Globális jelenségek

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135162 - 2012-11-12 00:35:55)

Nem a videó a lényeg hanem a tudományos kutatások !


Ha meg így van akkor a hõmérséklet növekedés miatt nõtt meg a légkör CO2 tartalma, de ez így hogy lehet logikus, csak mert az összefüggés egyértelmû. De minden bizonnyal a CO2 miatt nõ a hõmérséklet globálisan és nem a léghõmérséklet emelkedése miatt nõ meg a levegõ CO2 tartalma, bár nem tartom kizártnak hogy itt többen ez utóbbit tartják valószínûbbnek.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135161 - 2012-11-12 00:29:19)

Szerintem létezik a felmelegedés,illetve minden téren azt látom megerõsíteni,hogy így van,de ez a videó cáfolja a CO2 szerepét ebben: Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135160 - 2012-11-12 00:24:23)

Elég sajnálatos hogy az antropogén klímaváltozás tényét peóbálják tudománytalan tényekbe húzni.
Egyértelmû, hogy a szén-dioxid kibocsátás a felelõs. Illetve a metán (bélferementáció..stb).

Lassan oda lyukadunk ki hogy nyugodtan szennyezhetünk mert a klíma nem ettõl melegszik. Tök véletlen, hogy a légköri metán szén dioxid tartalom és a hõmérséklet kötött szignifikáns kapcsolat van. Akkor fel lehet vetni hogy a pest belterületén miért van melegebb, mint a külterületeken? Ez is tök véletlen? Igen az, biztos a föld hõje miatt melegebb mert a vékonyabb a kéreg.
Akkor ilyen sok buta tudós van és egyre többen ?!?! Nem hinném.

Persze hogy voltak melegebbek a földön, volt amikor 60-70 fok is volt a földön meg 100 fok.


A probléma a mértékével van és véletlenül egybesik az hõemekledés a CO2 kibocsátás radikális növekedésével. Nincs meteorbecsapódás, nincs katasztrófális vulkánkitörés és mégis jelentõs s hõmérséklet emelkedés. Az embernek nincs semmi köze hozzá ?! Önmagában a erdõirtás miatt rengeteg CO2 nem tud lekötõdni, ami meg le van körte szénben azt meg elégetjük, azaz visszajuttatjuk.

Elég megnézni az összefüggést:
Link
Azaz ilyen szoros Összefüggés van a CO2 és metán mennyisége és a hõmérséklet között.
Magyarul ha az ember miatt nõ a mennyisége akkor ez növeli a hõmérsékletet.
A következõ táblázat a MAUNA LOAán mért CO2 mennyiség:
Link
A növekedés egyértelmû. Azért Havaion mérik a CO2 mennyiségét mert távol van minden szennyezõforrástól,így közel tiszta értéket mérhetnek. Na ezt a növekedést okozza az ember mert ez mással nem magyarázható, hacsak a föld el nem kezd füstölögni magáról, de nem hallottam kiemelkedõ vulkáni aktivitásról, ami ráadásul ennyire szépen nõ.



A legmeredekebb amit olvasok tõletek, hogy az Északi-sarki jég azért olvad mert a hajók összetörik az összefüggõ jeget.
Egyszerûen nem tudok erre mit mondani. Ez egy olyan bõdült hülyeség.
Õrületes milyen indokokat találnak ki egyesek önigazolásképp.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135159 - 2012-11-11 23:15:42)

Egyszerû egy sima wikipédiát felütni, hogy kiderüljön: a Föld történetét tekintve jelenleg éppen jégkorszak van, aminek egy átmenetileg enyhébb szakaszát éljük. A legutóbbi, emberi léptékkel nézve masszív váltás (enyhülés) az 1800-as évek közepén volt, nagyjából, a mi szabadságharcunk után valamikor. Elég random módon 2-300 évente vannak hullámzások benne, ennek felel meg a vikingek és kínaiak alább is említett hajózásaikor emlegetett globális felmelegedések, a 18. századi "mini jégkorszak" - karácsonyi vásárok a befagyott Temzén, stb. Ezek mind-mind tények, akit érdekel a téma, bárhol olvashat róla a neten.
Magyarul igen, van változás, lehet drámázni. Hogy ehhez mennyiben járul hozzá a jelenlegi emberiség? Na ITT kezdõdnek a szubjektív viták, amibe szerintem nem érdemes belemenni.

Ja és azt se felejtsük el, hogy mialatt az északi jégsapka az elmúlt X évben (ahol x jó eséllyel kisebb, mint párszáz) a legkisebbre olvadt idén nyáron, addig a másik végen az Antarkisz jégpáncélja rekordméretûre nõtt. Ezt valahogy mindig lefelejtik, mint infót.

Lehet hinni tehát bármiben, csak könyörgöm, ne VAKON.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135158 - 2012-11-11 22:59:49)

Na pl. ez lenne mintapéldája annak a fajta kossavának, ami fagyos levegõt tudna hozni, talán valaki kérdezte is itt a fórumon, hogy létezik-e ilyen.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135157 - 2012-11-11 22:50:37)

Az elmúlt 10000 évben már volt ettõl melegebb a földön. Linket nem tudok csatolni sajnos, de egy földrajz könyvben olvastam Ráadásul tankönyv, szóval csak nem írnak hülyeséget Pedig elvileg most jövünk még csak ki a jégkorszakból, vagy mégsem...?!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135156 - 2012-11-11 22:29:59)

Látom megint szép "eszmecsere" alakult ki a gumicsont körül. Pontosabban a Gumicsont 1 és a Gumicsont 2 körül. Az egyik azt mondja, hogy ilyen már régen is volt, tehát most is van felmelegedés globálisan, a másik meg azt is tagadja, hogy van egyáltalán felmelegesés, majd konszenzusra jutnak, hogy tulajdonképpen egyetértenek
Plussz van a másik véglet, aki szerint kidöglünk nemsokára, mint a grillcsirke. Éghajlatváltozás fórum kicsiben LOL

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135155 - 2012-11-11 22:17:17)

Csatlakozom, az elmúlt évtizedekben döbbenetes összegeket költöttek az ún. global warming elmélet bizonyítására. Nagyon veszélyes dologról van szó, ugyanis tudományos köntösbe öltöztetve adnak be a közvéleménynek önkényesen, a reális összefüggésekbõl kiragadott egyoldalú (fél)igazságokat és csúsztatásokat, pedig már ezen a fórumon is számtalanszor olvastam nálam az éghajlati változások terén sokkal mûveltebb kollégáktól, hogy több okból is elhamarkodott "globális felmelegedésrõl" beszélni. Mély tiszteletem a tudomány iránt, de elítélek minden olyan törekvést, amely ideológiai megfontolásokból rá akar erõltetni a tudományos kutatásra olyan dolgokat, amelyeknek az objektív tényfeltáráshoz az égvilágon semmi közük sincsen. Véleményem szerint a "global warming" ún. elmélet hirdetõi - bocsánat a sarkított megfogalmazásért - közönséges szélhámosok, annyi közük van a tudományhoz, mint D.M.-nek a meteorológiához.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135154 - 2012-11-11 22:14:14)

Akkor már említsük meg a kínaiakat is, akik az 1421-23-as világ körüli hajókázásaik során körbehajózták Grönlandot, majd a Jeges-tengeren Szibériánál lubickoltak haza.
Van egy olyan sejtésem, hogy akkoriban nyáron feldarabolódhatott a teljes arktiszi tengeri jégtakaró, esetleg egy-két évben teljesen el is olvadhatott.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135151 - 2012-11-11 21:54:30)

Minden tiszteletem a kutatóé, de nekem az egészben az idõintervallum nevetségesen rövid mivolta (az elmúlt száz év), és az abból levont messzemenõ következtetések nem smakkolnak valahogy. Ráadásul éppen a meteorológia az ami erõs fenntartásokkal kezeli a régmúlt idõjárási adatait, éppen a pontatlanságok miatt! Grönland zöld föld volt a vikingek korában, középkori hajósok elképesztõen magas szélességi fokokra eljutottak a középkorban , ha hihetünk ezen adatoknak, vannak utalások a jelenleginél is lényegesen kisebb nyári jégkiterjedésre az északi sarkon. (Errõl talán az eszkimók mondáiban kellene kutatni alaposan), az egész földre kiterjedõ mérési hálózat még ma sincs igazán, akkor mit mondhatunk a régmúltról. Az elmú lt bõ tíz év szöges ellentétben áll az akkoriban erre az idõszakra jósolt melegedésnek. Számtalan érvet lehetne még felhozni a jelenlegi rövid idõszak melegedésével szemben, ráadásul az utóbbi bõ 10 évben nem hajlandó követni a jóslásokat. Elismerem, hogy meg kell hallgatni a tudományt, tudós embereket, de ha valakik nagyon nagyot tudnak tévedni, hát azok éppen õk!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135150 - 2012-11-11 21:43:1

A linked tartalma ledöbbentõ, nem tudok rá mást mondani....

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135149 - 2012-11-11 21:23:54)

Ezek szerint nem ismered Mika Jánost ! Sajnálom
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135148 - 2012-11-11 21:13:24)

Eddig olvastam a cikket..." 2100-ben" Egyébként tovább is olvastam.Hát meglehetõsen sokféle verziót felvetnek itt és kicsit zavarosan fogalmazták meg a dolgokat,de mindegy én nem foglalkozok ezzel mert annyira nem értek hozzá.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135147 - 2012-11-11 21:09:12)

Nem mai cikk:
Link
Azt nem írtam hogy 2050.-re csak azt hogy az elkövetkezõ évtizedekben.

"1906 és 2005 között a Föld átlaghõmérséklete (a felszíntõl 2 méterre, árnyékban megfigyelve) +0,74°C mértékû melegedést mutat (1. ábra/A). Ezen belül, a második 50 évben a melegedés üteme ennek nagyjából kétszerese, 0,13°C/évtized. Az északi félgömb utóbbi 50 éves átlaghõmérséklete valószínûleg a legmagasabb ilyen hosszúságú idõszak az elmúlt 1300 évben."
forrás: Link

Fontos a melegedés üteme ami növekvõ, 0,13 fok volt nagyjából 1 évtized alatt, de az elkövetkezõ évtizedekben már 0,15-0,2 fok/évtizednek néz ki, 2050 után pedig akár 0,3-0,35 fok/évtized is lehet majd.



Kerész, a hidegrekordot nem holnapra értettem hanem 2050.-re azaz 2049.-tõl pl

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135146 - 2012-11-11 21:04:01)

Hány hidegrekord dõlt meg idén? Jövõre is fog valamelyik nap(okon) elég nagy bizonyosággal!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135145 - 2012-11-11 21:01:1

"Ha 2050-re hidegrekordok dõlnek meg akkor kézen állva megyek Budapestig."

Az év hozzászólása, hatalmas!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135144 - 2012-11-11 20:51:27)

Örülök, hogy beírtad, köszi

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135143 - 2012-11-11 20:50:14)

Javaslom nézz utána, hogy mondjuk milyen meredekségû globális hõmérséklet-emelkedést vártak a 10 évvel ezelõtti hosszútávú modellek, aztán nézd meg mi lett ebbõl 10 év alatt, utána lepõdj meg, és felejtsd el amit az elõbb írtál, fõként a +4 fokos emelkedést 2050-ig...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135136 - 2012-11-11 19:59:55)

Elég baj ez sajnos.Mi legalább láttunk meg még látunk havat!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135134 - 2012-11-11 19:54:41)

Kedves cyclones: A tendencia folytatódni fog megnyugodhatsz. Ha a tegnapi OMSZ elnökkel készített videót megnézed ott Õ is említi hogy a változás elején vagyunk és nem látszik a vége.

A változás mértékére jellemzõ, hogy a jégkorszak idején 11 fok volt a föld átlaghõmérséklete a mult századi 15 fok helyett, azaz csak 4 fokkal alacsonyabb. Jelenleg most 1 fokos melegedésnél tartunk azaz 16 foknál és még jó 3-4 fokot számolnak néhány évtized múltán. Ha -4 fok jégkorszakot eredményezett anno, akkor +4 fok mit fog okozni. Hidegrekordokat egészen biztosan nem. Nem kell magunkat álltatni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135133 - 2012-11-11 19:45:33)

Ki tudja meddig folytatódik ez a tendencia és mi lesz akkor...egyik lehetõséget sem lehet kizárni.Bár nem hinném hogy megérjük azt az idõt

Tudom hogy nem a télrõl van szó hanem arról hogy a tél is meleg lenne erõs uv sugárzással...Ezt próbáltam megcáfolni hogy lehet azért túlzás ez.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135132 - 2012-11-11 19:37:20)

A videóban nem is a télrõl van szó egyébként.
Ha 2050-re hidegrekordok dõlnek meg akkor kézen állva megyek Budapestig. Honnan lenne hideg ha az eddigi tendenciák folytatódni fognak ?! Minden bizonnyal nyáron már jégtakaró sem lesz északon.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135131 - 2012-11-11 19:26:06)

Azért kétlem hogy 2050-re megszûnne az a fogalom hogy TÉL... Lehet gyakoribb lesz a szárazság meg több hideg,melegrekord dõl meg és még szélsõségesebb lesz az idõjárás.

Már a szpészvedör is a napciklus korábbi maximumáról ír: Link
Ezt (sõt, azt, hogy maximum mér tavaly év végén megvolt), már tavaly és az éven többször kifejtettem, azóta is tartom.
Íme egy saját diagram: Link
Az adatok az általánosan elfogadott SIDC adatok (Brussels International Sunspot Number).

A pillangó-diagram is pár hónapja erõsen árulkodó: Link

Nem vagyok ebben biztos. Pl. a Pápa térsége (kistérség,városkörnyék,járás - mindig másképp nevezik) biztosan nem mondhatja el, hogy klimatológiailag jobb helyzetben van, mint korábban. Valamikor Pápán két helyen volt állomás, mérés ill. Farkasgyepûn. Most a városban talán csak amatõrök mérünk, viszont van észlelés a reptéren és egy automata Nyárádon. Farkasgyepû eltûnt, igaz a Kõris-hegyen van valami mérés, de csak ottani csapadékadatokról hallottam (Bakonyszücs néven). Persze csapadékmérés régen is több volt és ma is több helyütt van, de hogy hány számít hivatalosnak (rekordbiztosnak) nem tudom.

Valóban vicc, majdnem naponta dõl meg meleg - hideg rekord, de miért is? Töredéke mérõállomás nem volt a mainak még egy - két évtizede sem, a régmúltról nem is beszélve. Aztán a jámbor polgárba nem is nehéz ezek után belebeszélni hogy micsoda szélsõséges idõket élünk, hiszen még adat is van róla! A statisztikával lehet a világon a legnagyobb ferdítéseket elkövetni! A bulvármédia szenzációhajhászása pedig gondoskodik a széles körû elterjedésrõl!

Amire itt meg is történne az elsivatagosodás, addigra mi már nem élünk, mert ez nem néhány év alatt lezajló folyamat lenne.
Fõleg, hogy tényleg nem is lesz.

Én azért nem hiszek ebben az elsivatagosodás dologban, mert kb 200 éve kb 1800-as évektõl jegyzik pontosan az idõjárási adatokat. 200 év alapján milyen alapon lehet következtetni??? Sokszor elhangzik híradókban 50 éve nem volt ilyen meleg.... És akkor miért volt olyan meleg? Nah mind1 nem szítok vitát.

Az általad linkelt tanulmányban a végén van két térkép a talajnedvesség eloszlása eloszlásáról 2010 májusában és 2012 májusában.
Érdemes megfigyelni, hogy a két térképen a nedvesebb és szárazabb foltok tekintetében mennyire hasonlít egymásra, szinte tökéletes másai egymásnak, pedig az egyik a rekordcsapadákos évben, a másik pedig az aszályos évben készült.
Gyanítom, az elrendezõdés mindig vagy közel mindig ilyen a mérõhelyek miatt.
Egy völgyi, mély fekvésû, patakparti mérõhelyen mindig magasabb a nedvesség a talajban, mint mondjuk egy dombtetõn.

Felületes, mert nem szándékoztam belemenni a miértekbe, csupán arra utaltam vele, amit te is írtál, a túlzásokra, valamint az elhamarkodott kijelentésekre és a szerintem értelmetlen trendhezkötöttségre (ha tengap volt valami, ma van valami, kettõ között X változás, akkor a ma és holnap között miért kell zsigerbõl X változást feltételezni)
Ezekre pont jó példa ez: Link

Azért ez eléggé elnagyolt megállapítás.
A csapadékosság kérdése elsõsorban mezõgazdaságilag fontos, hiszen Magyarországot egy esetleges aszályosodás nem a vízhiány miatt érintheti, hiszen annyi felszín alatti "tározó" van, hogy ez soha nem lesz probléma. A növénytermesztést pedig alapvetõen átalakíthatja, hogy jellemzõen a tenyészidõszakban - április-májusban - csökkent leginkább a csapadék, míg a nyári növekedés döntõen a konvektív csapiból származik, azaz gyakran több kárral jár, mint haszonnal.
Én nem vitatom a globális felmelegedést, ahogy annak súlyos következményeit sem, ám a túlzásoktól óvok. Ezek a túlzások pedig azért történnek, mert a közvélemény annak a tudósnak a véleményére figyel, aki feltûnõt mond. Az emberi természetbõl adódóan pedig mindig lesznek olyan magamutogató emberek, akik a reflektorfény érdekében markánsabban, túlzóan fogalmaznak.

Az 1850-es, 60-as években az országos átlag (a jelenlegi Magyarország területére) ~500 mm, az 1880-as években ~650 mm, a XX. század elején ~600 mm, jelenleg ~550 mm.
Az elmúlt úgy egy évszázadban az éves mennyiségben látható csökkenés a tavaszok és õszök szárazabbá válása miatt van. A téli csapadékmennyiségben nem történt lényegi változás, a nyaraknál sem. Utóbbinál az elmúlt néhány évtizedekben enyhe növekedés tapasztalható. Az elmúlt 170 évben a legcsapadékosabb az 1880-as évek voltak, a legszárazabbak 1860 körüliek. Akkor ~2 évtized alatt az éves mennyiségben +30% volt a változás, az utolsó 110 évben -8%. Ha ma ilyen nagymértékû + változás lenne, mint ami a XIX. században volt, akkor mit akarnának éjjel-nappal megetetni velünk, hogy "közeleg az özönvíz?" Ugyanmár. De az elõjel jelenleg -, így most a meg fogunk sülni és a sivatagosodás van nyomva.

Nem biztos, hogy a közérdeklõdés miatt esik túlzásokba. Környezettanos, ráadásul IPCC-s...

Most hallgatok egy klímaváltozásos beszélgetést a Hír TV-n. A mûsorvezetõt hagyjuk, hiszen tájékozatlan, de van itt egy Nobel-díjas Ürge Diána, aki klímakutatóként arról beszél, hogy miként alkalmazkodjunk, mit tegyünk, hogy ha a század végére a 2 fokot el is éri a globális átlaghõmérséklet-emelkedés, ne legyen 5-6 fokos emelkedés.
Ahogy errõl lentebb beszéltünk, még a 2 fokot sem erõsítik meg a grafikonok, nemhogy az 5-6 fokot. De klímakutatóként õ még drámaibb képet fest. Ezekre mondom, hogy nem a sajtó tehet a túlzásokról, hanem a közérdeklõdés érdekében túlzásokba esõ tudósoknak nevezett okoskodók.

Sõt, az jutott eszembe, hogy még tovább lehetne árnyalni a képet: én nem csak a csapadékkal és a hõmérséklettel külön foglalkoznék. Ha már az aszályt emlegetted a 7919-ben, inkább az aszályindexeket néztem volna (a csapadék és a T-k mellé). Ezekbõl elég sokféle van, a csapadékot és a hõmérsékletet is figyelembe veszik, ill. azoknak különbözõ függvényei. Ha ezekbõl lenne egy adatsor (amit visszamenõleg is meg lehet csinálni; lehet, hogy rá is szánom magam), abból derülne ki csak igazán, hogy tényleg gyakoribbak és erõsebbek-e az aszályok.

Hát igen a kivételesen csapadékos idõszakokról nem esik szó ami beleesik az aszályosnak vallott periódusba.Lesz minden itt szárazság hol csapadéktöbblet,árvizek stb.

"Az elkövetkezõ évtizedekben az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval szárazabbá válnak."
Igen, ezt több helyen is így írták, a "hivatalos" elõrejelzések ezt mondják. Csak akkor mivel magyarázzák, hogy "télen nagyobb, nyáron kisebb mértékû volt ez a csökkenés"?
2010-re meg rá sem kérdezek, az úgy is biztos a "szabályt erõsítõ kivétel", vagy úgyis még "belefér a szórásba".
"Az utóbbi évtizedekben ráadásul a csapadék idõbeli eloszlása is egyenetlenebbé vált". Szerintem emiatt nem csak az aszályveszély nõ, hanem a "2010-veszély" is. Ilyen idõszakokról pedig vannak krónikák a XX. sz. korábbi idõszakaiból is.

Az entereket azért kiszedhetted volna, ha már idézõjelekre nem futotta...

Te vagy a felsõszentiváni látóasszony gyereke, vagy unokája? Ha igen, akkor érthetõ , hogy van szemed a látásra, és van füled a hallásra, van érzéked a jövõbe látásra. Másként mire alapozod ezt a meglehetõsen borús jövõképet? Bármely idõszakban - ha csak az elmúlt ezer évet vesszük alapul - lehetett volna a "szokatlan" idõjárásból kiindulva jövendölni hasonlót.

Az idei aszályhoz is lehet köze.
Az éghajlat változása hazánkat is egyértelmûen érinti, méghozzá döntõen negatívan. A XX. század során a globális átlagnak
megfelelõ mértékben emelkedett Magyarországon a földfelszíni átlaghõmérséklet, és az elkövetkezõ évtizedekben szintén
a globális átlaggal nagyjából megegyezõ mértékû melegedés várható.
A XX. század során erõteljesen (éves átlagban kb. 640 miliméterrõl kb. 560 miliméterre) csökkent a hazánk területére lehulló
csapadék mennyisége - télen nagyobb, nyáron kisebb mértékû volt ez a csökkenés. Az utóbbi évtizedekben ráadásul a csapadék
idõbeli eloszlása is egyenetlenebbé vált, emiatt is jelentkezhettek erõteljes aszályok az elmúlt bõ húsz évben. Az elkövetkezõ
évtizedekben az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval
szárazabbá válnak. Mindez fokozódó aszályveszélyt jelent Magyarország számára!

Hehe, te már a módosított mondatot olvasod. Ezek szerint kiszedték a baromságot.
(azt ecsetelték, hogy mivel a metán üvegházhatású gáz, ezért károsítja az ózonréteget, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést... jézusom!)

"Mivel a metán nagyon erõs üvegházhatású gáz, nagy mennyiségben jelentõsen felgyorsítaná a globális felmelegedést."
Nem tudom, de ez nem tûnik annyira helytelennek. A sarkvidéki sekélytengereken az üledékekben tárolódó metán-hidrát az ottani körülmények között ugyan stabil kémiailag, de ha valóban tudna melegedni kicsit a tengerfenék, annak hatására az metánná és vízzé bomolhatna, és így nagy mennyiségben kerülhetne a légkörbe. Erõs üvegházhatása miatt pedig könnyen lehet, hogy ez valóban hatással lehet a klímára, és akár tényleg emelhetné a globális átlaghõmérsékletet.
(Ami talán már a vészmadárkodás-kategória, hogy a felszabaduló metán lazítaná az üledéket, így a selfperemeken partomlások, zagyárak jelentkeznének, amik miatt az üledék mélyebb rétegeiben fellépõ nyomáscsökkenés szintén a metán-hidrát bomlását segítené egyfajta pozitív visszacsatolásként.)
Kicsit esetleg pontatlan a megfogalmazás. Más nem tûnt föl nekem. Ja, meg a "jelentõsen" szó azért talán túlzás.