Meteorológiai esélylatolgatások

Nálam az egyes és kettes csoport határán lavíroz, de ezzel: "átmenetileg május 12 -e környékén akár 27-32 fokos meleget is hozhat" illetve ezzel "mediciklonos esõs, hideg szeles idõ esélyes 17 és 24-e között" sikerül bedolgoznia magát az elsö csoportba...

Illetve az indoklás is 1-es csoport gyanús :

"A makrokép és a tapasztalat ezt mondatja velem.
Eztán már ráutaló modellek nélkül, inkább korábbi évekkel való összevetésre illetve üveggömbre hagyatkozva"

Ugye ez az elsõ csoportba tartozik? Merthogy nem a másodikba az szent, ... vagy van egy harmadik csoport is...

"Stabil kellemes tavaszi, tartósan kemény (-5 alatt) fagyoktól mentes idõ április utolsó harmada elõtt nem túl valószínû, ám lesz éles kontraszttal 1-2 koranyári nap és április vége, május elsõ fele viszonylag stabil lesz 25 fok körül és zivatarokkal de átmenetileg május 12 -e környékén akár 27-32 fokos meleget is hozhat. Májusi fagy idén nem valószínû, bár kellemetlen mediciklonos esõs, hideg szeles idõ esélyes 17 és 24. -e között."

Na, akkor beszállok én is egy percre

Különbséget tennék a "Dávid-naptár és társai" illetve az ésszerübb próbálkozások között.
Az elsö csoportba tenném azokat, akik idöhossztól függetlenül nagyjából kitartanak a részletes idöbeli és térbeli felbontás mellett. Azaz 1 hónapra, 2 hónapra vagy teszem azt 1 évre elöre is napi felbontással (idö) vagy mondjuk városokra, kisebb térségekre (tér) jeleznek elöre. Ez így teljes mértékben elvetendö.

Viszont ha az elörejelzési idötávnak megfelelöen fokozatosan csökkentjük az idöbeli és térbeli felbontást, akkor szerintem túlmerészkedhetünk a büvös 10(-14) napon és megpróbálhatunk ezen túl is valamit elörejelzni, persze heti, havi, évszakos idöbeli felbontással ill. Közép-Európára, Európára, Atlanti-Európai-térségre, stb. Ezzel már figyelmbe vettük a legfontosabb korlatokat.

Egyébként a numerikus elörejelzés is müködhet 10-14 napon túl is, csak megfelelö értelmezéssel. Elég sok helyen elég sok pénzt ölnek az ebben a témakörben folyó kutatásokba is, remélhetöleg eredmények is lesznek majd, ha ma még nem is túl rózsásak...

A nem numerikus módszerek szerintem is óvatosan kezelendöek, de élböl nem vetném el azokat sem, ha betartják a fent említett játékszabályokat...

Nem azt mondom ,hogy ne merészkedjen, hanem azt, hogy ismerjük és fogadjuk el a korlátainkat.
Itt elsõsorban a dávidnaptár meg testvéreirõl van szó.

Nekem ezekkel két bajom van: egyrészt túl általános elõrejelzés másrészt attól ,hogy egy vizsgált idõszakban fennállt a korreláció, még semmi sem garantálja, hogy a következõkben is fenn fog állni.

Már hogy ne képezné? Egykori kitûnõ, idõsebb kollégám mondogatta, hogy sosem szabad egy módszert, egy technológiát abszolutizálni.
A numerikus modellek tényleg nem adnak használható eredményt a mondott idõintervallumon túl.
De olyat nem szabad gondolni és mondani, hogy a tudomány nem merészkedhet tágabb, és másmilyen vizekre az elõrejelzés területén. (Egyébként tisztelem a felkészültségedet)

Ha jól emlékszem, a Hari-féle prediktor nagyjából átlagos hõmérsékletû decembert helyezett kilátásba, ez be is jött. Nem nagy hõstett -mondhatják erre némelyek.
Az utóbbi 2 évben viszont szemmel láthatóan jól mûködött a módszer.

De a dolgok leggyakoribb sorrendje mégiscsak ez: hidegöblités - mediterrán ciklontevékenység.
Ez, karöltve a modellek eredményeivel, hihetõséget kölcsönöz a 168 óra körül, azon valamivel túl beinduló mediterrán ciklon aktivitásnak.
Természetesen a mediciklon pontos elhelyezkedésére még nem lehet mérget venni (a legutolsó futás mind a GFS-nél, mind az ECMWF-nél az Égei-tenger fölé teszi a centrumot)
Azt viszont már most meg lehet kockáztatni, hogy elõzõ latolgatásommal összhangban hidegbetörés, majd keveredési zóna, csapadékos idõ, nagy hõkontraszt (alkalmasint ezúttal is ény-dki-i) a legvalószínûbb folytatás. Az biztos, hogy érdekes, s lehet, emlékezetes hét elé nézünk.

Link (137-139. oldal) Tényleg! Idén hogyan alakult eme prediktor mûködése? Nem követtem sajnos, valahol elérhetõ az elõrejelzett és a tényleges decemberi közép összevetése, elemzése?

Nekem a hosszútáv = 10-17 nap, az azt követõ idõszak elõrejelzésére nincs módszer (illetve van, de az nem képezi tudományos vita tárgyát)

Miért kell bántani azt, aki gondolkodik? A buta ember nem arról ismerszik meg, hogy furcsa gondolatai, bizarrnak tûnõ koncepciói vannak, hanem éppen arról, hogy lapos közhelyeket puffogtat.
Zöldvillám írásait érdeklõdve szoktam olvasni, s bár korántsem értek egyet minden kitételével, de számomra értékelhetõ és figyelembe veendõ a véleménye. Egy színfolt a MetNet-en, szegényebb lenne nélküle a fórum.
Az idõjárásról: mind a GFS, mind az ECMWF makacsul mutatja azt a felállást, mely az utóbbi évtizedeket tekintve erõs hidegbetörések elõhírnökének tûnik: ék alakú grönlandi-skandináv AC, elõtte félhold alakú ciklonális mezõ, mely Északkelet-Európától Közép-Európán keresztül egészen az atlanti partokig húzódik. 168 órától kezdve mindkét modell erõs mediterrán ciklogenezissel is számol. Bár éppen mediciklonok tekintetében óvatos szkepszissel célszerû fogadnunk a modelleredményeket (rögtön folytatom)

Na azért mielõtt valamit csak úgy azonnal kiröhögünk és marhaságnak állítjuk be, nézzük meg, ki írta azt a bizonyos hozzászólást...
Nem a feladatom Zöldvillám védelmezése, de azért Õ már tett le valamit az asztalra, mind az elõrejelzési versenyekben, mind a hosszútávú latolgatások terén. Szóval én abszolút komolyan veszem, amit írt, pláne azért, mert én is hasonlóképpen gondolkozom.

Nem merészkedek annyira elõre, mint Zöldvillám, dehát nem is értek annyira a dolgokhoz, hogy az övéhez hasonló, szakmailag megalapozott találgatást írjak... ígyhát marad a háztáji, melyben a közelgõ "télbetörést" próbálom kivesézni.

Noha a modellekben még alapos szórások is benne vannak, a közelgõ hidegleszakadásban többnyire egyetértenek. Bármennyire is elõfordultak már ilyen események a múltban, szokásosnak ez korántsem nevezhetõ, hiszen egy márciusi -15 fokos T850 azért komoly eseményeket tud okozni. A helyzet nyitja a mostani enyhe periódusban keresendõ; az átvonuló atlanti rendszer kezdi el lehúzni a hideget messze É-ról, ahol az még elegendõ tartalékkal rendelkezik. Ez még persze nem lenne elég, kell hozzá a régóta fennálló hidegmag-AC is, mely folyamatosan retrográd módon mozog, azaz K-Ny-i irányban, de a továbbiakban várhatóan É-Amerika felé mozdul el. Az elvonuló AC helyébe a térképek szerint egy igen meleg légtömeg nyomul be erõs áramlással, mely elkezdi tolni a hideg légtömeget maga elõtt - jelen esetben éppen D felé, de még természetesen Ázsiában, messze tõlünk. A kettéváló hideg légtömeg egy része K-Európa és a Baltikum felé indul el. Eközben az atlanti térségben ciklon képzõdik, mely szintén a térképek tanusága szerint a poláris front mentén vonul át, ez pedig elegendõ gerjesztés lehet a hideg légtömeg számára, hogy még D-ebbre törve elárassza térségünket is.
Az egészben persze még rengeteg a bizonytalanság, hiszen több rendszer összejátszására alapozódik ez a várakozás; más lesz a kimenetel, ha a front gyors, lassú, beragadó, stb. lesz. Azonban a helyzetben benne van a tél párnapos utolsó nagy dobása. Vigyázó szemeteket Szibériára és az Atlanti-óceánra vessétek

Akkor ne is kötözködj.

Olvass kicsit tovább és elébb is..., a "hozhat" és "valószínû" szavak feltételezést, lehetõséget jelentenek. Az egész szövegkörnyezetet kell nézni, nem kiragadni mondatrészeket.

No, mindegy, aki akarta, az eddig is értette, aki eddig se, az ezután sem.

Éééééés...., innentõl kezdve tényleg térjen vissza medrébe ez a fórum. Az ide nem illõket törölni fogjuk.

Nem akarok kötözködni, de a feltételes mód nem egészen helytálló, idézem: "a középhõmérséklet márciusban átlagos, áprilisban kissé hûvösebb, májusban melegebb lesz , a csapadék pedig átlagost 10-40% al meghaladó lesz ."
"...ám lesz éles kontraszttal 1-2 koranyári nap és április vége, május elsõ fele viszonylag stabil lesz 25 fok körül és zivatarokkal..."
Az ilyen kijelentõ mondatok március 5-én szerintem igenis "kivetnivalók". Más lenne a leányzó fekvése, ha ezek a kijelentõ mondatok legalább valamilyen ok-okozati összefüggéssel alá lennének támasztva.

Habár ZöldVillám jócskán, szokatlan módon elõreszaladt a naptárban, akkor sem látok benne semmi kivetnivalót. Feltételes módban írt, esélyekrõl..., latolgatott. Ez a fórum pont erre való.

Megkérek Mindenkit, hogy a fórumot rendeltetésszerûen használja! Köszönöm!

Úgy látom, a hozzászólásom nem kijelentõ módban íródott, hanem megosztó módban. Ha a moderátor szakmai szempontból úgy ítéli, kitörölheti ezt a latolgatást, vagy csak egyszerûyen azért, mert OFF vitát gerjeszt, de ez esetben bizonyos hozzáfûzött kommenteket semmiképpen sem gondolom jobban itt helyén valónak, mint egy kétségtelen nagy bizonytalansággal bíró latolgatást ami legalább a topic címének megfelel.

Amúgy a GFS szerint már 12-én hétfõn jöhet a totális hidegzuhany, ami 2 hétig "vendégünk" lehetne, vagy egyelõre a tavasz lenne vendég, ami bekukucskálásig jut, mire homlokon vágja a záródó ajtó? Ez alapján a latolgatásom már középtávon is bukta. Az ECM meg 2 napja még semmit nem látott belõle, és még a következõ 10 nap mindegyikén változtatni fog rajta (igen a futások átlagán is). Ezek a modellek jogosultak naponta gyökeresen akár 20 fokkal is változtatni, egy két hétre elõre várt T850 hõmérsékleten, (sõt a GFS Meteociel tavaly novemberi elõrejelzése szerint szerint februárban több hullámban méteres hóba és -20 fokos fagyba kellett volna az országnak fulladnia), csak mert hatalmas beruházás, számítógépkapacitás és bonyolult differenciálegyenletek levezetésébõl álló komoly elméleti háttér áll mögöttük, nem? Igaz ez csak számítógép, mégis ez alapján készülnek 2 hetes vagy még netán hosszabb távú elõrejelzések. Nos ezzel nem DM -t akarom legalizálni, aki pénzért árulja a jóslatait akik hisznek benne, de nem zárom ki azt sem, hogy tud valamit, csak kicsit idõs, elszámolja magát, na meg a pillangó effektus?

Nem mosolyogtató, hanem marhaság.

Életveszélyes kijelentõ módot használtál, pontos napokat (egy hetet) jelöltél meg, ezek mind-mind szakmailag igen meredekek, de több, mint megkérdõjelezhetõk.
Májusi fagyról az a véleményem, hogy most nem lehet mondani róla semmit, még a globál-makrokép, vagy május "elõre ismert" T2m T850 erõsen pozitív anomáliája se segítene sokat. Egyetlen fát próbálunk megjósolni egy távoli erdõben, lehetetlen, legalábbis erõsen DM-szagú és nem "hosszútávú" komolyságú.

A fórum címében is bent van,hosszútávú!!
A makrokép és a tapasztalat ezt mondatja velem. Eztán már ráutaló modellek nélkül, inkább korábbi évekkel való összevetésre illetve üveggömbre hagyatkozva:
Mivel ezt hozzátéve írta,szerintem semmi belekötni való nem volt!

2 hónapra elõre, azért írni igencsak mosolyogtató azért.

Ha sok csapadékot feltételezek és május eleji nyarat, akkor fagy esélye már jóval kisebb. Csontszáraz idõben mint tavaly, hamar lezuhan a higany a hõmérõben, tavaly augusztusban két 39 fokos kánikula között Zabarban +2 fok közelébe zuhant ami akár talajmenti fagyot is jelenthet, a májusi 31 fok utáni -2.7 fok vastagon deres fûvel a Bakonyban is érdekes kontraszt volt, de elõtte február óta nem esett.

"Májusi fagy idén nem valószínû, bár kellemetlen mediciklonos esõs, hideg szeles idõ esélyes 17 és 24. -e között."

Azért ez merész kijelentés. Mint valami Dávid naptár!

Véleményem szerint az a hideg valamikor le fog szakadni. ha nem 15 -e környékén, akkor a megszokott menetrend szerint Sándor-József- Benedek hoz zsákban az ország 50% án akár 24 óráig is megmaradó havat. Azt is megkockáztatnám, hogy ezt követõen is lesz menetrendszerint egy hidegleszakadás április elsõ napjaiban avagy a Húsvét némileg felemásra, vagy akár zivatarosra havasesõsre, jégdarazáporosra is sikeredhet.
80% esélyt adok annak, hogy márc 8 - 18 idõszakban lesz az országban olyan táj ahol átlépjük a 20 fokot úgy, hogy az átlagos Tmax is eléri a 17 fokot, mégha tartós jóidõre nem is számíthatunk, (már akár e hét végén is meglehet délen a 20) mint ahogy azt is valószínûsítem hogy az április eleji lehûlést elõtt 2-3 napos ízelítõt kaphatunk a koranyárból 23-25 fokos maxikkal.

A makrokép és a tapasztalat ezt mondatja velem.

Eztán már ráutaló modellek nélkül, inkább korábbi évekkel való összevetésre illetve üveggömbre hagyatkozva:

Stabil kellemes tavaszi, tartósan kemény (-5 alatt) fagyoktól mentes idõ április utolsó harmada elõtt nem túl valószínû, ám lesz éles kontraszttal 1-2 koranyári nap és április vége, május elsõ fele viszonylag stabil lesz 25 fok körül és zivatarokkal de átmenetileg május 12 -e környékén akár 27-32 fokos meleget is hozhat. Májusi fagy idén nem valószínû, bár kellemetlen mediciklonos esõs, hideg szeles idõ esélyes 17 és 24. -e között.

a középhõmérséklet márciusban átlagos, áprilisban kissé hûvösebb, májusban melegebb lesz, a csapadék pedig átlagost 10-40% al meghaladó lesz.

Az is lehet, a nagy nekikészülõdésbõl nagy kipukkadás lesz. Szerencsétlen esetben elõfordulhat, hogy szinte semmit sem profitálunk majd az északon felhalmozódó hidegbõl.
A GFS ingadozik: egyszer átlagos koratavaszt, más futásban szigorú telet helyez kilátásba.
Erõsen figyelem a modelleket az elkövetkezõ napokban, nagyon érdekes idõszak látszik körvonalazódni. Az biztosnak tûnik, hogy nemsokára új periódus indul elõoldali pozicióval. A periódus az átmenet nyugatias légmozgáson, majd a hidegelárasztáson át bizonyára eljut a mediciklonos fázisba. Hogy az egyes fázisok mennyire leszek kifejlettek, ez a kérdés.
Nem lepõdnék meg mindenesetre, ha megint erõs lenne a mediterrán ciklogenezis a megfelelõ fázisban. Egy tartósan magasnyomású idõszakba forduló hidegöblítés sokkal jobban meglepne a jelen helyzetben.
Szóval, a magam részérõl egyáltalán nem tartok lehetetlennek egy mediterrán-középeurópai alacsony nyomással jellemezhetõ idõszakot nagy hõkontraszttal, komoly csapadéktevékenységgel (hó vagy esõ) márciusban is. Valószínû, hogy a közelmúlt mediciklonjaival, nyugat-dunántúli nagy havazásaival már megvolt a finálé. De lehet, még egyszer visszatapsolják a "mûvészeket."

Hajjaj! Keletre akkor térülnek a légtömegek a Coriolis erõ hatására, ha az egyenlítõ felõl haladnak a sarkok felé. Ilyenkor ezek magukkal viszik származási helyüknek nagyobb kerületi sebességét, így az északabbra (vagy délebbre-a déli féltekén) kisebb kerületi sebességû földfelszínhez képest elõre sietnek. És mivel a föld köztudottan nyugatról keletre forog, az elõresietõ légtömeg kelet felé térül el (ahogy az ábrád mutatja)
Az északról délre mozgó levegõ esetén mindez FORDÍTVA van, a földfelszín kelet felé "kiszalad" a kis kerületi sebességûnek megmaradt északi eredetû levegõ alól. Az ilyen légtömeg ezért NYUGATRA térül el.
Viccen kívül, már régen komoly fejtörést okozott nekem, hogy vajon a ciklonok és anticiklonok mozgatják-e a légtömegeket, vagy épp fordítva: a levegõ mozgása hozza létre az alacsony és magas nyomású légköri képzõdményeket.
Végül arra jutottam, hogy ez is, az is igaz. A légnyomás és a légáramlás bonyolult kölcsönhatásban van egymással, nem véletlen, hogy a légkör mozgásait olyan bonyolult matematikai apparátussal lehet csak modellezni.

Résen leszek még kolléga, de egyelõre nem látom a helyzetet a dologban. Amint igen, aktivizálom magam, de utána tényleg pihi

A Coriolis erõ hatására keletre térülnének a légtömegek Link , ezt bonyolítják a ciklonok és anticiklonok, amelyeknek a tõlünk mért távolsága és földrajzi helyzete.. Szóval majdnem sírba vitt idén pár 100 km.

Nahát, ezek alapkérdések, és nagyon jó, hogy beszélünk róluk. Itt két szemléletmód ütközik
egymással: az egyik, hogy vannak a légköri képzõdmények (mint az említett skandináv AC) melyek lettek valahogyan, statikus dolgok, és áramlási rendszerükben mozgatják a különbözõ légtömegeket.
A másik, hogy éppen a légtömegek mozgása tartja fenn dinamikusan a légköri képzõdményeket. Például, az alacsonyabb szélességek felé mozduló sarki légtömegek a coriolis-erõ hatására nyugatra térülnek, és rátorlódnak a már eleve ott levõ levegõre. Ezért nyomásnövekedés áll elõ, kész az AC. A magasabb szélességek anticiklonjai számomra mindig azt jelentik, hogy tõlük keletre dél felé mozdulnak a hideg légtömegek.

"Mindenesetre, ha a sarki eredetû hidegtömeget a coriolis-erõ elvitte nyugatra, akkor már csak a délebbre elhelyezkedõ ciklonok áramlási rendszere tudja visszahozni azt keletre."
Inkább skandináv AC viszi nyugatra a hideget, ha megfelelõ pozícióban erõsödik meg tõlünk északabbra az anticiklon, akkor lehet DK-en mediterrán ciklonokból jelentõs havazás, akár elõoldal mentesen is.

Az biztos, hogy a sarkvidék hideg légtömegeit a légnyomás-különbségbõl adódó gradienserõ készteti az alacsonyabb szélességek felé való elmozdulásra. Azonban amíg a szubarktikus alacsony nyomású övben nem jönnek létre jelentõsebb örvények (ciklonok), addig a coriolis erõ az említett sarkvidéki hidegtömböket nyugat felé mozgatja (sarki keleti szélrendszer)
Talán ez magyarázza azt a megfigyelést, hogy az idõben egymást követõ hidegleszakadások gyakran mind nyugatabbra történnek.
Mindenesetre, ha a sarki eredetû hidegtömeget a coriolis-erõ elvitte nyugatra, akkor már csak a délebbre elhelyezkedõ ciklonok áramlási rendszere tudja visszahozni azt keletre.

Szép estét kivánok! Megerõsitem az elõbb felvetett vélemény(eke)t: az északi permanens hideg légtömeg - mivel benne legalább két jelentõsebb alacsoy nyomású területet is mutat a számitógépes modell - le fog jutni. A norvég Pettersen még az 1950-es évek végén kimutatta, hogy a sarki hideg levegõ ciklonális görbülettel/örvényléssel le szokott jutni alacsonyabb földrajzi szélességekre (az emlitett szakember szerint csakis ciklonok segitségével képes kimozdulni onnan, a sarki zónából). Valóban komolyan kell vennünk a hideg levegõ elárasztását. A meridionális áramlás miatt nagyobb esélye a mediterrán ciklonok újabb, de csak átmeneti epizódjára van esély, ami azonban korántsem jelent mediterrán ciklonsorozatot, mint azt korábban megéltünk.

Valóban, e mellett a kép mellett nem lehet csak úgy elmenni:
Link
Link
Meg merem kockáztatni, ilyen durva világ ezen a télen még nem uralkodott fent északon.
Hatalmas hidegtömeg északkeleten, tõle nyugatra 1065 (!) hepás grönlandi AC -tehát, a hidegnek bizony hajlama van az alacsonyabb szélességek felé való terjeszkedésre.
Ráadásul bõven 1 héten belül van a dolog, ezért bekövetkezése eléggé biztos.
Azt már meg se mutatom, hogy milyen mediciklonokat, északkeleti hidegelárasztást mutat a GFS mostani futása március 11.-12.- 13.-ra. Azért nem mutatom, mert szemben az elõbbi képpel, ez az idõtáv miatt közel sem biztos. Feltéve de nem megengedve, hogy mégis realizálódik, medicica-szakértõ soproni kollégánknak -aki nemrégiben jelentette be "nyári álomra" vonulását- megérné még egy darabig ébren maradni.
Mindenesetre, látva az idõjárás kifejezett hajlandóságát a mediterrán ciklontevékenységre, hihetõbbnek gondolom az ilyen jövõképet, mint a száraz hidegelárasztásokat.

Talán ahova eddig is. Keveredési zóna, sok csapadék.

Szépen összeszedted a dolgokat, viszont úgy gondolom, nagyon is komolyan kell venni a 200 óra feletti, körvonalazódó hidegbetörést, amely csúnya tréfát ûzhet velünk és a relatíve enyhe, havas tél végén egy bitang erõs zárást adhat ennek az évszaknak...
Párját ritkítóan masszívnak tûnik ez a hidegmag, É és K-Európa fáklyái a pincébe süllyednek és egyre inkább meginog a diagram szerte a kontinensen.
Pár napja, hete vázolgattam egy nagyon mozgalmas képet áprilisra... Lehet, hogy már hamarabb elõáll a rendkívüli szeszélyesség. Nézzétek a friss GFS térképeket! Csak utópia, de egyszerre jelenik meg rajta a 20-25 fokos t850 (Földközi-tenger középsõ medencéje) és a -30 fok alatti t850. (Oroszország)
Míg D és DK-Európában stabilan és erõsen átlag felett fut a fáklya, az északi területeken bõven alatta...
Nagy harc lesz ebbõl, sok ciklon, csapadék, havazás, viharok, tél és nyár egyszerre Európában. Mi hova fogunk tartozni vajon?

Ha északra tekintünk, már látszik az új ciklus, amit a bõdületes sarki hidegfelhalmozódás indít útjára:
Link
Északról dél felé haladva: hideglevegõ-cikloncentrumok-nyugati áramlásos zóna. Mindez teljesen szabályos. Egy nappal késõbb, ahogy illik, meg is kezdõdik az áramlási kép meridionálisba fordulása, a hideg leszakadása:
Link
Újabb 24 óra múlva a hideglevegõ már minket is érint, de az is látszik, hogy a zöm keletre megy el:
Link
Azonban -látszólag- még nincs veszve semmi, ugyanis a hidegleszakadás ismétlõdni látszik: nem egyszeri z-m váltás, hanem idõleges ingadozás meridionális és zonális áramlás között.
Link
A következõ képen viszont világossá válik, hogy a hideg megint keletre fut le:
Link
Aztán gyorsan fölénk terjeszkedõ AC, megszûnõ hidegadvekció:
Link
Ha "felsõbb szempontból" nézzük, nem is csoda az ilyenfajta kimenetel. Az elõzõ ciklus komplett lefutott, ráadásul jó kiadós mediterrán ciklonos fázis zárta. Most az elõoldali ill. zonális képek vannak soron, nem az erõs hidegelárasztás. S valóban, a folytatás ilyen:
Link
Link
Link
Stabil elõoldali pozició, délnyugatról masszív melegbeáramlás. Ráadásul alig több, mint 1 hét távolságra van, ezért erõsen komolyan veendõ. Azt kell mondanom, ez az idei évszakváltó szituáció: az igazi tél lezárása, a tavasz kezdete.
Az igaz, hogy utána mutogatja a modell a hideglevegõ ilyen-olyan utakon történû, különbözõ mértékû visszatérését, ami persze hihetõ. De mindez 200 órán felül van, a "vízválasztó" másik oldalán. Éppen ezért nem lehet véresen komolyan venni.

A hét legvégén esedékes elsõ kora tavaszi hidegöblítés valóban csak érintéses lesz (a java keletre fog elzúgni), viszont - anélkül, hogy a további modellfutások ismeretében lennék, feltûnõ a GFS-fáklya önmagához is hatalmas szórása március 8-a után, ami akár egy telitalálatos hidegadvekció lehetõségét is sejtetheti. Mivel a hivatalos szolgálatunk által közzétett ECM 14 napos (nagyjából március 1. felét magába foglaló) középtávú prognózis Közép-Európában a sokévi átlagnál 2-3 fokkal enyhébb hõmérsékleteket ígér, ebbõl az jön ki, hogy a hidegöblítések max. 2-3 napig tarthatnak, és az enyhébb periódusok lehetnek túlsúlyban. Viszont - ahogy elõttem megemlítették a kollégák - az enyhe idõszakok sajnos több-kevesebb csapadékkal is párosulhatnak, így a vízgyûjtõkben felhalmozódott tekintélyes hóban lekötött víztartalékok hirtelen olvadása fokozott ár- és velvízveszélyt eredményezne. Ezért végeredményben jól jönne, ha a következõ hetekben a tél olykor rövid idõszakokra visszaköszönne, hogy az olvadás fokozatosan, meg-megtorpanva menjen végbe

Elõtte felmelegedhetne az idõ,mielõtt jön majd a lehûlés.

Igen, az kimaradt, hogy a hónap elején megnyalhat a hideg, de a java keletre szakad le és gyorsan távozik majd.
Viszont az északon felgyülemlett zima nem látszik felszámolódni, így a március még hordozhat havas-hózáporos helyzetet magában bõven.

A jelenlegi T850 fáklya alapján március elsõ dekádjának vége felé masszívan benne van a lehûlés lehetõsége, de ez normális teljesen Most indul a szeszélyes tavaszi idõszak, valószínûleg váltakozva melegebb és hidegebb idõszakokkal, élvezzük hát ezt!

Eddig úgy tûnt, hogy az északi hidegmag kicsit eltolja a tavaszodást, most viszont egyre inkább arra tendálódik a dolog, hogy az azori térségben masszív ciklon tevékenység kezdõdhet a hónap elején, így itt déli-délnyugati áramlással enyhe légtömegek lehetnek meghatározók a hónap elsõ hetében legalább.
Viszont a napos, meleg, tavaszi idõ helyett továbbra is csapadékos, most már túlnyomórészt esõs idõszak jöhet, tovább növekedhet a belvizes területek nagysága.

GFS és ECMWF fáklya alapján is a jövõ hét közepétõl felettünk létrejövõ keveredési-zóna várható akár jelentõs csapadékkal. Tõlünk északra anticiklon száraz fagyos levegõvel, délre mediterrán ciklon vagy ciklonok enyhe nagy nedvességtartalmú légtömegekkel, a kettõ találkozása rajtunk vagy tõlünk délre lehet kissé. Jó eséllyel újabb havazás várható.

Annyi biztos: ha a hõcsere-ciklusok szemüvegén át nézzük a dolgokat, azt látjuk, hogy a jövõ hét elején, közepén új ciklus indul. A régi komplett lepergett már: a nyugat-északnyugati áramlásos (félblocking) szakból a hidegelárasztás fázisán át eljutott a mediciklonos állapotba.
Ez utóbbi jelentõs havazást okozott a Dunántúl nyugati felén. Most már ennek is vége: a mediterrán ciklon eltávozott, helyette a kontinens északkeleti, és középsõ részén elhelyezkedõ AC határozza meg az idõjárásunkat:
Link
Azonban ha a jövõ hét elejére, valamint észak felé tekintünk, látjuk az új ciklus kezdeti jeleit ( ilyenkor az alacsony nyomás minden esetben tõlünk északias irányban jelenik meg):
Link
Link
Ami itt megfigyelendõ, az a gyenge skandináv ciklon, és a tõle északnyugatra elhelyezkedõ magasnyomás.
Valamivel késõbb a folyamat határozottabb képet ölt:
Link
Link
Ezen történés, az új ciklus elindulása nyilván nem független a sarki tengeren nyugatról kelet felé lassan "elsétáló" hidegmagtól, mely az összes képen jól látható. Feltételezhetõ, hogy ennek jelenléte élezi ki annyira a hõkülönbséget, hogy ismét kezdetét vehesse egy ciklus.
Mindamellett az új ciklus nagyon gyengének imponál, a tél végi, általánosan lecsökkent hõdifferencia rányomja a bélyegét egész lefolyására. Például, szinte hiányzik a zonális fázis (hacsak ezt nem vesszük nyugati áramlásos idõszaknak ránk nézve:
Link
Link
Mutatkozik is valami vérszegény nyugatias légmozgás a tõlünk északra látható sekély ciklon által, de már ekkor nagyon feltûnõ a jókora blokkoló AC kifejlõdése és jelenléte a Skandináv-félsziget fölött.
Hamarosan teljessé válik a blokk, és belépünk a keleti áramlásos (mediciklonos) fázisba:
Link
Link
A ciklus légmozgásainak dinamizmusát alapvetõen a zonális fázis felgyorsult áramlásai adják, s ez most igen gyenge lévén, képtelen tisztességes alacsony nyomású teknõt, komolyabb ciklonokat generálni a kontinens centrumában és a Mediteráneumban. A mediciklonok sekélyek, és túlontúl távol is vannak tõlünk:
Link
Link
Ezek a képek igazi "semmilyen", jellegtelen tél végi idõjárást ígérnek a jövõ hétre. Talán a hét közepi gyenge ciklonális hatás okozhat majd jelentéktelen záporokat, hózáporokat (ahogy az OMSZ már jelzi is), aztán kelet felõl száraz hideg beszivárgása: mérsékelten hideg, csapadékmentes, eléggé nyugodt téli idõ a legvalószínûbb a hét második felében.
Azért vannak kérdéses pontjai is a helyzetnek. Például: 168 óránál (jövõ szombat) némileg aktivizálódni látszik a makrocirkuláció
Link
Link
Látható, hogy Délnyugat-Európában kimélyülnek a cikloncentrumok, és a jeges-tengeri hidegmag hatására az alacsony nyomás, gyors áramlási zónák is újra megindulnak dél felé.
Ha ezen déli, és északi alacsony nyomású terület fölöttünk össze tudna kapcsolódni, abból ez is lehetne:
Link
vagy ez:
Link
Ék, vagy "V" betû alakú grönlandi-skandináv AC, keleti és déli peremén rettentõ hosszú északkeleti légpályákon rendkívül erõs hidegadvekció térségünkbe.
Ha ez most elõállna, lenne szép világ!
De -a jelenlegi futások szerint- nem fog elõállni: túlságosan kiterjed kelet felé az észak-európai AC, az összekapcsolódás nem jöhet létre:
Link
Link
(De lássuk be, nem sok híja van...)
Másik kérdés a mediciklonok jelenléte. Pillanatnyilag úgy néz ki, ezek gyengék és távoliak lévén nem szólnak bele érdemben idõjárásunk alakulásába. De a mediciklonoknál -mint tudjuk- azért mindig ott kérdõjel. Ha kicsit feljebb jön, és/vagy jobban kimélyül valamelyik, máris okozhat csapadékot -talán jelentõsebb havazást is- országunknak legalábbis egy részén.
További kérdés a nagyon jelentõs északi hidegtömeg. Most úgy látszik, ez közvetlen hatást nem gyakorol ránk a következõ egy hét, tíz napban. A közvetett hatás a kérdés, valamint az, hogy nyomtalanul szétoszlik-e a hidegmag, vagy a késõbbiekben elindít-e újabb ciklust, generál-e fejlett teknõt a kontinens felett. De ez jórészt már március elsõ dekádjának kérdése.

Kihagytam azt a lehetõséget, hogy sunyi ciklonok elõoldalán tanyázzunk bazierõs skandi, izlandi, brit szuperblocking mellett. Így még Moszkva is megúszhatja a hideget, tolja is le róla a fáklya.
Az álomhelyzet egyetlen buktató pontja az elbaltázott irányba vonuló ciklon. Cserébe igazi tavaszi T-ket tekerhet be, bár ez ugyanolyan bizonytalan, mint a sarki hideg fölénk.

Hát a zonalitás inkább kiütötte magát, mint beütött. Nem semmi tél ez, ha a zonalitás jelentené a havat, hideget és télies idõjárást, nagyon sok sírást kellene szegény fórumoknak elviselniük...
A jövõbeni kilátások terén sajnos az ÉK-i hidegleszakadást kell latolgatnunk. Ami biztos, hogy lesz, csak az erõssége és tartóssága kérdéses.
Szerencsés körülmény, hogy nincs ÉK-en erõs hidegbázis. Ez azt jelenti, hogy ha egy hétig áll fenn a blokk, addigra tud lecsorogni a komolyabb hideg, ráadásul némi javító körülmény (ritkás izobárok, veszteglõ hidegbázis) ezt jelentõsen lassíthatják. Ha az AC ránk húzódik a skandik felõl, akkor el is tolódhat ez és talán sose ér ide.
Rossz hír azonban, hogy ez a száraz hideg nem nyugati hideg (azaz jobban félek egy -5-ös T850-tõl ÉK felõl, mint egy -10es T850-tõl ÉNy-Ny felõl). Szép kis hótakaró van a hideg levegõ alatt, így csorog ide Link . A skandi térség 240 órán belül erõs AC Link Izland és az óceán sekélyes ciklonok Link (az operatív erõs ciklonokkal számol (12Z), de csak 240h felett, az meg is hozná a hõséget). A NAO és AO is 0 körül szóródik, tehát nincs erõs pozitív index sem, hogy ellensúlyozza a február végi skandi AC-t és ÉK-i hideget.

Ezzel tehát egy jó kis szkanderozás töltheti ki a februárt, keményebb hidegekkel, de kellemes maxikkal (az AC-hajlam miatt talán kevés csapadékkal: Link ).

Ultra-hosszútáv:
240 óra környékén rendszeresen megjelenik egy erõs hidegmag tõlünk É-ra. Tankönyvi példa Moszkva: Link , ahol a T850 átlag -15-ig csorog (átlag!). Ez bizony ránk szakadhat, ha összejátszik a skandi AC-val és felettünk se lesz túl erõs az AC. Nagyjából február végérõl beszélünk, tehát több napos kemény telet hozna, de már az elviselhetõ, kibírható és tél- és nyárfanként is élvezhetõ fajtából (1-2 nap havazás, 1-2 nap hótakaró aztán jöhet az enyhülés).

Egy biztos: a február sem enged a télbõl, átlagosra csinálja, de lesznek (és épp szakadó hó mellett vannak is) szélsõségek...

Ami még kérdés bennem, hogy ha a nyakunkba kapjuk a lábas hideget, vajon összejön egy-két befagyott tó és lehet természetes jégen korizni? A nappali maxT-k miatt már nem számítok erre, ellenvélemények?

És miért jöjjön ide ? Hogy elfûtsük elõre februárban a márciusra szánt fûtõanyagot. A hátam közepére (még mindig sajog a jeges lépcsõn elesés óta) sem kívánom a tavalyi februárt a -10-20 fokaival meg 3 centis havazásával. Ahhoz hogy rekordhó legyen elég a 0 fokos havi közép is (lásd: 2013. jan., Pápa).
Mellesleg írtam a múltkor, hogy ha nem volt a télközép zord, febr.9-10-én szokott lenni egy kis havazás hazánkban meg hidegbetörés. Ahogy látom itt van és nem is linkeltem be hozzá 38 elõrejelzési térképet...

A makrofelállás jól néz ki egy télies periódus szempontjából középtávon Link , de sajnos a hideg valahogy elakad, úgy Ukrajna keleti határán: Link
De hogy miért?

Említsük azért meg, hogy a jövõ kedd-szerdai ciklon bizony itt nyugaton komoly havazás lehetõségét is hordozza magában, fõleg itt nálam a csücsökben

Igen abban igazad van, hogy a makro felállás megváltozhat, de kérdés meddig. Én már a múlt hétvégétõl de legkésõbb a mostani hét közepétõl lehûléssel számoltam, ugyanis ezt jelezték a gobálmodellek. Meg is érkezett, sõt enyhe havazás is várható a hétvégén, de ennek ellenére láthatjuk, hogy tiszavirág életû lesz a lehûlés, hiszen már kedden erõteljes felmelegedés kezdõdik minden jel szerint. Éppen ezért vetettem fel a kérdést ki tud e alakulni tartós keleti áramlás, vagy december január hónapokhoz hasonlóan az Ukrán területeken megáll a hideg levegõ, mihozzánk ugyan beszivárog, mérsékelten hideg téli idõt okozva. Nyilván a friss Ecm nem ezt mutatja, de még messze van nagyon. Magas napállás miatt 850Hpa -5C 925hpa -5C talajon már enyhe pozitív értékeket eredményezhet. Nem látok Link Link megfelelõ hideg bázist egyenlõre. Ezért lehet csalóka már magassági hõmérsékleti térkép mert 850hpa -10C talajon 0C körül van. Feltéve ha lesz -10C a magasban. Kalkuláltam a "lábas hideggel" mert Észak Atlanti levegõ esetén lassan már a 850hpa -5C is esõ esne. Ld elmúlt hét enyhe negatív magassági T mellett esett az esõ és vastagon plusz volt.

szerk: Tartóson értsd legalább 8-10 nap. Vagyis egy dekád a hónapból.