Meteorológiai esélylatolgatások
Nyilván. Azt, hogy alig több, mint találgatás, természetesen az átlagos, vagy annál egy kicsit nagyobb tudású idõjárás-megfigyelõkre vonatkozott. De ez már nyilván nem idõjárás-elõrejelzés, hanem klimatológia.
Ezt nem hiszem el. übertotálbrutál telibekap ez a ciklon
totál ránk kanyarodik, körbetáncolja az országot, én igy még a zivatarokat sem zárnám még ki teljesen, de az biztos hogy trópusi szerû esõzések biztosan lesznek. Nagyon kemény.
Mióta nem volt ilyen?!?! Legalábbis itt a medencében !
Nagyon nem bánnám, ha legalább egy ilyen pozitív hatása lenne az éghajlatváltozásnak, hogy az ilyen ciklonpályák gyakorisága jelentõsen megnõne.
eszembe jut a köv :
"Miért nincs nyáron tél az volna szép ha volna tél, de nem van"
totál ránk kanyarodik, körbetáncolja az országot, én igy még a zivatarokat sem zárnám még ki teljesen, de az biztos hogy trópusi szerû esõzések biztosan lesznek. Nagyon kemény.
Mióta nem volt ilyen?!?! Legalábbis itt a medencében !
Nagyon nem bánnám, ha legalább egy ilyen pozitív hatása lenne az éghajlatváltozásnak, hogy az ilyen ciklonpályák gyakorisága jelentõsen megnõne.
eszembe jut a köv :
"Miért nincs nyáron tél az volna szép ha volna tél, de nem van"
Azért ez már elég elkeserítõ, hogy már szeptember elején bekukkant a tél. Egy hasonlóképp meteorológia kedvelõ ismerõsöm azt mondta, hogy az ilyen korai hidegleszakadások enyhe télkezdetre utalnak, de megindokolni nem-igen tudta. Ez szerintem alapvetõen hülyeség, semmi alapja csupán azt mutatja, hogy olykor egyre szélsõségesebb és szeszélyesebb idõjárásunk.
Mondjuk úgy, hogy az idõjárás szabadon ficánkolhat bizonyos kereetek között, melyeket csak is szinoptikus-klimatológiai szemlélettel lehet megfigyelni. Ilyen pl. az Észak-Atlanti-óceán tengervízhõmérsékletének több évtizedes hõmérséklet változása, vagy hasonlóan az El Nino idõszakok több évtizedes osszcillációja (pl. durván a 70-es évek végétõl az El Nino-nak kedvezõ fázisban vagyunk, de ez visszahanyatlódhat a La Ninás idõszakoknak kedvezõ fázisba a következõ kb. 10 évben - vagy több kicsit).
Hasonló szeptember elsõ dekádi hidegbetörések hónapjának és azt követõ hónapok havi középhõmérsékleti anomáliája a 850hPa-os szinten.
1953
S: 1,75
O: 2,64
N: -0,06
D:1,04
J: -6
F: -4,15
1976
S: -0,56
O: 2,71
N: 0,63
D: -1,17
J: 1,98
F: 2,77
1985
S: -0,25
O: -0,16
N: -2,18
D: 3,77
J: -0,99
F: -4,11
1991
S: 0,70
O: -2,19
N: 1,52
D: -2,42
J: 1,79
F: 0,42
1996
S: -4,05
O: -0,58
N: 2,20
D: -0,76
J: 2,83
F: 1,36
2003
S: -0,52
O: -3,49
N: 2,61
D: 1,98
J: -3,61
F: 0
Tehát az ilyen szeptembe eleji erõs hidegleszakadások, melyek során a Kárpát-medence térségében 0 (+/-1)°C köré hûl le a levegõ, döntõen nem sejtetnek semmit elõre sem a szeptember hónap havi középhõmérsékletére, sem a téli középhõmérsékletekre.
Az ok abban keresendõ, hogy ezek rövid életû események, melyeket nem feltétlen követ újabb az adott hónap során. Meghatározóbb szerepet tölt be a téli középhõmérsékletek kialakításában az óceáni vízhõmérséklet, a NARC (North Atlantic Region Cyclic - Fodor, 2006) fázis - észak-atlanti térség légnyomás osszcillációja a tél közepén, illetve a hóborítottság Eurázsiában.
Ezen kívül természetesen vannak mások is, mint pl. az Arktikus térség hõmérséklete, légnyomási struktúrája, El Nino, PNA...
Ezek milyen összefüggést mutatnak hazánk téli idõszakával jelenleg is kutatás tárgya.
1953
S: 1,75
O: 2,64
N: -0,06
D:1,04
J: -6
F: -4,15
1976
S: -0,56
O: 2,71
N: 0,63
D: -1,17
J: 1,98
F: 2,77
1985
S: -0,25
O: -0,16
N: -2,18
D: 3,77
J: -0,99
F: -4,11
1991
S: 0,70
O: -2,19
N: 1,52
D: -2,42
J: 1,79
F: 0,42
1996
S: -4,05
O: -0,58
N: 2,20
D: -0,76
J: 2,83
F: 1,36
2003
S: -0,52
O: -3,49
N: 2,61
D: 1,98
J: -3,61
F: 0
Tehát az ilyen szeptembe eleji erõs hidegleszakadások, melyek során a Kárpát-medence térségében 0 (+/-1)°C köré hûl le a levegõ, döntõen nem sejtetnek semmit elõre sem a szeptember hónap havi középhõmérsékletére, sem a téli középhõmérsékletekre.
Az ok abban keresendõ, hogy ezek rövid életû események, melyeket nem feltétlen követ újabb az adott hónap során. Meghatározóbb szerepet tölt be a téli középhõmérsékletek kialakításában az óceáni vízhõmérséklet, a NARC (North Atlantic Region Cyclic - Fodor, 2006) fázis - észak-atlanti térség légnyomás osszcillációja a tél közepén, illetve a hóborítottság Eurázsiában.
Ezen kívül természetesen vannak mások is, mint pl. az Arktikus térség hõmérséklete, légnyomási struktúrája, El Nino, PNA...
Ezek milyen összefüggést mutatnak hazánk téli idõszakával jelenleg is kutatás tárgya.
Ettõl (is) szép és izgalmas ez a hosszútávú elõrejelzés és ettõl alig több puszta találgatásnál, legalábbis ennyire hosszú távon.
A friss gfs még tett rá egy lapáttal, Magyarország még megûszza az árvizet, de Ausztria mit fog kapni... Legalább 100mm esõt.Bár ez még bizonytalan(szerencsére), mert a többi modell nem mutat ekkora csapit.
Ez is igaz, az is igaz.
Van mindkettõre példa (1997 októberében télies idõjárás, havazás, majd igen enyhet tél, ill. 2003 október végén nagy havazás, télies idõ, majd jó kis tél).
Egyébként 1992-ben emlékszem ehhez hasonló erõs hidegbetörésre szeptember elején.
Ám egy szeptember eleji Rossby-hurok délre vándorlásából a télre még nem lehet következtetni.
Meglátásom szerint a szerda-csütörtök középhegységeinkben ne várjunk szilárd halmazállapotot, nem sok esély van rá, 1200 még inkább 1300m felett, azaz inkább az Alpok és a Kárpátok (Tátra) vonulatán.
Van mindkettõre példa (1997 októberében télies idõjárás, havazás, majd igen enyhet tél, ill. 2003 október végén nagy havazás, télies idõ, majd jó kis tél).
Egyébként 1992-ben emlékszem ehhez hasonló erõs hidegbetörésre szeptember elején.
Ám egy szeptember eleji Rossby-hurok délre vándorlásából a télre még nem lehet következtetni.
Meglátásom szerint a szerda-csütörtök középhegységeinkben ne várjunk szilárd halmazállapotot, nem sok esély van rá, 1200 még inkább 1300m felett, azaz inkább az Alpok és a Kárpátok (Tátra) vonulatán.
"Keddtõl északnyugati irányból több hullámban hûvös és nagy nedvességtartalmú levegõ érkezik. Ez az áramlás határozza meg a jövõ hét idõjárását és okoz az évszakhoz képest jóval alacsonyabb hõmérsékletû, csapadékos idõjárást. Az élénk északnyugati szelet fõleg a hét második felében erõs széllökések is kísérik, mely tovább rontja hõérzetünket.
taki"
Azt szeretném kérdzeni, hogy én jövõ hét keddtõl Dunaújvárosban leszek; ugye, Újváros szélcsatornában van ,tehát számíthatok viharos széllökésekre, ugye?
taki"
Azt szeretném kérdzeni, hogy én jövõ hét keddtõl Dunaújvárosban leszek; ugye, Újváros szélcsatornában van ,tehát számíthatok viharos széllökésekre, ugye?
Hehe, ebbõl a híres nagy ciklonból már csak egy barotróp zóna lesz a végére 
Link ez bizony inkább kezd sekély ciklonra vagy magassági hidegcseppre hasonlítani.
Link ez bizony inkább kezd sekély ciklonra vagy magassági hidegcseppre hasonlítani.
"Ha nem a helyi hõmérsékletet, hanem a nagytérségi nyomáseloszlást, a tengerfelszínek hõmérsékletét, stb. veszed figyelembe, akkor már lehet összefüggéseket találni..."
Valószínûleg ez lehet az oka többek között annak a megfigyelésnek is, miszerint ha októberben havazik, nagyobb az esélye az enyhe télnek.
Valószínûleg ez lehet az oka többek között annak a megfigyelésnek is, miszerint ha októberben havazik, nagyobb az esélye az enyhe télnek.
1995-ben szeptember ugyanezen az idõszakán egy nagyon hasonló helyzet alakult ki mint most, talán azzal a kölünbséggel hogy kevesebb esõ esett ( bár még most is kérdéses számomra a mennyisége), hideg szeles idõ volt, ekkor 6-án reggel kialakult a Kékesen az elsõ hózápor. Ezen szeptember elõtt és azóta sem hullott ilyen korán nálunk hó a hegyeinkben. Asszem a Bükk legmagasabb pontjain is volt havasesõ, átmeneti hó. Most ahogy nézem a jövõ hét idõjárását, most is kialakulhat hózápor a Kékesen talán a Bükkben, és még a Csóványos is esélyes lehet. Ekkor igen havas és hideg, hosszú tél követekezett, most hogy milyen tél lesz azt bizony senki se tudja.
Hosszú adatsorok alapján nincs semmilyen korreláció az egymást követõ hónapok, évszakok hõmérséklete között, az idõjárás ilyen módon nem "emlékszik" önmagára. Ha nem a helyi hõmérsékletet, hanem a nagytérségi nyomáseloszlást, a tengerfelszínek hõmérsékletét, stb. veszed figyelembe, akkor már lehet összefüggéseket találni, de ez jóval bonyolultabb ügy. Svadasz hozzászólásaiban és latolgatásaiban bõven olvashatsz róla. 
Robbie: valóban lehetséges. Kb. 50% eséllyel bejön.
Robbie: valóban lehetséges. Kb. 50% eséllyel bejön.
szerintem lehetséges, ha az õsz korán és erõsen érkezik, a késõ õsz és / vagy a tél enyhébb lesz/lehet.
Cauchy: köszi a megjegyzést, teljesen igazad van: nem biztos, hogy az átlag jelzi az eloszlás maximumát. Alkalomadtán ezzel majd ki is fogom egészítem a magyarázómat.
Rudolfking: a számunkra érdekes idõtávokon valóban nem feltétlenül egyenletes az az eloszlás. Más kérdés, hogy ha jól gondolom, a modellt nagyon hosszú távra (pl. egy-két hónapra) lefuttatva a rengeteg "felhasadás" után már tényleg ehhez közelítenénk, és ha jó a modell, akkor az éghajlati valószínûségeket kapnánk vissza. De ezt már úgysem használnánk elõrejelzésre... (Igaz, az éghajlati valószínûségek sem feltétlenül szabályos haranggörbét adnak - pl. a januári középhõmérsékletek átlaga valamivel alacsonyabb, mint a mediánja, de ez már csak árnyalatnyi eltérés.)
Viszont a GFS kapcsán erõs a gyanúm, hogy a "mellék"-futásokhoz nem perturbálnak meg (vagy nem eléggé) minden olyan tényezõt, ami befolyásolhatja a kimenetet. Ezért fordulhat elõ olyasmi, hogy adott idõpontra az egyik futás pl. 0 és 7°C között szór, néhány futással késõbb pedig már 7 és 13°C között mennek a görbék... (Persze, mivel csak húsz görbénk van, eleve nem mondhatjuk azt, hogy a szélsõkön kívül esõ értékek valószínûsége nulla. De pusztán ettõl még nem lennének ennyire gyakoriak a hasonló fordulatok.)
Rudolfking: a számunkra érdekes idõtávokon valóban nem feltétlenül egyenletes az az eloszlás. Más kérdés, hogy ha jól gondolom, a modellt nagyon hosszú távra (pl. egy-két hónapra) lefuttatva a rengeteg "felhasadás" után már tényleg ehhez közelítenénk, és ha jó a modell, akkor az éghajlati valószínûségeket kapnánk vissza. De ezt már úgysem használnánk elõrejelzésre... (Igaz, az éghajlati valószínûségek sem feltétlenül szabályos haranggörbét adnak - pl. a januári középhõmérsékletek átlaga valamivel alacsonyabb, mint a mediánja, de ez már csak árnyalatnyi eltérés.)
Viszont a GFS kapcsán erõs a gyanúm, hogy a "mellék"-futásokhoz nem perturbálnak meg (vagy nem eléggé) minden olyan tényezõt, ami befolyásolhatja a kimenetet. Ezért fordulhat elõ olyasmi, hogy adott idõpontra az egyik futás pl. 0 és 7°C között szór, néhány futással késõbb pedig már 7 és 13°C között mennek a görbék... (Persze, mivel csak húsz görbénk van, eleve nem mondhatjuk azt, hogy a szélsõkön kívül esõ értékek valószínûsége nulla. De pusztán ettõl még nem lennének ennyire gyakoriak a hasonló fordulatok.)
Hát konkrét adat nélkül, de eddig úgy vettem észre az elmúlt tizenpár évben, ha hidegen, esõsen indul az õsz, akkor október november igazi vénasszonyok nyarát hoz, ami vagy áttolódik decemberbe is, vagy egy erõs november közepi-végi télies hidegbetörés vet véget neki.
Megint felvetem a tegnapi kérdésemet,nemigazán fordult a figyelem középpontjába: Lehet összefüggés a korai erõs õszi-"intermezzo" -ilyenre állítólag 10 évente egyszer van átlagosan esély-és az õsz további kimenetele ,esetleg a tél alakulása között? Más: közelibb hosszútávút figyelve meglehetõsen õsziesnek tûnik most már a hónap második dekádja is,ami ha tényleg úgy is fog alakulni,bizony a havi középhõm. végre egy év után! ÁTLAG ALATT maradhat(kicsit merész,tudom ,még csak 2.-a van,de nem kizárt...)
Pedig ez tökéletesen így van, de ezt már többször is irtuk, hogy a fáklya az 1 modell több futásából ered, és nem 22 db modell!
Hm... érdekes, pedig a 850 hPa-os hõmérsékletet nem csökkentette. Ez szintén elég hihetetlen: Link
0, +1°C-os 850 hPa-ból Észak-Magyarországon +4, +6°C lenne a T(max) 2 méteren? Télen, a medencében megrekedõ hideg levegõ esetén tiszta sor volna, hogy csak 4°C-kal van melegebb idelent, mint 1400 m magasan, de most, ilyen meleg talajfelszín felett képtelenségnek tûnik. Ahhoz pedig, hogy a csapadék így lehûtse az alsó légréteget, egy felhõszakadás intenzitása kellene... ami azért nem lesz ebben a ciklonban, fõleg nem egész nap [hiszen t(max)-ról van szó].
0, +1°C-os 850 hPa-ból Észak-Magyarországon +4, +6°C lenne a T(max) 2 méteren? Télen, a medencében megrekedõ hideg levegõ esetén tiszta sor volna, hogy csak 4°C-kal van melegebb idelent, mint 1400 m magasan, de most, ilyen meleg talajfelszín felett képtelenségnek tûnik. Ahhoz pedig, hogy a csapadék így lehûtse az alsó légréteget, egy felhõszakadás intenzitása kellene... ami azért nem lesz ebben a ciklonban, fõleg nem egész nap [hiszen t(max)-ról van szó].
Szertintem meg pont nem egyenletes az eloszlás, hanem vannak valószínûségi csúcsok, attól függõen, hogy éppen milyen alakú az állapotot leíró attraktor, lehet 2 csúcs, lehet több. Minél több a csúcs annál nehezebb az elõrejelzés.
Sõt igazából úgy kéne mondanom, hogy az idõ elõrehaladtával az elõrejelzési görbék eloszlása felhasad kettõ vagy több részre és az egyes ide tartozó görbék megint egy-egy sajátátlag körül ingadoznak a következõ felhasadásig.
Sõt igazából úgy kéne mondanom, hogy az idõ elõrehaladtával az elõrejelzési görbék eloszlása felhasad kettõ vagy több részre és az egyes ide tartozó görbék megint egy-egy sajátátlag körül ingadoznak a következõ felhasadásig.
Ez az, pontosan így van Bár végtelen sok függvény szerintem egyenletes elosztáshoz vezetne, ugye a pillangó-effektus
Kíváncsi lennék, van-e egy maximuma az elõrejelezhetõ idõjárásnak, mondjuk úgy 15 napra (ami persze minden idõjárási helyzetben más érték), és ezt mikor és meddig lehet megközelíteni... 15 napra átlagos esetben ez 35 vagy éppen 90%? Na majd 20 év múlva kiderül
Bár végtelen sok függvény szerintem egyenletes elosztáshoz vezetne, ugye a pillangó-effektus Kíváncsi lennék, van-e egy maximuma az elõrejelezhetõ idõjárásnak, mondjuk úgy 15 napra (ami persze minden idõjárási helyzetben más érték), és ezt mikor és meddig lehet megközelíteni... 15 napra átlagos esetben ez 35 vagy éppen 90%? Na majd 20 év múlva kiderül
Csak halkan kérdezem: (1 példa) mi van,ha csütörtök hajnalban szakad az esõ Kékesen és neadjisten 1 fok lesz odafent? Havasesõ? Megtörténhet ez? Szél mondjuk nem lesz erõs. Szóval, esélyek?:-)
Hoppá... Na, meglessük.
szerk.: Be tudnád linkkelni pontosan? Mert érdekes az oldal, de amit keresek, nem találom, már kicsit fáradt vagyok.
szerk.: Be tudnád linkkelni pontosan? Mert érdekes az oldal, de amit keresek, nem találom, már kicsit fáradt vagyok.
rothfb, olyan viszont van mint a GFS fáklya más modellnek is, pl a GEM-nek amely a meteociel.fr oldalon érhetõ el.
Szívesen, tényleg Usrin oldalán is fent van. Nagyon hasznos infok. Viszont egy dolgot hozzátennék, amit szerintem sokan félreértenek:
Azt, hogy ha nagy a szórás, akkor az görbék adott idõpontbeli átlaga (a fehér) a legvalószínûbb várható hõmérséklet. Ez nem igaz, vagy legalábbis egy speciális feltétel esetén igaz csak: akkor, ha a görbék átlag körüli eloszlása egyenletes.
MOndok egy ellenpéldát: tegyük fel, hogy a 20 görbébõl 10 +5 és 10 a -5 fok körül sûrûsödik. Ilyenkor ha átlagoljuk, akkor a fehér vonal a 0 foknál halad át, pedig annak a valószínûsége gyakorlatilag nulla. Viszont a + és a -5 nek is 50%. Ezt valahogy úgy lehet felfogni, hogy maga az légkör állapotai nem egyenlõ valószínûséggel következhetnek be ráadásul az eloszlásoknak sem biztos, hogy csak 1 maximuma van, lehet akármennyi, így ezekben a helyzetekben a legvalószínûbb értéket csak a görbék nagyon alapos elemzésével lehet kikövetkeztetni, de még így sem biztos hogy eza legvalószínûbb, hiszen itt is csak összesen 20 féle görbe található, a pontos eloszlásfüggvényhez pedig végtelen sok görbére lenne szükség.
Összefoglalva: ha nagy a szóródás, akkor az átlag legtöbbször becsapja a felületes szemlélõdõt, mélyebb vizsgálatot kell elvégezni a várható értékek felkutatására.
Azt, hogy ha nagy a szórás, akkor az görbék adott idõpontbeli átlaga (a fehér) a legvalószínûbb várható hõmérséklet. Ez nem igaz, vagy legalábbis egy speciális feltétel esetén igaz csak: akkor, ha a görbék átlag körüli eloszlása egyenletes.
MOndok egy ellenpéldát: tegyük fel, hogy a 20 görbébõl 10 +5 és 10 a -5 fok körül sûrûsödik. Ilyenkor ha átlagoljuk, akkor a fehér vonal a 0 foknál halad át, pedig annak a valószínûsége gyakorlatilag nulla. Viszont a + és a -5 nek is 50%. Ezt valahogy úgy lehet felfogni, hogy maga az légkör állapotai nem egyenlõ valószínûséggel következhetnek be ráadásul az eloszlásoknak sem biztos, hogy csak 1 maximuma van, lehet akármennyi, így ezekben a helyzetekben a legvalószínûbb értéket csak a görbék nagyon alapos elemzésével lehet kikövetkeztetni, de még így sem biztos hogy eza legvalószínûbb, hiszen itt is csak összesen 20 féle görbe található, a pontos eloszlásfüggvényhez pedig végtelen sok görbére lenne szükség.
Összefoglalva: ha nagy a szóródás, akkor az átlag legtöbbször becsapja a felületes szemlélõdõt, mélyebb vizsgálatot kell elvégezni a várható értékek felkutatására.
Egy "hülye" kérdés. Olyan hasonló ábra nem létezik a különbözõ modellek legvalószínûbb futásaival, mint a fáklya? Sztem nem, de jó lenne...
Ezúton is köszönöm Cauchy-nak a kiokosítást! Érdekes dolgokat mond... Sokat tudok meg!
Csak én kissé régebb óta írogatok ide be... Na mindegy, majd Nándin leverem, jól belegázolt a lelkembe...:-)
Csak úgy nem hivatalosan: 7.5°c van talajon(22 .00h) reggelre 5°c alá "kúszhatunk" hehe...
Ezt meg tudná még valaki erõsíteni??? Mert ha ez így van, most tanultam valamit, amire egyáltalán nem számítottam. Ha ez igaz, nagy tévedésben voltam eddig...
szerk.: Hát most szégyenlem magam. Volt valaki olyan kedves és elmagyarázta a fáklyát. Csak az vígasztal, hogy nem vagyok egyedül a tévedésemmel...
szerk.: Hát most szégyenlem magam. Volt valaki olyan kedves és elmagyarázta a fáklyát. Csak az vígasztal, hogy nem vagyok egyedül a tévedésemmel...
Hát ez érdekes lesz, szerdára 9 fokos Tmaxot jelez a GFS ide Szabolcs-Szatmárra. Link
Lehetséges az ,hogy egy folyamat indulna be ilyen fajta szitukkal,vagy csak egyedi eset lesz? Utána nézne valaki,hogy azokban az években(abban az 5-ben 1948.óta,)amikor ilyen erõs lehûléssel köszöntött be a szeptember,hogy utána,hogyan alakult az õsz és tél idõjárása? Lehet következménye a korai hidegbetöréseknek ?
Hasonló tünetekel járok én is orvoshoz
"Egyébként nekem tetszik a fáklya, fõleg hogy újabban mindig a vörös vonal a legfelsõ remélem még fél évig így lesz. Várom már a telet rendesen."
A számból vetted ki a szót!
"Egyébként nekem tetszik a fáklya, fõleg hogy újabban mindig a vörös vonal a legfelsõ remélem még fél évig így lesz. Várom már a telet rendesen."
A számból vetted ki a szót!
Tudom, hogy mindenki a jövõ heti ciklonnal van elfoglalva, de valaki utána nézett már, hogy mi várható rá egy hétre, hasonló cuccos lesz az is.
Azt is tudom, hogy valaki még a jövõ hetit se akarja elhinni, nem hogy még mi lesz utána (addig 20-szor változik), de azért érdekes.
Egyébként nekem tetszik a fáklya, fõleg hogy újabban mindig a vörös vonal a legfelsõ remélem még fél évig így lesz. Várom már a telet rendesen.
Azt is tudom, hogy valaki még a jövõ hetit se akarja elhinni, nem hogy még mi lesz utána (addig 20-szor változik), de azért érdekes.
Egyébként nekem tetszik a fáklya, fõleg hogy újabban mindig a vörös vonal a legfelsõ remélem még fél évig így lesz. Várom már a telet rendesen.
Végignézegetve itt a különbözõ modelleket, A GFS-t ugye tudjuk hogy adja a nagy csapadék lehetõségét, emellett a JMA is adja, sõt még a GFS-nél is jobban megpakolja a Dunántúlt, viszont a GEM mintha egy kicsit tölünk ÉK-re tenné a javát, Ukrajnába. A NOGAPS pedig... hát nem sok csapit ad.
Én is kizártnak tartom a havazás bármilyen formáját, vagy mondjuk úgy: kevesebb mint 1% a váltás Kékestetõn
Ezek a T-k még kevesek ahhoz,nem beszélve a marha nagy szélrõl ami a magasban is lesz,szerintem hazánk területén kizárt.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat