2025. június 26., csütörtök

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#7719
A "világot", azaz a földet a rajta levõ élettel együtt szerencsére nem olyan könnyû elpusztítani. Még a mi bolygónk is emberi léptékkel mérve elképzelhetetlenül óriási és elképzelhetetlen energiákat hordoz -az élõvilág pedig roppant szívós, és különösen szívós, találékony az emberi faj. A napfizikusok azt mondják, hogy a nap, fejlõdésének kései szakaszában, vörös óriássá puffad, és a Mars pályájáig kiterjeszkedik. Na, ez lesz az igazi "világvége", bolygónk tûzben pusztul el. A szakemberek a körülbelüli idõpontot is tudják -akinek mindenáron apokalipszis kell, hát íme! (Kérdés, hogy az ember -ha egyáltalán lesz még akkor- áll-e azon a technikai színvonalon, hogy bármit tehessen ez ellen)
Még egyszer ki kell jelentenem, hogy véleményem szerint mennyire káros a bulvármédia folytatta "szellemi környezetszennyezés". Felháborítóan alacsony észbeli nívóra alapoznak, nyilván a nagyobb nézettség, példányszám érdekében. Ráadásul arra törekszenek, hogy az általuk közöltek "minél nagyobbat szóljanak", minél sokkolóbbak legyenek, mert a közönség ingerküszöbe magasra emelkedett, a mutatott rengeteg szörnyûség miatt az emberek emócionálisan érzéketlenné váltak.
Rossz vége lesz ennek. Elsõ látásra úgy tûnhet, hogy a tévében látottak, újságban olvasottak hatástalanul peregnek le az emberekrõl. Rövid távon valóban elenyészõ a hatás -hosszú távon azonban óriási! Az éveken, évtizedeken (netán évszázadokon) át a fejekbe sulykolt dolgok teljesen áthangolják a közgondolkodást. A keresztény doktrina is áthangolta a barbár Európáét, az egzakt tudományos szemléletmód meg a középkoriét. Mindkét intellektuális rendszer tételei megfeleltek a kor tudományos színvonalának, és erkölcsileg is helyesek voltak. Az emberiség meg olyan lett, amilyennek most látjuk. Vajon mi lesz velünk, ha vég nélkül buta, agresszív, beteges dolgokkal traktálnak minket? A szellemi környezetszennyezés bûn, ami majd elveszi méltó büntetését a kultúra tönkremenetele, a morál összeomlása révén.
#7718
Milyne hülyén nézne ki egy jóslatban, hogy "világvége április 7. és június 18. között" :-)))


***

Csõrike, az ismeretterjesztõnek látszó bulvártévék azt adják, amit a nép akar... Érdemesebb olvasni, mint egyetlen percet is ezekre pazarolni az ember életébõl, ami aktuális világvége nélkül is épp eléf rövid...
#7717
Én azt tartom érdekesnek, hogy ahogy közeledünk ehhez a bizonyos világvégéhez, annál többen kezdenek el ezzel foglalkozni. Például a Discovery-n is egyre több mûsor foglalkozik ezzel a témával (pl. mi fog történni, ha egy hatalmas meteor csapódik a Föld felszínébe, vagy egy katasztrófa-sorozat elpusztítja a nagyvárosokat, stb.). Nem mintha olyan nagy tv-fan lennék, csupán érdekesnek találom. nevet
#7716
Pontosan! Egyszer a Bioszférában fejtegettük is páran. Azt hiszem, egy Term.vil. cikk volt a katalizátor mér jópár éve nevet Na abban volt is volt egy adat, miszerint a "világ vége" az emberek legnagyobb részének elképzelésében a jelenlegi (technikai) civilizáció végét jelenti. Ez nyilván nem egyenlõ a bioszféra teljes eltûnésével, sõt, még csak a Homo sapiens kihalásával sem.
Az meg külön vicc, hogy a legendákban mindig egy napra esik a világ vége. Amit jelenlegi ismereteink szerint csak nagyon kevés esemény tudna kiváltani. nevet
#7715

beillesztett kép


Angolul nem értõknek:
- Hogyhogy vége 2012-ben?
- Elfogyott a hely a kövön...
#7714
Röviden: Ahhoz, hogy kijelenthessük lesz e világvége, elõbb definiálnunk kell, mi az hogy "világ" és mi az, hogy "vége"! nevet
#7713
És értelmezhetõ a "világ" kezdete is, ez a Nagy Bumm, az õsrobbanás. Véleményem szerint ez is fordulópont volt, határ bizonyos állapotok között. Ez "elõtt" is nyilván volt valamiféle világrend, "létezés" (bár a létezés fogalmát alaposan ki kell terjesztenünk, mert a közönséges létezés-fogalom a mostani világrendhez köthetõ -szó szoros értelmében vett tér és idõ az õsrobbanás óta van). Úgy látom, hogy a Nagy Bumm elõtti "világ" nem múlt el mindenestûl, a jelenlegi univerzum ezt beépítette magába, szerves, obligát részévé vált. Innen van a fizikai (és egyéb) jelenségek sokszor tetten érhetõ, tudományosan is igazolt dualisztikus volta.
Hogy milyen lesz a "vég", arról az elméleti fizikának vannak elképzelései. Az univerzum gravitációs összeomlása, avagy a vég nélküli tágulás is a mostani stabil állapot megszûnéséhez vezet. Bonyolult kérdések ezek (állítólag a gravitációs állandó se állandó, hanem lassan csökken). Azonban ezeknek a megfontolásoknak köze nincs a vulgáris, bulvár-ízû világvége képzetekhez.
#7712
Mindig is érdekeltek a legendák, világvégék és úgy általában az emberi hülyeség. A 2012.12.21. világvége dátum mellett vége volt a világnak 1999-ben, 2000-ben, 2003-ban, utoljára pedig két hónappal ezelõtt. Ifjabb koromban minden világvégére szerveztünk egy bulit, ma már csak szolíd fõzögetés, borozgatás szokott lenni a haverokkal. A 2012-es világvége nagyon sok embert mozgat meg világszerte...és mindez egy apró félreértelmezésbõl.
szerk: egyébként van egy saját, a világot leíró elméletem, amelyben a "világvége" értelmezhetõ fogalom, bár inkább fordulópontnak tekinthetõ. nevet
#7711
Akkor jó. :-)
Nem ez az az oldal, ahol rosszfelé mennek az infók, viszont pont ezért nem is itt tudjuk megváltani a világot.
#7710
Persze tudom, hogy részedrõl humor volt. Dehogyis rád haragszom. nevet Csak a kommented elindított bennem egy gondolatmenetet.
#7709
De jó Neked! Én az éjjel csak piszok lassan, ám annál biztosabban vonuló felhõket csíptem el. :-(((
#7708
Szép napot mindenkinek! nevet Éjszaka, változó fényû csillagok megfigyelése közben, elcsiptem néhány fényes vagy nagyon fényes, lassú, hosszú pályát leiró júliusi Aquarida-meteort/tûzgömböt. (A Perszeidák sokkal gyorsabbak lesznek.)
#7707
Viccet azért érted?
#7706
Bár ez vastagon OFF (s lehet, ki is fogják moderálni innen), nem állom meg, hogy ide írjam: bizony is számít, hogy mit mondanak, írnak tanult, felvilágosult elmék (és ez egyben az õ felelõsségük). A közember világképe olyan kitûnõ gondolkodók mûvein alapszik, mint Kopernikusz, Kepler, Galilei vagy Newton (Einsteint már nem említem, a relativisztikus effektusok még nem épültek be a köz világnézetébe).
A tudománynak, írott szónak régebben becsülete volt, s egyáltalán, nagyobb volt az intellektuális fegyelem, mint manapság. Miért van az, hogy szellemi laposságok, síkhülyeségek tobzódnak a médiában, kezdve az idõrõl-idõre kitörõ, és rendszerint teljesen indokolatlan járvány-hisztériáktól (baromfi és sertésinfluenza és társaik) a "génkezelt" élelmiszerektõl való, szintén indokolatlan rettegésig. Ezek az inadekvát gondolatok ráadásul hatósági intézkedésekhez is vezettek.
Ilyenkor mindig elcsodálkozok, miért nem áll fel már végre néhány becsületes szakember, miért nem mondja: hölgyeim és uraim, ez nem így van... Hol a higgadt, szakszerû, tárgyilagos magyarázat? Miért nincs okos hang a média általános iázásában?
A tájékozatlanság, a bizonytalanság félelmet szül, s erre van a legkevésbé szükségünk.
Bizony, nem mindegy, milyen szellemi táplálékot vesz magához a köz nap mint nap. Ez elõbb-utóbb rá fogja nyomni a bélyegét a világ arculatára, ahogy az említett kitûnõ koponyák is rányomták -csak rossz értelemben.
A hülyeségek, rémületet keltõ információk publikálása nem tartozik a szólás és véleménynyilvánítási szabadság tárgykörébe. Ennek gátat kellene vetni, míg nem lesz nagyobb baj. Ad absurdum állami beavatkozással, cenzúrával -bár jobb lenne a kitartóan, lelkesen folytatott felvilágosítás, népmûvelés.
#7705
Akik horoszkópokat olvasnak (és olvastatnak), jósnõhöz járnak, számmisztikáznak stb azokat szerinted érdekli, hogy mit mondana a felvilágosult és tanult ember? Ugyan! Utópia... Viszont csodálom azokat az embereket, akik ennek ellenére megteszik, hogy elmondják. Én már rég feladtam az efféle kiigazitásokat. Max csak baráti körben mondom, ha kíváncsiak rá.
(Sajnos itt is egyre ritkábban van hozzá türelmem, és az ebbõl fakadó szarkazmus miatt utálnak is nem kevesen laza )
#7704
Már elég régóta (pár éve) megy a bulvármédiában. Amíg az emberek a tudományos média helyett a bulvárt olvassák, nem is fogjuk tudni elmagyarázni, mert nekünk nem fogják elhinni.
Wittmanmark: az a baj, hogy a Hold fázisa elég nagy lesz, asszem 8-án lesz telihold.
A Delta Aquaridák mindig is majdnem egybeestek a Perseidákkal, csak a Delta Aquaridák ZHR-je ("meteorsûrûsége") változó. Idén 30-án 16-os ZHR-rel tetõzik a SDA, holnap 5-tel a Piscis Austrinidák, szintén 30-án 5-tel az Alfa Capricornidák. Ekkor még az éjszaka közepén nyugszik a Hold, így nincs akkora zavaró hatása. A Perseidák viszont nincs is említve. (Itt néztem: Link ).
#7703
Hullócsillag-zápor augusztusban, de már most hétvégén is: Link nevet
#7702
Ki és honnan az ördögbõl vette, hogy 2012-ben vége lesz a világnak? Már maga a felvetés is a legnagyobb mértékben dõre, az pedig, hogy ennyi ember (félig) komolyan veszi, felháborító és lehangoló. Ennél már csak az a lehangolóbb, hogy nincsenek tanult és felvilágosult emberek, akik nyilvánosan elmagyaráznák, nem kell ekkora vadbaromságokban hinni. duhos
#7701
Nem vagyunk egyformák. Ezért szép a világ. nevet
#7700
Nekem D.A. borzasztóan NEM tetszik és nem értem, mások mit esznek rajta :-(
#7699
A link alapján 2013. Február 5-én lesz a legdélebbi deklináció, -45,6°, míg május 28-án a legészakibb, +85,2°. A Földhöz legközelebb március 5-én lesz, legfényesebb pedig március 8-12 között -0,5mg-vel.
Megnéztem az orbitját is. Hiperbolikus pályája van, tehát nem tér vissza többet. Az ekliptikát közel merõlegesen döfi a pályája. Az ekliptikát délrõl észak felé március 11-én lépi át, ekkoriban kora este lesz megfigyelhetõ, legjobban Dél-Európából. Akkor lesz a legkisebb a Naptól vett szögtávolsága, 15°.
Érdemes lehet megvizsgálni a pályáját, adatait részletesebben: Link
#7698
Felkészülésként ajánlanám Douglas Adams Vendéglõ a Világ végén címû klasszikusát. :-))))
#7697
2013-ban, addig, ne feledd, lesz egy világvége is, sztem egyelõre ne tervezz ilyen hosszú távra. :-))))
#7696
Nem utasítanám vissza! Járna már nekünk egy fél eget beborító hajascsillag.
#7695
Márciusban lehet egy fényes üstökös: Link - nem tudom, hogy melyik déltekérõl lehet majd jobban megfigyelni!
nevet
#7694
Látod, erre nem is gondoltam. Valóban, az "óriásbolygó" óriási gravitációjával nyilván sok mindent befog, ami a naprendszer belsõ része felé közeledik. nevet
#7693
Az isteni gondviselés igaz : Jupiternek hívják laza
#7692
vidám
#7691
Szinte mindent.
#7690
De tudom irigyelni azokat, akik egy becsapódás okozta mega-cunami vagy ilyenek miatt kell csak aggódjanak. :-)))
#7689
Ez esetben mi is spekulálhatunk azon, hogy ilyen gigantikus tsunami mennyire nyomulna be az európai kontinensre, elérhetné-e valahonnan (Az Adria vagy a Fekete-tenger-Alduna felõl, netán északnyugatról) a Kárpát-medencét. Ha szárazföldön történne a becsapódás, kérdés, hogy a légnyomás hullám, a levegõ felforrósodása vagy a szeizmikus jelenségek mennyire érintenének minket. Ezekhez a katasztrofális következményekhez képest a sztratoszférába került por kiváltotta napsugárzás csökkenés, és nyomában a globális (átmeneti) lehûlés már üdítõen enyhének imponál. Mit tud a tudomány mondani a fentiekrõl?
#7688
Egy 1-1,5 kilométeres Atlanti-óceánba csapódó objektum bizony hogy kellemetlen perceket okozna Appalacheben túrázóknak
#7687
Alighanem én is ezt a filmet láttam. "Jól megcsinált" volta, érdekessége mellett egyes állításai vitathatók (ld. elõzõ kommentek). Különösen az nem tetszett, hogy láthatólag ijesztgetni akarja a nézõket pl. az Atlanti-óceánba csapódás esetére az USA keleti partjaira omló kilométer magas vízfalakkal, az Appalache lábáig elõnyomuló tengerrel. Ez igazi horror -más kérdés, hogy 10-15 km átmérõjû kisbolygó tengerbe zuhanása esetén feltehetõen ilyesmi történne, de mekkora ennek a valószínûsége?
Úgy látszik, annyira nyugodt, izgalmaktól mentes az életünk, hogy valamivel borzolni kell az idegeinket, hogy kibírjuk valahogy.
Komolyan mondom, a film végkicsengésénél még az a naivitás is jobb lett volna, hogy bolygónkat isteni gondviselés védi az ilyenfajta katasztrófáktól! duhos
#7686
Sokan! Mivelhogy, legalábbis a média nagy részében, tömegtájékoztatás helyett "tömegcirkusz" van napirenden. vidám
#7685
A tömeges kihalások esetében nem egyedül a becsapódás volt a tettes, mindig járult hozzá egyéb, földi ok (trapbazaltok). Azt pedig elég nehéz elképzelni jelen biológigi ismereteink alapján, hogy egy becsapódás MINDEN élõlényt kiirtson úgy, hogy közben maga a Föld egyben marad. :-)
#7684
250 millió éve volt egy világméretû katasztrófa, amikor az élõvilág 95%-a kipusztult, persze kb. 100.000 év leforgása alatt( vulkáni tevékenység ). A 65 millió éve becsapódott égitest okozta világégés az élõvilág 70%-át pusztította ki, viszont rendkívül gyors ütemben. Években mérhetõ. 1-2 évben.
Minap láttam egy filmet ezekrõl. Az arizonai Winslow közelében lévõ krátert egy kb. 45 méter átmérõjû kavics okozta mintegy 50.000 éve és egy Los Angeles-nyi terület pusztult el teljesen.
#7683
Üdvözlet a Bakony csillagászainak!(meteor
Az a bizonyos hegylakó már sokat láthatott a Skót Felföldön! kacsint
Hát igen ,sok ember a napi bajok közepette zavarban is elgondolkodhatna,hogy milyen is bolygónk!És hogy csak egy bolygónk van és az emberiségnek vigyázni kellene reá!
Unokáinktól kaptuk nevet kölcsön!
#7682
Natgeo cikk Ladányi Tomi Nap elõtt vonulós ISS+Atlantis fotójával:
Link
#7681
Vajon hányan nézhették UFO-nak... zivatar
#7680
Bár kicsit késve, de köszönöm szépen nektek. nevet
#7679
Egy elég egyedi felvétel az Atlantis visszatérõ útjáról a mexikói Cancún városából:
Link
Izzik a sikló, mint a fene!
#7678
Az elmúlt 500 millió évben egy, azaz egy olyan "világkatasztrófa" volt, amikor becsapódás következtében a fajok jelentõs része kihalt (dinoszauruszok és társaik végzete 65 millió éve). Ez elég jól mutatja a hasonló események "gyakoriságát". Persze az egy 8-10 kilométeres égitest volt, és minél kisebbeket veszünk számításba, annál gyakrabban találkozunk velük. 1 km-es égitest becsapódása átlagosan 500 ezer évente következik be - ehhez képest a minket körülvevõ élõvilág ennél sokkalta hosszabb idõ óta jól van, köszöni szépen. :] Természetesen a becsapódás körzetében, akár több (kisebb) országnyi területen egy ilyen becsapódás is óriási pusztítást okoz, de csakúgy, mint egy nagy vulkánkitörés után, az élõvilág gyorsan visszahódítja az ilyen területeket, és utóhatása nemigen marad az eseménynek. Az viszont valószínû, hogy az emberi civilizációt sokkal jobban megrendítené egy ilyen eset...

Az üstökösök sebessége a Földhöz viszonyítva tényleg nagyobb, mert õk mindenféle, nagyon elnyúlt ellipszis- vagy parabolapályákon mozognak, ami a Földével igen nagy szöget zárhat be. A legtöbb "jólnevelt" kisbolygó pályája viszont durva közelítéssel párhuzamos a Földével, így egymáshoz képest nincs akkora sebességkülönbség. (Kivételek azért vannak!) Igaz, ha már mozgási energiát számolgatunk, akkor azt sem árt figyelembe venni, hogy az üstökösmag sûrûsége jóval kisebb, mint a kisbolygóé.

A Hale-Bopp viszont nem tudom, hogy jött a képbe: a Földhöz nem került 200 millió kilométernél (1,3 Nap-Föld távolságnál) közelebb! Annak idején még bulvárpánik sem volt körülötte, nemhogy tudományosan felvetõdõ becsapódás-veszély...
#7677
Nemrégiben láttam valamelyik "bulvár-tudományos" tévéadón -alighanem a Spectrum volt- egy érdekes filmet a földet megközelítõ aszteroidákról és üstökösökrõl. Ezekbõl állítólag nagyon sok van, a film azt sugallta, hogy elõbb-utóbb elkerülhetetlen a "nagy ütközés". Azt is állították, hogy már 1-1,5 km átmérõjû objektum becsapódása világkatasztrófát, a fajok többségének kipusztulását eredményezné. Az üstökösmagok a film szerint veszélyesebbek az aszteroidáknál, mert sebességük hozzávetõlegesen a duplája azokénak (ezért a mozgási energia négyszeres a tömegegységre számítva)
Azt is megtudtam, hogy a Hale-Bopp üstökös annyira megközelítette bolygónkat, hogy a "szakember" szerint lottó ötös valószínûsége volt csupán, hogy elkerül minket.
Kissé kétkedve fogadom ezeket az információkat. A nagy becsapódások szerencsére roppant ritkák. Az üstökös kétszeres sebességére vonatkozó állítás nagyon furcsa. Azt meg, amit a Hale-Bopp-ról mondtak, végleg nem hiszem. Tud valaki ezekrõl közelebbit?
#7676
Biztos nem szavazták meg az egyházak...
#7675
Igen, ezért volt a kérdõjel... nyelvnyujtas nevet Amennyire szimpatikus Obama programja ill. az, amit csinálni akart, annyira nem értem a NASA költségvetésének ilyen drasztikus csökkentését. Rengeteg második generációs sikló-terv készült, a Lockheed elkezdett építeni egy 1:3-as probatípust és mégis, mindent leállítottak...
#7674
A NASA-nál szinte mindig van egy 2-3-as szorzó, ami a határidõket illeti. nevet Éppen ezért én a tízes évek végénél hamarabb nem számítok új ûrhajóra.
#7673
Nem néztem meg, kiment a fejembõl... szomoru

Én is nagyon sajnálom, hiszen egyrészt a következõ 3 (?) év amerikai ürhajózás nélkül fog telni, másrészt pedig (az én szememben nevet ) a következõ generációs ürhajó - bármennyire is fejlett technikával fog rendelkezni - elvét tekintve visszalépés lesz, mégpedig az Apollo-korszak irányába.
#7672
Nagyon sima leszállás volt. Borzasztóan sajnálom, hogy befejezõdött vele egy nagyon fontos korszak az ûrkutatásban.
#7671
Követíts magyarul Link
#7670
Ma délben, 11:56-kor (magyar idõ szerint) száll le az Atlantis, NASA TV: Link

Utolsó észlelés

2025-06-26 08:52:21

Kenderes

29.5 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

141550

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.