzal kecsegtetett minket, hogy egyre inkább úgy néz ki, hogy a július kimondottan csapadékos, hûvös idõvel fog búcsúzni. 
Azt hiszem nem túl nagy botorság, ha kijelentjük: az utóbbi hónapok legnagyobb melléfogása volt ez...
Komolyra fordítva a szót: kezdek félni. Csapadék még csak a láthatáron sincs. Viszont a fáklyára pillantva, fõleg a 850-es értékekre, ijesztõ a látvány. Hosszú távon biztosítottnak látszik a kifejezetten meleg idõjárás. Én a tv-s idõjárás-jelentések helyébe visszább vennék. Folyamatosan azt hajtogatják, hogy a jövõ hét végén ismét melegszik ugyan, de a nagy hõség (38-40 fok) nem tér vissza. Biztos ez? Szerintem közel sem.
És egyúttal kritizálnom kell magamat is. Ugyanis korábban azt fejtegettem, hogy amennyiben lesz is nagyon meleg idõ a nyáron, az hosszú ideig biztosan nem tart majd, csupán pár napról lehet szó. Tévedtem. Nem kicsit, nagyot. Nagyon nagyot!

Azt hiszem nem túl nagy botorság, ha kijelentjük: az utóbbi hónapok legnagyobb melléfogása volt ez...

Komolyra fordítva a szót: kezdek félni. Csapadék még csak a láthatáron sincs. Viszont a fáklyára pillantva, fõleg a 850-es értékekre, ijesztõ a látvány. Hosszú távon biztosítottnak látszik a kifejezetten meleg idõjárás. Én a tv-s idõjárás-jelentések helyébe visszább vennék. Folyamatosan azt hajtogatják, hogy a jövõ hét végén ismét melegszik ugyan, de a nagy hõség (38-40 fok) nem tér vissza. Biztos ez? Szerintem közel sem.
És egyúttal kritizálnom kell magamat is. Ugyanis korábban azt fejtegettem, hogy amennyiben lesz is nagyon meleg idõ a nyáron, az hosszú ideig biztosan nem tart majd, csupán pár napról lehet szó. Tévedtem. Nem kicsit, nagyot. Nagyon nagyot!

Mit gondolsz,most a makrohelyzetben várható változás Európában? A fáklyán már láthatók az újabb hõséghullám jellei Nyugat-Európában, ezek szerintem még hatással lehetnek ránk is...
Hosszabb távon tendenciákat lehet levonni. Pl, hogy esély van-e további hûlésre, vagy melegedés van esély.
Ha pl folyamatosan pár hónapig nézi a westwinden is elérhetõ CFS szezonális ( Link ) elõrejelzést, azt figyelheti meg, hogy hétrõl hétre, hónapról hónapra változik egy adott idõpontra vetített elõrejelzés. Pl. decemberre már volt negatív és pozitív anomália is az elmúlt 1-2 hónapban.
Az én modellem hasonlóan szezonális (3 havi) elõrejelzés, de némi technikai probléma miatt Európára most nem tudok készíteni, így marad a budapest térségére lebontott havi elõrejelzés.
Ha lesz idõm, majd késõbb pár hónap múlva megpróbálom kiterjeszteni hogy légnyomást is lehessen elõrejelezni Európára. Illetve szeretném kivizsgálni, hogy amikor nem jön be - fõleg télen - miért van és hogyan tudom belevonni az elõrejelzésbe.
Ez csak egy újabb próbálgatása a hosszabbtávú elõrelezéseknek. Viszont ha nem csinálnánk, nemé rthetnénk hogyan mûködik hosszabbtávon az idõjárás folyamatai.
Ha pl folyamatosan pár hónapig nézi a westwinden is elérhetõ CFS szezonális ( Link ) elõrejelzést, azt figyelheti meg, hogy hétrõl hétre, hónapról hónapra változik egy adott idõpontra vetített elõrejelzés. Pl. decemberre már volt negatív és pozitív anomália is az elmúlt 1-2 hónapban.
Az én modellem hasonlóan szezonális (3 havi) elõrejelzés, de némi technikai probléma miatt Európára most nem tudok készíteni, így marad a budapest térségére lebontott havi elõrejelzés.
Ha lesz idõm, majd késõbb pár hónap múlva megpróbálom kiterjeszteni hogy légnyomást is lehessen elõrejelezni Európára. Illetve szeretném kivizsgálni, hogy amikor nem jön be - fõleg télen - miért van és hogyan tudom belevonni az elõrejelzésbe.
Ez csak egy újabb próbálgatása a hosszabbtávú elõrelezéseknek. Viszont ha nem csinálnánk, nemé rthetnénk hogyan mûködik hosszabbtávon az idõjárás folyamatai.
Érthetõ volt! de azért a 2-3 hónapos elõrejelzésekkel csak óvatosan! Bár pont neked ezt nem fogom magyarázni 
Mindenesetre igen igen figyelemreméltó amit leteszel az asztalra!

Mindenesetre igen igen figyelemreméltó amit leteszel az asztalra!
A szeptember és október értéke csak tájékoztató jellegû.
A modell ugyebár 3 havi T850 középhõmérsékletet jelez elõre. Ebbõl számolo vissza az egyhavi értéket, így az augusztusét. Az ezt követõ hónapok havi elõrejelzett értékeinek meghatározásakor mindig a megelõzõ hónapra jelzett átlagos értéket vezem alapul. Éppen most tesztelem, illetve ellenõrzöm, mennyire bomlik szét a 2-3 hónapra elõrejelzet érték, ha nem csak átlagos hanem szélsõ értékekkel számolok.
Hm... remélem érthetõ volt
.
A modell ugyebár 3 havi T850 középhõmérsékletet jelez elõre. Ebbõl számolo vissza az egyhavi értéket, így az augusztusét. Az ezt követõ hónapok havi elõrejelzett értékeinek meghatározásakor mindig a megelõzõ hónapra jelzett átlagos értéket vezem alapul. Éppen most tesztelem, illetve ellenõrzöm, mennyire bomlik szét a 2-3 hónapra elõrejelzet érték, ha nem csak átlagos hanem szélsõ értékekkel számolok.
Hm... remélem érthetõ volt

Na remélem most már nem jön be hosszabb távon a modelled...
nem szeretnék még októberben is pozitív anomáliát!

nem szeretnék még októberben is pozitív anomáliát!