Meteorológiai esélylatolgatások

Köszönjük!

Találó az avatarod, egy fecske tényleg kevés egyelõre ahhoz, hogy nyár legyen .

Milyen lesz az idei nyár idõjárási szempontból (2013)?

Erre a kérdésre én most sem tudom a választ, de a két nagy szezonális (Am, Eu) elõrejelzés alapján megpróbálok egy kis várakozási csokrot készíteni:

Hõmérséklet:
- a szezonális elõrék átlag körüli, vagy picivel az alatti nyárral számolnak (81-10-es átlaghoz viszonyítom)

Csapadék:
- átlag körüli vagy picivel fölötti csapadékkal kalkulálnak

Ahogy közeledtünk május végéhez, úgy lettek egyre hidegebbek, és csapadékosabbak az amerikai elõrék. Az eu-ai inkább átlag körül kalkulál mindkét vonatkozásban.

A csokor -óhatatlanul szubjektíven- a következõ:

Az idei nyár az anomáliához képest +0.5 és -0.8 fok között valószínû, míg csapadék tekintetében 90 és 130% között lehet.

Meglepõdések:

- egy szignifikánsan melegebb nyár (ano > 1 fok) meglepetés lenne, míg egy -2 fokos anomália körüli nyár szintén vaskos várkozáson kívüli tartomány lenne

-csapadék szempontjából egy száraz vagy nagyon száraz (kb. 70 vagy 60 % alatti csapadékösszeg a 81-10-es átlaghoz képest) nyár óriási döbbenetet jelentene, míg egy 140% körüli vagy fölötti teljesítmény (amely a 2010-es hez hasonló) szintén már jelentõsen kilógna a várakozási mezõbõl.

Szeptemberben meglátjuk! Kellemes nyarat mindenkinek!

A GFS-ENS-en jól látszik egy "tuti-lyuk" az elõrejelzés szórásáról szóló térképeken a Kárpát-medencében és környékén (ha jól értelmezem, ezen a 500 hPa-os geopotenciál-átlag, és a tagok szórása van megjelenítve):
288h: Link
312h: Link
336h: Link
360h: Link
384h: Link
Igaz, ez ugyanaz, mint a fáklya, csak "pepitában", de azért az is látszódik, hogy tõlünk északra és nyugatra jóval nagyobb a szórás az elõrejelzésben; plusz a gpdm-"szintvonal" általában ciklonszerûen görbül Közép-Európában. Vajon a standard-abweichung-nak mi az a jobb oldalon skálázott mértékegysége? Százalék?

"Hõmérséklet terén is képes volt egyik évtizedrõl a másikra 2-3 fokot csökkenni illetve emelkedni a hõmérséklet és akkor sírunk a 100 év alatt 0,8 fokról..."

Igazából ez a lényeg az egészben. Mi alapján gondoljuk a 100 év alatt 0,8°C-ból, hogy az újabb 100 év alatt újabb 0,8°C nagyon katasztrofális változás lehet, ha 20-30 évente ennél jóval nagyobb ingások vannak a rendszerben még akkor is, ha csak klímát nézünk és idõjárást nem?
A válasz nem ebben van eldugva, azóta persze a konkrét sírás nem is ezen megy már. Elõjöttek a szélsõségesedéssel, de legnagyobb sajnálatukra a szórásokban sincs jelentõs változás. Szeretnek az 1961-'90-es idõszakhoz viszonyítani, mert ahhoz képest az átlag is és a szórás is nõtt napjainkra. De a klíma nem ez.

Sze: P Kapitány:
Most is teljesen ugyanúgy néz ki a fáklya, mint korábban, amirõl beszéltem. Pl. ide: Link , Link .
Megítélésem szerint a fáklyán látszó stabil felmelegedés továbbra sem makroszinoptikus, hanem szoláris, vagy klimatológiai eredetû. A makrokép változásának csak kis esélyét adja a modell, és akkor is lassú lefolyásban. (A 3-5 napnál olykor megjelenõ kis mértékû lefelé szórások annak köszönhetõek, hogy a tõlünk nyugatra örvénylõ cikloncsalád egy-egy tagja olykor fölénk kerül, és ezen fölénk kerüléseket 3-5 napra elõre veszi észre a modell.)
A GEM sem más: Link Link
NAEFS sem: Link Link Link
NOGAPS sem: Link Link
A GFS a legfurább, a többin mindig van pár tag, ami egy kicsit elmászik (speciel most a GFS-en is), többen inkább lefelé, de fölfelé is vannak. Szerintem egyelõre ezeket kell figyelni, elindul-e a többi tag is valamelyik elmászó tag felé.

Ötletem ugyan nem nagyon van, de nekem is ez jutott eszembe. Ugye a jól mûködõ modellek le tudják modellezni a Namias-ciklust, mivel ez a ciklus a légköri kormányzó egyenletrendszerben benne van (tehát nem csatolási mechanizmusok többé-kevésbé szabályos váltakozása). A ciklusnak ez az eleme (pontosabban ez ugye a váltás a következõ cikluselembe) következik, így nem meglepõ, ha a modelleken ez jelenik meg. Illetve pont ez az, amiért meglepõ, ha 384 órán át egyáltalán nem mutat váltást a fáklya egyetlen tagja sem, ráadásul több futásban.
Azt tudjuk, hogy a ciklus eleminek idõtartama elég nagy szórással tud változni. A modell számára az igazi nehéz feladat éppen az, hogy a következõ váltást megfogja. Ha azt adja, hogy a következõ váltás 384 órán belül képtelenség, ott a modellel lehet a baj.

A dinamikai ok - tudomásom szerint - a következõ:
Amikor a Namias-ciklus vége felé járunk, akkor a polárfront nem zárt, hatalmas állóhullámok vannak rajta. Ahol hullámhegy van, ami egy AC-t kerül északról, ott az AC déli oldalán retrográd áramlás jelenhet meg (pl.), de összességében is olyan a kép, hogy a ciklonok és az anticiklonok önállóan élnek, gyakran maguk körül zárt "futóáramlással" rendelkeznek (bár ez a "futóáramlás" azért messze nem közelíti meg a poláris jet sebességét). Ekkor már az észak-déli hõkontraszt nagyjából kiegyenlítõdik, és emiatt a ciklonok, anticiklonok gyengülnek. Szoláris hatásra pedig a "nulláról" újra elkezd megnõni a hõkontraszt, a polárfront regenerálódik.
Hogy most mi van, azt pontosan nem tudom, érdekes lehet tudni, hogy konkrétan mi késlelteti a Namias-ciklus 3->4 átmenetét. Arra gyanakszom, hogy a ciklonok, anticiklonok szeretnek É-D irányban hosszan elnyúlni (ez azért van amúgy, mert a ciklon olyan nagy, hogy a Coriolis-erõ északon nagyobb, mint délen, és ezért a geosztrofikus szél pályája ellipszis alakú lesz). Ha ez bekövetkezik, akkor a hideget és a meleget is a szokásosnál jóval messzebbrõl szippantják be, és ha azok elfutnak egymás mellett, akkor meridionális hõkontraszt tud kialakulni, sõt, a hideg és a meleg egymás körül pöröghet is egy darabig (ez van most is, ld. finn kánikula). Ugyanis egy darab ciklon nem tud akkorára nõni, hogy két ekkora méretû légtömeget egymásra emeljen. Ezért mindaddig folyamatos lesz a ciklogenezis, amíg a hõmérséklet ki nem egyenlítõdik. (Szerintem.)

És a Duna vízgyûjtõ területére (fõként az Inn) 4-5 nap alatt igen nagy területen 150-250 mm csapadékot adnak, az elég komoly, de a Tisza-vízgyûjtõje is megkaphatja a 100 mm-t. Ez mondjuk lehet, rosszabbul hangzik.

Pedig továbbra is nagyon stabilak a modellek és 144 órától már egyöntetû a tartós melegedés.

Mondom 53,5 mm, az éves pedig 527,1 mm

Akkor kezdem már az elõbb leírt séma szerint, tehát a 30 mm-nél alacsonyabb csapadékhozamú hónapokat vizsgáltam meg a nyári idõszakban.

1980-1989: 13 hónap
1910-1919: 10 hónap
1860-1869: 9 hónap
1890-1899: 9 hónap
1950-1959: 9 hónap
1900-1909: 8 hónap
1870-1879: 7 hónap
1880-1889: 7 hónap
1940-1949: 7 hónap ( itt 9 év van meg )
1920-1929: 6 hónap
1930-1939: 6 hónap
1990-1999: 6 hónap
1970-1979: 5 hónap
1841-1849: 4 hónap ( 9 év van meg )
1850-1859: 4 hónap
1960-1969: 4 hónap
2000-2009: 3 hónap!!!!!!

Bárhogy is számolom mindig egy csapadékos periódus jött ki, szóval még az sincs, hogy rengeteg aszályos hónap a 30 hónap között, a 3 hónap igazán nem sok.

Így a véleményem, hogy a szélsõség hazánk idõjárására mindig jellemzõ volt és lesz is, és pont most sok klímakutató sajnálatára épp egy csapadékos periódusban vagyunk:-) Ez sehogy nem illik bele az elképzelésbe:-)

Ha azt a tényt nézem, hogy 1860-as években sorra sorakoztak az olyan évek, hogy 400 mm alatt volt a fõvárosban a csapadék mennyisége és bizony a 445,9 mm évtizedes átlag még Szolnok környékének most is kevés lenne, nemhogy a fõvárosinak. Majd ezt követõen cirka 20 év alatt már az egyik legcsapadékosabb évtizedrõl beszélhetünk 585 mm évtizedes hozammal. Kérem szépen 20 év alatt változtunk meg ilyen gyökeresen. De ezt eljátszotta az idõ, csak, hogy ne menjünk vissza a múltba sokat az 1940-es években is mikor 489,4 mm hullott átlagosan egy évtized alatt majd rá szintén 20 év múlva már ez az érték 556, 3 mm, elõtte a 30-as évtizedben pedig a hozam 584,1 mm volt.

Látható, hogy a csapongások mind csapadék mind a hõmérséklet terén nagyon jellemzõek. Itt is a 80-as évek aszályos nyarai tényleg igazak voltak, de most a " szélsõség " másik arca van épp.

Hõmérséklet terén is képes volt egyik évtizedrõl a másikra 2-3 fokot csökkenni illetve emelkedni a hõmérséklet és akkor sírunk a 100 év alatt 0,8 fokról, ugyan már ez tényleg vicces és szemfényvesztés!

Mennyi a 170 év nyári átlaga?

Már készül a nyári hónapokra vett legszárazabb hónapok listája, elõre bocsájtom, hogy ebben sincs nagy változás. Itt 30 mm csapadékhozamú alatti csapadékú nyári hónapokat veszek alapul.
Nem is lehet mivel az egyik legcsapadékosabb periódusban vagyunk, a második lista mutatja.
A szélsõség hazánk klímája ezzel nincs gond mindig ilyen volt.

A jól tévedek, a "hiszti" nem azt mondja, hogy nem lesz csapadék, hanem azt, hogy sokkal szélsõségesebb lesz az eloszlása. Ha ez igaz, akkor akkor megnézhetnél egy statisztikát arra vonatkozóan is, hogy hány hónap volt annyival az átlag alatt, amennyivel a 100 mm felette van, és ott is növekedést kellene tapasztalni. Nos?

Még megnéztem a fõvárosi adatsor alapján, hogy melyik évtizedben volt a 3 nyári hónap adatai alapján 100 mm meghaladó mennyiség 1840-tõl kezdve és mennyi hónap, mivel évtizedenként 30 hónapról van szó így nem volt egyszerû, de gyorsan átszámoltam és döbbenet érték jött ki, még számomra is de valahogy sejtettem:-)
Szóval egy évtized alatt 100 mm meghaladó csapadékhozamú hónapok száma a nyári idõszakban a fõvárosból.
1860-1869: 0 hónap
1900-1909: 0 hónap
1930-1939: 1 hónap
1940-1949: 1 hónap
1970-1979: 1 hónap
1980-1989: 1 hónap
1880-1889: 2 hónap
1910-1919: 2 hónap
1841-1849: 3 hónap ( itt 9 év van meg )
1850-1859: 3 hónap
1890-1899: 3 hónap
1920-1929: 3 hónap
1960-1969: 3 hónap
1950-1959: 4 hónap
1990-1999: 4 hónap
1870-1879: 6 hónap
2000-2009: 9 hónap!!!!!!

Évtizedenkénti bontásban éves csapadék mennyiség a fõvárosra: ( már fent van valahol de itt sincs rossz helyen ):
Száraztól a csapadékos felé:
1860-1869: 445,9 mm
1940-1949: 489,4 mm
1980-1989: 490,6 mm
1850-1859: 497,9 mm
1900-1909: 506,2 mm
1841-1849: 508,6 mm ( csak 9 év átlaga van itt meg)
1970-1979: 511,7 mm
1920-1929: 517,3 mm
1890-1899: 523,2 mm
1990-1999: 530,6 mm
1950-1959: 531,4 mm
2000-2009: 552,1 mm
1960-1969: 556,3 mm
1910-1919: 569,0 mm
1870-1879: 561,3 mm
1930-1939: 584,1 mm
1880-1889: 585,0 mm

Látható, hogy valamit nagyon le akarnak tuszkolni a torkunkon, ahogy egyre jobban beleásom magam a globális hisztibe annál biztosabb vagyok benne, hogy az egész nem más mint szemfényvesztés:-)

Hogy a franca lehet ebbõl sivatagosodást kihozni nem értem, és sajnos többen ezt elhiszik lásd a lenti írást:!-( Szomorú vagyok, tessék odafigyelni, számolni, tájékozódni és utána írni.

Kérem a moderátorokat, hogy maradjon itt mivel tudom, hogy visszatekintõ, de ez ide tartozik. Köszönöm!

Ezzel az aszályos nyarak sorozatával csak egy probléma van, hogy az elmúlt jó 20-25 évben a nyaraink átlag feletti csapadékot hoztak. Aszályos nyárnak mondható 1990-tõl kezdve 1990, 1992, 1994, 2000, 2003, 2012. Ez bizony 5 év 24 évbõl. Átlagostól szárazabb még 2011, és esetleg 2002 nyara, de az inkább átlagos, a többi csapadékosabb és jó sok pl 1995, 1996, 1998, 1999, 2005, 2006, 2008, 2009, 2010 kiemelkedõen csapadékos volt:-)

Így annyival pontosítanék, hogy folytatódik a csapadékos nyarak sorozta ha ez igaz.

Hogy picit nézzünk elõre annyit megjegyeznék, hogy az áramlás egyelõre tartós, június közepéig folytatódik az inkább hûvösebb változékony idõ, hogy utána mi lesz jó kérdés:-)

Igen: én is figyelem már egy ideje a GFS 192 órán túli "filmszakadását". A fáklya mellett érdemes megnézni a determinisztikus térképeit -azt, hogy milyen nyomáseloszláshoz tartozik ez a szokatlan hõfáklya. Nos, a délnyugat és északkelet-európai magasnyomások összekapcsolódása látszik, AC híd tõlünk északra, amolyan ál-Vojejkov tengely. Közép és Délkelet-Európában bárikus mocsár helyzet, több napon át. Az észak-atlanti minimum egész kis területre szorul vissza: a Grönlandi-tengerre és közvetlen környékére. Az északkeleti AC elõoldalán dél felé indulnak a poláris légtömegek, de pályájuk annyira messze északkeletre van tõlünk, hogy hatásukkal nálunk nem lehet számolni a mutatott kép szerint.
Szóval, elég szokatlan a felállás, s ha 192 órán belül jönne, nagyon kíváncsi lennék, milyen idõ következne országunkban. Egyelõre azonban nagyrészt még a 192 órán túli "mesetartományban" van, s szerintem, ahogy közelebb jön, úgy változnak majd a makroszinoptikai képek, s válnak hihetõbbé.
Egyébként rég észrevettem, hogy az idõtáv vége felé (300 órán túl) a GFS majdnem mindig ezt az AC hidas figurát mutatja, ami egy meridionális fázis végének felel meg. Feltehetõleg ez nem az idõjárásra vezethetõ vissza, hanem a programra, amivel a modell dolgozik.
Van arra vonatkozólag valami ötleted, miért van így?

Kiadtuk az új szezonális elõrejelzésünket, NASa, NWS-NOAA, JAMSTAC, MetOffice, stb alapján:
Nemzetközi kutatóintézetek szerint az átlagosnál hûvösebb és csapadékosabb lehet az idei nyár a Kárpát-medencében, és csak az õsz közeledtével térhetnek vissza az átlagos hõmérsékletek. Idén tehát megszakadhat az aszályos nyarak sorozata.
Részletek:
Link

Megjegyzés tudjuk mennyit érnek a szezonális elõrék. A télen kiadott elõrénk, még a szokásosnál kissé melegebb és szárazabb tavaszt ígért, de pl a nyári aszályokat eddig jól jelezték elõre.
Most elég nagy az összhang, hogy átlag körüli, vagy annál csapadékosabb, hûvösebb nyárra van kilátás hosszú távon is. [esõ]

A GFS fáklyákon tûnt fel nekem valami!
Már több futás óta a 21 tagú fáklya mind a 21 tagja, minden futásban, végig a 384 órán keresztül gyakorlatilag együtt fut. Végig sok csapadékot adnak, és lassú, fokozatos melegedés (ránézve ez a melegedés inkább szinte szoláris eredetû, a napforduló közeledése miatt lehet, mintsem valami légkördinamikai, vagy makroszinoptikai oka lenne). Az elsõ, ami eszembe jut, az az, hogy ilyen nincs. Nem létezik, hogy 384 órán keresztül majdnem nulla legyen a bizonytalanság. Ezen fáklyák alapján azt kellene mondani, hogy esélytelen bármiféle váltás két héten belül. De nem, ez valószínûleg nem így lesz.
Egyrészt magán a GFS fáklyán is megjelenik olykor 1-2 tag, ami 250-300 óra környékén "kiáll a sorból". De azokkal is baj van: többnyire lefelé mozdulnak el.
A többi fáklya jóval mozgékonyabb, azért legalább a hosszú távon megfigyelhetõ rajtuk némi mászkálás (csapongásnak azért nem nevezném).

Ezek alapján az én várakozásaim röviden:
Amíg a fáklyákon nem látunk jelentõsebb átrendezõdésre utaló jeleket, addig a kisebb átrendezõdések szerintem egyszerûen elmaradnak majd. Ebben benne vannak a mai naphoz hasonló egy napos melegedések, véletlenszerûen megjelenhetnek ilyen, és jobban csapadékos helyzetek attól függõen, hogy a ciklonrendszer egy-egy tagja ránk jön-e, vagy lesz-e egy átmeneti erõsebb elõoldal, mint ma. De nem hiszem, hogy akár csak egy pár száz kilométerrel arrébb kerülhet a ciklonrendszer, vagy körülötte az AC-k. Jelenleg nekem ez a térbeli elhelyezkedés tûnik a legstabilabb elemnek.
Tehát szerintem teljes makrováltás kell ahhoz, hogy a konkrét idõjárás is tartósan megváltozhasson. Erre azonban a modelleken nincs jel. Most arra várnék, hogy vagy bemásszon valami 384 óránál (ami ki tudja, mikor lesz), vagy pedig egyszer csak a modell elkezdjen szórni (ez a gyakoribb).

Megjegyzem, hogy 300 óra fölött a mai T850-fáklyák egy picit jobban szórnak, mint tegnap, de a nyomásfáklya még nem, úgyhogy ez még valószínûleg nem jelent semmit.

Sze: Egyébként a GFS-t most épp ez a "túlteljesítés" teszi számomra hiteltelenné, gyanús, hogy ott valami hibásnak kell lennie, ennyire tuti nem pontos a modell, ha esetleg bejönne neki még két hét múlva is, akkor lesz egy jó nagy kiugrás a verifikációs diagramokon.

Ha a jövõ hét elejére számított hideg nem széllel, hanem végre esõvel érkezne meg ide, azt nagyon megköszönném...

Némi optimizmus mellett azért itt megjegyezném, hogy a kialakult helyzet jövõ héten, legkésõbb hétvégéig lassan felszámolódik, elõbb utóbb az északnyugat felõl lefûzõdõ hidegcseppek sorozata abbamarad, és a már megszokott retrográd áramlási képpel lassan teret hódít a meleg, s bár berobbanó kánikulára még nem számítok, de alapvetõen azért lassan-lassan nyár lesz belõle. A tavalyi nyáreleje sem indult másképp, amikor megjelent az elõrejelzõ térképeken a határainknaál június elején a 0 fokos T850 es izoterma, akkor is támadt olyan közöttünk, aki szintén eltemette már májusban a nyarat, miközben kb 2 napon belül irdatlan afrikai hõség gyanúja vetõdött fel a hónap végére, és végül mégis lett belõle "2010 -es orosz típusú" nyár a Kárpát medencében.


Kissé visszatekintve e fórum tavalyi hozzászólásaira kiderül,hogy a helyzet meglepõen hasonlított az ideire a ténylegesen megvalósult csapadékoktól eltekintve,

így egyes hozzászólások mostanság a tények ismeretében elég viccesnek hatnak:

íme egy objektív hozzászólás a hónap fordulójára várt helyzetrõl:
Link

ugyanez általam, némileg nagyobb érzelmi töltettel (f/h)ûtötten :-)

Link


Nyártemetés statisztikai alapon:

Link

Statisztika finomabb megközelítésben:
Link


2012 kifejezetten konvektív és csapadékos nyara:

Link

stb, stb.

A nyár eleji várakozásaink eléggé csapongóak voltak, volt minden, mit a búcsúban, a korai június végi hõséget úgy-ahogy sikerült megfogni, de a késõ nyári tetõzésre és a 2011 hez hasonló folytatásra senki nem számított.

Statisztikai alapon tehát a 2006 os évhez hasonló lefolyás nem lenne túl valószínû, de a kép régóta nagyon hasonló, és valahogy nem sikerül elhagyni. Smint látjuk a tavalyi április végi-május eleji hõség és június elején pepitában szintén analóg helyzet :-)
A tavalyi korai medárd, a modellek által bepakolt ûber csapadék elmaradt, hõség mégis lett.

Annyit azért sejtet a mostani helyzet, hogy az alacsony nyomás gyakran közelebb férkõzik hozzánk, mint tavaly ilyenkor, szerintem a tipikus télinek nevezett makrokép nemsokára nálunk a tipikus nyár eleji mérsékelten meleg, csapadékosabb verziót hozhatja be. :-)

Továbbfûzve a szálat, a lehûlés mértékére jellemzõ, hogy a jövõ hét közepére egész Európából kiszorulhat a 15 fokos izoterma 850 hPA szinten, a blockinghelyzet, ha lehet, még jobban kiélezõdik - az azori AC és a Jeges-tenger feletti középpontú AC között híd jön valószínûleg létre, ettõl délkeletre, Északnyugat-Európa felett pedig egy magassági hidegcsepp alakul ki. Ez az inkább a tél második felére, mintsem nyár elejére emlékeztetõ makroszinoptikai kép egyelõre teljesen elzárja a meleg légtömegek útját kontinensünk belsejébe. Ez a felállás meglehetõsen stabilnak ígérkezik és ebben jelentõsebb változás leghamarabb június 10-e után lehetséges, Június így legjobb esetben Janus-arcúra sikerülhet, egy zömében csapadékos, hûvös elsõ 10-15 nap után fokozatosan melegebbre fordulhat az idõ, ám a fennmaradó nedvesség továbbra is kedvezõ feltételeket teremthet helyi záporok, zivatarok kialakulásához (napforduló környéki bárikus mocsárhelyzet). Aki június 1. felében Európában tervezett elõrehozott nyári szabadságot, annak mindenképpen halasztást javaslok (leghamarabb a hó végére, de inkább júliusra, augusztusra), mert bizony hosszú hetekbe telhet majd, amíg a meleg megérkezése után a tengerek (Adria, Földközi-temger) annyira átmelegszenek, hogy fürdésre alkalmasak lesznek.
Összehasonlításképpen ezt támasztja alá a cseh meteorológiai szolgálat hosszútávú prognózisa a május 27-június 23. közötti idõszakra, amely június 10-ig a sokévi átlag alatti hõmérsékletekkel, majd lassú felmelegedéssel számol, a nyári napforduló környékén már átlagos vagy annál kissé magasabb értékek mellett. Türelem nyarat terem, idén úgy látszik igen türelmesnek kell majd lennünk e tekintetben.

Amit most kapunk, azt nem köszönjük meg! Felettünk örvénylik majd, és hal el az a ciklon, ami megkeseríti sokak nyári várakozását.Ha igaz, akár napi hideg rekord közelében is lehetünk. Jövõ hét elején ismét benéz a T850-en a 0-fok.Nem semmi, s a rengeteg csapadék többfelé okozhat majd áradásokat,illetve újra megjelennek a belvizek is. Javulás csak a jövõ hét közepétõl lehetséges, de az még odébb van. [esõ]

Sziasztok!

Hasonlóképpen a téli latolgatásokhoz, szerintem jó, hogy ha már a nyár latolgatása elkezdõdik. Azt nehéz kiszámolni úgyis hogy mikor lesz jó idõ, mikor menjen az ember szabadságra, vagy hogy merjen e hosszabb pihenõt tervezni. Éppenséggel nem kell a tartós emberpróbáló kánikula nagy aszállyal, de az átlag alatti, folyamatos esõs idõ sem lenne jó. Úgy a kettõ közötti arany középút az ideális. Majd meglátjuk. Én is szívesen olvasom ezen beírásokat.

Újabb megkésett latolgatás: Lám, míg sokakban kételyeket ébresztenek az e fórumban írt hosszútávú latolgatások szakmaiság szempontjából,mégis van igény arra, hogy ilyesmiket olvashassunk. Kissé nehéz megfogni az átmenetet a latolgatás és a szakmaiság között, hiszen amit modellekkel alá lehet támasztani azt legtöbben akik ezt a fórumot olvassák, van annyi eszük és tudásuk, hogy szintén bele tudják értelmezni, nehéz tehát megalapozottan újat mondani, viszont minden ami egyéni tapsaztalatot vagy olyan megérzést is bevisz amihez nem tudunk forrást linkelni az szakmailag megkérdõjelezhetõ. Viszont közülünk kevesen tudnak olyan precíz matematikai statisztikai modellt itt felállítani, mint a tárgyalt prediktor.

A prediktor immár 0.87 es korrelációja igen jónak mondható, azonban semmit sem mond a hónap elsõ és második felének hõmérsékleti vagy csapadékeloszlásáról, avagy az idõszak szélsõségességérõl, és ebben a kép nagyon változatos, s hogy ennek ellenére a havi átlagot igen jól megfogja, az érdekes dolog. Ami kérdés merült fel bennem, hogy minden eleme valóban régóta fennálló kölcsönhatásokat hoz -e létre, nem csak egy - az elmúlt 20 évet jellemzõ és jelenleg fennálló légköri helyzet vagy tranziens szerencsés összjátékáról van szó, jön -e a képbe valami lényegi változás ami az egyébként bizonyított hatásokat is felülírja (vulkánkitöréseken kívül) , s így még a 22. században is részét képezheti -e esetlegesen egy szezonális elõrejelzésnek :-)


A társalgóban a jelenlegi idõjárási helyzet alapján sokan arra számítank, hogy a június döntõen csapadékos és hûvös lesz. Nekem az a meglátásom a jelenlegi makroszinoptikai felállásban, hogy egy hûvösebb, vagy melegebb idõjárási idõszak tekintetében ritkán érdemes 2 vagy 3 hétnél hosszabb szakaszra felkészülni, ugyanakkor a késõtavasz idõjárásának tendenciája sem utal arra számomra, hogy az elõttünk álló nyár vagy akár egy hónapos idõszak az átlagosnál nagyobb valószínûséggel hûvösebbnek ígérkezne. Ez a hûvösebb, csapadékosabb idõszak nagyjából egy hete tart (Atlanti blocking, ciklonok hûvös levegõ áramlása Közép Európa felé), ezt egy erõs nyugati hidegleszakdás elõzte meg sokfelé téli idõt okozva éppúgy, mint a március 2 felében hozzánk érkezõ késõtelet megelõzõen is.
Jelenleg a hûvös levegõ hozzánk csak lényegesen legyengült formában jut már el, a súlypont tõlünk nyugatra marad, az elõ és hátoldali pozíciók egyensúlyának eltolódása nagyjából megosztja az országot egy nyugati- keleti területre. Hasonlót láttunk azonban február közepe óta, míg az Alpokalján 40 centi hó esett, Szerencsrõl koratavaszi fotókat kaptunk, csak alapvetõ különbség, hogy akkor ez a megosztottság az elõoldal térhódítása nyomán lépett fel most pedig tipikusan a hidegfront után. ami tkp majdnem egy álló frontvonalat eredményez, és hajlamos akár retrográd módon is kihátrálni.
Olyan az elõ-hátoldal mozgása, mint egy homokon futó folyton medret változtató patak.


Thermometerrel egyetértve, most inkább K-DK re van tõlünk a masszív meleg (2010-ben is tõlünk keletre halmozódott a hõség, bár most némileg DK.-ebbi még az elhelyezkedése - akkor nyár végére, szeptemberre átnyúlóan Moszkvában 40 fok feletti hõmérsékleti rekordokat sõt a sarkkörön túl is 30 fokos hõséget eredményezve, míg nálunk többször alakultak ki mediterrán ciklonok tetemes csapadékkal, hirtelen, de csak a fél országot érintõ hõmérséklet visszaesésekkel de ezzel együtt a nyár itt is átlagosan alakult. - Az elmúlt 5-6 évet egyébként alapvetõen jellemezte ez a kettõsség fõként májusban, jelezve hogy utóbbi idõben nem jön létre valódi zónalitás, ha átmenetileg ki is alakul zónálisra emlékeztetõ muszter - bármilyen okból létrejövõ nyugatias áramlás legkésõbb Közép Európa felett - elakad (2012 szeptembere is).
Ebben a helyzetben viszont nem tartom valószínûnek, hogy tartósan eljussanak hozzánk az óceáni légtömegek, mivel most sem klasszikus módon, hanem sarki hidegleszakadás által bonyolult módon jött létre az a "csatorna", ami most nyugatias áramlást biztosít.
Azaz egy K-NY front ide oda helyezõdés, erõteljes meridionális karakterisztikájú hõcsere, és egy pillanatnyi felállás határozza meg a jelenlegi idõszakot.

Tavaly szinte az egész nyár arról szólt, hogy Nyugat- Európában folyamatosan hûvös légtömegek uralkodtak, nálunk május végén- június elején az azt megelõzõ meleg idõszak után ÉNY- DK megosztottság alakult ki az országban, amely csak június közepe után stabilizálódott nálunk elõoldalon.

Mint látható a modell elõrejelzéseken, a 10-15 fokos izoterma a jövõ héttõl masszívan benyomul a kontinens belsejébe egészen a sarkkörig, a jelenleg a hozzánk jutó hûvösebb nedves levegõt szállító "csatornát" a meleg levegõ, délnyugat és ÉK irányból körbefolyva bekebelezi (2010 ben hasonló helyzet mellett gyakran a meleg ÉK felõl egyenesen ránk fordult s a mediterrán ciklon távozása után 1 nappal visszatért a 30 fok), most a meleg lehet, még markánsabban hatol északra ezért a beáromlott hûvös levegõ inkább beragad nálunk, a meleg pedig tõlünk északnyugatabbra hatol. Eleinte még kinyílhat a csatorna egy egy löketnyi óceáni nedves légtömegnek, de eközben a sarki hidegbázis sarkkörhöz közel esõ részét lassan "megemészti" a Közép Európai terület. Így eleinte mediciklonok és hidegörvények formájában, majd késõbb már bárikus mocsárként realizálódik nálunk a helyzet, június elejétõl egyre melegedõ idõvel. Valószínûnek tartom, a 2010 re némileg hasonlító makro, de eltérõ egyensúlyi helyzet miatt, hogy június közepén már a 2010 esnél tapasztalnál jóval stabilabb, tartós elõoldali helyzet alakulhat ki,ami az idõ elõrehaladtával újabb kiélezõdéshez azaz a hûvös és forró légtömegek találkozásához vezet nagy valószínûséggel tõlünk nyugatra elhelyezkedõ ütközõzónával, így lassan fokozódó kánikula alakul ki nálunk. Ez egy átlagosnál melegebb verziójú júniust vetít elõre fokozatosan kiszáradó idõvel, ám a még magas páratartalom miatt még ha nem is számíthatunk a tavaly július eleji 39-40 fokos tetõzésre, a 34-36 fokos meleg fülledt verziója szubjektíven nehezen elviselhetõ perzselõ hõség tud lenni, Ritkuló meglepetésszerû helyi zivatarok a hónap elõrehaladtával lehetnek, de fokozatosan az átlagosnál szárazabb idõ felé billen a mérleg.

Az hogy a sarkvidéken nagyobb területen van jelenleg -10 fokos izoterma inkább azt szemlélteti, hogy ott a hidegmag most relatív nyugalomban van, a légkörzés a sarkkörök táján záródik. A következõ idõszekban viszont K-Európában és Ázsiában a meleg levegõ erõteljes expanziója várható. úgy vélem a Kárpát medence leginkább ennek a hatása alá fog lassan kerülni.

Nagyon régi tapasztalat az, hogy egy tavaszi nyugalmas száraz idõszakot májusban vagy júniusban egy hûvös nedves szokott követni, errõl a jelenségrõl és hátterérõl már régebben valamelyik királyi TV idõjárásjelentésében Vissy Károly is beszélt. Ez alapján az idei év sem lóg ki a sorból :-)

Na, még egy elkésett válasz:
Több mint 10 évre visszamenõleg átnéztem a május végi hõmérséklet eloszlást Európában és környékén.
Az elmúlt évekhez képest ebben semmi most extra nincs, talán egy árnyalatnyival nagyobb a -10 fokos T850 területe északon, és valamivel északabbra nyomult a 30 fokos izoterma Észak-Afrikában. Viszont afrikai viszonylatban a forró terület eléggé keleten van, s innen a Közel-keletre is áthúzódik. Ránk vonatkoztatva ez a forró légtömeg nincs "jó" irányban. A mi nyári hõhullámaink rendszerint délnyugatról jönnek, forrásuk Algériában, Marokkóban van, esetleg Líbiában -de nem Egyiptomban és attól keletre. Lehet persze, hogy a forróság Észak-Afrikában majd nyugatabbra helyezõdik, és onnan "megtámadja" Európát. Az ilyen átrendezõdés viszont idõt vesz igénybe, ezért nem hiszem, hogy június elsõ harmadában, felében komoly kánikulai idõszak köszöntsön ránk. (Persze, ezzel semmi falrengetõt nem mondtam, az évek többségében így van)
A szokásosnál kissé nagyobbnak tûnõ meridionális hõkontraszt a polárfront minket érintõ részén viszonylag erõs ciklonaktivitással jár, ami kifejezett teknõképzõdést vált ki Európa felett. A minket elérõ ciklonok viszonylag mélyek, a légnyomás középértéke némileg csökkent. Az ilyen állapot rendszerint hosszabban eltart, az alacsony nyomású, csapadékos idõszakok nyáron nem szoktak forrók lenni.
Ebbõl kifolyólag június közepéig elég változékony, nagyjából átlagos hõmérsékletû és csapadékú idõszakot várok. Ez nem jelenti azt, hogy ciklon elõoldalak ne okozhatnának 1-2 napos kánikulai meleget -ellenkezõleg, a hátoldalak rövid hûvös periódust hozhatnak (mint most) Ezen két hétben talán valamicskével nagyobbnak gondolom az átlagnál alacsonyabb hõmérsékletek valószínûségét, mint az annál magasabbak valószínûségét.
A hónap második felérõl most még nem sokat tudhatunk. Hûvös június-elõ sem okvetlenül szól nagy forróság ellen a napforduló táján (ld. 2006)
A kifejezett afrikai forrólevegõ-tömb miatt nem tartom teljesen kizártnak a perzselõ, szaharai hõség betörését valamikor a hónap második felében. De az is lehet, hogy tartósan a hûvös, óceáni légtömegek felé billen majd a mérleg nyelve.

Köszönöm a válaszokat! És remélem lesznek még részletesebb írások is, és nem hal ki a fórum.

Száraz meleg kora nyárra nem számítok, de június folyamán megjelenhetnek a bárikus mocsárhelyzetek, zivatarokkal, a T nyári értékeket érhet majd el. Amit eddig nyári hosszútávú (zamg, dwd) forrásokból olvastam, nagyjából átlagos nyarat várnak, kevés kánikulai periódussal.

Szerintem a csapadékos idõ kitarthat június elsõ felében. Látok esélyt az átlagosnál akár jóval hûvösebb idõre is. Tartós 30 fok fölötti hõmérsékletekre egyáltalán nem számítok.

Kérdésem lenne az ide gyakran igen jó írásokat produkáló MetNet-esekhez. Mi vártok a június hónaptól idõjárásilag? Tudom korai még, de én mindig élvezettel olvasom a hozzértõk várakozásait.

A továbbfejlesztett december-prediktorom részletes leírása itt elolvasható:

Link

A jövõ hétvégére esedékes makrohelyzet nagy potenciált hordoz magában, egyrészt elõoldalán ismét nyárias értékek lehetnek/lesznek jellemzõek az ország nagy részén, 25-30°C simán reális, majd a ciklon közeledtével (ami jelen állás szerint elég komolynak ígérkezik) a szezon elsõ nagyobb horderejû szupercellás akciója is megjöhet, illetve kiterjedt zivatarrendszerek esélye is fennáll. További pikantéria, hogy eléggé beragadónak néz ki a ciklon, így akár több napon keresztül is lehet csapadékos az idõjárás, amit a kezdeti konvektív napok után az egyenletesebb, tartós esõzés válthat fel. Illetve a már sokszor emlegetett, de eddig meg nem valósult bárikus mocsárnak is most látni elõször reális sanszát.

Érdekes kérdés, hogy néhány napos hûvösebb idõ,vagy általában hûvös idõszak következik. Mit hoz ki magából a keleti AC blocking. Keleten még vasárnap is 25 fokok lennének, jövõ csütörtöktõl pedig országszerte 25-29 fokok , a GFS ezt aztán 20 ától kánikulai magasságokba emeli, az ECM egy sarki hidegöblítés lehetõségével árnyalja a képet, viszont Pünkösd hétvégéje körül abban egyetértenek, hogy jöhet a bazi nagy KÜN, [esõ] , én korábban Húsvétra is KÜN-t vártam akkor bazi nagy HAV lett belõle.

A fáklyán jól látszik, hogy a fagyosszentek, habár az eddigi várakozásokhoz képest enyhébb formában, ám idén is menetrendszerûen megérkeznek, amit a május 10-15-e közötti, a sokévi átlagnál 1-2 fokkal hûvösebb T-görbe is jól tükröz. Ezt követõen viszont ismét erõteljes teknõsödés indulhat meg Nyugat-Európa felett, ami a késõbbiekben ismét ciklon-elõoldali helyzetet, melegedést okozna. Fontos mozzanat, hogy az idõközben péntekre halasztott hidegfront egyes modellek szerint (pld. NAVGEM) hullámot vetne, ami a keleti megyéket is elég szépen megszórná szombaton (ez a kelet-európai blokkoló AC közvetett hatása lenne). Összefoglalva: egyetértek az elõttem hozzászólókkal, hogy az eddigiekhez képest hûvösebb idõszak következik, viszont AC-dominancia híján átlagos, bár térben, idõben szeszélyes eloszlású csapadékmennyiségekre számítok az elkövetkezõ 10-12 nap során.

Szerencsére ez a felállás (atlanti partvidékre szakadó hideg, délnyugat-európai ciklontevékenység, nálunk makacs elõoldali pozició nyárias meleggel) jelen állapot szerint nemigen látszik a modellfutásokban. Egyedül GFS mutat ilyesmit, az is 348 órától -ettõl még nem kell megijedni.
Ami általánosan látszik: Közép-Európa irányába beorrosodó atlanti AC, viszonylag magas nyomású, északnyugati szeles, többé kevésbé száraz idõ. Tíz fokot jelentõsen meghaladó T850-nek Észak-Dunántúl tekintetében nincs nyoma, máj. 10-e után pedig az 5 fok alatti értékek is "benéznek."
Mindezek alapján a jövõ hét elsõ felében mérsékelten meleg, nyárias idõ néz ki, de nem kánikulai hõség. A hét végén pedig kellemes késõ tavasz.
Igaz viszont, hogy a térképeken fájdalmasan sok az AC. Ennek alapján azt kell mondanunk, még nincs vége a száraz idõszaknak.
Egyébként abban teljesen igazad van, hogy a hónap végéig, június leglejéig nagyon könnyen visszaköszönhet a "máj. 1-i" elõoldal. Erre a szituációra ebben az idõszakban általában kifejezett a hajlam.

Sajnos én az elõbbit látom valószínûbbnek. Tehát folytatódik majd a meleg, nyárias és száraz idõ. Igen nagy esélyét látom a tartós elõoldali helyzet dominanciájának, ami egy újabb aszályos idõszak kezdetét jelentheti.

Ebbõl még a mostani "verkli" újabb epizódja is kifejlõdhetne: az atlanti partvidékre szakadó, Íbériáig lefutó hideg légtömegek, délnyugat-európai ciklontevékenység, nálunk nyári meleget hozó ciklon elõoldal.
Egy nappal késõbb azonban világossá válik, nem ebbe az irányba mennek a folyamatok:

GFS:
Link


ECMWF:
Link


GEM:
Link


Még egy nappal késõbb:

GFS:
Link
Link


ECMWF:
Link
Link


GEM:
Link


A kép elég egyértelmû: félblocking, északnyugati irányítás van kialakulóban. Az atlanti magas nyomás gyorsan beorrosodik Közép-Európa felé. Itt viszonylag gyenge hidegfrontot feltételezhetünk, csak csekély légnyomás süllyedéssel megelõzve, valószinûleg viszonylag kevés csapadékkal. A gyenge hf nem feltétlenül jelenti azt, hogy mögötte nincs lényegesen hidegebb levegõ: GFS rendesen be is hozza a plusz egy-két fokot 850 hepán, ECMWF ennél magasabb hõmérsékletet prognosztizál. Viszont, a GFS fáklyán máj. 10 után hirtelen nagy szórás, és a tagok zöme alatt futó operatív látható:

Link

GFS a következõ futás(ok)ban szinte biztosan fûteni fog, ami az operatívot illeti.

Mindebbõl legvalószínûbben aránylag száraz, északnyugati szeles, olyan 17-22, 18-23 fokos maxikat hozó idõ lenne a máj. 10-ét követõ napokban. Hacsak nem lesz nagyon száraz az érkezõ levegõ, talajmenti fagy kizártnak tûnik.
Megjegyzendõ, hogy GFS alapján mindez csupán nyitánya lenne egy hosszabb, kevésbé meleg idõszaknak, a hidegöblítés megismétlõdne a hónap közepén:

Link

Természetesen, az idõtáv miatt ennek egyelõre legfeljebb lehetõségével kell számolnunk.
Abban viszont egyetértek veled, hogy a 30 fokos maximumoknak jó idõre vége van.

Már több napja látszik a lehetõsége valami ilyesminek a máj. 10-15 közötti napokra. De egyrészt a 192 órán túli tartományban volt még, ahol igen nagy óvatossággal kezelendõk a dolgok. Másrészt, még ehhez a tartományhoz képest is olyan mértékig változott futásról-futásra a mutatott kép, s az egyes modellek annyira "széthúztak", hogy úgy éreztem, várni kell a latolgatással addig, míg közelebb kerül az esemény, tisztul a kép. Ha körvonalazódott egyáltalán valami, az a blokkoló AC megjelenése valahol Észak-Európában -az Északi-tenger és Észak-Oroszország között.
Mostanra úgy látszik, kb. 144 óráig "bejöttek" a változás kézzel fogható jelei. Nézzük, mik ezek:

GFS:
Link


ECMWF:
Link


GEM:
Link

Mindhárom modellen látszik a brit térségben kimélyült ciklon, tõle nyugatra anticiklonnal az óceánon.

Nagy a csönd, pedig a GFS igen érdekes dolgokkal hozakodott elõ. Jövõ hét vége felé brit középpontú anticiklon, peremén "lecsordogáló" hûs levegõ, csapadék, és kész is a kifejezetten hûvös idõ. Ami aggasztó, hogy akár a 0 fokos izoterma is benyalhat, ami egy kevésbé felhõs éjszakán... de nem is folytatom. Az ECM-fáklya még nem lát el addig, a GFS igen, íme: Link
A következõ napokban érdemes lesz figyelni a trendet, azt hiszem, ezzel a kis öblítéssel foglalkozni kell. Kíváncsi lennék a tapasztaltabb latolgatók véleményére is!
Ami biztosnak tûnik, a 30 fokoknak bizonytalan idõre - szerencsére - lõttek

Péntektõl egy bárikus mocsár jeleit lehet látni a térképeken, mellyel pofás konvektív idõszak kezdõdhet!

Nem becsülöm le a hidegbázis erejét, de ez azért szokatlan mivel naptár szerint szokatlan a koranyári jellegû idõ is (jellegû, mivel országosan kiegyenlítetten meleg a hõérzet ami a sok csapadék után némi fülledtséggel is társul, viszont területi átlagban nem sok helyen csípjük meg a 25 fok körüli értékeket még).
Azonban egyre inkább a bázis tõlünk nyugatra halmozódik fel, keleten pedig a maradványa is leszakad még. Ahhoz hogy kapjunk az ÉNY i hidegbõl ahhoz még dinamikusabb zónalitás kellene ami nagyjából elosztaná a bázist, ehhez képest egy masszív K-DK áramlási muszter látszik, ami nekem úgy tûnik, egyre erõteljesebbé fog válni, és még átmeneti hõséghullám lehetõségét is felveti kiélezett kontraszttal Európa ÉNY és DK vidékei között május 10. utánra. (2010 ben K-ÉK volt ami jelentõs különbség, mivel idõnként lerángatta ránk az É felé megkerülõ ciklonok által szállított hideg levegõt), ha ez fennmarad, és én kevésbé tartom bvalószínûnek most az É-ÉK sarkvidéki- kontinentális váltást, akkor nem férkõzik a közelünkbe az igazán masszív hideg levegõ (leginkább kontinentális irányítású leszakadás kellene ehhez, mert egyéb esetben inkább csapadékot, mint fagyot okozna) és ha le is szakad, annyira késleltetve fog ez megtörténni, hogy elenyészik, mire ideér. Ráadásul a tõlünk délnyugatra lévõ izolálódott alacsony geopot sem a kontinentális verziót támogatja:
1: lassan sodródva a földközi térségben egy jellegtelen nyomáseloszlású gyenge medire emlékeztetõ örvényt létrehozva kicsit elhúzza D-DNY irányba a Kárpát medencébe az áramlást visszatartva, eltérítve a kontinentális irányú "próbálkozásokat",
2: más lehetõség szerint DNY-ÉK irányú teknõt alakíthat ki tõlünk nyugatra, kényes elõoldali egyensúllyal, hozzánk száraz, szaharai légtömegeket felszívó helyzettel.
(Viszont tõlünk északra fekvõ német és lengyel területeken azonban még behúzhat egy néhány napos -5-öt is akár. Mondjuk tény, egyik sem egy túl nedves verzió lenne.)

De szerintem ez nem az az "elõnyösebb helyzet" Itt túlontúl nagy a nyomásgradiens és a hõkontraszt ahhoz, hogy bárikus mocsárról beszélhessünk. Elsõ ránézésre sem mutat nyári képet a makrocirkuláció.
Jelen állás szerint a hétvégi (ápr. 28-29.) közép-európai ciklontevékenység majdnem biztosra vehetõ, hiszen minden modell hozza már a sokadik futásban. Jobbára elõoldali poziciónk is biztos: a cikloncentrumok tõlünk nyugatra haladnak el dny-ról ék-re:

Link
Link
Link

Bár gyenge hidegfront átvonulásával jár majd a szituáció, ez semmiképp sem az a helyzet, mely tartós hûvös idõszak nyitánya lehetne. Nézetem szerint a történés szinte tapinthatóvá teszi a viszonylag magas AO értéket: a szubarktikus alacsony nyomású öv "felszívja" magába a délebbi szélességek ciklonjait.
Ami valószínûleg történni fog, nagyon jellemzõ a tavasz végére. Délnyugatról északkelet felé mozgó csapadékzónát mutat a GFS (mely az északkeleti országrészben megtorpanna és némileg visszafordulna -mindez persze még teljesen bizonytalan):

Link
Link
Link
Link
Link

Mögötte kissé "behúzná" a hidegebb levegõt a magasban nyugatról:

Link
Link
Link
Link

ez persze tiszavirág életû lenne:

Link


Összefoglalva: a mostani állás szerint szombat délután, estefelé nyugatról gyenge hidegfront, több-kevesebb csapadék, gyengébb-hevesebb konvektív események. A front mögött az addigi erõs délies légmozgás nyugatira fordul, és mérséklõdik. A hõmérséklet átmenetileg pár fokot csökken, fõleg a nyugati országrészben.

Zöldvillám: bár idén az április vége makrocirkulációs szempontból nagyon hasonlóvá vált a tavalyihoz, mégsem hiszem, hogy idei nyári idõjárásunk az egy évvel ezelõtti utat járná majd be.
Az aktuálisan csökkenõ AO érték nyáron könnyen járhatna közép-európai sekély ciklonokkal, keleties légmozgással, kellemes konvektivitással. De most még a viszonylag erõs hidegbázis miatt száraz hidegbetörés, késõ tavaszi fagy lehetõségét is felveti.

Elõzõ latolgatásaimból szemlélve tanulságos, hogy mégha nagy átlagban a várakozásaim bejönnének, azonban nem sikerült megfogni azt a helyzetet, hogy míg március áprilisban a várt elõoldalak elmaradtak, addig amint április közepén elõoldali helyzetbe billentünk rögtön ott is ragadtunk. Bizonyítja, hogy mindig elõkaphat az idõjárás valami egyedi helyzetet koratavasszal inkább jellemzõ, hogy az a helyzet, ami legkeményebb hidegbetöréseket le tudja rántani, legalább átmeneti erõs elõoldalt is (nem pedig inverzióba haló gyenge epizódot -0.1 fokos T850 mellett nagypelyhes havazással) szokott eredményezni. Az elmúlt 30 évben nem is ez évre hasonló példát találni.

A lényegi makrováltás persze április közepétõl várható volt de április 10 -e és 20 a közötti intervallumon belül még a hónap elsõ hetében sem lehetett tudni, hogy ez mikor történik meg, végül még viszonylag korai is lett. A továbbiakban a lefelé szóró AO és NAO indexek és a hidegbázis nyugatra tolódása egy DK irányítást sejtet szépen beinduló zivatarszezonnal és az idõ ismét némileg csapadékosabbtra fordulásával, a belátható elõrejelzéseket figyelembe véve egyelõre eléggé vérszegény a jövõkép, inkább populáris mindenre alkalmas mérsékelt elõ/utószezoni nyaralóidõre van kilátás ami augusztus végét vagy egy vénasszonyok nyarát inkább jellemzi, mint dinamikus tavaszi idõjárást, ami a rengeteg csapadék után némileg meglepõ. Figyelemre méltó, hogy az árhullámok lassan levonulnak, a talaj felsõ rétege felszárad a meleg idõ hatására, de még mindig több nedvesség kerülhet a levegõbe, mint tavaly ilyenkor, és továbbra is látszik tendencia, hogy nem túl magasnyomású elõoldali helyzetnek nézünk elébe, ami kedvez a lokális hatásoknak, így az elõttünk álló idõszakban a várt csapadék mennyisége inkább az átlagos felé tendál, vagy esetleg kissé elmaradhat attól, bizonyos körzetekben viszont jelentõs többlet keletkezhet kitaposott ösvényen haladó zivatarokból. Egy szárazabb, melegebb helyzet nagyon kedvez a ritka, de szélsõséges konvektív eseményeknek (mezociklonáris tubák, tornádók). A kiélezettebb helyzetek a hétvége körül rendezõdnek, míg a hét közepei inkább nyugodtak lesznek. Esélyes, hogy amint emelkednek a napi maximumok úgy élezõdik ki a helyzet, és emelkedik fokozatosan a labilitás a csapadékra való hajlammal, emiatt a következõ másfél-2 hétben a tetõzést max 28 fok köré várom a tavalyi kánikulával szemben, ez talán a 96 os idõszakot idézné legjobban, hacsak nem lesz a folytatás valami egyedi eset.

A jelen makrohelyzetet összenézve a 2010 essel és GFS modell végét is, ami kitekint odáig, ez sejtet egy vissszatérõ ÉNY irányítású hûvös epizódot - jelenleg épp május 5.- idõszak után, de április 5- e óta tologatja ezt a helyzetet -10 es T850 el indítva, épp 348-360 órával késõbbre :-). Meglátásom szerint, mire tényleg megvalósul, nem fog fölénk 0 fok körüli T850 -et sem hozni magával, de Kárpát-medencei ciklon és országos csapadékkal járó idõszak benne van a pakliban, várakozásaim szerint inkább május 15 után a Zsófia idõpontjában az azonban nem túl esélyes, hogy ahhoz hasonló árvízhelyzetet okozzon, mert emlékeznünk kell arra is hogy 2010 ápr. 13-14 -én már kaptunk hasonló, igen csapadékos medit, akkor már kimelegedett idõ mellett tehát nem is elõzte meg a témát egy mostanihoz hasonló szárazabb idõszak.

Ugyanakkor ennyi csapadék után még egy igen száraz verzió is, (azokon a területeken ahol nem volt tartós a belvíz) a gyümölcsre, korai gabonatermésre jóval kedvezõbb, mintha most is fennmaradt volna többé - kevésbé a csapadékos jelleg, míg a kiskertesek már most panaszkodnak a hiányzó csapadékra, és naponta öntözni kell, én azt gondolom, nem lenne nagy probléma, ha a cseresznye és a szilva levirágzásáig elmaradna a csapadék.

Esetleg ebbõl egy "elõnyösebb" helyzetben nagyobb KÜN is kialakulhat abban az esetben, ha a ciklon olyan gyenge lesz, hogy a helyzet már inkább a bárikus mocsárhoz fog közelebb állni. Ennek egyelõre annyira nem nagy az esélye a modellek alapján, de ha abból indulunk ki, hogy a mediterrán térségtõl északabbra, amerre a ciklonok haladnának, már nincs jelentõs hõkontraszt, akkor könnyen e felé billenhet a dolog. Különösen májusban, június elején ebbõl szoktak azok a helyzetek kialakulni, amikor nagyon gyenge keleties áramlás van a medencében, s ebben alakulnak ki zivatarok, zivatarrendszerek, amik keletrõl nyugatra mozognak. Emlékeim szerint ezek igen látványosak tudnak lenni, de általában nem olyan pusztítóak, ezért úgy tudom, itt a fórumon sokunk kedvence ez a helyzet.
Na de érdemben errõl még szerintem nem tudunk beszélni, ahhoz túl korán van . Egyelõre csak figyeljük a modelleket.

Amirõl még kevésbé merek írni, hogy viszont Zsófiáékra is emlékeztetni tud a helyzet. Ami viszont a nyári konvektív események szempontjából lehet hasznos. Viszont az nagyon extrém helyzet volt, így most nem mondanám azt, hogy az pontosan megismétlõdne, ha nagyon hasonló is lesz, nem tartok valószínûnek egy akkora csapaékhozamokkal járó szitut. De kizárni sem tudom.

Akkor egy kis jövõbe tekintés...
A hétvégéig masszív melegedés, holnap, holnap után kis nedvességgel esetleges zivatarok az ország délnyugati, nyugati részén, majd szerdától péntek-szombatig szárazabb levegõ, az ország túlnyomó részén meglesznek az elsõ(vagy már második) 25°C-ot meghaladó maximumok is.
Ezután válhat érdekessé a helyzet, ugyanis ismét aktíválódhat a mediterrán térség.Nagy a bizonytalanság, de elõoldali helyzetnek áll a zászló egyelõre, ami meleg, zivataros idõvel járna, nagyobb területen jelentõs csapadékkal. Ezután a ciklon présbe kerülne, két AC közé, így akár tartósabban is csapadékossá válhat ismét az idõjárás, ami egy-egy modell futás akár tartós is lehet, bár a többnyire gyenge ciklonok miatt egyelõre nagyobb az esélye, hogy visszaáll a mostanihoz hasonló makrokép és nyárias, szárazabb idõvel indul majd a május.

A belinkelt AO/NAO görbék mozgása meglátásom szerint meglehetõsen kaotikus, ugyanakkor pedig ha az ominózus '87 es évet nézem annak analógiájára még egy ilyen erõsen negatív szakasz a közeljövõben nem várható. Az hogy egy korábbi görbék által vízionált gyengén negatív vagy 0 körül szóródó helyzet mit hoz egy nyári makrocirkulációs kép mellett, erõsen kérdéses. 2010 ben sem kifejezetten hûvös átlag alatti nyarat, hanem inkább rengeteg csapadékot és változékony idõt, és nem az elmúlt 2 év szeptemberre áthúzódó "jó 40 es asszonyok" nyarát, de valószínû, hogy ugyanabban a formában 2010 sem fog megismétlõdni. Viszont egy tartós konvektív idõszak ezekre az elõzményekre -leginkább megérzéseim szerint- befigyelne.

A március közepi hidegbetörés alaposan "belecsapott" a légköri mechanizmus "lecsójába"
Ilyen erõs, az idõjárást hosszú ideig meghatározó sarki hidegexpanzió régen volt március 15-e körül, ill. a hónap második felében. A tél második fele, és még a március is rendkívül csapadékos volt.
E tények önmagukban azt sugallják, hogy a makrocirkulációs alapkondiciók idén mások, mint amilyenek tavaly voltak.
Magától kínálkozik a gondolat, hogy a folytatás is más jellegû lesz.
Igaz, az AO és NAO fáklya rég nem látott szinkron emelkedést mutat az utóbbi idõben, ebbõl bizony lehetne AC dominancia a mérsékelt szélességeken, messze északra húzódó sarki légtömegek, nálunk korán jött nyár, aszályos idõ -éppen, mint egy évvel ezelõtt. De könnyen lehet, hogy a magas indexû idõszak most csupán epizód lesz.
Azt hiszem, óvatosan megkockáztathatunk annyit, hogy az idei nyár a tavalyinál valamivel hûvösebb (kevésbé forró) és csapadékosabb lesz. A tavalyi ugyanis még az utóbbi évtizedek forrónyár-sorozatát tekintve is kiemelkedõen meleg és száraz volt, ezért változatlan formában való megismétlõdése az idén nagy meglepetés volna.
A késõ tavasz és a nyár lehetséges idõjárási történéseirõl még túlontúl korai beszélni.

Halovány emlékeim sok heves zivatarról szólnak az 1995-ös nyárról.

Még mindig korainak tûnik, de latolgatni lehet, a társalgóban folyó elõzmények és (nem csak saját) elemzések alapján egyre inkább egy 95 ös verzió mellett teszem le a voksot - némi '96 al fûszerezve, a tavasz elsõ fele kicsit jobban a '96 os évet idézte, de a hõmérsékleti kontraszt a pólus és a Földközi térség között inkább a '95 ös évet tükrözte és a folytatás is inkább '95 lehet a következõ hetekben.

Ez alapján nem lesz májusban sem komolyabb lehûlés, sem kánikula, az érkezõ hidegfront leginkább majd légköri labilitást hoz és a száraz napos melegedõ kezdet után egy elhúzódó KÜN-t várok 20 fok körüli értékekkel, május közepi erõteljesebb felmelegedéssel majd a hónap második felében idõszakos visszaeséssel végén pedig nyári idõvel és újabb KÜN el (bár már csak Pünkösd után :-) )

A '95 ös nyár meglehetõsen kiegyensúlyozott meleg volt, 2-3 erõteljes pár napos HCS uralom törte meg a rendet (akárcsak 2002-ben) bár leginkább a fülledtsége tette azzá július végéig, mivel a maxok nem lépték át a 35-36 fokot, 96- ban a május inkább nyári hónap volt az azt követõ idõszakhoz képest, augusztus mind '95 ben mind '96- ban már változékonyabb volt.
Összességében egy, a tavalyinál fokozatosabb felmenet után mérsékeltebb, átlagosan csapadékos nyárra számítok, ami azért egyáltalán nem mondható majd hûvösnek, lassan már a szélsõségektõl mentes idõ tûnik kivételnek, bár lehet a viharok erejével majd bepótoljuk. Az elmúlt évektõl eltérõen a július második fele újra ideális lehet a szabadságolásra (most már statisztikailag is ki kell domborítani az átlagot az elmúlt évek után :-) )

Persze az idei nyár lehet ettõl jelentõsen eltérõ is, csak az elmúlt 20-30 év megélt helyztei alapján gondolom így.

Ez a bizonyos április 15-e körüli ´lesz blokk - nem lesz blokk ´ - egy meteorológiai csemege, amit érdemes több szempontból megközelíteni. Az már szinte biztos, hogy a szombati gyenge hidegfront nyomában gyorsan emelkedik a légnyomás, viszont a kialakuló AC viselkedését az atlanti ciklontevékenység is nagyban befolyásolja majd. A tegnapi ECM, de még inkább a JMA ugyanis Írország fölé egy 955 hPA középpontú viharciklont számolt, ami erejénél fogva hamar túllendítené Közép-Európa fölött a gerincet, így az AC-elõldal alig éreztetné hatását (15 fok alá sem menne a nappali csúcs nálunk a hét végén). Egy újabb említést érdemlõ hidegleszakadáshoz (ezt mondanom sem kell) nem elég önmagában az AC, ha hozzá párosulna egy oroszországi középpontú ciklon is, akkor bizony lehúzhatná (november elõtt bizonyára utoljára) a -10 fokos izotermát 850 hPa szinten. A moszkvai nyomásfáklya viszont valahol 1015 hPa körül mozog 15-e után is, ami nem éppen vall aktív ciklontevékenységre arrafelé. Végül ezt is felhoznám példaképpen, eszerint sem látszik számottevõ visszarendezõdés, inkább átlagos vagy annál kissé enyhébb folytatást vizionál az ECM 2 hetes elõréje Link

GEM:
Link
Ez is jelentõsen különbözik a GFS által ápr. 15. hétfõre mutatott szinoptikai berendezéstõl, bár ez még úgy-ahogy közös nevezõre hozható azzal.
Ezek után jöhetnek a "magasabb" szempontok, melyek modulálják a modellek alapján felrajzolható összképet:
A hõcsere ciklus meridionális fázisának (mediciklonos fázis) mindenképp a végén járunk, innen csak a ciklonelõoldal-zonalitás irányába léphet a minket érintõ makrocirkuláció.
Persze lehet, hogy az elõoldali-zonális fázis pár napig tart csak, azután megint hidegfrontot, hidegöblítést kapunk a jövõ utáni hét elsõ felében (ahogy a GFS mutatja)
Az viszont bizonyosnak tekinthetõ, ha így is lesz, addig beköszönt néhány melegebb (sõt, esetleg kifejezetten meleg) tavaszi nap. Érdekes lesz megfigyelni, vajon a modellek a késõbbiekben beállnak-e a GFS egyelõre eléggé önmagában álló, sõt, ORSC gyanús fõfutása mögé -vagy fordítva történik a dolog (esetleg mindegyiktõl különbözõ kép realizálódik)
Az biztos, hogy a február végi, s gyakorlatilag az egész március havi idõjárásunkat befolyásoló hidegmag maradványa 192 órán belül még mindig felismerhetõ Svalbard és a Novaja Zemlja között. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy az ilyen hidegdepók meglétének ténye elsõdleges az aktuális makrocirkulációhoz képest. Úgy értem, ha nagy a hidegdepó, s "jó helyen" van, akkor kicsi a jelentõsége annak, hogy a pillanatnyi makrocirkulációs helyzet nem kedvezõ a mi hidegelárasztásunk szempontjából. Ilyen esetekben a légnyomási mezõ, az áramlás módosul úgy, hogy a hideg (vagy legalább annak egy része) eléri Közép-Európát.
Mindezek értelmében arra számítok, hogy néhány napon belül számottevõ felmelegedés következik, azonban ez rövid életû lesz. Legvalószínûbben nagyjából április 15. és 20. között kapunk még egy(?) sarki hidegelárasztást.

A modelleket tekintve elég hálátlan dolog most még középtávra is latolgatni -éppen ezért megpróbálkozom vele. Csapongásai után a GFS például megint "elõvette" a skandináv blokkot a legfrissebb futásában:
Link
192 órányira van ez a szinoptikai kép. Készpénznek nem vehetõ, de legyinteni se szabad rá.
Ehhez a térképhez tartozó hõfáklya:
Link
Látható, hogy Ápr. 15.-tõl kezdõdõen az operatív mélyen a tagok alatt fut, némileg ORSC gyanús.
Vessünk egy pillantást az indexekre:
Link
Link
Elég egyértelmû emelkedést mutat mind az AO, mind a NAO index.
Az AO érték növekedés persze lehet, hogy a téli szibériai légnyomásmaximum gyengülésével függ össze.
ECMWF ugyanarra az idõpontra:
Link
Gyökeresen más kép!

Nagyon jó a cikk (bár még nem értem a végére ). A második ábra bal oldalán azt veszem észre, hogy egyes néhány éves idõszakokban külön-külön jól korrelál a nyomás- és a T-anomália, majd ezen idõszakok között van egy-két durva kivétel. A jól korreláló idõszakok pl. a '87-'90, a '94-2002, vagy a 2009-2012. Az a gyanúm, hogy a kivételes években valami olyan esemény következhetett be, amely az egyébként meglévõ korrelációt elrontja. El tudom pl, hogy az ENSO-nak van hatása a dologra. Bár visszanézve a korábbi ENSO-értékeket, "szemre" azzal nem nagyon látszik összefüggés, legfeljebb annyi, hogy egyik "kivétel" sem La Niña idõszakba esik.
De persze más hasonló, néhány hónapos, vagy éves idõskálájú változásokat mutató jelenségrõl is szó lehet. (És az is lehet, hogy nincs semmi ilyesmi, de nekem gyanús a dolog .)

Gratulálok Györgynek a nagyszerû és élvezetes cikkéhez, le sem tudtam tenni, míg végig nem olvastam. Engem meggyõzött.
Decemberi Anomália Index - egy távkapcsolat, amely októberben elõrejelzi, milyen hideg lehet a december Link
(A Légkörben megjelentet is olvastam már természetesen.)