Csillagászat és űrkutatás

Rosenberg Róbert Adonyban le is fényképezte a tûzgömböt:
Link

Sajnos a sarki fény úgy fest, nem ért le hozzánk. A németektõl, Kielbõl ilyen volt: Link

Megerõsítem én is a meteort, én is éppen horgásztam akkor. (fél 8-tól fél 12-ig) Háromnegyed 10 után néhány perccel épp az autóhoz készültem menni, hogy egy kicsit közelebb járok a horgászhelyemhez, és ahogy odaértem az autóhoz, egy villanásra lettem figyelmes, majd felnéztem az égre és egyszer csak felragyogott a meteor kékes-zöld fénnyel,(kis túlzással szinte vakító volt) amely csóvát is húzott maga után. Óriási élmény és valami lenyûgözõ látvány volt, a holdfényes, felhõtlen és csendes nyári estén. Elõször azt hittem, hogy valaki a közelbõl szórakozásból valami tûzijátékot lõtt fel, de mivel hangjelenséget nem észleltem- akkor már gondoltam, hogy valami meteor lehetett.

Most értem haza horgászatból, én is láttam háromnegyed 10 körül innen Nyugat-Délnyugat felé a meteort. Igen erõs fénye volt kétszer villant fel jobban de halványabb korában is ragyogott. Szép kékes-zöldes színezetû volt, és az elégõ, vörösen parázsló darabjai is jól kivehetõk voltak. Apum háttal volt neki, õ azt hitte, hogy villámlott. Nagy élmény volt!

Hu anyám! Kp index 8-ra ugrott!!!

A villanás még innen is látszódott.

És meg is van a kicsike! Link Bíztam a NAE-ban, nem véletlen!

Valami flesst én is láttam! Azthiszem Északkeleti irányban kb 1 másodpercig volt látható a dolog!

Sõt a Bajai webcam be is égett tõle!!!

A zánkai webkamerán látszik a villanás:
Link

Tõlem északkeletre volt, ugyan azt láttuk.

Akkor lehet, hogy én is azt láttam, mert itt is volt egy nagy villanás kb. kelet-délkelet felé, függönyön keresztül is látszott.

Errõl van szó:
Link

Hú felrobbant egy aszteroida a környéken, nagy fehér villanás, majd egy zöldes-fehér sárga szikrákat szóró valami, majd kihunyt.

Link
Jó úton halad a Juno ahhoz, hogy 5 év múlva szuper új adatokat és képeket kapjunk a Jupiterrõl. :-)

18:25, és egyelõre úgy fest, hogy ez talán menni is fog.

Kis csúszás a kilövésben, 18:13 az új idõ magyar idõ szerint
szerk: még 5 percet ráhúznak, 18:18

NASA tv Juno fellövés élõben: Link
bõ egy óra még

Mint 3 ûrbéli szlovén instab.vonal.
Még azelõtt megeszi a harmadik a másodikat, hogy az elérné a Földet: Link

Szenzációsan jó kép a mai APOD: Link
Csíkhúzós + szentjánosbogarak
ugyenz timelapse-ben. Link

Pár szóban: a korábban már megtalált egykori vízfolyás-nyomok mellett a több évi mérés / fotózás bizonyítékkal szolgált arra, hogy a marsi déli félteke közepes szélességein lévõ becsapdási kréterekben, azok egyenlítõ felé nézõ meredek lejtõin aktív vízfolyások vannak, amelyek évszakos rendszerességgel megjelennek. Ezek a területek alkalmasak arra a marsi klíma okán, hogy télen felhalmozzanak némi csapadékot (elsõsorban zúzmaraszerûségre kell gondolni), majd tavasztól nyár végéig a talajból apránként kis folyások eredjenek, amelyek folyékony, sós vizet tartalmaznak. A kis vízfolyások végénél felhamozódó lerakódások is vannak, amik szintén a víz folyékony voltával függenek össze. Ez részeiben eddig is ismert volt, különösebb összefoglalás nélkül már csöpögtettek apró hírmorzsákat róla.
A lényeg, hogy ezeken a közepes szélességi területeken a hõmérséklet nyáron +20 fok is lehet, s bár a víz erõsen sós, ez a régió lehet az, ahol, ha van, akkor találni lehet majd életnyomokat. Az erre irányuló további vizsgálatokat úgy igyekeznek alakítani, hogy ebbõl a régióból különféle spektrométeres vizshgálatokkal megpróbáljanak kimutatni olyan gázokat, amelyek utalhatnak valamiféle metabolizmusra (pl. metán).
Természetesen ez a dolog nem jelenti azt, hogy van is élet a Marson, de a lehetõsége, hogy esetleg találnak majd, megvan már. A folyékony víz jelenléte (még ha nagyon sós is a víz) a jelen ismereteink alapján elengedhetetlen ehhez, s a földi extremofil bacikhoz hasonló lények itt is kihasználhatják az extra sós víz adta lehetõségeket.
A hír írott anyaga: Link

Kapunk két ddarab jókora CME-t! M9.3-as lesz! Gondolom itt semmi fény nem lesz látható! De biztosan elpirul a radar! Link

A NASA tart ma egy sajtótájékoztatót a Marson elért új kutatási eredményrõl. Link
A NASA TV élõben adja, magyar idõ szerint este 8-tól. A tájékoztató egyik résztvevõje az a Lisa Pratt, aki a kénizotópok ill. kéntartalmú molekulák szerves és szervetlen képzõdését kutatja geológiai összefüggésekben. Kíváncsi vagyok, mit találtak.

Periodikusan változik a Földet érõ becsapódások száma? Link
Kb 13-50 millió éves periódust találtak már korábban a meglévõ földi becsapódási kráterek kora alapján abban, ami szerint bizonyos idõkben több, majd ezt követõen kevesebb becsapódás éri a bolygót. Az oknak a Naprendszer galaxison belüli keringését illetve a merészebb elképzelések az erõsen elliptikus pályán járó "Nemezis" hatását feltételezik. Most azonban kimutatta egy kutató, hogy nagyrészt statisztikai módszereink mellékterméke a periodicitás. Saját kidolgozású statisztikai analízisével a periódusok eltûnnek. Van viszont az a probléma, miszerint kb 250 millió évvel ezelõttrõl indulva, ahogy a jelen felé haladunk, látszólag egyenletesen nõ a kráterek száma - persze ennek legfõbb oka, hogy a fiatalabb krátereket nem ette még meg az erózió, illetve a sokszázmillió éves krátereket felismerni is igen nehéz, így jó eséllyel nem veszünk észre ezekre utaló nyomokat. Finomítva a kritériumokat, ha csak a 35km-nél nagyobb (erózió által nem olyan erõsen lepusztítható), 400 millió évesnél fiatalabb krátereket vizsgáljuk, akkor már nincs ilyen növekedési trend. Viszont ha a Holdon található krátereket vizsgáljuk, akkor mégis találni egy csekély mérvû gyakoriság-növekedésre utaló jelet - a Holdon az erózió nem csinál kavarodást ugye a kráterek eltüntetésével.

Thermometernek: Stellarium Link

Csak derûsen! Link

Változó, van amikor korán ébredek. Láttam a képeid akkor is, és gúvasztottam a szemem rendesen, de nem sikerült megpillantanom.

De szép lett, Tomi!!!

Ma végre megnézhettem a szeplõket és le is fotografáltam õket:
100/1000 Celestron refraktor:
Link
Link
100/1000 Celestron refraktor + 2x barlow:
Link

Én is úgy vélem, hogy nem érte el a nálam jelzett -4et, de a Jupinál fényesebb volt azért. Volt késõbb egy -6,8-as iridiumom is, na az már világított rendesen. :-)
Marsot illetõen: nem vagy egy korán kelõ típus :-)))) Nálam már nyár közepén megvolt, már elég jól látszott a hajnalpírban: Link De ekkor még a Vénusz is szépen látszott.
Mai képek: Link
Potyogott pár meteor is, és hiába a halszem, minden még ebbe se esik bele, no és persze a legszebbek nem esnek bele pont...

Igen, gyönyörûen ragyognak a csillagok, és végre látom a Marsot. Az idén elõször. Jött az ISS 2.50-kor, majdnem a fejem fölött lett látható, de közel nem volt olyan fényes mint a Heavens-Above szerint (-3.2 Mag) A jupiter mellett halványnak tûnt, alig volt fényesebb a Capellánál, és a Mars mellett tûnt el néhány fokkal K-re.

Brutál tiszta az ég, remélem, Rafi álmatlanságban szenved és kinn fényképez, ha már a Zselic közelében él. :-)

Persze, hogy ilyenkor kel a csillagkép, és nem lenyugszik -gondoltam, hogy valaki majd észrevételezi. Az õszi hónapokban egyre korábbi idõpontban jön a horizont fölé, és az éjjeli sötétben láthatóvá válik.

Én egyelõre elõbb kelek nála :-)))

Rafi, néztem én is a képet, állati szép! Olyan az egyik folt, mint egy nagy napraforgó.

Off: Letöltötted a Stellariumot? Nem tudtam normálisan üzenni csak a tárgyban. Nem mindent nyit meg a telefonom. Még jó, hogy okos.

Épphogy elõbb kel, mint ahogy legtöbbünk felkelne.

Emil Kraaikamp nagyszerû képe a napfoltokról! Link Na ez a nem mindegy! Még a granulációk is csodásan látszanak!

Fekszik a Nagy Vadász... Most még aludni tér, mielõtt legtöbbünk felkelne. Bezzeg, majd télen tündököl: gyönyörû ékkõ-csillagkép, a Betelgeuze a rubin, a Rigel a gyémánt.

Ne tudd meg, hányszor felkeltem éjjel, kinézni, meg mûholdképet lesni... Ráadásnak vasárnap tudok legközelebb hajnalban kimenni, mert reggeles leszek a héten, a focipályáról meg nem sok látszik a horizontból, hegyre menni nem tudok meló elõtt...

Nagyon jó!
Én is le szeretném kapni, de nem bír kitisztulni az ég 10 percre sem.

Felhõrés -> napfoltok: Link
Kicsit jobb és nagyobb: Link

Végre volt Orionom. :-)
Link

Fórumot tévesztettem... :-) De milyen jó ötlet összekötni a kettõt! Lógatni még úgyis töték van még hajnalba', de a gépnek már elég.

De te csak a csukák miatt várod

Jön már az õsz, nyami... :-)

Negyed 5-kor a Bellatrix már 10 fokon áll, az M42 ekkor bújik ki a horizonton. Aug. közepén már feltûnõ a csillagkép, ha tiszta az ég...

Nagyon jó képek, kár, hogy az Oriont nem sikerült elcsípni. Elég késõn (vagy korán) kelhet így július végén -nagyjából hány órakor?

Thermometer, Noli, pont arra szerettem volna kilyukadni azzal, hogy "nem vagyok olyan nagy tv-fan", hogy nem szeretek tv-t nézni. Majdnem hogy szinte egyáltalán nem. Tele van hülyeségekkel. Egyedül dokumentumfilmeket szeretek nézni, és általában az állatosokat. A Discovery-t példának hoztam, mivel ezen szoktak lenni ilyen mûsorok. De ennek se nagyon dõlök be, hogy "elpusztul a Földön az élet és csak kevesen élik túl"... Csak inkább érdekesnek találom, hogy ilyen mûsorok mennek a tv-ben, mintha olyan élvezet lenne belegondolni, hogy milyen lehet, ha becsapódik a bolygónkba egy másfél kilométeres kõdarab az ûrbõl. Jobb szeretek olvasni. Valahogy jobban érdekelnek, fõleg ha az adott anyag képekkel van illusztrálva, mert akkor könnyebben megértem és ha sikerül megjegyeznem a képeket, akkor meg is tudom tanulni (sajnos alapból nagyon nehezen tanulok).

Ha esetleg UFÓ-t észlelne valaki ma a környékrõl: lampionokat eregetnek tõlem DNY-ra (szerintem a pilisszentiváni tóról). 7-8 db-ot tuti elengedtek már.

Hm, inkább holnapi napkeltében bízom. :-)

Frankók! Itt továbbra is változóan felhõs égbolt van!

Más: Link - elég szép napfoltok látszanak a nap felszínén! Érdemes lesni õket naplementekor stb. Sõt talán majd valamelyik jól megsuhintja a Földet! Nemrég erõs fler is volt!

Hajnalra elõbújtak a csillagok :-)) Volt pár meteor, már Perseida is volt köztük 3, halványak. Jött egy ISS is. Ha nem lett volna felhõs a keleti látóhatár, akkor a már felbukkanó Oriont is lehetett volna látni.
Link